A vörös boszorkány

Lassan elindulunk, és közben próbálom magam felkészíteni a helyzetre. A többiekkel nem kellett semmi extrát megbeszélni, tudjuk a dolgunkat. Óvatosan közelítjük meg a helyszínt. Egyelőre csak hallgatózunk, nem akarok beleavatkozni semmibe. Lehet, mondanak értékes információkat… Felmérem a tagokat. Baszki, túl sokan vannak… Viszont a küldetés az volt, hogy vigyük el őket, így gondolkodni kezdek, amikor valami megcsörren. Alec pedig dönt: Serena és Lewis az itteniekkel foglalatoskodik, mi ketten pedig a hangzavarhoz megyünk.
- Stipi, a káromkodós! Már most kedvelem… - mosolyodom el halványan. Villámgyorsan mozgok, egyik kezemben az egyik tőröm, és mielőtt bármit tehetne, nemes egyszerűséggel leütöm. (Ez lehetséges? xD ) Annyit még érzékelhet, hogy zuhan a föld felé, de nem vágja be a fejét, mert elkapom, hogy ne sérüljön meg. Alec addig az egyik vámpírral végez, majd az utolsót ketten intézzük el. Összeszedjük őket, és visszamegyünk a többiekhez. Szerencsére ők is sikerrel jártak, bár fogalmam sincs, hogyan. Ahogy arról sincs, hogy hogy sikerült őket elszállítani, mikor többen voltak, de mindegy… (De tényleg, mégis, hogy lehetséges ez? Hat tagot elcipelni négy embernek(!), amiből kettő lány… xD Mindegy, nagyon erősek vagyunk! ) Nem kis megerőltetés után azonban vagy kapunk segítséget, vagy magunk, de elcipeljük őket a kijelölt helyre. A biztonság kedvéért, mindenkinek a szemét bekötöztük, de senki nem ébredt fel. Maximális biztonságot szervezünk, mindenkihez két őrt, kamerák is vesznek mindent (vannak?), és egyelőre sajnos mindenki le van kötözve és/vagy a két fél el van választva. (Ezekre majd Geri ad engedélyt vagy sem.) Hála a jó égnek, én lettem kiválasztva arra, hogy kikérdezzem őket, mert Serena túl elfogult lenne, Alec-nek pedig vigyáznia kell ránk. Így maradtam én. Kurvára örülök neki… De nincs mit tenni. Belépek mindenkihez, szépen sorban, egyesével, és ugyanazt a szöveget elnyomom nekik.
- Szebb napot! – köszöntöm. – Gondolom, nem nehéz kitalálni, miért vagy itt… Csak hogy tisztázzunk ezt-azt… Csak információt gyűjtök. Tehát ha együttműködsz, a végén simán kisétálsz majd innen, és élheted tovább roppant izgalmas életedet… Világos? Nem terveztem senkit kinyírni, mert nem tanúsítottál erőszakos életre utaló jelet, és a legjobban a felesleges gyilkolást gyűlölöm. Neked is van miért élned, gondolom én… Biztosan nem ítélkezem feletted nulla ismerettel… Szóval, ha együttműködsz, mindenki jól jár. Ha nem, akkor sincs baj, remek eszközeim vannak arra, hogy szóra bírjalak. Szóval, benne vagy?
Ha nincs: Sóhajtok egyet.
- Faszért kell lázadni… - morgom kissé hangosan.
- Hát akkor nincs más választásom, hoznom kell a játékszereimet… - itt kimegyek, és behozom a fajtájának megfelelő vallatóeszközöket, és ugyanazokat a kérdéseket teszem fel, mint alább.
Ha belemegy: Biccentek egyet.
- Helyes. Kurvára nem lenne kedvem kihúzni belőled, amit meg kell tudnom. Szóval… Mi a helyzet mostanság vámpírokkal és vérfarkasokkal? Csak bemelegítésnek – Ha válaszol, és a hazugságvizsgáló gép, az erre szakosodott ember (ezek lehetnek?) és Serena is egyetért abban, hogy hihető, akkor mehet a következő kérdés.
- De ami egyelőre fontos: miért támadtak a vámpírok a vérfarkasokra? Ahogy hallottam, a vámpírok nagy vérfürdőket rendeznek mostanság. Miért? [/font]

A csajszi kérdez valamit. Én a vietnámi tapasztalataimra alapozva csak jól arcon köpöm.
-Max ha leszopsz.
- Hát akkor nincs más választásom, hoznom kell a játékszereimet…-amint a csaj elfordul átalakulok vérfarkassá és kitépem magam a kötelékekből.
Ezek tényleg ennyire hülyék? Se zajgránát se, ezüst? Tuti nem ők kaptak el. Még csak meg se motoztak ergó még nálam van a majdnem teljes arzenálom. (A géppisztolyt elejtettem.) Mindegy. A csajszit nemes egyszerűséggel a falhoz kúrom. (Vagy ha olyan közel áll az egyik őr akkor vele ütöm agyon.)
Ezután félrevetődve az egyik őr felé ugrok. Élő pajzsként használom míg visszalakulok és előhúzom a kabátomból a Coltomat. (Hiszen nem motoztak meg.) Ezután pár golyó segítségével szétkenem az őr numero kettő agyvelejét a falon.
Odalépek a vallatós csajhoz és a hajánál fogva felemelem. A fejéhez szegezek egy stukkert és belenézek a kamerába.
-Ha bárki bármit próbál a ribi halott. Kapís?
Visszalakulok farkassá és a csajt az arcánál fogva (Igen a képét fogom.) vonszolom magam után kifelé az épületből. Ha bárki rámtámad útközben akkor egyszerűen csak összeroppantom a kicsi fejét az ujjaimmal.

EZ A VERZIÓ AKKOR ÉRVÉNYES HA A MESÉLŐ ÚGY DÖNT? HOGY MEGMOTOZTAK

A csajszi kérdez valamit. Én a vietnámi tapasztalataimra alapozva csak jól arcon köpöm.
-Max ha leszopsz.
- Hát akkor nincs más választásom, hoznom kell a játékszereimet…-amint a csaj elfordul átalakulok vérfarkassá és kitépem magam a kötelékekből.
Ezek tényleg ennyire hülyék? Se zajgránát se, ezüst? Tuti nem ők kaptak el. Mindegy. A csajszit nemes egyszerűséggel a falhoz kúrom.
Ezután félrevetődve az egyik őr felé ugrok. Élő pajzsként használom aztán mikor az őr tölt felkapom és az ő testével verem agyon a társát.
Odalépek a vallatós csajhoz és a hajánál fogva felemelem. A fejéhez szegezek egy az őröktől elvett stukkert és belenézek a kamerába.
-Ha bárki bármit próbál a ribi halott. Kapís?
Visszalakulok farkassá és a csajt az arcánál fogva (Igen a képét fogom.) vonszolom magam után kifelé az épületből. Ha bárki rámtámad útközben akkor egyszerűen csak összeroppantom a kicsi fejét az ujjaimmal.

Na srácok! Mielőtt még egy félreértés lenne (Wulfival beszéltem...), a maximális biztonság nem csak azt rejti, amit leírtam. (Oké, lehet le kellett volna írni, csak feltételeztem, hogy egyértelmű...). Nyilván nem tudtok csak úgy kiszabadulni, azért ennyire nem vagyok balfasz xD Nyilván megmotoztak titeket, ez minimum (könyörgöm, ájultan még a szemeteket is bekötötték, akkor nyilván meg is motoznak ) A székes kötözés is úgy lett kialakítva, hogy ne lehessen csak úgy kijátszani... A többit hadd ne részletezzem, vagy muszáj? Persze, rengeteg kiskapu van, mert balfasz vagyok ezekben, és nem tudom kezelni, mert még sosem voltam ilyen "előnyös helyzetben"... És nyugodtan reklamáljatok, hogy mekkora hülyeségeket írtam, stb... Köszi:D

EZ A VERZIÓ AKKOR ÉRVÉNYES HA A MESÉLŐ ÚGY DÖNT, HOGY MEGMOTOZTAK ÉS OLYAN DOLGOK IS ÉRVÉNYESÜLNEK AMIKET LE SEM ÍRTAK

Az épület előtt egy fekete autó állt meg. Már este volt így csak a kapu előtt álló őr láthatta, hogy ki az aki letekeri az ablakot. Bár ő is inkább a rá meredő shotgun csővével volt elfoglalva.
/BAMM/
A szegény fickó agya immáron egy gyufaskatujába is belefért volna. Ezután láthattuk ahogy a fegyver tulajdonosa kecses léptekkel kilibben a járműből. Egy szőke hölgy volt az tetőtől talpig feketében. Lady Agathe személyesen. Megnyalta a szája széllét majd villámgyors léptekkel berohamozott a vadászok bázisának kapuján.
Hol brutális gépfegyver tűzzel jutalmazva az ellenállókat, hol pedig kézigránátokat szórva a szobákba. Követhetelenül gyorsan mozgott és fedezékről fedezékre vetődött.
Enyhe déja vu fogta el mikor az SS bakancsával egy vértócsába taposott. Pont mint az Ardennekben.
A kill countja egyre csak nőtt és az ellőtt lőszerek száma is. Természtesen állandóan az ellenfelei fegyvereivel kellett folytatnia a harcot.
Végig Royson mobiljelét követte.

Szerencsém volt a Tanács nem dobot ki a hotel szobámból. Megörülők. Valahogy ez az egész nagyon nem tetszik nekem. Keressek meg valakit aki bárhol lehet egész Londonban és minden… Majdnem minden nyomott eltüntettek és emellé még Icabod is guillotine alá helyezte a fejem. Társnak pedig egy kétszínű álnok alakot kaptam, akinek egyetlen előnye, hogy nem egy helyről tud információhoz jutni. Rossz érzés kerülget ettől az egész ügytől. Utoljára 1947 telén éreztem így, mikor Bajorországban voltam és egy elhagyatottnak hitt vérfarkas odút kutattam át. Azok a korcsok jól megkergettek ott. De szerencsére megszereztem amiért mentem. Régi szép idők amikor még a vámpír a saját szakállára dolgozott. Mindegy. Most le kell mosnom magamról ennek a gyűlésnek a fáradalmait.

A zuhany után, természetesen megkezdek még egy üveg vért. Remélem ezt nem fogja behajtani rajtam a Tanács. Előveszek egy vastag irattartó mappát a bőröndömből. Különböző méretű, korú és alakú lapok tömkelege van benne. Leteszem az asztalra lepattintom róla az összetartó csatot, majd elkezdem a sárgás lapokat egymás után átnézni. Régi elpusztult krónikák lapjai, feljegyzések és ezeknek a piszkozatai csak úgy tovább suhannak miközben megpróbálom kideríteni ki lehet az a Cornelia. Hisz ha olyan idős és hatalmas akkor lehetetlen, hogy ne említse valamelyik feljegyzés legalább a nevét. De talán könnyebb dolgom lenne, ha betudnék valahogy jutni a Londoni Vadászrend levéltárába.
Valamikor éjfél után megcsörren a telefonom.

- Ismeretlen szám? Goddamn. Chi poteva essere? – Felveszem a telefont. – Ciao. Kibeszél?

A telefonból pedig George szólal meg és vázolja a helyzetet.(gerry666 ezt a részt rád bízom. Kíváncsi vagyok hogy próbálsz meg győzni )

- Lento,lento, lento. Mit akarsz mit csináljak? Azt lesheted, hogy egyedül megyek oda! Sőt azt is, hogy egyáltalán oda megyek! Nem fogom kockára tenni a létezésem, mert TALÁN! tud valamit az a bolhás! - Ekkor George megint rázendít. – Jól van. Találkozunk a Traffalgar-téren. – Gondolatban pedig remélem, hogy amíg rám vár letolják a galambok. Majd lerakom a telefont.

- Hogy a fenébe tudott meggyőzni ez a pojáca azt nem tudom.

Neki állok készülődni a találkára. Felcsatolom az övemre a Rómeót és Júliát is. De mielőtt elmegyek elmerengek egy percre. Majd elrakom az irattartó mappát és a kabát zsebembe csúsztatóm a levelet. Talán a pecsétet legalább felismeri a farkas, ha mást nem.

Hamarosan megérkezek a térre ahol már ott vár rám George. Remélem tényleg letojta legalább egy galamb, amiért kirángatott ide és meggyőzött arról, hogy tegyem kockára az egész küldetést egy talán használható vérfarkas miatt. De úgy látom még verőlegényeket se hozott. Lehet, hogy tévedtem és nem Cassanova, hanem szimplán bolond. Tudatosítanom kéne benne, hogy ki itt a főnök. De nem most. Majd a feladat után.

- Ciao. – Még ebbe az egy szóba is megpróbálok annyi hűvösséget, megvetést és szemrehányást tuszkolni amennyit lehet. – Remélem, van egy terved. Induljunk. Nincs kedvem megvárni a napfelkeltét.

Mikor oda érünk ahol a farkasok vannak megállunk a sarkon és hallgatózni és leskelődni próbálok. Merda! Ez nem egy farkas. Egy kisebb falka ez. Eggyel talán még valahogy, de ennyivel biztos nem bánnunk el verőlegények nélkül. Épp próbálok visszahátrálni, mikor Rómeó megcsörren a kardhüvelyében. Amit az egyik bolhazsák meg is hall.

- Ezt nem hiszem el! – Épp felemelem a kezem és készülök arra, hogy megpróbáljam kimagyarázni magam mikor meglátom az elterülő farkast és a mögötte álló vadászt.

- Vadászok! – Előrántom Rómeót a tokjából és vetném magam egy fedezékbe mikor meglátom, hogy George elájul ( Komolyan nem akarok senkit megsérteni, de ez egy marha vicces látvány lehet.) és a másik vadászt is meglátom. Két vadász egy vámpír ellen. Még lehet esélyem. De talán lehetőséget kaptam. Elrakom a Rómeót a tokjába, amit aztán leakasztok az övemről és a vadász elé csúsztatok Júliával egyetemben. Ezek után letérdelek, kezemet a tarkómra teszem.

- Ha végeztünk kérem majd vissza őket. Leütni meg nem szükséges. Megyek a saját lábamon ha kell. – Mosolyodok el, miközben bekötözik a szemem. (Ha még így is fejbe vernek, szomorú és mérges leszek).

A következő ami történt az az, hogy a szobában vagyok egy székhez kötözve. Igen ez majdnem olyan mint ami Bajorországban volt. Ha már ki vallatnak nem lehetne ezt egy kellemes vacsora mellet?

A következő verzió csak akkor érvényes, ha Bratt életben marad odáig, hogy eljusson hozzám és nem ér csúnya véget Wolf vagy Wolf vámpírbarátnője miatt.
Belépet egy nő az ajtón. Ugyan az aki leütötte a farkast. Nem néz ki rosszul az biztos. Bár nem az esetem. Túl élettel teli és nem elégé vérszegény. És nem mellesleg nem bírom azokat a nőket akik kiakarnak nyírni. Elkezdi a szokványos szöveget. Ismerem jól, nem egyszer mondtam el én is miközben valamit kerestem. Szép idők voltak. Mikor a mondandója végére ér.

- Maguk barmok! Magukkal vagyok, hát nem tudják. Rómából kaptam a parancsot, hogy jöjjek ide és segítsek megtalálni maguknak azt amit a vámpírok keresnek! Beépített ügynök vagyok! A vámpírok által kereset tárgy az egész emberiségre veszélyes lehet. Egyébként ha meg megpróbálja kideríteni, hogy igaz-e amit mondok akkor az eltarthat évekig is. A beépítésemről a Római renden belül is csak a legmagasabb rangú tagok és a Pápán tud. De hogy kellemesebb légkörben történjen a beszélgetés eloldozhatna és bemutatkozhatnánk egymásnak, nem? Én Enric Fröhlic vagyok. Kegyed pedig…

Ez a verzió pedig akkor érvényes ha Wolf bevadulna és Bratt nem jut el hozzám.

Ülök a szobában és jól szemügyre veszem a szobát. Hát nem valami elragadó a látvány. A kulcs nincs nálam. Két őr az ajtóban. Bár nem hinném, hogy túl nehéz lenne őket legyűrni, ha nem lennék ide kötve. De jobban járok ha nem ficánkolok. Szóval várom, hogy valaki belépjen az ajtón.

Miután beértem a báromba kikérek magamnak egy pohár AB- vért. Ma éjjel ketrec táncosok vannak, szóval alig látható tangán és egy kicsi mellbimbót takaró bizbaszon kívül semmi nincs a felszolgálókon. Nem csoda, hogy teltház van, mikor odaérek a VIP helyemhez a felszolgáló kedvesen rámosolygok és megköszönöm. Majd miközben szürcsölgetem leellenőrzőm az e-mailjeimet a laptopomon ahol szokás szerint rengeteg szemét között lapul meg a kincs. Mindenféle pornó előfizetésem van meg sex játék reklámok tökéletes álca hiszen mindenki elhiszi rólam, hogy egy perverz kis fasz vagyok… nem tagadom teljesen okkal. Ahogy böngészem az internet legalja pornói között a lényeges leveleket rá is bukkanok egyre egy régi „kedves” helyi vadásztól. (Gerire bízom a karaktert de aztán valami jó legyen ) Erkölcsileg megkérdőjelezhető módszerei vannak a tagnak de legalább engem nem baszogat ameddig infókat adok neki, plusz a vadászok elég jól jattolnak. Így bizton állíthatom az öreg nénik vallási pénze a legjobb helyre kerül. Miközben erre gondolok poharamat emelem az egyik igencsak tehetséges ketrec táncos lányra miközben rámosolygok erényesen.
De nem sokáig hódolok a kedvenc hobbimnak vissza nézek az e-mailemre. Láthatóan megkapták az SMS-em és meg is értette bár a reakciója nem volt a legjobb.

((Itt az előző reagom vége, hogy akit esetelg érdekel értse a dolgot:


Út közben előveszem a telefonomat és csörgök vele pár helyre, hogy kiderítsem Enric számát...elvégre fontos a jó imidsz fenntartása. Miután ezzel megvagyok a másik telefonomat ami pont ugyan olyan mint a másik kettő... az ember ne az álcán spóroljon... majd egy SMS-t küldök az egyik vadász kontaktomnak/természetesen ismeretlen számról/: Szia! Ma éjjel elképesztően be vagyok gerjedve rád, amikor jössz három kotont hozz magaddal legalább!-a te kedvesed *az üzenet végén pedig egy vámpírfogas smile* Elég régóta üzletelek velük, hogy értsék a koton jelentése az átlag ár háromszorosa bár néha nehézséget okoz kitalálni az utalásokat azoknak a lepedő foltozóknak. Miután ezzel megvagyok törlöm is az üzenetet a telefonomból és veszem elő a harmadikat. Természetesen ügyelve a részletekre, hogy ne legyen túl feltűnő pár perc séta majd mint ha csak valaki írt volna...és ismét pötyögök egy üzenetet a helyi farkas falka emberének:"Új kutya kozmetikánk nagy kedvezménnyel várja kedves vásárlóinkat! Az első bolhátlanítás ingyenes a jelmezes beöltözés mellé! Lepje meg kedvencét, hogy egy szörnyűséges lénnyé változtatja!*a végén sok szörnyes smile a legvégén egy vámpírossal* Automatikus hírlevelünk leiratkozásához küldje el a hármas számot a 1430-as számra!* Majd a bárba vezető úton elkezdek Pokemon Go-ni, hogy ha bárki is megfigyel az minimum lepődjön meg.))

A vadász e-mailje:

„Elegem van ebből a sok faszságból amit írogatsz! Az egyik csaj amelyikkel lehetett volna valami komolyabb meglátta! A KURVA ANYÁDAT! TE KIBASZOTT PARANOID VÉRSZOPÓ NYOMORÚLT AZ ÉGVILÁGON SENKI NEM FIGYELI MEG A SZÁNALMAS SEGGED!!!

Mindenesetre remélem, hogy van annyira fontos az infód, amennyire gondolom. A szokottnál is faszabb vagy szóval gondolom titokban kéne találkozni... Ma este egy külvárosi kocsmában rajtaütés lesz egy kisebb farkas falkán. Nem terveznek megölni senkit ha feltűnés mentesen akarsz találkozni, akkor menny oda és intézkedni fogunk!

A végére pedig leírta a címet és az unalmas részleteket”

Ezt a gyökeret minek tartja elől a mobilját amikor nővel van? Csak a tudatlan ember boldog ember… ez se hallott még erről. Na persze rajtam kívül hiszen én ebből élek. Mindenesetre ez pont kapóra jön felhívom azt a tudálékos faszt és ráveszem, hogy jöjjön velem, valószínűleg többet tud mint én és nem árt ajándékot vinni a „vendéglátóknak”.

Aztán tovább pörgetem a levelek armadáját és meg is pillantok egy másik érdekesnek ígérkező alkotást.

A Farkasok e-mailje:

„HaHaHaHa… nagyon vicces Carl. Ami azt illeti elég sok támadás ért a mocskos fajtádtól minket. Ha ezzel függ össze az infód akkor jobb ha személyesen mondod el a falkavezérnek ha valaki akkor ő megtud védeni a 700 éves tapasztalatával. ezen a címen lesz:……Ha pedig nem akkor imádkozz, hogy ne én találjalak meg és tépjem ki a mocskos szíved!”

Gondolom feltűnt, hogy Carl-nak szólított, nos igen. Tudod fontos, hogy minél kevesebben tudják az igazi neved ebben a szakmában így könnyen elkerülhetőek az olyan helyzetek, hogy „Te honnan tudod ezt? Geroge mondta és te? Nekem meg Carl…” és máris nincs gond. Minél több név annál kisebb a lebukás esélye. Na de várjunk csak… ne bassza meg ezek mindketten ugyan ott lesznek. Gondolom ezért fognak akkor lecsapni a vadászok a kocsmára. Hmmm jobb ha ebbe én nem folyok bele komolyabban. Ha rosszra fordul a helyzet akkor odavágom mr. könyvre élvezeket és elmenekülök a picsába.

Elő is veszem az egyik telefonom és megcsörgetem Enricket.

- Ciao. Kibeszél?

- Enric te vagy az? Köpd ki azt a faszt a szádból és figyelj ide! Kaptam egy fülest az egyik informátoromtól miszerint az egyik putri kocsmában egy leélt több száz éves vérfarkas tanyázik. Valószínűleg tudhat valamit ami előrre lendíteni a cselekményt.

- Lento,lento, lento. Mit akarsz mit csináljak?

Egy pillanatra elveszem a fülemtől a telefont és mereven ránézek. Mi a rák ez az undorító krákogás? Aztán vissza szólók.

- Hát most már tényleg jó lenne, ha kiköpnéd azt a férfi nemiszervet mert bár a te szádban van az én fülemet bassza. Na mindegy szerintem nézz utána a dolognak én addig megpróbálom még kideríteni ki tudhat valami hasznosat.

-Azt lesheted, hogy egyedül megyek oda! Sőt azt is, hogy egyáltalán oda megyek! Nem fogom kockára tenni a létezésem, mert TALÁN! tud valamit az a bolhás!

-Hé ember én a helyedben inkább attól paráznék, hogy Icabod megtudja volt lehetőségünk megtalálni azt a némbert és mi elbasztuk! De ha ennyire beszari vagy veled megyek.

- Jól van. Találkozunk a Traffalgar-téren.

Ekkor felállok a bőrfotelből a pohárban lévő maradék vért felhörpintem, majd kedvesen intek a kiszolgáló lányoknak elindulok, és kifele menet felveszem az akasztón lévő fekete szövet kabátom. A traffalgar tér nincs annyira messze a báromtól így gyalog indulok oda majd ott fogunk egy taxit.

Előbb érek oda mint Enric ami nem is meglepő hiszen közelebb voltam. De pár perc után megérkezik ő is hűvösen rámköszön valami halandzsa nyelven.

-Ciao.

Egy sóhajtás után bólintok felé majd vázolom hova is fogunk menni. Ekkor ismét kedvesen hozzám szól.

- Remélem van egy terved.

- Persze odamegyünk és ha nem ölnek meg minket akkor elmondhatjuk, hogy egy szép estét töltöttünk el egymás társaságában.

Nem igazán értékeli a viccem úgyhogy csak ennyit kapok válaszként miután felnéz az égre.

- Induljunk. Nincs kedvem megvárni a napfelkeltét.

Ekkor leintek egy taxit és pár sarkonyira a kocsmától kiszállunk. Ezután fagyott hangulatban elsétálunk a kocsma sarkáig ahol az a tökfilkó leskelődni próbál. Én jól körbenézek mivel tudom mi fog történni perceken belül. Fel is tűnik pár vadász mindegyik valami elcsépelt álcát használ, újság a kézben, kocsiban alszok és hasonló szarságok. A tetőn is van pár aki figyel láthatóan vissza húzódik mikor arra nézek… mindenesetre tartom magam a tervhez és bekukucskálok Enric feje fölött én is. Jó pár farkas meg holtest és vadászok… a farkasok mögött. Az egyik épp a spájzból indul meg kifelé valami szőke rasztahajú hippinek tűnik. Az idióta a káromkodó farkas már látom, hogy kezd is szagot fogni. Semmi kedvem egy mészárlás közepére csöppenni az veszélyt jelent rám is. Gyorsan körbe nézek mit kéne tennem ekkor látom, hogy Enric kardját és támad egy remek ötletem. Óvatosan meglökőm, hogy egy kis zajt csapjak vele. A gyanakvó farkas persze egyből felfigyel rá a bamba fejével megindul felénk. Ekkor látom, hogy megindul a vadász egy baszott nagy módosított ösztökével a vérfarkas felé… azt hiszem ma éjjel a csaj fogja megbaszni a farkast. Mindenesetre én vissza húzódók és várom, hogy valamelyik suttyó fokhagyma kivonatú zsákot húzzon a fejemre, vagy fegyvert fogjon rám vagy tudja tököm… ekkor érzek meg egy erősebb ütést a tarkómon. Egy pillanatra lefagytam, most ezt nem tudtam mire vélni hirtelen. Ezek ennyire hülyék vagy csak azt hiszik emberek vagyunk? Mindenesetre gyorsan átgondolom a helyzetet és mivel a faszom se akar itt magyarázkodni inkább csak eldőlők. Fél szemmel pedig „társamat” nézem ahogy elfogatja magát a gyáva féreg. Hát amúgy se számítottam az okostojástól túl nagy ellenállásra de alul múlta az elvárásaimat.

Ezt követően minden színészi tehetségemmel ájultnak tettettem magam. Nem volt nehéz mivel közben az élet nagy dolgain merengtem… igen felszolgáló lányok intimebb részeiről és, hogy fogom, őket használni miután visszaérek.Annyira belemerültem a gondolataimban, hogy mikor egy női hang szólal meg szinte észre se veszem a gondolataimban kavargó nyögdécselések közepette. De aztán lassan eljut a hangja a tudatómig… egészen melankolikus szinte már tetszik szóval kinyitom a szemem és meglátom a lányt akit „megmentettem” enyhe mosoly húzódik az arcomra az élet iróniája miatt. De már folytatja is a beszédét.

- Szebb napot! – köszöntöm. – Gondolom, nem nehéz kitalálni, miért vagy itt… Csak hogy tisztázzunk ezt-azt… Csak információt gyűjtök. Tehát ha együttműködsz, a végén simán kisétálsz majd innen, és élheted tovább roppant izgalmas életedet… Világos? Nem terveztem senkit kinyírni, mert nem tanúsítottál erőszakos életre utaló jelet, és a legjobban a felesleges gyilkolást gyűlölöm. Neked is van miért élned, gondolom én… Biztosan nem ítélkezem feletted nulla ismerettel… Szóval, ha együttműködsz, mindenki jól jár. Ha nem, akkor sincs baj, remek eszközeim vannak arra, hogy szóra bírjalak. Szóval, benne vagy?

-Igazán kedves tőled. –Közben a nyakamat körzöm mintha csak elgémberedtem volna- Tudod nincs ellenemre a játszadozás bár leginkább én szoktam kikötözni a hölgyeket és nem fordítva. –A mondat végén egy kéjes vigyort ejtek el-

-Faszért kell lázadni… morog rám a csaj.

Ekkor kimegy pár percre én persze nyugodt maradok hiszen bármelyik percben betoppanhat a vadász kapcsolatom, hogy tisztázza a helyzetem ekkor jelenik meg ismét a csaj. Az ajtó úgy nyikorog mint amelyik könyörögne, hogy többet ne nyissák ki. Aztán Oda húz egy asztalt elém és kiteríti a „játékszereit”. Hát nem egészen erre számítottam sokkal inkább intimebb szerszámokban reménykedtem.

-És a selyemostor hol marad?

Ekkor elő vesz egy valószínűleg szentelt vízzel megtöltött fecskendőt és kicsit kienged belőle. Ekkor mintha enyhe mosoly húzódna az arcára. Bennem pedig megszólal a túlbuzgó túlélési ösztönöm. Egy hatalmas nyelés után pedig kipréselem magamból a következőt.

-Oké,oké, időt kérek! Értelmes lények vagyunk mégis csak! A helyzet az, hogy én direkt vagyok itt mivel az egyik társatoknak hoztam információt, de megfigyel Icabod és így kikellett valamit találni, hogy ne legyen gyanús a találkozás. Szóval megkaptam az infót, hogy lesz egy balhé a bárban és ott „felszedtek” majd. –itt enyhe mosolyt erőltetek, magamra- Persze te bármikor felszedhetsz.

// Engem az sem érdekel ha Wolf Bratt összeaszott hulláját fogja bedobni a terembe akkor is ez történik //