Víztisztító

Effie olyan mosollyal hallgatja végig Lina kifakadását, aminél kevés idegesítőbb dolog van egy konfliktusban.
- Így gondolod kiscsillag? Igen? Így?
Szabályosan a lány elé lép és mélyen a szemébe néz és mikor Ben megindul, hogy közéjük lépjen a nő nemes egyszerűséggel megálljt parancsolva kitárja elé a tenyerét.
- Ha ti nem lennétek, akkor az emberem még életben lenne és én sem kaptam volna el azt a szaros vírust. Szóval de, kibaszottul túl tudnám élni nélkületek, szóval légy hálás azért, hogy nem vágom majd rá a formás kis hátsódra az orvosi ajtaját, mert jelenleg - a mutató és hüvelykujját összezárja, majd egy nagyon kis távolságra szétnyitja - ilyen közel vagyok ahhoz, hogy megtegyem. Elhiszem, hogy szarul vagy és fáradt vagy bogaram, de a saját érdekedben ülj le a hátsódra és maradj csendben. Szakadj el a múlttól és a mi lett volna ha lehetőségektől, mert most nem az van. ÉN vagyok miattatok szar helyzetben és én ismerem az egyetlen embert, aki talán helyre tudja kapni a búránkat szóval TE vagy az, akinek be kell fejeznie a panaszkodást és...
Ekkor a fejéhez kapott, majd hátrált egy lépést és térdre rogyott. Leült a földre és a hirtelen meginduló verejtéket kezdte el törölgetni a homlokáról. Pár pillanatra úgy nézett ki, hogy ő is el fog ájulni, de végül kábé fél perc után visszaesett a valóságba. Az arckifejezése egy "ez is a te hibád" arcot vett fel Lina irányába, de végül nem mondott semmit ami nagy részben Teksnek volt köszönhető. Még mielőtt bármit mondhatott volna, Ben Lina irányába nézett és ennyit szólt:
- Beszélek vele, a kaja ott van a táskában.
Ennek a kijelentésnek a férfin kívül valószínűleg senki nem érezte szükségességét, de a választ meg sem várva már el is indult a lány után. Effie nem is tulajdonított nagy jelentőséget a szerelmes pár ismételt távozásának, bár sejtette, hogy Ben hamarosan visszajön. Főleg mivel így ismét egyedül marad Teks-el, az idegesítő bátyja pedig ennek egyértelműen nem örül.

Ben a tábor határán érte utol Linát és finoman, ám határozottan megfogta annak kezét és magához húzta. 
- Nekem sem tetszik jobban a helyzet, mint neked - pillantott vissza Effie felé - De jelenleg ő az egyetlen esélyünk és amúgy is... nélküle is szuper csapat vagyunk. - elmosolyodott, majd hozzátette - Főleg te meg én. 
Ha a lány engedi, akkor egy puszit nyom annak homlokára.
- Pár nap és elérjük a karavánpihenőt, aztán minden rendben lesz. Ott is körbekérdezek majd a generátorrunkkal kapcsolatban és talán ránk mosolyog a szerencse, ha pedig nem, akkor megoldjuk majd. Ahogy mindig.
Amennyiben látta, hogy a lánynak sikerül valamelyest megnyugodni, még megenged magának egy csípős megjegyzést.
- Őrségváltás előtt, a tábor mögött levezethetjük a feszkót - kacsintott a lányra - Ott tali.
A férfin látszott, hogy ő is dühös Effie-re, de kénytelen volt a legjobbat kihozni a szituációból és lenyelni az ilyen veszekedéseket.
- Na megyek, mielőtt Zed számonkéri, hogy már megint a boszorkánnyal maradt kettesben a húga.
Ismét, ha a lány engedi, ad neki egy búcsúcsókot és visszatér a tábortűz elé. A távolból figyeli, ahogy Teks az ételt készíti.
- Jó illata van. - majd jobban szemügyre veszi - És jól is néz ki. Érzem, ahogy összefut a nyál a számban.
Őszinték voltak a szavai, de Effie persze nem bírta beszólás nélkül.
- Biztos, hogy nem a csajod miatt van nyállal tele az arcod?
Ám végül őt is elárulta a gyomra, ugyanis azonnal megkorgult ahogy Teks közelebb hozta az ételt. A kérdés és úgy összeségében a lány kedvessége is meglepte Effie-t.
- Az a hely a mindenem - kezdte halkan, mintha azt akarná, hogy ne hallja mindenki amit mond (feltehetőleg Zed ne) - Apám után vettem át a helyet, de az, hogy virágzik és a környék kereskedelmi központja az ő érdeme, nem az enyém. Erőskezű vezető volt, de a fertőzés sajnos nem válogat, saját magamnak kellett meghúznom a ravaszt. 
A mondat után azonnal témát váltott.
- Biztos vagyok benne, hogy bele fogtok szeretni amint megpillantjátok. Nepal Cityt leszámítva sehol nem fogtok akkora nyüzsgést és embertömeget látni, mint ott. Ha valamit nem tudtok megvenni ott, akkor az nem létezik. Nepal Cityvel, Swamptownnal, zsoldosokkal és a saját embereimmel közösen védjük a helyet és minden valamire való kereskedő megfordul itt, mert nem csak pihenő hanem csatlakozási pont is a sivatagok különböző részeinek. 
Ben egyelőre nem szólt hozzá a beszélgetéshez, de csak időnként harapott az ételéből és csendben hallgatta Effie meséjét.
- Nem tudom, hogy mi lehetett a világvége előtt, de az elhelyezkedése miatt gyakorlatilag egy kincs. - a torony felé pillantott - Épp ezért vagyok hajlandó elmenni bármeddig, hogy megvédjem. Ezért és apa miatt. Bármeddig.