Geri
Lelkes fórumozó
Posts: 61
Utoljára online: Nov 26, 2017 19:55:43 GMT 1
Mar 2, 2016 18:08:36 GMT 1
|
Post by Geri on Oct 26, 2017 10:22:06 GMT 1
Mire feltápászkodtam a kapitány rég eltűnt. Nem tudtam mi tévő legyek, sőt nem is érdekelt igazán. Elindultam előre, nem érdekelt merre tartok, csak mentem amerre láttam. Először észre sem vettem az esőt sem, csak mikor már marta a bőröm. De utána se törődtem vele. Már mindegy volt, meg akartam hallni. Egy idő után már nem bírtam talpon maradni. Tele foltam fájó érzésekkel, a tudattal, hogy egy rühes korcsá fogok válni, valamint tele voltam már sebekkel is az eső miatt. Lassan térdre rogytam, majd elterültem a sárba. Pár pillanat után előhúztam a késemet a táskámból, majd a magasba emeltem. Le akartam szúrni magam. Percekig ott tartottam a kést, de nem tudtam megtenni. Fogtam és bedobtam egy törmelék mellé, ami valamelyest védett az esőtől, majd én is oda másztam. Teljesen átázott a ruhám, mart az eső, fáztam. Elővettem a egészségügyi dobozomból a termotakarómat, betakartam magam. Teljesen össze voltam kuszálódva, nem tudtam hol vagyok. Közbe-közbe elájultam a fájdalomtól, majd végleg elveszítettem az eszméletem. Kis idő elteltével arra eszméltem, hogy egy dög rágja a bakancsom végét. Felültem és erre ő rögtön rám vetette magát. Sikerült elkapnom és megtartanom úgy, hogy ne érjen el. Csak néztem és bámultam. Rám is ez várna? Ilyen rothadó húsdarabbá válnék én is, akinek lóg a bőr és hús a csontjairól, lógnak, sőt hiányoznak végtagjai? Az emberiség agyatlan, húszabáló szemetévé. Ezt nem tudnám elviselni. -NEEEEEEEM!!! Ordítottam el magam, majd átfordítottam a dögöt a hátára. A kést gondolkodás nélkül a szemébe döftem. Feltápászkodtam, elpakolta, majd összeszedtem a fegyvereimet. Már így is fél nap hátrányban voltam, sietnem kellett. -Nem fogom így végezni, erre nem vagyok hajlandó. Irány a Glory. Meg fogok gyógyulni!
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Oct 13, 2024 19:20:24 GMT 1
Feb 24, 2016 12:12:56 GMT 1
|
Post by Ben on Oct 27, 2017 14:02:50 GMT 1
A kereskedő először tudomást sem vett a létezésedről. Legalábbis próbált úgy tenni Nyugodt szívvel ette a mókusra hasonlító ételét, aztán megcsapta az orrát a szagod, és kénytelen volt letenni az ételt. Fintorogva nézett rád. - Elnízísét kérem, de kegyed egy asszúny vagy az a konchita lányka? Ne tessík megharagunni a kételyeim miatt, de maga ápolatlanabb és randább, mint az elűző fuvarom. Pedig aztán ő sem vót valami szípség. Eltolta maga elől az ételt, majd a szakállába ragadt ételdarabokat kezdte kiszedegetni. - Én vúnák. Ethan Stratcher kapitány, az Erzsébet királynő büszke kormányosa előtted. Azok a partra vetett harcsák gyakran veszik igénybe a vén Stratcher szolgálatait, mere' – ekkor kopogtatni kezdte a feje búbját – Okosabb egy olyan teknűn utazni, ami gyorsabb a kóricálúknál és nem tud nekimenni egyetlen tüskés tragacs sem… Erzsi a legbiztonságosabb út Nepálvároskába. Érti má' milédi? De amúgy.. mié ' kérdezi? Bizisten nem vónék előítéletes, de kegyed büdös, koszos és gyenge ahho', hogy igénybe vegye az én drágám szolgálatait. Védelmezni meg azt aztán végképp nem tudja. Ne vegye sértésnek, de nem, Erzsi nem egy utcai lányka, nem szállít szemetet…. Az öreg feléd táplált érdeklődése persze színlelt volt. Elég kattant volt ahhoz, hogy szóba álljon veled, ám túlságosan zsugori ahhoz, hogy csak úgy magával vigyen. - Szóva hölgyem, miben segíthet a néked Stratcher? A boltos egyelőre türelmesen figyelte az eseményeket, egyedül akkor nézett az átlagosnál gorombábban, mikor a beszélgetőpartnered eltolta maga elől az ételt.
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Oct 13, 2024 19:20:24 GMT 1
Feb 24, 2016 12:12:56 GMT 1
|
Post by Ben on Oct 31, 2017 15:35:54 GMT 1
| Vérrel írt ígéret |
Jonathan - Geri
/ A fertőzött embereket sajátjaikként tekintik a zombik, így nem valószínű, hogy a bakancsod rágcsálnák. Ha pedig nem lennél fertőzött, akkor valószínűleg nem a cipődet, hanem valamelyik végtagod rágcsálták volna le. Ha nem akarod, hogy valami idő előtt megzabáljon, kibelezzen vagy bármi ehhez hasonló, akkor bízd rám az NPC-k bemesélését. / A Glory főtemploma nagyon messze helyezkedett el Felhőváros romjaitól, így embert próbáló sebességgel kell haladnod. Éjt nappallá téve, és az időjárás jóindulatában bízva kell loholnod ahhoz, hogy időben elérd. Ám még kutyafuttában is kétséges a küldetés sikeressége. Legalább a fertőzöttek nem zargatnak az úton, (Kivéve az az egyetlen egy, amelyiknek valamilyen megmagyarázhatatlan okból nagyon megtetszett a cipőd. Biztos mert márkás. Esetleg... emberbőrből készült...). Ez egyszerre nyomasztó, és megnyugtató. Megnyugtató, mert egyedül az embertársaid jelentenek veszélyt, valamint nyomasztó mert tudod, hogy azért nem támadnak rád, mert testvért látnak benned. Az első órák, napok viszonylag teljes nyugodtságban teltek, ha találkoztál is emberekkel, akkor azok a távolban haladtak, és a veled ellentétes irányban. Amúgy sem lett volna sok időd beszélgetni velük, a táskával sokáig tart behozni a lemaradást, és nem is igazán sikerült. Nepal City közelében volt a legbiztonságosabb átgázolni a Mystic Falls-i oldalra, egy helynél, melyet úgy hívnak, Ebonville. A nagyvárosi élet itt találkozik kisebb rokonával, gazdag házak, nyugodt, csendes és békés utcácskák. Kész aranybánya egy guberálónak, neked azonban nincs időd nézelődni. Maximum visszafelé. Ha lesz visszafelé. Nyugodt szívvel rónád az utcákat, ám valaki egy figyelmeztető lövést ad le az irányodba. Pontosan a lábad elé. Hamarosan alakot is társítani tudsz hozzá. - Fordulj vissza, vagy baj lesz. Ez az én vadászmezőm, mocskos vemhes! Valószínűleg már az átkelés óta figyel, mert a bőrödön még nem mutatkoznak a fertőzés jelei. - Itt nem mehetsz át! A Pokol amúgy is arra van. – Biccentett az ellenkező irányba – Ha még egy lépést teszel, kilyukasztom az agyadat! Azonban a visszafordulás számodra nem opció, elvégre így is fél nap lemaradással indultál útnak. Esetleg a hátizsákot elégtételt biztosítani a földbitorló guberáló számára, és a te válladról is hatalmas terhet venne le. Persze megpróbálhatsz végezni vele, de ki tudja, hogy egyedül kotorászik-e, vagy valaki más nem állít majd le. A pokolba menetel is egy opció a több közül, persze. Akár hallgathatsz is rá, és megpróbálhatsz visszafordulni, vagy bejutni Nepal Citybe. Ott talán tudnak neked szerezni néhány napot... /A következőt a döntésed szerint Ebonville-be vagy Nepal City-be kérem. A városba nem mehetsz be, csak a következő mesélői után./
|
|