Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337 
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Nepal City
Közzétéve: Sept 10, 2020 12:37:36 GMT 1
Post by Mocsok on Sept 10, 2020 12:37:36 GMT 1
Nagyot sóhajtottam, majd rácsaptam a saját hátsómra úgy, hogy csattanjon.
- A seggem csak Jézusé.
Mondtam vigyorogva. Némileg leplezve a sajgó farpofámból eredő kellemetlen érzést. Némileg felengedve megropogtattam a kissé beállt nyakam. Problémás meló, főleg egy újoncnak, de most már legalább értettem miért épp engem szemeltek ki erre a feladatra.
- Megoldom. Valahogy. Viszont kéne egy új ruha. Valami elegánsabb. Lehetőleg olyan ami mentes a vértől és az agyvelőtől. - Egy pillanatra megálltam, majd megvakargattam az állam. - Túl sok?
Elindultam és kisebb köröket kezdtem leírni a szobán belül, változatlanul az államat vakargatva. Látszólag úgy nézhettem ki mint aki nagyon keményen gondolkozik, de valójában csak rohadtul zavart a borostám és azon gondolkodtam, hogy ideje lenne már megborotválkoznom. Legalább hónaljban. Oké, hogy a világnak vége, de attól még maradjunk civilizáltak nem?
- Oké, tehát alkut kell kötnöm. Király. Van bármi alkuképes cuccotok, vagy az ipsének be kell érnie annyival, hogy jó eséllyel az ő kedvéért is pofán lövök valakit? - Még mielőtt Sophie bármi szemrehányó megjegyzést tenne, felemelem a mutatóujjam. - Ne legyenek illúzióid. Mind ezt kéri, csak némelyik közvetett módon. Nade...- Megdörzsöltem a tenyerem. - Tényleg rendbe kéne szednem magma előtte. Vaagy...- Férfi modelleket megszégyenítő pózt felvéve, kacérul a lányra mosolyogtam. - Jól nézek ki?
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Sept 11, 2020 8:39:14 GMT 1
- És ebben tévedsz. Hatalmasat - oktatta ki Zedet - A bombákat úgy helyeztem el, hogy csak a kijáratokat zárják el és maximum néhány gyengébb folyosónak ártsanak. A többi embereim Nepal City közelében vár rám, ha nem térek vissza kiásnak. Ha közben megölsz csak a jóindulatuk tartsa majd őket vissza attól, hogy ne tegyék meg veled ugyanezt. Ezután Effie örömmel konstatálta, hogy még Zed is önként átadta a fegyvereit. Fogjuk rá. Lina kérését a azonban még az érvei hallatán is elutasította.
- A hely üres. Évtizedek óta nem járt itt senki, még a katasztrófa előtt bezárták és a tisztító csapat soha nem ért már el idáig. A kijárat le van zárva. Csak mi vagyunk itt kedvesem. Én nem ölök meg senkit és ti sem. Téma lezárva.
Ben megnyugtató pillantást vetett Linára.
- Igaza van. - kezdte - Ekkora ricsaj mellett ha lenne itt valami fertőzött, már rég idejött volna. Minden rendben lesz, Lina.
Ekkor szólalt meg a rádióból Aulus. A karavánok vezetője legszívesebben lehalkította volna a kommunikációs eszközt. Undor, gyűlölet és harag ült az arcára.
- Hát... - kezdte, majd megragadta a még beszélő kommunikátort és majdnem el is hajította, de végül nem tedte - Most már tudjátok, hogy miért van szükségem arra az automata lövegre. Meg kell védenem a karavánokat. Egy hét alatt tizenhárom eltűnés Swamptown nem is foglalkozik a holdkóros bagázzsal. Szerintük bárki képes a bot végére egy kődarabot kötni. Tudomást sem vesznek a benyújtott panaszokról, én viszont nem adom a pihenőt.
Elgondolkodott egy pillanatra, majd odahívta maga mellé Tekst és egy pisztolyt nyomott a kezébe.
- Két golyó van benne. Használd bölcsen és csak akkor, ha sor kerülne rá. A bizalmam jeléül.
Bennek nem adott semmit és a felfedezőknek sem. Egyértelmű volt, hogy csak a szőke lányban bízik meg. Már amennyire.
- Menjetek. Minél előbb lesz meg amit szeretnék, annál hamarabb válnak el az útjaink. Ne aggódjatok, a barátaitok elszórakoztatják egymást amíg távol vagytok.
Indulás előtt Ben még finoman megragadja Lina karját.. Effie felvont szemöldökkel figyeli a dolgot, de nem avatkozik közbe.
- A generátor chipjét is keresd. A rádióban hallottak után nem akarok sokáig itt időzni. - Az utolsó mondatnál már szinte mosolyog - Oh és vigyázz a hátsódra. Majd a falnak dőlt, közel Tekshez és Effie-hez. - Ben Davidson. Örvendek a találkozásnak. Horizont City polgija és ügyeletes menőcsávó.- Ez elsősorban a szőke lánynak szólt, mintsem a robbantgató, mogorva karavánvezetőnek. A következő kérdés pedig egyenesen hozzá volt intézve. - Rólad mit lehet tudni? A férfit csak a kíváncsiság vezérelte, ha a lány nem szívesen beszélgetne vele, akkor csendben végigüli a keresgélést. Lina, Zed: Max az alagsorba vezet benneteket. Végig szemmel tartja minden lépéseteket, miközben a kezével a gépkarabélyt simogatja. Egyértelműen látszik rajta, hogy neki nem tetszik, hogy Effie nem ölt meg titeket azután, hogy leraktátok a fegyvert. A nőnek igaza volt. Tényleg nincs itt senki. Rengeteg doboz van odalent, a kilencven százalékáról még a címke elolvasása után sem tudjátok, hogy mi is lehet pontosan. - Egy Mole-Teches dobozt keressetek. Asszem a lövegtorony is rá van rajzolva. Felmutatja a papírt, amin az említett szerkezet ábrázolva van. ![]()  - Váljunk szét. - Javasolta, bár inkább parancs volt, mintsem javaslat. - Én és te maradunk ezen a szinten, a barna csinibaba pedig egy szinttel lejjebb. És semmi csúnya biznisz.
Emelte fel a mutatóujját, egyenesen Zednek címezve a figyelmeztetést.
Zed:
Doboz dobozt követett, de egyik sem volt olyan, ami Effie-nek és Maxnek kellene. A gépkarabélyos férfi sem volt boldog. Az eredménytelen keresés közben dühében már dobozokat vágott földhöz, sokba bele is rúgott, amiket pedig nem ért el a lábával, azokba bele is ütött. A polcos folyosó végére érve pillantod meg őt egy sorral odébb. Háttal áll neked és minden figyelme a dobozokra irányul. Ha ki akarod iktatni, alig lesz rá ennél jobb alkalmad. Egyedül a késeid maradtak nálad. Kérdés, hogy a gépkarabély mellett megéri e kockázatot vállalni. Arról nem is beszélve, hogy Teks Effie túsza.
Lina:
Létezik egyáltalán ez a torony. Sehol egy doboz és sehol a generátorhoz szükséges chipset. Már épp feladnád a reményt, amikor megpillantod a magasban a Mole-Tech logóját. Nagyon félreeső helyen van és egyértelműen úgy volt elhelyezve, hogy nagyon nehezen vegye észre a cégért a járókelő raktárfelelős.
Fel kell mászni hozzá, méghozzá a polcokon. Fémből vannak szóval elvileg minden gond nélkül meg kellene, hogy bírjanak a polcok. A dobozok miatt viszont ügyelned kell, hogy hova lépsz, az pedig megint más kérdés, hogy egy olyan súlyos dobozt hogyan emelsz le a magasból. |
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Nepal City
Közzétéve: Sept 12, 2020 11:23:00 GMT 1
Post by Bratti on Sept 12, 2020 11:23:00 GMT 1
#s://s25~postimg~cc/4uct17qe7/Lina_zpsm9md6dqu~jpg Összefont karral hallgatom a férfi és Effie beszélgetését. Bevallom, legszívesebben leütném azt a nőt, iszonyúan hátráltat és idegesít. Nem lenne nagy baja, csak pont addig nem pesztrálna minket, amíg mi eltűnünk. Persze ez csak fantáziálgatás, esélyünk sincs ilyet tenni.
A válaszára csak biccentek.
- Nagyon remélem, hogy a bombáid csúcsszuperek és sehol sem mászik be egy agyhalott sem… - morgom még. Nem tudom, mi van velem. Nem vagyok az a kifejezetten visszaszólogatós típus, de ez a nő… Bicskanyitogató. Remélem, legalább tudja vezetni a városát, ha már ilyen kibírhatatlan.
Azonnal kisimul az arcom, mikor Ben megszólal. Nagyot sóhajtok és csak bólintok neki. Akkor sem tetszik ez az egész, akár van itt fertőzött, akár nem.
Közepesen hat meg a nő meséje, már annyira felidegesített. De azt tudom, hogy nehéz ilyen időkben és tök egyedül megoldani ezeket a problémákat, szóval még bennem is fellobban az együttérzés. Bezzeg a lánynak ad fegyvert, holott nem megy sehova… Elképesztő! Na, mindegy… Puffogok magamban és ez az arcomon is látszik. Nagyon remélem, hogy nem lesz semmi bajuk, amíg mi távol vagyunk…
- Ne aggódj, már itt sem vagyunk… - mondom sóhajtva, már indulnék is, de Ben megragadja a karom. Zavartan megtorpanok, visszafordulok, ránézek. A mondandója első felére csak komolyan bólintok. Aztán féloldalasan elmosolyodom.
- Ugyan, már Főnök, kérésed számomra parancs – kacsintok rá. – Ja, és nem kell túlzásba vinned a menőzést! – megpaskolom finoman az arcát, majd elfordulok és a többiekkel tartok.
Kiráz a hideg attól, hogy az alagsorba tartunk. Mint egy rossz horrorfilmben. Pontosan, mint egy horrorfilmben. Se fegyver, se támogatás. Ám szerencsére tényleg nincs itt senki. Miért van itt ennyi doboz?! Hogy találjuk meg ezt az egyet? Bevallom, a Mol-Teches tipp után sem lettem okosabb vagy sikeresebb. Ennek így semmi értelme…
A javaslatra csak a szememet forgatom. Legszívesebben beszólnék neki, de jelenleg nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt megtehessem. Így csak teszem, amit mond és gyorsan lelépek tőlük. Legalább nem kell velük lennem. Bár ez egyben ijesztő is. Tudom, hogy nincs itt senki, de akkor is rossz érzés egyedül sétálni ezen a kihalt helyen. Már minden egyes dobozba belelátom azt a szerencsétlen Mol-Tech-es logót. Így amikor tényleg az igazit látom meg, először elmegyek mellette, de aztán furcsa érzésem lesz és visszamegyek. Most ezt tényleg így el kellett rejteni?! Hogy szedem le azt onnan?
A kezembe veszem a kötelemet. Végülis le tudnám onnan rántani, de ki tudja, mennyire törékeny a dolog… Nem kéne széttörnöm. Mászni tudok, de akkor sem tudom onnan lehozni. Felsóhajtok. Rendben, nem fogok én szenvedni vele. Döntöm el magamban. Nem kockáztathatom a túszok épségét azzal, hogy nem a megfelelő állapotban adom oda, így inkább megkeresem a többieket.
Felkocogok a következő szintre és a karabélyos embert keresem, megjegyzem az utat. Közben persze végig keresem a chip-et is, végülis ezért jöttünk. Ha megtalálom a többieket, akkor megszólalok.
- Találtam egy Mol-Tech-es dobozt, de nem tudom egyedül levenni. Jöttök? – kérdezem tőlük tömören, hiszen sietnék.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Nepal City
Közzétéve: Sept 18, 2020 17:05:55 GMT 1
Post by Raven on Sept 18, 2020 17:05:55 GMT 1
#s://cdn~discordapp~com/attachments/389130125813219329/451534029276184596/1e3730c07244cecc20e8225e08b46063~jpg Láttam már korábban ilyen dobozt, de itt rohadjak meg nincs semmi, ami akár csak hasonlít is rá. Nagyon sok válogatott szépséget tudnék felsorolni arról mit is gondolok arról a picsáról meg a kompániájáról, de van annyi eszem, hogy ezeket megtartsam magamnak, legalább is egyelőre. Ha mégis találok bármit, ami talán az lehet, amit keresünk, a késsel felszakítom a dobozt és belenézek. Közben figyelem a környezetem. A paranoia ritkán öli meg az embert a figyelmetlenség mindig. Ennek az igazát akár bizonyíthatnám is azon a faszkalapon, amelyik felhozott ide minket, de Teo fontosabb annál, hogy elvágjam az idióta torkát.
Végül megjelenik a csaj azzal, hogy talán megtalálta, amit keresünk. Remek. Követem őt úgy hogy közben lássam a kísérőnket is. Lent pedig rögtön valami olyasmit keres a tekintetem, amire fel tudunk állni, hogy, leszedjük a dobozt. Nagyon remélem, hogy nem üres. |
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Nepal City
Közzétéve: Sept 26, 2020 19:00:11 GMT 1
Post by Zima on Sept 26, 2020 19:00:11 GMT 1
Teksnek jól esett, mikor a lány úgymond a védelmére kelt a cuccainál. A csapatokra oszlás meglepően simán ment. Bátyja részéről is. Valószínűleg tényleg csak ők vannak itt, és ha minden Ms Effie akarata szerint megy, akkor nem lesz baj. A rádióbeszédet a lány nem igazán tudta hova tenni. De remélte, hogy az ottaniak gondoskodnak róla.
Miután az adás véget ért, a nő odahívta magához a lányt, aki kissé izgulva lépett közelebb. Kicsit tartott attól, mi lesz, de szerencsére félelme alaptalannak bizonyult. Kapott egy pisztolyt.
- Rendben és köszönöm. – biccent felé.
~ Ezek szerint bennem bízik meg a legjobban. Igazából ezen nem kéne csodálkoznom a többieket megfigyelve... Okosan kell ezzel bánnom… ~
Mikor az indulásra kerül a sor, még bátyjához szól.
- Vigyázz magadra!
Fél szemmel figyeli a másik páros búcsúzását, majd miután Zedék távoztak, a férfi bemutatkozik. ~ Ügyeletes menőcsávó, mi? Vajon fedőkötést milyet csinál? ~ A lányt ezzel nem lehet levenni a lábáról. Kis csend áll be, hezitál. Vajon jó ötlet bármit is mondania? Végül egy sóhajtás után a korábbról ismert végtelenül nyugodt hangján szólal meg.
- Teodora Kimberly Sanders, röviden Teks vagyok. Én is örvendek. Nekem nincsenek ilyen hangzatos titulusaim, csak egy egyszerű szerelő vagyok.
Úgy döntött, orvos voltát egyelőre nem fedi fel. Azzal a tudásával veszélyesebb…
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Nepal City
Közzétéve: Sept 26, 2020 20:24:49 GMT 1
Post by Ben on Sept 26, 2020 20:24:49 GMT 1
Teks: - Örvendek a találkozásnak. - felelte Ben, ha zavarta is a szűkszavúság, nem mutatta az arcán. - Olyan titulusod van, amit adsz magadnak. Lehetsz Teks a fogaskerekek ördöge, vagy Teodora a szerszámbűvölő, ami csak akarsz! Oké, a második egy kicsit furcsán hangzott... Az utóbbi becenév hallatán még Effie is elmosolyodik egy picit, de továbbra is szigorúan az ujjait tornáztatja a detonációs eszközön. Még van lehetőséged egy frappánsat visszavágni, de nem sokkal ezután Max mászik fel a lépcsőn, arcán pedig narancssárga, gombaszerű kinövések kezdenek növedezni. Próbál mondani valamit, de csak tátog levegő után kapkodva. Narancssárga gombák nőnek ki a nyitott szájából, majd örökre elhagyja őt az élet. Ha esetleg megfordulna a fejedben, hogy megvizsgáld, Effie a kinyújtott karjával megállít, majd egy jól irányzott lövéssel fejen lövi a friss hullát. - Ne menjetek a közelébe, fertőző lehet! Linának és Zednek is hamarosan meg kell érkeznie. Reméljük ők jobb bőrben lesznek. Lina, Zed: Max a Mol-Tech szó hallatán azonnal pattant, hogy segítsen Linának, hárman pedig könnyűszerrel össze tudtatok pakolni egy "emelvényt" a dobozokból, amire felállva Max (ragaszkodott hozzá és a fegyvere elég meggyőző érv) el tudta érni a dobozt. - Ez lesz az igen! - kiáltotta boldogan, majd azonnal érte nyúlt - Ez fémből van! Segítség kell ma..! Nem is győzte kimondani az utolsó mondatot, apró LED lámpák kezdtek el zöld és piros szín közt villogni, majd mindegyik vörösre váltott és erőteljesen pulzált. Narancssárga por lövelt ki a szerkezetből, Max pedig azonnal lefordult az emelvényről, magával rántva a lövegtornyot tároló dobozkát.  Ti magatok is kaptatok a porból, akármi is lehetett az, efelől semmi kétség nem volt. Csak azt látjátok, hogy Max felordít fájdalmában, majd akármennyire is fáj mindene az esés után rohanni kezd felfelé.
Az esés következtében viszont legalább a fém láda kinyílt, így annak a kinyitásával nem kell bajlódnotok. Ott volt a torony, három darabban, gondosan kipárnázva, hogy egy ekkora eséstől sem legyen semmi baja.
A kérdés az, hogy ti elkaptatok e bármit is? Miért rohant fel Max?
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Nepal City
Közzétéve: Sept 30, 2020 15:17:22 GMT 1
Post by Ben on Sept 30, 2020 15:17:22 GMT 1
|
A hazugok városa |
Nathaniel- Mocsok
Sophie mosolyában a legutálatosabb dolog az, hogy fogalmad sincs arról, hogy veled vagy épp rajtad neved, bár ha eddig nem tetted szóvá neki, valószínűleg annyira nem is zavar egyik helyzet sem. A kérdésed feltétele után újra komoly a tekintete. - Nem hiszem, hogy bármit tudnánk adni neki, amit ne tudna másképp beszerezni sajnos. Itt ő a nagyobb hal, az egyik legnagyobb a városban. Viszont mindenkinek megvan az ára, csak nem biztos, hogy őt Nepal Dollárral lehet megfizetni. Még útbaigazított a fegyverbolt irányába, majd hozzálátott rendőrnői kötelességeinek ellátásához. Mint utólag kiderült, semmi szükség nem lett volna az útbaigazításra, ugyanis a bolttal szemben lévő épületbe egy hatalmas rakéta csapódott. A robbanás hatására a három emeletes konstrukció emeleteinek száma seperc alatt redukálódott nullára, mintha egy bontógolyóval sóztak volna neki oda egy isteneset. Mivel az egész már messziről el volt kerítve, így senkinek nem esett bántódása, te magad is biztonságos távolságból lehettél tanúja a szokatlan eseménynek. - Wohooooo! - Diadalittas ordítással jön a fegyver elindítója, kezében szorongatva a csodafegyvert. Csillog és villog, mintha egy mélyen őrzött raktárból vették volna elő. Könnyen lehet, hogy így is van. - Ez igen öcsém! Azzal félredobta a védőszemüvegét és egy újabb lövést adott le a romokra, újabb hatalmas robbanás és diadilittas üvöltés. - Kinyitottunk! - kurjantotta az oda tekintő tömegnek - Edwin Kibaszott Treaman ismét megcsinálta! Megtörölte a kezét egy olajos rongyban majd leengedte a távolságtartásként szolgáló kötelet és visszasétált az üzletbe. |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Oct 6, 2020 22:08:23 GMT 1
A rohadt kurva élet... Nagyon szívesen kiadnám magamból hangosan is de lefoglal hogy elkerüljem hogy rámessen az a barom. A baszot gyanús sárga por, vagy spora minket is beterít bár nem anyira mint azt a szerencsétlent. A nőre nézek és még magamat is meglepem, de ha Max elrántotta akkor felajánlom neki a segítségem. És az udvariasság edig tart.
-Hozd azt a szart. - mondom, elég utasítás szerűen hangzot. Francokat, pont úgy hangzott, csak ép nem annak szántam. Mert őszintén szólva leszarom a kurvát, meg a rohadt dobozát is.
Az üvöltő félkegyelmű után indulok. Már majdnem beérem mikor meghallom a lövést. Futva teszem meg az utolsó néhámy lépést. A pasas hallot és nem néz ki túl jól ami maradt belőle, elegem van a játékokból. Átlépem a hullát és amipyen gyotsan lehet a nő előt termek, semmi előjáték semmi helyzet felmérés, egyszerűen bemosok beki egyet. Lehetőleg azzal a kezmel amelyiken van a porból. Ha ennek véletlen az a mellékhatása, hogy elejti a játékszerét azt elrúgom előle. Ezek után a reakcióján múlik, hogy menyivel leszek higadtabb. Ha az ütés olyan jól sikerült hogy elesik, még az is lehet, hogy felkínálom neki a segítséget a feláláshoz. Mindegy mi ez a por, már rajza is van már mindegy. Ha Teks felém indul rögtön leintem.
-Ne gyere közelebb nem tudjuk mi ez a sárga izé, de biztos nem olyasmi ami jó szerencsét hozna rád.
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Oct 11, 2020 7:46:23 GMT 1
#s://s25~postimg~cc/4uct17qe7/Lina_zpsm9md6dqu~jpg Szerencsére nagyobb probléma nélkül meg tudtuk oldani, hogy elérjük a dobozt. Nem ragaszkodom, hogy én vegyem le, dolgozzon csak az, aki akarja. Legszívesebben el is indulnék visszafelé, de mikor kimondja a segítség szót, szememet forgatva inkább maradok. Bár ne tettem volna. Az az áldott jó szívem. Komolyan, még egy pillanatig vele is tudok örülni, hogy megvan az az átkozott cucc. Összerezzenek, mikor a fények felvillannak, hátrébb is ugrom kicsit. Valami por lövellt ki a szerkezetből. Fogalmam sincs, mi ez. Sohasem láttam semmi hasonlót. De megijeszt. Túlságosan is erőteljes színe van és azt azért megtanultam a természet által, hogy ez vagy nagyon veszélyes vagy rovar porozta… Az a szerencsétlen meg pont rám esne, ha nem lépnék arrébb, mondjuk így is sikerült ráesnie a lábamra. Francba… Ez hiányzott nekem is… Nem kis darab ez a srác, úgyhogy pár percig még érzem is, hogy sajog a lábam, de szerencsére semmi komoly. Kifejezetten meglep a férfi kedvessége, pont belőle nem néztem volna ki, hogy felsegít. Úgy gondolom, a történtek után igazán elfogadhatom a kezét, már mindketten kaptunk a porból, tök mindegy. Így hagyom, hogy felsegítsen. - Köszönöm! – mondom neki egy óvatos mosollyal. Bár le is fagy a mosolyom a következő mondata után. Azonnal felmegy bennem a pumpa. És egy pillanatig felmerül bennem, hogy olyan faszfej, mint az a nő. Nekem aztán ne parancsolgasson. Amúgy is ő a férfi, hozza ő, ha akarja… Puffogok magamban, de a férfi csak annyit láthat, hogy idegesen megforgatom a szememet. Amúgy is, nincs jobb dolga, mint ezzel a szarral foglalkoznia?! Az a por ki tudja, mit tesz velünk, Max-nek láthatóan nem tett jót. Sőt… Pedig ő aztán elég nagy darab. A férfi elindul Max után, de én még egy nagyon kicsit maradok. Tudom, hogy veszélyes, mert fogalmam sincs, mennyi maradt a levegőben, de muszáj egy kicsit körülnéznem, hátha találok valami nyomot azzal kapcsolatban, hogy mi ez a por. Hallok egy lövést. Mi volt ez?! Édesanyám, segíts rajtam… Közben próbálok nyomokat keresni, bár egyre sietősebben. Talán a Mol-Tech-nek valami kísérlete? Biztosan valami védelmi cucc volt, de ki rakta ide? Francba, nagyon félek… A szívem vadul kalapál, de nem maradok három percnél tovább. Akkor kissé undorodva és idegesen a lehető legkevésbé érintkezve a dobozzal, felkapom azt a kurva lövegtornyot, majd nem túl gyorsan, de azért rendes tempóban megyek a többiek után. Még mindig kurva ijesztő ez a hely… Nagyjából három négy-öt perccel a többiek után én is felérek. Meglátom Max-et és tágra nyílik a szemem. Te… Te jó ég… Mi a franc történt vele?! Akkor ez volt az a lövés… Mégis mi ez a por?! Marhára nem akarom úgy végezni, mint Max… Könnybe lábad a szemem, ahogy eszembe jut, hogy egészen biztosan bennem is dolgozik már ez a cucc, csak mivel kevesebbet kaptam, lassabban. Teljesen mindegy, meg van számlálva az időm. Ben-re emelem rettegő és szomorú tekintetem, megrázom a fejem, majd levágom a nő elé a lövegtornyát, nem figyelve arra, hogy vigyázzak rá. Már nem érdekel. Ez sem. Amúgy is ha jól látom, a férfi bemosott neki egyet, ami igazán tetszik, én is hasonlóan cselekedtem volna, ha lenne ennyi vér a pucámban. Kell pár perc, mire összeszedem magam annyira, hogy ne csukoljon el a hangom, így végül megszólalok. - Nincs sok időnk. Tud bárki bármit egy narancssárga porról, ami… - Max-re nézek, majd el is fordítom a fejem tőle. – Ami ezt teszi az emberrel? – Zed-re nézek. – Azt gondolom, a mi időnk is megvan számlálva, szóval okosan használjuk ki és keressünk valamit, ami… Segít… - döntöm oldalra a fejem, szigorúan nem nézek Ben-re. Úgy érzem, elbuktam és cserben hagytam őt és nem tudok nem szégyenkezve ránézni. |
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Zima on Oct 14, 2020 16:13:10 GMT 1
A férfi második titulus ötletén először furán néz, majd kuncogni kezd.
- Szórakoztató vagy… észben tartom.
Nincs idejük tovább csevegni, mert nem sokára Max tér vissza. ~ Te jó ég! ~ Teks a szájához kapja a kezét. Ösztönösen közelebb lépne, de Effie megállítja. Majd lelövi a társát. A lány csak pislog. Esélye sem volt megvizsgálni. ~ Igaza lehet... mégsem kéne közelebb menni, amíg nem tudjuk, mi ez… Még sosem találkoztam ilyesmivel… Valami védelmi szer lehet talán? ~ Elfogta a rémület. ~ Ugye Bátyó és a lány megúszták…? ~ Effie felé néz. ~ Nem hagyom, hogy lelője őket… ~
Alig egy perccel később Zed is megjelent. Ellepte a por, bár nem annyira, mint a férfit. A lánynak még csak nyekkenési ideje sem volt, bátyja bemosott egyet a nőnek. Teks csak ott állt. Biccentett, nem ment közelebb. ~ Nem mondom, hogy nem érdemelte meg, de talán akkor sem kellett volna… ~ Igyekszik készenlétben lenni, ha Effie le akarná őt lőni, ne járjon sikerrel. ~ Van nálam egy pisztoly, nem akarom használni, de ha Zednek ártani akar… ~ Pár perccel később megérkezik a lány is, akit nagyon megviselt az eset. Tisztes távolságba húzódik a porral lepettektől és Bennek is int, hogy tegyen úgy. Ha Effie eddig nem mond semmit Teks szólal meg. Először Linához.
- Sajnos nem találkoztam még hasonlóval, de megtaláljuk a gyógymódot. – Itt Ben felé is fordul. – Orvos is vagyok, igazából felesleges rejtegetnem…
Effiehez intézi következő szavait.
- Tudsz bárkit, aki tudhatja mi ez? Most már Te is érintett vagy… - többiekhez is szól ezután - Hogy vagytok? Mit éreztek? Fejfájás, rosszullét, fájdalom, maró érzés, akármi?
Meglepően határozott. Nem akarja, hogy bármelyikük is az életét veszítse. ~ Vajon mekkora dózis kell ahhoz, hogy az történjen velük, mint Max-el? Nem érték el kapásból, ami jó, de… mennyi időnk lehet? Nem tétlenkedhetünk… ~
|
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Mocsok on Oct 16, 2020 18:20:19 GMT 1
- Csúcs... - Mondom végül kicsit sem ügyelve arra, hogy leplezzem a hangomban lévő erős cinizmust. - Majd beállítok hozzá egy doboz kiskutyával. Hátha bejön.
Jót kuncogtam a hülye viccemen, majd nagyot sóhajtva önelégült vigyort húzódott az arcomon tekintetem pedig egyszerre vált magabiztossá és sátánivá egy külső szemlélő számára.
- Lássuk kis barátunk mibe kerül.
Felpattantam a helyemről, majd zsebre vágott kézzel komótos léptekkel elindultam az ajtó felé. Mikor előhúztam egyik kezem a zsebemből, az ujjaim pedig a kilincsre kulcsolódtak visszafordultam és Sophiera néztem.
- Remélem valami kielégítő jutalmat várhatok cserébe.
Kacsintottam egyet, majd kiléptem az ajtón. Amint bezárult mögöttem, nagyot sóhajtottam és a magabiztosság egy pillanat alatt eltűnt az arcomról. Elindultam a megadott helyre kifejezetten keserű ábrázattal.
"Oké Nate... Nagyon menő voltál... Szóval... ELMENT AZ A KIBASZOTT ESZED?!"
Egyre idegesebben szedtem a lábaim az utcán.
"Mindenkinek megvan az ára... Aha... Mégis mi a faszt adhatna egy magamfajta egy kibaszott fegyverárusnak egy olyan világban ahol a legkelendőbb árucikk a lőfegyver?!"
Szinte láttam a lelki szemeim előtt ahogy egy golyó átsüvít a koponyámon. Vagy...
Nem állt módomban tovább folytatni ezt a gondolatmenetet ugyanis épp el voltam foglalva azzal, hogy összehugyozzam magma. Legalábbis csak képletesen. Szerencsére. A biztonság kedvéért lecsekkoltam, de csak a lábaim remegtek. Oké akkor nincs gáz...
"MI A FASZOM VOLT EZ A SZÁJBATEKERT ROBBANÁS BASSZA MEG?!"
Elég közel jártam ahhoz, hogy érezzem a lökéshullám erejét sőt igazából láttam is volna ha nem lehajtott fejjel sétálok.
Már fordultam is volna ellenkező irányba mikor ráeszméltem, hogy pontosan a centrum felé kell mennem. Nagyot nyeltem, majd odasiettem.
- Ugye nem...
Morogtam az orrom alatt megpillantva az ujjongó, őrült vadbarmot.
- Üdvözlöm...
Mondtam a kelleténél talán hangosabban az "Ez igen öcsém!" után. Majd az állat újra célzott én pedig a földre vetettem magam és egy sarok mögé húzódva vártam a ámokfutás végét magzatpózba gyűrve magam. Szerencsére a robbanás elnyomta a kislányos sikolyomat.
- Mi a frász baja van ennek a tagnak?!
A füle még valamelyest sípolt, de így is tisztán hallotta az üvöltözést. "Edwin... Hmmm... Bassza meg!"
Felálltam, leporoltam a ruhámat, kihúztam magam, hogy némileg tiszteletre méltó formát öltsek, majd még egyszer leellenőriztem, hogy nem vizeltem-e össze magam. Vetettem a romokra is egy pillantást és végső soron azon kaptam magam, hogy csillogó szemekkel bámultam a pusztítást.
- Karácsonyra egy ilyet kérek a Mikulástól az biztos!
Mondtam, majd vettem egy mély levegőt és követtem a faszit a boltjába. Széles vigyorral az arcomon nyitottam be és amint megpillantottam a célpontot már bele is kezdtem.
- Üdv cimbora! Ütős kis csúzli mit ne mondjak. Mennyibe fáj egy ilyen? Ja egyébként Nate vagyok - Kinyújtottam felé a kezem. - Új vagyok itt. Nem is tudtam, hogy legális a robbantgatás a városon belül.
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Nov 1, 2020 16:05:28 GMT 1
|
A hazugok városa |
Nathaniel- Mocsok
Edwin épp egy nagyon jól látható helyre helyezte el a frissen letesztelt kedvesét a falon A kassza fölé, az ajtóval szemben. Mindenki aki belép, ezt pillantja majd meg először. Büszke rá, az biztos. Nem volt olcsó, az is biztos.
- Csúzli? Még viccnek is rossz!
Felelte vigyorogva, majd nyomott egy puszit a fegyverére.
- Többe, mint amennyit egy átutazó megengedhet magának - célozgatott finoman, már ha az volt a célja és nem csak simán flexelt a furcsa fegyverzettel - Egyébként de, tilos a robbantás. Kivéve ha a fegyver többet ér, mint az épület. Száz darab készült belőle összesen... Még a világégés előtt... Kurva nagy árat fizettem érte... Szegény Patricia... Oh, a kis vörös... Mit meg nem tennék, hogy tudjam, jól van...
Ekkor hirtelen fejbe veri magát. Egy serpenyővel.
- Bocsánat, eléggé elkalandoztam. - Megköszörüli a torkát - Miben segíthetek?
Megrázza a kezed, majd a névtáblájára mutat.
- Az enyém a hely amúgy... Teli tár. A legjobb fegyverek amiket a Központi Sivatagban és azon túl találhatsz. Láthattad odakint, hogy nem túlzok. Vásárolnál?
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Nov 1, 2020 17:17:43 GMT 1
(A betegség tünetei nem túl erősek. Minimális fejfájás és enyhe émelygés, semmi olyan amiről nem tudnak elfeledkezni. Egyelőre még csak Zed és Lina érzi őket, Ben és Effie nem tapasztalt még semmit.) Bent és Effiet is váratlanul érte Zed kirohanása, az ütés pedig túl gyors volt ahhoz, hogy a férfi meg tudja állítani. Helyette kicsavarta Effie kezéből a detonátort, majd kivette belőle az elemet és rátaposott. Elkiáltotta magát és egyértelműen mindenkinek szólt amit mondott. - Elég legyen! Elég vér folyt ma már. - Ezzel a kijelentésével igyekezett megelőzni a továbbit - Ha tetszik ha nem, most már ugyanaz lett a sorsunk. Mindannyiunknak! Ekkor odalépett Linához és az akármennyire tiltakozott ellene, átölelte őt. Ha Effie lefegyverzésétől nem kapta volna el a porral járó betegséget, most biztosan. - Akármi is lesz velünk, mindannyiunkkal ugyanaz lesz. - Teksre nézett egy pillanatra, tudván, hogy ő még nem érintkezett a betegekkel. Bizalmat sugárzó tekintettel jelezte, hogy nem is fogja ezt rá kényszeríteni. - Most pedig találjuk ki, hogy mi a francot fogunk csinálni. - A karavánpihenő legjobb orvosai állnak a rendelkezésemre. Bár abban nem vagyok biztos, hogy mindenkivel - az arcát simogatva, dühösen Zedre nézett - ugyanilyen segítőkészek lesznek. Egyébként nem, életemben nem láttam ezt a port... Ben ezután ismét átvette a szót. - Akkor a karavánpihenőbe megyünk. Mindannyian. Ellenvetés? Mivel az épület bejáratai Effie-nek köszönhetően beomlottak, kell egy másik kijárat. Az épület le volt zárva, ti hogy jutottatok be? A kérdés Zedéknek szólt, azon belül is inkább Teksnek. - Utána úgy kell eljutnunk oda, hogy a lehető legkevesebb emberrel érintkezzünk. Effie? - Az embereim Nepal Cityben várakoznak és mivel tönkretetted a detonátort, ami egyben a rádióm is volt így elvágtad magad tőlük, észlény. - Akkor ha másnak nincs egyéb ötlete, egyedül megyünk. Feltételezem nektek sincs elegendő kajátok és vizetek az útra. A tekintetéből kiolvasható volt, hogy ha rajta múlik tényleg minden meg lesz osztva egymás közt. |
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Zima on Nov 3, 2020 20:14:39 GMT 1
Nos, Bent nem sikerült távol tartania a portól. Rögtön mozdult, és a detonátor-rádiónak annyi lett. Átvette a vezetést, amiért Teks hálás volt. Ezután azonban olyat tett, ami jó pár reakciót kiváltott a lányból, bár ezek közül arcán leginkább csak a meglepettség látszott. Borzasztóan felelőtlennek és szentimentálisnak tartotta a férfit, amiért csak úgy, hogy megnyugtassa társát átölelte. Egyben mégis irigyelte őket. Elgondolkodott, hogy megöleli bátyját, de végül elvetette. Logikátlan, testvére lecseszné érte és mert amúgy is irtózott tőle. ~ Bár, ha velük tartok, valószínűleg, előbb-utóbb engem is elér… ~ Nagyot sóhajtott, majd finoman, alig láthatóan megcsóválta a fejét Ben felé.
Effie reakciójára számított. ~ Meg kell nevelnem Zedet… de nem vagyok Anya… és nem is akarok olyan lenni…. ~ Gondolataiból Ben szavai rántották vissza. Erőt vett magát.
- Támogatjuk a Karaván pihenő felkeresését. – itt nyomatékosan bátyjára néz, jelezve, hogy igen, nincs ellenvetése. – A tetőn keresztül.
Valahol örült, hogy csak így, ennyien mennek, de vajon… valóban el tudnak oda jutni?
- Valóban nincs nagy készletünk…
~ Ben jó vezető. Vannak itt, a külvilágban, azaz… a világban rendes emberek… ~ Miután megbeszélték a tervet? Teks elindul a lépcső felé.
- Mutatom az utat.
Kezében a pisztollyal halad előre. Borzasztóan frusztrálja, hogy ő megy elöl, de nem mutatja. Majdhogy nem még elszántnak is tűnhet. De belül izgul. Rosszabbodik az állapotuk? Mi vár rájuk odakint? Eljutnak a céljukhoz? Igyekszik ezeket elhessegetni és csak a haladásra koncentrálni.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Nov 3, 2020 21:10:54 GMT 1
A nő felé nyúlok, hogy felsegítsem, de nem kér belőle, még vállvonásra sem vesztegetem az erőmet csak hagyom.
-Vissza akarom kapni a fegyvereim.- Szólok hozzá a dolgokhoz, nagyon okosan. Már most elegem van ebből a szituációból. Ráadásul, ha nem mossuk le magunkról ezt a port, csak idő kérdése hogy Theo ne fertőződjön meg. Az egész helyzetfrusztráló.
-Szükségem is lesz rá, ha a sivatagon át megyünk. A robbanás bármit ide vonzhatott.-A nőre nézek.- Nyugi, ha meg akarnálak ölni ahhoz nem kellenének.- Igazából nem fecsérlem az energiám arra hogy bizalom gerjesztőnek tűnjek. Azt szerintem már az elején elbasztuk. Majd idővel talán, de én nem fogom győzködni, amúgy sem lenne értelme. És én sem bízok benne, szóval ez így igazságos.
|
|
