Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151 
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Feb 11, 2017 12:48:41 GMT 1
 A Wu család tagjainál nem az a kérdés, hogy kivel kereskednek, hanem az, hogy kivel nem. A család még az apokalipszis beköszöntekor fészkelte be magát az áruházba, ezzel eltulajdonítva mindent, ami odabenn volt. Napok alatt kiépítette kereskedelmi birodalmát, rengeteg zsoldost toborzott maga köré, hogy biztonságban érezhesse magát. A szupermarketből naponta rengeteg karaván indul el a Központi sivatagon belülre, de még York Town-ba is.
Természetesen többen megpróbálták már rátenni a kezüket a család vagyonára, de Raktze Wu gondoskodott arról, hogy a zsoldosai jól fel legyenek szerelve, így erre eddig még nem került sor.
A Wu családnál szinte bármivel lehet fizetni, hisz bármiből képesek értéket csinálni. |
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Feb 19, 2017 17:24:47 GMT 1
Csing, Csing! Tengeriszörny!Drogo Ken - Quan
Két okból szereted a Wu családot. Nem kérdezősködnek és sokat fizetnek. A fosztogatásból összegyűjtött árukért háromszáz nepál dollárt, két 10mm-es tárat és három fél literes vízpalackot fizettek. Sőt, még egy rongyos hátizsákot is adtak mellé, amibe pakolhatod. Hiába, a Központi Sivatag árusai mindig is bőkezűek voltak.
Miután összepakoltál, megpakolt zsebekkel készülsz a távozásra. De ekkor valaki beront az ajtón. Már láttad ezt a vén fószert.
A vén Bushwood Nepal City-ből. Az öreg afféle guberáló, aki még a törött motorokat, és a repedt műanyag palackokat is összeszedi. A gyüjtögetés-mániája ellenére az öregnek hatalmas élettapasztalata van, fiatal korában állítólag katona volt, és az apokalipszis beköszönte óta több zombit is visszaküldött a föld alá. Ma már azonban kissé megkattant, a félelmet törölte a szótárából, ezért gyakran olyan dolgokba rohan bele, amik miatt napokig Nepal City korházában kénytelen pihenni. Minden szem az öreget követte, aki megállíthatatlan ciklonként rohant Raktze Wu standjához. Szinte már kiabálva vette fel a rendelést.
- LÁTTAM AZT A DÖGÖT! AKKORA VOLT, MINT EGY TENGERI SZÖRNY! MONDOM NÉKTEK, AZ ÉLETEMRE ESKÜSZÖM! EGY ÓRIÁS KROKODIL GARÁZDÁLKODIK ATLANTISZ UTCÁIN! ÉS ÉN LE FOGOM VADÁSZNI HA-HA-HA-HA-HA-HA!
A nevetése tipikus, öreges köhégsre váltott.
- Amit kérek, az egy szigony, egy fémes halászháló, egy adag sörét és és a legütősebb fegyverek!
Ránézett a boltban ácsorgókra.
- SZÉP SZÁL LEGÉNYEK ÉS LEÁNYOK! ITT AZ IDEJE, HOGY KILÉPJENEK AZOKBÓL AZ UNALMAS, SZÜRKE HÉTKÖZNAPOKBÓL. ÉN A MAGUK IDEJÉBEN IRAKBAN LÖVÖLDÖZTEM A TERRORISTA KÖCSÖGÖKRE! CSATLAKOZZANAK JOHN BUSHWOOD ÜGYÉHEZ, ÉS A SZAJRÉ GARANTÁLTAN NEM MARAD EL!
Bár az öreg kifejezetten kattantnak tünt, ha igaz, amit beszél, és sikerül befogni az állatot, akkor akár olyan zsákmány ütheti a markodat, amit el sem tudsz képzelni.
|
|
Quan
Lelkes fórumozó
Posts: 86
Elfoglaltság: Játékot vállal
|
Post by Quan on Apr 8, 2017 23:03:02 GMT 1
Az öreg Wu-ék. Ha az ember akar valamit akkor náluk megtalálja. Rendesen értenek a dolgukhoz, ezért tudtam kereskedni velük. Bármit elfogadtak, hisz minden jó volt nekik bármiből értéket csinálnak. Ez ma sem volt másképp. Egy két sikertelen fosztogatás után volt egy nagy fogás. Már mihez képest nagy persze. Egy magam fajtának két tár a pisztolyomba, háromszáz nepáli susogós, és másfél liternyi vizes palack felbecsülhetetlen. Az, hogy még egy táskát is hozzám dobtak annak még örültem is.
Miután összepakoltam egyből indulni készültem, amikor egy öreg hirtelen berontott. Bushwood… Nem volt nehéz felismerni, kevés ennyire kattant idős ember járja az utcákat. Az a hír járja, hogy van tapasztalata rendesen. Amit mondott, vagy inkább már kiabált, elgondolkoztatott. Épp fordultam volna ki a boltból, mikor az öreg befejezte mondanivalóját, és megtorpantam.
Igazából most mindenem megvan, hogy tengődjek pár napig, de elég, hogy akár napokig túléljek és ha igaz, amit mond, akkor a zsákmány után nem napokig lesz jó lét. Vagy esetleg szerezhetnék elég tőkét a kereskedéshez és nem kéne többé fosztogatnom. Bármennyire is őrültség én megyek vele.
Az öreg felé fordultam. Bal kezemen lévő pajzsomat megpihentettem a földön, a sisakomat levettem és a vén felé szóltam. -Bushwood. Én veled tartok. -
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Apr 14, 2017 13:56:29 GMT 1
Csing, Csing! Tengeriszörny!
Rajtad kívül még hárman jelentkeztek, aminek Bushwood nagyon megörült. Levágott az asztalra egy köteg Nepal dollárt, majd meghúzta a Whiskeys üvegét, és körbeadta. Ha nem akartál inni, akkor tovább erősködött.
- Igyál szépen gyerek, aki nem bírja a piát, az hogy akar elbírni egy aligátorral, he? Mit te gondolsz, virágot szedni hívtalak?
Közben persze erőszakkal a kezedbe nyomta az italt, és mikor meghúztad, jól megveregette a vállad. - Ez a beszéd fiam!
Mialatt az öreg a bandába adagolta a szeszt, addig a Wu család kipakolta a megrendelt árut. Egy rakat sörét, négy-öt shotgun. Altató lövedékek, és hozzájuk tartozó fegyverek, és egy jó erős halászháló.
- Mutasd a fegyvered, fiam! - Szólított fel, és amikor meglátta a pisztolyodat, nemes egyszerűséggel kicsapta azt a kezedből. - Ezzel a fogpiszkálóval akarsz te krokodilra vadászni? Az anyóssal sem tudnál végezni.
Megragadta az egyik shotgunt, és odadobta neked.
- Egy férfinak férfias fegyver kell, nem pedig madár riogató. Ezek a mai kölykök, még a saját életükre is sajnálnak költeni.
Körbetekintett a csapaton, majd kipróbálta a shotgunt. Egyenesen a plafonra lőtt, ami ennek köszönhetően azonnal betörött.
- Jó lesz, jó lesz! Nem túl erős, de megteszi!
Raktze persze őrjöngött, panaszkodott, hogy megint napokig be fog ázni, de ti addigra már ott sem voltatok. Amint kiléptetek az ajtón, három férfi lépett oda hozzátok. Bushwoodot keresték.
- A Hírhozó jelentette, hogy valami Tepsi.. nem Tepes nevezetű férfi egy csapatot toborzat arra, hogy levadásszák önt. Az egyik előörsünket a földdel tették egyenlővé, Joseph azt kérte, hogy elkísérjük magát az Ígéret Földjére.
- Joseph megnyalhatja a fülemet, ha jönni akar ez a Tepes, akkor majd hazapenderítem. Nem kérek a Liberátorok védelméből, mi vagyok én, valami jószág? De azért kösz a figyelmeztetést!
Intett, hogy kövessétek.
- Elnézést a közjátékért, ezek a fiatalemberek valami öregotthon szökevénynek néznek. Majd ha annyit megéltek mint én, akkor dirigálhatnak nekem.
Elértétek a csónakot, ami cseppett sem volt bíztató állapotban, de úgy tűnt, hogy az öreget nem zavarja. Nemes egyszerűséggel beleugrott, majd intett az egyik társadnak, hogy kövesse.
- Ti ketten! - ekkor rátok mutatott - Innen háromszáz méterre van egy csatornalejáró. A dög valószínűleg éppen szunyókál. Hajtsátok ki a felszínre, hogy mi elkaphassuk!
(A következő reagot Atlantiszba írd) |
|
Zaranir
Lelkes fórumozó
Posts: 40
|
Post by Zaranir on Jul 22, 2018 17:46:56 GMT 1
| Pandemónium - Nem kánon (már) |
Zed, Teks, Dale Lyons- Raven , Ben , Zima
Ratzke Wu számára ingyen adni olyan, mint másnak az, hogy zombik tépjék le a lábát. Egy opció, ami mellé borzasztó alternatívákat kell tenni ahhoz, hogy egy kicsit is elgondolkodjon a lehetőségén. Ezért lephet meg titeket a legjobban, hogy amikor az ital ára szóba kerül, csak idegesen hussantja el a kérdést. A nagy urak vendégszeretetét élvezitek, persze nem ok nélkül. Három felfegyverzett csapat veszett oda és a költségek már így is az egekben. Nem engedheti meg, hogy a lojálisai közül többen a fogukat veszítsék. Előtettek egy akta, tele papírokkal és képekkel, elég beszédesek. Fehér köpenyesek, állatok tucatjai ketrecben és egy furcsa térkép egy műanyagalapon. Szerencsétekre, ez nem AZ a labor, A Köd közepén, sőt, gyorsan kiszedhetitek belőle, hogy emberek nem is lakják. Csak egyéb...
-A feladatotok egyszerű, megtalálni a szerkezetet, ami ellátja árammal az épületet, valamint úgy általánosságban felfedezni ezt a földalatti katakombát és persze, elhozni ezt az információt számomra. Minden emeleten van egy ilyen térkép -bök rá a plasztiktáblára- mely hozzávetőleges irányt mutat a termekről és arról, hogy merre kellene elhagyni. Menekülési tervek, ha úgy tetszik. Hat jelzőfényt fogtok kapni, egy-egy kettő órára elég. Ja és igen, ha megtaláljátok elődeiteket, hozzatok vissza nekem tőlük mindent, amit elbírtok. Inkább menjetek többször, minthogy még egy csapatot toborozni kelljen. Amennyit felhoztok nekem, azzal arányosan lesztek fizetve. Már, ha ér is valamit...
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Sept 8, 2018 23:38:19 GMT 1
Zed
Mióta elhagytuk a helyet, amit Teks még otthonának nevezhetett, nem igazán tudtunk megállni pihenni és/vagy normálisan enni, ez már kezdet nyomasztó is lenni. Éhesen az ember még a saját testvérét sem képes elviselni, így mostanában elégé elszaporodtak a veszekedések is. Utoljára azt hiszem azon, hogy megjegyeztem kattog a műlába. Igen, nem kéne de már az is idegesített mert nem tudtam miatta a környezetre figyelni.
Ezért aztán amikor azzal jöttek oda hozzánk, hogy ha meghallgatunk egy ajánlatot ingyen enni és inni kapunk, nem vártam meg hogy Teo döntsön az ügyben mint általában, jó zsoldosként azonnal rábólintottam az ajánlatra.
Ahogy elkezdenek az állásról beszélni rögtön egyértelművé válik miért is jelentkeztünk rá ilyen kevesen. Összesen hárman, mi meg egy vadidegen férfi. Nincsenek jó megérzéseim vele kapcsolatban, de ha valami ránk támad oda lent, ami elég valószínűnek hangzik a lefestet kép alapján, valószínűleg hasznosabb lesz mint a húgom. Persze ezt sosem merném hangosan kimondani, annyira azért szeretek élni.
A képek elég figyelem felkeltőek, nem ismerősek, de sokat elárulnak a munkával kapcsolatban. A régi szép időkben imádtam volna egy ilyen melót. Most viszont… A szemem sarkából Teo-ra nézek aki az iratokat nézegeti és a férfit hallgatja. Nem engedhetem meg, hogy valami baja essen. Bár valamit enni is kéne… Miután az esetleges leendő munkaadónk befejezte Teo-hoz fordulok.
-Rád bízom a döntést. Nem akarok éhen halni, de a te biztonságodat sem akarom a semmiért kockáztatni, úgyhogy dönts te.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Zima on Oct 3, 2018 16:11:31 GMT 1
Teks nehezen viselte a helyzetét, csak nem mutatta. Még mindig sokkos állapotban volt az otthonának pusztulásától, meg hogy majdnem meghalt. Megint… Még jó, hogy sok éve gyakorolja a valódi érzelmeinek elrejtését. Nem panaszkodott, pedig lehetett volna miért… Bátyja nyaktörő tempót diktált, alig álltak meg, akkor sem volt annyi ideje, hogy beolajozza a lábát. Ez egyre jobban aggasztotta. Nem kell olyan sok idő a rendszeres karbantartásra, de azt sem kapta meg. Nem akarta látni bátyja arcát milyen lenne, ha beközölné, hogy tönkrement a lába és nem tud menni… vagy viszi, vagy ott hagyja, vagy engedi megjavítani… Csak gyűjtötte és gyűjtötte magába a szidalmakat. Nem nagyon szólt vissza… bátyja nem épp a nyugalomról volt ismert. Ahogy haladtak néha azért elgondolkodott… lehet jobb lett volna, ha az a zombi felfalja…
Ahogy egy település közelébe értek ajánlatot kaptak. Zed rögtön belement az ingyen inni- és ennivalóért. Teks sem tett volna máshogy. Ahogy leültek és a férfit hallgatták a lehető leghalkabban nekiállt a lábának tisztításához. Nem tudott sok mindent megcsinálni, hisz nem akart fenyegetőnek tűnni. De legalább megbizonyosodhatott lábának viszonylagos épségéről. Amint azzal végzett a papírokat kezdte forgatni, lehetőleg minden fontos információt, térképeket igyekezett memorizálni.
A férfi várta a válaszukat. Zed ránézett és rábízta a döntést. ~ Milyen kegyes vagy Bátyó… ~ Tekset felbosszantotta a dolog, de persze nem mutatta. Zed szemébe nézett, majd némiképp a férfi felé fordult.
- Elfogadjuk. Igyekszem nem rossz helyen lábatlankodni.
|
|
