Sarundek - Benathon Főhadiszállás

Choshroukkok Bhatrujauzk

Egy hete tetted le az esküdet. Azóta gyakorlótérről gyakorlótérre voltál rángatva, hogy felmérjék pontosan mihez értesz a legjobban és az alapján kaphass mentort. Sokáig tartott de eljött a nagy nap. Megkapod a mentorod és teljes jogú tagja leszel a Rend hiearchiájának.
Reggel a hálószobádból kilépve áll egy ember az ajtód előtt közvetlenül. Úgy néz ki mint aki már jó ideje ott áll.

-Áh, biztos Te leszel Choshroukkok Novícius. Én leszek a mentorod, Beluthien van Aremes. Itt az ideje, hogy a saját szememmel is lássam mire vagy képes és hogy milyen felszerelést kell Neked kikérni Sarah drágától. Na, menjünk. -
El se tudod képzelni, hogy nem látta még a képességeidet az elmúlt egy hét során és mégis a mentorod lett.
A hangjából könnyelműség hallatszik mintha nem gondolná komolyan egyetlen szavát sem amit kiejt. Meg se várja, hogy rendesen reagálj és elindul a legközelebbi gyakorlótér felé. Ahogy halad még előhalászik valahonnan egy cigarettát és rágyújt.


(ooc: a vérfoltot szedd le róla és úgy áll ott)

Én még azt hittem a kiképző tábor a macerás. Ott legalább nem kellett ilyen istentelen távokat megtennie a hüllőnek. Először különböző lőgyakorlatok, shoutgun, rohampuska, távcsöves, közelharc, utcai harc minden ami lehetséges azt újra meg kellett csinálnom. Gyorsabban, pontosabban, jobban kellett mindent teljesítenem. Tudtam, hogy figyelnek és nem is rejtették véka alá. Ezen múlt, hogy hova kerülők besorolásra, ki lesz a mentorom. Végre test közelből tapasztalhatom milyen egy igazi lovag. Egy a császár oda adó harcos szolgáját. Holnap pedig remélem találkozok vele. Feldobná a hetem. A tesztek között nem igazán volt alkalmam körül nézni a főhadiszálláson. Nem is hinném, hogy ez a legjobb szó rá. Ez egy egész városnegyed, sőt lehet, hogy egy önálló város a városon belül. Mármint számomra. Lehet, hogy városban nőttem fel, de azért ez még nekem is. Jobb szó híján „WOAH!” . Csoda, hogy a háló körletemen…Bocsánat hálószobámon. Egy éve nem volt saját szobám. Milyen fura, hogy egyedül vagyok most ebben a szobában. Igaz, hogy nem túl nagy. De az enyém. Szinte semmilyen saját tárgyam nincs benne. Még egy bögrém sincs vagy egy törvény könyvem amit kirakhatnék a polcomra. Csak az egyenruhám és pár váltás ruha. Legalább egy poszterrel megdobhattak volna.



De most feküdjünk le. Nem bírom már nyitva tartani a szemem. Aludni akarok, hogy holnap korán tudjak felkelni és némi test gyakorlást is tudjak végezni. Jó benyomást kell keltenem a mentoromra. Persze ha sikerül. Azért eléggé sajognak az izmaim az egész heti nyúzás miatt. Persze az álom gyorsan jön és édes megváltás ebből. Már megint arról álmodtam, hogy a császár át nyújt nekem egy kitüntetést. Kár, hogy ez az álom mindig véget ér. De egy szép napon valóság lesz. Igen valós lesz. Még a kis esti rugdalózómban állok neki a reggeli tornának. Néhány felülés, pár fekvő támasz és egy kis aerobik és kész is vagyok a reggeli zuhanyra. Gyors fürdés és utána felveszem az egyenruhám. Talán van egy kis időm valami olcsó és közeliben enni pár falatot. Mikor kinyilik az ajtó egy emlős, pontosabban egy ember áll velem szemben. Közepes hosszúságú fekete haj, kék szemek, borosta, cigaretta a szájban, hosszúkás, sebhelyes arc. Magasabb mint én. No meg mintha már egy ideje itt állna. Vajon mit akar?

- Áh, biztos Te leszel Choshroukkok Novícius. Én leszek a mentorod, Beluthien van Aremes. - Nyugalom. Nyugodj meg Choshroukkok. Ő is ugyan olyan polgár mint te. Na jó kit általtok ő egy lovag és a mentrom. Mintha remegne egy kicsit a térdem. Mondj már legalább valamit. Szedd össze magad. - Itt az ideje, hogy a saját szememmel is lássam mire vagy képes és hogy milyen felszerelést kell Neked kikérni Sarah drágától. Na, menjünk
- Igen én vagyok? – Fokozatosan gyengülő, határozatlan „Igen én vagyok”-nál többre nem futja tőlem? Mi a francra készültem egész héten ha nem erre? Szedd össze magad és menj vele.

Gyors apró léptekkel máris van Armes Lovag után futtok és közben gyorsan átgondolom az előbbi jelenetet.

- Igen én vagyok Choshroukkok Novícius, van Aremes Lovag. Elnézést a tiszteletlenségért, de hogy érti, hogy saját szemével akarja látni az eredményeim van Aremes Lovag? Egész héten a legjobbat nyújtottam csak azért, hogy lenyűgözzem magát, van Aremes Lovag. Biztos vagyok benne, hogy készültek felvételek is a felmérésről van Aremes Lovag, biztos kikérheti azt van Aremes Lovag. De saját belátásom szerint a közelharcban vagyok a legjobb van Aremes Lovag. Kés, pisztoly vagy nehezebb közelharci fegyverek mint mondjuk egy buzogány vagy harci kalapács is jól áll a kezemben van Aremes Lovag.


(OOC: A szoba képét lusta voltam photoshopolni, szóval képzeld, hogy nincsenek ott személyes holmik)

Ahogy utána sietsz, arra leszel figyelmesebb, hogy egyre gyorsabb és gyorsabb tempót diktál minden egyes van Aremes Lovag megszólításra. Mikor már hetedjére is kimondod nem bírja tovább hirtelen megfordul Te pedig Neki mész.
-Ide figyelj Te gyík! Csak azért vagy a novíciusom mert többet már nem dobhattam félre. És azért megyünk a kiképző térre felmérni a tudásod mert én azt mondtam! Különben is. Mi értelme van annak ha egy szimulált harcot csinálsz? Szerinted olyan senkik ellen akarlak felmérni akik ellen az elmúlt egy hétben harcoltál? És amúgy is. Ne mondd meg nekem mit csináljak!-
Mindezt olyan hangerővel, hangnemmel és tekintettel párosította hogy vissza szólni épp élőlény nem mer. Ezzel lezártnak tekintette az ügyet és beviharzott az első gyakorlótérre.

-Számítógép! Egy Aquarius nehéz kalapácsot, egy Dolor könnyűpisztolyt és egy FAG-40-est. Nekem a szokásosat. Ellenfélnek pedig mondjuk...szimulálj egy Felinas kommandós csoportot egy Lovagrend alakulattal megtámogatva! Helyszín: síkvidék, füves talaj.-
Mire utol éred, vár rád egy felszerelés csomag. Nehéz kalapács, pisztoly és egy gépfegyver. Füves talajon Veletek szemben 6 ellenfél. Kettő lovag jelzést hord a többi pedig Felinas-nak néz ki. Azok közül is kommandósnak. Ha ez egy gyakorló harc, akkor nagyon komoly sérülésekkel lehet csak túl élni. Gyorsan felkapod a felszerelésed. Felmérve köztetek a távot kb 200 méter lehet.

-Szimuláció kezdéséig: 20 másodperc!- mondja egy robot hang.
Egy páncél szép lassan alakot ölt rajtad, nehogy védtelenül menj harcba. Magadban számolod a hátralévő 10 másodpercet. És a harc elkezdődött.

Miért siet ennyire van Aremes Lovag? Nem mintha nem bírnám tartani a lépést, de azért nem kellene ennyire rohannia, talán büdös vagyok? Pedig most fürödtem. Ezzel csak azt éri el, hogy kicsit nehezebben tudok hozzá beszél…Áouc! Ez azt hiszem a háta volt. Ami ez után következett azt a leghatározottabban úgy tudnám leírni mint a csontig hatoló félelem és a megaláztatás fúziója. Tudom, hogy sokszor mondtam, hogy van Aremes Lovag, de „kicsit” izgulók. Nem akarom elrontani a dolgokat. Nem akarok szégyent hozni magamra vagy a császárra. Ezért izgulok és ha izgulok hasonló hülyeségeket csinálok. Kéne egy fül ami most meghallgat. Remélem sikerül azért javítanom a helyzetemen a van Aremes Lovagnál. Akit ideje lenne utolérni.

Mi a…? Egy harci kalapács….Pedig emlékszem a nevére, egy Dolores pisztoly és egy FAG – (talán)30-as? A terem, inkább már táj egy mezőt idéz. Amin 6 darab szimulált ellenfél van. Felinasokból 4-et számoltam. Megismerni őket a vékony alkatúkról, mögöttük pedig két lovag. Közelharcban nem bírok el velük egyszerre, kell az extra felszerelés. Oldalamra akasztom a Dolorest, a kalapácsot átvetem jelenleg a vállamon és kézbe veszem a FAG-ot. Ez nem lesz egyszerű. Kizárt, hogy győzzek ellenük. Még ha csak a négy felina lenne akkor is nehéz lenne. Bár szerencsére van 200 méter köztünk. Ki kell… - Szimuláció kezdéséig: 20 másodperc! – A francba. Nem tudok semmit kitalálni ennyi idő alatt. A legjobb az lenne, ha futnék és csak minimális fedező tűzet adnék le magam mögé. De nem ez a feladata egy lovagnak. Harcolni és semlegesíteni a rebellis elemeket. Mindeközben egy harci páncél is elkezd materializálódni körülöttem. Nem hinném, hogy sokat javítana a helyzetemen. Még 10 másodperc. Ürítsd ki a fejed Choshroukkok. Ó itt van a mentorom is. Annyira lefoglalt ez az új helyzet, hogy fel se tűnt. Mindegy ürítsd ki a fejed és koncentrálj a harcra. Bíz magadban és tedd meg amire megesküdtél. Ezek csak szimulációk. Utolsó kilégzés és harc.

Az egyik felinast veszem célba a FAG-gal. Tereljük messzebb a többitől. Hosszú sorozatokat adok le rá és próbálom elválasztani a többi kommandóstól. Magamra vonni a tűzét miközben én cikk cakkozva közelítek felé, kicsit balra tartva. Ha nem jön elkapni engem akkor meg oldalba kapom őket így. És mivel ez egy elég komoly harci szimuláció valószínűleg rá jönnek. Ha ez megvan kiürítem rá az egész tárat és jöhet az adok kapok a kalapáccsal. Hogy is van az a taktika a kalapáccsal? Ne gondolkozz csináld! Szóval próbáljunk meg neki menni frontálisan, úgy, hogy a fegyvertussal kelljen védekeznie a kalapács nyele ellen, utána egy gyors és erős mozdulattal megpróbáljuk kiverni a kezéből a fegyvert vagy legalább megzavarni. Eközben persze gyomron kellene vágni a fegyver nyelének a végével, mármint a tompábbik végével, nem a fejjel. Ez kizökkenti az egyensúlyából ha minden igaz és ekkor én rátudok csapni egyet a hátára. Ezzel könnyen tudom semlegesíteni. Ha nem jön össze ez akkor a szokásosan vállra kell csapni a kalapáccsal vagy visszarántásból elkapni a kalapács fejével az ellen végtagját és lerántani a földre. Ha viszont ő rántja ki a kezemből a fegyvert akkor nekem ott a pisztoly. Két gyors lövés a hasba mindenkit megtántorít és esélye lesz az embernek támadni. Talán ezzel se tudok elbánni, de ha esetleg sikerült akkor a következő kommandóst veszem célba és hasonló módon próbálom közelharcban leteríteni és így tovább. Bár ez elég idealista elképzelés.

(ooc: Olvasáshoz javaslom)

Mikor elindulsz csak egy sercenést hallasz magad mellől. Mintha valaki rágyújtott volna egy cigire. Ezt figyelmen kívül hagyva neki látsz a harcnak. Fegyvered célra emelve le adsz egy rövid sorozatot és futásnak indulsz. Szomorúan konstatálod, hogy nem hogy nem találtad el, de két kommandós tart feléd egymást fedezve. Ekkor hallasz egy eddig számodra ismeretlen fegyverből származó hangot. Nincs időd megnézni a fegyvert, csak annyit tudsz hogy mögüled jött a lövés. Futás közben a teljes tárat kieresztve az egyiket legalább lelassítani tudtad, azzal hogy telibe lőtted a combját három golyóval és a kézfejére is jutott egy. Hamara újra harcképes lesz, de addigra társát talán ki tudod szedni. Ahogy kattant a fegyver jelezve, hogy üres a tára el is dobtad magad mellé és a kalapácsodért nyúltál. Nem voltál elég gyors és kaptál egy lövést a válladba megakasztva a mozdulat sorod. Mázlidra a páncél a golyót felfogta és csak az ütés erejét érezted. Ennyi idő elég volt a társának. Ketten állnak Veled szemben. Kalapács már a kezedben és lesújtani készülsz. Egyikőjük blokkolja puskával az ütést míg a másik a fejedre céloz. Az utolsó pillanatban sikerül alábuknod és a plusz végtagoddal elsodorni az ellenfeled ezzel meglepve őket. Gyors ütést mért az ellenfeled mellkasára és a csontok ismerős ropogása hallatszik. Egy fegyver ismerős hangjával párosulva. Megint meglőttek, de ezt már nem állította meg a páncélod. Érzed ahogy a fájdalom szét árad a bal válladban. A kalapácsot elejtetted, de a pisztolyt elő rántottad és lőttél. Telibe a szeme között találtad el. Mikor átnézel a mentorodra előtte már három ellenfél fekszik a földön és sakkban tartja közelharcban az ellenfelét. Talán itt az esélyed bizonyítani?

Mindeközben Beluthien van Aremesnél:
Harc kezdetén rágyújtott egy cigire. Fél térdre ereszkedve célba vett egy Felinas-t és lőtt. Telibe mellbe lőtte és hagyott rajta egy 10 centis lyukat. Egy lövésre van még ideje és ezt tudja jól a Lovag is. Célba veszi a másik Felinas-t és lő. Ezt már fejbe küldte. Ha nem katonának képzik az embert akkor ezután a látvány után egy hétig nem enne húst. Lassan leereszti maga mellé a fegyvert. A felé száguldozó lövések csak meg se zavarják. Lassan feláll és előhúzza a közelharci fegyverét, egy kardot. Másik kezébe pedig a pisztolyt veszi. Kimért lépésekkel haladnak egymás felé a Lovagok. Mikor már csak 50 méter van közöttük Beluthien elrugaszkodik és mintha ágyúból lőtték volna ki feléjük rohan. Le ad egy lövést a pisztolyból. Ennyire van ideje. Szinte már csodával határos hogyan tudta vállövön lőni a felé jövő ellenfelét ekkora sebességel. Főleg azzal a kaliberrel amivel lőtt. Letépte az ellenfél karját a lövés. Elkezdődött a Lovagok közti párviadal. Kegyetlenül és dühvel átitatva lerohanta ellenfelét és gyors kardcsapásokat mért rá amit ellenfele könnyedén hárítgatott. Ez a harc addig tart amíg az egyik fél el nem kezd fáradni és ezt mindketten tudták.

Hibás lövés. Célozni kellett volna. Ne, ne gondolkodj csináld amit kitaláltál és max a végén foglalkozz ezekkel a hibákkal. De nem megy. Gondolkodok a hibáimon, keresem a hibáimat. Ez pedig lassítja az reflexeim így lehet az, hogy vállon talált az egyik kommandós a kettő közül. Túl jól sikerült az ötletem. De le fogom őket győzni, még nem sérültem meg komolyan. A páncélom szerencsére felfogta a golyót. Kettő az egy ellen. Előnytelen helyzet, de csak pár pillanat volt az összecsapás. Pont ahogy tanítják. Gyors alábukás, elsodrás és lesújt a pöröly. Igazán élethűek a szimulációk. Szinte még hallom is a csontok törését. De nem élvezhetem sokáig a sikert mivel újabb fegyver ropogás és hasogató fájdalmat érzek a bal vállamban. Francba, szorosabban kellett volna fognom a kalapácsot. De nem lassíthatok gyors és pontosnak kell lennem amíg van egy kis időm. A Dolores a kezemben és egy golyó a szeme között.

Csak ezután kapok a vállamhoz. Nagyon fáj. Ez hihetetlenül fáj. És még azt hittem a felmérő gyakorlatok voltak kemények vagy a kiképző tábor. Mit csinálok? Nem ez a protokol. Gyorsan körbenézek. Egy…Kettő…Három. Három hulla, két kommandós és egy lovag. Ezeket valami keményen szétszedte. A lovagnak még a karja is hiányzik. Mekkora kalibert használ van Aremes Lovag? Tényleg ő hol van? Kapom ide-oda a fejem mire meglesz. Párbaj. Segíteni kell neki, de a pisztollyal ebből a távból semmire se megyek. Közelebbről pedig használhatatlan vagyok a másik lovaggal szemben. Inkább csak útban lennék. De egy másik fegyverrel. Ezek a kommandósok nem lőtték még el a teljese tárat remélem. Elszedem tőlük a fegyvert, célzók és a lovag jelzésű illető hátára célzok. Nagy felület, nehezebb elvéteni, csak reméljük nem mozdulnak úgy, hogy mellkason találjam van Aremes Lovagot. Az nem lenne jó. Nyugalom. Fejet kiüríteni, célra tarts, kilégzés és ravaszt meghúzni. Talán ez megzavarja annyira a szimulált lovagot, hogy van Aremes Lovagnak lesz esélye bevinni egy végső csapást.

Fájdalom utáni pillanataidban gyorsan magadhoz térsz. Még nincs vége a harcnak. Lehajolsz és felkapod az elesett kommandós fegyverét.

Szerencsédre támasztékkal ellátott így csak kezedre van szükség. Célzol, de remeg a kezed az izgalomtól. Mély levegő...és kifúj. Meghúzod a ravaszt. Szemeddel követed a lövésed. Teli találat hátba lőtted az ellenfelet. Bele a távcsőbe és látod hogy a lövésed mellett alig pár centire egy kard hegye áll ki.

-Szimuláció vége!- szép lassan eltűnik körülötted minden, majd a fegyverek és végül a páncél is dematerializálódik. A harc során keletkezett fájdalmaid is a múlté lesznek. Teljesen más ez a szimuláció mint a vizsgás. Főleg, hogy van Aremes Lovag szerint ez még könnyű harcnak minősült. Számodra szinte felfoghatatlan, hogy miként tudnál jobb lenni.

-Kölyök. Nem voltál olyan rossz. - mondja rád mosolyogva van Aremes. -Mondjuk ha többet cselekednél mint gondolkoznál, nem kaptál volna golyót a válladba. És elfelejtetted a legfontosabbat. Megnézni a mentorod felszerelését, hogy azt miképpen tudnád kompenzálni a harc téren. -
Elindul kifelé a szimulációs teremből meg se várva a reakciódat. Mikor az ajtóban áll már vissza néz rád a válla fölül: -Most pedig kikérjük Sarah drágától az "állandó" felszerelésed. Ami a kalapács lesz. Láttam nagyon akartad használni. Tanuld meg: alkalmazkodj ne pedig akaratoskodj. Most pedig kövess. -
Számodra még mindig furcsa lehet, hogy képes ennyire könnyed lenni az aki olyan kaliberrel lövöldözik ami emberek karját tépi le. Ezen kívül még képes lett volna kettő lovagot és kommandóst egyedül elintézni. Kilépve a folyosón elindult a város részbe. Követve Őt, mesterséges napfény alatt találod magad egy igen hangos utca szakaszon. Újoncok rohangálnak köröket az épület körül miközben a kiképző tisztjük üvöltözik velük. Az az egy két kávézó ami a környéken van, jelenleg majdhogynem tele vannak és csak pezsegnek az élettől.
-Nos, kis tanítványom a célünk a az Ellátósók. Tudod-e merre van vagy még soha ki nem léptél ebbe a kis városba? - Válaszodtól függetlenül tovább indul. Jobb ha követed különben hamar szemelől veszted ebben a színes rengetegben.

Sikerült. El se hiszem sikerült. Most megengedhetek magamnak egy félmosolyt úgy érzem. Csak ne fájna így a vállam. Majd a szokásos robot hang bejelenti a szimuláció végét és lassan kezd minden eltűnni. Még a fájdalom is. Rettentően élethűek ezek a szimulációk. Na meg rettentő fárasztóak. Nem kicsit leizzasztott. Ez azért a vizsgákhoz képest is kemény volt. Bár van Aremes Lovag szerint ez egy könnyebb szimuláció lehetett. Gondolom nem dob egyből a „mély vízbe”. Ha ilyen a könnyű feladat, milyen lehet az amit van Armes Lovag és a többiek végeznek el? Mindegy menjünk oda. Ne rohanj, ne lássa rajtad, hogy mennyire izgulsz, hidegvér (Oké ez rossz vicc volt). Nyugalom, levegőt kifújni és megnyugodni.

- Kölyök. Nem voltál olyan rossz. – Megdicsért! Egy igazi lovag megdicsért! Megdicsért a mentorom. van Aremes Lovag megdicsért. Szinte látom magam ahogy csillogó szemekkel nézzek fel rá és egy határozatlan, de bizakodó mosolyt eresztek felé. Ejj de szánalmasan nézhetek ki. -Mondjuk ha többet cselekednél mint gondolkoznál, nem kaptál volna golyót a válladba. És elfelejtetted a legfontosabbat. Megnézni a mentorod felszerelését, hogy azt miképpen tudnád kompenzálni a harc téren. – Kell egy kis idő míg a lecseszés része is elér hozzám, mert túlságosan elfoglal az, hogy feldolgozzam első igazi dicséretét van Aremes Lovagtól. Csak akkor érnek el a szavak felém mikor már a kijáratban van szinte. Nem szabad elbambulnom. Koncentrálnom kell. Igen. Ezt a tanácsot is adta most a mentorom. - Most pedig kikérjük Sarah drágától az "állandó" felszerelésed. Ami a kalapács lesz. Láttam nagyon akartad használni. Tanuld meg: alkalmazkodj ne pedig akaratoskodj. Most pedig kövess
- Igen van Aremes Lovag!

Gyors léptekkel indulok a mentorom után. Hihetetlen milyen gyorsan képes változni a hangulata. Először még csak gyík voltam, most már kölyök. Sőt rendkívül barátságos is most. Talán csak rosszul kezdtem az egészet nála. Talán újra megpróbálhatnám az egészet, bár azzal lehet csak rontanék a helyzeten. Kint az utca pedig nyüzsög az élettől. Ifjú tanonc növendékek edzenek a háztömb körül, a kávézok pedig tele vannak. Szinte hallom ahogy meg kordul a gyomrom. Nem ettem ma még semmit. Talán ha szépen kérem van Aremes Lovagot beülhetünk az egyik kávézóba gyorsan harapni valamit. Mondjuk egy húsos pitét vagy valami hasonlót. Figyelmemet kissé leköti a körülöttem zajló élet, így csak kicsit késve veszem észre, hogy mentorom kérdezet valamit.

- Nos, kis tanítványom a célünk a az Ellátósók. Tudod-e merre van vagy még soha ki nem léptél ebbe a kis városba?
- Nem van Aremes Lovag. Nem igazán volt még időm felfedezni a főhadiszállást. Elnézést van Aremes Lovag….- Gyerünk mond ki! Mire vársz? Nem olyan goromba mint elsőre tűnt. Kérdezd meg a reggeliről. - Semmi van Aremes Lovag. – Gratulálok magamnak. Igazán szánalmas. Jól van ha erre nem vagyok képes akkor majd később szolgálat után beugrók valahova enni addig pedig valahogy kibírom. Gyorsan menjünk van Aremes Lovag után. Nem akarok elveszni ebben a tömegben.

Lassan elindulsz a mentorod után. Éhesen és szomorúan konstatálod, hogy egy picit félénk vagy ebben az új szituációban. Aggodalomra viszont semmi ok, gyomrod nagy kordulására a mentorod feléd dob egy kis szelet valamit. Alaposabban szemügyre véve látod, hogy ez egy olyan szelet amit már láttál a tanórákon. Emlékeid alapján valami energia csomagnak hívják és van benne minden tápanyag ami kell bárki számára. Egy ilyen szelet egy étkezést helyettesít.
-Legközelebb szólj ne pedig a korgásból kelljen megtudnom, Kölyök!. - rival rád van Aremes.
Pár gyors kanyar és szűk sikátorok után megálltatok egy épület előtt. Semmi ki írás rajta, semmi rivalkodó. Simán lehetett volna lakóháznak is nézni a galaxis más szegletében.
-Na itt is vagyunk...- sóhajtotta mestered majd belépett az épületbe. Ahogy követed egy recepciós pult vár téged, mögötte egy ember nő áll.

-Oh, már megint Te vagy az...nem hiszem el hogy mindig az nap kell jönnöd amikor én vagyok itt. - morogta maga elé a nő és le emelte a lábát az asztalról.
-Na de Sarah drága...nem tehetek róla. Ma biztos nem. Itt a Kölyök rá kéne cuccot adni. - bök feléd a Lovag.
-Aha...a mestere nem tudta volna elhozni? Már gyerekcsősz is vagy nem csak fő állású szoknyapecér?- Ezt még Te is ki tudod hallani, hogy valamiért nagyon haragszik "Sarah drága" a mesteredre de nem tudod megmondani miért. Egyszerűen csak érzed a belőle áradó gyűlöletet mentorod irányába.
-Khm..én vagyok a mestere...- Sarah erre a mondatra mintha lefagyott volna. Látszott rajta hogy nem akar hinni a saját fülének...majd féktelen röhögésbe tört ki amit 5 percig nem is tudott abba hagyni. Miután sikerült lenyugodnia rád nézett.
-Na...gyere ide kell a méreted és a "kedves mestered"-től kérném az igényeket, hogy miket tart jónak a páncélodhoz.- Ahogy odalépsz gyakorlott mozdulatokkal leméri a karod/lábad hosszát, maggaságod és derék bőséged. Ezalatt van Aremes elmondja az igényeket: Lőfegyverek elleni pajzs modulátor, orinam ötvözet alkarokhoz, szervomotor az erő megnöveléséhez, kis forgótorony vállra önvédelemhez, mágnesbakancs és persze mindezt vákumban használható verzió.
-Oké Beluka. Gondolom kedvence az Aquarius nehéz kalapács ha ezt a szettet kéred ki Neki. Meg végre jó látni, hogy törődsz valakivel. A szobájába fogom küldeni a dolgokat. Két három nap, addig ne vidd sehova ezt a bolondot.

Miután ezzel megvoltatok elhagytátok az ellátós épületet. Elindultatok vissza szobákhoz. Félúton járhattatok amikor megszólalt mentorod csipogója.
-A francba is...nem lehetne máskor? Ma...ma pont nem akartam oda menni...- morogja maga előtt. -Ide figyelj Kölyök. Parancsot kaptunk. Tanelarin előtt kell megjelennünk. Küldetése van számunkra. Kövess!. - Ellentmondást nem tűrő hangját vette elő és vezetett Téged. Át az utcákon, emeleteken, sikátorokon, még egy taxival is utaztatok egy darabon. A palotába egy mellék bejáraton léptek be. A bejárat mögött rögtön ott áll egy idősebb fazon akit Te eddig még életedben nem láttál.
-Beluthien. Azt hittem soha nem is esel be. Tudod Te, hogy barátunk türelmes, de azért túl tudnád nyomni azon a kényes tolerancia szintjén. - lágy, de mégis fegyelmet sugárzó hangján mondta.
-Áh...Benathian Te vén róka. Nem tudtam, hogy Te is itt leszel. Ez a sietség lehet a felelőséggel ragadt rám...- néz rád mestered. - Akkor menjünk is...nem hiszem, hogy csak azért hívatott ide hogy elmondja milyen rég jöttem a hivatalos teázására.
A szíved eddig is a torkodban dübörgött, de nem hiszel a saját fülednek sem. Itt van Benathian..a Benathon Rend alapítója és szívélyes, baráti viszonyban társalog a mestereddel. Amíg ezeken elmélkedsz elvezetnek van Aremes lovaggal egyetemben egy váró szobába...és a császár ott ül. Ott ül egy teljesen hétköznapi fotelben teáját szürcsölgetve.
-Beluthien, drága barátom. Mire ez a nagy pontosságod? Azt hittem, hogy trón termemben várhatok majd rád. De ha már így alakult kértek egy kis teát? Üljetek le nyugodtan máris a tárgyra térek. - hangja barátságos ám mégis valami különös hatalmat hordozott. A többiek körülötted el kezdtek helyet foglalni. A császár rád néz és hozzá teszi: -Ülj le Te is nyugodtan ifjú. Rád fér a pihenés.-
Miután leültél Tanelarin hozzá is lát a mondandójához.
-Nos egy kicsikét megszaporodtak a kalóz és különböző tolvaj támadások a Felinasok katonai konvojain, ami számunkra nem is nagy probléma...- hosszú csend követi ezt a szót.
A mestered töri meg a csendet. -És itt jön az a bazi nagy de amiután elmondod mennyi minden szent és jó és biztonságos. Meghogy mit kell tennünk hogy megvédjük a galaxisodat az ilyen alakoktól na meghogy mennyire sajnálod, hogy megint rám esett a választásod eme nehéz feladatban, de nincs mit tenned hisz rangom alapján csak lovag vagyok és magasabb rangú emberek elvesztése mennyi bajjal járna...Őszinte leszek Tanelarin. Ezek a feladatok miatt vágom el folyton magam az előléptetéstől. Minek legyek közvetlenül a Te vagy Benathian beosztottja? Úgy nem lennének annyira meglepődött arcok mint itt a kölyöké amikor kiderülnek a kapcsolataim. Csak annyit kérek, hogy többet ne mondj küld el a hajómra a dolgokat. Négy nap múlva indulunk, addigra tudjuk felszerelni a Kölyköt.
-Hm..rendben legyen így Belu...addig is kérem élvezzük mindannyian ezt a mennyei teát. Oshumara bolygójáról jött a legjobb évjárat. -zárja le a beszélgetést a császár. A következő két órát a császár társaságában töltöd és miután végeztetek ezzel a "megterhelő" császári feladattal vissza tértek a főhadiszállásra és pihenőre térsz.

Ennél már nem is lehetne kínosabb ez a nap. Persze, hogy ilyen hangosan megkordulnia a gyomromnak. Én épp nyitnám sajnálkozásra a számat, mikor is mentorom hozzám vág egy energiaszeletet? Valamire emlékszem róluk. Remek tápanyag forrás ha épp nincs semmi kéznél. De az íze…Hát jobb mintha éheznék.

- Köszönöm van Aremes lovag.

Ezt követően lassan az út alatt megettem a szeletet. És eljutottunk egy sima egyszerű lakóházhoz. Hát értékelem a minimalista stílust, de legalább egy táblát kitehetnének. És egy kicsit zaklatottnak vagy inkább kellemetlenül érzi magát a mentorom mielőtt belépne.

Bent az épület ugyan olyan minimalista az épület mint kívül. Csak annyi a különbség, hogy itt van egy recepciós pult ami mögött megint egy humán nőstény ül. Elég fiatal, aprócska, szőke. Talán ember mércével mérve szépnek nevezhető. Ahogy hallgatom van Aremes lovagot és Sarah recepcióst, úgy érzem valami van a múltjukban. Jobban járok ha nem bolygatóm ezeket a dolgokat. De azért érdekesek ezek a reakciók. Miért olyan fura, hogy van Aremes lovagnak van egy novíciusa? Hallottam róla, hogy eddig egy se volt, de azért ennyire nem lehet ez vicces vagy különös. Vagy igen? Van valami itt amiről tudnom kéne? Végül is ha feladataim egyike a nyomozás, talán kideríthetném ki vagy mi féle ember volt van Aremes előttem. De…De nem lenne az illetlen dolog a mesteremmel szemben? De az lenne. Meg inkább megkérdezem majd tőle. Jobb szemtől szemben mintsem a háta mögött kémkedni. . Persze a méret lekérés miatt kicsit viszketni kezdenek a pikkelyeim. Nem tudom pontosan miért, de néha előfordul az ilyen ha valaki elkezd engem matatni. Szerencsére nem túl vészesen. Eközben el sorolja mentorom a felszerelést is amit ki kér nekem és igazán jól hangzik. Pont olyan felszerelés ami a felfogja a golyókat míg elérem az ellenséget és be nem horpasztom a képét a kalapácsommal. Miután végeztek ezzel és egymást sem akarták marni közlik, hogy legkésőbb 3 nap múlva meg is kapom a felszerelésem.

Majd kimentünk és elindultunk volna…Hát igazából fogalmam sincs hova, mivel van Aremes lovag nem kötötte az orromra. Épp készültem volna feltenni neki a kérdést, hogy mégis miért volt olyan ellenséges vele a volt barátnője (ez nyilvánvaló tény volt még egy vak is látná). De valaki hívta a kommunikátorán. Valami be nem tervezett dologról lehet szó. Egy küldetés. Életem első éles bevetése. Vajon milyen küldetés? Kalóz vadászat? Túsz mentés? Egy politikai gyilkosságban való nyomozás? Lázadó sejtek felkutatása? Olyan izgatott vagyok. Valahova messze kell mennünk, hogy megtudhassam. Még taxival is megyünk. Jó messzire kell akkor mennünk. Valahogy ekkor már nem is volt akkora bátorságom feltenni neki a kérdést és az elmémet jobban lekötötte a lehetséges küldetések végig vétele. Majd megérkeztünk a…Ez a palota! Mit keresünk mi itt? Tényleg gyilkossági nyomozás lenne? Miért itt kapjuk meg a küldetést Már az első hivatalos napomon itt vagyok a palotában. A többiek hogy irigykednének most. Lehet, hogy egy mellék bejáraton megyünk be, de attól ez még a Birodalmi Palota. Rögtön az ajtó mögött pedig ott áll egy másik retanen. Idősebb mint én, nem is kevéssel. De láthatólag jó barátja van Aremes lovagnak. Ő…Ő lenne Benathian? A nagy mester? A rend alapítója? A háborús hős? Teljesen lever a víz. Nem tudom mit csináljak. Meghajoljak? Letérdeljek? Mondjak valamit? Nem tudom. Talán egy meghajlás elég lesz. Igen talán. De erre sincs időm elkezdenek egy másik szobába vezetni minket. Ahol…Ahol ott a császár. Itt van. Életnagyságban itt ül velem szemben a birodalom császára. Ott van Tanelarin a birodalom első császára. Nem tudom mit tegyek, így az egyetlen helyesnek látszó dolgot teszem térdre vettem magam és lehajtom fejem.

van Aremes lovag és Tanelarin császár baráti beszélgetése során én meg se merek szólalni. Végig az alatt a 2 óra alatt amíg a beszélgetés tart csak azt az egy csésze teámat kortyolgatom. Ez életem legszebb napja. Hivatalosan is lovag lettem, találkoztam Benathiannal a rend alapítójával és most együtt teázok a császárral. Persze eközben csak annyi lélek jelenléttel ami maradt számomra figyeltem a küldetésre is. De mivel van Aremes lovag rövidre zárta csak annyit tudok, hogy kalózokról van szó akik felinasokat fosztogatnak. És kicsit meglepet, hogy beszél róluk a császár. A saját alattvalói. Lehet ez lenne a politika? Nem a nép érdekeinek a nézése, a nép életének javítása, hanem a hatalom megszerzése és annak megtartása? Miután véget ért ez a csodálatos emlék, újfent meghajolok a császár előtt és haza felé indulok. Kicsit sokáig tart míg elérem a hálókörletem.

Összekellene szednem a gondolataimat. Van 4 napunk a küldetésig ami valószínüleg egy kalóz banda felszámolása lenne. De részleteket nem tudok még és mentorom sem. Gondolom csak ez után nézi meg a hajóra küldött adatokat. De ki lehet ő egyébként? Baráti kapcsolatai vannak mind Benathiannal a rend alapítójával és a Tanelarin császárral. Többet kell megtudnom róla. Talán utána nyomozhatnék egy kicsit. Végül is a nyomozás is a feladataim egyik része és talán nem lenne annyira feltűnő se. Végül is egy novícius kutakodik a saját mestere múltjában. Persze a saját kíváncsiságom kielégítése mellett gyakorolnom is kellene. 4 nap. Ennyi időm van elsajátítani a leendő felszerelésem tökéletes használatát. Holnaptól minden nap legalább 6 órát edzenem kell az egyik kiképző teremben. Mit is mondott mi lesz a felszelésem? Egy pajzs modulátor távolsági fegyverekkel szemben, valami speciális ötvözet ami az alkaromra kerülne azt hiszem orinam, szervomotoros testpáncél, vállra helyezett önvédelmi torony (Egy ilyet mindig is akartam, nagyon menőn néz ki) és egy mágnes bakancs, ó és a legfontosabb a Aquarius kalapács. Talán gyakorolhatnám a vákuumbeli harcot. Olyanban még úgy se volt tapasztalatom. Ezt írjuk is fel valahova gyorsan. Hogy tudjam, hogy állítsam be a Gyakorló termet. Meg talán reggel beugorhatnék az Ellátó Épületbe Sarahoz. Végül is érdekel miféle ember a mesterem és jobb több helyről tájékozódni. És ekkor döbbenek rá, hogy a szobát is bekellene rendezni mert szinte semmilyen felszerelésem sincs. Konyhai edények, bögre, egy poszter, pár könyv és író eszköz se ártana. Talán az Ellátások tudnak ebből is adni párat. És ez egy remek indok ahhoz, hogy meglátogassam őket.

De ez nem minden. Még talán a jobb felkészülés érdekében a küldetésről is tudnom kellene pár részletet. A részletek pedig van Aremes hajóján vannak. Amit kétlek, hogy feltudnék törni, szóval marad a kínosabb megoldás. Meg kell kérdezni a mentoromtól. Szóval amit a következő három napban a következőket kell elintézni. Gyakorolni a leendő felszerelésemmel, beszélni Sara-val az ellátásoktól van Aremesről, megkérdezni az Ellátosokat, hogy nem tudnak megdobni némi személyes holmival mint mondjuk egy bögrével és végül (amit jobb lenne minél előbb letudni) értelmesen beszélgetni van Aremes lovaggal és megérdeklődni, hogy végül is mi a feladatunk és honnan ismer ilyen magas rangú embereket.

Első nap:
Nap elején be néztél az Ellátósokhoz akik a kért holmikat ki is adták Neked, hisz nem ritka, hogy egy lovag nagyobb időre elmélyül a kutatásában a saját körletében. Sarahról megtudod, hogy egy jó ideig nem lesz Ellátós feladat körökre beosztva. Napodat edzéssel záród.

Második nap:
Megpróbálod megkeresni Mestered...de sikertelenül. Keresed a kantinban, szobájában, hajójánál, eligazítóban de sehol sincs. Szomorúan konstatálod és edzésen vezeted ki a frusztrációd.

Harmadik nap:
Semmi különös nem történt csak kaptál értesítést arról, hogy megérkezett a felszerelésed. Van Aremes lovagról még mindig semmi hír.

Az indulás napja:
Korán reggel kelt Téged a hangos dörömbölés az ajtódon.
-Ébresztő kölyök indulunk!- rival rád kiképző tiszt hangján a mestered.
Miután sikerül össze szedned magad el is indulsz Mentorod nyomában. Ha van kérdésed esélyes, hogy válaszolni fog rá. A hajóját elérve beülsz mellé a másod pilóta ülésbe és türelmesen vársz. Meglepő lehetne, hogy engedély nélkül szálltok fel, de Ti a Galaxis Őrzöi vagytok (ooc: bocs nagyon fáradt vagyok). Már a hiper térben vagytok mikor jelez a hajó kommunikátora.
-És megis érkezett a küldetésünk. Hm...ez érdekes. Kölyök. Haza térsz. De ne feledd az már nem az otthonod. Készen állsz Ifjú Lovag Bhatrujazk?

Így kezdődött meg Benathon Rendbéli első kiküldetésed. Vajon mit találsz rég elfeledett szülő bolygódon? Vajon milyen titok rejtőzik eme ember lovag múltjában? Vajon mi történt Sarah-val? Vajon van Nálad étel?