Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on Apr 14, 2017 17:46:53 GMT 1
Reto-Antares katonai űrállomás Az Ayrai föderáció legnagyobb katonai űrbázisa. Tűzereje egy Dreadnaughtéval ér fel. Ugyan egy rednszerben fekszik a Napekkel közvetlenül az Anarchista űr és a Gaia köd határán fekszik így erről a két helyről észrevétlenül nem léphet be senki. Az állomás főparancsnoka Gur Harkin tengernagy. Ő felel mindenért ami itt történik. A határok őrzéséért és az itt tankoló hajókért.
Jelenleg a III. Ayrai flotta állandó állomás helye. Ez nagyjából több mint 100 hadihajót jelent.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on Apr 16, 2017 15:01:02 GMT 1
Másfél óra a pokol elszabadulásáig Marcus Hawk -A küldetése rendkívül egyszerű lesz-mondja Harkin tengernagy.- Nemrég létesítettünk egy apró katonai támaszpontot Son-Etna kódnevű rendszerben. Igazából csak arra szolgál, hogy egy ki előretolt állásunk a térségben. Viszont a bázis egy hónapja nem ad életjelet magáról. A feldatuk az lesz, hogy Son-Antares rendszerben talákoznak a Napek’s fist névre hallgató fregattal majd eggyüt tovább mennek a Son-Etna bázisra. A hajóján fog tartózkodni egy nem éppen katonai személy. Őt útközben ki kell rakniuk majd a Prelugia nevű bolygón a Son-Bit rendszerben. Majd folytatják az útjukat a Son-Etna bázisig. Ellenőrzik mi a probléma. Ezután visszatérnek és jelentenek. Ja és a hazaúton felveszik az emberünket a Prelugián. Ennyi. Kérdés? *** Fél órával később bázis egyik fő folyosóján haladsz. Oldaladon Gur Harkin tengernagy. Valamiért ragaszkodott hozzá, hogy személyesen kísérjen az új hajódhoz. A bázison elég nagy a nyüzsgés. Az állandóan ki-befutó forgalom miatt szinte minden pillanatban technikusok és pilóták szaladgálnak föl-alá. Már majdnem eléritek azt a hangárt ahol az új hajód parkol mikor a tiszt megszólít. -Tudja a Kitir IV környékén folytatott ütközetben a maga parancsnoksága alatt harcoltam. Igaz még csak egy hadnagy voltam egy kis fregatton a Sunlighton. Zseniális volt a trükkje ahogy kicselezte azokat a Gaiai vadászgépeket. Ha olyan kedvedben vagy elmélyítheted a beszélgetést de ha hümmögsz valamit akkor sem fog megsértődni. Időközben tovább haladtok és ekkor meglátod a 11-es hangárban magányosan ácsorgó hajót. Hát ez...ez egy roncs. Tudtad, hogy a Laura osztályú fregattok régiek de azt nem, hogy semmi pénzt nem fordítanak a karbantartásukra. Ezt a gépet valószínűleg csak a rozsda tartja össze. Fellépsz a dokk rámpáján. Odabent pedig egy pilóta rögtön tiszteleg. -A legénység többi részét egyenlőre eltávra illetve beszerző körútra küldtem. Hamarosan itt lesznek. Én viszont távozom. Ismerkedjen a legénységével azután két óra múlva indulhatnak a küldetésükre. Azzal távozik is. Te pedig magadra maradsz az újonnan megismert pilótáddal. Drake Von Wardude Hát nem ártana egy újabb festés az öreglányra az biztos. Elég csúnyácska. Mit fog szólni a kapitány ha ezt meglátja? Mindegy nem tehetsz semmit. Majd az a Logisztikai felelős akit már tegnap idehelyeztek elintézi. Hogy is, hívták? Laura? Nem arra emlékeznél hiszen a Twilight huntress is Laura osztályú. Akkor meg mi? Jaa Livia. Az kell, hogy legyen. Mindegy a lényeg, hogy eszméletlen jó teste van. Meg, hogy ő a logisztikai mérnök a hajón. Jó tudni, hogy mostmár ilyen is van. Hihetetlen micsoda újítások jönnek a seregbe. A szabadságharc idején ezt mind a másodtiszt csinálta. Tisztekről beszélve...épp most lép be a tengernagy és egy kapitányi rangjelzésű fickó a dokkba ahol épp pakolsz. Minden bizonnyal ő lesz az új tiszted. Gyorsan vigyázzba vágod magad. Livia Petreius Beszerző körútra kellett indulnod. Mint kiderült Twilight Huntress felszerelése eléggé hiányos. Úgyhogy most a te dolgod, hogy két órával az indulás előtt kikunyerálj némi plussz élelmet, lőszert és egyéb hadianyagokat az ellátó részlegtől. Be is futsz a hatalmas raktárba. Az égbe nyúló polcokon sorban állnak a különböző felszerelések. A rakodógépek pedig megállás nélkül pakolják le őket. Belefutsz a helyi aktuális raktárfelelősbe. Egy elég elhízott fickó. Látszik, hogy még nem nagyon vett részt semmilyen frontszolgálatban. -Mikéne?-Vakkant oda neked valamit. Erre te közlöd vele, hogy extra felszerelésre lenne szükséged egy magas priotitású katonai küldetéshez. -Papírok?-néz rád a csávó elég gorombán. Hát papírjaid a parancsnokságtól nincsenek. A küldetésig viszont kétes, hogy szerzel. Meghátrálhatsz az első fontosabb feladatodon vagy megpróbálhatod valamilyen úton módon meggyőzni a fickót hátha kiadja neked a plusz lőszert és kaját. Elvégre sosem árthat az ilyesmi. Gothard Hagedorn A bárban ücsörögsz egy sör mellett. Kellemes a kilátás a Gaia ködre. Nagyon szépen mutat ez a vörös kavargó szín a távolban. Bár te nem ezzel a látvánnyal vagy elfoglalva. Az egyik fiatal pilóta szkafanderbe bújtatott alsófelét csekkolod nagyban. Igazán cuki srác. Ráadásul egész fiatal. Annyira elmerülsz a bámulásban, hogy észre sem veszed mikor oldalról megközelít egy magas vékony alak. -Hé Got! Rég láttalak. Odakapod a fejed csak, hogy Juliettel a kirnita barátnőddel találd magad szembe. Ugyanúgy néz ki mint amikor legutoljára találkoztatok. Rögvest egy öleléssel indít majd maga alá húz egy széket és lehuppan rá. Szinte hallod ahogy a csontos kirnita segge koppan azon a kemény széken. -Na mesélj. Mi van veled mostanság? Nick Ralphs, Cadian Camdros, Frederick Wolf, Kim Collins, Soul Traviz Egy eligazító teremben ültök. Valószínűleg a pilóták használhatják ám most hat válogatott kommandós szerepel a listán. Igazából semmi speciális nincs a csapat felépítésében. Pusztán a Reto-Antares bázison ritkán tartózkodik sok gyalogos úgyhogy csak összeverbuválták azokat akik valamilyen úton módon ide kerültek. (Ha gondoljátok leírhatjátok, hogy hogyan ha még nem került bele az ET-be.) Már itt ismerkedhettek és dumálhattok egymással mikor egyszer csak egy tiszt lép be a terembe. Mind felpattantok a helyetekről. A tiszt pedig elétek áll. -Pihenj.-megvárja míg leültök.- Szóval a kis csapatunk feladata az lesz, hogy a Twilight Huntress nevű hadihajó fedélzetén eljussanak a Son-Etna katonai bázisra. Egy ideje nem válaszolnak. A technikusaink kommunikációs hibát gyanítanak de a protokoll szerint kell eljárnunk így beküldünk egy osztagot. Hátha vészhelyzet áll fenn. Bár én ezt továbbra is erősen kétlem. Ha esetleg technikai gondjuk akadna maguk mellé csaptuk Wolf tizedest. Technikai képzéssel rendelkezik így ez a gond is elhárult. Az ügyeletes tisztünk Camdros hadnagy lesz. Ő felel majd az osztag épségéért. Kérdés van? (lehet kérdezni)A kérdések után a tiszt távoztok. Két órátok van jelentkezni a Twilight Huntressen a 11-es dokkban és addig még el is kell mennetek a cuccaitokért a raktárba. Kivéve Wolfnak. Ő ha gondolja rögtön mehet a hajóra mivel neki nincs semmiféle nagyobb fegyvere csak a pisztolya ami viszont így is nála van. Hálistennek a raktárba elég gyors az út az űrállomás belső „kisvonatjának” köszönhetően. Tíz perc és ott is vagytok. (Közben ha gondoljátok ismét lehet dumálni). Gyorsan magatokra kapjátok a könnyű páncélotokat megtöltitek a fegyvereiteket ellenőriztek mindent. Közben egyeseknek föltűnhet, hogy Soul tizedes eltűnt. Amint valamelyikőtök megjegyzi a távollétét döngő lépteket kezdtek hallani amelyek egyre inkább közelednek. Bumm...bumm...bumm. A sarkon pedig egy igazi Sangurni csatapáncél fordul be. Ilyet is ritkán látni. Ez a vaskos bestia minden bizonnyal sok csatát megélt már. Elképedve bámuljátok az elit Harlekin jelvényt az oldalán. Ez bizony egy sok csatát és kemény kiképzést megélt gyalogos. Mellette nem kell paráznotok majd az biztos. HA Wolf tizedes úgydönt, hogy nem újdonsült kommandós társaival megy hanem rögtön a Twilight Huntressre indul akkor nem sokkal azután toppan be a hajóra, hogy a Kapitány és a pilóta találkoztak egymással. Dratos Martelin Egy eligazító teremben kell beszélned a tisztel. Magához hivatott. Úgy ugráltatnak mintha te is az egyik talpnyaló bakájuk lennél. Hihetetlen. Mikor belépnél a terembe pont öt katona távozik onnan. Vársz pár másodpercet míg elengeded őket majd belépsz a terembe. -Áh Mr. Martelin. Üdvözlöm. Van egy jó hírem. A gépe a Prelugia nevű dzsungel paradicsomba két óra múlva indul. Sajnálom, hogy a küldetés pontos részleteiről csak most tájékoztatom de a titoktartás a fő. Szóval a Twilight Huntress nevű fregattal fog berepülni a Prelugia fölé. A pontos leszállási koordinátákat már betápláltuk a gép mesterséges intelligenciájába. Egy kis falucskában fog landolni ahol csak találkoznia kell majd az összekötőjével. Egy Sin-du nevű mantida dolgozóval . Ő a helyi bányászcsapat egyik tagja a Sil Nanduknak dolgoznak és Tefíriumot nyernek ki a földből. A lényeg, hogy ő fog átadni egy értékes eszközt. Az, hogy micsoda az és mire jó ne nagyon érdekelje magát. Nem azért fizetjük. A lényeg, hogy nagyjából akkor, hogy egy sporttáskában elfér. A visszaúton a Twilight Huntress pedig fölveszi majd magát az szállítmánnyal eggyütt. Visszajönnek ide és megkapja a fizetését. Ennyi az egész. Kérdés van? (Itt lehet kérdezni.)Mivel minden felszerelésed megvan így még van két órád a Twilight Huntress indulásáig. Ebből nagyjából fél óra míg elérsz oda a bárból. Szóval esetleg beugorhatnál oda. Vagy rögtön mehetsz a hajóra is, hogy biztosan elfoglald a helyed. Vagy esetleg kipróbálhatsz egy harmadik lehetőséget is. Esthenestra Assana Mirazorwyn Egyetemi orvosi képzésed gyakorlati részét töltöd a Reto-Antartes bázison. Már csak egy hét és mehetsz is haza. Valójában csak gyakorlaton vagy itt. Segédkezel a helyi dokinak, hogy meg legyen a diplomához szükséges tapasztalatod. Dr. Cudlow akinek az aszisztensei vagy valójában egy vén bunkó. A legkisebb hibádért is állandóan leordítja a fejed. Sőt gyakran minden ok nélkül is. Dehát az egyetem ide osztott be dolgozni úgyhogy mást nagyon nem tudsz tennu. Örülsz, hogy épp nincs a környéken. Épp egy katonát vizsgálasz aki napok óta erős fejfájásra gyanakszik. Nem nagyon érted mi lehet a baj úgyhogy épp felírnál neki némi fájdalom csillapítot mikor a fickó elkezd brutálisan hörögni. Elkapod, hogy csekkold jól van-e de ő hihetetlen brutálisan félre lök. A padlóra zuhansz de ő is elég gyorsan leroskad majd hányni kezd. Marha jó...nemrég takarítottál. De ez csak egy átsuhanó gondolat a fejeden. Valamit gyorsan tenni kéne. Felpattansz, hogy segíts a fickón...ekkor veszed észre, hogy a nyaka tájékán a gerincén egy hatalmas fekete duzzanat nőtt. Ilyet még sose láttál. Valamit gyorsan tenni kéne. TRV-AI.X „HIBA! 201. A hozzáférés megtagadva itt: Álcázó rendszer. Ok: A rendszert nincs csatlakozva a hálózathoz karbantartás miatt.” Mondja a szokásos ellenőrző programod amit épp az imént futtattál le. De az álcázó rendszeren kívül minden egyéb működik. Ez jó hír mivel a hajó a statisztikák szerint két éve nem volt ilyen jó állapotban. Bár ez csak pillanatnyi javulás a szokásoshoz képest. Számos alaktrészből nem ártana egy új. Illetve a fegyverzet is elmaradott és az Ayrai föderáció hadsregének protokollja szerint cserére vagy minimum felújításra szorulna. Épp összerakod az jelentésedet aktuális jelentésedet a Twilight Huntress állapotáról mikor az egyik kameráddal észleled, hogy két új személy lépett a hajó fedélzetére. Az adatbázisodból pillanatok alatt előhalászod őket: A fiatalabb Gur Harkin tengernagy a bázis vezető tisztje. A másik pedig Marcus Hawk fregattkapitány. A twilight huntress új aktuális tisztje. Nincs információd róla, hogy tudatosítaná a mesterséges intelligencia létezését a hajón. Lehet köszöntened kéne az új parancsnokot. Victor ét Tavar Orlo A mai napod elég vidáman kezdted de egyre inkább elromlik a kedved. Ez ma már az ötödik hányásfolt amit feltakarítasz. Mégis mi a fene történt, hogy mindenkinek hányhatnékja van? Épp a 12-es hangár férfi wc-nek padlójáról mosod fel a rózsaszínű okádékot mikor öklendezést hallasz az egyik fülkéből. „Ahha. Megvagy.” Gondolod és megvárod a hányós csávót míg előjön. Nos a fickó egy tíz perc brutális hörgés okádás után előmászik a vécéből. Nagy kitágult pupillákkal mered rád...majd ismét elhányja magát. A FRISSEN FELMOSOTT PADLÓDRA. Izabella Jetson A Typhoonod csak úgy beleszáguld a ködbe. Akár csak egy ezüst nyíl úgy repesztesz át a mélyűrőn. Ki mondja, hogy a munka nem lehet szórakozás? Hiszen csak annyi volt a feladatod, hogy teszteld le ezt a madárkát mert egy ideje már nem repült. Próbáld ki mit lehet belőle kihozni és, hogy működik-e még minden alkatrész. Ha igen akkor nem kell leváltani és repülhetsz eezel a drágával a továbbiakban. Nos azt kell mondjad, hogy a maximumot kihoztad a gépből és igazán remek állapotban van. A Tuntress karbantartója megérdemli a fizetését. Mivel nem nagyon van számodra repülési pálya megadva ezért szabadon beleszáguldhatsz a közelben húzódó vöröses Gaia köd szélébe. Remekül mutat ez a kaoutikus pirosas árnyalat bár a rádiójeleidet és a szenzoraidat is egyaránt megöli. Kicsit röpködsz még aztán kibukkansz a köd egyik felén gondolván, hogy a nyúlványból kikeveredve magad majd könnyebben visszatalálsz a bázisra. Ahogy kibbukansz a ködből elkerekedik a szemed. Egy gigantikus méretű flotta úszik el előtted.De ezek nem Ayraiak.Ezek számodra teljesen ismeretlen hajótípusok. Ott húznak el a hajóik egyenesen fölötted. Szerencsére nem vettek észre, hiszen még kissé benne vagy a ködben ezért nehezen szúrnak ki a szenzoraik. Viszont nagyon hazarádiózni és riadóztatni sem tudsz. Pedig ez egyértelműen egy invázió...
|
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Jun 28, 2021 15:03:58 GMT 1
Feb 23, 2016 19:32:07 GMT 1
|
Post by Mocsok on Apr 16, 2017 16:11:13 GMT 1
/Nick Ralphs, Cadian Camdros, Frederick Wolf, Kim Collins, Soul Traviz/
Kicsit hamarabb érkeztem a kelleténél... Nagyjából negyed órával. Az első voltam a teremben. Lassacskán megjelent a többi katona is. Egyet sem ismertem közülük és ha jól vettem észre ők is ugyan ebben a cipőben jártak. Tényleg elég laza ügyről lehet szó ha egy összeszokott rutinos alakulat helyett olyanokat küldenek be akik most először látják egymást. Igyekeztem egyelőre nem szóba elegyedni velük. Lesz még rá alkalom bőven az út során. Egyébként sem szeretek katonákkal barátkozni. Már nem azért mert seggfejek vagy valami, csak elég nagy a valószínűsége annak, hogy másnap már mehetsz is a temetésére... ha egyáltalán kap olyat... A hosszas várakozás végén egy tiszt sétált be a terembe. Felpattantam a helyemről és vigyázzba álltam. -Pihenj! Előbb bal lábam hajlítottam be egy kicsit a parancs hallatára, majd ismét helyet foglaltam. - Szóval a kis csapatunk feladata az lesz, hogy a Twilight Huntress nevű hadihajó fedélzetén eljussanak a Son-Etna katonai bázisra. Egy ideje nem válaszolnak. A technikusaink kommunikációs hibát gyanítanak de a protokoll szerint kell eljárnunk így beküldünk egy osztagot. Hátha vészhelyzet áll fenn. Bár én ezt továbbra is erősen kétlem. Ha esetleg technikai gondjuk akadna maguk mellé csaptuk Wolf tizedest. Technikai képzéssel rendelkezik így ez a gond is elhárult. Az ügyeletes tisztünk Camdros hadnagy lesz. Ő felel majd az osztag épségéért. Kérdés van? Tudtam mire vállalkozok így nem lepődtem meg a nevem hallatán, csupán biccentettem egyet a többiek felé és tűrtem a tekintetüket. Kérdésem nem volt. Rutin munka. Legalábbis első hallásra annak tűnik, de ami azt illeti nem voltak túl jó érzéseim ezzel kapcsolatban. Viszont a parancs az parancs. Ha sikerül ebből a szedett-vedett bandából egy többé-kevésbé összeszokott csapatot alkotnom, akkor nem lesz gond, még akkor se ha az ügy elfajulna. Miután meghallgattam a kérdéseket és a válaszokat felpattantam és a raktár felé vettem az irányt, hogy felpakoljam a cuccaim. A raktárban az első dolgom az volt, hogy a jelenleg nem szükséges holmimat mint például a mellényem, bepakoljam a hátizsákomba, aztán elkezdtem magamra ölteni a páncélt. Gőzöm sincs miért, de mindig is kényelmesebbnek érződött bármelyik ruhánál. Meg persze jó közérzetet adott. Megtöltöttem majd a biztonság kedvéért ellenőriztem a Galaxy SR V-met aztán ment is a hátamra, a dolorest úgy szintén lecsekkoltam és mehetett is a combomra erősített tokba. A kést nemrégiben éleztem így biztos voltam abban, hogy ha kell akkor biza vágni fog így ellenőrzés nélkül az övemre illesztettem. Végül felpakoltam néhány tárat és gránátot is, így mondhatni készen is álltam. Már csak a sisakot kellett volna a fejemre illeszteni, de az még ráért. A könnyű páncélommal ellentétben ezt rühelltem magamon tudni. Hasznos, de kényelmetlen. Sokkal jobban preferáltam a vizorokat, de hát nem voltam milliomos. Bumm... Bumm... Kezem lassan az előbb elrakott pisztolyra csúszott a zaj hallatán. Tudom... Mégis mi a francot keresne bármi ellenséges egy Ayrai állomás kellős közepén? Mindenesetre akkor is jobb félni mint megijedni. Bumm... Bumm... Végül a melák megjelent a folyosó végén. Egy igazi Sangurni csatapáncél! Rohadt ritka kicsike, de cserébe brutális védelmet ad. Mondjuk akkor se vettem volna fel egy ilyet ha rákényszerítenek. Hangos, korlátozza a mozgást és még egy vak is kiszúrná. Nem az én stílusom, de ettől függetlenül csodás látványt nyújtott. Kissé kopott. Biztos nem egy csatát megjárt már. Az oldalán pedig ott az elit Harlekin jelvény... A diszkrécióval lesznek bajok, de ha aratnia kell majd, akkor aratni is fog. Megvártam mire mindenki elkészül, majd megköszörültem a torkom. - Indulhatunk? Még egy halvány mosolyt is megengedtem magamnak. Már nem azért mert ennyire megörültem volna az új csapatnak, az a nap egyhamar nem jön el, viszont minden rossz előérzetet félretéve alig vártam, az új bevetést.
|
|
Northside
Lelkes fórumozó
Posts: 79
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Jan 6, 2022 12:33:53 GMT 1
Feb 27, 2016 16:26:07 GMT 1
|
Post by Northside on Apr 16, 2017 16:12:00 GMT 1
/Marcus Hawk, Drake Von Wardude/
Csodálatos nap ez a Twilight Huntressnek. Új legénység! Új kapitány! Mennyi adminisztrálandó információ! Nem mintha persze ez különösen bonyolult vagy izgalmas feladat lenne *VIRTUÁLIS ÁSÍTÁS* De TRV egyszerűen imádja a munkáját! Az új kapitány fel is menetel a hajóra, és hát mivel TRV imádja a munkáját menten az egyik közeli képernyő felől egy fülműtétre invitáló sípolás hívja fel a környező emberek figyelmét, hogy még véletlenül se bámuljanak el a felirat mellett. A szöveg a képernyőn pedig így szólt:
☺ TRV-AI.X TeRrV Artificial Intelligence version 10 Fedélzeti számítógép online. Preferált név: Terravi
TRV üdvözli önt az ASF Twilight Huntress fedélzetén! DVW körbevezeti magát. Ha szüksége van a számítógép segítségére, csak szólítsa nevén.
További szép napot!
És mint ki jól végezte dolgát, TRV intenzíven sakkozni kezdett saját maga ellen.
|
|
The First Heretic
Lelkes fórumozó
Posts: 62
Utoljára online: Jul 21, 2024 14:20:15 GMT 1
Apr 9, 2016 18:35:27 GMT 1
|
Post by The First Heretic on Apr 16, 2017 17:06:08 GMT 1
/Nick Ralphs, Cadian Camdros, Frederick Wolf, Kim Collins, Soul Traviz/
Amint megtörtént az eligazítás a teremben osonva fürge léptekkel szeltem a folyosókat a páncélomhoz közben motyogom magamban: -Höh még hogy rutin feladat, akkor nem ide küldtek volna...- beérek a helyiségben ahol a páncélom darabokra van szétszedve.Beállok a középpontba mire egy hang szólít- Azonosítás- egy robotias hang mondja és folytatja - Retina szkennelés kész. Üdvözöl Traviz tizedes! -Páncélt készíts, fegyvereket a 11-es dokkba küld.- lassan és nyikorogva életre kelnek körülöttem az apró mechanikumok és rám öltik ezt a tömör halált. -Páncélfelkészítés 100%! A fegyverek úton! Szerencsés utat uram!- körülöttem minden kis karocska elernyed majd egy próbát csinálok a páncéllal.Előre dőlök és fekvőtámasz közben ellenőrzöm a sisakomban minden kijelző megfelelő értéket mutat. Eszembe jut hogy nincs sok időm és máris fel lököm magam két lábra mintha valami 50 kilós kis gyerek lennék. Engem is meglep sokszor milyen erő van ebben a páncélban- Nem is rossz, na de indulás!- még biccentek a monitornak köszönés kép hogy felöltöztetett. Folyosón végiglépdelve szedem a méterek majd odaérvén a raktár elejébe egy csomó szempár szegeződik rám.Kicsit zavarban is voltam de egyből kihúzom magam és tisztelgek. - Soul Traviz jelentkezik!- majd lecsatolom a sisakot hogy szemkontaktus meglegyen.Így nem lesz olyan gépies a megjelenésem. -Indulhatunk?- jött a kérdés az egyik emberkétől végigmérve nem rossz felépítésű de kicsit nagyzolós. -Igen Camdros hadnagy!- biccentettem és lassú de elegáns léptekkel elindulok a dokkba már amennyire a páncél engedi.
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 8, 2019 8:43:49 GMT 1
Aug 12, 2016 11:38:23 GMT 1
|
Post by Kristóf on Apr 16, 2017 17:16:09 GMT 1
A bár egy kellemes kis hely volt. Olyan jó kis sarki kocsma hangulat volt benne. Olyan sötét, kicsi de azért az emberek kényelmesen elférnek. A felszerelés jó volt, minden egyben és a helyén. A pia is kellemes. Ez a sör. Valami hihetetlen volt. Olyan rég ittam egy jó kis kili sör. Pont megfelelően lehűtve és egy fél literes korsóba csapolva. Nagyszerű. A kilátás pedig mese szép. A Gaia Köd persze remek látvány, de sajnos megfoghatatlan, nem úgy mint az a remek kis popsi. A szkafander jól kiemeli azt a formás kis hátsót. Csak úgy kínálja magát. Úgy kihámoznám belőle! De azért végre ide fordulhatna. Az arcát a srácnak még nem is láttam. Megfogom a nyakamban logó Kirni medált, majd elengedem és elhatározom, hogy oda megyek most már. Egy gyors numera még belefér. Úgyis csak 2 óra múlva indulunk. Egy 15 perc alatt lerendezem a fiatalt, majd irány a hajó. Kelnék fel a helyemről mikor meghallok egy ismerős hangot magam mellől.
- Hé Got! Rég láttalak. – Mondja.
Oda pillantok és Juliet. Szinte el se hiszem.
- Jul! – Pattanok fel a helyemről. És átölelem. Jó szórósan. Szinte hallom ahogy ropognak a csontjai és még fel is emelem egy kicsit a földről. – Ja rég volt. Mikor is 3 éve? Foglalj helyet! – Invitálom magamhoz. - Semmit se változtál! Mi a titkod?
Mikor leül szinte hallom ahogy koppan egyet a csontos kis valaga. Mint a régi szép időkben mikor a Napeken voltunk, a kantinban vagy a bárokban. Akkor is mindig ilyen hangot hallat az alfele. Azok az emlékek és éjszakák. És a másnaposságok.
- Na mesélj. Mi van veled mostanság? – Kérdi Jul. - Látod azt a segget ott? – Mutattok a pilótára. – Na arra pályázok. Még indulás előtt elkapnám egy gyors numerára. Mit szólsz hozzá? Ránézésre ugyan olyan homár mint én. Csak az a gond, hogy fiatal pilóta. Azt’ tudod milyenek. De most, hogy itt vagy inkább beszélgessünk. Úgy tudtam egy földi állomásra helyeztek. Mit keresel itt az űrben?
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Post by Raion on Apr 16, 2017 19:08:42 GMT 1
Épp a hajó külsejét vizsgálgatom kívülről és azon töprengek - Ez, hogy a jó istenbe repül még? - Tettem föl magamnak ezt a költői kérdést, de jól esett volna, ha valaki válaszol is rá. Még háromszor körbe jártam a gépet, de csak még jobban elszörnyülködtem a hajó állapotán és fogtam a fejem. Úgy se az én dolgom volt ezzel foglalkozni. Azé a logisztikusé vagy kicsodáé volt a feladata. Elképedtem mikor megtudtam, hogy ilyen is van már. A nevén gondolkoztam, hogy is hívhatták azt a drága teremtést. Laura? Nem az a hajó osztálya volt. Ah megvan. Livia. De szép látvány is volt. Örülök, hogy ilyen szépségek is lesznek a fedélzeten. Megnyugtató. Lehet csak azért mondom, mert nem rég vettem be a gyógyszerem, de mindegy. Az biztos, hogy valamit alkotni kell vele kapcsolatban nem engett hetem meg magamnak, hogy elszalasszam. A szép képzelgéseimmel együtt a dokkba mentem pakolászni, hogy amikor a csinos logisztikus visszatér szép rend legyen. Eközben két tiszt lépbe a dokkba. Jó katona módjára vigyázba vágtam magam és tisztelegtem. Még nem köszöntöm őket, nem akarom félbe szakítani a beszélgetésüket. Amint a tengernagy távozott közelebb mentem a kapitányhoz. Közben az A.I. fülsiketítő fegyelem felhívó jelzése süketített majd nem meg. Miután elmúlt a fül csengésem ismét tisztelegtem majd üdvözöltem, feltehetően az új kapitányt. - Üdvözlöm Kapitány a Twilight Huntress-en. Drake Von Wardude vagyok a hajó pilótája. Remélem elnyeri tetszését. - fejeztem be. Majd vigyázzban álltam addig míg mást nem mondott, ha kérdez, akkor arra válaszolok.
|
|
Deleted
Törölt felhasználó
Posts: 0
Utoljára online: Nov 23, 2024 14:42:46 GMT 1
Nov 23, 2024 14:42:46 GMT 1
|
Post by Deleted on Apr 16, 2017 19:34:32 GMT 1
Sikerült! Itt vagyok a föderáció legnagyobb katonai támaszpontján! Ez elképesztő! Bár remélem, hogy nem azért felvételeztem magamat ide, hogy öngyilkos küldetésbe küldjenek. -beszéltem magamban, majd bementünk a többiekkel az eligazítóba. Az összes arc ismeretlen volt számomra. Bár úgy néz ki, mivel csak mi voltunk most kommandósok az állomáson, minket kaptak össze. Majd bejött egy tiszt. Mind vigyázzba álltunk, amíg le nem intett minket, majd felvázolta a helyzetet. Katonai állomás, amiről nem hallunk semmit? Komolyan? Első komolyabb küldetésem ez? Remélem nem fogok meghalni az első öt percben. Kérdezni persze megkérdeztem: -Uram, ha az állomás valóban támadás alatt van, mi a túlélők kimenekítésének prioritása? -megkérdeztem, megvártam a választ, majd a többi katonával elindultunk a kisvasúthoz. Én persze leálltam beszélgetni a rangidőssel: *szalutál* -Camdros hadnagy. Látom, maga lesz a vezetője az akciónak. Örülök a találkozásnak. A nevem Nick Ralphs. Rangom: közlegény. Én leszek a szanitéce a csapatnak. -*megköszörüli a torkát*- Uram. Maga szerint mi történt az állomáson? Egy rutin kijavító akció lesz, vagy valami rosszra fordulhat? -közben megérkeztünk a raktárba. Mielőtt fölvettem volna a páncélomat, gyorsan lefuttattam rajta egy diagnosztikát. Csakhogy működjön az orvosi szkenner, meg ne a harc közepén álljon le a pajzs. Szerencsére minden rendben volt. Reméltem, hogy így is marad. Leellenőriztem a fegyverzetemet: Gépkarabélyomra rácsúsztattam a vöröspont-irányzékomat és Burst Fire üzemmódba kapcsoltam. Pontosabb és lőszerkímélőbb. A Galaxy-X kispisztolyomnak pedig a lőszer-HUD-ját állítottam át. --> Gépkarabély a hátra, pisztoly az oldalamra, orvosi felszerelés pedig a ruhám rekeszeibe. Éppen elkészültem, amikor mindannyian erőteljes, földrázó lépéseket hallottunk. Kezem a pisztolytartómhoz csúszott, amikor megláttam a Sangurni harcipáncélt befordulni a sarkon. Ráadássul elit alakulatos jelzéssel. Egy ilyet minden katona örül az oldalán látni. A hadnagy megkérdezte, hogy indulhatunk-e. -Igen, uram, igen. Készenállok. Rendkívül izgatott voltam. Most indult életem legelső komoly küldetése. Legalább is úgy sejtem.
|
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Jun 28, 2021 15:03:58 GMT 1
Feb 23, 2016 19:32:07 GMT 1
|
Post by Mocsok on Apr 16, 2017 20:03:32 GMT 1
/Nick Ralphs, Cadian Camdros/
Azt reméltem a kisvasúton töltött út nyugodt lesz és csendes, így részben hagytam a gondolataim elkalandozni, részben pedig a velem együtt közlekedő katonákat figyeltem. "Zöldfülűek." Mondtam ki végül magamban. Tényleg arra számítanak, hogy nem történt semmi az állomáson. Nem értek a technikához, de azt tudom, hogy a pápaszemek elvileg rövid idő alatt helyrepofozzák az tönkrement rendszereket. Egy-két nap még oké lenne, de ez... Megállt a vonat. Felpattantam és leszálltam. Alig pár lépést tudtam megtenni ezt követően. Az egyik új emberem ugrott elém. Szalutált, majd el is kezdte mondandóját. -Camdros hadnagy. Látom, maga lesz a vezetője az akciónak. Örülök a találkozásnak. A nevem Nick Ralphs. Rangom: közlegény. Én leszek a szanitéce a csapatnak. Már épp válaszoltam volna valamit, de a kölyök csak egy torokköszörülésnyi időt hagyott nekem, ez pedig ráment arra, hogy realizáljam mi is történt. - Uram. Maga szerint mi történt az állomáson? Egy rutin kijavító akció lesz, vagy valami rosszra fordulhat? Kicsit lassan, de sikerült összeszedni a gondolataim. A lényeg, hogy mindig a legfontosabbal kezdj. - Elsősorban, hagyjuk a hivatalos szokásokat. Elég ha hadnagynak hívsz kölyök. - Halk sóhaj. - Gőzöm sincs mi történhetett. De abból kiindulva, hogy már egy hónapja semmi hír felőlük, jobb ha felkészülünk a legrosszabbra. A vállára tettem a kezem. - Remélem, hogy értesz a dolgodhoz, mert valami azt súgja, hogy szükség lesz rád. Megejtek egy halvány mosolyt, megveregetem a vállát és tovább indulok a raktár felé.
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 16, 2024 22:42:12 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Apr 16, 2017 22:48:00 GMT 1
2v2gwSyk1-101-10
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 16, 2024 22:42:12 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Apr 16, 2017 23:49:53 GMT 1
Az elején nagyon örültem, hogy eljöhetek végre a Dy-ról. Legalább attól a farok riválisomtól is megszabadultam egy időre. Erre kapok egy másikat, marha jó… Egy ideig magamhoz képest is jól tűrtem. De már nagyon felbasz a tag… Az egy dolog, ha akkor üvöltözik, ha valamit elrontok. Oké, az jogos… De hogy akkor is, mikor neki éppen elmaradt a tegnap esti hancúrozás… Köszönöm, de ebből nem kérek. Megvan a saját problémám. Például el kell viselnem ezt a vén fószert… De ki kell bírnom, ha diplomát akarok szerezni. Legalább jól felkészít az ilyen idegbeteg állatokra, mint ő… Felsóhajtok. Végre egyedül hagyott. Van egy kis lélegzetnyi időm, amikor nem arra kell figyelnem, nehogy egy milliméterrel odébb fújjam a fertőtlenítő spray-t. Mintha számítana… Na mindegy, most egyedül kell helytálljak. Örültem, mert végre lett volna időm a tetkóim kicsit felturbózni, de nem. Habár csak egy fejfájás… - Esetleg egy fájdalomcsillapítóval nem próbálkoztál, tudod az segít ilyen helyzetben –mondom neki csak félig komolyan, félig szarkasztikusan. Ennyire legyen már életképes, könyörgöm… Mindegy, már veszem is a kis füzetet, amire felírnék egy igen erős gyógyszert. Elfordulok, mert jobb szeretek asztalon írni. Alig körmölöm le a kezdőbetűt, mikor a tag elkezd hörögni. Azonnal megpördülök a székemen, és eldobom a füzetet. Tüdőödéma… Fut át az agyamon. Csak az az, ami ilyen hirtelen légszomjhoz vezet, és a szörcsögő levegővétel, a hörögés is arra utal, hogy folyadék került a tüdejébe. Azon viszont csodálkozom, hogy nem jön a szájából véres, habos, váladékos folyadék. De gyorsan kell cselekedni, mert belefulladhat. Azonnal letérdelek mellé, azonban ő félrelök. Mi a fraaanc? Ennyi jut el a tudatomig. Hogy lehet ilyen erős tüdőödémával?! Lehetetlen… Épp feltápászkodom, mikor csak ennyit hallok közvetlen mellettem. Plaaaacs… A rohadt életbe, hát ezért is én fogok kapni a vén fasztól… A picsába, ez meg egyre rosszabbul van. Először azt hiszem, végre megérkezett a váladékos habos szar a szájából, de rájövök, hogy ez folyékonyabb annál. Mindegy, hányásnál még tudok segíteni. Felpattanok, és éppen átkarolnám a vállát, mikor észreveszek valami furcsát. Már csak ez hiányzott… Az biztos, hogy egyedül semmit nem érek. Az esetet stabil oldalfektetésbe rakom, hogy védjem az aspiráció ellen, majd felpattanok, és igyekszem elérni a vén fószert. - Haló! Jöjjön ide, most! Valami egészen különleges eset van itt, életveszélyben… - fogalmazom meg szépen. Ha nem érem el, akkor a központtól kérek ellátási segítséget. Ezután a megfelelő felszereléssel térek vissza az esethez. Közelebbről, de azért tisztes távból vizsgálom azt a fura dudort. Első pillantásra melanoma-ra tippeltem volna, az jelenik meg ilyen fekete duzzanatként… De az nem szokott ilyen nagy lenni… Amikor azonban közelebbről megvizsgálom, észreveszem, hogy egy kibaszott nagy pióca-szerű parazita. Mi a picsa… Fogalmam sincs mi lehet, de elég para. Sajnos, egészen biztos vagyok abban, hogy nem tudnám megemelni a pasit, szóval ha továbbra is okád, akkor félülő-helyzetbe ültetem, ez segít a légzőberendezésnek, de nem okoz ájulást. Ha azonban nem taccsol tovább, akkor hagyom a stabil oldalfektetésben, mert így szemmel tarthatom azt a fekete, nyálkás izét és továbbra is véd az aspiráció ellen… Nem mozog, csak rátapad a férfire. Erős késztetést érzek, hogy hozzányúljak. Már emelem is a kezem, közelítek… Aztán eszembe jut egy előadás, hogy milyen következményei lehetnek, ha valaki úgy próbál segíteni, hogy az már meghaladja az ő tudását. Nem éppen szépen végződne. Szóval kissé csalódottan húzom vissza a kezem. Attól viszont kicsit tartok, hogy ez a lény esetleg reagál a környezetére, esetleg sebesíti a férfit, így egy lazább, steril fedőkötést teszek rá, amíg meg nem érkezik a nagyobb tudású szakember. Folyamatosan lesem az állapotát, és annak megfelelően igyekszem ellátni. Közben (ha egész tűrhetően van) keresek egy könyvet a parazitákról és piócákról, hogy onnan haladjak tovább, fejben pedig a tüneteket és diagnosztizálást próbálom összerakni. Erős hörgőroham és légszomj. Tüdőödéma gyanús, de nem volt váladékos habzás. Ezután hányni kezdett az eset, a gerinc vonalánál, a nyakon megjelent egy fekete, nyálkás pióca-szerű parazita. Nem mozog, csak tapad. Az eset stabil oldalfektetésben van, a parazitára steril fedőkötés került. Megjegyzés: ezek ellenére az esetnek meglepően brutális ereje van, pedig ezekre jellemző a gyengülés. Közben lapozom a könyvet, másodpercenként lesem a tag állapotát és imádkozom, hogy időben vonszolja ide a nagy seggét a vén fószer vagy az ellátási segítség, mert nem most akarom letakarni az első halottamat…
|
|
Londie
Lelkes fórumozó
Posts: 43
Utoljára online: Aug 22, 2022 10:59:21 GMT 1
Aug 22, 2016 20:47:37 GMT 1
|
Post by Londie on Apr 17, 2017 0:09:13 GMT 1
/Nick Ralphs, Cadian Camdros, Frederick Wolf, Soul Traviz/
Csak ajánlani tudom, hogy Dave kis tippje jól süljön el. Nem a halál aggaszt, hanem az értelmetlen halál. Kihívásokról beszélt...nagy szavak. Ez a tragacs nem úgy néz ki, mint amivel szívesen elindul az ember - már ha elindul. Kezdem érteni, miről beszélt a drága. Az órámra pillantok, pár percem van még - pont jó, utálok túl korán érkezni, késni pedig pláne. Megérkezek a kijelölt terembe, de nem sokat törődök a már bentlévőkkel. Lehunyom a szemem, meditálok kicsit...ez a fejfájás talán a tegnapi iszogatás eredménye...Bár a hajót elnézve, a ma reggelt is indíthattam volna hasonlóan, mint ahogy a tegnapot befejeztem. Rossz előérzetem van. Lépteket hallok, így a tiszt belépésekor késedelem nélkül pattanok fel a helyemről. Ekkor veszem észre, hogy egyedül én képviselem a női nemet. Ez a tény nem zavar, hozzászoktam már, és úgysem ennyien leszünk ezen a hajón. Kíváncsi leszek a hatalmi harcokra... Ugyan nők és férfiak egyenlőnek tűnnek a katonaságban, ez koránt sincs így. Mindkét fél meg akarja mutatni, hogy képes a dominanciára. Ez a gondolat halvány mosolyra késztet. Figyelmesen hallgatom az eligazítást. Kérdésem nincs, egyelőre semmi újat nem találok ebben a küldetésben, bár furcsállom, hogy a tiszt úgy véli, fölösleges az aggodalom. Még mindig bízom jóakaróm szavában, hogy nem lesz adrenalintól mentes ez az út - ennyiért éri csak meg ezt csinálni. Kedvtelésből, élvezetért. Ha már úgysincs mit veszíteni. A szó a hadnagyra terelődik, akit mindenki végigmér, feltűnően, vagy felszínesen. Azt hiszem mindenki fejében ott van a gondolat, hogy lesz még időnk ismerkedni. Róla is ki fog derülni, képes-e helytállni. Az eligazítás után egyből a raktárba indulunk, a kisvonattal. ~Egészen bájos...~ Nem csak bájos, de aránylag gyors is. Kicsivel több, mint tíz perc múlva már a raktárban találhatjuk magunkat. Gyorsan összeszedem a felszerelést, magamra öltöm a páncélt, és magamhoz veszem a dolorest, a chey tac mk2-őt, ellenőrzöm, majd megtöltöm őket. Elrejtem a túlélőkést, és a hátizsákomba elpakolom a kötelet is. Kifelé menet még megigazítom a pántokat és szíjakat magamon, és a lehetőségeimhez képest nyújtózok egyet. Ideje felébredni, Kim. Lehetetlen a döngő léptekre nem odafigyelni. Te jó ég, szinte tátva marad a szám. Elmosolyodok örömömben, hiszen ez egy Sangurni páncél! Elismerően bólintok. - Ez igen! Vigyorgok. Nem is kezdődik olyan rosszul ez a mulatság. A hadnagy kérdésére csak bólintok, és továbbindulok a csapattal.
|
|
RIPalmyra
Lelkes fórumozó
Hogy a füttyös fülemüle fürgén füttyögne a fütyidre
Posts: 43
Utoljára online: Feb 25, 2023 8:19:14 GMT 1
Mar 30, 2017 19:09:35 GMT 1
|
Post by RIPalmyra on Apr 17, 2017 13:00:21 GMT 1
-Pont egy dzsungel. Mélázott el az eligazítás közben. Meleg, pára, rovarok és főleg az a bűz, amit a legtöbben nem is éreznek, mert ez csak az ő kiváltsága. Az egyedüli pozitívum a küldetésben, hogy újra találkozhat mantidákkal. Szereti azokat a bárgyú óriásbogarakat. A tiszt befejezvén a mondandóját helyt adott a kérdéseknek, abból is csak egy fogalmazódott meg benne. -Meddig kell ott rostokolnom… – Kezdte, de észbe kapott, hogy nem a kocsmában van –Mikor tér vissza a Huntress hogy felvegyen a szállítmánnyal? Eligazítás után elindult a bárba, kellő rosszkedvvel, ami egy ilyen reggelt követhet. Aludni szinte semmit nem tudott és a megbízói harmadjára találtak neki üres eligazítót. - Micsoda amatőrség- gondolta. Ez a nap már az elejétől fogva bűzlött. Nem csak azért mert a szellőzőrendszer gyenge, de undorító hányásszagot terjesztett, amit valószínűleg csak a felerősített szaglásával érzett, még a gyomra is felfordult tőle. De mindezek mellett rossz előérzet is elfogta. –Egy pohár ajidi kaktusznedv majd biztos segít- mormogta az orra alatt. Az italkimérés felé tartva elment mellette, egy magában dünnyögő, hányásszagú takarító, akin látszott, hogy majd felrobban a dühtől. Látványa valamiért jobb kedvre derítette Dratost, bár ő se értette miért. A bárba érve lehuppant a legközelebbi pultnál lévő forgós székre, és megrendelte az áhított ajidi kaktusznedvet. A kocsmáros furán nézett, mivel senki se szokott ilyet rendelni, de talán van még a raktárban egy fél üveg, ha meg nem romlott. Kiszolgálta a fura megjelenésű embert és tovább is állt egy másik vendéghez. Dratos belekortyolt a sárgászöld takony állagú folyadékba és konstatálta, romlott. – Ez egy ilyen nap - gondolta, és ezzel a lendülettel megfordult a székkel. -Ez nem lehet igaz – mondta magában, ahogy nőtt benne a düh. Kirniták. És az egyik nagyon is ismerős volt számára. Jobb kezével összeroppantotta a poharat, amitől sárgászöldes véres cseppek kezdtek csöpögni a padlóra...
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on Apr 17, 2017 18:48:58 GMT 1
/Gothard Hagedorn/
Jul elnéz az általad mutattot tompor irányába és megnyalja a szája széllét. Majd visszafordul és válaszol a kérdésedre. -Ami azt illeti az utóbbi időben elég nagy a mozgolódás katonai berkekben. Nem tudom mi a fene van de minket is áthelyeztek. Egyik napról a másikra jött a parancs minden előzmény nélkül. Alig volt időm elpakolni mindent. Majdnen ottmaradt a kegytárgyaim fele... Miközben a lány beszél valami nagyon furát veszel észre. Egy fickó a bárpultnál nagyon bámulja Jult. Méghozzá elég gonosz tekintettel. Furcsállod de először nem tulajdonítasz neki nagyobb jelentőséget. -...szóval akkor meg a disznóvért kellett valahogy átcsempésznem mert sejtettem, hogy a bázison hihetetlen nehéz lesz szerezni. Úgyhogy betettem a Typhoon motrába. Erre Casste tudod az hülye szőke barom nem el akarja vinni egy tesztkörre? Ekkor a Jult figyelő csávónak eltörik a pohár a kezében. Jujj. Ez nagyon nem jó. Jobb lenne valamit csinálni mielőtt kitörik a balhé.
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 8, 2019 8:43:49 GMT 1
Aug 12, 2016 11:38:23 GMT 1
|
Post by Kristóf on Apr 17, 2017 21:54:11 GMT 1
Amint megnyalta Jul a száját tudtam, hogy neki is tetszik a drága. Talán még benne lenne egy édes hármasban is. Az igazán érdekes lenne. Mintha még mindig 20 évesek lennénk. Amit egyébként elmond a hatalmas átszervezésekről az igazán zavarba ejtő. Ez sose jelent jót. Remélem nem lesz háború. Vagy ha igen akkor a Huntresst nem vetik be. Igaz, hogy sikerült helyre pofoznom, de a álcával még vannak bajok: Konkrétan nem működik és így nem alkalmas a feladatára. Na meg az Öreg Lánynak egy múzeumban lenne a helye. Ezt szajkózóm már mióta. Miközben Jul beszél figyelmes leszek egy igen ronda fickóra a bárpultnál. Mi van az arcával? Esküszöm szebbet szarok. Majdnem úgy néz ki mint abban a filmben a szörnyeteg. Mi is volt a címe? Kín, Szenvedés és Halál azt hiszem ez volt. Valamikor újra kéne néznem. Na de vissza a fickóra. A tekintettéből ki lehet olvasni, hogy nem tetszik neki Jul. Ez érdekes általában mindenkinek tetszik a látvány amit ő nyújtani szokott. Mindegy. Biztos csak bevan állva és valami mást lát. Ha ilyen fejem lenne én is mindig drogoznék és alkoholizálnék. Inkább régi barátom sztorijára figyelek. Az érdekesebb. De azért csak nem tudom kiverni a fejemből a rondaságot. Mikor Jul megemlíti Casste nevét csak bólogatok. Bár szerintem észrevette rajtam, hogy kicsit másfele járnak a gondolataim. Ha mázlim van nem gondol arra, hogy a pult felé forduljon és meglesse mit nézzek. Van egy olyan gyanúm, hogy nem kedveli a csávó a kirnitákat. De inkább nem törődök vele, fogadom meg magamban és fordulok vissza Jul irányába és figyelmemmel együtt mikor meghallom ahogy üvegszilánkok csapodnak a padlónak. A hang irányába fordulok. Semmi diszkréciót nem mutattok és látom, hogy pont a rondaság pohara volt az. Na ennek elgurult a gyógyszere. Talán lerendezhetnénk a dolgokat mielőtt bajok lesznek. Nem kéne, hagyni, hogy ez elfajuljon. Vagy elősegíthetném egy nagyobb balhét. Hisz egy igazi zsoldosnak néz ki. Azokat pedig nem mindenhol szeretik. - Jul. – Megfogom a vállát. – Ha megbocsátasz egy percre elfogyott a söröm. – Ekkor kiiszom a maradékot a korsómból. – Mindjárt jövők. Ja és még lerendezem azt a faszt a pultnál aki ha tudna szemmel ölni már kinyírt volna téged. – Mosolygok rá miközben felkellek a helyemről. Jobbomban ott a sörös korsó. Lassan, kimérten közelítem meg a pultot. A kirnita medálom jobbra balra leng a nyakamban. Magabiztosnak érzem magam. Persze a szarképű sok csatát megéltnek néz ki, de mégis bízok magamban. Ha valaki túléli a Tirian teleit és bányáit az sem sokkban marad el mögöttük. Bár még az is igaz, nem estem át a tűzkeresztségen, de ez nem lehet akadály. Mi a legrosszabb eset? Átrendezi a fizimiskám? Úgy is rám fért volna egy plasztikai műtét. Mikor oda érek a pulthoz, beállok a szararcú mellé, halkan koppan a korsó a pulton. (A kirnita medálom) - Még egy ilyet! – Adom le a rendelésem. Majd a Rondaság Királyához fordulok – Mi van haver. Szar a pia, hogy összetörted a poharad? – Mondom mind ezt kissé arrogánsan és teljesen magabiztosan. – Egyébként azt ajánlom, ne bámuld ilyen feltűnően a barátnőmet. Nincs nála esélyed ilyen ronda arccal. – Eközben végig mosolygok rá. – Biztos forrásból tudom, hogy nem az ilyen szar arcúak a fétise. Szóval lehet szépen megfordulni és saját dolgoddal foglalkozni. Rendben? – Kérdem ezt miközben önelégült mosollyal nézek rá. Tisztára mint a Tirian és a Napek bárjaiban, kocsmáiban és klubjaiban. Megvárom a trágya fej válaszát, de közben azért nem túl burkoltan feltűröm az ingem ujját, hogy láthassa, hogy én nem szarral gurigázok, hanem igazi izommal.
|
|