Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Kristóf on May 18, 2017 20:53:04 GMT 1
| Pallóra vele! |
SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG
Az a rohadék. Itt röhög a képembe. A mocsok. A szemét. Az átok fajzatát. Üvöltve eresztem bele a golyókat végtagjaiba és élvezettel taposok az ütőerén. Tudom, hogy most olyan vagyok mint az a rohadt kis malac aki vele volt, de ez már nagyon kellett nekem. De még mielőtt végezhettem volna vele, valami elsül és a doki feje se már a régi. Megfordulók és azt látom, hogy ott áll egy baszadék. Egy rohadt baszadék aki elrontja a játékom. - Áruló baszadék! – Mondja felém. A rohadék. Még engem mer baszadéknak hívni. Teljesen vicsorgok és sem a kabátom se semmi nem takarja a számat szóval jól láthatja, hogy nem vagyok épp jó kedvemben. - Persze mert jó kedvemben veretem magam félholtra faszkalap! - Emelem rá közben a fegyvert. Bár semmi haszna nincsen. Golyóálló mellényt visel, nekem meg még az is nehezemre esik, hogy felemeljem a karom, nem, hogy pontosan célozzak. - Szóval Kyle embere jött. Én meg azt hittem Duncan saját maga jön el a holmijáért. - Egy erőtlen és szánalmas nevetéssel próbálkozok majd, lassan hátratántorodok és beleesek az egyik székbe. - Azt hittem legalább ennyit érek a gazdámnak. – Megtapogatom a zsebem. – Nincs tüzed? És ekkor törik rám az ajtót. Még dolgozik bennem az életösztön így egyből az ajtó felé fordulók és arra tartom a fegyverem. Bazdmeg ez Kyle. Gyorsan le is engedem a fegyvert, nehogy észrevegye. Ha csak valami szar állat lenne, de nem ez maga a fő állatok egyike. Bazdmeg. Duncan azért szépen mozgósít. Vajon mennyit tud? Remélem nem akar megölni, nem tudok már hova futni. Összeszorítom a fogam, várok és félek. Nagyon félek. Talán egy csöppet be is húgyoztam, most nem tudom, hogy ez izzadság vagy vizelet. Inkább még egyszer a kígyó. De ki ez a szexi bige és mikor ált Kyle stricinek? És a bige miért alsóneműben flangál? Talán rabszolga? Sose láttam még a Parkban az biztos. Lehet új lány vagy Kyle kis házi kedvence? Bazdmeg Kyle erre tart. Rendbe kéne szednem magam. Vagy legalább felállnom és nem úgy kinéznem, mint valami haldokló. Bár bekaphatja. Eddig ütöttek vertek, ezek meg le se tojtak, kösz de inkább most ülök. De azért az „L” betűt eltakarom, erősen rászorítom a másik kezem, nehogy észre vegye. - Gepes igaz? Melegen ajánlom, hogy elfogadható magyarázatod van arra, hogy miért ne lyuggassuk ki vérző pofádat. - Bocs, de nem. – Köpök most már mindenre csak rumra, cigire, az ágyamra és Lucyra vágyom most, nem pedig faszokra. - A nevem Tepes. Johnson Tepes. Bár tudom, hogy ez a Koponyák Urát nem érdekli. És igen van magyarázatom nem is egy. De komolyan nincs egy kis tűzetek? Egész nap cigizhetnékem van, de a tűzet otthon felejtettem. – Tuti nem adnak én se adnék most magamnak, max két kiadós gyomron boxolást. – Na de a magyarázat. Elkaptak a faszok. Vittek volna engem el. Egy elment valamit előkészíteni, a másik – Bökök a fejemmel a padlón fekvő hulla irányába. - meg döglött. Én megkeresném a másikat ha nem baj. Valami Béta Zónáról beszéltek szerintem itt lehet valahol az Állatkertben. – Majd valami bömbölni kezd. Most biztos, hogy becsurgattam. A fegyverem pedig az ajtó irányába fordítom. Nem érdekel ha meglátják az „L” betűt. Valahogy csak kimagyarázom majd. – Még több kibaszott állat! Kibaszott dögök! |
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on May 23, 2017 21:33:14 GMT 1
-Aszondja, hogy rádióóóóó...-Nézek körül a teremben-áhh meg is van. Oda lépdelek a kis cucchoz. Hmm emlékszem nem is rég még egy ilyennel baszakodtam és jól jött volna ha meg tudom szerelni. El tudtam volna kerülni legalább két megerőszakolási próbálkozást és nálam lenne a zöld vibrim. Sóhajtok egyet. Szóval rádió...Sony modell 2016-os gyártmány. Kissé kopott fekete színű. A hátuljából kiestek a csavarok látszik, hogy valaki szerelte. A tetejére egy méretes falloszt karcolt valaki. Megint sóhajtok. Erről a cuccról amúgy eszembe jut egy vicc:
A kaszárnyában csörög a telefon. A katona felveszi:
- Melyik barom telefonál már megint?
- Tudja maga kivel beszél? - kérdezi a telefonban lévő hang.
- Nem - felel a kiskatona. - Kivel?
- King ezredessel.
- King ezredes, és maga tudja, kivel beszél?
- Nem.
- Akkor mázlim van - mondja és lecsapja a kagylót.
Mikor beugrik a vicc kislányosan vihogni kezdek. Istenem ezt még az egyik testőröm mesélte kislány koromban. Mekkorát is nevettem akkor. Pedig nem is egy jó vicc. Akár reagál valaki a vihogásra akár nem odafordulok Kobakhoz.
-Főnök egy ilyen jó állapotú rádiót nem gyártanak manapság. Szerintem vigyük magunkal. Vagy minimum ültessünk ide valakit aki halgatódzik rajta hátha mondanak a libsik valami érdekeset. Kár lenne egy ilyen jól működő jószágért.
A sarokban fetrengő balfasszal nem is törődök. Kobak emberei majd csak megcsinálják vele amit meg akarnak csinálni vele. Bár ránézésre elég randa pofája van. Ráadásul mintha patkányszart evett volna. Legalábbis olyan a szája széle.
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on May 26, 2017 9:59:38 GMT 1
Kyle sisakja remekül visszhangoztatta a levegő vételét, látszott a férfin, hogy nem azok közé tartozik, akiket tanácsos idegelni. Azonban meglepően gyorsan normális ütemre váltott a lélegzetvétele.
- Szóval cigarettázni szeretnél?
A hangja teljesen nyugodt volt, azonban a torzítás, és a természetes mélység miatt még most sem volt kedvesnek mondható. Kivette Tepes kabátjából a cigarettás dobozt, majd meggyújtott két szálat. Az egyiket a férfi kezébe nyomta, a másikat viszont ő maga kezdte el szívni. Nocsak, az elit egyik tagja egy doboz koporsószeggel megkenhető?
Azonban a leányálom pillanatokon belül véget ért, ugyanis alig, hogy a meggyötört rabszolgatartó szájába vette a nyugtató dohányszálatt, a cigipartnere jobb kezével megragadta a torkát, és ereőteljesen szorítani kezdte. Közben folyamatosan hátrafelé haladt, aminek köszönhetően Tepes felborult a székével. Kyle azonban szemtől szemben akart vele beszélni, így felrángatta, és a falhoz nyomva. A fojtó szorításból akkor engedett csupán, mikor az áldozata az ájulás szélén volt. Ekkor hagyott neki egy levegővételnyi időt, majd ismét a nyaka köré fonta az ujjait.
- Jól válogasd meg a szavaidat Féreg, mert könnyen lehet, hogy ezek lesznek az utolsók. A szorítása ekkor még erősebb volt. A vaskos ujjak nyomai valószínűleg egy két napig még a férfi nyakán maradnak. - Most pedig elmondod szépen, hogy mi mindent köptél el nekik a parkról, ha nem szeretnél kínok között, összevizelve, szarosan megdögleni. Ismét az ájulás határáig szorította a kereskedőt, azonban aztán beszélni hagyta. A férfinak ekkor ugrott be, hogy azzal vádolják, amit Lucy elkotyogott. Valószínűleg történt valami valami a parkban azóta, hogy a rabszolgalány kotyogott. Valami olyasmi, ami miatt most Tepes van bajban. Tünde közben végzett a dolgával, azonban amikor megszólítja Kylet, az a bal kezén lévő mutatóujjával csöndre inti. Egyelőre nem úgy tűnt, mint aki a rádióval akart foglalkozni. A fojtogatós játékát sokkal jobban élvezte, egyedül akkor engedett, mikor meghallotta az állat bömbölését. Azonban amikor meglátta a férfi karján lévő L betűt, ismét dühbe gurult. Megragadta a férfi kezét, és nemes egyszerűséggel elnyomta rajta a csikkjét. - Szégyeld a rohadt pofádat, te büdös féreg. Nézd mit csináltak belőled! Egy büdös kutyát! Elvette tőle a liberátor puskáját, és egy 10mm-est nyomott a büdös áldozata kezébe. - Mi ketten még nem végeztünk. Felelte, aztán odalépett Tündéhez. Meglátta a kezében a rádiót, azonban nem hajlott arra, hogy hazavigyék. - Add azt ide nekem, Kiscicám. Miközben kimondta ezeket a szavakat, a lány mögé lépett, hozzásimult, és végighúzta a tenyerét annak fenekén, majd az oldalán, és végül a kezén, egészen annak kézfejéig, és elvette tőle a rádiót. Aztán a földhöz vágta, és rátaposott. - Cicus, Bryannel gyújtsátok fel a szobát, verjétek szét a rádiókat, és mindent ami elektronikus. Nem adunk esélyt a liberátoroknak arra, hogy itt maradjanak. Az állatkák dühösek, szóval én csipkedném magam. Féreg, Adam, ti velem jöttök. Visszamegyünk a parkba. Találkozó tíz perc múlva a dzsungelház bejáratánál. Tünde: A hely tele volt gyúlékony dolgokkal, benzines kannák és elektronika. Amennyiben szeretsz rongálni, akkor itt bőven kiélheted a rombolási vágyad. ÉGJEN MINDEN! Bryan látszólag élvezte a munkáját, mosolyogva locsolta szét a benzint a szobában, még a végén elveszi tőled az összes mókát... A máglyás partyt a már korábban is nagyon jól hallott hang zavarja meg. Most azonban nagyon jól kivehető volt, hogy milyen állat a forrása. Egy gorilla közelített felétek. Választhattatok, hogy felveszitek vele a harcot, vagy pedig menekültök. Az utóbbi azért nem lenne előnyös, mert a generátorok a folyosó végi szobában vannak, oda pedig még nem volt időtök eljutni. Azok a gépek rengeteg áramot termelnek, így ha a liberátorok tudnak ide felszerelést hozni, valószínűleg pár nap leforgása alatt újra beüzemelhetik a szobájukat... Ellenérvnek viszont ott van egy mérges gorilla, a döntést pedig gyorsan kell meghozni. Tepes: Az út kinos csendben telt, egyik férfinak sem állt szándékában hozzád szólni, és te sem éppen őket képzelted a legideálisabb beszélgető partnerednek. Te haladtál legelöl, egyértelmű volt a célzás. Akármi is vár rátok odakint, valószínűleg téged fog megölni először. Szerencsére azonban a vadásszezon véget ért, így egyetlen állattal sem találjátok szemben magatokat. Ellenben emberi léptek zaját igen. Még mielőtt bármit is tehetnél, Kyle megragadja a sebes karodat, és jó erősen megszorítja a rajta lévő sérülést. Egyértelműen azt akarta, hogy elordítsd magad. Ezt követően vaktában lövöldözni kezdett a levegőbe, majd egy váratlanul érkező jobbenyes kíséretében kiütött. Még hallottad, ahogy a két férfi léptei fokozatosan eltávolodnak, aztán teljes sötétség. Nem tudod, hogy meddig lehettél kiütve, azonban arra ébredtél, hogy valaki, vagy valami feléd közelít. Mint kiderült, egy emberi lényről van szó. Bár te inkább agresszív kismalacnak hívod a férfit. Mögötte halk macskaléptekkel egy rettegő, reszkető nőszemély állt. Ahogy a korábban kínokat okozío rabszolgatartó föléd hajolt, abban a pillanatban megsorozta őt a szekrényből előtörő Adam. Kyle sem volt tétlen, ő Stacy-re szegezte a fegyverét, azonban nem mozdult, csak rád nézett. Itt volt az ideje a meleg viszontlátásnak. |
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Kristóf on May 26, 2017 14:32:00 GMT 1
Egyre jobb ez a nap, Kyle még a zsebemből is kilopja a zöld cigis dobozt amin még mindig virít a „MALBORO” felírat. Hol a fenébe szereztem ezt a dobozt tényleg? Tuti nem családi hagyaték és nem is útközben szedtem fel. Azt hiszem az egyik árútól vettem el, de lehet, hogy valamikor az egyik kereskedőtől? Vagy netalán fogadáson nyertem valakitől? Nem emlékszem. Nem is a legjobb, kéne szerezni egy jobbat, egy olyan fémet amivel az elit tagjai menőznek. Azért a dobozt vissza adhatta volna, nem csak egy száll cigit, igaz, hogy csak 5 száll volt benne, de akkor is. De legalább van cigim, ez legalább egy jó pont a mai napomon. Lehet még se olyan nagy állat ez a Koponya mint mondják. Talán lehet vele cigizni, beszélgetni az árú árfolyamáról, kurvákról és a jó rum…BAZD MEG! Nem kapok levegőt, még egy slukk annyi idő se telt el, de máris vadállat. Érzem a torkomon az ujjait. Ez fáj, nem kapok levegőt. Hörgő hangot hallatva kiesik a számból a cigim. A kezeimmel odakapok a torkomhoz és eredménytelenül próbálom lefeszíteni az kemény ujjakat a torkomról. És még mindig fáj a hátam. Alig láttok valamit. Kyle ronda maszkja egyre homályosabb. Minden egyes levegő vétel nehezebb. Érzem ahogy a lábam alól kicsúszott a talaj. Majd enged a szorításon, amit egy mély és nagy levegővételre kihasználok.
- Jól válogasd meg a szavaidat Féreg, mert könnyen lehet, hogy ezek lesznek az utolsók. – Majd újra megszorulnak a nyakam körül az ujjai, pedig épp egy mély levegővételben voltam. Máma ez már hányadik alkalom, hogy megfenyegetnek? - Most pedig elmondod szépen, hogy mi mindent köptél el nekik a parkról, ha nem szeretnél kínok között, összevizelve, szarosan megdögleni. – Majd újra enyhülnek a nyakam köré fonódó ujjak. Basszus olyan a szorítása mint egy kígyónak.
- Anyám sírjára esküszöm semmit se mondtam. Senkise mondott közülünk semmit. – Közben pedig ezerszer elátkozom Lucyt amiért beszélt, de magamat is mert magammal hoztam. Valami biztos történt a parkban, hogy ilyen dühös Koponya. – Nem mi voltunk. – Hirtelen ötlettől vezérelve még kotyogott valamit. Persze még hallom a kurva kérdését. Szép hangja van. Ez tuti valami házi lottyó amit Kyle eddig elzárt. – Hanem valaki más. Valaki a Parkból. Három libsi, én és a rabszolgám, aki már halott. – Félig hazudom, félig pedig tényleg igaz. Csak kerüljön a kezeim közé Lucy újra és megölöm. - Van egy áruló köztünk. Már napok, sőt hetek óta nyomozok utána, de még nem tudom ki lehet az. Csak azt tudom, hogy hivatalos árus, de lehetnek segítői. Hisz abba a nagy forgalomba nem juthatott volna be egy Liberátor se a Parkba. Valaki belülről köpött. Én nem köptem. A rabszolgám aki velem jött már halott volt mielőtt elkaptak minket. – Majd jön egy állati bömbölés. Most tényleg összehúgyozom már magam. Ez a nap már nem lehet ro…- ÁÁÁÁÁÁÁÁ! – Elnyomja a kézfejemen a cigi csikkjét Koponya, úgy érzem megtalálta az új bőrdíszem.
- Szégyelld a rohadt pofádat, te büdös féreg. Nézd mit csináltak belőled! Egy büdös kutyát!
- Mert eddig nem az voltam? A ti büdös kutyátok. – Még egy erőltetett ronda mosolyra azért futja- . Gazdi. – Ezt pedig egy erőtlen hörgő rövid röhögés kíséri.
- Mi ketten még nem végeztünk – Vágja Koponya a fejemhez miközben egy 10 mm –est nyom a kezembe. Ez már legalább jobban áll nekem. Ismerős. Tényleg a stukkerek. Vissza kéne szerezni Duncanét és az enyémet.
- Valaki nem látta Duncan pukkantóját? – Kérdem halk és erőtlen hörgések közepette. Majd pár percig fekszek a hideg földön. Nagyon kellemes. Egy kis nyugalom. Lecsukom a szemem és pihenek és elképzelem mit teszek majd Lucyval. Ettől a gondolattól pedig elmosolyodok és már egy kicsit tisztább röhögést is hallatok. Annak ellenére, hogy valami borzalmasan nagy állat tart erre.
Hamarosan azért felkellet kelnem. Hát ezt nevezem pompás társaságnak. Koponya és kis társasága. És basszus. Ők is jókor érkeznek. Pedig kezdtem épp kézbe venni a gyeplőt. Csak idő kérdése lett volna és mindent megoldok. Milyen nagyszerű is az, hogy még elől haladok. Se kedvem, se erőm nagyon a haladáshoz, majdhogynem inkább csoszogok. Tuti valami nagy és szőrös fogja rám vetni magát és akkor Kyle mossa kezét. Én halott vagyok. Valami közeledik. Ekkor megtorpanok és idegesen tekintek körbe. Ez nem állat. Ezek emberek. Majd éles fájdalom nyíllal a sebes karomból.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! – Üvöltöm, mint a fába szorult féreg. Már kezdem érteni mit éreznek az áruim. A következő amit érzek lövések hangja és egy jobb egyenes az arcomban és a teljes sötétség.
Nem tudom mióta fekszek itt, de olyan kényelmes. Kellemes. A sötétség hívogató. Megnyugtató. Kellemes. De valami visszaránt. Léptek a sötétségben. Nem tudom ki lehet az, de közeledik. Egyenesen felém tart. Lassan felnyitom a szemem és meglátom kismalacot. Már szinte nem is érdekel. De ami jobban érdekel az a mögötte osonó nő. Lucy. Hát végül meglátott a legkiszolgáltatottabb helyzetemben. Ez megalázó. Egy uralkodónak még halálán is tiszteletet kellene parancsolnia. Már vár a sötétség. A kellemes, békés sötétség. Meg a faszokat. Megerőltettem még a végtagjaim. Összegyűjtöm a megmaradt kis erőm és haragom és megpróbálok lassan felkelni. Eközben fegyverropogás zaja tölti meg a levegőt és kismalac holtan terül el, Lucy pedig rémülten áll ott. Szóval én voltam a csali Kyle. Ezt még úgy meghálálom neked. Esküszöm. De végre sikerült ülőhelyzetbe tornázom magam. Megeresztek egy gonosz, hamis mosolyt Lucyra. Amit egy teljesen erőtlen, szomorkás nevetés követ.
- Mit is ígértem neked mikor elváltunk egymástól Liberátor? Ja igen! Elbeszélgetünk. Remélem készen állsz egy egész estén át tartó beszélgetésre, cicus. Emlékszem még arra amit velem tettél. - Minden fogammal mosolygok rá. – Hajolj közelebb. – Ha ezt megtette, szép lassan és olyan halkan, hogy csak ő hallja suttogni kezdek neki. – Maradj csöndben vagy csak rontasz a helyzeteden. Most pedig segíts fel. – Miután sikeresen felkeltem, átvetem a jobb karom Lucy vállán. – Nézd Kyle. Elkaptam. – Széles, már-már irritáló mosolyt viszek fel az arcomra.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on Jun 2, 2017 21:16:59 GMT 1
Ejnye Kyle. A seggtapizásért elveszíted az eddig felhalmozott gentleman pontjaidat. Azthittem, hogy ez valami plátói lesz. Odafordulok Kobakhoz és naaagy cuki szemekkel ránézek.
-Nyauuu.-olyan vékony hangocskán nyávogok ahogy csak kifér. Reméljük vevő a cukiságra.
Szegény rádió kár érte. Elmorzsolok egy könnyet. Szegény rádió. Rajzolok egy szomorú szmájlit a halott csávó véréből a falra és megvárom míg ez a fasz befejezi a dolgát. Még élvezi is. Ekkora barbárt. Azon a szaron egy havi kaját lehetne venni. Mikor is a női érzékem jelzi, hogy kibaszott nagy állat pöcs van a közelben. Mélyet szippantok a levegőbe.
Ehh. Ez nem túl nagy mindössze négy centi. De azért előhúzom a katanámat egy közepes méretű kutya még lehe....
-EGY KIBASZOTT GORILLA?!-kiáltok fel.
Ekkor ugrik be, hogy a testarányokat tekintve a gorillának van az egyik legkisebb
méretű pénisze az állatvilágban, viszont mentségére szóljon, hogy nincs
is szüksége nagyra, mivel nem ezen múlik a párosodás sikeressége.
Bryanre pillantok. Oké ez a fasz kizárt, hogy túléljen egy pofont a gorillától. Nem olyan kemény. Dehát ki az?
-LŐDD LE BASZKI!.-rántom a csávót a gorilla elé én pedig a magam kisebb kaliberű fegyverével hátrálni kezdek és figyelem a fickót.
Ha a golyók nem fognak a dögön vagy a gorilla eléri abban a pillanatban tipli van megkeressük Kyleékat vagy valami olyan helyet amiről nem rí le, hogy csapda vagy valamilyen újabb randa állat van benne de cserébe a dögök nem tudnak kergetni. A többesszámról jut eszembe. Ez már nyolc centinyi gorillapénisz a levegőben. Bizony ezek többen vannak.
Ha Bryannek sikerül leszednie a dögöt akkor besorolok mögé a puttyogómmal és megszórom az állatot hátha nem pattanik le a golyó.
Mellesleg a libsik tök hülyék? Egy olyan helyre építik a kommunikációs központjukat amelyiket bármelyik vadállat könnyen elérheti? Ezek meg vannak veszve.
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Jun 11, 2017 14:37:37 GMT 1
Tünde:
Bryan eszeveszettül lövöldözni kezdett a gorilla irányába, a golyók azonban csak súrolták az állatot. A férfi ideges volt, és a remegéséből itélve legalább annyira félt, mint az Féreg nevű rabszolga(?) akinek Kyle megszorongatta a nyakát. Ez mondjuk nem vizelt be, de bárcsak abban látszott volna meg a félelme. Egyszerűen képtelen volt eltalálni az állatot, így az könnyű szerrel rávetette magát annak vállaira. Azonban nem végzett vele, pusztán baknak használta, hogy eljusson HOZZÁD!
Az állat rádvetette magát, és végigkarmolta az oldalad.
A seb nem volt mély, azonban a karmolás továbbra sem ment a fürdőruhád színéhez. Az állatot végül a hirtelen felrobbanó tűz riasztotta el a közeledből. Bryan eltalált valami gyúlékonyat, miközben a másik állatra lőtt. A lángok megcirógatták a lábadat, azonban azon kívül, hogy néhány kósza szőrszálat leperzseltek, semmi bajod nem esett. Legalább nem kell epilálni.
Bryan viszont már nem volt ilyen szerencsés, sikerült ugyan kivetődnie a folyosóra, azonban a bal keze elég durván megégett. Egyértelműen hátráltatná a haladást, és nem is biztos, hogy ilyen súlyos égési sérülésekkel el jutna-e parkig.
Viszont ha megölöd, és esetleg elemelsz tőle valamit, akkor az már nem biztos, hogy imponálna a "Főnök"-nek. Ha viszont életben hagyod, akkor támogatnod kell szegény szerencsétlent egészen a dzsungel bejáratáig. Lehet, hogy az állandó nyöszörgésével újabb vadállatokat vonzana a nyakatokra.
Kristof:
Lucy teljes teste reszketett, és annyira el volt fehéredve, akár egy holttest. Vagy egy blogger. Azonban mint kiderült, nem tőled félt első sorban. Egy csiga sebességével fordította a fejét Kyle irányába. Engedélyt kér tőle. A TE árud. A maszkos férfi kuncogni kezdett, majd gyakorlatilag rád lökte a "liberátort". Nyárfalelvél módjára remegett, még akkor is, mikor beléd kapaszkodott. A tekintéből kiolvashattad, hogy most viszont már tőled félt. A helyes megfogalmazás az, hogy inkább tőled is. Tudta, hogy amit kapni fog, azt egy életre megemlegeti, azonban úgy tűnt, hogy a teste ezt képtelen volt elfogadni. Amikor átvetetted rajta a karodat, és megindultatok az elit felé, a lány két lépés után összerogyott. Magzatpózba feküdt, és rángatózni kezdett, mint egy félőrült. Arcáról patakokban folytak a könnyek, a száját pedig véresre rágta.
- Csak... öljenek... már... meg...
Nyöszörögte alig hallhatóan. Szemmel láthatólag nem kívánt visszamenni a ketrecbe, bár az sem kizárt, hogy őt is megviselte az állatkert.
- Féreg, van fél perced, hogy összekapard a "zsákmányodat", vagy vele együtt a vadászt is kinyírom.
Kibiztosítta a fegyerét, majd Adammal együtt számolni kezdett.
-1... |
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Kristóf on Jun 21, 2017 7:38:41 GMT 1
| A Szépség és a Szörnyeteg |
Legalább van életösztöne a cicusnak és tudja kitől kell jobban tartania, de ezt a sértést még nagyon megkeserüli mind ő, mind Koponya. Egyszer mindenért megfizetnek. Igen egy szép napon majd nekem fognak könyörögni az életükért. Hogy megtartsák azt a szánalmas kis életüket. Ezekből a gondolatokból csak a „mankóm” összeesése zökkentet ki. Úgy látszik már nem bírja tovább. Szóval ilyen az amikor valaki feladja az életet. Szánalmas, de mégis elégedettséggel tölt el a látvány. Talán mert ez az én munkám eredménye? Lehet. De össze kéne kaparni a földről, Koponya lőni készül. Szóval lehajolok Lucyhoz és elég hangosan mondom ki a szavakat ahhoz, hogy még Kyle is hallja. - Szánalmas vagy. Tudod miért? Mert feladtad. Azt hiszed a halál a megoldás? Azt hiszed?! Hát nem. Az csak a gyengék útja. Bár mit is várok tőled. A szemedből már rég hiányzik a küzdés és a harag lángja. Mert én kiirtottam onnan. De láthatólag nem is akarod visszaszerezni. Nem akarsz már megölni se. Csak egy árú vagy és az is maradsz! Még egy nálam is szánalmasabb izé vagy. Ez akarsz lenni vagy újra ember? Ha ember akarsz lenni kellj fel és járj! Ha csak szar akkor pedig dögölj meg én nem pazarlom az időm ilyenekre és a töltényt se pazarolnám rájuk. – Az utolsó szavakat inkább Kyle felé intézzem. Majd zsebre vágom a kezeim és várok mit mond Lucy. Ha hajlandó küzdeni egy nehéz és lassú sóhajjal átvettem a kezét a vállamon és talpra segítem. Ha csak tovább nyöszörög és a halálért könyörög otthagyom és elindulok magam a Park felé. Kihúzva magam és a lehető legkevesebb jelét mutatva a gyengeségnek és bízva abba, hogy Kyle nem lő le. Akármi is volt Lucy válassza útközben megfogadom magamnak, hogy soha nem fogok gyengének látszani. Soha többé nem alázhatnak meg így. És leszámolok az összes ellenségemmel és szerencsétlenségükre mindenki az ellenségem. |
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Jul 6, 2017 12:16:42 GMT 1
Lucy lesütött szemekkel hallgatta végig a mondandódat, próbálta befogni a füleit a kezeivel, de valahogy akarva-akaratlan mindig nyitva hagyta az utat a felé irányuló zajoknak. Ahogy a mondandód végére érsz, hallod, ahogy összekoccantja a fogait, aztán talpra áll... A meglepetések sora nem itt ér véget, ahogy felkelt a padlóról, minden gyűlöletét beleadva pofonvágott. Épp érte a sérült orrodat, így borzalmasan fájt az ütés, viszont volt annyi lelki jelenléted, hogy ne mutasd ki. Üvöltözve készült a következő ütés lemérésére, de... - GYŰLÖLLEK! DÖGÖLJ MEG! MMMMMPH! Kiabálta elkeseredve, amíg Adam be nem fogta a száját, és hátra nem csavarta a kezét. - Fogd be a szád te szakadt lotyó, épp elég állattal találtuk szembe magunkat miattad. Hülye kurva. Láttad a szemében fortyogó gyűlöletet, és könnyedén kiolvashattad belőle, hogy nem retteg, nem fél. Már nem érdekli, hogy mi lesz vele. Elveszett, mint ember, és talán elveszett, mint rabszolga is... Kyle eközben a karóráját bámulta. Valószínűleg nem működött, ugyanis már vagy négy perce 6 óra 14 percet mutatott. A másodperc mutató legalább működött... - A drágaságom már késik egy ideje. Adam, kisérd haza Férget és a macskáját... Elővett a táskájából egyetlen egy darab esőkabátot, és feléd nyújtotta. Ám mielőtt érte nyúlnál, visszarántotta. - A lótyódnak is szüksége van egyre, nem igaz? Szemügyre vette a ruhadarabot. - Hmm, ha itt elveszünk belőle, és ha ezt itt felszakítjuk... IGEN! Végigtáncoltatta rajta a kést, és kvázi egy ponyvát készített belőle. Nem volt valami nagynak mondható, és csak nagyon minimálisan volt alkalmas két személy védelmezésére. Egyértelmű, hogy jó szorosan össze kell majd alatta bújnotok, különben mindketten kaptok majd a halálos esőből egy darabkát. Adam látszólag rendkívül szórakoztatónak találta a dolgot, ugyanis miközben rágyújtott egy gyors cigarettára - a füstjét szándékosan feléd fújva -, megengedett magának egy halk kuncugást. - Még valami. - A maszkos "pajtásod" úgy tűnik, hogy továbbra sem hagy neked nyugtot. Ezúttal viszont végre valami számodra is hasznossal áll elő. Konkrétan egy sokkoló nyakörvet vett elő, amit egykor a kutyákra szoktak pakolni.  Egy pillanatig megvan benned a félelem, hogy ezt Kyle bizony a te randa nyakad köré akarja csavarni, azonban szerencsédre (vagy Kyle szerencséjére), ez Lucy nyaka köré került. A távirányító viszont... Adamébe. - Ha rosszalkodna a kishölgy az úton, 5-ös fokozat, ne kíméld. Odalépett a törékeny Lucykéhez. - GPS is van benne, ha szökni próbálnál, drágaság. Rátette a mutatóujját a lány orrára, mintha csak egy macska lenne, aztán hozzád intézte a búcsúzó szavakat. - Holnap délelőt jelentesz a Főnöknek, vagy a következő a te nyakad köré kerül. Óh, és, hogy ne mond, hogy szörnyeteg vagyok... - Adamra nézett - Add oda a parkban a játékodat Repes-nek, had játszon ő is a saját prédájával. Most pedig, hordjátok el magatokat! Pár perc múlva én is csatlakozom hozzátok, egyedül, vagy a drágámmal, az még elválik... /Ez a kocka nagyon kedves, ő dönti el, hogy az úton be-e ver az esőkabát alá az eső: tkX5j1iW1-61-2-3 - Nem 4-5 - Pár kisebb seb 6 - Egy szép nagy, Lucy megbotlik az úton / ***Ahogy haladtatok a hazúton, valami zöld fényre lettél figyelmes. Ha közelebbről megnézted, akkor rájöhettél, hogy ezek bizony a célkereszt jól felszerelt katonáinak célzást elősegítő lézerei. Nekik bizony nincs szükségük eső-ponyvára, speciális védőruhában gyűjtögetik a fertőzötteket. Csak ketten vannak, valamint egy sárga védőruhás figura, aki valamiféle bilincset helyez a fertőzöttek kezeire, lábaira. Ha észre is vettek, valószínűleg nem törődnek veled, mindketten tudjátok, hogy egy ilyen összecsapásból melyikőtök kerülne ki győztesen. ***
A parkot elérve Adam betartotta a szavát. Elköszönés nélkül a kezedbe nyomta a távirányítót, majd ment a dolgára.
Azoty ránéztél az órára, csalódnod kellett. Hosszú volt még az éjszaka, akármennyire is tűnt örökkévalónak a szenvedéseid miatt. Pár dolgot még el tudsz intézni, amit korábban szerettél volna (a nyomozással, fényképekkel kapcsolatban például), de be is dőlhetsz az ágyba, elvégre ki akarná, hogy ez az éjszaka hosszú legyen?
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on Jul 6, 2017 19:35:13 GMT 1
-Hát Bry...mindig egy fasz voltál. Legalábbis az én szememben addig egy fasznak minősülsz amíg nem bizonyítod az ellenkezőjét. Te még csak meg se próbáltad. Ráadásul mérhetetlen értékű technológiát kúrtál tönkre.
A katanámat a megégett fickó torkának szegezem. Majd egy könnyed vágást ejtek rajta. Nincs végszó, nincs utolsó kívánság. Nincs jog. Csak a világ van. A fickó halálra van ítélve így is-úgy is. Megtörlöm a kardomat és visszateszem a tokjába. Ezután elveszem a fickó fegyvereit, lőszerét meg az esetleg nála lévő hasznos cuccokat. Aztán előkapom a párducd bőrt a táskámból és a sebemnél a derekam köré tekerem. Királyul le is lóg az egyik combomat félig eltakarva. De legalább a vérzést elállítja. Annak ellenére, hogy még mindig picsául fáj. Az a tetves gorilla igazán nem bírt volna a rá egyáltalán veszélyes célponttal törődni. Fasz mutánsok.
Miutánm befejeztem a sebkötözést az újonnan zsákmányolt gépfegyveremet magam előtt tartva kezdek el óvatosan átvágni az állatkerten. Lehetőleg úgy, hogy ne keresztezzem egyetlen állat territóriumát sem. Meg kell találnom kobakot. Mégis, hogy a faszba jutott eszébe a csávónak ilyen terepen hátrahagyni az embereit? Ez a fickó egy hihetetlen rossz vezető. Hova ez a kruva nagy sietség?
Ha megtalálnám a Kobakot meg a másikat majd benyögöm nekik, hogy Bryan a robbanásban lelte halálát. Amin a nyakát megvágó üvegszilánk sem segített sokat. De gondoltam megmenthetem róla a menthetőt.
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Kristóf on Jul 6, 2017 20:28:57 GMT 1
Legalább lábra tud állni még a kedveském. Ezt azért nem vártam volna. Azt hittem nekem kell majd talpra állítanom. Felkel, megáll velem szembe, látszik ahogy valami izzik a szemében, majd csattan a pofon. Ez fáj! Kurvára fáj! Pont az orromat. Mi baja van mindenkinek az arcommal?! - GYŰLÖLLEK! DÖGÖLJ MEG! MMMMMPH! – Üvölti felém Lucy. Mielőtt Koponya csicskása be nem fogja az aranyos kis száját. Aranyos látvány volt ez. - Remek drágaságom. De előtte húzz sorszámot és állj a sor végére. Előtted még ott van egy kisebb seregre való liberátor és egy horda zombi. De jó látni, hogy visszatértél az élők közé. - A nő arcába mosolygok a lehető legsunyibb mosolyommal amitől még nem kezd el fájni újra az arcom. A lehető legkevesebb fogamat mutatva. Olyan jó volt belenézni a kicsike kis cicus szemébe. Jó volt látni benne a haragot és gyűlöletet amit irántam érzet. Jó, jó. Élvezet lesz ezeket elvenni tőle újra. Végig nyalom az alsó ajkam. Most már tényleg emlékeztet anyámra. Annak voltak ilyen szemei amikor csúnyán hajba kapott valakivel. Rengeteget változott egy nap alatt Lucy és egy érdekes új játékszerré lett. Kíváncsi vagyok vajon hogy lehet vele játszani. Talán…Igen…Ez érdekes lenne. Hasznos és érdekes játékot játszhatnék Lucy-val. Bár nem biztos, hogy hasznos, de érdekes és vicces is lehetne. Alig bírom türtőztetni magam egy fájdalmas, de halk kuncogást hallatok miközben Lucy szemeibe nézek. Majd elfordulók, tarkómra rakóm a karom és elkezdek körbe-körbe sétálni amíg Koponya motyog maga elé valamit. Majd meghallom, hogy valamit elővet, oda fordítom a ronda pofám és látom, hogy egy esőkabát. De jó. Legalább nem kell szégyen-szemre futnom. Majd közli, hogy nincs több és elkezd szabósat játszani. De legalább közel leszek a drágaságomhoz. Miután végzett a mesterművével még oda szól hozzánk. Remek, most mi van? Komolyan kezd elegem lenni ebből a napból, de sajnos még közel sincs vége. Lassan pedig a látómezőmbe kerül egy nyakörv. Egy halk, fogak között kipréselt bazmeggel nyugtázom a látványt. Ilyenre csak a nagykutyáknak van kerete. Csak ne az én nyakamra kerüljön. Csak ne az én nyakamra kerüljön. Egy halk megkönnyebbülést kifejező sóhajjal nyugtázom, hogy az aranyosság az aranyoskám nyakára került. Már nyúlnék is a távirányítóért mikor az a csatlós kezében köt ki. Szép mondhatom. Még ennyi örömöm se lehet a mai napban? Mindegy, legalább elmehetünk innen anélkül, hogy bármit mondana nekem Koponya. Csak Lucy-val játszik egy picit. Majd felém fordul. - Holnap délelőtt jelentesz a Főnöknek, vagy a következő a te nyakad köré kerül. Óh, és, hogy ne mond, hogy szörnyeteg vagyok... – A csicskására nézett - Add oda a parkban a játékodat Repes-nek, had játszón ő is a saját prédájával. Most pedig, hordjátok el magatokat! Pár perc múlva én is csatlakozom hozzátok, egyedül, vagy a drágámmal, az még elválik... - Igenis Koponya Kyle! – Egy nem kicsit túljátszott szalutálás és lábösszecsapás után megfordulok , bebújok a ponyva alá, a drágaságom mellé, jó közel, bár kicsit taszigál. – Lépés indul! Bal-jobb, bal-jobb! Ezt követően elindultunk a hosszú útra. Lucy nem nagyon akart megtűrni maga mellett és folyton lökődött. - Mi az drágám? Miért nem akarod, hogy hozzád bújjak? Így megázok. De mielőtt még bármit szólhatna a kicsi lányka. Az én zsákmányom, csöndre intem. Valami nem stimmel itt. Valami nagyon nem stimmel. Beletelik egy kis időbe míg rájövök mi az ami fura. Zöld fények vannak a levegőben. - Mi a fasz? Nézem egy darabig a fényeket majd rájövök. Ezek a metró lakó katonák. Na remek. Ezek is itt vannak. Rühellem őket. Nagyon. Főleg azért mert jobb cuccaik vannak mint nekünk. Meg folyton ezekkel a sétáló agy halott hullákkal foglalkoznak. Csak tudnám, hogy mit kezdenének velük. Talán itt lenne az ideje megkérdezni. - Héj nem nézzük meg mit csinálnak a kedves emberek arra felé? Benne vagytok? Oké gyerünk! Ha senki sem ellenkezik lassan arra kezdem el irányítgatni a ponyvát és erős iramot diktálva (már amennyire erős iramot tud diktálni egy félholtra vert ember) Mikor olyan jó 15 métert megtettünk, megállok. Köszörülök a torkomon, bár már valószínűleg kiszúrtak minket. - Szép jó estét katonák! – Rikkantóm feléjük, bár a mondat vége felé erős karácsolásba megyek át. – Remek időnk van, nemde bár? Nem igazán akarom magukat zavarni a munkájukban, de nem igazán tudom mit csinálnak. Hallottam már pletykákat az ilyen akcióikról, de sose hittem el őket. Tudják milyenek ezek az emberek. – Ekkor kétszer megtekerem a jobb mutató ujjam a homlokom mellett, jelezvén, hogy gyogyósok azok az emberek akikre az előbb utaltam. - Bár lehet volt némi igazság a történeteikben. Szóval magukat érdeklik ezek a sétáló hullák, igaz? Talán érdekelheti önöket egy nagyobb csoport is, nem messze innen egy banda idióta kitalálta, hogy zombikat vezet a Park felé egy kis játékautóval. Nem tudom, hogyan, de működik. De szép számmal szedtek össze ilyen dögöket. Na mindegy megyek is. Hagyjuk magukat dolgozni. További szép estét! Ezután sarkon fordulok. Semmi érzelem nem ük ki az arcomra, zsebre rakott kézzel megyek. Kyle csatlósa bármit mond, nem figyelek rá. Most már nem érdekel és próbáljon meg csak fenyegetni akkor hamarosan nagyon előkelő helyre kerül a személyes „Most megdöglesz te hülye” listámon. Kicsit csíp az eső, de mit lehet tenni, ha nem férünk a bőrünkbe? (Ez akkor is érvényes, ha nagyon elakarnak hajtani minket a katonák) Miután végre visszaértünk a Parkba a csicskás lepasszolja nekem a távirányított. Én ezt egy ronda mosollyal köszöntem meg, majd hagytam had menjen amerre akar. Van fontosabb dolgom is mint ilyen hülyékkel vesződni. - Gyere Lucy. Hosszú az éjszaka, de a gonosz sose alszik ahogy a mondás tartja! Haza megyünk. Mikor elérem a házam első dolgom megkeresni Szakáll haverjait. - Jó estét barátaim! Remélem nem tettétek tönkre az otthonom. Héj te! Fogd meg ezt amíg átöltözök. Ne nyomkod ha nem muszáj. – Ekkor átadom az egyiknek a kulcsot, majd belépek a szobámba. Előkotrom a szekrényből azokat a ruháimat amiket nem sajnálok összevérezni majd irány fürdeni. Kevesebb mint 10 perc alatt végzek. Ki mosom a sebeim és letörlöm a bőrömre száradt vért. Na meg az a kevéske meleg víz is csodákra képes. Miután felöltöztem első dolgom volt vissza venni a távirányított. - Köszönöm, hogy megfogtad. Na most barátaim. Hova tettétek a foglyunkat? – Amint megkaptam a választ. – Remek. Akkor segítsetek átvinni a műhelyembe! Mozgás! Nem leszek fiatalabb és sok dolgom van még ez alatt az este alatt.  (Váltó ruha) Amint sikerült elkapni a foglyot és kikötni a kedvenc asztalomhoz kifújom magam. Oda lépek az egyik fiókhoz és kiveszek onnan egy éles húsbárdot, egy csomag szöget és egy kalapácsot. - Nos fiúk köszönöm az alázatos munkátok, de kérlek titeket térjetek nyugovóra, holnap sok dolgotok lesz. Sok hullát kell végleg a sírba tenni. Na jó éjt és kérem a kulcsaim! – Ezután Lucyhoz fordulok. – Drágám te pedig legyél jó kislány és sétálj be az egyik celládba! Miután elmentek és Lucy-t is sikerült bezárni a cellájába végre foglalkozhatok a fontos dolgokkal. Mr. Black szaros nagyszájú barátjával. Az övemre akasztom a zsák szöget és a kalapácsot. - Nos üdv Sir hogyishívjákmertkicsitseérdekelaneve. Tudja beszéltem a főnökével és azt mondta meg is ölhetem magát, csak ne kérdezzek rá, hogy hol is van az a bizonyos Ígéret Földje. És én egy rendes üzletember vagyok. De gondolom sok egyéb dolgot tud még. – Eközben kezembe veszem a húsbárdot. És levágom a jobb kezén a kis ujját. A kis hús darab ide oda gurul az asztalon. Szép látvány. Nagyon szép. De még szebb ahogy a vér ki csurran a húsból. Megidéző látvány. Nem bírom megállni rég ettem valami jót és egy kicsi még nem árthat. Így bekapom azt a kisujjat és hangosan elcsámcsogok vele, majd kiköpöm a csontot. – Nos a kérdés csak az mikor kezd el beszélni. Az első kérdés. Hol vannak a liberátorok bázisai? – Akár válaszol akár nem ezúttal is lecsapok. De ezúttal a bal kézfején lévő újjakra. Most két kicsi hús tönk gurul végig az asztalon. – Tudja ha mindent elmond anélkül, hogy kérdeznem kéne annál több ujja maradna meg. Ekkor elrakom a hús bárdot. Kibontom a szöges zsákot. – Nos a második kérdés. Mit tudsz az Emlékműről? Tudod arról amit már egyszer kisöpörtünk. Ha válaszolsz csak az egyik sebedbe állítok szöget. Ha nem kettőbe. Nos halljam. – Nos ha válaszolt a bal kezén lévő valaha a kisujjához tartozó sebhelybe beleállítom a szöget. Ha nem még a gyűrűsujjának a helyébe is beleverek egy szöget a kalapáccsal. Azok a méz édes sikolyok. – Kövi kérdés. David Jones! Mit tudsz róla? – Ezúttal a szöget a bal válla felé tartom. Ott van a szög és csak arra várok, hogy elmondja mit tud. Ha nem tetszik a válasz, csak rácsapok a kalapáccsal és máris egészen a csontig hatol a szög, sőt ha jól ütöm meg még meg is repeszti azt. De ha tetszik a válasz akkor persze ez nem történik meg. Elrakom a szöget és a kalapácsot is az övemre tűzöm. Előveszem a húsbárdot újra - Na már most az utolsó kérdés. Ha tudod a választ és nem mondod meg a szemed láttára fogok zabálni a beleidből.– Ekkor megcsillantom felé a bárdot. – Nos tudod? Nos tudod ki a besúgója a Liberátoroknak? |
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Jul 26, 2017 13:41:34 GMT 1
Legnagyobb meglepetésedre mire eléred Kyle-t, a férfi már egyedül van. Nyilván visszaküldte Tepest az emberével, és úgy döntött, hogy egyedül vár meg téged, titeket. Az ajtónak dőlve ücsörgött, azonban amint megpillantott téged, megindult feléd. Közvetlenül előtted állt meg.
- Sejtettem, hogy Bryan nem éli majd túl... Jobb is így, sohasem kedveltem. Ő és az emberei azért jöttek át hozzám, mert Phil leselejtezte őket. Itt könnyű volt megszabadulni tőlük. Végre... kettesben beszélgethetünk.
A jobb kezét végigsimította a karodon, majd kivette belőle a gépfegyvert. A vaskos ujjaival megfogta az ajkadat, és hozzákezdett a mondanivalójáhaz.
- Most pedig Cicus, beszélgetni fogunk egy-két dologról. Először is... ha legközelebb az embereim, sőt egy szökött rabszolga közelében árulásról, és hatalomátvételről kezdesz beszélgetni, akkor garantálom, hogy az egész park végig megy majd rajtad, és ha még életben vagy, felláncollak a plafonra, és a beleidből készítek csillárt. Elég érthető voltam?
A hangja fenyegető volt, ennek ellenére nem vesztette el a türelmét. Amint pozitív megerősítést nyert a mondandója, elengedte az ajkad, és folytatta.
- Őszinte leszek veled, Cica. Az elitben talán Duncanen kívül mindenki Phil trónusára pályázik. Ez egy nyílt titok, amit a mi izomkolosszusunk is nagyon jól tud. Eddig azonban egyetlen áruló sem került ki élve a markaiból. A csatlósok megbízhatatlanok, hazudnak, elárulnak, átvernek. Te viszont ma jó kislánynak bizonyultál, sőt... bizonyítottál. Lehetőséged lett volna lelépni, te viszont úgy döntöttél, hogy megkeresed a gazdidat. Ezt nagyra értékelem.. Azt mondtad, hogy segíteni akarsz a hatalomátvételben, igaz?
Lehalkította a hangját.
- A Park hamarosan egy zombihordával néz majd szembe, meggyengülnek majd a csata során. A Skulltop már így is saját emberekre akarja cserélni a vezetőséget, szóval aranyom, te most szépen visszasétálsz a Skulltop HQ-ba, és átadod Phil, és az elit üzenetét: „Végeztünk a Skulltoppal, nincs több rabszolga, nincs több üzlet. Nem félünk tőletek.“ Ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy kiprovokálják a támadást, nekem pedig vannak ott megbecsült embereim. Keresd Raymond Peppert, a Csonkítót, és add átt neki ezt..
A zsebéből egy arany színű koponya kulcstartót vett elő.
- Amíg a „Nagyfőnök“ a park ellen küldi az embereit, Raymond odahaza a segítségeddel átveszi az uralmat. Én, és az itteni embereim csatlakozunk az erre tartó Skulltop haderőkhöz, és elfoglaljuk a parkot. Ha a Nagyfőnök kiesik a képből, akkor a többi rohadék is mellém áll majd. Te nem hagyhatod el a Skulltop területét, nem kereshetsz engem, majd én kereslek téged. A parkbéli embereknek azt mondom majd, hogy halálra erőszakolt az egyik majom. Vágod tervet, kedvesem?
Még mielőtt utadra eresztett volna, még feltett egy utolsó kérdést.
- Nem szeretem, ha az embereim nem őszinték velem. Mondd csak, te ölted meg Bryant? |
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on Jul 26, 2017 16:14:11 GMT 1
Mínusz 2 Gentleman (vagy men? Ez már többes szám.) pont. Mert a pofiszorongatást nem szeretem. Mellesleg az amint emleget úgy érződik mintha hetekkel ezelőtt lett volna. Ki emlékszik már az ilyesmikre? Szóval bizonyítottam azzal, hogy nem léptem le mikor volt lehetőségem rá...várjunk csak. Volt lehetőségem lelépni? Affenébe. De a terv tiszta. Baktatok megint egy csomót, hogy átadjak egy üzit. Remélhetőleg most nem lesz közben bajom. Szerencsére a Skulltopos dzsekim megvan még úgyhogy fel fognak ismerni. Továbbá végre láthatom Hógolyszlit. Ha valami történt vele akkor én leszek az első aki háborút indít a Skulltop ellen, nem Phil. Istenem, a hiánya hihetetlenül őrlő. Sosem bírtam igazán a távkapcsolatokat. Addig pedig mindenki azt, fogja hinni, hogy rojtosra baszott egy majom. Húú mindig ilyen halált akartam. Bár ősszintén megmondom valami kevésbé humanoidnak jobban örültem volna. Mondjuk egy tigrisnek.
Na igen ez eddig oké. De mi lett Bryennel a gyökér gyújtogatóval? Hááááát... a lehető legkomolyabban belenézek Kobak szemébe.
-Az a barom felrobbantotta magát, hogy kicsináljon pár majmot. Szép látvány volt de nem nagyon tudott volna tovább jönni velem úgyhogy enyhítettem a szenvedésein. Ha már itt tartunk visszakaphatnám a fegyverét? Csak, hogy oda is érjek ezzel az üzenettel.
Ha Kobaknak nincs több mondanivalója akkor irány vissza a Skulltop Hqra. Skulltopos dzseki, párducbőr szoknya (Tök faszán sikerült megcsinálnom. Ha szerzek egy rendes gatyát akkor majd fel tudom venni póló helyett mint valami kapucnis pulcsit. Igaz, hogy úgy a köldökömig sem érne de ez van.) és katana meg persze Bryan gépfegyvere ha visszakaptam.
Szóval a Skulltopnál a prioritás szerint először megkeresem Hógolyót, aztán átadom a kulcstartót és közlöm, hogy mikor lázadjanak, harmadszor pedig átadom Phil "üzenetét".
Edit: Az úton természetesen eszek is.
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Aug 14, 2017 12:16:17 GMT 1
Az esős éjszakát követő nap rendkívül melegnek indult. A nap első sugarai is tikkasztóak volt, az élelem illetve vízkészleteid pedig már a végét járták. Az útvonal, melyen előzőleg érkeztél szerencsére tovább is csendes volt. Talán a vallási fanatikusok, talán a parkból kivándorló rabszolga-kereskedőknek köszönhető. Ez valószínűleg soha nem fog kiderülni.
Minden esetre az idefelé vezető furcsaságok mostanra már teljesen eltűntek, mondhatni nyugodt útban volt részed. Azt leszámítva persze, hogy a homlokod állandóan verejtékezett, a felszálló por pedig teljesen befedte az arcodat. Az utolsó csepp vízzel öntözted a torkodat, amikor megpillantottad a Skulltop HQ-t.
Kimerült voltál, és fáradt, Hógolyót ez azonban egy cseppet sem érdekelte. Amint kitárultak a vaskos vasajtók, az állat teljes súlyával rád nehezedett. Olyan észrevétlenül csapott le rád, mint egy vadnyúlra a pusztaságban. Percekig nyalogatta az arcodat, így az már nem csak verejtékes, hanem kutyanyáltól bűzlő is volt. Ezt követően szorosan hozzád bújt – Kyle biztos megirigyelné -, és ha akartad volna, sem tudtad volni letolni magadról.
A szomjadat a központi kútból olthattad, vagy pedig valamelyik bárnál. Az előbbiből csak háromszor 750ml-t lehet merni egy nap, a bárokban kapható italok pedig pénzbe, vagy „egyéb“ szolgáltatásokba kerülnek.
Raymond székhelye nagyon közel volt a vezetőség "kastélyához", Kyle nagyon befolyásos ember lehetett itt egykor, a barátai legalábbis mindenképp. Egy hatalmas garázst látsz magad előtt. Odabentről az olaj, a hegesztő, a metál zene és a benzinszag csalogató kombinációja áradt kifelé. Nyolc darab hadivas parkolt jelenleg a garázsban, ezeket kétszer ennyi ember fényezgette. Kicsit odébb láthattad, ahogy egy férfi elégedetten szorongat egy fém kocsiajtót, még másik kettő megsorozza azt. Az ajtó behorpadt ugyan, de nem ütötte át a golyó.
- Na, ez minőségi!
Felnevett.
- Kalapáld ki ezeket a horpadásokat! Ha a Csonkító meglátja ezt az ajtót, akkor biztos, hogy nekünk ad néhány hadivasat!
Az egész garázsban zajlott az élet, nem igazán törődtek azzal, hogy beléptél ide. Egy embert leszámítva. Egy csontsovány, zöld szemű férfi állt meg előtted. A testét bőrköpeny borította. Az arca tele volt égési sebekkel, valószínűleg a teste is ezen okból kifolyólag van eltakarva. Az illető haja alig lehetett fél centi hosszú, a „tüskéi“ világos barnás színben játszottak a fénynek köszönhetően, de ilyen rövid hajnál nehéz megállapítani, hogy szőke-e, vagy barna. A hangja recés volt, a beszédje azonban folyékony, és artikulált. Látszik, hogy sokat járatja a száját.
- Üdvözöllek ismeretlen, Litus vagyok. – Meghajolt előtted. – Minden kétséget kizáróan keresel valakit. Amennyiben ez a személy nem más, mint a Csonkító, attól félek, hogy lemaradtál róla. Pepper gazdám rám bízta az üzem irányítását, amíg visszatér. Esetleg megmondhatom neki, hogy kerested, vagy éppenséggel utána is mehetsz. Két motort, és egy autót küldetek érte hamarosan. Ha gondolod, az autókkal tarthatsz, de jómagam is hajlandó vagyok bármilyen üzenetet átadni.
Volt valami a hangjában, ami nyugtalanított. Az arc, és hang külön-külön sem hangzott megbízhatónak, de ahogy a mozgó ajkait nézted, elfogott az aggodalom. Litust egyáltalán nem lehetett a megbízható emberek közé sorolni. (Ez a Raymond azonban úgy tűnik, hogy valamiért megbízott benne.) Ettől függetlenül persze neki is átadhatod az aranyozott koponyát Kyle üzenetével, az autókkal is tarthatsz, de „Phil“ üzenetét is átadhatod a Skulltop vezetőségnek.
/A következő reagot a Skulltop HQ-ba kérem./
|
|
