Pirate World

---

A férfi fapofával hallgatta végig a mondandódat, és egészen addig érdeklődést mutatott a meséd iránt, amíg meg nem próbáltad arról győzködni, hogy a besúgója leszel. A férfi által adott válasz egy hatalmas pofon volt a fémkesztyűjével, majd egy nem túl erős, de földre terítő ütés a tarkódra.
- Vigyázz a szádra szajha, számkivetett vagyok, nem áruló.
Az egyik embere letepert, és hátra kötötte a kezeidet. Hát ennyit a békés együttlétről. 
- Vigyétek ezt a ribancot a Koponya-hegybe.
Ekkor pillantotta meg a földön fetrengő törpét, akiért eredetileg idejött. Az a szerencsétlen kifeküdt a savas esőbe, és látszólag valami baja van. Rögtön a helyszínre irányította a másik emberét, aki felcipálta a törpét, majd felkiáltott.
- FŐNÖK, ENNEK VÉRZIK A SEGGE!
Kyle egy pillantra elgondolkodott, majd parancsba adta, hogy bilincseljék meg, és adjanak rá egy pórázt. Amikor közelebb vezetik hozzád, akkor láthatod, hogy egy vödör van a fejére lakatolva, melynek a hátuljára egy "Rúgj seggbe" felirat van felírva, az elejére pedig egy "Rúgj tökön". Mindkettő zölddel, pont olyan színűvel, mint vibrátorod színe.
Kyle egy védőruhát terít a törpére, majd sietve visszaindul a parkba. Gyakorlatilag levegőnek nézi azt, ami elhagyja a szádat, hagyja, hogy az emberei végigcibáljanak a parkon. A törpét is csak akkora figyelemre méltatja, hogy ha lassan halad, akkor a vödörre pingált felirathoz híven jó istenesen fenékbe rúgja. Téged viszont nem bántott többet, és ügyelt arra, hogy a többiek se tegyék. Végigvezetett a fél parkon, míg el nem értetek egy mesterséges hegyet annak egyik sarkában. Egy hatalmas koponya volt rá faragva.
- Otthon, édes otthon.
Az egyik emberére mutatott. 
- Hozdd ide azt a rabszolga orvost, mielőtt ez a bélszar megdöglik itt nekem.

Hát ezt megszoptam. Megkötöznek. Remek. Nagyon örülök. Felajánlottam a második legjobbat teljesen ingyen ehelyett meg ezt kapom. Kár. Nagyot sóhajtva hagyom magam besoroltatni a törpe mögé.
"Rúgj seggbe". Zöld felirat. Hmmm de hiányzik már a vibrim. De főleg Hógolyó. Na mindegy. Ha kérése van akkor teljesüljön. A bakancsom orrával jól megtámagatom a törpét. Még pirossal ki is van jelölve a célpont. Ja, hogy az vér? Hmm. Akkor valaki már száz pontosat rúgott helyettem. Hát akkor legközelebb majd meggondolod mit írsz a fejedre drága. Mindegy én fogok még próbálkozni.

Szóval megérkezünk ebbe a Koponya erődbe. Komolyan kérdem, kinek volt erre ideje, hogy egy koponyát faragjon mikor más heti egy alkalomra alig talál kaját. Hihetetlen micsoda sznobok vannak. Bár ami azt illeti én is grafitizgettem régebben. De jó buli is volt.

Odabent egy csomó meztelen rabszolga...GRRRR...némelyik elég beindító. Kár, hogy nincs rajtuk ruha. Így nem tudnának felmelegíteni éjszakánként. Pedig az is kell. Hógolyó márcsak tudja az ilyet. Szóval akkor operáljuk meg a törpét? Remek. Rrrreeeemmmek. Kobak meg perszehogy a hátamhoz simul. A perverz. Nem tenné ha tudná milyen remek állatkák jártak már ott. Mindegy, szexin sóhajtok. Remélem, hogy ez imponál neki mert én azért mennék tovább az utamon.
- Aszisztálj a doktor úrnak Vöröske, biztos ami biztos.
-Okézsoké főnök.-majd a törpéhez fordulok -Öklöztek már meg kishaver? Mert úgy nézem én leszek a szerencsés.
Hálistennek legalább egy gumikesztyűt kaptam. Modern orvoslás. "_Juhé".
Szóval előkerül sok, öhm érdekes cucc. Például egy kulccsomó. Fogadok, hogy a gazdái mindent feltúrtak érte. Illetve majdnem mindent. Nagyjából fél óra munkánkba kerül de megmentjük a beteget. Tudtam, én már kiskoromban, hogy megéri nővérkéset játszani az erődudvaron.

Kyle persze ott már ott áll a műtét végén és bámul rám. Az első dolog amit mondanék neki az a "mikéne?" de aztán beugrik, hogy már nagyon mennék szóval inkább meglengetem az imént kihalászott kulcsomót a levegőben.
-A fogolynál ezt találtuk a legalaposabb motozás után is. Nem tudom kell-e neked főnök de javaslom, hogy ne a legjobb kesztyűdben fogd meg.

Közben végig vigyorgok mint aki a legnagyobb biztonságban érzi magát. 
 



 

Sorba menetelünk és kibaszottul fáj a seggem. Ez még nem elég, valami – a hangja alapján picsa – jól valagba rúg. Azt hiszem csinálok a hölgyre még egy lyukat hadd legyen neki is jó. Közben megpillantok egy kurva nagy koponyát. Mégis ki a pöcsöm csinál ilyeneket? És ha már csinál miért ilyen rondát, lenne mit szépíteni rajta. Odabent rengeteg pucér és eléggé bántalmazott rabszolgát látok, meg valami helyi pszichopata is felbukkan, és olyan témáról kezdd el beszélni azzal a ribanccal, miközben rám sandít, amitől rögtön elfog a menekülhetnék
- Aszisztálj a doktor úrnak Vöröske, biztos ami biztos.
Mikor ezt a mondatot meghallom, már tényleg mehetnékem van, de nincs módomban az ilyen. Fasza.
-Öklöztek már meg kishaver? Mert úgy nézem, én leszek a szerencsés. -Kérdezi a luvnya. Hát ez nem igaz, nem tud leszakadni rólam?
Ezzel a gondolattal párhuzamosan egy asztalhoz kötöznek és letépik a ruháim. Már sejtem mi fog következni. Éles fájdalom, felkiáltok, amitől a vödörnek hála megint majdnem elájulok. Sebaj, legalább kevésbé érzem azt, amit a végbelembe művelnek, véletlenül sem finomkodva. Megpróbálok fingani egy jó nagyot hogy mindenkit összefröcsköljek fekáliával, megérdemlik.
-Vágok rá szépen egy új lyukat a lába közé, és biztos van itt sok rabszolga, aki felavatná a friss testnyílását, sőt talán még én is kedvet kapok hozzá….

A szellentés nagysága:
8MW|WJQO1-6
1-2 Folt a ruhán
3-4 Hát... elég nagy folt
5-6 Hogy fért ez bele egy ekkora emberbe? (Értsd: Nagyon nagy folt)
Bűz erőssége:
1-6
1-2 Szagtalan
3-4 Átlagos
5-6 Mi a francot ettél?!1-6·1-6

Még meg se száradt a seggemen a vér, de már dolgoztatnak, király. Valami ajtózárat vagy zárrendszert kell megbuherálnom. Nem is figyeltem igazán, remélem, szerszámot legalább kapok. Kísérőmmel útnak indulunk, de hála az égnek, amikor meglátom hogy esik, már nyújtja is a védőruhát. Gyerek méret, mi más. De miért pink??? Munkaterület fele menet sikerült meglepnie az őrnek, belém se rúgott, már azt is elfelejtettem, milyen nélküle az élet. A kapuhoz érve megpillantom a zárat, atya ég micsoda mókolt szarság ez, csoda hogy eddig működött, hogy fogok kiigazodni rajta? Zúg az egyik vezetékes szekrény egészségtelen módon, bele se akarok nézni, de hát választásom az nincs. Járkálok fel alá a vezetékezés mentén, próbálom átlátni a rendszert, de szinte lehetetlen. Eddig türelmes volt, hogy a is hívják? Peter? Dunlop? Duncan ezaz, megvan! Kezd látszani rajta hogy ennyi időm volt, valamit tennem kell végre. Elgondolkodtam, szökésnek semmi értelme, teljes harckészültségbe vannak, esik is, nem jutnék túl messze. És amúgy is, a bánásmódot már megszoktam, érdemes lenne valahogy a bizalmukba férkőzni, meg tudok javítani ezt azt ha van időm, és ahogy látom elkél a segítségem. Inkább megcsinálom a zárat. Megtaláltam a hiba okát, egy megolvadt félvezetőkábel, de honnan fogok most szerezni ilyet, mikor megszólalni se tudok. Kis nézelődés után rábukkantam egy másikra, ami teljesen rossz helyre van bedugva, talán az okozza az áramingadozást, és attól ilyen gyengék a lámpák. Kikapom a vezetéket a helyéről amitől egyre hangosabbak lesznek a közeli villanyszekrények, a lámpák pedig kialszanak. Duncan egy pillanat alatt fegyvert ránt, én meg próbálom bedugni a csatlakozót. Nem megy bele, miért is tenné. Azonnal elkezdem a falhoz csapkodni a végét mint egy őrült, hogy felvegye a megfelelő formát. Kihúzástól számítva 7 másodpercen belül sikerül bedugnom az új helyre amitől…

Helyrejön az áramellátás, a fények erősebbek, mint valaha,már-már fáj a szemnek és a zár is aktiválódott, de a pasas még mindig fegyvert fog rám.

Felrobbannak a villanyládák és rábaszok én is, meg ők is, ki tudja mi történik egy ilyen helyen

0mR5Hh2c1-61-6

Siker, az elektromos rendszer jobban működik mint vártam. Az őr elégedetten hümmög és noszogatva elindít egy fém épület felé, talán egy raktár lehetett. A kóceráj felé menet észrevettem hogy osonnak az árnyékban, normálisabb kinézetű alakok. Biztos, hogy nem helyiek. Talán a Liberátorok, de túl kockázatos lenne kapcsolatba lépni velük. Esetleg a javamra fordíthatom a szituációt. Kísérőmre pillantottam, nem vette észre őket. Menet közbe megszólítottam az őrt és felajánlottam neki hogy kössünk egy üzletet. Eleinte csak röhögött, aztán kíváncsi lett hogy mit is akar egy rabszolga, nevetségesnek tartotta. Azt mondtam, hőst csinálok belőle, utána segít nekem elnyerni a főnök bizalmát. Az egyszerű emberek mindig hősök akarnak lenni, remélem ő is.

Megállított és maga felé fordított. Az őrünk csak hőssé akart válni. Belement az üzletbe. Azt mondta: velem ne szórakozz, ha átbaszol, kinyírlak amint tudlak. Elmosolyodtam a vödör alatt és az árnyékba mutattam ahol osontak az ismeretlenek és annyit mondtam: szerintem őket keresitek

Rám mordult, hogy kussoljak vagy itt helybe megrugdos, én pedig hallgattam rá. Csöndben tovább mentünk az épület felé.

A Célkeresztes tisztet és az idegesítő tudós szavait se vettem. Sőt kimondottan nem is érdekeltek. Ha csak egy olyan agyatlan sétáló vackot elvisznek az is elég nekünk, mert több ólom jut a maradéknak. Semmi kedvem még egy lövést kiprovokálni és felteszem egy szavát se érteném az okosaiknak. Mi a franc az a neander-völgyi?



Mielőtt még két lépést tehettem volna Koponya embere nélkül meghallom Ryan ismerős hangját. Jó gyerek, csak nem igazán közénk való. De majd belejön. Belekell jönnie mert a faterja nagy súlyt hagy majd rá. Ó igen Kalapács. Na ő is egy valamire való nagy kutya. Hogy lehet egy olyan embernek egy ilyen…humánus gyereke.

- Hé Teps. – Köszönt a kölyök.
- Neked is Ryan. – Köszönök vissza a lehető legkevesebb életkedvvel a hangomban.
- Duncan keresett. – És kiültek az első grimaszok az arcára. Biztos megcsapta az orrát a bűz. - Haver, te rohadt büdös vagy. És húgy szagú is.
- Nem mondod? – Kérdem ezt megjátszott meglepődöttséggel.
- Azt mondta, - Amint sikerült megszoknia a szagot már is folytatja a kölyök. Tetszik a srác, stílusa mit ne mondjak. - Hogy van egy ajánlata számodra, és mindenképpen keresd meg őt, még a csata kezdete előtt… Nem mondta, hogy mi, de én a helyedben elfogadnám… Elvégre mégis az elit tagja…
- Csak ennyi? Ezért felesleges lett volna keresnie. Úgy is megakartam látogatni. – Ekkor egy mélyet sóhajtók és újra rájövök, hogy ez az éjszaka még tényleg nagyon hosszú lesz. De tényleg iszonyúan hosszú.
- Ezt még múltkor kérted, csak azóta nem találkoztunk. – Ekkor pedig a markomba nyomot egy doboz cigit.
- Jó gyerek vagy te Ryan. Ha túléled a holnapi mészárlást akkor a vendégem leszel egy üveg rumra.

Majd kezet fogok a sráccal és haza felé indulok.



Na ez szép Robert, Bűzös és Pete. Ez aztán a nagy csapat. És Cate sincs sehol. Az a rohadt kurva, biztos Cassandrával hempereg valahol. Kit érdekel mit csinál az a hülye liba. Ha ennyire megviselte egy barátja halála akkor jobb is, hogy nincs most itt. Bár mit érdekel engem hol van? Fontosabb dolgom van. Pete tele tetvezi nekem a lakást. Nem lehetett volna, hogy ő megy el és Szakáll másik barma marad itt? Esküszöm, ha az én emberem lenne, leborotváltam volna róla minden szőrt, majd sósavban megfürdetem. Akkor tetű mentes lenne legalább. Robert pedig Cate volt pasijának a játékával szórakozik. Jól van még áll a ház, szóval tudja mit csinál. Bűzös…Ez meg mit eszik? Vastag narancssárga zsír, csontok. Ez megeszi az én máj és kéz pörköltem!

- Bűzös teszed le de rögtön! Az az én máj és kéz pörköltem! Volt bent egy tucat befőtt, inkább azt rágcsáltad volna meg. Vagy a kocsonyát!

Csak ezután a kirohanás után reagálok Pete megszólalására.

- Ja én is azt hittem, hogy megdöglök. De mint látod élek, dühös és büdös vagyok.

Ezt követték a fürdés és az átöltözés. Majd mikor elkezdett Pete makacskodni, kénytelen vagyok foglalkozni vele, pedig reméltem, hogy nem kell hülyékkel foglalkoznom még egy darabig.

- Na ide figyelj te félkegyelmű, tetves, két lábon kihordott agyhalál. Hogy mersz engem az otthonomban számon kérni. Hát egy csepp illemet nem vert beléd a gazdád? Itt sokkal nagyobb dolgokról van szó, mint a te szánalmas fizetésed és az osztalékok! De felőlem vihetitek a maszkosat, vihetitek és meg is erőszakolhatjátok, ha úgy akarjátok, de az asztalra kötözött barátom velem marad még egy darabig. Ha megkaptam tőle azt amit akar akkor megkapjátok. –Tudom mit ígértem a Mr.-nek. Azt nem mondtam, hogy élve kapják meg a lovagot. Az arcomon kint ült egy kicsit sem barátságos, sőt meglehetősen ijesztő mosoly. Egy igazi farkas mosoly. Majd szétszakadt tőle a fejem annyira fájt, de olyan jó érzés volt. Amint megkapták a Maszkosat, Bűzös lép oda hozzám.

- Ez nem elég. Visszajövünk. – Szinte a képembe köpi a szavait. Én meg majd lehányom a szaga miatt.

A büdös mondandóját figyelmen kívül hagyom és megyek is tovább a napi rendi pontokon, mikor feltűnik, hogy Cate haverja itt maradt.

- Te meg mit keresel itt? Tünés!

Majd ledarálta a szép kis mondókáját. Szép szöveg. Ennek a srácnak megvan a magához való esze. Na meg jobb fegyvere is van mint nekem. Nem éri meg a fáradtságot. Na meg még jól jöhet, ha Cate-et vissza akarom csalni. Mi a francért jár már megint ez a hülye nő a fejemben?!

- Ja. Egy árnyék lángszóróval. Maradhatsz, de csak akkor, ha nem adod tovább senkinek sem azt amit itt hallasz. Ez parancs.

Ezután pedig elkezdődött a játék. A liberátoros válasza nagyon tetszetős volt, persze az adott kérdésre nem kaptam választ, de sok új dolgot mondott. Erre még később visszatérünk. A húsbárd édes hangja ahogy keresztül suhan a levegőn, ahogy a fém áthasítja a bőrt, húst, izmokat és ereket majd pedig hangos koppanás keretében az asztallapnak csapódik. Felemelő érzés. De az emlékműves kérdésre sajnos rosszul válaszolt szegény Sir. Milyen kár. A kalapácsot a szög fölé emelem. Nem egy ütéssel akarom a helyére verni, hanem minél többel, hogy minél jobban fájjon és minél precízebben. Az első csapás. A majd 10 centis szög a feléig behatolt. Az a megragadó édes hang ami a fogolyból kitört valami felemelő volt. Majd a második csapás. A szög sajnos végig behatolt, de még éreztem ahogy áthatol a csonton. Szép hangja volt. Most jöhet a második szög a kicsit kisebbet ütök így sikerül három ütéssel a helyére vernem. Remélem rozsdásak voltak a szöget azok kellemetlenebbek. Meg kellett volna néznem. Később megmutatom neki a képet is…Amit sikerült a másik ruhámban hagyni. Franc. Majd elküldöm a gönceimért Cate haverját. Nem jó dolog magára hagyni a foglyokat. A fájdalmat folyamatosan éreztetni kell velük, hogy megtörjenek. Mindig tudatni kell velük, hogy itt vagy és bármikor képes vagy újabb szenvedést okozni nekik. De vissza a tárgyra a következő kérdés. Látszik a szemén, hogy fél. Amint kimondtam a nevet pedig meg is mozdult. Sőt az arcán látszottak is a kis remegések. Az egész arca elárulta, hogy tud valamit. Nem tudom, hogy Black, hogy képzi az embereit, de inkább a hazudozásra tanítaná őket akkor kevesebb fájdalmat kellene elviselniük. A szög 3 ütésből landol a férfi vállában. A csont édes hangját hallom ahogy megreped a szög körül. A képes megjegyzése hallatán felnevettem. Ez igen! Még van kedve viccelődni. Sajnos akkor nincs más lehetőség elő a húsbárdot.

- Igen szétkurtam az egyik ringyó seggét. Úgy szét kurtam, hogy fel se tudott kelni. És mostantól te se.

A húsbárd átszelte a levegőt. Éles, majdhogynem sivító hangot hallatva. Majd egy hangos „Placs”. A penge a bal térde felett pár centivel állt meg. Éreztem ahogy áthatol a húson és az izmokon, de a csontot még nem vitte át. Kirántom a lábából a fegyvert. Majd még egyszer lecsapok. Csontok törnek el. A szerencsétlen fickó sikoltozik. Én meg teljesen érzelem mentes arccal elvégzem az utolsó csapást ami elválasztja végleg a csonkot a testtől.

- Ruhát! Meg kell mentenünk szegényt. Hisz haldokol. – Felvettem az egyik munkapadról egy hosszú rongyot, majd szorító kötést tettem az ipse lábára, hogy el ne vérezzen. A csonkot még nem oldozom el, de lehajítom az asztalról. Most ott log a láncon az asztal mellett és lefelé csorog a vér. – Most, hogy megmentettem az életed kérlek folytasd ott ahol abbahagytad.

A válasz kielégítő volt és nagyjából meg is mondható ki volt az. Hisz én magam turkáltam a havaiban. Ha a csávó a libsik haverja lett volna még mindig élne. Ez van. A következő kérdés tényleg érdekel és a szerencsétlennek még mindig van ereje ellen állni. Jó az állóképessége a nyomoréknak, de ha kell csak egy rothadó torzót hagyok belőle, de kiderítem ki az áruló.



Kopogás, majd ajtó nyikorgás. Valaki behatolt. A bárdot le engedem. Most megúszta a barom. Nem válik meg a drága kis kezecskéjétől. A véres húsbárddal a kezemben fordulók meg. Hátam mögött a műhelyem, melyben a véres műremekem nyögdécsel. Még hallom, hogy Robert izzítja a lángszórót. Szakáll és az emberei talpig fegyverben és ilyenkor nincs nálam a fegyverem. Egyre jobb lesz ez a mai nap. Belekezd a kis mondókájába ami nem különösebben hat meg. Teljesen hidegen hagy Szakáll ok nélküli nyavalygása. Még a kezei közt vonagló Lucy látványa se hat meg. Szegény lányra rá jár a rúd. Végül egy fáradt, már majdnem életunt sóhajjal felemelem a kezem.

- Szakáll emlékszel még mint mondtam neked a kerítésnél? Hogy van köztünk egy spicli. És én holnap kihallgatásra megyek. Tudod nem vetne rád jó fényt ha holnap csak a vérben ázó hullámat tudnák kifaggatni. Sőt talán Duncan aki szintén tud a spicliről pont rád fogná, hogy te vagy az. Te vagy a spicli aki végzet velem mert túl közel kerültem a leleplezésedhez. Mondhatod nekik, hogy nem te vagy az, de szerinted az Philt érdekli majd? - Ekkor lassan teszek egy lépést Szakáll felé. Szemeimből süt az undor és a megvetés. – De teszek neked még egy utolsó vissza utasíthatatlan ajánlatot. – Még egy lépést teszek felé. - A spicli cuccai a tiéd lehetnek. Rabszolgák, fegyverek, töltény bármi amit kinéztek magatoknak. – Még egy lépés. - És garantálom nektek, hogy még holnap a harc előtt megkapjátok a cuccotok. Nekem csak a dicsőség kell, hogy kézre kerítettem a téglát. De ehhez az kell, hogy köpjön a húsi. – Szakáll előtt termek egy nagy lépéssel. Jobbomban a hús bárd, a bal kezem üres. Magamon érzem a fegyverek tekintetét. Csak egy mozdulat kéne és meghalnék. De Szakállat magammal vinném az biztos. – Szóval áll az üzlet?

A levegő feszültséggel teli. A szívem a torkomban dobog, miközben Szakáll válaszára várok. Az ujjaim egyre jobban ráfeszülnek a húsbárd nyelére. Nem tudom, hogy Szakáll kire fog hallgatni a becsvágyára vagy az embereire. Megfeszült izmokkal és erőltetett mosollyal az arcomon várom a válaszát. Robert közben pedig önfejűsködik. Egy hirtelen mozdulat és Szakáll lehet kibillen a jelenlegi merengős állapotból és elkezd lövöldözni . Majd megragadja Lucyt és az ő fejéhez nyomja a fegyver rosszabbik végét és belekezd a mondandójába.

- Szóval azt akarod mondani, hogy reggelre előkeríted az árulót, és minden, ami az övé volt, a MIÉNK LEHET? – Majd a rohadék röhögő görcsöt kap.
- Nem. – Kezdem én szinte érzem, hogy újra rám szegeződnek a fegyverek. - A TIÉD lehet az összes cucca. De ha nincs meg a hülye azért én benéznék a főnőkhöz, hogy lásd a műsort. Ha meg van a spicli azonnal tudni fogod és tudod is, hogy kinek a házához kell menni. Ha nincs meg…Akkor végig nézheted amint Phil két vállra fektet engem.
- Há rendben! –Egyezik bele Szakáll.

A szitkok mindent elmondtak Szakáll bandájának a hangulatáról. Ha nem én lettem volna a gyűlöletük másik tárgya akkor talán ezt még javamra is fordíthatnám. De azért Szakállt se ejtették a fejére. Rákezd arra, hogy megtartják Lucy-t mint „Biztosíték”. Na persze. Tuti, hogy szét akarja kurni az én tulajdonom. Ledarálj a fenyítő szövegét még az „társam”, majd pedig oda löki nekem Lucy-t. Hogy elbúcsúzzak tőle. Úgy érzem mondanom kéne valamit a lánynak. De nem jönnek szavak a számra. Bele nézek a szemébe és azokban a szemekben meglátom a tükörképem. A tükörképem amiben egy gyenge és megtört embert láttok. Vajon tényleg gyenge és megtört lennék? FRANCOKAT! A keze ráhejezem a lány fejének a búbjára.

- Szakáll remélem nem felejteted el, attól, hogy még zálogban van nálad. Ő még az enyém. És épp úgy akarom vissza kapni ahogy most oda adom neked. Hisz gondolom te se örülnél annak, ha a saját cuccodat kölcsön adva egy teljesen használhatatlan szemetet kapnál vissza, nem?

Ezután Lucy-t vissza rántotta Szakáll, majd pedig a büdös szolgája a kezembe nyomta a kulcsokat.

- Ez az összes? Minden kulcsomat kérem vissza. – Sziszegem a fogaim között a büdösre.

- Mindig öröm előnyös üzletet kötni egy tisztességes partnerrel! – Szomorú grimaszt erőltetett az arcára Szakáll – Remélem lesz még lehetőségünk együtt dolgozni.... Tisztességesebb keretek között szívesen lennék újra a partnered. – Ekkor az öreg a mancsát nyújtja felém. Tiszteletlenség lenne nem kezet rázni vele, bár az is az volt, hogy fegyverrel törtek a házamba és megfenyegettek.
- Természetesen. – Ragadom meg a jobbját. – Más körülmények közt szívesen dolgoznék veled együtt veled. – Egy kellemes, pár fogat mutató, sunyi mosoly keretében elengedem a kezét, majd óvatosan intek, hogy mehetnek. Még megeresztek egy sanda pillantást Lucy irányába. Szegényre is rá jár a rúd mostanában és neki is hosszú éjszakája lesz

De nem csak neki lesz hosszú az éjszakája. Vissza a munkához. Lassan visszafordulok a remekművemhez. Végig tekintek rajta és látom, hogy valamit a szájába raktak. Legalább kussolt. Ez is jó dolog. Egy piros pont Robertnek. Bár a szavai csak úgy elsüvítenek a levegőben. De a lovag szavai elértek miután újra tudott beszélni.
- Szóval ha holnap reggelig nincs meg az áruló, akkor a te seggednek is vége mi? – Próbált nevetni, de a módszereim miatt nem jött össze a Hogyishívjáknak. Azért meg kell hagyni bírja még szuflával. Azért csak meg fog törni. Sose volt olyan áldozatom aki ne tört volna meg. Talán csak módszert kell váltani. – Mr. Black azt mondta, hogy ha megdöglök, akkor vigyek magammal annyi ellenséget, amennyit csak tudok.. - Majd a rekedtes véres köhögés roham tör utat a foglyon. Ez mosolyt csal az arcomra. - Íme az én ajánlatom. Pisztolygolyó. Oldozz el, engedd meg, hogy elfogyasszam az utolsó vacsorámat, aztán repíts golyót a pofámba. Cserébe elmondok mindent... Láthattad, hogy mekkora esélyed volt megtörni.... Mit szólsz?

Elgondolkodtató ajánlat, de Robert kissé rosszallóan néz rám.
- Vagy folytathatnád azt, amit eddig csináltál Elég jól ment, nemde? - Teszi fel a kérdést is a lángszórós barátom.

A Sir-ben nem bízok, hogy igazat mondana, de az eddigiek módszerekkel nehezen sikerült bármilyen választ kiszednem belőle. Idővel biztos megtörne. De engem szorít az idő. Hát nincs mit tenni, ha elmondja az nekem jó és több erőm is marad.

- Robert. – Fordulok a lángszórós felé. – Tudod hol van Cate? Kéne egy kis plusz segítség a ma estéhez. – Majd miután ez meg van a fogoly felé fordulók. - Rendben. Kapsz valamit enni a spájzból, elmondod kik azok akikre nem lőhetsz név és külső leírás. A teljes igazságot kérem. Utána leellenőrizzük a csapattal, hogy igaz amit mondasz és csak utána jön a kegyes halál. Remélem érthető, hogy nem bízok benned. Robert vigyáz rá és csak a bal kezét oldozd el azon több ujja maradt. Én addig átugrok valami kajáért. Te kérsz valamit Robert? Én baromi éhes vagyok.

Ezután elhagyom a termet. Talán nem volt a legjobb ötlet otthagyni Robertet egyedül a fogollyal, de kell egy kis magány. Kell egy hely ahol egy kicsit lepihenhetek. Ahol kifújhatom magam. Egy hely ahol gyenge lehetek egy kicsit. Ez pedig most a spájz lesz. Kinyitom az ajtót, majd belépek. A levegő kellemesen hideg, szinte libabőrös leszek tőle. Becsukom magam mögött az ajtót és lassan nekidőlök és a föld felé csúszok. Kinyújtom a lábam, tenyeremmel érintem a hideg padlót. Ez olyan jó. Kellemes. Nem messze az ajtótól van egy pet palack Átlátszó a benne lévő folyadék. Szóval vagy fehér rum vagy víz…Esetleg pálinka…De ha jól emlékszem az nincs itthon. Sose rajongtam érte kimondottan. Mindenki olyan 60-70 fokosra főzi aztán majd leég a torkom….De a rum kellemes, selymes. Lassan elnyúlok érte, kicsit messzebb van mint elérek így kicsit odébb rakom a valagam. De megvan az üveg. Lecsavarom a kupakot, megszagolom. Igen egy kis rum. A számhoz emelem és három hatalmas kortyot iszok belőle. Ahogy végig folyik a torkomon. Ahogy megtölti a testem a kellemes meleg amit az alkohol okoz. Az a kellemes bódult érzés. Ez jól eset. Vissza a kupak és az üveget a helyére. Na keressünk valamit a fogolynak és Robertnek. Van némi száraz kenyér….Pár konzerv. Az ananászt tuti nem adom nekik. Az az enyém, ha hosszú útra megyek. De még van itt pár dolog. Szárított marha hús. Egy konzerv amiről lekopott a matrica. 4-5 befőttes üveg bennük ecetes tojások. Drága volt ezt összeszedni, de megérte. Isteniek. Kap kenyeret, szárított marhát, mellé egy kis fehér rumot iszik mindenki. Robert is ezt kapja én meg felkapok egy tál kocsonyát. Hónom alá csapom a megkezdett rumos üveget és kilépek a spájzból és vissza a többiekhez.

- Na mindenkinek jár szárított marha hús, kenyér és ez az üveg rum. A kocsonya az enyém. Ti nem kérte belőle. Ember van benne. Nos most együnk.

Majd neki álltam enni a kis barkács asztalnál, vittem magammal még egy három lábú széket is. Kellemesen hideg volt a kocsonya. Még a Lucy-val érkezettek egyikéből készült. Az íze fenséges. Csak kicsit csontos. De én imádom a kéz fejeket.