Marvel's Sirens

Már épp támadásba akarok lendülni, amikor épp megúszok egy villámot. Ekkor hallom társaimtól, hogy ez nem az, akinek látszik.
- Szóval nem Storm az, mi? Akkor jöhet a fenéken billentés - mondom, majd felkészülök az összecsapásra. - Hé, vihar asszonyság! Kóstoltad már a Hydra génmanipulált sárkányának kék öklét? Meghívlak egy kis ízelítőre, bárki is legyél - mondom, aztán a fegyverem után nyúlok, majd felröppenek, és rohamra indulok. A levegőben repülve, a villámokat lehetőség szerint kerülve lőni kezdek ,mint az őrült, persze tudom, hogy ez kevés hozzá, de fel akarom mérni, mit tud az illető, esetleg ki viselheti Storm bőrét. Persze a keltett szélnek, viharoknak is igyekszek ellenállni manőverekkel, miközben folytatom a tüzelést, hátha használ valamit, bár ezt kétlem. Ez a támadás persze csak a kezdet, aztán behúzok egyet. Nem píszí nőket ütni, de ő támadott először, úgyhogy ez talán ér. Behúzok egyet, aztán zuhanórepülésben megpróbálom elkapni, a földre taszítani, végül ott folytatni az ütlegelést. Ha beválik, ha nem, ha szerzek néhány sebet, ha nem, legalább megtudom, mire képes, így egyelőre fél gőzön működök csak. Néhány ütés közepette megpróbálok tüzet fakasztani, hátha tud az ártani ellenségemnek. Ha nem is sikerül a terv, akkor is ott van még két társam, remélem, legalább nekik eszükbe jut valami. 
- Ideje lenyugtatni a viharos asszonyságot - teszem hozzá zihálva, miután próbára tettem az ellenség védelmét, majd visszavonulok, nehogy túl sok erőt felemésszen az egész.
- Kicsit szétszedettem magam, hátha kiderül, van-e valami gyengéje. Na, ötletek? - tekintek Mindee-ra és az idegen srácra, miután megpróbálok visszaférkőzni hozzájuk.

Még is csak kaptam reakciót Hearttól. Örülök, hogy értette a referenciát.
Thena tök aranyos, mikor védelmezően áll ki. Vajon mennyire rúgná le a vesém, ha ezt közölném vele?
Oké. háromból ketten megerősítettek, hogy nem haluzom, hogy a tag a nyúl. De továbbra is várjuk a válaszokat. Élvezem, hogy zavarban van. Egyszer már ne csak mi érezzük magunkat kellemetlenül ezekben a szitukban.
- Mi a túróért beszéltek egy másik világ nyelvén? – kérdezem.
Nem értem, miért jó ez nekik. Meg sem próbáltak interaktálni velünk… Akkor meg minek? Heart magához vette a szót, ami egészen meglepett. Végre kicsit magához tért és úgy viselkedik, mint a csapat legtapasztaltabb hőswannabeje. Legalábbis fogjuk rá.
Átváltott kínaira. Tehát zavarban van…

- Fordítok. – ajánlom fel magamtól Thenáéknak.
Innentől Heartot magas, a páncélosnyúlboit meg mélyebb hangon tolmácsolom.
- Nyelveket mondtál?
- Igen, ezt jobban is kedvelem.
- Mielőtt itt hagysz minket a fenébe, elmondod hol vagyunk?
- Ezt a nyelvjárást annyira nem ismerem, de ha jól sejtem, a helyre vagy kíváncsi. Ez itt Khun-Lun.
- Khun-Lun? Ez azt jelenti, hogy meghaltunk?
- Nem, életben vagytok, csak egy másik helyen. Megkeresem Zhu Yue-t és majd ő mindent elmagyaráz. Rendben?

Én maradok az angolnál.
- Jól esik hallani az anyanyelvemet, de ők nem beszélik. – bökök Thenáék felé - Miért érdekes Khun-Lun? Hogy jön ide a meghalás? Miért kell ez a Zhu Yue, hogy elmondja mi folyik itt? Amúgy… tök jogos, hogy ha bántani akartál volna minket, akkor megtehetted volna… szóval felőlem hozd ide az illetőt. Egy feltétellel.
Cinkosan Connorra nézek. Előhúzom a mobilomat. Elkapom a nyúl vállát és lövök vele egy szelfit. Ha Connor csatlakozik szívesen látom. Már-már gonosz módon élvezem a fickó zavarát.
Ezt a fene mód aktivitást… elfáradtam. Keresek egy ülőalkalmatosságot vagy egy pontot, ahol nem vagyok útban a földön és tovább csócsálom a bambuszomat.

Ha nem jön a herceg a fehér lovon - vagy igazából bárki más bármilyen lovon -, hogy kiszabadítson akkor ideje lesz a kezembe venni a dolgokat.
A lány elkezdett körbejárni az épületben. Ahol tudta megpróbálta leszedni, leszakítani a függönyöket, összeszedni a lepedőket, huzatokat, terítőket és rongyokat az épületben és egy kupacba gyűjtötte őket az egyik toronyszobában.
Az utolsó körben egy kisebb kardot is leakasztott a falról és azt is magával vitte.
Odafent elkezdte összekötni a különböző anyagokat. Mikor úgy ítélte meg elég hosszú a “kötél” ellenőrizte a csomókat és felkötötte a szoknyáját, a kardot bedig egy megmaradt anyagdarabbal a derekára erősítette. A haját egy, szekrény fiókjában talált ollóval rövidre vágta, nem lett szép de legalább nem is volt útban. Az ablakhoz sétált és kikiabált rajta.
- Sajnálom sárkány de nem maradhatok tovább! - azzal kikötötte a “kötél” egyik végét egy nagyobb bútordarabhoz a szobában a másik végét pedig kidobta az ablakon.
Ha szerencséje van és a “kötél” kitart, ha földre nem is egy alacsonyabb tetőrészre kijuthat, és ha nem eszi meg a sárkány, onnan már egészen egyszerűen lejuthat a falon kívülre.

Még javában tart a bunyó. Eléggé nyeregben érzem magam, bár nem fair egy nőt ütni, de ilyen ez a Marvel-boksz. Mindenesetre ezt a Stormot jól helyben hagyom. Már majdnem sikerül, amikor...
- Mi a fene? - kérdezem, a fejemhez kapva. Mintha valami rémálmom lett volna. Jól van, Dane. Megint sokat ittál...vagy mit tudom én - motyogok magamban, aztán kapcsolok. Csak valami rossz álom volt kísérletekről, gonosz szervezetekről meg...nem is tudom. Biztos megint túl sokat néztem a S.H.I.E.L.D. ügynökeit. Kíváncsi lennék, vajon az a csávó az első évadból hányszor áll még át. Tényleg, folytathatnánk a sorozatot, jut eszembe, aztán Lucy érkezik a barátnőjével.
- Persze, nem gond, bulizunk egy jót. Remélem, vettél valami szexi fürdőruhát is - nevetek. Egy kész álom az életem, nem is értem, miért rugózok rémálmokon. Persze mindig ugyanazzal a nővel ébredni uncsi, szóval nyilván igent mondok Kirának, amikor próbálkozik. 
- Még szép, hogy akarom - különösebben nem zavar a dolog, úgyhogy szinte megindul a vérkeringésem mindenütt, amikor úszni készülünk. Kira neki is vetkőzik, én meg kajánul vigyorgok, végül is kettő egy áráért....nem is rossz. Persze kár volt beleélnem magam. Lucy megérkezik és kapok a fejemre, aztán hirtelen sírva fakad, pedig én aztán még semmit sem csináltam.
- Hé, várj már, bébi! Hozzá se értem, nem tudom, miért vetkőzik itt nekem. Biztos nudista vagy valami - rohanok Lucy után, magyarázkodva. Persze nem úgy tűnik, hogy meg akarna hallgatni, csak visszarohan a házba. Ekkor rádöbbenek, milyen hülyeséget is csináltam, aztán Kirára tekintek.
- Bocsi, de ezt nem tehetem meg vele. Izé...azért mégsem akarom összetörni a szívét. Biztos csak magával ragadott a hév. Figyelj, ha segítesz elmagyarázni neki, akkor izé...adok valamit a szobámból - itt néhány értéktárgyra gondolok, melyek közül akad egy-két arany is.  Valamiért nem akarok arra gondolni, hogy megbántom Lucy-t, aztán bevillan valami...valami nőről, akit jól megcsapkodok, meg lövök is rá, ja,  és nem vagyok ember, hanem valami sárkánymutánsizé....nem tudom, mit haluzok be épp, de nem szoktam narkót tolni, csak minőségi bort, jó, azt mondjuk Lucy-val gyakran. Mindenesetre a legfontosabb most, hogy kimagyarázzam magam valahogy, a kérdés csak az, hogy a két hölgy is partner lesz-e vagy legalább Kira...és akkor tán nyert ügyem van...vagy nem és mehetek hotelekbe éjszakázni. Ú, azt nem akarom, szóval akkor már inkább a magyarázkodás.