Valeria the Autarch's crusade

Bumm.
A Basilisk ágyúk tüzétől reszket a föld minden egyes sortüzük után. A mondataitokat félpercenként félbe is szakítják a folyamatos ágyúzások.
-Dehát még mindig ez a vége a jobb a tüzérségnek nem?-kérdezi Sanarida ezredes egy kis humorral a hangjában.
Reakciótoktól függeltlenül folytatja az előttetek kiterített térkép magyarázatát.

-Az eldák beásták magukat a Mechanikum Factorumba. Nem nagyon tudjuk mit csinálnak ott. De a frissen legyártott Baneblade tankok eléggé aggasztanak. Pláne, hogy eddig bármit csináltunk mindkettő teljesen ép maradt és aktívan kiveszi a részét a védekezésben. Már kétezer emberem odaveszett a rohamok során és nem tudok többet küldeni /BUMM. Az ágyúk újra lőnek./ különben teljesen kiűrülne a város. De a város többi részén se jobb a helyzet. Az ostromgyűrűből kiszakadt xenók szép lassan felőrlik az embereimet. Nem szabad kissebb őrjáratokat kiküldenünk mert rajtukütnek és soha többé nem látjuk őket. Ezért inkább megerődítettük a város fontosabb részeit és kimenekítettük a civilek nagyrészét.
Ez minden amit tudnia kell inkvizítor. /BUMM/ Rendelkezzen velem és a csapataimmal amikor csak óhajt.
Közvetlenül a válaszotok után sercegni kezd a rádió. Lassan kivehetővé válik a szöveg:
-Itt a 11. század parancsnoksága biztosítottuk Olzetyn települést. Elkezdtük megerődíteni a hidat. A zóna egyenlőre teljesen tiszta. Ellenséges harcérintkezés nem történt...ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.../KSSSSSHHHH/ megszakad a vonal.
-Haló? Mi történt? Válaszoljanak!- ordibál az ezredes a rádióba. Majd mikor nem érkezik válasz az asztalra csap.
-Olzetynt mindössze egyetlen század védi. Ha ez egy nagyobb támadás akkor elvesztettük a legfontosabb utánpótlási útvonalat. Küldhetnék erősítést de attól félek a mocskos xenók pont ezt akarják. Ha a zászlóalj maradékát is odaküldöm akkor a nyugati kapu védelme meggyengül és bárki bejuthat a városba. Ha viszont hagyom elesni a hídvárost akkor elvesztettünk újabb száz embert és az Elda ostromgyűrű bezárul.
Kérdően tekint rátok.
-Maga mit tenne a helyemben Inkvizítor?

És ti csak holmi génorzós pletyka miatt érkeztetek. Erre itt vagytok egy háború közepén.






A három fős osztagoddal eggyütt az egyik házban bújkáltok mikor az emberek bevonulnak a városkába. Gyorsan elfoglalják a védhető állásokat. Homokzsákokat és tankcsapdákat telepítenek. Azokra a házakra amelyek a védelem szempontájából rossz helyen vannak rá se pillantanak.
-Pff amatőrök.-szólal meg melletted halkan Soven az egyik osztagtársad.
A másik a romos épület ablakában gugol. Fegyvere csöve kilóg az épületből. Feltehetőleg épp az ellenséges parancsnokot kutatja.
Ő Keleron. Az osztagotok parancsnoka. Már mielőtt Iriltir hadjáratához szegődött volna rengeteg csatát végigharcolt. Egy igazi veterán. Eddig még senki nem látott olyat, hogy ő nem talált volna.
-Megtaláltam. A hídfőnél. Tiszta célpont. Készüljetek.
Lőállásba helyezitek magatokat. Körülöttetek szinte mindehol Eldák rejtőznek a romok közt. A ti osztagotok feladatul kapta, hogy iktassa ki a tisztet ezzel levágva a kígyó fejét és elszabadítva a káoszt. Innen a többieknek már könnyű dolga lesz: Szétcsapnak a gyalogosok közt. Aztán rövid harc után ahogy jöttetek úgy el is tűntök.
Keleron kezében el is sül a fegyver. Teli találat, mint mindig. Ebben a pillanatban mintha csak felrobbant volna a város. Mindehonnan lövedékek záporoznak az utcán kétségbe esetten fedezéket kereső emberekre. Kiépített állásaik mit sem érnek hiszen az ellenség belül van.
-A feladat ránk eső részét  teljesítettük. Ahogy nézem az út kifelé tiszta. Akartok még célbalőni egy kicsit vagy eltűnünk végre?