s12
Lelkes fórumozó
Posts: 50 
|
Post by s12 on Jul 23, 2017 19:37:09 GMT 1
-Értettem sensei.-mondja Tamara határozottan de tisztelettel Morita-nak.
Tehát hólnap kezdődik a 2. forduló. A Hyoton úgy néz ki hogy kizárva itt
ezen a helyen. Igaz nem is akarja nagyon mutogatni ha nem muszály.
Marad a Taijutsu és a fegyverhasználat, igy kell készűlni ezen a helyen.
Eszébe jut Tamarának a szállás. Kell 1 szállás itt konohaban hogy kicsit
tovább, tartosan, itt tudjanak maradni. Lehetőleg a szállásnak a hátsó
kertjében 1 kisebb tó is legyen. Morita biztos elmegy és elrendezi ezt is.
Hólnap tehát megkezdjűk a kővetkező próbatételt.-gondolja. Elindul kicsit
sétálni ebben a faluban. Kőrűl nézz 1 kicsit. Az utcán árusok, paraszthá-
zak sorakoznak. Csak sétálgat és nem lép kapcsolatba senkivel ha lehet.
Árusok árulják a portékáikat, aszonyok teregetik a kimosott ruháikat, fá-
radt paraszt emberek térnek haza a munkájukból. Gyerekek játszanak az ut-
cákon. A maga módján tetszik Tamarának ez a hely. De azért résen kell len-
nie nehogy megtámadja valaki most hogy egyedűl van. Bár, nem mintha ezen
emberek veszélyt jelentenének rá. Tetszik neki ez a kis falu. Élvezettel
sétálgat az utcán és figyeli az embereket. Reméli nem éri most támadás.
Nem lenne jó belefutni 1 kűzdelembe úgy hogy másnap már a halál erdelye
várja. Megfogja a derekán lévő fejpántot úgy hogy a fejpánt emblémáján a
kirikagurei jel ne látszodjon. Mintha 1 két ember figyelné őt. Úgy érzi
magát mint 1 idegen országban lévő turista. Szép hely de ő itt, még ha tar-
tosan itt marad is, kivűláló. Kiváncsi lenne a szálláshelyre. Az utcán veszé-
lyes lenne elaludni. Meg kell találnia a szállást és felkészűlni a hólnapra.
|
|
luthienlovemagic
Kezdő tollforgató
Posts: 19 
|
Post by luthienlovemagic on Jul 24, 2017 9:49:56 GMT 1
Sakura-chan megkérdezi hogyan csaltam. - Hát... - kényszeredetten elmosolyodom. Erre inkább nem mondanék semmit. De nem is kell, mert akkor a vállamba bokszol, és tréfásan megjegyzi, hogy fizethetem én az ünnepi vacsoránkat. - Ez még viccnek is rossz, Saku... - De már rám sem hederít, hanem Kakashinak valami edzésről hadovál. - Hm... Edzés! Nem is rossz ötlet! - kiáltok fel, és elrohanok, intve nekik búcsúzóul. Előbb az edzés, aztán a ramen és egy jó kis alvás. Nincs is ennél jobb, a holnapi feladat miatt meg majd izgulok akkor.
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Jul 25, 2017 16:51:52 GMT 1
Sakura kérdésére, hogy hogyan csaltak, Sasuke először biccent, jelezve, hogy valóban a sharingant használta. Amikor Narutohoz fordul, gúnyosan elvigyorodik.
- Szerintem nem is jött rá, hogy csalni kell. - szinte inkább reflex a gúnyolódása, mint rosszindulatú... átmentek, és ebben ugyanolyan szerepe volt Narutonak is, mint nekik, ezzel tisztában van.
Kakashin látszik a büszkeség, még úgy is, hogy az arcát nagyrészt kitakarja a maszk. Röviden összefoglalja, hogy holnap hová menjenek, erre Sasuke végig figyel. Hét óra a gyülekező, háromnegyed hétre akkor jó ott lenni. Hatkor legkésőbb fel kell kelni, hogy mindent legyen idő még egyszer átellenőrizni.
Az edzés gondolata benne is azonnal felmerül, de nem rohan el azonnal. Ha eddz is, fontos, hogy a más falvakból érkezők lehetőleg ne lássák meg. Egy edzésből jó képet lehet alkotni a képességeiről, és nem hiányzik, hogy náluk képzettebb ninják fel tudják mérni, mennyit tud. Ez komoly hátrányba juttatná őket. A falu határában lévő területek viszont tökéletesek voltak az edzésre, így először kinyitotta az övtáskáját, ellenőrizve, mennyi shuriken és kunai van nála... végül úgy döntött, egyébként is jobb, ha hazasiet még edzés előtt, így becsukta a táskát, és intett Sakuráéknak.
- Én is edzek még egy kicsit.
A lakásába érve levette a cipőjét, kinyitotta a fiókokat, ahol a fegyvereket tartotta, és kiegészítette a készletét, hogy elég legyen az edzéshez. Ivott is egy keveset... vizsga közben annyira koncentrált, észre sem vette, hogy kiszáradt a szája, aztán elindult gyakorolni.
Elsősorban a kunai és shuriken dobásokat gyakorolta, de szánt némi időt az általa ismert tűz jutsuk átgyakorlására is. A kézjeleket ha akarta volna, se tudta volna elfelejteni, annyira sokat gyakorolta őket, és elégedetten tapasztalta, hogy minden gyakorlat jól megy... egész biztosan készen állt a másnapra.
Még vacsora előtt összerakott mindent, előkészítette a másnapi ruháját is (a szokványos kék felsőt a fehér nadrággal), hogy ezzel is időt takarítson meg. Akármi is volt a második próba, túl kellett jutniuk rajta. Ez már alighanem a tényleges harcról szólt... itt nem bukhattak el.
|
|
Kami
FRPG Guru
Posts: 285
|
Post by Kami on Jul 30, 2017 22:25:56 GMT 1
"- Izgalmasnak ígérkezik a vizsga hm? Olyan kemény ez az Ibiki, mint amilyennek mondják? " hallom meg a mellettem álló kirigakurei jounint. Lassan felé fordítom a fejem, és felvonom a szemöldököm. Ahogy végignézek gúnyos vigyorra húzódik a szám.
- Tán baj van a felfogóképességével? Vagy talán nem akarja elhinni, hogy Konohában vannak ilyenek? Nos megnyugtatom, igazak a hírek, amiket hallott, sőt, még talán durvább is a valóság, mint ahogyan mondják. - Figyelem a reakcióját, azonban ez csak addig érdekel, ameddig meg nem látom Kakashi-samát távozni. Innentől kezdve figyelmen kívül hagyom a férfit, csak annyit mondok még neki elköszönésképp: - Csak nehogy a drága falutok híre csorbuljon, amiért már az első körben kihullanak.
Az épület előtt, egy fának támaszkodva várom, hogy megérkezzen a trió. Újfent meg kell állapítanom, hogy Chizuru nagyon ellenszenves, és nem árt odafigyelni rá. A két Hyuugát azonban kedvelem (még ha ők ezt nem is tudják). Elégedett mosollyal várom, hogy odaérjenek hozzám.
- Gratulálok! Egy teszten már legalább át tudtok menni! De a java még hátra van. Kapjátok össze magatokat, holnap a 44-es kiképzőtelepen, azaz a Halál Erdejében fog zajlani a második forduló. - Fölényesen elmosolyodom. - Azért remélem nem patkoltok el. - Ezt inkább a Hyuugáknak szántam, Chizuru felőlem a következő sarkon elhalálozhatna. Komolyan, kivel azoktól a döglött hal szemeitől a víz. - Ha javasolhatom, hasznosan töltsétek el az időtöket, és próbáljatok mentálisan felkészülni a holnapra. -Ellököm magam a fától, és elindulok. - Ja, és még valami, nem árt a készleteiteket is feltölteni. - Hátra sem fordulva intek nekik, és szépen komótosan elsétálok.
|
|
zaku
Kezdő tollforgató
Posts: 20
|
Post by zaku on Jul 31, 2017 8:16:04 GMT 1
- Viszlát! - köszönt el senseiétől Hisako. A szülei mindig mondták neki, hogy próbáljon meg mindenkivel barátságos legyen. - Sziasztok! - köszönt el társaitól is.
Miközben hazafelé sétált, azon gondolkodott, hogy hogyan mondj el szüleinek azt, hogy átment. Mikor a házához ért, kinyitotta és belépett az ajtón.
- Tippeljetek, ki ment át? - Hisako örült annak, hogy büszkék rá a szülei. Megkérte apját, hogy eddzenek egy kicsit, mibe az apja beleegyezett, bár nem volt valami könnyű rávenni. Az edzés végeztével fáradtan ült le enni. Utána elvégezte esti rutinját - hosszúra nyúlt el az edzés - feltöltötte készleteit, majd lefeküdt aludni.
Reggel arra ébredt, hogy unokatestvére ébresztgeti.
- Korán van még! - hunyta le szemeit, de a lány nem hagyta abba az ébresztést. - Rendben... Amúgy mit keresel itt? - kérdezte. A lány elmondta, hogy szülei látogatóba jöttek Hisako szüleihez. Leinvitálta reggelizni. Reggeli után Hisako megnézte, mennyi az idő és hálásan sóhajtott, hogy nem fog elkésni. Elköszönt rokonaitól, akik kicsit aggódtak érte, majd a Halál erdeje felé vette az irányt.
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Aug 1, 2017 22:27:24 GMT 1
Sakura kérdésére Kakashi bólint. - Természetesen van rá lehetőség, bár nem ártana, ha kicsit ki is pihennétek magatokat. És ahogy nézem, a fiúk inkább a saját útjukat járják... Ha Sakura úgy dönt, edzeni szeretne, Kakashival tud gyakorolni ( Bratti keress meg privátban, akkor le tudjuk beszélni, hogy Sakura mit és hogy tanuljon ez idő alatt) *** Másnap reggel hétkor a megmaradt csapatok ismét együtt, de mestereik nélkül álltak a kiképzőterület mellett. Anko arcán széles vigyor terült el, ahogy végignézett rajtuk, azokon, akik nagymenőknek hitték magukat, és azokon, akik csak megszeppenten ácsorogtak. A kiképzőterület feliratára mutatva a tőle már megszokott harsánysággal kezdett bele: - Ez itt a 44-es kiképzőterület, más néven a Halál Erdeje! Itt zajlik majd a második forduló. A cél egyszerű. Minden csapat kap egy tekercset, amelyen vagy a föld, vagy az ég írásjele látható. - magasba emel egy-egy ilyen tekercset. Az ég tekercs borítása világos, kissé vajszínű, a földé sötétszürke. - Minden csapat célja, hogy mindkét tekercsből szerezzen egyet. Ezután el kell jutnotok a kiképzőterület közepén található toronyba. - mutat az épületre, ami nagy távolságból is kivehető, kiemelkedik a fák közül. - Ennyi a szabály. A chuuninok, akik segédkeznek, kiosztják számotokra a tekercseket, amit jó ötlet lehet biztos helyre tenni, majd elindulnak veletek a megfelelő kapukhoz, amiken át bejuthattok a kiképzőterületre. Az erdő mérete és a feladat jellege sejteti, hogy ez nem lesz sem könnyű, sem rövid menet... alighanem napokig tart majd a vadászat egymás tekercseiért, vagyis az életben maradás legalább annyira nehéz lehet, mint maguk az összecsapások. (OOC: A játékosok csapatai elég jól el vannak szeparálva egymástól kezdetben: A hetes csapat a hármas kapun megy be, a sunagakureiek a hatoson. Manami csapata a nyolcas kaput kapja, a kirigakureiek a tizeset. Ami még fontos lehet, hogy a kusagakurei csapat lép majd be a kettes kapun, az otogakureiek az ötösön, Nejiék csapata pedig a kilencesen. A nyolcas csapat lép be a hetes kapun és végül de nem utolsósorban a tízes csapat az egyes kapun át lép a kiképzőterületre. Holnap a felügyelő jouninok és chuuninok is megkapják a mesélőit, a geninek írhatják, hogyan lépnek be a kiképzőterületre, hová indulnak, hol alakítanak akár bázist.  |
|
zaku
Kezdő tollforgató
Posts: 20
|
Post by zaku on Aug 3, 2017 22:08:59 GMT 1
- Miért pont Halál Erdeje a neve? - gondolkodott el Hisako magában. Volt egy sejtése, hogy miért, de abba már nem mert belegondolni. Miután megkapták a tekercseket, beléptek a nyolcas kapun keresztül, a lány csapattársai felé fordult.
- Mit csináljunk? Gondolom kéne egy bázis, de hol csináljuk meg? Ha kell, föltérképezhetem a terepet a byakuganommal - kicsit félt, hogy meg fog halni, pedig megígérte a szüleinek, hogy nem fog. Meg még azt is megfogadta, hogy Torit elviszi dangozni.
|
|
s12
Lelkes fórumozó
Posts: 50
|
Post by s12 on Aug 4, 2017 12:04:52 GMT 1
Tamara és csapat társai időben megérkeztek a helyszinre. Megérkezésűk pilla-
natában még nem léptették be őket a terűletre, de kis várakozást kővetően egy
chunin odavezette őket a 10-es számú kapuhóz. Elmondta nekik hogy őket most
itt fogják beléptetni. Belépés kőzben megkapják a számukra kijelőlt tekercset
és belépnek a terűletre. Pár méterre a kaputól már kezdődik is a halál erdeje.
Valóban elég száraz hely.-gondolja Tamara. Tehát itt inkább taijutsu és fegy-
verhasználat tudásukat kell használniuk. De persze a csapat terve nem kifeje-
zeten a kűzdelmekre épit most. Inkább gyorsan szerezni próbálnak majd 1 megfe-
lelő tekercset és a nővényzetben lopakodva el próbálják érni a végcélt, az er-
dő kőzepén lévő tornyot. Ezek után már csak le kell adni a tekercseket.
Hát, a terv gyakorlatilag ez lenne. Egyikűk elteszi a tekercset a háti táskája
aljára. Igaz nem lesz olyan kőnnyű kivenni onnan de igy kilopni se nagyon le-
het észrevétlenűl. Egyeztetik egymással elképzeléseiket és utnak is indulnak.
Találniuk kell most 1 olyan csapatott akiknél a másik fajta tekercs van és azt
meg is kell szerezniűk. Nem lesz kőnnyű mivelhogy nem tudhatják hogy melyik az
a csapat akiknél a számukra megfelelő tekercs van. A tervűk szerint gyorsan le-
szállitanák a tekercseket a toronyba. A csapat berohan az erdőbe és lopakodva
úgy hogy a tőbbi csapatnak ne tűnjőn fel, a megfelelő tekercs keresésére indul-
nak.
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Aug 8, 2017 23:22:53 GMT 1
Aisa badbicikli @krey Kami Miközben a genineket beengedik, először a jouninok, majd a chuuninok jutnak megfelelő megfigyelő helyzetbe. Nem tudják szemmel tartani a teljes kiképzőterületet, a központi tornyot és környékét igen, így tudják figyelemmel kísérni, ki érkezik meg a feladat teljesítése után, az erdőben azonban viszonylag kis területet látnak be. Az egyes megfigyelőhelyekhez chuuninokat ültetnek. Minden meglehetősen csendes, a csapatvezetőkön látszik csak némi idegesség... amikor egy jounin siet be a szobába. - Anko! - néz a nőre. - Most kaptunk egy civil bejelentést, sürgősen meg kell vizsgálnunk. - Mi az? - néz fel Anko. - Három... három halott. Távolabb a Halál Erdejétől. Kusagakurei fejpántot viseltek. Anko végigpillant a szobán, mintegy keresve, kinek nincs épp dolga, és ki nélkülözhető egy ilyen ügy felderítésére, majd int Heizonak. - Fujiwara és... - kiszúrja Sawamurát, mint feladat nélküli chuunint. - Te ott! Tudnunk kell, hogy ninjutsu végzett-e velük. Alaposan megkavarhatja a vizsga menetét, ha valaki a fordulók előtt gyilkolja a résztvevőket, még jobban ha... - megtorpan egy pillanatra. - Ha felveszi az alakjukat. Tudnom kell mindent, amit ki tudtok deríteni a Kusagakureiek holttestéről, érthető? Ha a jounin és a chuunin távozik a szobából, Anko idegesen morog az orra alatt... - Nem voltak kevesebben. Ez baj... ez nagy baj... Ebből mindenki rádöbbenhet, hogy valaki, vagy valakik alighanem jelenleg is a kusagakureiek bőrében tartózkodva szivárogtak be a vizsgára... és a geninek, akik odabent vannak, nem tudnak erről semmit. A csapatvezetők legtöbbjének arcán látszik az aggodalom, mind érzik, hogy a csapataik sokkal nagyobb bajban lehetnek, mintha csak az ellenséges geninekkel kéne szembeszállniuk... és csak reménykedhetnek, hogy a kiküldött ninják kiderítenek valamit a holttestekről. (OOC: Bocsi a későn érkezett posztért, nem nagyon voltam gépközelben az utóbbi időben. Remélem, a történések némileg kárpótolnak titeket
|
|
Aisa
Kezdő tollforgató
Posts: 7
|
Post by Aisa on Aug 10, 2017 12:28:55 GMT 1
Hmm? Erről az akcióról nem tudtam. Vajon Baki tudót róla? ... Mindegy, ameddig nem tesz keresztbe a tervnek, addig nincs gond. Jelen pillanatban Gaarától aggódom. Remélem Temari és Kankuro kordában tudják tartani őt. A feladat egyszerű, az menni fog nekik, de ha Gaara elszabadul... Abból még nem jövünk ki jól.
|
|
Akina
Kezdő tollforgató
Posts: 10
|
Post by Akina on Aug 11, 2017 11:04:04 GMT 1
Reggel hétkor már a Halál erdejénél voltam a testvéreimmel, meghallgattam a vizsgáztatót, majd a hatos kapuhoz érve várakoztunk. Fél óra múlva már be is engedtek minket.
Shukakuval tovább szövögettem a terveimet, hogy így meg úgy döntöm romba Konohát.
(OOC: remélem, nem baj, elnézést. a kövi reagtól e/3-ban írok, elnézést a variálásért)
|
|
badbicikli
Kezdő tollforgató
Posts: 10
|
Post by badbicikli on Aug 11, 2017 14:27:36 GMT 1
Miután véget ért a vizsga én hazamentem a konohai házunkba, és elkezdtem átvágni a pókhálót a szobámba. majd csináltam valami kaját. Mikor végeztem elgondolkodtam.
-Hmm (kinéz az ablakon) még nagyjából másfél két óra múlva lemegy a nap. Szerintem edzek egy kicsit! mivel úgy tűnik holnap a második fordulón is részt veszek vagy fene se tudja.
Úgyhogy egy gyors nyújtás után neki is vágtam az edzésnek.
Mikor végeztem egy kicsit leültem pihenni.
-Ahh ez jól esett. asszem megyek lefeküdni.
Majd le is feküdtem és el is aludtam.
30-40 perccel később……
-mmmm asszem brunyálok egyet….. majd mikor kinéztem az ablakon majd kiégette a szemem a nap.
-ÁÁÁÁááh rohadt nap……… nap, VÁJUNK CSAK ! REGGEL VAN!!
Tudom magamról hogy gyors vagyok, de életemben nem WC-ztem, reggeliztem, és öltöztem fel ilyen gyorsan majd egy „kellemes” reggeli sprint a halál erdejéhez ami azt illeti épp hogy sikerült időben odaérnem.
-hé segíts kiosztani a genineknek a tekercseket!
-I- Igenis! Segítettem kiosztani a genineknek a tekercseket, majd kinyitották a kapukat, és el kezdődött a második forduló. Ezután kerestem valakit aki megmondja a további utasításokat.
Ekkor valami mozgolódást láttam a Jounninok között. bár ekkor még nem nagyon foglalkoztatott a dolog. Majd a Vizsgabiztos megszólított
-Te ott!
odamentem hozzájuk és láttam hogy gondterheltek.
„itt valami nagyon nincs rendben” csak ez járt a fejemben most mi lesz?
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Aug 13, 2017 21:46:48 GMT 1
Sasuke némán hallgatta Anko mondanivalóját, de kissé elhúzta a száját. Minden csapat csak egy tekercset kap, tehát a valóban legalább a csapatok fele ki fog esni... egyszerűen nem jut nekik tekercs. Amikor kiosztották őket, próbálta megfigyelni, ki milyet kapott, de nem tudta kivenni... láthatóan ügyeltek rá. Az első forduló valahol erre a másodikra készítette fel őket... a pontos információszerzés létfontosságúvá vált. Mikor megkapták a saját "Ég" feliratú tekercsüket, a társaira nézett.
- Azt hiszem, legjobb, ha én vigyázok rá. - mondja egyszerűen, az övtáskájába rejtve a tekercset, úgy, hogy azonnal érzékelje, ha valaki ki próbálja venni, majd a többiekkel együtt a kapuhoz mennek.
Végig figyelemmel kíséri, hallhatja-e őket bárki, de úgy dönt. amíg nem érnek be, inkább nem kezd bele bármilyen taktika megbeszélésébe. Narutora és Sakurára pillantva próbálja átlátni, hogy mennyire magabiztosak, mennyire izgulnak, vagy mennyire van ötletük, mihez kéne kezdeni, de végül feladja... ő maga is elég ideges, bár igyekszik inkább letagadni, és épkézláb stratégiát kiagyalni, amivel életben maradhatnak, és megszerezhetik a második tekercset. Nem rejtőzködhetnek, mindenképp szükség van legalább egy konfrontációra... a konohai csapatokat ismerik ugyan, de független volt az edzésük, így egy esetleges harcban sem lenne előnyükre az a kevés információ, amivel rendelkeznek... na meg - másodlagos szempontként - mégis az ő csapataikról, az évfolyamtársaikról volt szó, akiknek nem szívesen vágta volna el a lehetőségeit, még biztos győzelem esetén sem. A külsős csapatokról viszont nem sokat tudott, csak életkoruk, és viselkedésük alapján lőhette be némileg a képességeiket, illetve a hangrejtekiek hanghullám trükkjét látta... messze nem elég információ.
Mikor végre beengedték őket, rövid séta után körbenézett, fülelt, és mikor meggyőződött, hogy egyedül vannak a társaihoz fordult.
- Keressünk valamilyen menedéket, ahová adott esetben visszatérhetünk, vagy ahol az éjszakát tölthetjük, amíg nem kell a torony felé indulnunk. És találjunk ki egy jelszót, hogy azonosíthassuk egymást. Ha valaki az alakunkat próbálná felvenni, így könnyen lebukhat. - a jelszóra vár javaslatokat a csapattársaktól, de ha túl egyszerű, nemet mond, és saját javaslatot tesz.
|
|
erelar
Lelkes fórumozó
Posts: 32
|
Post by erelar on Aug 18, 2017 16:08:27 GMT 1
Hamar kiderült, hogy az egész verseny, avagy próba egy nagy rakás vicc. Egyszerűen közölve lett velünk, hogy a 10. kérdés egyszerű átverés. Annak ellenére, hogy csak a zajongásokra keltem meg, mikor jó páran szedelőzködtek, a hír engem sem került el. És ez bosszantott. De most tök komolyan… ez így unaaaaaalmas! Megvető pillantásokkal figyeltem a rendezőket és indulatomba, még a ceruzám is kettétört. Pedig… végre azt hittem lesz valami érdemleges… Szánalmas. Ezután elküldted minket a csoportvezetőnkhöz, ám valahogy továbbra sem volt meg bennem az a kellő jókedv, hogy egyszerűen végighallgassam a némber áradozásait. Így, bár követtem a csapatom, de szinte csak fél füllel hallgattam végig, ám… jól láthatóan tetszettek, amiket mondott. Végre valami… valami ami tényleg érdekesnek volt mondható! Ám még türelemmel kellett lennem. Még… el kellett viselnem. El sem hiheti a csapat, hogy talán a trióbol én szenvedtem meg leginkább meg az éjszakát… de talán velük ellentétben nem azért, mert nem tudtam aludni, hanem azért mert váram már a holnapot.
Mióta a Gyökér felszíni küldetéssel látott el, muszáj volt ellaknom valahol, ám mivel egyedül éltem egy kis házban nem meglepő, hogy mikor felkeltem csak a csönd fogadott. A rejtélyekkel és izgalmakkal teli nap, néma csöndje. És…. én már nagyon várom! Hamar el is jött a következő feladat időpontja és alig bírtam magammal. Látszott az arcomon az elégedett vigyor és a társaim már biztos észre is vették. Tudhatták, hogy ez a jókedv valakinek nagyon nem lesz jó. Hamarosan elmondták a szabályokat és alig bírtam magammal, mikor tudatosult bennem, hogy a gyilkosságok nincsenek megtiltva. Ekkor hasított belém valami. Nem… semmi ösztön volt… ez biztos a pecsét volt, amely arra szolgált, hogy lefékezzen, ha túl messzire mennék. Éreztem, hogy elönt egy pillanatra a düh, de meglepően hamar ismét megnyugodtam. S mire feleszméltem, már itt is álltam a bejárat előtt. Most már jól láthatóan hagytam szétterülni az arcomon az elégedett, gonosz mosolyt, s mire végre beengednek minket, már körbe is lengett az a fenyegető légkör.
- Hihihih.. Eeez vicceske leeesz.
A taktikai részét ráhagytam a két birkára... itt most én vagyok a farkas.. itt most csak én fogok lakmározni... de szükségem van rájuk, hogy mgetaláljam a többi nyájat... hehehehe....
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Aug 19, 2017 22:19:46 GMT 1
FIGYELEM!!! A REAGBAN ERŐS SAKURA FANGIRL NYÁLTENGER TALÁLHATÓ, IGYEKEZZETEK NEM BELEFULLADNI... Felelősséget nem vállalok senkiért  Naruto csak kínosan elmosolyodik, amiből arra merek következtetni, hogy jobb, ha nem tudom meg. Sasuke-kun megjegyzésére először csak mosolyogva csóválom a fejemet, de aztán megvédem a szőke fiút.
- Biztos vagyok benne, hogy tudta, mi folyik körülötte, nem igaz? – nézek rá Naruto-ra, majd összeborzolom a haját. Aztán észreveszem, hogy Sasuke-kun a cuccait nézi, majd ő is elmegy edzeni. Szomorúan nézek utána. Máris hiányzik.
- Ebből nem lesz ramenezés, ugye? – kérdezem csak úgy, mert ekkor Naruto is elzúg mellettem. A sensei-re nézek, majd biccent, és néma csendben elindulunk. Negyed óra múlva kiérünk arra a rétre, ahol gyakorolni szoktunk. A hátam mögött a kezeimet tördelem. Ideges vagyok. Kakashi-sensei először az alakváltást, helycserét és a többit veszi át velem. Igyekszem a legjobban teljesíteni, hogy ne higgye azt, feleslegesen van velem itt. Azt hiszem, legalább nyolcvan százalékot sikerült teljesítenem. Értékelést is kapok. "Nem rossz, de ahogy fáradsz, romlik a koncentrációd, és sok rámegy a teljesítményedből. Ne pazarold az erődet, oszd be." Igyekszem megfogadni a tanácsát, csak bólintok. Igazából fáradt vagyok, de ki kell használnom az időmet. Nem vagyok teljesen elégedett magammal. Jobbnak kell lennem… Nincs sok időm keseregni, mert rátérünk a kitérésre. Ez már sokkal jobban ment, szinte hibátlanul. Erre csak bólintást kapok a sensei-től. Végül a kunaival vesszük át a dolgokat. Dobások, alap vágások és védekezés. Sajnos ez ment a legrosszabbul. Kakashi-sensei ki is javítja a pontosságomat, illetve megjegyzi, hogy figyeljek a kéztartásra, a késnél fontosak a laza csuklómozdulatok, ha vágni, szúrni akarok, ne hagyjam szétnyílni a kezemet, azt csak dobásnál tehetem meg, egyébként kirepülhet a kezemből a tőr, akaratom ellenére is. Csak úgy iszom a szavait. Muszáj mindent magamba szívnom, hogy túléljük a következő próbát. Kicsit megszédülök, de tudom, hogy végeztünk. Gyorsan leülök a sensei mellé, és nagyot sóhajtok. Eléggé elfáradtam. Kedvesen átnyújtom az egyik szendvicsem a mesteremnek, majd mindketten falatozni kezdünk. Fél percig csönd van. Aztán megszólal.
- "Mi aggaszt ennyire a holnapi vizsgában? A fiúkon is látom az idegességet, de ahogy elnéztem őket, számukra ez inkább egy újabb lehetőség a versenyzésre. Téged mi bánt?" – Francba… Hogy tud mindig az elevenembe vágni?! Eddig ezen rágódtam, és most, hogy kimondta, könnyek szöknek a szemembe. Felemelem a fejem, ránézek és őszintén válaszolok.
- Sensei… Mindannyian tudjuk, hogy messze meghaladja a szintem ez a próba. Semmit nem tudok tenni a fiúkért, csak hátráltatni fogom őket… És ezt nem akarom… Mégis, mit tehetnék, hogy ne legyek ennyire haszontalan?
- "Edz keményen" - mosolyodik el. - "Elszántságod van bőven, és bizonyítottad már, hogy helyt tudsz állni" - megtorpan egy pillanatra. - "Azt hiszem az ilyen helyzetekben és az ilyen csapatokban, mint a tiétek, fontos az is, hogy legyen valaki, aki összeköti az embereket. Naruto és Sasuke képesek lennének egymásnak esni bármilyen éles helyzet közepén. Neked kell annak lenni, aki hidat képez köztük, hogy megvédje a csapat egységét" – ha jól látom… szomorkásnak tűnik. Tétován megindul a kezem a válla felé, de végül leeresztem.
- Sensei? – kérdezem félénken tőle.
- "Minden rendben lesz" – elmosolyodik tipikus Kakashi-módban.- "Ti vagytok az első csapat, aki átment a vizsgámon, és túljutottatok a Hullámok Földjén is. Képesek lesztek teljesíteni ezt a kihívást is."
- Egyikben sem volt túl nagy szerepem - jegyzem meg morogva, szinte csak magamban.
- "Sose becsüld alá a szerepedet" - feláll. - "Azt hiszem, indulnunk kéne. Holnapra jobb, ha kipihened magad."
Bólintok, majd nagyon szépen megköszönöm Kakashi-nak, hogy szánt rám egy kis időt, majd elválnak útjaink. Hazafele indulok. Iszonyatosan fáradt vagyok. Pedig holnap sok energiára szükségünk lesz. Haladok, azonban útközben egy alakra leszek figyelmes. Közelebb osonok, majd az utolsó fa takarásában meglesem. Sasuke-kun. Tudatosul bennem, és kicsit izgatottabb leszek. Kilépek a fa takarásából, hogy ha észrevesz, akkor ne higgye azt, hogy meglesem. Épp a tűz-jutsuknál tart már. Bámulatos. És ezek után higgyek abban, hogy „Sose becsüljem le a szerepem”? Jegyzem meg szarkasztikusan magamban. Tényleg fantasztikus. Mikor végez, elindul felém. Vidáman, de fáradtan köszönök neki.
- Hé, Sasuke-kun! Fantasztikus, ahogyan gyakorolsz – mondom neki.
A köszönésre biccent.
- "Ha a víz technikák nehezen alkalmazhatóak, a tűzzel elég sok ellenfél sarokba szorítható. Gondoltam, nem árt átgyakorolni őket" – Erre csak bólintani tudok, majd némán előveszem az utolsó szendvicsemet, és átnyújtom neki. Ő meglepődik, de elveszi és meg is köszöni.
- Sasuke-kun... Mint a csapatunk legjobb tagja... Szerinted melyik csapattól kell tartanunk? Van esetleg valamilyen stratégiád már?
- "Aggasztanak a homokiak" - leül a fűbe, és lassan kibontja a szendvicset, beleharap, lenyeli a falatot, azután folytatja. - "Különösen a vöröske. Valamiért olyan, mintha a társai is félnének tőle. Az idősebb konohai csapatból a Hyuuga fiú az, akivel gond lehet, bár a taijutsust sem érdemes félvállról venni. És ott van a zöld hajú, akiről zavaró, hogy nem tudunk semmit. Az otogakurei csapatot némileg kiismertük már, a kirigakureieknél, ahogy elnéztem, a csendes kölyök a gyenge láncszem. Nem tudjuk még a feladatot, de ha egymás ellen kell küzdenünk, olyan csapatokra érdemes támadni, ahol az egység könnyen megbontható, és egyenként nem túl erősek" – egy ideig emésztem az infót, majd elnyomok egy ásítást. Lassan felállok, elköszönök, majd elindulok, de Sasuke-kun utánam szól. Bennem lejátszódott ezer végkifejlet, hogy megállít, bevallja, hogy szeret, majd megcsókol... De nem teszi. Csak annyit mond, hogy pihenjem ki magam. Hátrafordulok, majd nagyot sóhajtok, és egy szomorkás mosollyal ennyit mondok neki.
- Neked sem ártana… Sasuke-kun? – megvárom, míg rám néz.
- Nem minden rajtad múlik, mi is melletted vagyunk… Ne légy magaddal annyira kemény, kérlek – ezután elfordulok, és tovább megyek.
Hazasietek, majd veszek egy forró fürdőt. Igyekszek relaxálni, megnyugodni. Persze nem nagyon megy. Aztán egyedül megvacsorázom, és elmegyek aludni. Szinte pillanatok alatt elalszom. Álmomban több jelenet is megjelent előttem, hogyan fogom hátráltatni a többieket, de még így is sikerült pihennem.
Másnap a csapatommal álltam, és hallgattam a nőt. Minden tiszta volt, bár nem örültem neki. Ez rosszabb, mint gondoltam volna… A gondolataimba merülve követem a többieket a számunkra kiosztott kapuhoz. Ölni is lehet… Villan be, és megrázkódom. Basszus, mi lesz itt? Itt mindenki megmutathatja, mit tud… És meg is fogja… Sasuke-kun hangja riaszt fel. Csak bólintok, mikor magához rakja el a tekercset. Iszonytatóan izgulok, ideges vagyok, és… rettegek is. De megrázom a fejem, igyekszem összeszedni magam, hogy a lehető legjobb formám hozhassam. Hátranézek még a kapura, mikor magunk mögött hagyjuk, majd nagyot sóhajtok, és elindulok befele. Rövid séta után megállunk.
- Egyetértek… Jelszóra pedig ez az ötletem támadt: A ninja ének: Ninki. Amikor ezt kérdezi valamelyikőnk, válaszolj ezzel: „Egy hatalmas hang ellenfél a shinobi barátja. Elbújik és szótlan marad. Egy shinobinak éreznie kell a megfelelő időt: amikor az ellenfél elfáradt és rosszul felkészült.”
|
|
