2. évad, 4. fejezet - Az Orvud körzet és azon túl

Mikasa örül annak, hogy az osztagvezetőnek sincsen kedve most beszólogatni, hanem a feladatát csinálja. Kicsit furcsán érzi magát, hogy olyannak kell együtt dolgoznia, akit közepesen tud eltűrni, de Levi-t is valahogy kibírja a mai napig, sőt, úgyhogy bízik abban, hogy a férfitől kapott tapasztalatok segítik majd.

Lassan haladnak lefelé és még a lányt is lenyűgözi a látvány. Aztán egyszerre jön vele az undor és a hasgörcs, ahogy eszébe jut a Nőstény Titán ellen vívott harc. Ott láttam ilyet utoljára... Azt hiszem, itt tényleg többről lesz szó, mint politikai puccs... Tényleg a titánok ereje van a középpontban! És mennyivel szebbek ezek a kristályok!

Nem sokáig jutnak, mert Levi megállítja őket. Mikasa is megáll és figyel. Felismeri Annette és Josh hangját és elhúzza a száját. Tudtam, hogy a csajnak több köze van a dolgokhoz, mint elárulja... Hátulról szuggerálja az újoncukat, amíg Levi körbenéz.

Mikasa csak készre állítja a manőverfelszerelését és a pengéit és várja a parancsot. Érzi az erőt, ami áthalad rajta. Érzi, hogy nem fogja hagyni, hogy bárki közé és Eren közé álljon, mert nem fogja hagyni meghalni őt. Akármibe is kerüljön...

Izgulok... Nem, rettegek! Fogalmam sincs, mi vár ránk lent, de tudom, hogy annyira jó nem lehet. Pár pillanatig azért kárpótol a látvány. Nekem szabályosan leesik az állam egész konkrétan. Még sosem láttam ilyet! Egyszerűen fantasztikus!

Aztán elég hamar visszakerülök az ideges állapotomba, ahogy a hadnagy megállít minket. Én is hallgatni próbálok és összerezzenek, mikor meghallom az ikertestvérem hangját. Elhúzom a számat. Reméltem, hogy nem lesz itt, de várható volt.

Viszont amit mond, az elgondolkodtat és kicsit meg is szédülök. Lehetséges volna, hogy engem okol valamiért, amire nem is emlékszem? Lehetséges volna, hogy ő is látja ezeket a képeket és össze kéne raknunk, amink van? Segítene? Vagy mit vár tőlem?

Önkéntelenül lépnék előre, de az utolsó pillanatban megállítom magam, ahogy a nyelvem is visszafogom, nehogy megszólaljak. Úgy sajnálom a testvéremet! Ő is biztosan teljesen össze van zavarodva és mellette, ahogy látom, nincs annyi jó ember, hogy támogassa, mint engem... Én csak... Szeretnék neki segíteni. Szeretném megölelni és azt mondani, hogy megoldjuk és ne aggódjon. Szeretném, ha minden a régi lenne...

De persze ez nem fog megtörténni. Beharapom a számat, ahogy a tehetetlenség majd szétvet és inkább csak várom, hogy mi lesz a következő lépés. Elég szarul érzem magam, hogy megint a testvérem ellen leszek, arról nem is beszélve, hogy a mellettem álló legjobb barátomból sem tudom, mit fog kihozni ez az egész. Kicsit sok helyre akarsz figyelni, azt hiszem... Jegyzem meg magamnak.

Ezután tényleg csak várom türelmetlenül lépegetve, hogy történjen valami, a puskám készen áll.

Kamilla kihallja a szarkazmust Barsan hangjából, illetve hallja még az utolsó mondatát is, nem reagál egyikre sem. Magában csak ennyit gondol: Ha választhatnék, inkább meghalnék más helyett...
Végül megindulnak. Feszülten figyel, s egyre rosszabb érzése lesz, ahogy egyre mélyebbre hatolnak a barlangban. Főleg miután megjelennek a kristályok. Vet egy sanda oldalpillantást Kylera. nagyon aggódik a férfi biztonságáért.

Őt nem veszíthetem el!

Ujjai belefehérednek, ahogy szorítja a puskája pántját. Nem akar rossz dolgokra gondolni. Nem akar most gondolkodni sem. Így inkább kiüríti elméjét -azaz próbálja - s minden idegszálával környezetére figyelni igyekszik. Bár nincs olyan jó hallása, mint Mayunak, egészen jól ki tudja venni a beszélgetést.

Historia itt van... Akkor Erennek is a közelben kell lennie!

Kezdi elönteni a testét az adrenalin. Közben felfigyel Lena önkéntelen megmozdulására.
Szegény lány... Én nem lennék ilyen erős, mint ő...
Tekintetem Barsanra vándorol. Kevés az információm róluk, de fél szemmel rájuk is oda kell figyelnem. Egy valamit azonban tudok.
Én nem vagyok erős... Nem tudok mindenkit megmenteni...
Tisztában van a korlátaival. Tisztában van azzal, hogy nem olyan erős, mint egyesek. Éppen ezért reálisabb elvárásokat állít magával szemben. Támogatni fogja a többieket, és bízik abban, hogy a hadnagy, Mikasa és Aline osztagvezető megoldják a többit. Bár vannak kétségei a katonai rendőrökkel szemben... Hátrapillant Aline-ra, de nem tud róla leolvasni semmit. Ezért inkább visszafordul, bár tekintete elidőzik egy keveset Mikasán, Kyle-on, majd a hadnagyon.

Meg kell védenem őket.
Nem hibázhatok!
Nem lehetek teher!


Lehet, hogy ölnöm kell...

Az utolsó gondolatra felfordul a gyomra, de magába fojtja. Most erősnek kell lennie. Most összeszedettnek kell lennie. Most nem tehetetlen! És meg is fog tenni mindent, hogy megvédhesse azokat, akik számára fontosak!

Aline nem igazán nézeget körbe, csak menetel halkan előre. Őt nem bűvöli el a barlang és a kristályok, benne nem ébresztenek kellemetlen emlékeket. Ő csak egy dologra koncentrál: hogyan védje meg az osztagát.
Mikor belement ebbe az egészbe, nem gondolta át a dolgot. teljesen legalábbis. Főképp az önös érdekei miatt tartanak a felderítőkkel. Most azonban, ahogy egyre közelebb érnek az ütközethez, kételkedni kezd a döntésében.
Mi van, ha egyikük megsérül... vagy még rosszabb, belehal?
Nem! gyorsan elhessegeti ezt a gondolatot.
Erős vagyok!
Meg tudom védeni őket!
Kezeiben ott vannak a pengéi előkészítve. Bármibe is keverte magukat, épp bőrrel kihoz onnan mindenkit. Bár be nem vallaná magának, de mélyen legbelül törődik másokkal, s Nathan és Matheo kedvéért ment bele leginkább a dologba. Az a két bolond igazság bajnoka... De kedveli őket. Egészen hozzá nőttek.
Megállnak, majd hangokra figyel fel.
Anette?
Nem biztos benne, de mintha felismerné a hangot.
Az a ribanc... Saját kezemmel akarom kioltani az életét... villannak meg a szemei. Sosem kedvelte Anette-t, bár nem is ismerte igazán. Annyit tud róla, hogy Uri és Rodd Reiss párti. A másik hang pedig egy újonchoz, Josh-hoz tartozik. Nem tud róla sokat, csak hogy a Ravensal lány testvére, és nem ápolnak éppenséggel jó kapcsolatot. Mondjuk a srác Aline számára első ránázésre is kattonsak tűnt. Viszont annyit tud róla, hogy jól harcol.
Őt is megölöm, ha az utamba áll, vagy fenyegeti a beosztottaim testi épségét! néz maga elé villámló tekintettel a nő. Már semmi nyoma a korábbi unottságnak, rosszindulatnak, szarkasztikusságnak.
Ez egy új Aline.
Aki képes bárkit legyilkolni.
Akár, hogy másokat védjen, akár élvezetből.
Ilyenkor a legveszélyesebb...

Hang nélkül követem a többieket a lépcsősoron, ahogy lefelé haladunk. Továbbra is gondolatok tömege kergeti egymást a fejembe, de az eddigiekkel ellentétben most igyekszem kizárni őket. Jelenleg nem vagyok abban a szituációban, hogy kisebb-nagyobb kiruccanásokat tegyek az elmémben, annak reményében, hogy esetleg választ kapok számos kérdésem valamelyikére.

A barlangba érve még Nekem is elakad a lélegzetem. Ha másért nem is, de már ezért a látványért is megérte eljutnom ide. Kristályoszlopok, és kristályokkal borított falak, amíg csak a szemem ellát. Sose láttam ilyet, de valahogy mégis úgy érzem, hogy, de igen már láttam ilyet. Hiába vagyunk egy barlangrendszer mélyén, mégis olyan mintha ismét a felszínen lennénk, és a napfényben fürdőznénk. Annyi a különbség, hogy a kristályok fénye kékes, Engem a magam részéről szinte megbabonáz. Kicsit habozva megérintem az egyik kristályt, de nem történik semmi. Egy fél-pillanatig mintha pár kép átvillanna előttem, de végső soron az egész nem tart addig, hogy igazán felfoghatnám mit is láttam. Így aztán végül csak sóhajtok egyet, és ismét a többiek nyomába szegődöm.

Amikor a Hadnagy int, Én is megtorpanok, és fülelek. Talán Raze, és a képességei miatt van, de a hangok mintha százszoros erővel csengenének a fülemben, és össze is rezzenek a kellemetlenségtől. Ugyanakkor Én magam is felismerem a két jómadár hangját. A szokásos pengékre pillantok, és komolyan átfut az agyamon, hogy Raze könnyen segíthetne orvosolni a problémát. Sok-sok izmom sikítását hallom, és a fejemben zizegő hangok is arra bíztatnak, hogy tegyem meg, tegyem meg, tegyem meg. Az jobb kezem önkéntelenül is megindul a markolat felé, de végül megragadom a jobbal, és egy bosszús fogcsikorgatást követően erőt veszek magamon. A szavamat adtam a Hadnagynak, hogy nem hívom elő Raze-t, Ő pedig bizalmat szavazott Nekem…legalábbis valamilyen szinten. Mikor már érzem, hogy elmúlt a veszély elengedem a karomat, és ismét a barlangban visszhangzó hangokra próbálok koncentrálni.

Josh hangját hallva Lena-ra pillantok. Neki is a szavamat adtam, hogy nem ölöm meg a testvérét, akkor, sem ha alkalmam lesz rá. Ez ismételten egy gondterhelt sóhajt csikar ki belőlem. Ugyanakkor Anette-el kapcsolatban senkinek sem ígértem senkit…A gondolatra hátborzongató mosoly jelenik meg az ajkaimon, de aztán pillanatok alatt rendezem az arcvonásaimat. Anette-hez, és Josh-hoz amúgy is csak akkor fogok hozzáférni ha valamiért hátrakeverednek…

Kami Bratti Lyzy04 kylenorthon Pandora Raze

(Tudom, hogy Kyle és Lyzy még nem írtak, de nem akartam nagyon elúszni. Következő mesélőinél megvárom a két hetet, de légyszi majd foglaljátok bele az eddigiek tartalmát is, hogy mindenki jól tudjon haladni

Ahogy mindannyian felkészültetek, és sikerült felmérni a terepet, Levi fojtott hangon szólal csak meg. Egyértelmű, hogy tiétek a meglepetés ereje, Anette-ék még nem vettek észre titeket... viszont a félelmetek nagyon is jogos, ezek emberek, és aligha jöttök ki úgy a helyzetből, hogy egyetlen életet sem kell elvennetek. De ha nem vagytok elég gyorsak, akkor minden elveszett, Eren és Historia is meghalhatnak. Ymir keze ökölbe szorul, nyilvánvaló, hogy az ő fejében is ez jár. Sietnetek kell...
Levi vet egy pillantást Lenára, ahogy meghallják Josh szavait. A lány már elmondta, hogy vannak bevillanásai, Raze-zel kapcsolatban is. Ezek szerint a testvérének is vannak ugyanilyenek, csak máshol keresi a válaszokat. Rod Reiss alighanem tud valamit, ha meggyőzte, hogy kiderítheti az igazságot, és ehhez kellett neki Eren és Historia. A fiú viszont akar valamit a húgától, és talán eddig sem a vérét akarta igazán. Szép kis balhéba keveredtünk...
- Tymirjazev - suttogja Barsannak. - Ahogy megbeszéltük, maradj ki, ameddig tudsz. - Leroux - néz Aline-ra, majd Sophie-hoz fordul. - Fókuszálj a főnökasszonyra. Rinder, ha sikerül eléggé megtisztítani a terepet csatlakozz be, de addig én segítek neki. Ez azt jelenti, hogy le kell szedni a többieket a hátunkról. - A két katonai rendőr kiképzése talán alkalmasabbá is tette őket a nővel való küzdelemre. Az sajnos túl élénken él benne, hogy a kocsmában Anette mekkora ellenfél volt, és ott ő érezte magát hazai pályán. Itt túl sok lehet a meglepetés. - Először lövünk. Ha tudtok, próbáljatok ne életveszélyes sebeket okozni, de prioritás, hogy túléljünk és bejussunk. - Lenára néz, majd Kamira. - Evans, Ravensal. Próbáljátok nem kinyírni a fiút. És ne engedjétek Tymirjazev közelébe. Legjobb lenne, ha senki nem jutna oda, de rá különösen figyeljetek. - Kyle felé igazából csak bólint... az alakváltó férfi valószínűleg sejti, mit mondana. Ne használja az erejét, ha nem kell, de ha megszorulnak, mehet minden erejével. - Ackerman... - pillant a hátul haladó Mikasára, majd kis gondolkodás után Arisára és Ymirre siklik a tekintete. - Qanto és Ymir. Ha kellően tiszta a terep. Akkor ragadjátok meg az alkalmat. Egyikőtök sem újonc már, próbáljatok beljebb menni, és lecsapni Rodékra, bármivel, mielőtt nagyobb lesz a káosz. A nyomotokban leszünk, amint megtehetjük.
Azzal int, jelezve, hogy a csapat szóródjon szét kicsit, és foglalják el a helyüket a lövéshez. Levi maga sikerrel választ egy pontot, ahonnan rálát az állványzatra, le tudja támasztani a puskáját, és becélozhatja az egyik katonai rendőrt. Vállat tervez lőni, kockázatos, de ha kellően pontos, gyakorlatilag teljesen, viszont nem halálosan hatástalanítja az illetőt, ami több, mint ideális. Megvárja, hogy mindenki elfoglalja a pozíciót (OOC: Itt adok egy kis szabad kezet, döntsétek el, mennyire vagytok egy csapatban, mennyire próbáljátok esetleg direktben a nevezett NPC-ket lőni, hogy megkönnyítsétek a közelharcot - a sikerrel kapcsolatban majd jelzek a következő mesélőiben, illetve mennyire szeretnétek halálos célpontokra lőni), és felkészül. Azzal egyidőben, ahogy meghúzza a ravaszt, és eldördül az első lövés, dühös kiáltás hallatszik a barlang mélyéből.

skydragon449 - Zoe Weiss

- Nem rossz ötlet - bólint Mayu, aztán hirtelen fel is csillan a szeme... úgy tűnik, ötletet adtál neki. - Igazából... nekem elég katonai rendőr családom volt. Anya és Apa is azok voltak, csak mi Dannel vagyunk a vadhajtások. - a testvére nevét említve egy kicsit elkomorul, látszik, hogy a dolog mögött megint elég sok minden van. - A lényeg, hogy ha vannak ott katonai rendőrök akik velünk vannak... esélyesen hallották már a Miura nevet. Talán arra is rá tudom venni őket, hogy belemenjenek a játékba, és segítsenek bejutni, de ha nem... legalább lekötöm őket. Te és Sasha pedig belóghattok.
- Biztos, Mayu? - kérdezi Sasha. - Lehet, hogy baj lesz. Vagy lebukunk, és akkor...
- Zoe szerintem több mint készen áll használni a puskáját, ha védeni kell magatokat. És téged se kell félteni. Én meg rendben leszek Sasha, tudom jártatni a szám, ha nagyon muszáj - mosolyodik el a vörös hajú lány, majd mielőtt bármit mondhatnál az ötletére, ki is lép az épület mögül, és megközelíti a katonai rendőröket.
- Jó napot! - int nekik, mintha tényleg csak üdvözölni jönne. Látod, hogy az egyik ember keze megszorul a pisztolyán. Ez nem jó jel. Nem úgy festenek, mint akik szívesen fogadnak bármilyen idegen fiatal lányt, akár felismerték, akár nem. Át kell gondolnod, hogy megpróbálsz-e közbeavatkozni, vagy bízol benne, hogy Mayu megoldja a helyzetet. Ha Sashára nézel az ő arcán is ugyanezt a dilemmát látod. Ő is észrevette a bajt.

Kamillának minden önfegyelmére szüksége van, hogy remegését elfojtsa. Fél. Ugyanúgy, mint akkor, mikor Mayu elvesztette az apját.
Vajon jól van?
Remélem nincs baja...
Kérlek vigyázz magadra! Nem veszíthetlek el téged is! fohászkodik magában, miközben egy örökkévalóságnak tűnő pillanatra lehunyja a szemét, s mélyen beszippantja a barlang meglepően nem dohos, hanem friss levegőjét. Utána kinyitja a szemét. Elhatározza, ha ezen túl vannak, akkor felkeresi Mayut, és a vállán kisírja magát, és elmondja neki, hogy mennyit jelent neki a barátságuk. Most azonban Mayu jelenleg nincs itt, ám a többiek is fontosak számára, így koncentrálnia kell. Vet egy gyors oldalpillantást Kylera. Utána pedig Levi hangjára koncentrál. Nevét hallva bólint egyet.
Tehát Lena ikertestvére, Josh... Rá kell fókuszálni. És nem szabad megölni... ez a gondolat egyszerre tölti el megnyugvással és kétségekkel. A legjobb az lenne, ha Lena tudna rá hatni. Ám közben Barsanra is figyelnie kell. Meg a többiekre is. Nem lesz egyszerű, de muszáj mennie. Most nem hibázhat. Ezúttal nem!
Kami Kyle felé fordul, szótlanul a keze után nyúl, majd megszorítja azt. Halvány mosolyra húzódik a szája, majd otthagyja a férfit. Lenához és Barsanhoz lép.
- Gondolom szeretnéd először szép szóval jobb belátásra bírni - szólalok meg fojtott hangon. - Én támogatlak, örülnék neki, ha minél kevesebb vérontással megoldanánk ezt. Ám ha úgy látom, hogy veszélybe kerül egyikőtök... - vesz egy mély levegőt, mielőtt határozott tekintettel néz a két újoncra - ... akkor nem fogok habozni, hogy közbe avatkozzak - fejezi be ellentmondást nem tűrő hangon. Utána int nekik a fejével, hogy induljanak a helyükre. Mikasának pedig csak biccent egyet. Nem tud semmi újat mondani a lánynak, s tudja, hogy gondolatai már amúgy is Eren körül forognak.
Kamilla elfoglalja a helyét Lena és Barsan mellett. Először egyikre, majd másikra nézve biccent egyet, visszajelzésre várva, hogy készen állnak-e. Kamilla leveszi a válláról az egyik puskát és célba is vesz vele valakit. A váll az egy kellemesen jó célpontnak tűnik, hisz azzal elég fájdalmat és kárt tud okozni, hogy az illető kedve elmenjen a harctól.
Eldörren az első lövés.
Kami nem is késlekedik, ő is lő a kinézett célpontra. Igyekszik minél jobban rejtve maradni és nem szem elől téveszteni Lenát és Barsant, így egy lövés után azonnal a közelükbe húzódik, s ha kell fedezékbe rángatja őket, lehetőleg egy olyan sarokba, ahonnan nem támadhatják hátba őket.

Alinet véresebbnél véresebb gondolataiból Levi hangja zökkenti ki. Ezért szúrósan néz a férfire. Nem szereti, ha ábrándozás közben megzavarják. Ám a férfi hamar jóvá teszi bűnét, mikor neki adja Anette-t. Megnyalja a szája szélét. A többire azonban csak cicceg.
- Inkább tegyen egy szívességet, és ne álljon az utamba... Hadnagy - nyomja meg jelentőségteljesen az utolsó szót. - Reindeer ügyetlenkedésére meg méginkább nincs szükségem. A ribancot elintézem - villannak meg szemei. Bár azelőtt még ilyesfajta 3D manőverfelszereléses ember-ember elleni küzdelemben nem vett részt, ám a képességeivel nem jelenthetnek számára gondot, még lőfegyverrel sem. A többiekre már nem is figyel, csak különböző módokat képzel el, hogyan végezze ki Anettet. A kedvence eddig az, hogy az egyik karddal alulról felfelé kettévágja, ám mielőtt a fejét elérhetné a másik kardjával lecsapja azt, és elteszi a nő fejét trófeaként. A második kedvence pedig hogy levágja a karjait és az egyik lábát, hogy elvérezzen, majd míg még életben van, kivájja a szemeit és utána ha elvérzett (de szigorúan csak az után) kivési a szívét is és azokat teszi el.
Merengéséből egyik beosztottja, Nathan rángatja ki. Idegesen felsóhajt.
- Osztagvezető... - ám Aline leinti.
- Maradjatok hátul. Mindannyian. Ha a ribancnak elláttam a baját, és a többi öngyilkosjelölt kellőképp megritkította a rohadékokat, csakis akkor szálljatok be. Érthető voltam? - kérdez vissza alig hallhatóan sziszegve, ám tekintetével a férfibe fojtja a szót. Nathan lesüti a szemeit, és biccent egyet. - Örülök - a többiekre is ránéz, akik egy nyelés mellett szintén bólintanak. - Remek. Ha bármi balul sül el, azt akarom, hogy lépjetek le - suttogja még nekik, majd a néma bólintás után ő is biccent őket, majd otthagyja a beosztottjait, miután a kezükbe nyomta a puskáit. Bár félti őket, maga is tudja, hogy igen jól képzettek, a katonai rendőrök krémje az osztaga, de nem akar kockáztatni.
Nathan odalép Sophie-hoz ezután s a vállára teszi a kezét.
- Ne vedd magadra, minket sem enged, hogy segítsünk neki... Az osztagvezető szeret mindent... - itt elhallgat.
- Maga csinálni? - segíti ki Luka. Látszik rajta, hogy nem örül a dolognak, de kénytelen engedelmeskedni.
- Csatlakozol hozzánk? - mászik Sophie arcába Mateo. - Jó muri lesz!
- Muri... persze... - forgatja meg szemeit Melinda. - Azért lehetőleg ne a sajátjainkat lődd le! - szól rá.
- Okie-dokie!
Aline közben elfoglalja a helyét. Mint egy macska, úgy suhan hangtalanul arra a pontra, ahol a leggyorsabban eléri Anette-t. Tudja, hogy a terep ismerős a nő számára, így a frontális letámadás mellett dönt, és az erősségére, a közelharcra hagyatkozik. Nem szórakozik lövöldözéssel. Nem az ő stílusa. Jobban szeret kaszabolni. Kezd átszellemülni. Újfent felszínre tör vérszomjas éne. Le sem veszi a szemeit célpontjáról.
Ma kinyírlak ribikém!
Szinte majdnem az első eldördülő lövéssel egyszerre indul meg ő is, s egyenesen Anette-re ront. Remélhetőleg a nő felé fordul, mikor megteszi az első vágást. Látni akarja az arcát. Látni akarja az érzelmeit. Azt akarja, hogy Anette a szemébe nézzen, mikor megöli. Természetesen valamennyire figyel a környezetére is, de tudja, hogy az osztaga rendesen védi a hátát, így teljes erőbedobással koncentrálhat a kis ribizlibogyóra.
A négy beosztottja pedig lelkesen lövöldözi azokat a bolondokat, akik célba próbálnák venni drága osztagvezetőjüket.

Kicsit meglep, hogy ötletet adtam nekik, de kezdem megbánni, ahogy Mayu előáll a tervével. Nem tudom, mennyire bízhatok benne, hogy működni fog a dolog.
– Biztos vagy ebben? – kérdezem, de úgy tűnik, nem nagyon fogad el nemleges választ. Elég bizonytalan leszek, de nincs jobb tervem az övénél. Mikor ismét felhozta a katonai rendőr rokonait, ismét elgondolkodom, hogy mi történhetett vajon. Nem úgy tűnik, mint akinek a szíve csücske a téma, és ennek biztos oka van. Ami a puskát illeti, azzal kapcsolatban persze igaza van.
– Persze, tudom használni, ha kell, de nekem van egy, nekik meg vagy mondjuk száz – azért ezt megjegyzem, de tény és való, hogy kész voltam használni a fegyveremet, ha a helyzet úgy kívánja. Miután Mayu ellentmondást nem tűrve belekezd a terve végrehajtásába, mi Sashával összenézünk, és ő is értetlenül áll az egész előtt. Mayu látszólag meg sem gondolta a tervet, csak végrehajtja. Látom, amint a katonai rendőr a pisztolyához nyúl, ez valóban aggodalomra ad okot, de ha most lövök, mind halottak lehetünk akár percek alatt.
– Nyugi, nem lesz baj. Csak tudja, mit csinál – legalábbis ezt remélem, ahogy odavetem a dolgot Sasha-nak. Kivárom, hogy ennek mi lesz a vége. Ha Mayu sikerrel jár, akkor gond nélkül bejuthatunk, bíznom kell benne és a tervben, még akkor is, ha kicsit úgy érzem, hogy hirtelen jött. Be kell jutnunk, persze csak remélni tudom, hogy mindez épségben sikerülni fog.

Kami

Aline Leroux

Levi láthatóan nem igazán rajong Aline döntéséért, de egyúttal nem akar vitába szállni, mikor sem túl sok idejük, sem túl sok terük nincs rá. Nem csaphatnak nagyobb zajt, mint ami feltétlenül szükséges, ezért csak biccent a nőnek. Egyértelműen eldönti, hogy ott lesz, de hagyja, hogy ő tegye meg inkább az első lépéseket.
Arra viszont nem számít, hogy Aline teljesen kihagyja a lövést, mint lépést, és telibe nekimegy a nőnek. Az mindenesetre igaz, az osztagvezető nagyon is jól számolt... a lövésekkel egyidőben érkező támadásra Anette nem tud felkészülni, túl hirtelen éri. Ugyanakkor ő is katonai rendőr és nagyon jó. Aline is sejtheti, nem adja olcsón a bőrét, különösen nem, mert süt az arcáról, tudja, hogy az életéért kell küzdenie. Legalább nem becsüli alá, hogy kivel került szembe.
Időben szembefordul, Aline láthatja a megdöbbenését, a nő viszont hátralép... nem tökéletes, nem menti meg teljesen a vágásától, de attól igen, hogy halálos legyen. Aline vágása rendesen végighasítja a vállát, látszik, hogy a seb vérzik, és Anette egyik keze alig használható lesz a harcban - az adrenalin talán csökkenti a fájdalmát, de aligha eléggé, hogy hatékonyan védje magát. Az arcán viszont mély, sötét düh ömlik el, és az erős kezében keményen megragadva a pengét, ő is megpróbál Aline felé vágni. A másik nő természetesen előnyben van, de a harcnak azért még nincs vége, miközben körülöttük sorra dördülnek el a lövések...

Kamilla Evans

Kami elszántsága kifizetődő az első lövése pontos és talál... egyenesen egy katonai rendőr vállába fúródik, aki felüvölt fájdalmában, és a vérző sebre szorítja a kezét. Látszik, hogy a támadás elég keményen érte ahhoz, hogy ne tudja igazán, honnan jött, és ne tudjon tisztán gondolkodni... lényegében vaktában emeli a pisztolyát és lő. Kami hamar észreveszi, hogy nem az ő irányába mutat a cső, ellenben a hozzá igencsak közel elhelyezkedő Lena nagyon is veszélyben lehet...

@bratti (ez téged is érint)

Aline egyszerre frusztrált, hogy nem sikerült kibeleznie a ribizlit, ám örül neki, hogy a móka tovább folytatódhat. Kellően nagy és fájdalmas sebet okozott Anette-nek, hogy már csak egy vergődő halacska legyen számára. Ám nem becsüli alá a sérült, sarokba szorított vadat. Bár egyesek szerint a fekete jó harcos, Aline tudja, hogy Ő maga sokkal jobb. A szőke nő vére felpezsdül, ahogy egymás szemeibe néznek. Eszelősen elvigyorodik a nő meglepődött tekintetére, aki még mindig azt hiszi van esélye az életben maradásra.
Aww, de édes! gondolja magában Aline. Aztán a másik nő arcán megjelenő sötét düh csak még több örömet okoz a szőkének. Teljesen elveszíti a külvilággal a kapcsolatot. A vére iszonyatos ütemben kering a testében, a fülében is csak a vörös testnedvének dübörgését hallja. Anette felé vág, ám Aline teste gondolkodás nélkül kerüli a támadást egy lehajolással, s közben már iszonyatos sebességgel lendül a kardja a megsebzett vállával ellentétes combjára. Természetesen ha lehetősége adódik rá, levágja az adott végtagot, de a biztos találatra megy inkább.
Kivéreztetlek, mint egy disznót!
Igen, ez sem rossz ötlet, nyugtázza magában.
- Ne aggódj Agatha, nem felejtek el majd a végső nyughelyed mellé köpni egyet úúúgy... mondjuk havi rendszerességgel! - vigyorog lenézően a nőre.