 |
Előtörténetek
Ide kerülnek a játékosi előtörténetek.
---------------------------------------------------------------------------------
#s://i~pinimg~com/564x/63/70/d2/6370d2f8947a3483c2caf7eb24344a32~jpg Aiden Yates
Kor: 22
Faj: ember
Nem: férfi
Külső leírás: 178 cm magas, 70 kg. Rövid, hátul felnyírt szőke haja van, mely elölről kicsit hosszabb, a szemébe lóg. Szemei tengerkék színűek, bőre világos, kissé sápatag. Szikár, nyúlánk alkat, nincs kigyúrva, de még sincs híján az izomzatnak. Legtöbbször cargo vagy farmernadrágot, ujjatlan fekete kesztyűt, ujjatlan vagy rövidujjú pólót visel egy bélelt bőrkabáttal és acélbetétes bakanccsal.
Jellem: Higgadt, távolságtartó ember. Alapvetően nem törődik a szabályokkal, mivel a saját szeszélyeinek él, de ha nem muszáj, nem sérti meg őket. Ha kérik, megfontolja, hogy segítsen, de magától ritkán ajánlja fel az asszisztenciáját bárkinek. Általában kíméletlenül őszinte, és utál hazudni – ez magával hozza azt is, hogy nagyon nehezen veszi, ha mások megpróbálják megvezetni. Mivel élete nagy részében egyetlen emberre számíthatott, mióta egyedül van, ha egy mód van rá, nem kér segítséget. Mindent igyekszik a maga módján, a saját módszereivel megoldani, ha lehetősége van rá. Ha valamiben – vagy esetleg valakiben – lehetőséget lát, azt igyekszik megragadni. Ha egy mód van rá, kerüli a konfliktusokat, és szigorúan csak akkor gyilkol, mikor nincs más járható út. Azokkal, akikhez közel áll (bár ilyen jelenleg nem akad), teljesen másképp viselkedik: a végletekig hűséges, bármit képes kockáztatni, ha az a másik túlélését jelenti. Aiden nagyon tanulékony, jó megfigyelő.
Előtörténet:
Aiden nem sok dologra emlékszik gyerekkorából. Annyi biztos, hogy valahol a Központi Sivatagban, egy félreeső, romos raktárkomplexumban berendezkedett, kisebb táborban látta meg a napvilágot szülei viszonylag kései gyermekeként. Szülei azon kevesek közé tartoztak, akik még ismerték a SkyChemicals előtti világot, hiszen a katasztrófa kitörése idején voltak gyerekek. Az anyja amolyan orvosféle, az apja pedig gépész volt. Korán megtanították fiukat a legalapvetőbb dolgokra, amik a túléléshez szükségesek.
Már egészen pici korában kiderült, hogy valamilyen neurológiai zavar következtében Aiden egyáltalán nem érez fájdalmat, a hőmérsékletet pedig csak mérsékelten érzékeli. Hogy ez áldás-e vagy átok egy olyan világban, ahol elsősorban a túlélés a cél, máig nem tudta eldönteni. Kétségtelenül sok helyzetet élt túl komolyabb lelki trauma nélkül annak köszönhetően, hogy nem tudnak neki olyan fizikai fájdalmat okozni, ami megtörné.
Nyolc éves volt, amikor a kis közösségükbe egy magukat menekülő túlélőknek aposztrofáló banda érkezett. Eléggé meghurcoltnak látszottak. A kicsi, zárt közösség eleinte nem akarta befogadni a „vendégeket”, de végül megkegyelmeztek nekik: rengeteg – már-már gyanúsan sok – lőszerük volt, ami mint mindenhol, a raktárban is értéknek számított. Aiden szülei maradtak az egyetlenek, akik ellenezték a banda megtelepedését, de kettejük szava kevés volt a közösségük akaratával szemben. Mindenki szerencsétlenségére nekik lett igazuk – néhány héttel az után, hogy a betolakodók végleges helyet kaptak, látszólag beilleszkedtek, egy éjjel szinte mindenkit lemészároltak, a készletekből minden mozdíthatót és használhatót elvittek, majd felgyújtották az épületeket.
A kis Aiden csak a szerencsének köszönhette, hogy életben maradt. Az égő épületek fénye másokat is odacsalt: hamarosan megjelentek a fertőzöttek, és az idősödő férfi, akit ma már a nevelőapjának nevez, is ekkor talált rá. Aiden sosem kérdezte tőle, miért vitte magával annak idején, hiszen nyilvánvaló terhet jelentett számára. Attól kezdve a vele tartott, bárhová is ment. Nevelőapja minden tudását átadta a fiúnak: egyebek mellett tőle tanulta meg, hogyan kell a lőfegyverekkel bánni, különböző gépeket szerelgetni (ez viszonylag könnyen ment neki, mert idővel minden gépészeti és elektronikai dolog érdekelni kezdte), kisebb bombákat elkészíteni. Folyamatosan úton voltak, de Aiden sosem bánta, hogy nem telepedtek le sehol sem.
Aiden tizennyolc múlt, amikor nevelőapját megmarta egy fertőzött. Mindketten tudták, hogy ez jelenti közös útjuk végét. Íratlan megegyezés volt kettejük közt, hogy ha valamelyikük megfertőződik, a másiknak végeznie kell vele – a fiú azonban képtelen volt lelőni az öreget. Neki köszönhette az életét, azt, hogy valaki lett belőle. Napokig rágódott rajta, mit tegyen, de mire elszánta magát, az öreg megelőzte: egy szedett-vedett búcsúüzenetet írt Aidennek, majd véget vetett saját életének. Aiden mindmáig tartja magát az öreggel megszokott életmódhoz – motoron rója a világot, és sehol nem marad néhány hétnél tovább. A saját maga fenntartásához szükséges pénzt, élelmet, esetleg lőszert és alkatrészeket alkalmi munkákból és szerelgetésekből harácsolja össze.
Felszerelés:
- SIG Sauer P226 X-5 pisztoly, 9 mm-es, egy teli tár és három tárnyi tartalék lőszer – Aiden nevelőapjáé volt. A férfi halála után Aiden minden egyéb hasznosítható holmival együtt megtartotta, de csak azután kezdte használni, hogy a saját pisztolyát elvesztette.
- Benelli M1 (Super 90) félautomata shotgun, tizennégy töltényhüvely – ritkán puffogtatja, spórol a lőszerrel. Egy vén kereskedő fószertől kapta azért cserébe, hogy helyrepofozta a már menthetetlennek titulált kocsija motorját.
- Egy túlélő kés és egy multifunkciós bicska.
- Bőr katonai válltáska, tartalma: elsősegély csomag, váltásruha, egy eléggé viseltes (tehát többször működésképtelen) zsebrádió, térképek, iránytű, elemlámpa, néhány napi tartós élelem és két darab kulacs, amiben tisztított víz van.
- Motorja, egy öreg Yamaha, aminek az oldaltáskáiban tárolgatja a szerszámait, innen-onnan szerzett fegyveralkatrészeket. Mivel jó karban tartja, még most is úgy muzsikál, mint új korában.
Egyéb: a nevelőapja iratai és dögcédulája, amit állandóan a nyakában hord
↳ 📚 Wiki oldal
|
Aiden Yates
Pandora (Nov 4, 2020 20:15:56 GMT 1)
82 hozzászólás
37 témában.
📙
|
|
Yorktown
Yorktown a központi sivatag oázisa, melynek élővilága az atomerőmű leállításának kudarcba fulladása miatt jött létre. Az itt élő emberek két dzsungelben élnek egyszerre, beton és erdődzsungelben.
---------------------------------------------------------------------------------
| Far from home |
John Francis - suvarus
Hank egyetértően bólintott és nagy akaraterő kellett neki ahhoz, hogy szavait ne kísérje ismét alkohollal, még nyúlt is a pohárért, de végül letette. - Piszok egy világot élünk, az biztos. De basszameg, én bizakodó vagyok és amíg van ki megvegye a piám, addig nem zavar! Egy keserű mosolyt erőltetett az arcára, aminek több oka is lehetett: Egyrészt, a bánat, másrészt viszont a szellemek valószínűleg nem épp a legtöbb alkoholt fogyasztó vendégeik lesznek, ha a törekvéseik sikerrel végződnek. Amikor már a Medvéről kérdezel, nem tud nem megengedni magának egy mosolyt. - Látszik, hogy nem a környékről való vagy. - kezdte csipkelődve - A medve a helyi nagyágyú, ha zsoldos munkáról van szó. Egyesek szerint még a Célkereszttől is lopott. A KIBASZOTT AMERIKAI HADSEREGTŐL, EMBER! Hangja tele volt csodálattal és nem volt rest felemelni sem, hogy többen is hallják, hogy a dicső medve a beszélgetés témája. Valószínűleg ez jót tesz majd az üzletnek. - Az ideérkezése előtti múltját titkok övezik. Egyik nap megjelent és a kereskedő, akit kísért odáig volt érte. Csak egy arc volt a sok közül, de évekig küzdött azért, hogy most már a legdrágább arc legyen. A srác JÓ, mármint... Láttam már embereket fegyverrel harcolni, de a legtöbb helyi mellette állva olyan, mint aki most fog életében először fegyvert. Egyesek szerint puszta kézzel küzdött meg a nevéül szolgáló állattal, de legyünk racionálisak. Erős, de nem halhatatlan. A te vicceden is elnevette magát, ám a nevetése pont olyan volt, mint a saját "poénjára". Baljós. - Én pedig várom magát, szimpatikus ember akivel lehet inni! A víz karavánjai pedig... Úgy tűnt, mintha gondolkodna valamin, de végül a saját gondolataira legyintett. Az azután érkező magyarázat arra enged következtetni, hogy azon agyalt, vegyen e elő térképet vagy sem. - A tornyot nem lehet elvéteni. Elmész mögé és megkeresedett a legnagyobb standot, egy állandó fabódéval és rajta egy LED vizespalackkal. A Víz karavánjai és Dave zöld kakastaraja a biztos jel arra, hogy jó helyen jársz. Még mielőtt útjára engedett, felemelte a Yorkshine-os üveget. - Még egyet, útravalónak?
↳ 📚 Wiki oldal
|
Karavánpihenő
Ben (Aug 23, 2021 8:48:43 GMT 1)
116 hozzászólás
6 témában.
📙
|
Locked
Poll
Bookmark