春の火まつり Haru no himatsuri (Tavaszi Tűz Fesztivál)
Közzétéve: Mar 28, 2024 9:52:00 GMT 1
Post by Zima on Mar 28, 2024 9:52:00 GMT 1
Nojiko
A lány rezzenéstelen arccal hallgatta a rókát. A kifejtésre azért valamennyire elkerekedett a szeme. Hogy a tükör képes magát megvédeni? Meg eldönti, ki használhatja...? Valamennyire megnyugtatta ez a tudat, de ugyanakkor kérdéseket is felvetett. Lehet, hogy a főnix tud valamit és ez a játék arra ment ki, hogy egy küldöncöt találjon, aki elviszi az eszközt a jogos tulajdonosának? A történet erre utal. Nojiko továbbra is felelőtlennek tartotta a főnixet. ~ Ha tényleg tud valamit, akkor... Miért nem adta oda személyesen? Vagy... Nem tudta ő se kihez kell eljutnia? És remélte, hogy az ügy előrébb mozdul egy ilyen játék keretében? Hogy a tükör odavonzza azt, akit kell? ~ Nagyon érdekelte a dolog. Fukyo kifakadására kapta fel a fejét. Már majdnem megsajnálta és a vállára tette a kezét, de a csípős folytatás miatt végül arra jutott, megmarad, nem kell az együttérzése.
Valaki még érkezett. De ki? Biztos, hogy jó ez, hogy ennyi féle alak itt lébecol? Persze ők is idegenként lébecolnak itt, de... Nekik Shiranui-sama intézte, nem csak betoppantak. Az alak azonban nem épp az a személy volt, akivel az ember lánya szívesen leülne csevegni. Nojikonak rossz érzése lett. A férfitől és a shitabukijától is. ~ Ez nagyon nem jó... Mit akarhat? Hol vannak a fiúk? ~ Nem mozdult, igyekezett nyugalmat erőltetni magára. Szerencsére odébb lépett Sayoranatól. Szegény lány... Usoi-val nincs dolga, a róka el is tűnik nyomban. Ez azt jelentheti, hogy velük többiekkel is van? Vagy csak Sayorana érdekli? Kérdések kavarognak benne, de nem mer egyelőre semmit sem csinálni. Tudnának egyáltalán bármit is tenni? Harcban kételkedett az esélyükben. De szép szavakkal...? Esetleg egy kis borral...? Egyikük sem tud kislisszanni a fiúkért? Lehet azzal csak feldühítenék. Nojiko erősen gondolkodott a lehetőségeiken. ~ Csak egy nyugodt lányos estét szerettünk volna... ~
A lány rezzenéstelen arccal hallgatta a rókát. A kifejtésre azért valamennyire elkerekedett a szeme. Hogy a tükör képes magát megvédeni? Meg eldönti, ki használhatja...? Valamennyire megnyugtatta ez a tudat, de ugyanakkor kérdéseket is felvetett. Lehet, hogy a főnix tud valamit és ez a játék arra ment ki, hogy egy küldöncöt találjon, aki elviszi az eszközt a jogos tulajdonosának? A történet erre utal. Nojiko továbbra is felelőtlennek tartotta a főnixet. ~ Ha tényleg tud valamit, akkor... Miért nem adta oda személyesen? Vagy... Nem tudta ő se kihez kell eljutnia? És remélte, hogy az ügy előrébb mozdul egy ilyen játék keretében? Hogy a tükör odavonzza azt, akit kell? ~ Nagyon érdekelte a dolog. Fukyo kifakadására kapta fel a fejét. Már majdnem megsajnálta és a vállára tette a kezét, de a csípős folytatás miatt végül arra jutott, megmarad, nem kell az együttérzése.
Valaki még érkezett. De ki? Biztos, hogy jó ez, hogy ennyi féle alak itt lébecol? Persze ők is idegenként lébecolnak itt, de... Nekik Shiranui-sama intézte, nem csak betoppantak. Az alak azonban nem épp az a személy volt, akivel az ember lánya szívesen leülne csevegni. Nojikonak rossz érzése lett. A férfitől és a shitabukijától is. ~ Ez nagyon nem jó... Mit akarhat? Hol vannak a fiúk? ~ Nem mozdult, igyekezett nyugalmat erőltetni magára. Szerencsére odébb lépett Sayoranatól. Szegény lány... Usoi-val nincs dolga, a róka el is tűnik nyomban. Ez azt jelentheti, hogy velük többiekkel is van? Vagy csak Sayorana érdekli? Kérdések kavarognak benne, de nem mer egyelőre semmit sem csinálni. Tudnának egyáltalán bármit is tenni? Harcban kételkedett az esélyükben. De szép szavakkal...? Esetleg egy kis borral...? Egyikük sem tud kislisszanni a fiúkért? Lehet azzal csak feldühítenék. Nojiko erősen gondolkodott a lehetőségeiken. ~ Csak egy nyugodt lányos estét szerettünk volna... ~