Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 9, 2016 10:25:07 GMT 1
@eren
Páros gurításnál sikeresen leterítette a titánt és Arminnal együtt landoltak az egyik közeli háztetőn.
Páratlan dobásnál, viszont elkapja az óriás a lábát, a mutató és a hüvelykujját használva és lassan bekapja, mint egy szőlőszemet.
B1Q|69yJ1-6 1-6
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 9, 2016 11:20:58 GMT 1
- De várjunk csak... Hol van... - Mondta, majd meglátta, ahogyan a titán üldözni kezdett valakit. - Mikasa! - Kiáltotta és követni kezdte a csapatot. Miután Charlotte megölte a másik titánt, gyorsan a lányhoz lépett. - Jól vagy? Ugye nem sérültél meg? - Kérdezte aggodalmaskodva. - De aztán meglátta Sasha-t, aki éppen magyarázta, hogy mi történt az osztagával. - Körbevették a titánok? Azonnal segítenünk kell nekik! - De ahogyan ezt kimondta, a többiek már elindultak. Mikor odaértek és meglátta azt a rengeteg óriást, akik be akartak jutni az épületbe, megszeppent. ~ Ennyivel nem bírunk el... Még ha kétszer ennyien is lennénk! És még akkor is sok áldozatot követelne... Logikusan végiggondolva tényleg igaza van Charlotte-nak, hiszen mind meghalnánk, ha csak úgy nekik rontanánk... És így lefoglalják a titánokat, amíg el nem menekülnek a civilek, de... Akkor is! Ők a barátaink és nem nézhetjük tétlenül, ahogyan meghalnak! Biztos van megoltás! Talán ha... Nem, az nem jó... Vagy ha... Nem! Nem tudom! ~ De akkor megérkeztek a felderítők és egész gyorsan lemészárolták őket! - Remélem jól vannak a többiek! - Mondta és csatlakozott Erenhez. Amikor az osztagvezető beosztotta Mikasa-t a többiek vezetésére, kicsit meglepődött, de érthető volt, hogy miért tette. - Ne aggódj Mikasa! Menni fog! Te vagy a legjobb köztünk, nem hiába válaszott téged! - Biztatta, majd sietett újratölteni, aztán megjelent mögötte Mikasa és megkérte rá, hogy vigyázzon Erenre. ~ Én vagyok a leggyengébb... Egész életemben, mindig ők védtek meg... Mindig csak teher voltam és most meg engem kér meg Eren védelmezésére? Miért? Én vagyok a legalkalmatlanabb erre a feladatra és szerintem ezt tudja is... De akkor miért? ~ Gondolta végig. - Mikasa! Mindent megteszek! Nem fog Eren meghalni, ahogyan én se és te se! Ezt biztosan tudom! Megígérem, hogy utolsó csepp véremig küzdeni fogok! - Mondta. ~ Most nem okozhatok csalódást... Nem hátráltathatok senkit! Inkább a halál! ~ Gondolta és követni kezdte a csapatát. ~ Micsoda? Hogy Eren és én iktassuk ki azt a szörnyeteget? Ez itt a vég... Ha Eren-t véletlenül elkapja, nekem esélyem se lenne megmenteni! ~ Gondolta. - Eren! Légy óvatos! - Üvöltötte, majd végignézte ahogyan egyenesen belevág a nyakszirtjébe. - Igen! - Mondta és leszállt Eren mellé. - Ezt szépen csináltad!
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 9, 2016 18:21:56 GMT 1
Itt maradni!! És ez most parancs!! - Üvöltötte, teljes hangerejéből Charlotte, amikor akadékoskodni kezdtek a kadétok, a parancsával szemben. - Most azonnal vonja vissza, amit a gyávaságról mondott, mert nem állok jót magamért! - Odalépett Mikasa-hoz. - Legyen tisztában a korlátaival! Ha most oda megyünk az felér, egy felesleges öngyilkossággal! Úgy gondoltam, hogy maga legalább tisztában van azzal, hogy miért érdemes odadobnia az életét... - Aztán megfordult és mindenkihez szólt. - Ők, ott bent, feláldozzák magukat az emberiség érdekében és ezzel akár több száz civil és rengeteg katona életét is megmentik! Maguk szerint én boldogan dobom a társainkat az óriások elé?! Egész hátralévő életemben ezen fogok rágódni! Hogy legalább miért nem próbáltunk meg segíteni nekik?! Lehet, hogy megmenthettünk volna, egy-két életet... De cserébe mit áldoztunk volna fel?! Tisztában vannak vele?! Tisztában?! Hát kurvára nem!! És most kövessenek... - Csökkentette a hangerőt és komorodott el, de ekkor megjelentek a felderítők. Mikor Mikasa rákérdezett Hans-ra, Jean-től, kikerekedett a szeme, majd válaszolt neki. - Jah, tényleg... Meghalt... Most tudtuk meg Charlotte osztagvezetőtől, de még mindig nehéz elhinni... - Lehorgasztotta a fejét és a falnak támaszkodva beszélni kezdett. - Mindenhol csak titánok voltak... Sok katonát megöltek körülöttünk, nagy volt a káosz... A mellettünk elhelyezkedő osztagot lerohanták az óriások. Felbontották a formációjukat és egyenként megzabáltak mindenkit. Ott irtottuk őket... Kész öngyilkosság ez az egész, ami itt folyik... Ha még várt volna egy napot a kolosszus, én már a városi rendőrség boldog tagja lennék... Szóval mindenki kétségbe volt esve és a gázunk is fogyóban volt, mert nem érkezett utánpótlás. Valószínűleg, mind meghaltak, akiknek a gáz szállítása lett volna a feladata... A parancsnok ránk bízta a civilek és a város közepe közti terület védelmét. Addig is ő elment, megnézni, hogy hol késik az utánpótlás... Ezek szerint nem sikerült neki... Hogyan halt meg? Áh, nem! Inkább nem is vagyok rá kíváncsi! - Mondta majd hátat fordított a lánynak és a többiekhez ment.
@mikasa
Mikasa osztaga sikeresen a célterületre ért, szerencsére összetűzések nélkül. Mindenki biccentett a lány szavaira és elfoglalták a helyüket. Pár percig vérfagyasztó csönd volt, csak a sok-sok ember lépteit lehetett hallani, ahogyan tömött sorokban próbáltak átjutni a kapun. Még néhol-néhol szállingózva beérte az utolsókat, egy két család, de amúgy már az utolsók hagyták el éppen a trosti körzetet. De akkor beütött hirtelen a krach. Conny és Thomas intett a lánynak. A rájuk bízott utca felől sikolyokat lehetett hallani és kettő darab öt métereset, illetve egy 14 métereset lehetett felfedezni, amint az egyik épület ablakán próbálták kihalászni, a még túlélőket. A főúton egy rendellenes szaladt, egyenesen a Rózsa falon át menekülő tömeg irányába. Nem törődött semmivel, csak a civileket pécézte ki magának. Jobb oldalt, 3-4 darab tíz métereset vettek észre amint lassan, de biztosan közelednek. Valamint még a kapu felől üvöltözés hangját hallhatta meg mindenki. - Engedjétek le a kaput!! Már itt vannak! Ha bejutnak, akkor a Rózsa falról is lemondhatunk! Az Isten verje meg! Ereszd már le, te senkiházi! - Valószínűleg egy bepánikolt katona kiabált, a kapu kezelőjével aki valószínűleg nemsokára ugyan arra a véleményre jut, mint a társa. A menekültek ettől csak még jobban bepánikoltak és elkezdtek őrjöngve menekülni. Lökdösték és taposták egymást, annak érdekében, hogy minnél előbb átérjenek. Az osztagból mindenki várja Mikasa parancsát.
@mayumi @kamilla @armin @eren
Miután Charlotte kiadta a parancsokat, a titánok kivégzésére, lassított egy kicsit a tempón és a szeme sarkából végignézte a többiek munkáját. Megijed, amikor elkapták Kamilla-t. Szerencsére Mayumi gyorsan intézkedett. Aztán Eren is megölt egyet. ~ Nem is olyan rossz... ~ Most viszont én jövök! ~ Gondolta, miközben egy háttal álló 5 méteres felé száguldott, ami az út közepén állt, most már társaság nélkül. ~ Könnyű célpont... ~ Gondolta, de akkor hirtelen arrébb lépett az óriás és ennek következtében Charlotte tovább száguldott volna a nyílt utcán, de nem ez történt. Miután arrébb szökkent a titán, egyenesen az osztagvezetőre bámult. - Ez egy deviáns! Mindenki... - De még mielőtt kimondhatta volna, a titán felé ugrott és harapott. Nem igazán látszódtak a történések. Csak annyit lehetett észlelni, hogy Charlotte elsuhant mellette, miközben az a villám gyors reflexű óriás, felé harapott. A nő a földre zuhant és csúszott a földön még pár métert. Mozdulatlanul feküdt, egy egyre csak nagyobbodó vértócsában. Csak ez után lehetett észrevenni, hogy hiányzik a bal karja. - Te rohadék! Ezért most megfizetsz! - Üvöltötte Eren és egyenesen az óriás felé tartott. - Megöllek, te szarházi! - De akkor hirtelen előlépett egy másik óriás is, az egyik épület mögül. A fiú már nem tudta kikerülni. A titán félig bekapta. Eren fejjel lefelé lógott és a titán fogai között szorította csípőjét, majd egy hangos reccsenés és Eren a földre hullott, két méterre Charlotte-tól. Csak a felső teste maradt meg, elvesztette az eszméletét, de még életben volt. Viszont a deviáns és a másik titán, lassan ballagni kezdtek a két sebesült felé.
Martha @levi @kyle
Miután elkészültetek a feltöltéssel, szintén csatlakozhattok a kadétokhoz, az utcákból még mindig érkeznek a titánok. Már aki megfelelő állapotban van. Ha Marthát valaki elkapja, egyértelművé válik, hogy orvosi ellátásra szorul, de legalábbis fontos lenne, hogy elállítsák a vérzést, mert addig veszélyben van az élete. A raktárban van elég felszerelés az elsősegélynyújtáshoz, és néhány felderítő is ott tartózkodik még, köztük Petra, aki valamennyire ért hozzá, így rá tudjátok bízni. Hogyha ellátták, akkor csatlakozhatnak a kadétokhoz, ebben az esetben viszont csak akkor érnek oda, mikor Eren és Charlotte már megsérültek és 2 titán feléjük tart.
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043 
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Mar 9, 2016 19:08:08 GMT 1
images6.fanpop.com/image/photos/37000000/Levi-levi-rivaille-shingeki-no-kyojin-37047455-236-314.jpg Ahogy Martha elkezdett dőlni, Levi odament hozzá, és időben elkapta, hogy lehetőleg ne szerezzen egy agyrázkódást is a hasi seb mellé.
- A "ne ölesd meg magad" szókapcsolat melyik része nem volt világos? - cicceg, majd jelez Petrának. - Állítsd el a vérzést valahogy. Nem akarok ma még több halottat látni. - int Kyle-nak, és beszélni kezd. - Ha gondolod itt maradhatsz. A kadétok az óriások megfékezésén dolgoznak, csatlakozom hozzájuk.
Nem várja meg a választ, azonnal elindul, és hamarosan észreveszi, hogy gond van. Gyorsan felméri a helyzetet, majd a kadétokra néz.
- Ne pánikoljatok. A kisebbik, hagyományos titánt rátok bízom, iktassátok ki. - néz Mayumi-ra és Kamillára, és amennyiben Kyle követte, Arminra is. - A rendellenessel pedig mi foglalkozunk. - Ha Kyle vele van, itt rá céloz, hiszen egy rendellenes ellen egy embernek aligha van esélye. Ha Kyle a raktárban maradt, akkor Armin segítségét kéri, ekkor a hagyományos titán Mayu-ra és Kamira marad. Kyle-nak felajánlja a döntés lehetőségét, hogy melyikük terelje el az óriás figyelmét, és melyikük támadjon, de megjegyzi, hogy az elterelés veszélyesebb, hiszen aki a nyakszirtjébe vág, arra az óriás nem fog figyelni. Arminnak mindenképp azt mondja, hogy eltereli a figyelmet, mivel sokkal gyorsabb a fiúnál, kisebb az esélye, hogy elkapják. Armin ezalatt viszonylagos biztonságban támadhat az óriás nyakszirtjére.
Akármi a döntés, azonnal elkezdi a támadást/figyelemelterelést, hogy az óriások ne érjék el Erenéket. |
|
kylenorthon
Lelkes fórumozó
Dolgok történnek.
Posts: 93
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by kylenorthon on Mar 9, 2016 21:19:02 GMT 1
Amikor Martha elindult a raktár felé, egyértelmű volt, hogy semmit se fogott fel abból, amit mondtak neki. Vagy egyszerűen csak nem időben. Kyle és Levi azonnal követni kezdték, és mikor a lány dőlni kezdett, a hadnagy ért oda előbb. ~Pont mint a bolhák~ gondolta ~Kicsi és gyors.~
Azonnal odasietett hozzáuk, hogy megnézze Marthat, de a lány nem volt magánál, a vére átáztatta a felsőjét. - Hogy a retkes életbe tudta ezt eltakarni? - Kérdezte inkább felháborodva. Felidegesítette, hogy egy ilyen sérülést rejtegetett ahelyett, hogy szólt volna az elején, és akkor talán nem lett volna ekkora baj belőle. Levi odahívta Petrát, hogy állítsa el a vérzést, aztán felajánlja neki a választást, hogy marad, vagy megy. Eldöntötte, hogy menni fog, de előbb leguggolt a már földön fekvő lány mellé. Amikor Petra felhúzza Martha felsőjét, és levette róla azt az odarögtönzött ruhadarabot, elállt a lélegzete. A seb ronda volt. - Hogyan tudott egyáltalán járni...? - Petrára nézett - Nagyon vigyázz rá. Első dolgom lesz megnézni, él-e még. - Felállt, aztán mielőtt követte volna Levit, odaszólt még pár katonának, hogy segítsenek a lánynak, majd távozott.
Mikor utolérte a hadnagyot meglátta a Charlotte-t és az egyik kadétot véresen a földön. Az utóbbi valahol elhagyta a felét. Meghallotta Levi szavait, és hogy a rendellenes az övék. Biccentett. - Te pontosabb vagy és gyorsabb. Viszont többet mozogtál. Így szerintem ha te vágod le, akkot biztosabb a sikerünk. Én elcsalom jobbra, hogy a sérültekhez ne legyen köze... - Elmondta a mondandóját, tisztelgett és már neki is látott a feladatnak. - Gyere te ocsmány kártevő! - Indult meg a titán előtt, majd elkanyarodott jobbra, a dög meg követni kezdte. ~Daráld le hadnagy... ~
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Mar 9, 2016 21:42:29 GMT 1
http Mikor végzem a titánommal, Armin lép oda hozzám aggódva. Megnyugtatóan nézek rá.
- Semmi bajom! Csak egy kis sérülés a fejemen, meg egy zúzódás a karomon… Semmiség az! – Legyintek, majd meghallom Eren hangját. Először szikrázó szemekkel nézek rá, de aztán lehorgasztom a fejemet. Igaza van… Így teljesen esélytelen vagyok. erősebbé kell válnom! De amikor már kedvesebben szól hozzám, ránézek, és én is visszamosolygok rá. Amikor azonban a rengeteg titán felé akar ugrani, gyorsan rászólok.
- Eren! Ne tedd! – Megáll, hiszen a Felderítők megmentették a társainkat. Ekkor támad le Charlotte. Én hűvösen a szemébe nézek és fojtott hangon válaszolok, de a szememen látszik, mennyire mérges vagyok erre a nőre.
- SOHA nem vonom vissza a szavaimat! Ne is kérje… És tisztában vagyok a korlátaimmal, de ki fogom mondani, ha valamivel nem értek egyet. Lehet, hogy nekünk nem ugyanazok az indokaink, miért érdemes meghalni… - A további mondandóját kizárom, hiszen már beléphetünk a társainkhoz.
Kami és Mayu szavaira csak bólintok, majd rájuk mosolygok. Armin biztat, ez jól esik, és az is, hogy milyen elszánt.
- Ne legyél bizonytalan. Én tudom, hogy képes vagy megtenni mindent.
Eren persze egyből kibúvót keres, de most nem hagyom. Erőt vett rajtam a kétségbeesés, hogy most láthatok mindenkit utoljára.
- Ugyan, te egész életedben csak úgy vonzottad a bajt… - Aztán hirtelen ő is átölel. Ez nagyon kellemesen érint, ezért az arcomat a vállába fúrom. Egy könnycsepp legördül az arcomon. Nem tudom, miért érzékenyültem el ennyire…
- Küzdeni fogok. Mindig azt teszem, az utolsó lehelletemig! – Ezután elenged, de én még mondok neki valamit. – Kérlek, Eren ígérd meg, hogy nem az érzelmeid irányítanak majd és ne halj meg! – Mondom még neki, majd ha ezt valószínűleg megtette, akkor már tényleg elmegy.
Jean lehorgasztott fejjel magyaráz. Ez kissé rosszul esik, hiszen nehéz lehet neki erről beszélni. Azonban egy kicsit felbőszít. Mielőtt elmehetne, még megragadom a karját, és magam felé fordítom.
- Sokkal jobb vagy, minthogy a hülye Katonai Rendőrséghez csatlakozz… Butaság lenne neked odamenni. Én még átgondolnám ezt a helyedben… - Ezután együtt megyünk a többiekkel a célterületre, amit sikeresen, támadás nélkül elérünk, majd az alakzatot is felvesszük. Néma csend. Ez nagyon baljóslatú. Mélyet sóhajtok, majd a sálamat a szám elé húzom. Ez már megszokás. Ekkor hallom meg a sikolyokat, és meglátom, hogy Conny és Thomas jelez. Gyorsan megkeresem a titánt, de sajnos, nem egy, hanem egyből három van egy helyen. Ráadásul jobb oldalt is három tíz méteres jön, és ha ez még nem lenne elég, egy rendellenessel is számolnunk kell… Gyorsan átgondolom a lehetőségeinket, majd üvöltve osztom a parancsokat.
- Christa, Ymir, Jean és Marco! Ti végezzetek a három tízméteressel! Christa keltse fel a figyelmüket, a többiek addig végezzenek velük! Mindenkire jut egy-egy! Ha tudtok, közben a párotokra is figyeljetek! – Ezután a baloldalra nézek. - Conny és Thomas ölje meg a két öt méteressel, most nem fognak rátok figyelni, siessetek! Reiner és Sasha! Tiétek a 14 méteres. Jobb lenne, ha nem a bokaszalagját vágnátok át, túl sokan lesznek ott. Vagy Sasha elcsalja onnan, és Reiner addig megöli, vagy egyből megölhetitek, Reinerre bízom a döntést! – Ezután villámló szemekkel a kapu felé fordulok. – Ha le merik ereszteni azt a rohadt kaput, én esküszöm, hogy megkeresem magukat, és a saját pengéimmel végzek magukkal! Még nem ért át mindenki! Csak abban az esetben engedjék le, ha mi meghalunk, maguk meg gyávák, hogy megöljék a titánokat… - Ezután a főúton lévő deviánsra nézek. Egyre közelebb ér. Gyorsan ki kell találnom valamit. Ha jól gondolom, csak a tömeg érdekli, így nem kell elterelni a figyelmét, elég gyorsnak lenni… Tehát felesleges ide három ember. A többieknek nagyobb szüksége van rájuk.
- Annie, Berthold! Ez az enyém! Döntsétek el, hogy melyik oldalt támogatjátok! Engedélyezem, hogy ha súlyos a helyzet, külön váljatok! Ha esetleg bajom történne, de megöltem a titánt, hagyjatok, ha azonban még él, azonnal visszajöttök, és megölitek, rendben? Na, gyerünk! – Szememet a titánra függesztem. Észre sem vesz, ezért amikor elhúz mellőlem, a szigonyaimat a vállaiba lövöm, majd amilyen gyorsan kell, annyi gázzal haladok, aztán megpróbálom leteríteni. Ha nem sikerül, de van esélyem megmenekülni, küzdök, ha nincs, akkor kiáltok Annie és Berthold után. Ha sikerült, akkor azonnal a többiek helyzetét vizsgálom, és ahol kell, ott segíteni próbálok. Közben azon gondolkodom, hogy a többiek vajon hogy vannak. Remélem, Eren tartja a szavát. Gondolom komoran. Azzal újra a feladatomra koncentrálok. Ha a baloldalnak sikerül minden, akkor a civileket azonnal a kapuhoz visszük, és ha még remélhetőleg nyitva van, beengedjük őket. Ezután ha mindenki túlélte, és mindenki elvégezte a feladatát, akkor parancsot adok, hogy rendeződjünk vissza az eredeti formációba.
- Ha valakinek problémája van, az most szóljon, amíg egy kicsit nyugi van…
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Mar 9, 2016 22:20:58 GMT 1
images6.fanpop.com/image/photos/37000000/Levi-levi-rivaille-shingeki-no-kyojin-37047455-236-314.jpg Levi bólint Kyle szavaira, és megvárja, amíg a titán kellően elfordul... Ekkor a szemközti falhoz rögzíti magát, és gázt használva igyekszik egy vágással leteríteni az óriást. Ha sikerül leereszkedik a sérültekhez, hogy megnézze, mekkora az esély, hogy képesek lesznek elvinni őket legalább a raktárig, ahol valamilyen ellátást kaphatnak. Ha nem, és csak elvéti, akkor a szemközti falra talppal érkezve azonnal újra lendületet vesz, és ezúttal forogva egymás után két vágást kísérel meg. Ha nem jár sikerrel, és esetleg elkapják, az óriás ujján az ízület részbe vág bele, itt nem kell csontot átvágnia, ha ügyes, elég az inakat, és kiszabadulhat. |
|
Kami
FRPG Guru
Posts: 285
|
Post by Kami on Mar 9, 2016 22:21:52 GMT 1
http Kami a szeme sarkából látta, hogy az óriás keze felé lendül. Azt is látta, hogy igen csekély arra az esély, hogy elkerülje, de nem lehetetlen, viszont ezzel Mayut sodorná bajba. Tehát nem volt más választása, beletörődött a sorsába, és várta, hogy a hatalmas marok rázáródjon. Az óriás olyan erősen szorította, hogy mozdulni sem bírt. Kamit hatalmába kerítette a pánik, mikor a titán a szájához emelte. ~ Szóval itt a vég. Pedig még olyan sok mindent nem láttam. Még a falakon kívül sem voltam. Még nem láttam ennek a világnak az igazságát. Még nem...~ megrázta a fejét. ~Bíznom kell Mayuban. Ha ő elég gyors, akkor még túlélhetem.~ A bestia már nyitotta ki a száját, hogy megegye. Kami orrát megcsapta a szájából áradó irdatlan bűz. Remegett, hisz félt, sőt rettegett. Könnyek szöktek a szemébe, összeszorított szemekkel és állkapoccsal várt. Hirtelen enyhülni kezdett a szorítás, majd rövidesen meg is szűnt, ő pedig elkezdett zuhanni. Sokkos állapota ellenére az ösztönei mozgásra bírták a testét, és nem sokkal később biztonságban tudhatta magát az egyik háztetőn. Kissé még remegve, könnyes szemekkel állt ott, miközben szemével Mayumit kereste. Nem is kellett sokáig várnia, pillanatokkal később ő is megjelent, és szó szerint lerohanta, szorosan átölelte. Kami rettentő bűntudatot érzett, majd vigasztalóan átölelte barátnőjét.
-Sajnálom...-suttogta.- És nagyon köszönöm. Nélküled már halott lennék...- Egy ideig még így álltak, majd Mayu elengedte, és leroskadt a földre. Kami csak nézte zokogó barátnőjét, miközben magában majd' felrobbant. ~ Szánalmas vagyok... Nem elég az, hogy még csak megvakítani sem tudok egy titánt, de még őt is megríkattam...~ Mayura néz, arcára fájdalmas kifejezés ül ki. ~ Szedd össze magad! ~ Mindkét tenyerével erőteljesen megpaskolta az arcát, ami attól egy picit piros lett. ~ Ne azon agyalj, mekkora csődtömeg vagy, hanem azon, hogy teheted jóvá. Még nem hagyhatom el magam. Bármennyire is béna vagyok, Mayuminak szüksége van rám. ~ Épp időben kapott észhez, hogy láthassa, amint Charlotte kezét leharapja egy rendellenes. Kami ösztönösen követni kezdte a futásnak eredő Mayut. A következő pillanatban meglátták Erent, amint ész nélkül repült a rendellenes felé.
-Te idióta! Egyedül nem...- Azonban Kami nem tudta befejezni a mondatot, mert egy másik titán tűnt fel, ami elkapta Erent, és kettéharapta. Kamilla teljesen ledermedt a sokktól. Látta, ahogy Eren felsőteste a földre hullik. Még a lélegzete is elakadt. Látta, hogy mind az osztagvezető, mind Eren él még, azonban lábai mintha ólomból lettek volna. Képtelen volt megmozdulni. Egyszerűen csak el akart onnan menekülni. De nem tehette. Nem hagyhatta magára a társait. Hogy nézhetne azután tükörbe? Lehet, hogy még meg tudnák őket menteni. Levi hadnagy, és egy másik felderítő, akit nem ismert, siettek a segítségükre. Elvállalták, hogy ők elintézik a rendellenest, a másikat viszont Mayura és rá bízták. Kamilla küzdött a rettegése ellen. Tudta, hogy nincs erre idő. Azonnal kell cselekedniük, így még talán megmenthetik Erent. Azonban a félelme csak nem csillapodott. Nem tudott így még józanul gondolkodni sem. Lelki szemei előtt csak azt látta, az óriások hányféleképpen zabálhatják fel. Ezért a bal kezéből a kardját visszacsúsztatta a helyére, és felemelte a kezét, és a jobbal, amiben viszont még ott volt a kard, egy egyszerű, de határozott mozdulattal átszúrta a kézfejét. Felszisszent a fájdalomtól, viszont így sikerült megtisztítania az elméjét a baromságaitól. Kihúzta a kardot a kezéből, és egy pillanatig figyelte, amint a sebből elkezd ömleni a vér. ~ Ez majd emlékeztetni fog arra, hogy mit kell tennem...~ Gyorsan előrántotta a másik kardját is, és felvázolta a tervét Mayunak.
- Én elterelem a figyelmét, elcsalogatom Eren közeléből, te pedig amint lehetőséget látsz rá, öld meg. Ha baj van, szólj, és ne sodord magad feleslegesen veszélybe. Az emberiségnek szüksége van rád! - Választ sem várva leugrott a tetőről, és egyenesen a titán felé indult. Szerencsére a dög pont úgy reagált, ahogy számított rá, és kérlelés nélkül utánaeredt. Kami olyan távolságot tartott tőle, hogy ne érhesse el, de ne is akarjon már préda után nézni. Folyamatosan hátratekintgetett, hogy jön-e még, és szerencsére gond nélkül ment az egész. ~ Innentől minden Mayun múlik...~ Ha Mayunak sikerült kiiktatni az óriást, Eren felé veszi az irányt, hogy felvigye a raktárba elsősegélyért. Ha azonban Mayunak nem sikerült, gondolkodás nélkül barátnője segítségére siet. |
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 9, 2016 22:40:57 GMT 1
Levi kétszer próbálkozhat, mivel nagyon tapasztalt. Sikerrel jár hármas, vagy annál nagyobb dobás esetén. Ha az első kocka nyer, akkor elsőre végez vele, ha a második, akkor elkapja ugyan a titán, de szabadulása után megöli. Ha mind a két kocka egyes, vagy kettes lesz, akkor Kyle-nak kell megmentenie.
GyDdvjPk1-6
1-61-6·1-6
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 9, 2016 22:45:28 GMT 1
Mayu és Kami remekül dolgoznak együtt és ez nagyban hozzá is járul a sikerükhöz. Ezért 3-4-5-6-os kockák a nyerők. Ha nem sikerül nyerő kockát gurítani, akkor elveszti a titán az érdeklődését a lányok iránt és egyenesen Eren-hez és Charlotte-hoz lép, majd bekapja őket.
Dhg_a3O|1-61-6
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 9, 2016 22:47:46 GMT 1
@mikasa
Jean életkedvtelenül visszanézett Mikasa-ra, mikor megfogta a karját. - Csatlakozni a Katonai Rendőrséghez? Már rég lemondtam róla... Hiszen, ma itt mind meghalunk... De ha túlélem, megígérem csak neked, hogy oda fogok csatlakozni, rendben? - Mondta és elrántotta a karját. Mikor kiértek a helyszínre és a titánok támadásba lendültek, Mikasa kiosztotta a parancsait. Christa, Ymir, Berthold, Jean és Marco egyből indultak a tíz méteresekhez. Conny, Annie és Thomas az ötösökkel birkóztak meg. Reiner és Sasha feladata a 14-es kiiktatása volt. Az üvöltözés valamennyire lenyugtatta a kedélyeket a kapunál. Őrült lett volna az az őr, aki le mert volna engedni a kaput, Mikasa jelenlétében. Mivel Mikasa-nak is bőven akadt tennivalója, ezért nem tudta figyelemmel kísérni a többiek feladatát. Csak a rendellenesre koncentrált, amit sikeresen ki is végzett, egyetlen csapásból. Viszont a pengéi meggörbültek. Christa, Ymir, Bertholt és Jean visszatértek a lányhoz. - Elintéztük őket! - Lépett elő Ymir. - De Marco-ból óriáskaja lett. - Mondta, mintha nem is izgatná az ügy. Jean leült a tetőre és még jobban összezuhant, mint eddig. De nem volt idő lelkizésre, mert megjött a másik csapat is. Conny és Annie voltak azok, egy-egy gyerekkel a karjukban. - Megmentettük őket, de sajnos a szüleiket sehol sem találtuk... Ti nem láttátok Thomas-t? - Kérdezte Conny. - Felfalták, te idióta... - Válaszolta Annie. - Miután bementünk az épületbe a gyerekekért, ő kint maradt őrködni és mire kiértünk, már sehol sem volt, csak egy arra kóválygó 5 méteres, amit levágtam... Elég nyilvánvaló, nem? De most vigyük a Rózsa fal mögé a gyerekeket. - Mondta és azzal a fal felé siettek. Mikor Mikasa megkérdezte, hogy valakinek, van-e valamilyen problémája, mindenki hallgatott. Mindenki csöndben elmerengett a gondolataiban. Mostanra már az utolsó civilek mentek át a kapun, a küldetés hamarosan befejezettnek tekinthető.
|
|
Mayu
Lelkes fórumozó
Posts: 45
|
Post by Mayu on Mar 9, 2016 23:13:06 GMT 1
img09.deviantart.net/8d0d/i/2013/248/8/0/anime_girl_with_a_rapier_by_iamecchi-d6l68o7.png Mayu villámgyorsasággal megpördült a levegőben, mire a következő pillanatban végzett az óriással. Kami elkezdett zuhanni, mikor a titán elengedte de a manőverfelszerelése segítségével felrepült egy épületre. Mayu utána rohant majd szorosan magához ölelte.
- Soha többet ne hozd rám így a frászt! - mondta küszködve a könnyeivel. Elfáradtan leült a háztetőre, a szíve olyan hevesen vert, hogy már szinte hallani lehetett.
- Majd-majdnem... Ha nem vagyok elég gyors... - térdeit a szeméhez szorította, hogy mások ne lássák ahogy elsírja magát. Hamarosan összeszedte magát, de ekkor meghallották Charlotte rémült hangját. A ház felé rohantak, ahonnan a kiáltást hallották. Mayu szemei kikerekedtek, mikor meglátta, ahogyan a nő felé kapott a titán. Mozdulatlanul nézte végig az addigi történteket. ~ Hiszen… ez egy rendellenes… ~ agya csak úgy zakatolt, mihez kezdjenek most, hiszen nem rohanhatnak csak úgy neki. Ekkor Eren nekifutamodott, de sikertelenül. ~ Mégis mi a jó istent csinál? ~ tombolta magában. Mihelyst megjelent a másik titán a fiúnak esélye sem volt elkerülni. Mayu a szájához kapta a kezeit. Végignézte, ahogy Eren felsőteste elválik a többi testrészétől. Charlotte és már Eren is tehetetlenül feküdtek a földön a két óriás pedig egyre csak közeledett. Gyors döntést kell hoznia. Szerencséjükre Rivaille hadnagy és egy másik felderítő alig hallhatóan landolt melléjük. Valamelyest megnyugtatta a jelenlétük, legalább már volt valamiféle tervük. – Értettük. – tisztelegve válaszolt Levinek, majd Kami felé fordult. Látta barátnőjén, hogy összezavarodott, nem tudta még összeszedni a gondolatait a legutóbbi után. Ekkor egy hirtelen mozdulattal átvágta a bal tenyerét.
– Mi ütött beléd? –ordította. – Szedd össze magad! Nélküled nem fog sikerülni! Ehhez mindannyiunkra szükség van! – észrevette, hogy ez valójában segített a lánynak, aki higgadtan agyalt a terven.
Meghallgatta az ötletét, aztán csak ennyit mondott.
– Végzek vele. – egyenesen Kami szemébe nézett. – Ha bármi baj történne velem te csak gondoskodj róla, hogy ne kerüljön közelebb Erenékhez! – mondta nekik komolyan, érzelmektől mentesen, nem törődve azzal, amit az előbb Kamilla mondott.
Megvárta míg a társa elhelyezkedik és az óriás rá kezd figyelni. Összeszorította a fogait és nekiindult. Egy negyed kört írt le, majd a szigonyait a titán nyakába lőtte. Egyenesen a szörny gyenge pontja felé száguldott. Hátralendítette mindkét kardját és egyetlen mozdulattal leterítette. Észrevette, hogy Leviék is sikeresen végeztek az óriással ezért leugrott a tetemről és egyenesen a sérültek felé rohant.
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 9, 2016 23:21:35 GMT 1
http Eren! Ne csináld! Várj! Eren!!! - Üvöltötte a fiú után, de az meg sem hallotta, csak sebesen haladt előre. Aztán megjelent egy másik óriás és leharapta Eren lábat. - NE! Eren! - Mondta és szaladt felé, de ekkor megjelentek a felderítők. ~ Rendben... Ők elintézik a titánokat... Nekem szólnom kell Mikasanak! Talán ezek lesznek az utolsó pillanatok, amiket együtt tölthetünk el... Én hülye! Megígértem, hogy megvédem! Mit fogok egyáltalán mondani Mikasa-nak? Az egész az én hibám... ~ Eközben egyenesen a Rózsa fal irányába tartott, ahol a többiek állomásoztak. Mikor észrevette a lányt elé szállt és összerogyott. Nem tudott megszólalni, csak meredten bambulta a Mikasa cipőjét. ~ Teljesen lefagytam, meg se tudok mozdulni... Elvesztettem a testem felett a kontrollt... Mi történik velem? ~ Gondolta. ~ Egy percig semmi féleképpen nem bírt megszólalni, aztán elkezdte. - Mikasa, én... Elbuktam! - Nézett fel, a lány arcára, könnyes szemmel! Eren megsebesült és haldoklik! Ez mind az én hibám! Már nem tudtam megállítani! Kérlek bocsáss meg! Tudom, hogy csak egy felesleges teher vagyok a számotokra és még amire megkérsz, még azt sem tudom teljesíteni, de kérlek bocsáss meg! Kérlek... - Mondta majd felállt. - Azonnal velem kell jönnöd! - A civilek, már biztonságban vannak! Gyere! - Mondta, majd elvezette őt Eren-hez és Charlotte-hoz. A barátja fölé hajolt, aki még félig-meddig az eszméleténél volt. - Hé Eren! Én vagyok az, Armin! Itt van Mikasa is! Úgy sajnálom, hogy nem tudtalak megvédeni... Remélem megbocsájtasz... |
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Mar 10, 2016 0:08:26 GMT 1
picup.hu/4l51kmd.jpg Csípősen válaszolok Jean-nak.
- Hát, ha te már ennyitől feladtad, akkor valóban ott a helyed… Nekem meg ne ígérgess semmit, mert minthogy említetted, mind meghalunk…
***
Sietnem kell. Egyre közelebb ér a titán… Szinte az utolsó pillanatban ölöm meg, viszont a nagy sietségben eltompultak a pengéim, ezért azonnal cserélek. A jobb oldal visszatér hozzám. Először egészen boldog vagyok, hogy ilyen hamar végeztek, de aztán meghallom, mi történt Marco-val… Lesütöm a szememet. Ez… Ezt én tettem vele. Megöltem őt. Vajon kitalálhattam volna egy jobb tervet is? Aztán megérkezik Annie és Conny két gyerekkel. Fásultan utasítom őket, hogy vigyék őket biztonságba, majd szóljanak az őröknek, hogy ha mindenki átért, lezárhatják a kaput. Thomas halálára felkapom a fejemet, és döbbenten nézek. Hát még valaki meghalt a parancsaim alatt? Lehunyom a szememet. Össze kell szednem magamat, mindenki rám vár. Senki nem válaszol a kérdésemre, ezért Jean mellé megyek, majd leülök mellé.
- Én… sajnálom. Elbuktam. Jobb tervet kellett volna készítenem… Azonban! Most még nem érünk rá gyászolni. Be kell fejeznünk a küldetést! Gyere! – Felállok, majd felé nyújtom a karomat, ha nem jön, akkor kissé erőszakosan viszem vissza a többiekhez. Erre most tényleg nincs idő. Nagyot sóhajtok, majd az elején remegő hangon megszólalok.
- Hát… Akkor most elindulunk visszafelé, hisz… - Nem tudom befejezni a mondatomat, mert ekkor megjelenik, egy szőke fej a lábamnál.
- Armin! – kiáltom. – Mit keresel itt? Neked nem…? – A legrosszabbra gondolok. Biztosan nem történt meg… - Armin szólalj már meg! – szólok neki kétségbeesetten. És akkor elmondja. Könnybe lábad a szemem. De valóban oda kell mennünk. Összeszedem magamat, majd komoran így szólok.
- Armin, nem a te hibád. Nem lett volna szabad ekkora dolgot kérnem tőled. Csapat! Felvesszük a V-alakot, és visszamegyünk. Közben, ha kell még tisztogatjuk a környéket, de inkább kerüljük el a történtek után! Armin, te mellettem jössz! – Ezután elindulunk. A sálamat újból a szám elé húzom. Alig látok valamit a könnyeimtől, de sikeresen elérünk a többiekhez. - Srácok, aki akar töltsön újra… - Nem kívánok többet velük foglalkozni, hanem Eren-hez sietek. Amikor meglátom, egy pillanatra ledermedek, és a szám elé kapom a kezemet. Nem fogja túlélni… Fut át a fejemen, majd odarohanok hozzá. Térdre vetem magamat, és ekkor kitör belőlem a zokogás… Nem csak Eren miatt. Marco és Thomas, meg az egész napi stressz miatt is…
- Megígérted nekem, Eren! A szavadat adtad, hogy nem az érzelmeid irányítanak majd, és nem fogsz meghalni, te hülye! – Üvöltöm neki zokogva. Megfogom a kezét, a másik karommal pedig kisöpröm a haját a szeméből. Sokkal finomabban folytatom. – Szükségem van rád! Tudom, nekem mindig nagyobb szükségem volt rád, mint neked rám... Ha te meghalsz, én összetörök… Ha hallasz engem Eren Jaeger, akkor figyelj rám! – Mélyen a szemébe nézek. - Ha most itt hagysz, belőlem egy nagy nulla lesz. Mert szeretlek, mert fontos vagy nekem. Te adtál értelmet az életemnek. Ha te eltűnsz… - Nem bírom folytatni. A mellkasára döntöm a fejemet, a szabad kezemmel marokra fogom az ingét, és a ruhájába fojtom a zokogásomat. Miért történik mindez? Miért Eren? Miért? MIÉRT?
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Dogorn on Mar 10, 2016 0:39:42 GMT 1
Eren lassan kinyitja a szemét. ~ Micsoda, hol vagyok? ~ Nézett szét és a raktárépületben találta magát, amint éppen Mikasa öleli. "Ígérd meg nekem! Ígérd meg!" Ismételgette. - Rendben Mikasa, megígérem... Megígérem... - Mondta, de mikor a legközelebb nyitotta ki a szemét, megint máshol találta magát. Először Charlotte osztagvezetőt látta meg, az egyik karja nélkül. Aztán a hátára fordult és észrevette, hogy egy hatalmas vértócsában fekszik. ~ Mi történt? ~ Akkor bevillant neki az a kép, amikor elborult aggyal a rendellenes felé tartott. Aztán jött egy másik és puff... Sötétség... Aztán megjelent Armin és Mikasa is. Eren csak mosolygott. - Sziasztok... Ne aggódj Armin, kutya bajom... Semmi baj! Hisz megbeszéltük, hogy megnézzük együtt az óceánt, nem? - Mikor Mikasa kezdett el beszélni, Eren szeme is könnybe lábadt. - Sajnálom Mikasa... Hülye voltam... Sajnálom, hogy úgy gondolod, hogy nincs szükségem rád... Fontos vagy a számomra! Már rég meghaltam volna, ha te nem lennél... És SOHA ne add föl! Nem leszel nulla! Küzdened kell! Küzdened... Küzdj... - Ekkor lehunyta a szemét pár másodpercig, aztán vért kezdett köhögni. - Jahj... Őszintén srácok... Mondjátok el nekem... Nagyon vészesen néz ki? - Kérdezte és próbált felülni, hogy lássa a sérülését, de nem sikerült neki. Nem is tudott róla, hogy már csak a felsőteste maradt meg. - Amint felépülök, csatlakozok hozzátok a felderítőkhöz... Aztán kiírtom a titánokat és szabadok leszünk... Lemészárolom őket és végre boldog életünk lehet... Mind halott lesz... - Mondta és lehunyta szemét.
|
|
