Zaranir
Lelkes fórumozó
Posts: 40 
|
Post by Zaranir on Oct 16, 2017 2:21:10 GMT 1
Samuel tenne és tesz is ilyen fogadalmakat, csak nem tartja be. Öreg kutya már ahhoz, hogy új trükköket tanuljon, bármennyire is haszna lenne belőle. Ellenben, ez azt jelenti, hogy sajnos nem üthetnek rajta a táboron, különben maguk is belehalnak. A másik, hogy bár nem fogják kínozni, lehet Edgarnak kitekerik a nyakát a menedéken. Ezt jobb, ha Ravennel nem ossza meg, legalább is a végét.
Samuel megy előre, lévén nála van a fegyver és bár készült, hogy a ház lehet nem üres, nem tökölt sokat, mellkasánál behajlított kezében a fegyverrel fordul be, majd veszi szemügyre Lilithet és innentől nem is veszi le jégkék tekintetét róla. Lőfegyver a nő egyik kezében sincs, ha pedig már elkésve úgy dönt, hogy mégis előpattintaná, akkor annak fatális vége lesz. Az utasítás tetszik neki és az is, hogy látszólag egy fél lélegzet előnye van a nővel szemben. Sajnos Samuel egyelőre kénytelen erre a látszatra támaszkodni, ugyanis a lapjárása rosszabb, mint az elsőre látszik. Igen, a nőt lelőheti, de akkor nem csak a többi Vérvonalas, hanem még a zombik előtt is felfedik a helyzetüket. És ilyen állapotban nem engedhetik meg maguknak, hogy még egy hordát is megpróbáljanak visszanyomni és még a meglepetést is elbukják. Tehát, szép az a pisztoly, ami a kezében van, de jelenleg minden lövéssel egyben lábon is lövi magát. Egyelőre arra apellál, hogy Lilith ezt nem tudja, vagy nem jön rá elég gyorsan.
~Raven, nyugtass meg, hogy nem ismered fel.~
A kérdés igazából úgy hangozna, hogy őt nem ismerik fel, amihez élénken fürkészi a nő arcát, hogy felismeri-e Ravent. Ő marad a suttogásnál, nem akarja, hogy a kellőnél több ember hallja.
-Miért nem vagy a társaiddal?
Biccent a másik épületre, ahova azok az alakok mentek, akikre ők vadásznak éppen. Nem várja el, hogy a velük vagy-e kérdésre őszinte választ kapjon, viszont, ha nem szólal fel a férfi hamis feltételezése ellen, akkor kénytelen a másik csapattal elkönyvelni. Ami azt jelenti, hogy meg kell ölnie. De nem feltétlen most és így.
-Mellékes, elég nagy az épület mindannyiunknak, ugye?
Ezzel lassan el is kezdi leengedni a fegyverét és egy gyors pillanatra, először, társára néz kérdőn, de határozottan. Bár mindenkinek szólt, de Raven most jelezheti, valószínűleg utolsó alkalommal, míg még alkalma van lőni, ha felismeri a támadói közül. Ha semmi fennakadás nincs és nem kell véres eredménybe folynia az ügynek, elkezdhet barátkozni és tokba rakhatja a fegyverét, bár addig nála se csattan a csat, amíg a túloldalt nem történik meg. Még a fagyosságból is felenged, ha már ő az egyetlen férfiú errefele. Illetve, erről még nem biztosította senki.
-Én Samuel vagyok, a víztározó volt orvosa. Menjünk valami hangtompítottabb helyre, zavar a sutyorgás. Van itt még valaki?
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Oct 19, 2017 17:46:31 GMT 1
A ház persze nem volt üres. Ahogy beléptünk egy nő várt minket tomahawkkal. Hát ez nagyszerű. Kihasználva hogy Sam magasabb és mivel nála van a fegyver feltűnőbb is felmérem a nőt. A távolság nem túl nagy és mivel a lövést valószínűleg ő sem kockáztatná meg, elérném őt a késsel. El is indulok de Sam finoman kitartja elém a kezét. A csukja alól rá nézek. Nincs más választásom mint bízni benne. De ha a nő csak egyetlen fenyegető mozdulatot is tesz felé biztos hogy halott. Még ha magával is visz.
Érzékelem hogy Sam azt latolgatja vajon ismerhetem-e a nőt. Alig észrevehetően megrázom a csuklyás fejem hogy nem ismerem. Bár Sam ezt valószínűleg nem látja mert a nőt figyeli. Becsukom az ajtót ahogy a nő mondja. Nekem a késsel amúgy is a minél kisebb táv a cél. Félig Sam mögött némán figyelem és hallgatom a jelenetet. Majd mikor Sam elkezdi leereszteni a fegyvert előrébb lépek. De az előkészített kést a kabát bő ujjában észrevétlenül tartom. A mozdulataival Sam egyértelműen kifejezte hogy nem akar vérengzeni ha nem muszáj. A kés tehát a kabát ujjban marad elrejtve amíg szükségesé nem válik. Egyébként sem nevezném még magamat százszázalékosnak.
Mondjuk ahogy Sam elteszi a saját fegyverét az enyém úgy ragad hozzá a kezemhez. Amíg a nő nem teszi le a fegyvereit addig ez biztosan így marad, lehet utána is, még nem tudom. Sam bemutatkozása után nem tudom nekem is meg kéne-e szólalnom. Végül inkább némán kivárom amíg a nő bemutatkozik. Főleg hogy bár még nem láttam ettől még simán lehet szőke banyával meg a többi rohadékkal. Úgyhogy egyelőre némán igyekszem a lehető legártalmatlanabbnak látszani a kabátom ujjába rejtet késsel.
|
|
Lilith
Kezdő tollforgató
Posts: 4
|
Post by Lilith on Oct 21, 2017 19:17:13 GMT 1
A legnagyobb csalódásomra két élő ember lépett be, alapvetően ez nem lenne probléma mert az egyikbe egyszerűen belehajítanám a tomahawkot a másik kezemmel meg előrántanám a pisztolyom és lelőném a másikat. Na de sajnos fegyveresek, legalábbis az egyik fel van szerelve. Ennek ellenére rákészültem ha esetleg harc lenne habár az esélyeink nem jók. Nem ismerem őket, nem tudom tényleg képesek lennének-e embert ölni de ez a legjobb mód hogy kiderítsem. Viszont az egyiket talán megtudom ölni, vagy súlyosan megsebezni, de ez sem hangzik jól de a mai világban, nem az van amit szeretnénk. Bármi is lesz készen állok a harcra, legalábbis remélem.
A szemöldököm ráncoltam amikor meghallottam a kérdést, nem tudtam hova tenni. Miféle társakról beszél nekem ez? Hmm, érdekes. Két dolog közül lehetne választani, az egyik hogy igent mondok és reménykedem benne hogy majd jól megrémülnek és inkább elmenekülnek, de erre nem sok esély van. Bár lőni biztos nem fog mert akkor meghallanák a "társaim". De nem igen kockáztatok ha nem muszáj, jelenleg úgy fest nem muszáj.
- Nincsenek társaim, megöltem és megett... - Majdnem kicsusszant a számon, azért csak nem így kéne válaszolni. Megköszörültem a torkom majd folytattam.
- Khm, khm... akarom mondani, elváltak útjaink. - Próbáltam mosolyogni közben hogy hátha könnyebben elhiszik de elég mű mosolynak tűnhetett. Majd érdekezett is a következő kérdés, szintén azonnal reagáltam is rá.
- Hát... én nehezen tudnék úgy itt lenni hogy bármelyik pillanatban megölhettek. - Beszéd közben végig a férfi szemébe néztem, majd rápillantottam a lányra és elmosolyodtam majd újra a férfira, és ismét szóra nyitottam a számat.
- Vagyis csak te, a lány ártalmatlannak tűnik. - Mondtam, gúnyos mosollyal. Igazából nem tudom miért gúnyolódtam, nem annyira szerencsés egy ilyen helyzetben de olyan rég beszéltem emberekkel elfelejtettem az illemet, ez van.
Meglepődtem amikor elkezdte a fegyverét leengedni, részéről ez volt a lehető legidiótább döntés. Miből feltételezhette hogy nem ölöm meg azonnal? Ohh, talán a lány mégse annyira ártalmatlan mint elsőre látszik. Talán ő a főnök a kis duóban. Viszont ha ők tartanak a másik épületben lévő fegyveresektől, lehet nekem is kellene. Elvégre nyilván többen vannak szóval úgy fest marad a "barátkozás" bármennyire is undorodom tőle. De ideje volt felvenni a kedvesebb énem, vagyis legalább próbáltam annak tűnni. A bal kezemmel lassan visszacsatoltam a pisztolytáskát a tomahawkat meg lassan a földre tettem és egy lépéssel közelebb léptem majd kezet nyújtottam.
- Samuel? Oké, nagyon örülök. - közben a szememet forgattam, finoman jelezve hogy koránt sem örülök a találkának. De persze folytattam ennek ellenére.
- Lilith... Lilith Sithole, egy átlagos túlélő. Van-e itt még valaki? Azt mond meg te. Óh igen, a kis barátod nem mutatkozik be? - A mondat végén a lányra pillantottam és vártam a választ.
Miközben a választ vártam alaposabban végigmértem a lányt. Nyilván félti őt... gondolom keresik őt, vagy őket. Talán sokat érhet valakiknek. Még a végén jól járok ezzel a kis barátkozással. Közben leraktam a táskám, felnyitottam és beleraktam a tomahawkat majd újra a vállamra kaptam, ezzel jelezve hogy átmehetünk egy csendesebb helyiségbe, ha nem sül el rosszul ez a bájcsevej.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Oct 22, 2017 16:05:04 GMT 1
Nem mondanám hogy a nő túl jó benyomást tett volna rám. Nem velük van ok. De ez nem jelenti azt hogy nem fog ellenünk fordulni. Sam pedig elteszi a fegyvert? A kés gyakorlatilag hozzá forrt a kezemhez ha a nő csak egy rossz mozdulatot is tesz biztasson belevágom a kést. Nagy szerencse hogy végig Sam-met figyeli, mondjuk tényleg próbálok is ártalmatlannak tűnni végül is ez eddig is sokat segített, de azért nem eset jól a nő reakciója mikor rám nézet.
Még hogy a lány ártalmatlannak látszik. Komoly önuralom kellet ahhoz hogy ne villantsam meg felé a kést. De Sam elég érthetően a tudtomra adta hogy nem akar fölösleges vérengzést. Akkor pedig én is nyugton maradok. Még ha ez nehéz is.
Örültem amikor letette a fegyvert a földre de úgy döntöttem jobb ha a kés azért még marad. Amikor közelebb lép nem is bánom a döntésem minden porcikám azt mondja most kéne levágni a nőt aztán simán csak itt hagyni. De visszafogom magam még mindig, akkor sem rántok kést amikor kezet nyújt Sam-nek egyszerűen csak besétálok kettőjük közzé. Kicsit lábujjhegyre is állok hogy ne legyek olyan törpe a nővel szemben de csak annyira hogy még ne növeljem meg igazán a közelségünket.
Nyilván nem örül ennek a gesztusnak de a bemutatkozást ezután is megejti. Majd tőlünk kérdezi meg hogy vannak-e még rajtunk kívül az épületben. A kommunikációt inkább Samre bíznám azt hiszem de akkor elhangzik a „barátod nem mutatkozik be?” című kérdés. Magamban hozzá teszem hogy egy nagy francot. És az arcomat is felfújom mint egy duzzogó kis gyerek. De mégis csak illene bemutatkoznom. Főleg hogy mégis kettőjük között álok és csak az én nevem nem hangzott még el.
-Raven- Elégedjen meg ennyivel. Nem kedvelem és ezt jó ha tudja.
|
|
Zaranir
Lelkes fórumozó
Posts: 40
|
Post by Zaranir on Oct 28, 2017 5:09:27 GMT 1
Lehet Samuel talán kicsivel több bizalmat adott meg Lilith-nek, mint amit kellene, de úgy látja, hogy ezen naivizmusa megtérül. Nem adja jelét, de örül annak, hogy a nő hibázik. Számára kényelmesebb is egy átlátszó hazugság, mint egy ködösített őszinteség. A kimért hazudozást pedig meghagyja magának. Nem most, de majd arra is szüksége lesz.
De talán ideje lenne megtörni ezt a kihallgató-hangulatot, de előbb, Raven hősies nyugalmáért egy rövid hátsimogatást kap.
-Hát, lehetsz kint is -villantja elő cinikus mosolyát, majd törli is le- de ha ok nélkül le akartalak volna lőni, megtettem volna. Ez nem annyira megnyugtató, mintha számottevő jutalmat ajánlanék fel a segédkezésedért a másik csapattal szemben. De, még ne rohanjunk ennyire előre.
Lilith bármennyire nem úgy érzi, kedvesség tekintetében átlagon felüli teljesítményt nyújt. Bár, nem igazán sikerült megnyugtatnia Samuelt, hogy ne lenne itt senki.
-Nos, mi ketten a másodikról fogjuk megfigyelni a megrablóinkat, mielőtt lecsapunk rájuk. Ha csatlakozol, akkor hárman, megnövekedett esélyekkel és nyilván engedünk egy nagyobb szeletet a jutalomból is cserébe. Ha nem, hát nem, akkor elválnak útjaink, kiválasztasz magadnak egy szimpatikus emeletet és megegyezünk, hogy nem megyünk egymás szintjére.
Samuel indul is, Raven most kicsit háttérbe szorul, de ahogy látja és belül meg is mosolyogtatja, most fontos durcáskodással van elfoglalva. Egy pillanatra elgondolkodik, hogy amiatt irigykedik-e, hogy Lilith-re figyelnek most, de végül elrebesgeti a dolgot. Ha hosszú távon nem is, egy múlandó szövetség is bőkezűen kedvezhet mindannyiuknak, még többel is, amit önmagukban cipelni képesek lennének. Na meg, igazából egyedül bóklászni mindenki számára veszélyes.
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,150
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Oct 30, 2017 14:15:09 GMT 1
/Mivel Lilith jelezte, hogy sokáig csak nagyon ritkásan tud lenni, így minimálisan irányítani fogom a karakterét. A párbeszédeket nem írom meg helyette, a válaszokat nyitva hagyom, csak a választásokról döntök, remélhetőleg karakterhűen./ Lilith nem igazán rajongott az ötletért, hogy vadidegenekkel szövetkezzen, a jutalom gondolata azonban továbbra is ott lebegett a szeme előtt. Végül a duóval tartott, azonban tisztes távolságban maradt, és csendben figyelt. Az emeleten lévő nappali jóval egyszerűbb volt, mint lenti társa. Öregebb bútorok, vén kanapé és két fotel, makulátlan borospohár szettek. A tévé a goth táborra néző ablak előtt foglalt helyet, így azt el kellett tolnotok a helyéről, hogy egyáltalán rálátásotok legyen a helyre. Lilith mindeközben falnak dőlve, az ajtó melletti sarokból nézte, ahogy munkálkodtok. A tábor kifejezetten egyszerű felépítésű volt. Hálózsákok, valamint kőből és deszkákból egymásra pakolt emelvények. A tűzhelyen frissen elaludt parázs. A táskák, hátizsákok helye az alvóhellyel szemközt helyezkedett el, hogy könnyedén el lehessen érni, ha esetleg menekülniük kellene. Edgar ketrece ugyanitt volt. Az egész egy nagyobb dombocskán foglalt helyet, mely a veletek ellenkező irányba lejtett, bár nem volt túl, a szintkülönbségek minimálisak voltak, elvégre egy városról van szó. Maximum a betört aszfaltban akadhat el az ember lába, és ha esetleg elesne, megérezné a differenciát. A mesterséges védelem tehát minimális, ami arra enged következtetni, hogy a harcosok azok, amik a tábor igazi erejét képezik. A nő, akivel Ravent összetévesztették valószínűleg nem fél bemocskolni a kezét. Tényleg megér ennyi erőfeszítést egy madár? |
|
Zaranir
Lelkes fórumozó
Posts: 40
|
Post by Zaranir on Nov 5, 2017 1:27:34 GMT 1
Samuel érzete szerint egyedül fog pakolgatni, így először megnézi, megbírkózik-e egyedül a televízióval. Siker esetén emlékezteti magát arra, hogy hárman vannak a terembe, így majd valahogy kompenzáltatja magát ezért. Majd... egyelőre az asztalra három poharat készít ki és előveszi pálinkás üvegét.
-Nem valami jó, de aki szeretne egy kis éberséget nyerni...
Először megnézi a kanapét, de lehet itt inkább se a port nem rázná fel, se nem feküdne bele. Talán talál lepedőt a szekrényben, amit ráteríthet. A tábort nézegetve neki is eszébe jut, hogy az esélyeik nem túl jók, de a meglepetés velük van, azzal talán egyet fel tudnak intézni, és ha Raven megszerzi a fegyverét... már, ha tudja használni. Miután megnézte a tábort, megy is el az ablaktól, igazából a kép megvan a fejében, meg nem akarja, hogy esetleg feltűnjön.
~A legkézenfekvőbb a sima rablás lenne, de az állat elég hangos, ha ismeretlen megy hozzá. És persze Lilithnek is kell jutalom. Ha nagyon aljamunkát akarnék, lelőnénk az esti őrszemet, elrejtőznénk, majd ismételnénk. Este nem hiszem, hogy mernének mozogni. Esetleg valahogy rájuk terelni a zombik figyelmét. Vajon reggelig pihenhetnénk? Milyen gyorsan tűnnek el agyatlan barátaink?~
Már, ha visszatérnek a táborukba. Le is dől, amíg ezen mereng. Egyelőre nem érzi úgy, hogy bármely eshetőség meggyőzte volna, addig pedig nem látja értelmét egyeztetni sem.
-Ha lelőjük a nőt, akkor a többiek számára a madár nem lesz értékes, ugye?
Raven fel néz első ötletével. Igazából eddig csak minimális dolgot osztott meg vele Raven, de csak a fehérhajú kínozta az állatot, a többiek érdektelenül viselkedtek.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Nov 7, 2017 19:35:30 GMT 1
Raven
Nézem, ahogy Sam elmozdítja a helyéről a TV-t. Nem nagyon tudok neki segíteni és nem is nagyon áll szándékomban. Inkább az idegen nőt figyelem. Még mindig nem bízom benne hiába tette le a fegyvert. A kés amit „ajándékba” kaptam még mindig a kezemben van a kabát alatt elrejtve, de már nem szorítom olyan görcsösen. Nem vagyok beteges csak kicsit bizalmatlan. Úgyhogy amíg Sam pakol és felméri a terepet addig én szemmel tartom a nőt.
Ahogy a férfi végez az asztalra csap három poharat és pálinkával kínál mindnyájunkat. Emlékszem arra a pálinkára. Nem olyan jó, há! Jó vicc. A pohárra nézek majd dicséretemre legyen mondva csak egyetlen másodpercig fintorodok el, ezután megrázom a fejem.
-Én nem kérek.- Már elsőre is csak azért nem köptem ki hogy nehogy megbántsam, ha rajtam múlik többet bele se szagolok abba az izébe. Azért amikor Sam lefekszik a kanapéra. Gondolom gondolkodni de azért össze szalad a szemöldököm. Szegény Edgar vajon hogy fog tonna ki szabadulni.
-Ha lelőjük a nőt a többiek számára a madár nem lesz értékes, ugye?- Ezen azért elgondolkodom. Az a fehér hajú nő valószínűleg az akivel összekevertek. És bár ő bántotta Edgart, de elvileg csak úgy, akinek oka is lehet rá az a szőke banya, akit viszont nem is láttam a tábor körül. Még.
-Szerintem ő a vezetőjük. Ha leszedjük lehet, hogy okoz egy kis zavart a köreikben. De nem vagyok benne teljesen biztos, hogy harc nélkül megússzuk-e akkor. Úgy tűnt nagyon fontos nekik az a valaki. Mielőtt megajándékoztak a késsel, azt hiszem össze kevertek vele. Elég rendesek voltak, amíg azt hitték ő vagyok. Még fel is esküdtek a védelmemre.
|
|
Zaranir
Lelkes fórumozó
Posts: 40
|
Post by Zaranir on Nov 24, 2017 19:22:38 GMT 1
-Úgy érzem, erre az ígéretükre már nem építhetünk...
Jegyzi meg, de az esélyeik még a középfostól mennek a tűrhetőre. Viszont, jobb, ha nem csak ő morfondírozik, amíg a "kisegítő személyzete" élvezetét leli az ő nézegetésében.
-Nos, amire eddig jutottam. Lilith, azzal tisztában vagy, hogy milyen távolságból tudsz biztosan ledobni valakit azzal a tomahawk-kal? Ha csendben távolról le tudod szedni az őrszemet az éjszakában, akkor megmaradna a meglepetés, de ha nem, akkor marad az agresszív indítás és egy molotovval kéne megküldeni. Ez nyilván egy feltűnő belépő, és jó eséllyel az üvöltözéssel gyorsan visszatérnek a zombik is. Persze, ez neked nem lesz baj, hisz te biztonságos távolságban leszel itt a magasban. Sajnos abban nem bízom, hogy elkezdenék megmenteni és ezzel gyorsan még több áldozatot szedhetünk, de talán egy odamegy, hogy gyorsan elhallgattassa. Azt még jó lenne leszedni. Én az egyik oldalról fogok lövöldözni, Ravi pedig oldalirányból halad, megpróbálva csendben megkerülni a fanatikusokat és megkaparintani az állatot. Nem hiszem, hogy a nőt és a madarat egyszerre tudnák védeni, mivel azzal a menekülés nagyon is nehéz. Eddig hogy hangzik?
Nézelődik körbe, ő is érzi, hogy ez még csak kezdetleges, de már haladnak valamerre. Legalább kettő megvan a négyből, csak innentől kezdve fognak rontani az esélyeiken. Ravent nem akarja fegyvertelenül előreküldeni fegyveresekkel szemben, még a sötétség leple alatt sem.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Nov 28, 2017 22:00:40 GMT 1
A tervet hallgatva a késemre sandítok. Gyors behatoláshoz az lenne a legegyszerűbb, sokkal praktikusabb mint a kard, de... A késre nézek és sóhajtok.
-Kérem vissza a késemet.-Mondom magamnak. A dobókés praktikus, ha az ember tud vele dobni, de nem az, ha hátulról akar torkokat metszeni, nekem egész egyszerűen túl rövidnek tűnik. Mondjuk ha a terv beválik nem is lesz rá szükségem. „Egy halottnak nem kellenek kések” mi? Már bánom hogy eldobtam a pisztolyért… Amit szintén eldobtam... Ha Sam figyeli most az arcom, valószínűleg úgy néz ki, mint ha most készülnék vagy négyszer ötször lefejelni a TV-t, vagy bármit a szobában.
-Részemről rendben van. És jobb ötletem egyébként sincs. –A férfi aggodalma még mindig furcsa, de egyre kevésbé kellemetlen. Felemelem a kést hogy ő is lássa, tudom hogy most a nő is látni fogja, de már nem számít.- Nem vagyok egészen védtelen. És eddig is túléltem… Valahogy.- Próbálok mosolyogni, talán most először a jelenlétében.
Csak még egy kicsit tarts ki barátom…
|
|
Zaranir
Lelkes fórumozó
Posts: 40
|
Post by Zaranir on Dec 1, 2017 20:36:11 GMT 1
Samuel kicsit érdeklődve néz, de támogatni tudja azt, hogy Raven valami kis fegyverrel harcoljon, ne azt az alabárdot cipelje. Bár... ahogy ránéz, inkább aludniuk kéne. Felkel a retkes kanapéról és egy pillanatra Lilithre tekint, hogy ő mit szól hozzá. Végül is, ő fogja indítani a tervet.
-Vedd csak el. Viszont, ehhez a tervhez kell az, hogy a sötétség velünk legyen. Az első őrséget vállalom is.
Addig is, iszik egyet a sebkötöző pálinkaförmedvényből, hogy az felrázza.
-Szerintetek paneltuskóknál van valami dugibor? Vagy magukkal vitték?
De egy pillanatra kiles a tábor helyére is, hogy visszamentek-e már, vagy csak a menedékükben bújnak meg. Az utóbbi roppant szerencsétlen lenne.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Dec 31, 2017 21:07:14 GMT 1
Komolyan, aludjunk? Egy ilyen helyzetben? De igaza van, mára eleget futottunk és valószínűleg ők sem kockáztatnak meg mozgást amíg az agyatlanok itt vannak. És kipihenten könnyebb is lesz majd végrehajtani a küldetést. Egy pillanatra még arra a förmedvény pálinkára is rá nézek, hátha az segít fenntartani, az alig létező, türelmemet, de aztán elég gyorsan eszembe jut milyen borzasztó is volt és inkább hagyom az üveget ahol van.
-Rendben akkor megpróbálok piheni kicsit és utána indulhatunk.
Az ablak alatt foglalok helyet, mert onnan jól látom a másik kettőt és legalább egy menekülési utam is lesz ha bármi történne. Bár ha a nő ellenünk fordul nem szívesen hagynám hátra Sam-et, de a régi beidegződések nehezen változnak. Magam köré tekerem a kabátom a fejemre csapom a csukját és igyekszem úgy tenni, ahogy Sam mondta. Bár kétségeim vannak tudok-e piheni bármennyit is.
|
|
Zaranir
Lelkes fórumozó
Posts: 40
|
Post by Zaranir on Jan 21, 2018 22:41:05 GMT 1
A borról eszébe jut, hogy neki inkább benzin kéne, vagy olajszármazék. Amit viszont nem fog tudni találni motorindító minőségben és ötlete sincs, hogy szokták ezt pótolni. Ki is néz az épület másik oldalán, hisz nem kell neki sok és talán nem szippantották le az összes kocsit... bár ez csalóka remény. És, ez a szövetség suta lábakon áll, nem érdemes túl nagy súlyokat a vállára tenni. Ügyel, fülel és néha kitekint. A sötétben, ha tábortüzet gyújtanak, sokkal könnyebb lesz figyelni őket, míg ők relatív biztonságban ügyködhetnek.
~Hát, jó volt élni, amíg tartott.~
Nem tobzódik a pozitív energiákban, ami az esélyeket illeti, de talán futja egy menekülésre. Hisz, itt csak részben lenne fontos a győzelem, ha az állatot megszerzik, az is bőven elég.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Jan 31, 2018 20:08:09 GMT 1
Hiába az aggodalom és az idegesség, azért sikerül egy pár percre elszundítanom. Szinte alig aludhattam valamennyit, de az sem volt nyugodt. Rettenetes képek köröztek a szemem előtt, hollók üldöztek, kicsipkedték a szemeimet, ami valahol ott fájt ahol a banya megdobott a késsel. Láttam magam felé repülni a kést és a banyát, ahogy az én véremet nyalogatja. Nagyából ennél a képnél ébredtem fel.
Sam az ablakokat figyeli, és szemmel láthatóan megint egy terven ügyködik, nem fogok tudni vissza aludni, de nem zavarnám meg a koncentrálásban, hát csak összehúzom magamon még egy kicsit, hogy semmim se lógjon ki a szakadt kabát alól. És figyelem ahogy a férfi a tábort kémleli. Készen állok akármikor elindulni, amikor alkalmasnak ítéli az időpontot. Szerencsém van hogy itt van, ha rajtam múlik csak nekik mentem volna, és mostanra én is halott lennék, és Edgar is.
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,150
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Mar 5, 2018 8:38:42 GMT 1
Lilith ugyan jól dobott, innen képtelenség volt, hogy célba találjon, így csak megcsóválta a fejét, ezzel kukázva a lopakodás lehetőségét. Maradt hát a hangosabb, molotovos megoldás. Szerencsére az üvegben hordozható pokol elkészítéséhez minden rendelkezésre állt a szállásként funkcionáló viskóban, így már csak azt kellett megvárni, amíg az ellenséges tábor kimerészkedik a helyéről. Ez körül-belül abban a magasságban történt, mikor Samuel ellenőrizte. Ám többen jöttek ki, mint amennyien eredetileg bemenekültek. Valószínűleg egy kisebb felderítő csoport volt beküldve annak érdekében, hogy ha ki kell menekíteni a nőt, akivel Ravent összekeverték, ne egy fertőzöttekkel teli épületbe rohanjanak vele. Most olyan nyolc-kilenc fő kísérte a lányt, ám amint elérték a tábort, szétszóródtak. Egy egyszerű tábori életkép tárult elétek. Valakik körbeültek, hogy patkányhúst vacsorázzanak, ketten őrjáratozni kezdtek. Volt olyan, aki bottal piszkálta Edgart, valaki a "kiválasztottat" kísérgette. Mivel a legtöbbnek nincs a keze ügyében fegyver, így ennél ideálisabb időpont nem nagyon lesz mégegy a rajtaütésre. Az őrjáratozó férfi könnyűszerrel besétál a molotov koktél hatóövezetébe, majd amint kigyullad, visítani készül. A nyöszörgése rövid volt, ám a tippjével meg tudta volna nyerni a lottót is. - VISSZATÉRT AZ ŐRÜLT KURVA! Még valószínűleg mondott volna valamit, ám őrtársa megszabadította őt a szenvedéseitől, egy pontos fejlövéssel jutalmazta. Eddig minden a terv szerint alakul, azt az egyet leszámítva, hogy a molotov koktél lángja inkább terjed, mintsem elaludni készül. Ennek valószínűleg a nemrégiben leesett, vegyszerekkel teli eső lehet az oka. A táborban teljes a képzavar, azok, akik mostanáig ételt készítettek, felpattantak és az űrnőjük védelmébe keltek. - VÉDJÉTEK AZ ÚRNŐT! MINDENKI! VISSZA! Ahogy elcibálják a lányt, Edgar magára marad. Miközben Raven érte rohan, megpillanthatja "ellenfele" dühhel és haraggal teli arcát. Vérszomja csillapíthatatlan, ha nem fogná két-két férfi kéz mindkét oldalról, akkor a átvetné magát a lángokon és biztos megkísérelni a torkod átharapását. A lángok azonban egyelőre eltolják az összecsapást, meg kell elégedned azzal, hogy a madarad visszakaptad. Zaranir eközben összetűzésbe került az egyik fegyveres őrrel. Valószínűleg ugyanazzal, aki korábban a saját társa vérét ontotta. Azonban az orvosnak megvolt az az előnye, hogy sötétben mozogjon, így szerencsére nem ért lövés, ám a puska zaja valószínűleg újra idevonzza majd az agyatlan zombihorda seregét. A történelem megismétli önmagát, azonban azzal a különbséggel, hogy a tűz elállta a kiutat. A bent ragadt bandatagok nyugodt szívvel bevetették magukat a korábban is menedékként szolgáló épület ajtaján, nekik mondjuk másik kiúttal nem is kínálkozott a sors. Ti ketten kb a tábor közepén találtok egymásra, a tűztől azonban nem tudtok visszatérni a házba. Egy, az épület tetejére vezető tűzlétra és egy, magába a létesítménybe vezető ajtó kínálkozik menekülési lehetőségnek. Mindkettőnek megvan a maga veszélye. A létra rozoga is lehet, valamint ha az úrnőt védelmező emberek meglátnak titeket, tüzet nyithatnak rátok. Arról nem is beszélve, hogy nagy eséllyel zsákutcába sétáltok. Az ajtó is rizikós, ha bementek, könnyen lehet, hogy összeakadtok az ottragadt banditákkal, vagy egy csapdába sétáltok. Akármennyire is életbe vágó a döntés, a közeledő lángnyelvek és a mögötte feltűnő izzó szemek siettetik a döntéshozatalt. A zombik nem félnek a lángoktól, tudjátok jól, hogy képesek keresztül rohanni és égő bőrrel rátok vetni magukat. 
|
Farewell crazy people |
Lilith - Lilith
Magadra maradtál a családi házban, nem sok mindent tehetsz jelenleg, az ablakból viszont figyelheted ahogy a társaidat körbeölelik a lángok, hallhatod a fertőzöttek hörgő hangját, zihálását. Egyedül nem sokat tehetsz az érdekükben, magukra maradtak. Egy idegen sem ér ennyit, a te megítélésed szerint amúgy sincs sok esélyük a túlélésre. Amint biztonságosnak ítéled a helyzetet, elhagyod az épületet és eltűnsz a távolban. /Amint visszatértél, bemeséllek egy másik helyszínre./ |
|
