Mado Akira:Még a múlt héten kaptál egy idézést Arima Kishou-tól, hogy a mai napon reggel személyesen tegyél Neki jelentést. Bár az üzenete szokás szerit kurta volt sejthetted, hogy Arima jó eséllyel Hikaru viselt dolgaival kapcsolatban kíván veled egyeztetni. A kórházi incidens után Hikaru ismételten a kórházban kötött ki, de ismételten állta a sarat egy nála jóval erősebb Ghoul-al szemben. Ugyanakkor a CCG ráhúzta a vizes lepedőt, a partneredet felfüggesztették további döntésig, és még ha meg is próbáltál tenni ez ellen, a kérelmedet elutasították.
Miután eléred Arima irodáját csak kopognod kell, és szinte azonnal beinvitálnak. Arima irodája még a CCG mértékeivel számolva is óriási volt, és a hatalmas ablakokon beáradó napfény már-már szinte vakító világosságot, és kellemes meleget teremtett a tágas szobában. Arima a termetes sötét színű mahagóni asztala mögött ült, szemlátomást gondolataiba mélyedve, miközben előtte papírok hevertek az asztallapon. Egyből feltűnhetett a balján elhelyezett sötét övtáska szerű csomag.
- Akira-san. - szólított meg kevésbé hivatalos hangon, most, hogy csak ketten voltatok, az arcán egy barátságos mosollyal.
- Mielőtt belekezdünk, ezt szeretném Neked adni. - szólalt meg habozás nélkül, és a sötét övtáskára mutatott. Ha közelebb lépsz, és felveszed az övtáskát, érezheted, hogy az övtáskának a táska része furán kemény, s ha szétnyitod a cipzárját, láthatod, hogy belül egy hosszúkás tartó van kialakítva, melyből egy kard markolata csusszan elő, szinte már gépiesen. Az övtáska egy Quinque-t rejtett.
A markolat nem különösebben díszes, de praktikus a kialakítása, mintha csak a Te kezedbe tervezték volna. Összesen kettő darab, csúsztatós kapcsolót látsz, melyek közül az egyik egyfajta szabályozónak tűnik három fokozattal. Ha suhintasz egyet, s közben aktiválod a Quinquet, akkor elektromos kisülésekre emlékeztető csattanások kíséretében a kiáramló Rc-sejtek egy katana alakját veszik fel. A Quinque penge körülbelül 60 centiméter hosszú, enyhén hajlított, és keresztül kasul mintha vérerek hálóznák be, sajátos kék- és violaszínű lüktetésre emlékeztető effektust kölcsönözve a fekete pengének.
- SS-rangú, Ukaku Quinque, a Halálkufár kakuho-jából készítettem. Mától a Tiéd. - mutat az immár aktivált állapotban lévő Quinque-re, ami a jelek szerint Hikaru egykori gondozójának a kakuho-ját felhasználva készült. Azt tudtad eddig is, hogy Cochlea-ban raboskodik, de semmilyen bőven információ nem állt a rendelkezésedre. A jelek szerint Arima szándékosan nem adott nevet a Quinque-nek, ezze Rád bízva a névválasztás kérdését.
- Az alsó kapcsolóval a Pszeudó-elektrokinézist tudod irányítani, a három fokozat három különböző támadási módot aktivál. Ha eljön az ideje, tudom, hogy Te jó hasznát fogod venni. Kérlek, tégy vele belátásod szerint. - Ezután ha tanulmányozni kívánod a Quinque-t, Arima nem fog közbeszólni, türelmesen kivárja, amíg kielégíted a kíváncsiságodat. Ugyanakkor az elektrokinézist bölcsebb lenne máshol s máskor tesztelned. Ha bármi kérdésed van a Quinque-vel kapcsolatban, azt is most tudod feltenni a Különleges osztályú Nyomozónak.
- Nos… - szólal meg végül a másik Ghoul nyomozó, arcán a szokásos, megingathatatlan nyugalom kifejezésével.
- Mi a helyzet Hikaru-kun-nal? - Ezzel elérkeztetek látogatásod igazi céljához. Arima szeretné, ha megtennéd a szokásos havi jelentésedet a partnereddel kapcsolatban, és minden bizonnyal a kórházi incidenssel kapcsolatos véleményedre is kíváncsi. Emellett érzésed szerint bármilyen más információt is megoszthatsz a feletteseddel, a fiúval kapcsolatban. Akármilyen apró előrelépés a kapcsolatotokban is fontos információ lehet a számára, valamint Te magad is felteheted a benned felmerülő kérdéseket Arima Nyomozónak.
Fugeuchi Hinami:Jelenleg az Aogiri egyik főhadiszállásán tartózkodtál a kezedben egy fiatal férfi képét tartottad. Nem sokkal korábban Eto új küldetéssel bízott meg. Irimi-Hyakuya Hikaru, egy fiatal gerle.
„Valószínűleg olyan, mint Kaneki.” - mondta Eto. Kaneki-nek hónapokkal ezelőtt nyoma veszett, ha valaki olyan tűnt fel, aki hasonló, mint Ő, az talán a saját kérdéseidre is választ adhat, amennyiben vannak. Eto utasítás rövid volt, de lényegre törő volt.
Első: tudj meg róla minél többet.
Második: Próbálj kapcsolatot teremteni vele.
Harmadik: Ha úgy alakul próbáld beszervezni az Aogiri-be. Eto nyilván erővel is elragadhatná a srácot ha szeretnél, de ahogy Ő is mondta
„Azt akarom, hogy ha idejön, akkor magától jöjjön.” Ahogy máskor is úgy az utasításai most is egyszerűek, de ugyanakkor tágan értelmezhetőek voltak. Nem szabta meg, hogy mit hogyan csinálj, de Te magad is érezhetted, hogy ez a küldetés nem olyasmi, amit elszúrhatsz vagy amelyből üres kézzel térhetsz haza.
Ugyanakkor talán furcsa mód Eto nem attól intett a leginkább óva, hogy Hikaru egy gerle.
„Más Ghoul-ok is vannak az életében. Eggyel még együtt is él.” Ez még problémákat okozhatott a későbbiekben. Nem minden ghoul rokonszenvezett az Aogiri nézeteivel, és ha a Hikaru környezetében élő Ghoul-ok közül akárcsak egy is ilyen az még nagyon megnehezítheti az életedet vagy akár veszélybe is sodorhatja. A legnagyobb gondot jelenleg Orochi okozta, aki aktívan vadászott az Aogiri tagjaira, de nem sokkal maradt el mögötte Koshmar se, aki bár nem volt kimondottan agresszív, és nem vadászott Aogiri ghoul-okra, de nem is kímélte őket, ha az útjaik keresztezték egymást. Magát Hikaru-t Eto nem úgy jellemezte, mint aki komolyabban veszélyes lenne, amíg nem ingerlik, vagy meg nem támadják.
„A jelek szerint elég békés a természete. Könnyű szót érteni vele, és meglehetősen barátságos. Próbálj erre építeni. Ha gondolod, vidd magaddal Ayato-kun-t. Meg tud védeni, amennyiben rosszra fordulnak a dolgok.” A kép mellé kaptál egy kisméretű noteszt is, amelyben különféle adatok, megjegyzések, és Eto által fontosnak tartott információk szerepeltek. Az adatok nagy része alapadat volt, mint a neve, kora, foglalkozása stb. A számodra érdekesebb részt az ezek után következő kötőjeles bejegyzések jelentették. Ezekben részben olyan helyek szerepeltek, amelyeket Hikaru viszonylag sűrűn látogatott. Ezek közül a
:Re, és a
Helter Skelter valószínűleg kiesett, olyan ghoul-ok működtették őket, akik adott esetben akár le is buktathattak a fiú előtt. Ugyanakkor a másik két hely már inkább számot tarthatott a figyelmedre. Az egyik egy Deep nevet viselő vendéglátó egység volt, a lábjegyzet szerint napközben kávézó, ahol meleg ételt is szolgáltak fel, de hétvégenként szórakozóhelyként is funkcionált az éjszakák során. A
Deep az 1. Körzetben helyezkedett el, vagyis a CCG által ellenőrzött terület szívében, viszont magát a bárt a gerlék egyáltalán nem látogatták Hikaru-n kívül a jegyzet tanulsága szerint. A másik hely a
Ruszalka nevet viselte, és Tokió kikötője közelében helyezkedett el a 8. Körzetben, Kōtō-ban, amely a jegyzet szerint egyben Hikaru lakhelye is. Maga a 8. Körzet alacsony prioritással bírt a CCG számára, és az Aogiri ténykedésének hála, a szervezet jelenleg különösen gyenge lábakon áll a körzetben. Maga a Ruszalka kifejezetten éjszakai szórakozóhely, és bár, a jegyzetben úgy említve, mint Hikaru valószínűsíthető törzshelye. Hikaru-n kívül valószínűleg más Ghoul-ok is látogatják, köztük jó eséllyel külföldiek is a kikötő közelsége miatt. A legutóbbi idők gyanús, és vészterhes történései miatt a lábjegyzet óva int ettől a helytől, hacsak Te nem döntesz másként saját hatáskörben.
Hogy mely irányba indulsz el, és milyen megközelítést alkalmazol az csak is rajtad múlik. Talán érdemes lenne Ayato-val egyeztetned, és kikérned a fiú véleményét valamint segítségét a küldetéssel kapcsolatban.
Ihei Hairu:Alig kerültél ki a kórházból, de ismételten sikerült bejuttatnod magadat. Arima korábban figyelmeztetett már, hogy a vakmerőséged egyszer a vesztedet fogja okozni, és a kórházi incidens során minden eddiginél közelebb jutottál ehhez a végkifejlethez. Ha Hikaru nem fogja fel helyetted azt a bizonyos csapást, akkor kórházi ágy helyett most talán koporsóban feküdnél. Így viszont ismételten szerencséd volt, és maradandó sérülés nélkül megúsztad a kalandot, és mindössze egy hétig voltál kómában, de utána két héttel már viszonylag jól tudtad mozgatni a végtagjaidat, újabb két hét elteltével most már ott tartasz, hogy talán ki is fognak engedni a kórházból.
A külvilág történéseiről viszonylag kevés információd volt az elmúlt időszakban. Csak annyit tudtál, hogy a CCG fejesei meglehetősen zabosak, amiért a kórházi akció balul sült el. A jelek szerint odalett egy nagyon fontos koronatanú, ahogy a Yano osztag teljes állománya is életét vesztette az incidens során. Hikaru szintén súlyos sérüléseket szenvedett, de a jelek szerint az új képességeinek hála még Nálad, egy Fél-ghoul-nál is gyorsabban felgyógyult. Nem mintha sokkal jobban járt volna. Felelősségre vonták, és jelenleg fel van függesztve. A probléma számodra inkább az, hogy, mint ahogyan, arra Arima is felhívta a figyelmedet, ellened is vizsgálat fog indulni a kórházi incidens kapcsán, amint „használható” állapotba kerülsz. Bár viszonylag kevés esély van rá, hogy Téged is felelősségre vonnak, de a vizsgálat okozhat számodra kellemetlenségeket, és a lezárásáig kevés esélyed van visszatérni a munkába.
A kisasztalon az ágyad mellett, egy csokor szép, ízlésesen elrendezett virág található, egy csomag jó minőségű kávéval összekötve. A hozzájuk tűzött cetlin egy kurta „Jobbulást Kívánok! - Hikaru” felirat olvasható. A kórházban töltött időd alatt Arima többször is tiszteletét tette Nálad amennyire ideje negedte, amit tudsz azt jobbára tőle tudod.
A reggeli viziten, és magán a reggelin is túl vagy már, amikor kopogtatnak a kórtermed ajtaján. Ha engedélyt adsz a belépésre, akkor két nő lép be az irodába. Mindketten CCG egyenruhát viselnek, és a korábbi ideiglenes partnerednél jóval kedélyesebb népeknek tűnnek. Egyikük egy hosszú ezüstös hajú nő nem is habozik sokat, miután belépnek a szobádba, és a Quinque-iket leteszik a kisasztalod mellé.
- Shizuka Kotomi, Vezető Nyomozó vagyok. - mutat magára. A hangja kellemesen cseng, ajkain udvarias mosoly játszik, és a nő egész megjelenése s aurája egyfajta eleganciát sugároz, mintha az ember egy jól nevelt hercegnővel beszélne.
- Ő a társam Kakumei Niyu, Másodosztályú Nyomozó. - mutat a rövid, fekete hajú lányra, aki udvariasan, de kissé visszafogottan meghajol.
- Talán már tájékoztatták Ihei Nyomozó, hogy az Én feladatom lefolytatni Ön ellen a vizsgálatot a Kanou Kórházban történt sajnálatos események miatt. Amíg ez a vizsgálat le nem zárul addig velünk kell dolgoznia. - Mindezt udvarias, szinte már csevegő hangon közli veled, de ugyanakkor kiérezheted azt a határozottságot a szavai mögött, amely jelzi, hogy Shizuka Nyomozó nem tűr ellenállást a kérdésben.
- Első lépésben szeretném megkérni, hogy mondja el az Ön szempontjából, hogy mi is történt a Kanou Közkórházban. - A kérést követően a nő egyből egy jegyzetfüzetet, és ceruzát vesz elő a kabátja belső zsebéből.
Yasuhisa Kurona:Még ha nem várt bonyodalmakba is ütköztél, de ugyanakkor sikerült elérned a célodat. Kanou asszisztense Taguchi a foglyod volt, és kis szerencsével talán sikerül tőle megtudnod mindent, amit tudnod kell, hogy felkutathassad az orvost, aki olyanná tett, amilyen vagy…és aki magatokra hagyott a haldokló testvéreddel, miután már nem voltatok a hasznára.
Sajnos azonban a rád váró bonyodalmak sora nem ért véget azzal, hogy rövid távú célodat elérted. A kórházi be- s kilépőd is sajnos kicsit „zajosabbra” sikeredett, mint azt tervezted. Nem a terveddel volt a gond, a véletlen vetett Neked gáncsot, amely még a legjobban kidolgozott terveket sem feltétlenül pártolja. A lesürgetőbb problémád talán az, hogy joggal tarthatsz tőle, hogy a kórházi incidens után a CCG szemet vet rád, és talán már fel is kerültél a listájukra. Ugyanakkor egykori kadétként Te magad is tisztában vagy vele, hogy a szervezet keze az erőhiány, és az Aogiri ellen háború miatt meg van kötve. Ha hajsza is indul utánad, nem lesz olyan intenzív, mint normál esetben lenne, és lehetséges, hogy a CCG a másik egyszemű Ghoul-ra fog koncentrálni, aki gyakorlatilag vérfürdőt rendezett a kórházban. Talán ezzel magyarázható, hogy bár hetek teltek el, de a CCG egyenlőre nem tett szignifikáns erőfeszítést a kézre kerítésed érdekében. Az Aogiri esetében pedig valószínűleg arról lehet szó, hogy lefoglalják a más, saját nézeteivel s módszereivel nem rokonszenvező Ghoul-ok elleni harcok.
Itt egy újabb kérdéshez érkezhettél el. A kórházban két egyszemű Ghoul-lal is találkoztál. A egyiküket, mint kiderült az Aogiri küldte, tehát igen nagy a valószínűsége, hogy Kanou egy újabb kreálmányával kerültél szembe. A szemmel látható mentális instabilitását jól egyensúlyozta megdöbbentő fizikai ereje. Meg van rá az esély, hogy az Ő jellemzése alapján Kanou képes lesz kisakkozni, hogy ki is vagy, és ez esetben a CCG-n kívül talán még az Aogiri is a nyomodban lesz. Ugyanakkor a másik szerzett már jóval furább volt. Egy egyszemű Ghoul, aki a CCG egyik gerléje, de nem képes kagune-t használni még akkor se ha az élete múlik rajta. Kanou számára „defektes” alany lenne, de fennáll az esélye, hogy ez a második egyszemű nem Kanou műve. Vajon ki lehet ez a két egyszemű Ghoul, akik szemlátomást két teljesen ellentétes oldalon állnak, és egymás ádáz ellenségei? Vajon van rá esély, hogy bármilyen apró módon is, de a hasznodra legyenek a jövőben?
Jelenleg a 11. Körzetben tartózkodtál, az Aogiri egykori, most már régen elhagyatott bázisán. Azon a bázison, ahol egykor a 11. Körzetbeli Csata lezajlott. Miután a bázis betöltötte a funkcióját elterelésként az Aogiri elhagyta, a CCG pedig a „takarítás” után nem tért többet vissza a rossz emlékű helyre. Így tehát ideig-óráig biztonságban voltál, és volt egy kis időd elgondolkozni azon, hogy mit is akarsz tenni. Egyenlőre a birtokodban volt Taguchi is, aki anno a gondotokat viselte az operációt követő rehabilitáció során. Ugyanakkor miután elhagytátok a betegágyat Taguchit többet nem láttad egészen addig, amíg elraboltad a kórházból. Az elmúlt hetekben a legnagyobb gondod az volt, hogy életben tartsad a nőt, aki maga is súlyos sebeket szerzett a kórházbeli incidens során. Mostanra talán sikerült eléggé helyrepofoznod ahhoz, hogy használható legyen. Taguchit az egyik régi cellában tartottad jelenleg, az ágyhoz láncolva, mindössze annyi mozgástérrel, hogy ha úgy van, akkor fel tudjon ülni.
Irimi-Hyakuya Hikaru:Átkoztam a tompa, zsibbasztó fájdalmat, amely a vállamból indult ki s szép lassan, de folyamatosan kisugárzott az egész testembe. Velem szemben a pult másik oldalán foglalt helyet a fájdalom forrása s épp egy vöröses hajtinccsel játszadozott, miközben jóízűen kacagott.
- Ne hari! Ne hari! Pffft…Ahahaha! - Itori roppant mulatságosnak találta, amikor elpanaszoltam Neki, hogy ha heg marad a harapás helyén, akkor még elég nagy bajba kerülhetek a következő fizikai vizsgálaton a CCG-nél az Ő hülyesége miatt.
- Ugyan már Karucchi! - szólalt meg kitörölve egy könnycseppet a szeme sarkából.
- Tudod, hogy milyen vagyok. Ha jót érzek, harapok. Ez régen is így volt. - felelt vállat vonva.
- Tudod, azért kibírtam volna, ha időközben kinövöd ezt a szokásodat. - sóhajtottam, Ő pedig csak legyintett, miközben egy sötétvörös, sűrű italból töltött két boros pohárba. Az erős illatából nem volt nehéz rájönni, hogy az üvegben vérbor volt.
- Régen cukibb voltál… - kezdett rá ismételten
- Aww, amikor a nehéz munkával összeszedegetett kis pénzedet arra költötted, hogy kifizesd a hotel szobát. Akkoriban még olyan kis ártatlan voltál. - folytatta az arcán álmodozó kifejezéssel, Én pedig elvörösödtem a felemlegetett emlékek hatására. Ezt látva Itori ismételten hahotázni kezdett.
- Térjünk inkább a tárgyra. - próbáltam terelni a témát.
- Ami miatt eredetileg átjöttél tegnap. - Erre a lány ismételten kajánul elvigyorodott, miközben beleivott az italába.
- Ugyan már, hisz azért jöttem, hogy Harucchi-val felvidítsunk a sok rossz után, ami mostanában ért. Nem úgy éreztem mintha ellenedre lett volna, szóval szerintem sikerült is. Ha már itt tartunk, valamikor ismételhetnénk… - folytatta belelendülve, de eszem ágába se volt, hogy ismételten belelovagolja magát a dolgokba. Tegnap is kár volt hagyni, hogy Ő irányítsa a dolgokat.
- Na jó, Nekem erre nincs időm. - egy bosszús sóhajjal felemelkedem a pulttól, és már indulni készülök.
- Jólvan na! Jólvan na! - Itori még mindig rázkódott a nevetéstől, de előhalászott egy nagyalakú borítékot a pult alól.
- Nem szoktam semmit ingyen adni vagy csinálni. - ereszt ki egy színpadias sóhajt.
- Viszont rég éreztem Magamat olyan jól, mint tegnap este…szóval…parancsolj. - ezzel a kezembe helyezi a borítékot, Én pedig szívesen emlékeztetném rá, hogy már soksorosan ledolgoztam Neki ennek a pár információnak az árát, de inkább visszanyelem a szavakat.
- Köszönöm! - bólintok, majd az italomat érintetlenül hagyva felállok a pulttól.
- Mennem kell. Köszi mindent! - mutatom fel a borítékot búcsúzás közben.
- A tegnapot is. - teszem hozzá szégyellősen. Azzal kapcsolatban még Haru-val is el kell beszélgetnem, mert a másik vállamból Neki hála árad szét testemben a fájdalom. Egyenlőre csak imádkozni tudok, hogy egyik után se maradjon heg.
- Nagyon szívesen! - könyököl a pultra az ajkain elégedett mosollyal Itori.
- Majd még beugrok valamikor. - teszi hozzá.
- Amikor csak kedved tartja. - egy utolsó sóhajjal kilépek a Helter Skelter-ből, hogy a megfelelő helyen, egy jófajta kávé mellett átfussam, hogy Itori mit is tudott előásni a kórházi balhé résztvevőiről. Még ha fel is vagyok függesztve, akkor is egyenlőre még gerle vagyok, és érdekelne, az is, hogy kik voltak a cukipofák, akiknek hála nem sok hiányzott, hogy most alulról szagoljam az ibolyát…
