Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 892
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 3, 2024 10:43:41 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Sept 9, 2023 20:38:42 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/a1/10/66/a1106613b96ae5e30e5c9c8c97f9b396~jpg Nem zavar kifejezetten, hogy vissza lettem utasítva, akkor csak leülök és várok. Közben megjelenik Haruitsuki-san is, így vele beszélgetek kicsit. Még nem békéltem meg vele teljesen, de mindenki hibázik, szóval próbálom kicsit jobb kedvre deríteni, hátha segít neki.
A nap végre nyugalmasan telik, amire már nagyon szüksége volt az idegrendszeremnek. Tudok kellemes dolgokat csinálni, mint egy kis olvasás, szövés, ilyesmi. Csupa nyugtató dolog, ami mind segít abban, hogy még jobban össze tudjam szedni magam és kevésbé legyek egy hisztériás, elviselhetetlen lány.
Estére magunk maradok lányok, s amikor Nora visszatér, akkor próbálom kedvesen üdvözölni, hogy megbékéljen. Senkinek nem kell a fájdalom és a sértettség, abból láttam eleget, így próbálok ellene tenni. Így teszek is ki pár nassonivalót, hogy esetleg összeüljünk kicsit beszélgetni, hamár így összeültünk, úgyis rég volt részem ilyen hölgyes társalgásban. Azonban amikor észreveszem az édességek hiányát, de nem Todore volt, sőt, kiderül, hogy esetleg szellemek vannak itt, akkor kicsit nyugtalan leszek, de mivel senki nem reagál úgy, hogy baj lenne, így minden erőmmel azon vagyok, hogy ne pánikoljak be, ami egészen megy.
- Hm, ha ők nem bántanak minket, akkor mi lenne, ha hagynánk nekik egy kis teret, mi pedig kicsit odébb vonulnánk egy kis nassolnivalóval és itallal, és beszélgetnénk kicsit? Még úgysem ismerjük egymást annyira - mondom nyugodtnak szánt hangon. Igazából ez arra is kell, hogy eltereljék a figyelmem. Ha ez esetleg megtörtént, akkor első körben a félsárkány felé fordulok.
- Nojiko-san, esetleg mesélsz magadról? Mit érdemes rólad tudni? Hogy kerültél össze ezekkel az emberekkel? Kik ők neked? Mik a céljaitok, tervetek? - kérdezem kedvesen tőle, miközben harapok egy falatot, s kitöltök mindenkinek egy kis italt, de csak mértékletesen, mégiscsak úrihölgyek vagyunk, nemde? Azért Todore egy nagyobb adagot kap, ha méltóztatik ide fáradni.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 590
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Mar 28, 2024 9:37:14 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on Oct 21, 2023 22:16:51 GMT 1
#s://media~discordapp~net/attachments/415967447837835266/417824596633452544/f2af454b3032c0d3e3f63165aff9c44c~jpg Nojiko Koji nem engedte, hogy segítsenek. Ez valahol bosszantotta, de nem erőlködött. Haruitsuki-san is megérkezett hamarosan. Nojiko csupán a hogyléte felől érdeklődött, egyébként hagyta, hogy Sayoranaval beszélgessen. Nem tudta, odaülhet-e esetleg, zavar-e talán azok után, ahogy az ezüst hajú lány előző este is viselkedett. Úgy gondolta, jobb, ha ők beszélgetnek, nem biztos, hogy vele együtt is eredményes lenne a mélyebb érdeklődés. Különben is… nem tudott volna nyugodtan csevegni azzal a tudattal, hogy Itoshinak folyik az ellátása. Nem érdekelte, hogy esetleg láb alatt van, végig ott volt a gyógyítás során. Igyekezett ellesni dolgokat, kérdezni Reijitől. Hisz megígérte, hogy tanítja! A nap hátralevő részében kissé elveszettnek érezte magát a nagy nyugalomban. Körülnézett a házban, megtisztította sérült kardját, pihengetett, olvasott, kézimunkázott… Szivesen beszélgetett volna, de nem akart senkit sem zavarni… Este Gawan Moék még nem jöttek vissza, a fiúk elvonultak a fürdőbe. Legalább Fukyo megkerült. Vele Nojiko igyekezett pár szót váltani. Az apró szellemek jelenlétére a félsárkány csak mosolygott. Igazából teljesen érthető, hogy nem csak őket látják itt szívesen. Kicsit körül is nézett, hátha ráakad akár csak egyre is, de nem járt sikerrel. - Egyetértek a térhagyással. A beszélgetést támogatom. Valóban keveset tudunk egymásról. Számítania kellett volna rá, de valahol mégis meglepte, sőt sokkolta, hogy a nemes lány rögtön neki szegezett egy csomó kérdést. Érthető, hogy ő érdekli leginkább, de valahol… Túl direkt? Illik hirtelen ennyi mindent megkérdezni? Vagy csak ő ennyire tapasztalatlan? Valahol hálás volt, hogy Itoshi sose faggatta. Mondjuk Kojival már volt hasonló beszélgetése. Kellett neki egy kis idő, hogy reagálni tudjon. - Nem tudok sok mindent mesélni magamról… - kezd bele kedvesen, bár kicsit még mindig elveszetten – Szeretem a kreatív tevékenységeket. Szeretek tanulni, megismerni új helyeket… Szeretem a szép ruhákat és ékszereket. Gotho-szigetről származom, a hegyen nőttem fel. Egy burokban éltem, nem sokat tudtam a világról. Ezen szerettem volna változtatni, így nem is olyan régen elhagytam az otthonom. A hegyről lefelé találkoztam Itoshival. Nem akartam egyedül utazni, így vele tartottam. Néhány nappal ezelőtt belebotlottunk Gawan-Mo-samaba és Kojiba. Az ő javaslatukra innen lényegében a Fuji-hegyre tartunk tanulni. Hogy kik ők nekem? Itoshi olyasmi nekem, mint egy kis testvér. Néha bosszantjuk egymást, de összességében fontosak vagyunk egymásnak és vigyázunk a másikra. Gawan Mo-sama ugye a bácsikám. Azzal a tudattal indultam el otthonról, hogy rá számíthatok, akármi ér. Örülök, hogy ahogy segítségre volt szükségünk belé botlottunk. Kicsit bosszantó néha, de kedvelem. Kojiban megbízok, hisz tudom, hogy Gawan Mo-sama társa. De egyébként is kedvelem. Shiranui-samaról keveset tudok, ő csak a fesztiválon csatlakozott hozzánk. Eddig szimpatikus. Koji említésénél szeme se rebbent. Kicsit vár, de aztán ő is kérdez. - Te is mesélnél magadról, Sayorana-san? Mit érdemes rólad tudni? Hogy kerültél össze ezekkel az emberekkel? Kik ők neked? Mik a céljaitok, tervetek?
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Oct 25, 2023 14:28:39 GMT 1
Sajorana része: Figyelmesen hallgatom a lányt egy halvány mosollyal, közben bólogatok a megfelelő részeknél. Tökéletes hallgatóság vagyok. Amikor a kapcsolatait kezdi boncolgatni, még figyelmesebb vagyok. Kicsit szélesedik a mosolyom, de nem jegyzek meg semmit. Egyelőre.
Köszönöm szépen a válaszokat! Érdekes történeted van, az biztos. Remélem, hogy sikerül megtalálnod azt, amit a világban keresel! - kívánom neki a legjobbakat mosolyogva. Ezt a mosolyt megtartom, amikor visszakérdez, pedig közepesen van kedvem most belemenni a dolgokba. De talán így lenne a legjobb, elvégre... Ismerkedünk. Nagy levegőt veszek.
-Hülyeség volt elhagynod a hegyet csak azért, hogy megismerd a világot. Miért nem kérdezted meg a szellemeket akik felneveltek és olyan okosak, mindent megtanulhattál volna análkül, hogy attól kéne tartanod, hogy felfalnak.- Jegyzi meg Nora.
Sajorana része: Nem tudok túl sok jót mesélni, sajnos - kezdem egy bocsánatkérő mosollyal. - A Samano család legfiatalabb gyermeke vagyok, volt egy ikertestvérem, két nővérem és egy bátyám... Azonban egy... Átoknak? Talán mondhatjuk átoknak... Szóval egy átoknak köszönhetően minden családtagom szörnyű gyilkosság áldozata lett, kivéve az édesapámat. Mi ketten éltük túl, s hogy megvédjen engem, elküldött Yezo szigetére. Ám ott sem voltam biztonságban, szörnyű rémálmok gyötörtek minket, ekkor csatlakozott Reiji hozzánk - gondolkodom egy pillanatra. - Most nem mennék bele a részletekbe, de sikerült a rémálmokat megszüntetni, ekkortájt pedig Haruitsuki-san is csatlakozott hozzánk, így indultunk el a szigetről, miután Koji-san meglátogatott minket, hogy átadja Gawan Mo-sama segítségét. A hajón is megtámadtak minket, de azt nagyjából sikeresen megoldottuk, illetve miután részt vettünk egy partin, ott engem... Nos, elraboltak - köszörülöm meg a torkom. - Ezért is elnézést kérek a kinézetemért, még nem gyógyultam fel teljesen azóta - szabadkozom. - Azon a helyen mondhatni, nem voltak éppen kedvesek... - kapom el a pillantásomat, s mielőtt túlságosan belegondolnék, folytatom. - Hála Todore-nak és Reiji-nek, megmenekültem, aztán volt egy kis összetűzésünk Haruitsuki-san bátyjával, azóta elhagytuk azt a vidéket, s így futottunk belétek. Igen, nagyon röviden ennyi lenne. Alapvetően egy másik sárkányhoz igyekszünk a Fuji-hegyre, de közbejöttek bizonyos dolgok, így édesapámat is jó lenne megtalálni... Kicsit bonyolult a helyzet, azt hiszem... - nevetek fel halványan. - Hogy kik ők nekem? Fontos emberek. Emberek, akikben megbízok és akiket a barátaimnak mondhatok... - mondom komolyan, közben vetek egy kedves pillantást Haruitsuki-san-ra is. Még nem bocsátottam meg teljesen, de már nem haragszom annyira. - Remélem, ez kielégítő válasz volt... - mosolygok Nojiko-ra.
Haru lesüti a szemét ahogy ezt hallja és el is fordítja a fejét. Nora ezt sem hagyja hozzászólás nélkül.
-Alapból ostoba mindenki, aki megbízik egy Abe-ban.- Haru hirtelen dühös arccal felé fordul, de végül nem mond semmit csak ismét lehajtja a fejét.
-Gonosz egy szellem vagy te.- Jegyzi meg Todore. Miközben bejön az ajtón, a feje tetején egy csészét egyensúlyoz a a mancsaiban és az egyik hóna alatt pedig egy egy üveget cipel. Nora csak elmosolyodik és megvonja a vállát.
-Te pedig inkább vagy csintalan macska mint testőr. Máris megloptad a kis szellemeket c-c-c. -Dehogy loptam őket! Tiszteségesen nyertem!
-Ha mindhárom üveggel megiszod olyan részeg leszel mint a csap, akkor ki vigyáz a gazdádra. Ad inkább nekem az egyik üveget, annyival is józanabb maradsz.- Lép oda Nora.
-Még mit nem. Gonosz voltál a gazdámmal miért osztanám meg veled a szerzeményem.- Nora ismét felnevet és elkapja a csészét a macska homlokára.
-Jól van, akkor bocsánatot fogok kérni!- Azzal odalép Sajorana elé és a csészét előre nyújtva meghajol. - Bocsánatot kérek az udvariatlanságomért, kérlek fogadd el ezt a csésze bort a béke nevében.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 590
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Mar 28, 2024 9:37:14 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on Nov 14, 2023 21:20:25 GMT 1
#s://media~discordapp~net/attachments/415967447837835266/417824596633452544/f2af454b3032c0d3e3f63165aff9c44c~jpg Nojiko Fukyo beleszólása némiképp bosszantotta, de türelmesen válaszolt. - Nem tartom hülyeségnek, hogy elhagytam az otthonom. Sok mindent kérdeztem, sok mindenre kaptam választ. Szerinted talán otthon kellett volna maradnom? Érdekel a világ, szeretném magam megismerni. Nem könyvekből, vagy mások szemszögén keresztül. Egyébként pedig meg tudom védeni magam. Látta, hogy a nemes lány nehezen kezd bele, de azért örült, hogy végül nem utasította vissza. Csúnya lett volna, ha ő kezdeményezi a barátkozást és ő hátrálna ki belőle. Persze ahogy hallgatta a történetét megértette, miért indult ilyen nehezen. - Nem kell szabadkoznod. – jegyzi meg az adott résznél. - Mozgalmas volt az elmúlt időszakod. Sajnálom a nehézségeidet. Köszönöm, hogy meséltél magadról! – mosolyog rá kedvesen. A lánynak is feltűnhetett, hogy mintha az édesapjának említésénél Nojiko arcán valami grimaszszerűség futott volna át. Ennyiből nem tudhatta, milyen kapcsolatuk is volt, de talán valamivel jobb, mint a sajátjával. ~ Az én apámat vajon mozgatta a féltésem, vagy teljesen önző okokból hagyott el? Ha érdekelném keresett volna… Felesleges rajta gondolkodnom… Majd megtudom… Remélem…~ „Szerencsére” Fukyo már megint közbeszól. A félsárkány is vet rá egy csúnya pillantást. - Ez nem volt szép tőled! Sayorana-san jobban ismeri őt. Illetve… attól még, hogy Haruitsuki-san abból a családból származik, nem biztos, hogy olyan, mint a rokonai. Todore ekkor érkezik meg, amire Nojiko nem tudta, hogyan reagáljon. Mosolygott, de furcsán is érezte magát a jelenet komikuma miatt. Fukyo bocsánatkérésétől egy büszke mosoly jelent meg az arcán. Realizálta, hogy valami ilyesmi lesz akkor is, ha követi őket Itoshival… Őt is pesztrálhatja… Nem tudja eldönteni, hogyan érez ezzel kapcsolatban… Miután megtörténik a bocsánatkérés és nem történik más, Nojiko az Abe lányhoz fordul. - Haruitsuki-san, te is mesélnél magadról? Mit érdemes rólad tudni, hogy kerültél össze az utazótársaiddal? Mik a céljaid, terveid? Érzékelte a közte és Sayorana között lévő feszültséget. Eddig jól kezelték, de vajon ez meg fog maradni? Elvileg úrilányok, tudnak viselkedni. De nem lenne jobb talán, ha beszélnének a nézeteltéréseikről? Lehet majd az alkohol megoldja a nyelvüket? Nojikoban van egy kíváncsisággal vegyes félelem. Kicsit tart a jelenlévő italos üvegektől. Hogy inni fognak. Sosem fogyasztott még alkoholt, csak hallott arról, hogyan hat. ~ Biztos, hogy jó ötlet ez? ~ Ő nem fog semmit sem kezdeményezni. De ha úgy alakulna valószínűleg nem akarna egyedül maradni, aki nem fogyaszt. Meg na… érdekli is az íze, meg, hogy hogy fogja magát érezni. Milyen lesz azt megtapasztalni. Várja Haruitsuki válaszát.
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 892
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 3, 2024 10:43:41 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Nov 28, 2023 13:23:38 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/a1/10/66/a1106613b96ae5e30e5c9c8c97f9b396~jpg - Azért ezt ennyire általánosítva nem mondanám, Nora-san... - mondom kissé kimérten, ahogy Haru-t kezdi sértegetni. - Csak az elmúlt héten kettőnek köszönhetem, hogy még élek és szabad vagyok, az egyikkel még életemben nem is találkoztam... Szóval ne általánosítsunk ennyire, ha kérhetem! - nézek rá kissé szigorúan, ahogy bevédem Haru-t.
Aztán megjelenik Todore is. Hallgatom a jelenetet és elmosolyodom a végére. -Bocsánatkérés természetesen elfogadva... - mondom neki. - Ahogy a bor is! - nézek Todore-ra egy pillanatra, majd veszem a bátorságot és töltök mindenkinek, miközben remélem, Haru belekezd a dolgokba, így egy kellemes estének is ígérkezhet talán ez a mai. Érdekes volt megint hétköznapi dolgokat csinálni a sok megpróbáltatás után. Szinte el is felejtettem, milyen átlagos nemeslánynak lenni. De azt hiszem, ez végre kedvemre való. Szóval várom Haru válaszát, miközben lassan, de csak kis szünetekkel iszom az italból.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Nov 30, 2023 18:07:42 GMT 1
Még mielőtt Sajorana el vehetné a csészét, Todore egy hatalmas csattanással alulról álon fejeli Norát aki erre persze el is ejti a csészét a tartalmával beterítve Sajorana szoknyáját. Az állát dörzsölgetve haragosan néz a macskára. -Mégis mi ütött beléd? Nyavajás macska!
-Ne tegyél úgy mintha nem tudnád, mi történik egy emberrel ha szellem bort iszik. Gonosz szellem.- Fúj rá a macska.
-Hmf- A lány felrántja az orrát de nem tagadja a macskaszellem vádjait.-Honnan tudhattam volna, hogy összeálltál egy sima emberrel koszos macska!
-Elég legyen!- Áll fel Haru. Mélyet sóhajt aztán fojttatja.- Nora-san, ha itt akarsz maradni, nem árthatsz nekünk. Mindegy, hogyan tekintesz Itoshira. Lehet, hogy azt gondolod hogy érdektelenek vagyunk a yashának, de én a helyedben nem venném olyan biztosra, hogy megbocsátja neked ha ártasz valamelyikünknek. Csak gondolj bele. Nincs szüksége Reiji képeségeire? Szerinted megkapja amit akar ha ártasz nekünk?- Nora láthatóan elgondolkodik a szavain.
-Talán... igazad van. Rendben. Megígérem, hogy mostantól nem próbálkozok semmivel.- Azzal felveszi a csészét és megforgatja a kezében, mire harmadszor is megfordul a csészében ismét van bor.- Viselkedni fogok. Most már ihatunk?- Haru láthatóan Megkönnyebbülten sóhajt egyet. Todore pedig két üveg kíséretében Sajorana ölébe fészkeli magát, és innentől valahányszor Nora két méternél közelebb kerül fúj rá. Az egyik üveget átadja Sajoránának. A lány ebből nyugodtan ihat. Édes de nem túl erős bor van benne, nincs benne semmi természet feletti ugyanakkor nem is tűnik japánnak és a virágok illata lengi be.
-Ezt a kereskedő kocsijáról lopták le.- Magyarázza Todore.
Miután Nora felhajtja a csészét felcsillan a szeme és ledobja magát Nojiko mellé, és a kezébe nyomja.
-Forgasd meg, ezt meg kell kóstolnod.- Ha bizalmatlan vagy az után ami az előbb történt legyint egyet.- A szellembor csak sima emberekre veszélyes, egy félsárkánynak nem árthat és sokkal finomabb mint az amit isznak.- Ha ránézel Haru is bólint, hogy nyugodtan megkóstolhatod.
Miután minden lenyugodott kis habozás után Haru is belekezd a válaszba.
-Az Abe család jósaként azt a feladatott kaptam, hogy segítsek megtörni a Sajoranat gyötrő átkot... De... Már nem vagyok benne biztos, hogy tényleg ez volt az oka annak, hogy a bátyám oda küldött. Már... semmiben sem vagyok biztos.- Mondja szomorúan.
-Milyen lehangoló ember...- Jegyzi meg halkan Nora miközben még egy csészét megiszik. Közben résnyire kinyílik az ajtó. Több alacsony rangú és tényleg kisméretű szellem szempárja jelenik meg a nyílásban és mind titeket figyel, láthatóan nem mernek beljebb jönni. Ez így megy egy pár percig ha pedig rájuk szóltok csak megijednek és visszacsukják az ajtót. Aztán egyszer csak teljesen kinyílik az ajtó és egy fehér hajú róka álarcot viselő férfi lép be.
-Ha be akartok jönni inni miért nem jöttök be. Külön ben is hol van a ház úrnője.- Ahogy belép a kis szellemek próbálják visszatartani az egyikük még a ruha alól előtűnő bolyhos farkába is belekapaszkodik hogy visszatartsa. A férfi csak akkor vesz észre titeket mikor belép. Gonoszkásan és játékosan elmosolyodik.
-Szóval a ház mestere nincs itthon de vendégei vannak.- Arrébb csúsztatja az álarcát, a szemei egy pillanatra aranyos fénnyel felragyognak, mire kialszanak pedig, a sárga róka szemeket leszámítva teljesen embernek néz ki.
-Hagy csatlakozzak!-Hajol meg szinpadiasan, ravasz mosollyal.- Szívesen innék valamit amíg az úrnőre várok.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 590
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Mar 28, 2024 9:37:14 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on Dec 5, 2023 20:01:01 GMT 1
#s://media~discordapp~net/attachments/415967447837835266/417824596633452544/f2af454b3032c0d3e3f63165aff9c44c~jpg Nojiko Mikor a nekomata kiütötte Fukyo kezéből a csészét, Nojiko összerezzent. Ez meg mégis mi volt? Amint kiderült, bosszúsan nézett a szellemre. - Nora! Mégis mire volt ez jó? Sayorana-san, jól vagy? Valószínűleg a szellemet is meglepi, hogy a félsárkány nem az általa adott becenéven szólítja. Nojiko teljesen elhűlt. Keveset tudott, de hallott arról, hogy a szellem bor az egyszerű emberekre rossz hatással van. Egyszerűen nem tudta megérteni, miért tette. Miért bántja őt folyamatosan? Haruitsuki gyorsabb volt. Ha ő nem tette volna, Nojiko is Itoshival bírta volna jobb viselkedésre. Úgy tűnt ez hatott és a szellem megígérte, hogy viselkedni fog. A félsárkányt mégis feszélyezte, mikor a kezébe nyomta a poharat. Bizalmatlanul forgatta. Haruitsuki bicccentésére biccentett. - Tisztában vagyok vele. – vetette oda Norának. Végül sóhajtott. – Kérlek szokj le arról a szokásodról, hogy úgy barátkozol, hogy meg akarod ölni a másikat. Rendben? – itt már kicsit megenyhül felé, amolyan békejobbként. Hiszen előző nap igen kedvesen fogta le hátulról. ~ És én akkor is barátságos voltam vele… ~ Óvatosan megszagolja a kezében lévő italt. Kicsit hezitál, de végül megkóstolja. Először elfintorodik. Furcsa, erős íze van, hirtelen nem is tudja hova tenni. Aztán csak bele kortyol. Ekkor már jobban érzi az ízét. De még mindig nem tudja mit kezdjen vele, így egyelőre nem iszik többet. Haruitsuki válaszolt. Nem árult el magáról sokat. Fukyo kap egy csúnya pillantást. Itt azonban nincs idejük reagálni, mert egy csapat apró szellem jelenik meg az ajtóban. Nojiko először meglepődik, aztán kedvesen rájuk mosolyog. - Üdv, nem kell tőlünk félnetek! Segíthetünk valamiben? A kis szellemek azonban nem jöttek be egy darabig, csak mikor egy kitsune? lépett be a szobába. Mivel ő is rejti a farkát, feltűnik neki, ha más is így tesz. A félsárkányt némiképp aggasztotta, de végül úgy döntött, kedvesen fogadja. Persze csak ha a többiek nem ellenkeznek. Elvégre… Elvileg ugyanannak a vendéglátónak a vendégszeretetét élvezik. Nincs joguk elküldeni. Meg ha veszélyt jelente… merte remélni, hogy a fiúk vagy Haruitsuki éreznék. - Üdv! – köszön kissé esetlenül, de egy kedves mosollyal. – Öhm, persze, csatlakozzon, kedves Mostérkezett-san. Én Nojiko vagyok. Keres egy üres poharat, majd tölt a vendégnek a borból és oda is adja neki. - Ön mi járatban errefele? Már ha persze megkérdezhetem?
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 892
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 3, 2024 10:43:41 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Dec 27, 2023 21:16:47 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/a1/10/66/a1106613b96ae5e30e5c9c8c97f9b396~jpg Olyan gyorsan történik megint minden, hogy reagálni alig tudok. Persze amint a szoknyám nedves lesz, azonnal felpattanok egy kicsit sikkantva, majd rosszallóan nézek a szellemre. Ezt nem hiszem el! Mégis mivel érdemeltem ki, hogy minden második ember meg akar ölni?! De komolyan... Most már kezd nagyon elegem lenni ebből az egészből.
Annyira ideges leszek, hogy nem is szólalok meg, mert csak kiabálnék, azt meg nem igazán illene vendégségben ugyebár. Szerencsére Haru van annyira összeszedett, hogy kezelje a helyzetet, így csak hagyom, hogy tegye a dolgát. Aztán összeszedem magam és kimérten elnézést kérve elvonulok a lakrészekbe, hogy átöltözzek, mégsem illik koszos ruhában részt venni egy összejövetelen.
Így hát Todore-t magammal hívva vonulok el és keresek magamnak valami váltóruhának megfelelő valamit. Már rég túl vagyok azon, hogy zavarjon, ha rangomon aluli az öltözék. Elvégre örülnöm kéne, hogy egyáltalán van, nem igaz? Szóval ha találok valamit, átveszem, ha nem, akkor megpróbálom gyorsan megszárítani a szoknyámat, amennyire lehet. Remélem, közben semmilyen idegen valakivel vagy ártó lénnyel nem találom szembe magamat, mert már az is nagy dolog volt, hogy ettől nem kaptam rohamot, azt hiszem. Mindegy...
Nagyjából egy húsz-harminc perc múlva érkezem vissza a többiekhez, amikor is meglátom, hogy egy újabb vendég érkezett, méghozzá egy férfi. Ettől azonnal kicsit összébb húzom a ruhámat, majd egy szokásos mosolyt megeresztve illendően köszöntöm a férfit, majd visszaülök a helyemre, hogy megkóstoljam a bort és hogy hátha egy kicsit engedjek a szorongásomból.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Jan 25, 2024 19:38:50 GMT 1
Nojiko
A szellembor édesen és melegen folyik le a torkodon. Ahogy kiiszod a csészét az egész tested elönti a kellemes melegség. Nem voltál még részeg ezelőtt, de ez az érzés teljesen más mint ahogy elképzelted. Mintha szellemi erő járna át, erősebbnek, kipihentebbnek érzed magad, régi boldog emlékeket juttat eszedbe. Nora elégedetten nézi ahogy megiszod.
Amikor Nojiko bemutatkozik a szellemnek Haru halkan megköszörüli a torkát, mintha figyelmeztetni akarná, Nora elfintorodik a jelenetre, de nem mond semmit, amíg a férfi teljesen be nem lép. A tekintete egy pillanatra felméri Harut, de végül úgy dönt Nojikoval próbál szerencsét. Színpadias mozdulattal meghajol feléd.
-Usoi vagyok. Nagyon örülök Nojiko-chan.- Mutatkozik be. Nora pedig kiköpi a bort. (Usoi: hazugság)
-Tényleg ez a neved?- Kérdezi.- Bár végülis nem tudom mit várok egy kitsunétól.
-Én legalább bemutatkoztam és általában még csak meg sem próbálom enni az ivótársaimat.
-Jogos.- Iszik bele a borba ismét Nora.
-Szóval Lidérc-san, nem szeretnéd megmondani hogyan szólíthatlak?
-Fukyo.- Vágja rá Nora. Közben Haru egészen kiismerhetetlen rosszalló arckifejezést villant felé.
-És téged Onmyoji-san?- Kérdezi barátságosan a kitsune.
-Az Onmyoji jó lesz Usoi-san.
Miután mindenki bemutatkozott a rókaszellem ismét rád koncentrál és szinte már meglepő módon válaszol a kérdésedre.
-A ház úrnőjét kerestem, nemrég találkoztam valamivel az egyik éjszakai fesztiválon ami érdekelheti. (Éjszakai fesztiválok: szellemek összeülnek iszogatni és versenyezni, itt Hori első fejezetére utal.)
Sajorana
A szobák mintha változtatnák a helyzetüket ezért nem találsz vissza a sajátodba, de találsz egy hálószobát aminek a szekrényében találsz is ruhákat. Egy sima fehér első ruha és elképesztően díszített idegen jellegű kimonók álnak bent szép sorban. Minden zöld kékes és arany színben. Az egyik kimonó még egész sokat takar a többihez képest, habár láthatóan az sem egyszerű alkalomra készült. Vagy a ház tulajdonosa talán soha nem is viselt egyszerű ruhákat életében. Mindhárom ruha kiváló, anyagból készült, a selyem úgy lebeg utánad mintha valami istennő lennél, a nagy kerek ablak mellet álló bronztükörben pedig akár meg is nézheted magad. A tükör képe elképesztően tiszta, egy ilyen tükör hihetetlenül ritka és drága lehet. Főleg az olcsó ám tiszta képű nyugati változathoz képest. Viszont határozottan sokkal szebb azoknál.
Mire visszaérsz a szellem már elhelyezkedett. A fülei és a farka már rég eltűntek de a jóképű arcban ragyogó sárga szemek így is elárulják. Mikor belépsz leteszi maga elé a csészéjét és feláll, hogy feléd is szinpadiasan meghajoljon.
-Szólíts Usoi-nak hercegnő! Megtudhatom a neved?
-Egy hazug róka akit Usoi-nak hívnak.- Nevet Todore.- Ne próbálj semmi mókásat az úrnőmmel kölyök mert nagyon megégetheted magad.- Ül le végül a kispárnájára és vesz fel egy üveg sakét.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 590
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Mar 28, 2024 9:37:14 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on Feb 11, 2024 23:38:27 GMT 1
#s://media~discordapp~net/attachments/415967447837835266/417824596633452544/f2af454b3032c0d3e3f63165aff9c44c~jpg Nojiko A bizalmatlansága ellenére végül lassan, de elkortyolja a poharában lévő bort. Kissé megszédült tőle, szokatlan élményt nyújtott. ~ Jajj, már ennyitől részeg volnék? ~ Kissé megijedt. Bosszantotta. ~ Vagy ennek így kell működnie? Ilyen gyorsan, ilyen hatást kell kiváltania belőlem? ~ Ahogy Nojiko bemutatkozott az idegennek már meg is bánta. Szeretné a borra fogni, hogy ilyen könnyen megtette. A valóság viszont az, hogy valószínűleg a bor nélkül is bemutatkozott volna. Mi értelme álnévnek? Neki nincs közismert beceneve, mint Fukyonak. Illetve, ha a fiúk megjelennek, ők is a rendes nevén szólítanák és akkor magyarázkodhatna. De azért Haruitsuki és Fukyo reakciója zavarta. A férfi neve meglepte. Neki se tetszett. ~ Nem túl jó jel, ha ilyen néven mutatkozik be. Még ha esetleg álnévről is van szó… ~ A chan megnevezésre meg kellett erőltetnie magát, hogy ne fintorodjon el. Lehet, hogy egy pár száz éves róka, ő meg fiatal, de akkor is… Az annyira gyermeki megnevezés. És ennek tetejében még félsárkány is. Örült, hogy Fukyo megerősítette, hogy kitsune, büszke volt magára, hogy felismert egyet. Miután mindenki elmondta, hogyan szólíthatják, a róka ismét a lány felé fordult. Amit mondott, arra felvonta a szemöldökét. ~ Éjszakai fesztivál? Olyasmi, ahol a szellemek ivó versenyt tartanak meg versenyeznek? ~ Nem igazán tudta, hogy rákérdezhet-e a részletekre, hogy mibe nyúlhat bele. De talán az információ a hasznukra lehet. Már ha persze igazat mond… - Milyen éjszakai fesztiválról van szó? Mivel találkoztál Usoi-san? Sayorana is hamarosan visszaérkezik, immár átöltözve. A róka előzékenyen bemutatkozik neki. Todore sem a legkedvesebben reagált. Nojiko egyelőre a választ várja. Vissza kell fognia magát. A többiek viselkedése erre ad okot. ~ De talán, ha valamit rosszul csinálok, akkor igazán segíthetnének, ha már több a tapasztalatuk… ~
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 892
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 3, 2024 10:43:41 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Feb 17, 2024 22:30:30 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/a1/10/66/a1106613b96ae5e30e5c9c8c97f9b396~jpg Egy kicsit megijeszt, hogy ennyire nem ismerem magam ki itt, de próbálok nyugodt maradni. Még jó, hogy Todore velem van, így azért nagyjából biztonságban érzem magam.
Aztán végül inkább betekintek az egyikbe, hátha az az, de nem járok sikerrel. Cserébe inkább megnézem, hogy milyen ruhák találhatóak itt, és teljesen elsápadok első ránézésre. Aztán ahogy jobban átkutatom a szekrényt, találok egyet, ami bár nagyon díszes, legalább mindent takar, amit egy ruhának illene. A többit is megnézem, de csak hüledezem, hogy ki hordhat ilyet!
Végül nagy nehezen magamra szenvedem a ruhát, s csak azért annyira nehézkes, mert próbálom a lehető legkevésbé gyűrni vagy bántani. Ahogy meglátom magamon, egy pillanatra ismét gyönyörűnek látom magam, majd eszembe jut, hova juttatott az, hogy fiatal és szép vagyok és elfordulok az amúgy szintén gyönyörű tükörtől. Undorodom ezektől és magamtól is...
Végül visszamegyek a többiekhez, s közben még továbbra is csodálom a ruhát, még véletlenül sem magamat. Észreveszem a szellemet, s ahogy bemutatkozik, érzem tőle, hogy nem ember és hogy kicsit megjátsza magát. Én is udvariasan köszöntöm.
- Üdvözlet! Az én nevem Samano Arai Sajorana - mondom tisztelettudóan. Ahogy hallom Todore reakcióját, nem tudok nem elmosolyodni. Imádom, amikor ilyen kis flegma, sokat látott és tapasztalt öregember hatását kelti, mindig szórakoztatónak és meglehetősen megnyugtatónak találom.
- Miről maradtunk le? - érdeklődöm kedvesen, miközben egy pohár szakéért nyúlok, ahogy az illendőség tartja.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Feb 21, 2024 17:06:12 GMT 1
Nojiko
Usoi lelkesen válaszol a kérdésedre.
-A legjobb éjszakai fesztivál, egy nagyon hatalmas szellem tartja egy fekete főnix. Mindig kivételes nyereményeket ajánl fel a játékokon és a szellem bor amit kínál a legfinomabb amit valaha ittam. Egyszer feltétlenül elkéne menned egyre Nojiko-chan. Biztos vagyok benne hogy a főnix szívesen látna.
-Érdekes.- Mondja megfontoltan Nora.- És ezúttal mik voltak a nyeremények?
A róka sejtelmesen elmosolyodik, és még a legyezőjével is babrál egy kicsit.
-Egy boros kancsó amiből sosem ürül ki a bor bármennyit is öntenek ki belőle.- Kezdi mesélni, Todore szeme láthatóan felcsillan a hallottakon.- Egy varázslatos kimonó aminek a viselője egy éjszakára emberé változhat.- Folytatja, és Nora ravasz szemei egy pillanatra mintha kevésbé csillognának.- De a legértékesebb mind közül egy öreg varázstükör ami bármilyen kívánságát teljesíti a birtokosának.
Sajorana
Az utolsó nyeremény hallatán kiráz a hideg és nem tudod miért de eszedbe jut valami. Az álom amit az elrablásodkor láttál. "Újra a havas hegyen találod magad. Ugyanott van a fehér fény, de már nem vonz téged annyira. Előtted egy havas fa alatt egy kis szentély áll, az oltár lapjai nyitva vannak és egy tükör van benne. Egy régi ezüsttükör. Ezúttal fehér ruha van rajtad, de most is vörös lábnyomokat hagysz a hóban. Ki nyújtod a kezedet a tükör felé. Nem tudod miért, csak ki szeretnéd venni.
-Az ott az én örökségem, nem a tiéd!- Egy nő áll tőled nem messze most ő van vörös ruhában. Még a pipa is amit szív vörös füstöt ereget és a szemei is jól láthatóan olyan színűek mint a friss vér. Hosszú fekete haját felkapja a szél egy pillanatra, de mintha még az sem bírná az érintését. Közelebb lép hozzád és a tükörhöz. Alaposan végig mér, a vérszínű szemeivel majd gonoszan elmosolyodik.
-Szóval te vagy a történet másik fele. Te leszel a kulcs.- A tükörre néz.- Remélem, még megéled, amíg elveszem, ami az enyém.- Újra rád néz.- De most. Nem illik mások álmaiban vájkálni.- Ahogy ezt mondja, felemeli a kezét, és a homlokodhoz ér, mintha tüzes vassal égetett volna meg, még akkor is érzed ezt, amikor tudatosul benned, hogy már nem álmodsz."
Még szinte az állom emléke is égeti a homlokod. Úgy tűnik a róka is észreveszi hogy valami történt mert gonoszul elmosolyodik a legyezője mögött.
-Úgy gondolom, hogy az úrnőm szívesen hallana majd ezekről. Különös képpen arról a bűvös tükörről.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 590
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Mar 28, 2024 9:37:14 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on Mar 5, 2024 19:13:03 GMT 1
Nojiko
A kitsune válaszol a kérdésére. A félsárkányt őszintén meglepi, hogy egy főnix tartja ezt a rendezvényt. ~ Valahogy úgy képzeltem, nehezebb egy főnix társaságába kerülni. Hárman vannak… Az egyikükkel már beszéltem. A másikukat említik… Mondjuk a harmadikról eleve nincs is nagyon információ… Csalódott vagyok talán? Mindenképpen furcsa. Nem így képzeltem… ~ Mikor felsorolja a játék nyereményeit, kissé összehúzza a szemeit. Az első két említett díj még hagyján, de a fődíj… - Nem túl felelőtlen dolog egy ilyen nagy hatalmú tükröt csak úgy játékra bocsátani? Hisz ki tudja, milyen szándékú, aki megnyeri… Csalódott a főnixben. Mondjuk eddigi tapasztalatai alapján kevés a tipikus nagy hatalmú entitás. A legtöbbjük nem mindig a bölcsesség mintapéldánya. ~ A bor van rám rossz hatással, vagy a sok idő, Itoshival? ~ Merengett magában. Persze hangosan nem lenne tiszteletlen. Legalábbis törekszik rá. - Mondd, Usoi-san, kik nyerték meg a díjakat, milyen személyek? Volt jelen olyan illető, aki… esetleg rossz szándékúan kérne a tükörtől? – hiszen lehet, hogy olyan valaki nyeri, aki ártalmatlan, de… Mi van, ha elveszik tőle? - Illetve… Miért szeretnél a ház gazdájának mesélni erről? Nem akarta beismerni, hogy semmit sem tud a vendéglátójukról. Shiranui-sama ezt a tudást nem kötötte az orrukra. Feszülten várta a válaszokat. Aggódott.
Érezte, hogy Sayorana mintha talán rosszul? lenne…? Nem tudta megítélni, mi történt vele, de valami történt. Egy aggódó pillantást vet a lányra, de nem szólal meg. Valószínűleg a többiek is észrevették. Ő nem akarta felhozni. Nem tudta, mennyire kellemetlen. De később, ha a bortól nem felejti el megkérdezi, hogy jól van-e, mi történt.
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 892
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 3, 2024 10:43:41 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Mar 21, 2024 8:43:53 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/a1/10/66/a1106613b96ae5e30e5c9c8c97f9b396~jpg Csak csendesen hallgatom, ahogy Nojiko-san és Usoi-san beszélgetnek, figyelek, közben néha finoman kortyolok az italomból, ahogy azt illik. Nem tetszik, ahogy a férfi ravaszul elmosolyodik, rossz érzésem lesz tőle, de igyekszem leplezni azt. Ahogy pedig sorolni kezdi az egészet, úgy belátom, hogy igazam volt. Todore érezhetően lelkes lett a kifogyhatatlan kanna hallatán, így hozzá hajolok.
- Ne aggódj, kedves Todore, a világ összes borát is megvásárolom neked, ha ez az, amire vágysz... - suttogom a fülébe. - Hamarosan úgyis találkozunk az édesapámmal, s akkor véget ér ez a nyomorúságos utazás és a fájdalmas körülmények... - ígérem neki, ahogy simogatom, aztán tovább hallgatom a többieket.
- Nem látom értelmét a kimonónak, hacsak egy éjszakát ad... Az pont arra elég, hogy az ember megérezze, mit is jelent, esetleg beleszeressen, aztán már el is vették tőle. Örökre megkeseríti az életét annak, aki megkapja... - csóválom a fejemet, de aztán abba is hagyom, ahogy meghallom az utolsó ajándékot. A fejemhez kapok, ahogy kiráz a hideg és újra a havas hegyet látom.
Ahogy ismét feltűnik bennem az az álom, már megint fáj a fejem, s kell pár pillanat, amíg összeszedem magam, mert továbbra sem fűz kedves emlék hozzá. Aztán csak finoman elmosolyodom.
- Nem, köszönöm, Todore. Nem kifejezetten érdekelnek ezek az ajándékok, nem szoktam ilyen játékokon részt venni és igencsak veszélyes lenne bármelyik birtoklása is, hiszen nyílt célponttá válna. Biztosan sokan szeretnék ezeket az ajándékokat - magyarázom, s a fejemben csak a kulcs szó visszhangzik. Én biztosan nem fogom kutatni ezeket, sőt, messziről szeretném elkerülni. Nem akarom, hogy akárki is felhasználjon a tervéhez és emiatt meghaljak. Akkor már inkább a lehető legmesszebb szeretnék ezektől lenni.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Mar 26, 2024 15:53:01 GMT 1
Nojiko
A rókaszellem ravaszul elmosolyodik mielőtt válaszolna.
-Kívánna bárki tisztességes dolgot egy ilyen tárgytól?- Kérdez vissza, a szemei gonoszul csillognak. De nem várja meg hogy válaszolj egy sóhaj kíséretében újra a pohárért nyúl majd miután ivott egy kortyot folytatja.- De ha engem kérdezel, ez a tükör nem egészen az aminek mondják. "Kívánság" érdekes dolgok ezek, és ritkán alakulnak úgy ahogy hisszük hogy alakulni fognak. A "beteljesülő kívánságok" és az ezekhez kapcsolódó tárgyak pont olyanok mint a kitsunék és az illúzióik.- Felhajtja a maradék bort.- A szellem aki elvitte a tükröt egész biztosan nem fogja használni. Ha pedig helyesek a megérzéseim a tükör maga fogja eldönteni, kinek szeretne engedelmeskedni, és meg fogja találni a módját, hogy megvédje magát és a kis szellemet aki elment vele. Ami a ház úrnőjét illeti, szintén csak megérzés. De még ha nincs is igazam, már az italért és a társaságért is megérte eljönni ide.
Sajorana
A megjegyzésedre a kimonóról, Nora felmordul.
-Tudod is te. Van akinek az az egy éjszaka minden ami juthat, milyen jogon ítéled el őket? Néha egyetlen szó többet ér mint egy leélt élet.- Úgy tűnik befejezte és magába roskad, de hirtelen felkapja a fejét.- Főleg ha az az élet olyan rövid, mint a tiétek.- Teszi még hozzá csípősen.
Todore csak töretlen dorombolással figyeli az eseményeket ami főlleg az után hangosodott fel, hogy bort ígértél neki.
A róka szellem egyszer csak összecsapja a legyezőjét és Todore is abahagyja a dorombolást.
-Úgy látszik még valaki csatlakozott hozzánk.- Mondja a róka mosolyogva de ezúttal inkább vicsorgásnak tűnik, hiába probálja fentartani a jókedvűség álcáját.
Hideg szél söpör végig a szobán, Haru bele kapaszkodik a gyöngysorába, ami Inuoe-hez köti. Todore pedig teljes figyelemmel összpontosít minden irányba. Norának is az arcára fagy a mosoly de ő jobban álcázza a változást mint bárki más a teremben. Nemsokára meghaljátok a lépteket és a halk férfihangot ahogy kacagva besétál a szobába.
Az ajtó kinyílik majd becsukódik de senkit nem láttok, a délutáni nap mintha elrejtőzött volna a jelenség elöl. Aztán Sajorana megérzi a hideg fuvallatot a háta mögött éppen mielőtt ismét meghaljátok a férfit.
-Nahát micsoda vendégek.- A férfi Sajorana mögött áll, az arcát démon koponyát formáló maszk fedi, előre hajolva megfogja a nő egyik hajtincsét és bele szagol.- Úgy gondoltam ez egy unalmas kirándulás lesz mert úgyse fogom itt találni a kis csalogányunkat, de úgy tűnik így is elég érdekes lesz.- Elengedi a hajtincset, felegyenesedik és arrébb lép, hogy mindenki lássa, az ővéből egy kard markolata lóg elő, legalább olyan aurával mint Itoshié.
-Elmehetsz ha akarsz kölyök, nincs veled dolgom.- Mondja a rókának. Usoi egy pillanatig nem mozdul, de utána egyszerűen köddé válik. Még haljátok ahogy az ajtó becsapódik mögötte és a lépteit a folyósó végén ahogy futva távozik.
-Mond csak Samano,- Dönti oldalra a fejét.- Te vagy már az utolsó?- Még a hangján is hallani ahogy gonoszan és önelégülten elmosolyodik a maszk alat.
|
|