Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on May 19, 2017 16:59:46 GMT 1
Haka kiabálni, majd panaszkodni kezdett. Zima csendben hallgatta végig. Jól tudta, hogy nem rá haragszik, csak muszáj kiadnia magából a felgyülemlett fájdalmat. ~ Igazából nem is a lába fáj neki annyira, hanem a változás… ismerős… ~ A cukros résznél elmosolyodott. - Pont volt nálam, akkor meg miért ne osztottam volna meg veled? Egyébként meg semmi baj. Akármi is nyomja a szíved, megoszthatod velem. Amúgy meg… tudom, min mész keresztül… Tudod, meséltem, hogy hány helyen laktam. Az egész sztorit úgy állítottam be, mintha valami nagyon vagány lány lennék, akinek meg sem kottyannak ezek az utak. Egy idő után persze az összes helyszínt megszerettem és most már nem bánom, hogy ennyi helyre elkerültem, de az elején nem volt egyszerű… Mikor kicsi voltam a nagyszüleim döntöttek úgy, hogy az egyik unokájukat ők akarják taníttatni maguknál. Az lett volna logikus, ha a tűzidomár bátyám megy, de vele sok gond volt, így végül nekem kellett mennem. Képzelheted… nyolc évesen egyszer csak azt mondják neked, hogy egy vadidegen népnél fogsz élni és hiába tiltakozol, ez lesz. Elkerülsz a szüleidtől, a húgodtól… ~ Anyáék meg ezt hagyták… ~ Ráadásul eleinte még az akadémián sem könnyítették meg a dolgom… Nagyon nehéz volt. Gondolt arra, hogy elmeséli, mi volt pontosan az akadémián – hogy majdnem kicsapták egy srác miatt, aki alsóbbrendűnek titulálta – de ezt végül kihagyta. - Később elküldtek a víz törzsekhez. Kellett úgy fél év, mire végre megszoktam. Tény és való, hogy földet még találtam, de attól függetlenül túl sok volt a hó meg a jég. Én is utáltam ezeket. Meg az állandó hideget. A Tűz Népe után képzelheted… Az első héten lebetegedtem… Érdekes tapasztalat volt az északi meg a déli utam, de azért meggondolnám, hogy visszamenjek oda. Nem annyira nekem való. Sajnálom, de nem nagyon tudok kedvcsinálót mondani hozzá, mert megértem a kifakadásodat. Talán csak annyit, hogy fogd fel egy olyan kalandnak, amiből sokat tanulhatsz. Hidd el tudom, hogy könnyű ezt mondani… nekem is fél évembe telt, mire meggyőztem magam. De nem bántam meg az ottlétet… Az egyedüli dolog, amit bántam, az a fókazsír megkóstolása volt. Azt soha többet… Arra is gondolt, hogy azt mondja neki, hogy akkor ne menjen, de végül letett róla. Valószínűleg ha lenne más választása, akkor nem menne. Haka nem kért jeget, így azt nem is hozott, de azért aggódva nézte a srác felállását. - Szerintem pihentetned kéne még, de persze, segítek. Csak óvatosan! Figyelte Haka mozdulatait, ahogy megemeli a szerkezetet. Aggódott, nehogy baj legyen. Egyelőre minden simán ment. Eljött az ő ideje. A gerenda nem volt pehely könnyű, de azért elbírta. Óvatosan emelte, nehogy megzavarja Hakát a koncentrálásban. Végül a helyére tolta. Miután végzett azért készenlétben állt, ha esetleg valami balul ütne ki és el kéne kapnia a szerkezetet vagy Hakát. De remélte, hogy most minden simán fog menni és végre elindulhatnak.
|
|
Deleted
Törölt felhasználó
Posts: 0
Utoljára online: Nov 23, 2024 20:51:04 GMT 1
Nov 23, 2024 20:51:04 GMT 1
|
Post by Deleted on May 19, 2017 17:03:33 GMT 1
Amint Zima elhelyezte lent a gerendát, Haka óvatosan leeresztette az alkotmányt, majd sietve neki állt összeszegelni a két részt. Így a siker kapujában nem fogja csak úgy abbahagyni, szóval a pihenőnek is beillő szünetet követően igencsak ildomosnak érezte hogy mihamarabb befejezze a barkácsolást. A szegek sorra kerültek a helyükre szinte elmozdíthatatlan egységbe ötvözve a talpfát a fedélzeti résszel. Annyira elmerült a munkában hogy szólni se szólt egy mukkot sem. Felkapva az árbóc rudat, azt el is helyezte a helyén, de rá kellett döbbenie ehhez egyedül kevés. -Öööm... Zima kedves. Segíts és szögeld ide ezt a rudat.- Tola oda a kalapácsot és tett le pár szöget melléje. -Lassan készen vagyunk, szóval ha ez felkerült, akkor felkötöm a vitorlát, aztán had szóljon.- Tért ki a részletekre, majd amint Zimácska rögzítette a rudat, Haka már is fogta a vásznat és felkötötte a helyére, majd távolról is megmustrálta mit alkottok. -Majd elsírom magam, olyan szép.- Ironizálta a szedett-vetett ócskaságot szemlélve. Hihetetlen hogy ez egyáltalán elkészült. -Csoda lesz ha nem esik szét ha elindulunk.- Ironizál ismét, majd összeszedve a szerszámokat, felmászott a szerkezetre és dobbantott rajta párat, mintha a stabilitását vizsgálná, majd átnézte, még egyszer utoljára.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on May 19, 2017 17:04:06 GMT 1
Miután a gerenda a helyére került, Haka elmerült a további munkában. Míg ő dolgozott, Zima fogta a megpucolt zöldségeket és konyhai eszközöket és bevitte az épületbe. Biztos helyre igyekezett pakolni őket. Ki tudja, kinek lesz hozzájuk hasonlóan kedve körülnézni a műhelyben? Zima megcsinálta a zárat (amit odaérkezésekor szétszedett), majd ellenőrizte az ablakokat is. Kicsit megerősítette őket, hogy nehezebben lehessen betörni. ~ Remélem, senki sem szándékozik mostanság idejönni. Hiábavaló lenne az utuk a tökért… ~ Ezután visszatért Hakához. Pont jókor, épp szüksége volt a lány segítségére. A „kedves” jelzőt nem igazán díjazta. Nem szerette a beceneveket. De nem tett megjegyzést. - Máris! – sietett mellé. Miután végzett a szögeléssel, már csak a vitorlát kellett feltenni és el is készültek. Haka kissé távolabb ment, hogy megszemlélhesse. Az ironizálásán csak vigyorgott és a fejét csóválta. - Határozottan vicces utunk lesz. – jegyezte meg. – Egyébként a maga módján kis aranyos… ~ Vajon ez elbír kettőnket? Még egy ok, hogy ne vigyük a zöldségeket… a plusz tömegtől lehet, szétesne az egész. Lehet, hogy nem olyan nehezek, de azért mégis… ~ Miközben Haka a stabilitást ellenőrizte, Zima elpakolta a felesleges szerszámokat, majd felmászott a szerkezetre. Előszedte a térképét. - Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, hol nőhet itt a környéken tök… Merre próbálkozzunk? Amint kiválasztották az irányt, izgatottan várta az indulást. ~ Vajon hogy fog szállni a kicsike? ~
|
|
Deleted
Törölt felhasználó
Posts: 0
Utoljára online: Nov 23, 2024 20:51:04 GMT 1
Nov 23, 2024 20:51:04 GMT 1
|
Post by Deleted on May 19, 2017 17:05:15 GMT 1
Azt nézve hogy ez az izé, mert legyünk őszinték, kell hozzá jóindulat hogy homokfutónak nevezzük, viszonylag hamar elkészült, és ez igencsak dicséretes dolog lenne, ha nem lomokból raktuk volna össze. Egyáltalán el fog-e ez indulni? Szét fog-e esni menet közben vagy akármi? Mert hát, azért azért egy picikét sántított a dolog, miután majd összetörtem magam miatta. -Aranyos? Hát, én nem is tudom, de én kicsit tartok tőle.- Jeleztem aggodalmaimat, mert hát a sors igencsak ágált az ellen hogy összetákoljam a dögöt. Viszont akármilyen macerás is volt, meg érne részemről összerakni, mert kellemes emlékeket ébreszt hogy összekalapálhattam. Azok a szép emlékek a sivatag béli életemről mindig elkísérnek, hiszen többek között a tanultak alapján raktam össze ezt az izét. Talán futurisztikus műalkotásként is el lehetne adni. Lenne olyan idióta aki megvenné ha meglátná benne a szépet. Ha meg nem, akkor meg van egy nagy rakat tűzifánk, ami meg amúgy sem rossz. Legalábbis arra nagyobb a kereslet mint a furcsa szobrokra. Viszont egy másik fogós kérdés az volt, hogy mégis honnan a fenéből szülünk tököt? Nem vagyok akkora agytröszt a növények terén de a válasz egyértelmű. -Keresünk egy tökföldet és elhozunk egyet. A tök a folyó menti gazdálkodók körében sokkalta kelendőbb, mert a tök, mint kabakos zöldség, sokkal több vizet igényel a fejlődése és a termésképzés során.- Osztom meg tudásom Zimával, elvégre ez tök ésszerű. A káposztafélék nem preferálják a sok vizet mert berothadnak és hajlamosabb a gombabetegségekre, valamint ha a tökök meg is fertőződnek, könnyebb megszabadulni tőlük, mert a rothadás ami kíséri ezt a folyamatot, a káposztafélék kevésbé nemes aromáit szabadítja fel. -Egyáltalán honnan veszek ilyeneket?- Merül fel bennem a kérdést, mialatt elkezdem felrugdosni a földet hogy némi extra port és homokot nyerjek, esetleg nyeljek is. -Ja, jut szembe. Te fogsz kormányozni.- Közlöm a talán semmit sem sejtő Zimával a hírt, mait minden bizonnyal örömmel fogad, hisz ezzel mindkettőnk életét és a Nagy Tök miszsió sikerét is az ő kezébe helyezem.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on May 19, 2017 17:06:08 GMT 1
Haka tartott a saját munkájától, amit Zima meg is tudott érteni. Egyelőre még egyben volt a szerkezet, de ki tudja, mi lesz később? Zima a térképet böngészte. Próbálta feleleveníteni a környékről való ismereteit. ~ A folyó környékén kellene lennie azoknak a zöldség földeknek, ha jól emlékszem. És mondjuk az is lenne a logikus… Na de melyik felén? ~ Haka közben elmondta, mire gondolt. Zima kissé húzta a száját. ~ Elhozni, vagyis ellopni egy tököt… jó, oké, vad tököt alig ha találnánk, meg abban sem lehetnénk biztosak, hogy az ehető, de… ellopni? Oké, hogy mi is enni akarunk, de na… Lehet, hogy egy szegény gazda a tök ágyásából tartja el a családját… Mondjuk, talán megszánnának eggyel, ha segítenénk a ház körül… már is megszűnt a lelkiismeret furdalásom… ~ Csak miután ezt végig gondolta „hallotta meg” a többi információt. - Hogy te milyen sokat tudsz a tökről… - mondta meglepve. – Amúgy én is a folyó környékére gondoltam, mondjuk erre a területre. – bök rá a térképre – Szerintem vegyük célba! Ezután jött Hakának az a kijelentése, hogy bizony ő fog kormányozni. Kissé elsápadt. Határozottan nem örült a megtisztelő feladatnak. ~ Jó oké, nem akartam hajtani… és logikus is, hogy ő idomítja hozzá a homokot, hisz, ő jött a sivatagból… Na de irányítani? Én? Jó, tudom, hogy nekem is illene valamit csinálnom, és nincs is más feladat, de… de… de na… ~ Kelletlenül sóhajtott. - Megtisztelő, de… jobb ha tudsz valamit… Zaofuban megpróbáltam satomobil jogosítványt szerezni. Nos fogalmazzunk úgy, hogy… okkal nem kaptam meg. De megpróbálom… Zima nem volt biztos a dolgában. Jól emlékezett a tanulmányaira… Elég sokszor fordult elő, hogy majdnem ütközött valamivel. Hiába tudta kívülről a könyvet, egyszerűen… nem ment neki. Bezárva egy fém dobozba… nem érezte a földet… Megborzongott. ~ Most legalább szabad levegőn vagyunk és le tudunk róla ugrani… remélhetőleg… Csak nem lehet olyan nehéz… Vajon Haka még mindig rám meri bízni magát? ~ Vett egy mély levegőt, és amíg lelkileg igyekezett magát felkészíteni a kormányozásra, Hakához fordult. - Amúgy mi legyen a sikló neve?
|
|
Deleted
Törölt felhasználó
Posts: 0
Utoljára online: Nov 23, 2024 20:51:04 GMT 1
Nov 23, 2024 20:51:04 GMT 1
|
Post by Deleted on May 19, 2017 17:06:58 GMT 1
Az öröm és a boldogság igen erősen körbevette a társaságot, hiszen a jármű megszületését sok munka és fáradtság előzte meg. No meg baleset...abból sok volt még egy napra vetítve is. Viszont Zima továbbiaktól tartott. -Figyu Zima.- ölelte át fél karral Haka a kissé aggodalmas ifjúhölgyet aki alkalmatlannak érezte magát a kormányzásra. Ez bárkivel megesik aki először állhat a futók farára. -Nem kell aggódnod. Amikor először kormányoztam, belefutottam a haverokkal egy homokbuckába. Itt ilyesmi nem történhet.- Motiválta Haka az igen-igenaggodalmaskodó kis hölgyet. -Pfff... Bádogkoporsó. Nem embernek való.- Legyintett a satomobilos incidensre. Haka szerint szánalmas dolog afféle járművet vezetni. Még hogy csúcs technológia. Pöfékel meg gurul. Az öreg Han is, a sivatagi nomád kereskedő is gurulva meg pöfékelve közlekedik az ökrös szekerével. -Idomítanod kell, semmi több. Elég ha a földet idomítod közben, több nem is kell.- Adja Haka ellentmondást nem tűrően a javaslatot az irányításhoz, mivel, ezen nincs kormánylapát, szóval akár akarja Zima, akár nem, bizony tőle függ hogy nekimennek-e valaminek. -Név?- Gondolkodott el Haka hangosan. A sivatagban a futó az futó volt, nem több. Mentek vele és ennyi, ha összetört, összetört. -Végül is, adhatunk neki nevet. Lehetne Töki.- Javasolta. Ha már tökökért mennek, akkor a jármű tükrözze a célt.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on May 19, 2017 17:07:33 GMT 1
Haka átkarolta. Zima nem jött zavarba, sőt hálás volt, hogy meg akarja nyugtatni. Már épp elkezdett volna lehiggadni, mikor mesélni kezdett. Zima csak még jobban elsápadt. - Ezt most nyugtatásnak szántad? Persze, hogy itt nem fordulhat elő… itt fának fogunk ütközni, ami kicsit fájdalmasabb, mintha egy homokbuckába csapódnánk. – fakadt ki, de aztán vett egy mély levegőt – Oké, megpróbálok lenyugodni, és szembenézni a félelmemmel. És köszi a tanácsot. Igyekszem. ~ Szóval nekem kell a föld segítségével kormányoznom. Nincs kormánylapát, csinálnom kell. ~ Ezzel hozzá is látott a művelethez. Leugrott a siklóról, majd egy kisebb darab földet idomított a magasba, ezután hozzáerősítette a siklóhoz. ~ Vajon ennek így kéne kinéznie? Jó, mondjuk a külalak mellékes… a funkció a lényeg… ~ Már épp meg akarta kérdezni, hogy jó lesz-e így, mikor Haka megtette a név javaslatát. Felszaladt a szemöldöke. - Töki… ~ mondjuk végül is nem rossz… ~ Ha szerinted ez passzol egy siklóhoz… Töki… Hm… tényleg olyan Tökis kinézete van, ahogy jobban megnézem *merengett el* ~ És amúgy sincs jobb ötletem csak azért tettem fel a kérdést, hogy lelkileg felkészüljek az útra… ~ Legyen Töki! Amúgy ez így jó lesz? *mutat a kormánylapátra* Ha nem jó, akkor a tanácsok alapján átalakítja. Végül visszamegy a siklóra és készenlétbe helyezi magát. - Felőlem indulhatunk. Ahogy a sikló Hakának hála megemelkedik, Zima megborzong. Izgul. Kíváncsi, mi fog történni. Meddig jutnak? Féloldalasan áll, így előre és hátra is tud figyelni. Elindulnak előre a kinézett útvonalon. Zima hamar megtanulta, így a térképre nem volt szüksége. Eleinte nem is volt semmi nehézség. Az út viszonylag széles volt, a fák lombja nem lógott bele az arcukba. A kanyarok enyhék voltak, így jól boldogult a kormányzással. Egészen fellelkesült a sikerélménytől. - Ez nem is olyan nehéz! Tovább haladtak. Zima nem kezdeményezett beszélgetést. Csak akkor szólalt meg, ha egy-egy élesebb kanyar következett. Nem akarta, hogy Haka leessen. Zima a természet hangjait hallgatta. A fák susogását, a madarak csiripelését. Egy pillanatra lehunyta a szemét. Egy egyenes szakasz jött, így megtehette. Hagyta, hogy magával ragadja az élmény. Hiszen nem minden nap utazik egy Tökinek nevezett saját kézzel készített homoksiklón egy szimpatikus, ám hozzá hasonlóan lökött sráccal egy erdőben, hogy tököt szerezzenek. Meg volt a varázsa. Főleg, hogy a kormányzás is egész jól ment. Elmélyüléséből azonban egy furcsa hang húzta vissza. Talán valami szarvasféle lehetett… Egész közelről hallatszódott… És nem volt túl biztató… Zima hirtelen kinyitotta a szemét. Amúgy pont időben, mert enyhén jobbra kellett kanyarodniuk. Miután elvégezte a szükséges mozdulatot, megszólalt. - Te is hallottad?
|
|
Deleted
Törölt felhasználó
Posts: 0
Utoljára online: Nov 23, 2024 20:51:04 GMT 1
Nov 23, 2024 20:51:04 GMT 1
|
Post by Deleted on May 19, 2017 17:26:21 GMT 1
Az az aggodalom ami Zimát zaklatta, annál kevésbé hatott Hakára, aki vele ellentétben abszolút elemében volt, és izgatottan állt a tákolmánya, a Töki első próbaútja előtt. Kíváncsi volt hogy a rögtönzött sikló miképp fog viselkedni a szilárd talajon, egyáltalán hogy hogy működni. Persze indulás előtt gondosan körbejárta a monstrumot, néhol belerúgva egyet, szigorúan ellenőrzés céljából, majd végül a Zima-féle kormányműt vette szemügyre kicsit megkocogtatta a kő alkotmányt, majd benyúlt a sikló aljába és megkísérelte felemelni a kreálmánya farát, ami kis várakozás után, sikeresen megmozdult. -Tökéletes. Még én is meg tudom emelni.- Kommentálta megizzadva, de egyértelmű volt hogy bízik a sikerben. Végezetül felpattant a fedélzetre és elkezdett hatalmas karjaival, nagy, keverő mozdulatokat tenni függőleges és vízszintes irányban, is, mire a por és a homok lassan kavarogni kezdett és a vitorla alatti nyílt területen kezdett el sűrű felhőként forogni. A szerkezet aztán lassan megemelkedett és lassan elkezdte megtenni az első pár métert, figyelve a fa és bambusz ropogását és Zimát, hogy baj esetén közbe léphessen. Ez alatt a rövid táv alatti nyugodt pillanatok bátrabb tettekre sarkallták Hakát, aki végül gyorsított a szerkezettel, egész annyira, hogy végül a menetszél kócolni kezdje mindkettejük haját. -Ugye? Ki gondolta volna hogy egy darab kővel is lehet kormányozni! Azt hittem fel fogunk borulni.- Szólt hátra nagy lelkesen. Tény, eddig azt hitte hogy azzal a teherrel felborulhatnak, de úgy tűnik a talajviszonyok ezt nem engedik. A fürge karlendítések, amikkel Haka a homokot olyan hevesen felveri, stabilan tartják a járművet még a kanyarokban is, és a kormányzás sem okoz gondot. Élvezetes az út, annyi biztos és a sebesség sem rossz. Csak Haka az aki alig hallhat valamit, a homokförgeteg zajai miatt. -Tessék? Mit?- Kérdezett vissza.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on May 21, 2017 21:24:30 GMT 1
Haka visszakérdezett, igazából teljesen jogosan. Az idomítástól nem hallhatta. Zima körülnézett, fülelt, de semmi szokatlant nem tapasztalt. - Fura hangot hallottam. Mintha valami szarvas-féle állat lett volna… De már elnémult. Vagy csak képzelődtem. Nem fontos… - kiáltotta túl a szelet. Visszafordult és a feladatára figyelt. Persze azért szöget ütött a fejében a gondolat. ~ Mi van, ha egy állat úgy érzi, behatoltunk a területére, vagy csak egyszerűen veszélyforrásként tekint ránk? ~ Nyelt egy nagyot. ~ Csak nem… Bár… Errefele nem őshonos a kardfogú-szarvasoroszlán? Na, ennek utána kellett volna nézni… De nem vagyunk olyan közel. Akármi is legyen, kétlem, hogy tudna az ittlétünkről…~ Az elkövetkező pár percben nem történt semmi, szépen siklottak. Kifújta a levegőt. Nem lesz gond... Visszafordult a dolgához, vagy ha éppen nem kellett a kormánnyal bajlódnia, figyelte Haka mozdulatait, hátha elles valamit. Ekkor újabb bőgés hallatszott, ezúttal hangosabb. Összerezzent. - Na jó, ezt már tuti hallottad! – szólt Hakának. Nem fél, de azért izgul. A területet figyeli. A haladási irányuktól balról jött a hang, de nem lát semmit… Megint bőg. Vajon segítségre van szüksége? Van okuk tartani tőle? Egyáltalán mi lehet az? - Álljunk, meg, nézzük meg, mi lehet, vagy inkább hajtsunk gyorsan tovább? ~ Ha nem vett észre, akkor célszerűbb elslisszolni…~
|
|
Deleted
Törölt felhasználó
Posts: 0
Utoljára online: Nov 23, 2024 20:51:04 GMT 1
Nov 23, 2024 20:51:04 GMT 1
|
Post by Deleted on May 29, 2017 18:45:13 GMT 1
-Biztos csak a homok. Képzelődsz.- Szólok Zimának. Láthatóan kissé szokatlan neki a homokfutózás és talán az utazás során ráhárult felelősség se utolsó dolog, mai bezavarhat az érzékeinek. Nem kis dolog kormányozni, így hát volna miért aggódnia. Úgy fest, hogy azért kezd hozzászokni a dologhoz, de aztán megint történik valami. Mintha valami tényleg felbőgne. Kezdem azt hinni, hogy valami tényleg nem örül annak hogy itt vagyunk. Ez aztán a rossz omen. Felmerült bennem az is, hogy ez akár egy ember is lehet, netán egy csapda része ez a bőgés szerű hang. -Igen.- Hagyom abba a homokkal való játszadozést és szállok le a siklóról. Zimának aggódnia se kell amiatt, hogy nem veszem fel a kesztyűt a bestiával. Ha úgy esik, az lesz az ebéd, az is biztos. De ha rablók, akkor se járnak jobban. Nem hátrálok meg, különben nem fog megjönni az ellenfelünk esze. Nem is volt kérdéses hogy megállunk. -Ez nekem nagyon nem tetszik.- Jelentem ki, gyanakodva körbenézve. Most, hogy a homok nem zajong, a hang is felismerhetőbb. Tényleg valami szarvasféle bőg. -Szerinted mennyire panaszos ez a bőgés? Nem épp fenyegető?- Teszem fel a kérdést, hunyorogva körbenézve. Bármikor kellhet egy kisebb homokfelhő hogy eltűnhessünk a sűrűjében.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 15, 2024 18:54:55 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on Jul 8, 2017 21:52:49 GMT 1
Elgondolkodott Haka kérdésén. - Inkább panaszos, de nem biztos, hogy jó ötlet megnézni… és mi lesz a siklóval? Próbálja átgondolni a helyzetüket. Telnek-múlnak a percek. Semmi. Azaz, ha jobban fülelnek, nyöszörgésre lehetnek figyelmesek. - Na, jó! – elégelte meg Zima és dobbantott egyet. Próbálja felmérni a környéket a lehető legnagyobb hatótávolságú körben. - Hm… egy alakot érzek, ami a földön fekszik. De eléggé a hatóköröm szélén van. Lehet, hogy csapda. Mondjuk, nem tudom, mi vagyunk-e a célpontok, de aggódom. Sóhajt, majd lassan elindul az érzett test irányába. Időnként dobbant, hátha észrevesz valamit. Vagy éppen valakit. De semmi. Persze talpával a siklót is „talpon tartja”. Lehet, hogy látták őket és el akarják kötni a siklójukat, ezért elvonják a figyelmüket? Ez nonszensz, hamar ki is verte a fejéből. A futó biztonságban volt. Azonban az állat nem éppen. Mikor a lány kezdte érezni, hogy hamarosan megérkeznek, lopakodóbbra vette a figurát és óvatosan lesett ki a bokrok között. Attól még, hogy elvileg nincs ott senki, még simán láthatják őket a hatótávolságán kívülről és akár le is lőhetik a párost… Megrázta a fejét. Miért bántanák őket? Semmi rosszat nem tettek. A szarvas mindenesetre ott feküdt nyöszörögve, lábával beszorulva egy medvecsapdába. A lány Hakára néz. - Szerintem te szabadítsd ki, én meg figyelem a terepet. Persze ha Hakának van más ötlete, terve, azt nyugodtan mondhatja, Zimi vevő az ötletekre.
|
|
haka
Lelkes fórumozó
Posts: 28
Utoljára online: Feb 8, 2018 8:45:25 GMT 1
Jan 28, 2018 21:46:51 GMT 1
|
Post by haka on Jan 29, 2018 13:54:10 GMT 1
-Nem érzem az egészben a koherenciát. Te?- Teszem fel a kérdést a homlokom ráncolva. Ennél egyértelműbb helyzetet aligha lehet találni egy mélyre törő okfejtés levezetésére, ami a szituáció hathatós tagolását illetné, elvégre, ha azt nézzük, akkor lehet ez a csapdába esett jószág, akár egy csali is. Minden esetre odamegyek a jószághoz és elkezdem szétfeszíteni a lábát fogva tartó medvecsapdát, ami lassan szétnyílik. Persze az értetlenkedő jószág igencsak makacsul próbálja menteni az irháját a vélt támadással szemben, makacs fejelgetéssel és kapálózással, ami számomra aligha jelent bármit is, hisz meglehetősen erőtlenül kísérletezik. -Gondolj csak bele. Itt valami egyértelműen nem tiszta. Medvecsapda, csapdába esett vad, ami megjegyzem, szerintem növényevő. Ezeket íjjal szokás elejteni, hacsak nem kártevő, vagy a csapda tulajdonosa épp nem orvvadász vagy vagy valami nagyobbra hajt, esetleg idióta, hogy ezt csak úgy kiteszi ide. minden esetre, a második opció kissé logikátlan. Szóval, ha az elsőnél maradunk, akkor csak azt feltételezhetjük, hogy a jószág a lusta "vadászok" áldozata. Már ha az ilyet vadásznak nevezhetjük.- Vezettem le az okfejtésemet, minek a végére a csapda kattanva szétnyílt és mikor úgy is maradt, kivettem a szerencsétlen vad vérző tagját, majd a csapdába nyomva egy ágat, hatástalanítottam azt, majd felvéve a földről, a hátamra vettem a nehéz vasat. -Most mi lesz, rettenthetetlen vezér?- Várom ironizálva Zima válaszát. Félreértés ne essék, nem vagyok érzéketlen, különösen most nem, de nem hat meg olyannyira az állat sorsa, hogy a keblemre véve dajkáljam meg effélék. Jelenleg inkább szánalmat érzek aziránt, hogy valaki kevés munkával akar meggazdagodni egy esetlen, nála gyengébb lény kárára. Szó se róla, mi is csapdáztunk annak idején a sivatagban, de tudtuk, hogy hova és minek szánjuk a csapdát és gondoskodtunk róla, hogy semmi esetre se szenvedjen ha netán fogunk is vele valamit. Erre meg, valami eszement telecsapdázza a környéket. -Óvatosnak kell lennünk. Lehet van több is.- Jegyzem meg a gondolatmenetemet követően.
|
|