Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Kristóf on Mar 3, 2017 20:41:00 GMT 1
Mace-vel való tárgyalás igazán eredményes volt. Sikerült találnom egy Császárt a II. Birodalomhoz és egy szövetségest az orkok elleni harchoz. Bár a nagyköveti kinevezés kicsit meglep, de majd kicsit utánanézek ennek a Julius valának. Valahogy most semmi sem dereng róla. A gárda említésére azért már felhúzom a szemem, de látom a leendő Császáron, hogy nem engedne ebből. Talán majd találok rá okot, hogy lefegyverezem őket. Lehet Kingspearban is be kéne vezetni a Tenevai és Blackwalli szokást és jobban korlátozni kéne a fegyveres testőrség számát a városban? Majd, ha visszaértem Kingspearba megbeszélem a tanáccsal. De a kérdésére miszerint a közös hang a két nemzet között fontos egy szimpla „Hát még mennyire!” volt a válaszom. De az utolsó kérése egy kicsit meglepett. Főleg engem, hogy mennyit gondolkodtam rajta. Mivel már majdnem fél perc kellett mire válaszoltam.
- Ha már Blackwall utcáin jár, megtisztelhetne azzal, hogy Ön tartja meg a város híveinek a mai misét?
- Természetesen. Mi sem lenne megtisztelőbb számomra. De azért remélem maga is megjelenik a mai misén. Még a legnagyobb urak is az Istenek színe elé járulnak és alázatukat, hűségüket és hittüket ajánlják nekik.
Elköszönésnél igazán vidám, piros pozsgás büszke nagyapa arccal kívántam minden jót Kevine királyának.
- Számomra volt a megtiszteltetés. Remélem mi hamarabb újra látjuk egymást. Közeleg az üstökös!
Majd mikor elmegyek még hallom ahogy Mace elkezd hegedűn játszani. Milyen sok oldalú ember. Bár kissé mintha hamis lenne.
Később a Blackwalli főtemplomban
Bár nem olyan díszes és jól felszerelt mint a Kingspeari templomok még így is megfelel a célnak. Mikor elérkezik az idő, egy szerény (kölcsön kért) tiszteletesi reverendában vonulok ki a szószékhez, jobbomban az alabárdommal.
- Közeleg az üstökös! – Köszöntöm a nyájam. – Örvendjünk és adjunk hálát Vus istennőnek a tűz szeszélyes hölgyének. Köszönjük meg neki azt a meleget melyet otthonaink tűzhelyeibe hozz. Üdvözöljük a forróságot melyet télen nyújt számunkra, hogy ne fagyunk halálra. Áldassák a neve! Most pedig adjunk hálát Kevine bátor katonáinak kik életüket áldozták a Krakkorak megtévelyedett és hazugságokkal áltatott népe ellen vívott háborúban! Kérjük együtt Aqvilla a Lelkek Útjának őrét, hogy vezesse őket egy jobb és békésebb világba! - Itt egy perc néma csöndet tartok – De nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a gonosz hazugságokat nem csak a szigetlakók fülébe csöpögtették az irigy és kapzsi sárkányok, hanem észak fagyos vidékének néhány lakosának lelkében is ott van ez a métely! Ez a fertő! Ez a ragály mely ellen ha MI! Az igazak! A hívők! Az EMBEREK! Nem lépünk fel mélyen belegyökerezik az emberek lelkébe! Sőt még sokasodni is fog! De ha ezen lassú és fertőző betegség nem lenne elég! Ha ez nem lenne elég! Még ott vannak fent azok a végzetes férgek! A zöld sáskák! Az orkok és már a kapuinkat döngetik! És ha betörik a kaput akkor lehet már túl késő lesz a zöld ármány megállítása! De míg nem törik át az erődöket fen északon! Addig még van időnk arra, hogy felkészüljünk és meggátoljuk az előre törésüket! De ez csak akkor sikerülhet, ha minden ember kik az Istenek ege alatt él egyesül! Elfeledjük a régi sérelmeinket! Megbocsátunk azoknak kik segítség idején elfordultak! Kik mikor kenyeret kértünk követ vetettek felénk! Kik megkárosították felebarátjaikat! Ezen botlásokat bocsássuk meg és segítsük együtt a harcosokat! Harcoljunk az oldalukon, hogy levegyük a teher egy részét a vállukról! Harcoljunk, hogy a sárkányok népei végleg eltűnjenek! KÖZELEG AZ ÜSTÖKÖS! KÖZELEG ÉS ELPUSZTÍTJA A SÁRKÁNYOK FAJTÁJÁT ÉS AZOK KÖVETŐIT!
Miután véget ért az isten tisztelet vissza öltözök eredeti lovagló öltözékembe és elindulok a kíséretemhez. Még sok dolgom van. Még Almerrába is el kellene mennem. A készleteinket is fel kellene tölteni. De ha minden sikeres másnap már indulhatunk is. Míg nem csatlakozom a kíséretem többi tagjához addig a személyes két fős „testőrségemmel” beszélgetek, mindenféle érdektelen és apró dolgokról, mint például az idő, Blackwall városának egyedi látványától, a nép hangulatáról és egy két kevésbé fontos ügyről. Mikor pedig kiérünk a városból és csatlakozunk a kíséretem többi részéhez, magamhoz hívatom a velem tartott valákat, írnokokat és a Fekete Templomosok parancsnokát. Kiterítek egy térképet és tanulmányozni kezdem az Almerrára vonatkozó részeket.
- Drága barátaim és hittestvéreim. Következőnek Almerra kereskedő városába kívánok utazni. De mielőtt még oda érnénk, szeretnék megállni pár fontosabb dinasztia szállás területénél akik épp útba esnek. Így a következőknél. – Egyesével rámutatok a dinasztiák székhelyére. – Kah’nor, Sannis, Elisha, Saddak, majd pedig Almerra városa. Mindeközben pedig szeretném, ha minden kereskedő család feje kapna egy levelet miben én I. Agustus az Istenek földi helytartója, Az Ezüst Üstökös követőinek kuenja, Boremmia ura felszólítom őket, hogy kössenek fegyverszünetet és minden család jelenjen meg Almerrában érkezésem napján vagy azt követő másnapon, mivel én I. Agustus rendezni kívánom az országukat belülről rohasztó széthúzást. A végére pedig írjátok meg mikorra érek Almerrába. Az előbb felsorolt családok leveleinek pedig írjátok meg, hogy személyesen látogatok el az ő otthonukba. Így nekik azt írjátok meg, hogy hozzájuk hányadik napon érek oda. De a levél többi része maradhat. Értettétek? Ha megbocsátotok, fárasztó napom volt és lepihenek. Holnap reggel szeretnék útnak indulni.
Ezután, átöltözök, ha valaki beszélni akar velem azt még szívesen végig hallgatom, de utána mindenképp lefekszek, természetesen előtte még imádkozok Aqvillához, hogy áldja meg az utam és célom.
|
|
Ismae
Lelkes fórumozó
Posts: 77 
Elfoglaltság: Játékot vállal
|
Post by Ismae on Mar 3, 2017 23:05:32 GMT 1
Egy aprót biccent a kormányzó felé. Kissé meglepte a megjegyzése, és nem is értett vele egyet teljes mértékben, de udvariatlanság egy ilyen állítást cáfolni. ~Őszintén szólva nem vagyok túl szerencsés, mint családfej. Eddig a legtöbb döntésben sem a szerencse, se a kellő tapasztalat nem állt mellettem. Remélem, nem fogok a Kormányzó Úrra is szerencsétlenséget hozni.~ pillantott aggódva a Lordra. -Megtisztel vele – ekkor finoman bókolt - Örömmel elfogadom a meghívását, Kormányzó Uram. – felelt mosolyogva a lány, majd elfogadta a felajánlott kart. Nem mentek messzire, és az ünnepi hangulatban teljesen máképp hatott a palota. A frissen készült telek illata már messziről érződött, Ismae játékosan próbálkozott megnevezni egy-egy illatnak a nevét, miközben a szemei sarkából a környezetét szemlélte. Örömmel vette tudomásul, hogy először édesanyja, majd testvérei is csatlakozhattak hozzájuk. Hirtelen egy furcsa érzés kerítette hatalmába. Talán az idegesség? Vagy esetleg az izgalom? Az, hogy Lord Serwie beszélgetést kezdeményezett a családjával, kissé feszélyezte. Ennek ellenére minden rendben volt. Mindenki az etikettnek megfelelően viselkedett. Lady Sorna Nigrommar nevében elfogadta a dicséretet, is halkan egyetértett a lovaggal. Ed és Lena nem láthatták a délutáni eseményeket, de nem kellett túlságosan aggódniuk. Lady Sorna kellően kimérten és tömören összefoglalta az eredményeket, és a nagyobb győzelmeket. -Nos, uram, csak nagyon ritkán. Tudja, a hó miatt. A játékok ilyen körülmények között még az általánosnál is veszélyesebbek. – felelt Ismae tömören a kérdésre. Majd a következő kérdésre „nem”-mel felelt, indokként az előbb említett okokat nevezte meg. Emellett halkan megemlítette, hogy öccsét még nem szentelték fel lovagnak, és véleménye szerint,15 évesen még fiatal hozzá, hogy ilyen veszélyes szórakozást űzzön. Természetesen ezért a mondatért kapott Ed-től egy csúnya pillantást, de a fiú bölcsen követte figyelemmel tovább édesanyja mondókáját. Míg Lord Serwie elment felfrissíteni magát, Lady Sorna folytatta tovább az előadást, csak most már a nemesekről, és sok más hasonló izgalmas témákról. Az ikrek egész ügyesen oldották meg a dolgot, felváltva mentek el különböző apróságokért, így édesanyjuk kifinomultan, de dagályosan ömlött belőle a szó, mivel mindig volt hallgatósága. Ismae az egészet fél füllel hallgatta, hiszen a lovagi tornai előadást ismételte el nekik, néhány apróbb kiegészítéssel. Hasznos volt, hogy szinte alig lehetett az épületben hallani bármit is a zenén kívül. Így történhetett az is, hogy nem is hallotta meg a lovag közeledtét. Az etikettnek megfelelően megköszönte az invitálást, és elfogadta azt. Ámbár a bókját kissé hízelgésnek érezte. A tánccal együtt a társalgás is elkezdődött. A férfi hangja kissé szokatlanul csengett, nem az előbbi határozott tónuson szólalt meg. Ismae érdeklődő pillantással fogadta a hírt, de nem értette, hogy ez miért jött fel, mint beszédtéma. Szótlanul várta hát a folytatást, közben fejében már a lehetőségeket kezdte volna el vizsgálni, de nem jutott messzire. Nem számított rá. Mégis ki a fene számított volna rá, amit a Lord tett??!! A döbbenet lebénította, nem mozdult, és a csókot sem viszonozta. Félig átjutott az agyán a mondat vége, de csak állt és pislogott. Kissé szétnyílt a szája, egyetlen ép szót sem tudott megformálni, nemhogy még feleletet alkosson. Csak tátogott, mint egy frissen kifogott hal a csónakban, aki nem a megfelelő módon kap levegőt. Egy kéz ragadta meg, és mint gyakorlott révész töretlen lendülettel húzta maga után a lányt, át a táncosok között. Táncoltak tovább?? Vagy a történtek miatt mind megálltak?? Ismae nem igazán észlelte a környezetét, csak az ő kezét szorongató, sötéthajú nőt. ~~~~~~~~~~~~~~~~~ Lena egy igen embereset csapott a bátyja hátára. Nem kímélte szegényt, hiába nem az ő hibája az egész. Csupán rossz pillanatban fordult meg, és ivott bort. Mondjuk a meglepés műsor őt is váratlanul érintette, és a reakciókból köveztetve szinte mindenkit a Kormányzó Úron kívül. ~Ebből nagy baj lesz! Oda anya délutáni jó kedve.~dalolta magában. Örömmel nyugtázta, hogy végül nem a borba fulladástól fog fivére elhalálozni, és ezzel a könnyebbik probléma meg is oldotta. -Hé Ed! Láttad merre ment anya Ismivel??-kérdezte suttogva. -Tessék?? –kérdezett vissza a srác – Nem, ha tudni szeretnéd. Éppenséggel mással voltam elfoglalva. – jegyezte meg szemrehányóan. Majd egy ennél sötétebb pillantást küldött a Kormányzó Úr felé. Együtt lézengtek a tömegben, közben bekaptak néhány falatot, de mindig szemmel tartották a folyosók bejáratát, és természetesen a Lordot is. Közben suttogva azon tanakodtak, hogy mi történhet nővérük és édesanyjuk között. |
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Mar 5, 2017 19:40:48 GMT 1
i.imgur.com/0rKCqfb.jpg A tánc és a zene összesége több volt, mint tökéletes. Természetesen mindig ilyenkor üt ki valami balul. Jelen esetben például egy haragos, északi anyósjelölt képében. Népmesékbe illő módon tépte ki a hős lovag kezéből Ismaet. Serwie a lelki szemei előtt látta, amint bezárja őt az ország legmagasabb toronyszobájába. A kulcsot pedig valószínűleg lenyeli, vagy ami mégjobb, eldugja a pokol hetedik bugyrában. Nem tudja, hogy miért esett ki neki ez a pár pillanat, de pont elég volt ahhoz, hogy szem elől tévessze a két Sorna Lady-t. A másik két testvérhez lépett, az egyik látszólag a halálán volt. Még ne fulladj meg kérlek, épp kellenél.- Szeretnék elnézést kérni a kormányzói posztomhoz méltatlan viselkedésemért. Így táncoltatni egy Lady hírnevét nem volt szép dolog, de eluralkodtak rajtam az érzelmek. Azt hiszem beleszerettem a testvéretekbe, kérlek, segítsetek megkeresni őt és az édasányotakat. Kicsit kellemetlenül érezte magát, hogy megint helyre kellett tennie a helyzetet. Az érzelmek, pff... Ilyenkor lenne Mace vagy Sir Cassor helyében. Azok valahogy mindig is leplezni tudták az ilyesmit, ő meg... egy fiatal hős szerelmes, aki nem bír az érzelmeivel. Mindent átkutatott a két Sorna lány után, de Lionclaw vára eszméletlenül nagy volt. Biztos volt abban, hogy a krakkorakk korábbi királyainak sem sikerült feltérképeznie igazán. Már-már szinte kifáradt, amikor az utolsó terem ajtaját tárta ki. Egy aprócska társalgó, ahonnan négy folyosó nyílt. Ott volt ő. A szerelme, és az ördögi, jeget lövelő sárkány... Azaz az anyósjelölt. Eljött az ideje, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. Az egész Sorna ház előtt. - Lady Sorna, mélységesen sajnálom, hogy ilyen helyzetbe hoztam a lányát. Nem viselkedtem úgy, ahogy a pozícióm és az etikett megkívánja. De azt hiszem, hogy - itt kicsit emelt a hangján - nem tartozom bocsánatkéréssel, már ami az érzelmeimet illeti. Azért kérek elnézést, mert mindenki előtt tettem, amit tettem. De nem bántam meg, és ha tehetném, meg is ismételném. Szeretem a lányát Sorna úrnő. És ennek most tanúbizonyságát teszem. Ekkor közelebb lépett Ismae-hoz, és belekezdett a monológjába. - Lady Ismae Sorna. Az elmúlt néhány nap számomra olyan volt, amit soha senki mással nem fogok tudni átélni. Abban a pillanatban, amikor az ostromló csapatok között megpillantottam magát, valami mást éreztem. Valamit, amit talán úgy hívnak, hogy boldogság. Ezt követően letérdelt. - Mit szólna ahhoz, hogy a világ legboldogabb emberévé tehetne valakit. Lady Ismae Sorna, hozzám jösz feleségül? |
|
Ismae
Lelkes fórumozó
Posts: 77
Elfoglaltság: Játékot vállal
|
Post by Ismae on Mar 5, 2017 22:43:55 GMT 1
Mint jó testvér Lena elővarázsolta a legszebb mosolyát, és a férfihoz fordult. Közben „finoman” oldalba bökte bátyját, hogy egy botrány után ne törjön ki egy másikat, méghozzá édesanyjuk jelenléte nélkül. Szegénynek már így is elég problémával szenved. -Csak hogy tisztázzuk a dolgot. Önöknél lehet, hogy ez a tett egy Lady hírnevének a táncoltatása, de ez északon egy Lady hírnevének a tönkretétele. Még így is biztos benne, hogy édesanyánk színe elé szeretne járulni??- és az arcára fagyott mosoly mellé kapott a lovag egy kis szempilla rebegtetést. De ez sem téríthette el a szándékát, így hát az ikrek segítettek neki. Vagy inkább akadályozták, hisz majdnem minden szobába benéztek, de, ezáltal mindig felfedeztek valami újdonságot. Ennek ellenére az ikrek a csöndességükkel ajándékozták meg a Lordot, aki lehet, hogy nem tudja, de tőlük ez igazán hatalmas megtiszteltetés. Vagy lehet, hogy inkább az anyjuk haragjától féltek?? A kastély útvesztőjében, mikor már minden reménytelennek tűnik, feltűnik egy ajtó, ahonnan gyertyafény, és női hangok származnak. ~~~~~~~~~~~~~~~~~ Eközben: -Anya! Anya, mégis mit csinálsz?? – eszmélt föl Ismae. Igaz ez eltartott egy ideig, mert már réges-rég elhagyták a termet, de mégis ugyanazzal a sebességgel szelik át a várt. – Anya válaszolj!! Mégis mit művelsz?? – emelte fel a hangját, és a kezét igyekezett kitépni a szorításból. Hiába igyekezett, ez nem történt meg. Anyja ugyanazzal a néma dühvel szorította a karját, helyette az ajtókat kezdte vizsgálni. Mikor talált egy csendes, kis társalgót, azonnal belökte oda a lányát. Arra már nem figyelt, hogy rendese becsukja, hanem tomboló dühét a lányára öntötte. -Hogy mit csinálok?? HOGY MÉGIS MIT CSINÁLOK??!! – emelte fel a hangját, szinte elsápadt dühében – A lányom hírnevét igyekszem megmenteni. Mégis hogy képzelte?? – egyszerűen nem tudta folytatni, a düh a torkára fagyasztotta gondolatait, inkább egy ösvényt kezdett vésni a padlóba. Előre révedt, és halkan motyogott valamit magában. Ez így ment hosszú kínos percekig, mire újból megtörte a csendet. -Mit akart?? – kérdezett csöndesen- Mit mondott, mielőtt elvittelek onnét?? -Biztosan szeretnéd tudni – kérdezett vissza az ülő lánya. Mikor pozitív választ kapott, így felelt – Hogy maradjak. -Maradj?? De mégis miért?? A nyilvánvalótól eltekintve, hogy kedvel téged. Mondjuk nem hiába, az én lányom vagy. –mosolyodott el halványan. -A nyilvánvalótól eltekintve?? Mondjuk, hogy nincs hová mennünk?? – jegyezte meg csöndesen a lány. -Ezt…….mégis hogyan érted?? – kerekedett el Selene Sorna szemei. Lánya előtt állt, tekintete zavaros és könyörgő. A válaszért könyörgött. -Tegnap este maga Lord Serwie-től tudtam meg, hogy Riverguardot elfoglalták. Pontosabban Lady Erlena Fostforge tulajdonította el. –hangja megremegett minden igyekezete ellenére. Némán szemeztek egymással farkasszemet. Természetesen mi máskor érkezzen meg az a személy, akitől a Sorna család élete felfordult. És hogy miért?? Hát természetesen azért, hogy még nagyobb káoszt teremtsen. Lady Selene Sorna könnyes szemmel hallgatta végig a megjelent férfi előadását. Ed a fejét fogta, Lena pedig az ő háta mögé bújt el. Szegény lyánynak gyenge idegzetei vannak, és már nem bírta volna megtekinteni, ahogy az anyja megsemmisíti a bolond szerelmest. És mi van Ismae-vel? Ő talán az orgona illatától elkábult, és felidézte a csókot. ~Forró volt, és szenvedélyes. Egy biztos, nem unatkozok mellette egy cseppet sem.~ s halványan elmosolyodott. De ez nem minden. Mikor letérdelt éle az a férfi, s tömören elmondta a szándékát, nem viccelek, de legalábbis valamilyen boldogság hatalmába kerítette. Szemei felragyogtak, mosolya szélesebbre nyílt. Felpillantott édesanyjára, és éppen elkapta azt a pillanatot, mikor Lady Serene szemei fennakadnak………majd ájultan esik össze a földön. |
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Zima on Mar 10, 2017 21:39:22 GMT 1
ခ࿏࿒ဋྱႇဇစဋტྱၺྱႄဃၲྱငྱစဆྱညဃྱྱྱဃྱၾྱྱညྱစငྱစႄကဋྱၺဃစႍ྿ྱ࿓ྱྱဇကྱၺྱငဋၺခྱစၲྱစဃခ྾ྱၲစစစྱဇྱငကႄစ྿ྱႍႇႇင⾷ྱဆစၲྱྱညငစဃྱကကစစྱྱဆစၲငဆစྱညྱစဃྱၺဃဋစႍ྿ྱႇဃႍၺဋစྱညဃྱစဆစྱခဃငဋྱྱညႇညႇဃႇၺငྱၺၲႄ྿ྱၤဇစကငྱྱႍ྿ྱၺྱၺဋྱྱငခစက྿ྱ࿖ညྱྱၺစྱྱကညྱྱၺྱྱၲငྱྱၺဋစစྱကညྱကဇကྱဇညက྿ྱྱငဋྱ྿ྱၚခခྱကညྱညဆကၺྱခဃၲငဋၲငဃྱငဋྱညင྿ྱဋྱငငྱဃဃྱငႋငဋ྿ྱဃႄၲကྱစၲဃကྱကྱႇྱྱྱྱྱငဃႍ྿ྱྱစྱဋ࿐ྱၺစྱကညྱၺခဋტၺ⾷ྱ࿙ဃကငྱကྱငྱဃტငၾစ྿ྱ࿓ငစྱညဃྱငྱဃტငႇ྿ྱ࿕ྱဇၲဃဆ⾷ྱကခကၲင࿐ྱၚྱྱခဃၲငဋၲငစྱကစစ྿ྱ࿕ྱကညྱကྱညྱက྿࿀ခ࿏ခྱငစည࿎ླစဉစ྾စ࿋྾࿂࿉྿࿁ခစ࿌ླ࿏ྷငခ࿌ྱྷငခ࿌྾ྱ࿚྿ྱ⾤ྱဇၲငဋကကྱစႇႇဃ྿࿀ခ࿏ခ࿏࿓ྱტྱႇྱྱ྿ྱ࿒ကညྱဋྱကစစྱဇဋငၲႄႄྱဆၲငྱႇဋྱညྱྱကဋྱညဃྱၲྱဃტငႇྱྱဋ྿ྱ࿙ဃစྱင྿ྱၚဃစစႍྱခစကྱကဃྱྱྱကဋဆကྱခྱྱစႇྱၺྱစကဇၲ྿ྱ࿀ခ࿏ဃ࿏ခ࿏࿒ྱဃကၲငဃྱྱငဋၲၾစကစစ྿ྱ࿖ကဃྱၲဃྱဃྱྱဋྱဇကစྱၺငဋྱၲစྱဋྱငစငྱႍဋဃ྿ྱညငྱငྱစစྱႇစྱဃၲྱကညྱၲစစྱྱႇႇစ྿ྱ࿒ဋྱညྱၺညစྱကဃၲႄစྱစྱကညྱစစྱညྱၺညྱၺྱၺဃစྱစྱྱႇဋႇྱဇ࿐ྱ࿔ငྱྱႍႇႇྱྱငྱဃဃྱကညྱစဃစငྱྱဇၺဃစ྿ྱၲငྱྱၾྱྱၲညႋငဋႄྱစစၺྱဇၲྱྱဆၲငစྱྱၺဃဋྱྱစၲဃင྿ྱ࿒ဃကဃྱညྱဃစငၲྱၺငྱၺဃစစငၺྱႍྱྱဋྱငဋྱྱကညྱဋစྱၲစကྱ྿ྱ࿔ငྱဋစྱྱကၲစကྱကညྱဋྱညྱၺငဋ⾷࿐ྱ࿒ྱညငစဃྱྱဋႇစྱྱႇစტ྿ྱ࿚ဋྱဇྱႍྱ྿ྱྱဋၺဃစྱႇစစႍྱကညྱဋྱဋྱဋၺྱညၲဃင྿྿࿀ခ࿏ခ࿏ဃႍစྱႇငငဋငဋྱྱႇဋྱဃငဋစႍဃကစဆྱငဋၲကငྱစငྱစဃ྿ྱ࿒ྱႇႇྱྱၾၺစྱစ྿ྱ࿕ྱဆྱစကဇၲ྿ྱ࿀ခ࿏ဃ࿏ခ࿏ၺငტྱငဋၺစ྿ྱ࿒ဋစྱစစྱၺྱညကဃငྱကဃဆက྿ྱྷငခ࿌࿕ྱ྿ྱ࿒ྱငဋႇဃညྱဃྱྱႇဃྱဆကစစྱဆညྱྱဇྱညႍစစྱညྱဃྱင྿ྱ⾷ྱညྱႋྱစကၲྱဇငဋစစྱက⾷ྱ࿒ྱခၲဃྱၺစဃဃྱစტ⾷ྱစစྱၺྱညྱကငငဋႋྱခဃྱტဋྱဃစ྿ྱ࿔ငྱကစစྱၲကྱငကကဇ྿ྱၺႍྱྱၺငྱဃကྱဃၺငၺဃྱငဋၺྱ྿ྱဋစྱႇႇྱငဋကဃၾစက྿ྱ࿙ကညྱၺ྾࿐ྱ࿚ྱྱྱၲစကྱစစྱစྱဇྱငဋဃငၺစྱငၲညྲྱစၺဃྱྱၺဃྱၺྱၺငྱငဆကྱྱငဋၺစ྿࿀ခ࿏ခྱငစည࿎ླစဉစ྾စ࿋྾࿂࿉྿࿁ခစ࿌ླ࿏ྷငခ࿌ྱྷငခ࿌྾ྱညဆကྱၺၺྲ࿀ခ࿏ခ࿏ྱစစྱၲငစྱငဋྱငྱစტငၺႍྱဃငྱစစ྿ྱၺྱྱငငၺྱဃဇྱဋၲဃႄဋကྱྱྱငခစကဋྱྱခကစྱကဃྱၺဃྱညྱစငྱစဃ྿ྱ࿔ၺྱၺဃစႍྱၲဃྱၲစဆྱྱငငကစ྿ྱ࿒ྱၺྱညၺစྱဇညྱငဋစྱၲစဇငဋྱဋྱဋစကစစငၲ྿ྱ࿖ဆဆྱၺྱྱခဃငဋྱဋྱဋྱၲစကဋကစစྱႇႇྱငྱྱညྱၺၺ྿ྱྱဃဃྱငဋႍငၺྱဇྱྱစဃစၲငဆကဋྱၾညྱဋྱၺྱစကྱငဋဃဋྱဋྱဃညၺစ྿ྱကྱခဃငဋྱႇဇစྱྱဃကငྱစტྱငྱྱྱဇၲကྱကညྱၺྱစကခခྱညྱၲညႋငဋႄ྿ྱဆကྱྱྱကကྱစဆကྱကྱစྱကྱစ྿ྱྱၺဋྱၲစဃྱྱကဋဋၲྱငဋၺ྿࿀ခ࿏ခྱငစည࿎ླစဉစ྾စ࿋྾࿂࿉྿࿁ခစ࿌ླ࿏ငခྱငစည࿎ླကစ྾ငဋ࿋࿈ခစ࿌྾စ࿋ကဃ࿌ကစ྾ည࿋ྷဂဆကစ࿌ླ࿏ྷငခ࿌ྱྷငခ࿌ྱྷငခ࿌ྱྷငခ࿌ྱྷငခ࿌ྱྷငခ࿌ྱ྾ྱྷငခ࿌࿀ငခ࿏ၚྱစႋྲྱ࿖ဋྱခဃငྲ࿀ခ࿏ခ࿏࿙ကྱဃၲྱငႇဃၺငၺစྱྱညငဋྱྱဃၲྱည྿ྱကྱၺခဋစစྱဃကငྱစႋྱကྱၺ྿ྱၲဃྱငྱညྱၲညྱညྱညကကဃဆစྱကၲဃྱစဃྱტစစྱྱငဃႍྱဇစტႇ྿ྱ࿘ဆဃဆၲငကႄྱဃႇစႇྱၲကྱၺငྱྱငငကဋྱၺခ྿ྱ࿕ྱྱဇငဋྱྱဃႇစႇ྿ྱငစྱစဃစကྱစტ྿ྱྱကྱစႇဃစၺ࿐ྱ࿚ညྱႇညྱྱစྱငဋဃဋ࿐ྱ࿙ကྱྱငခ࿐ྱ࿖ဃტစྱဇငဋྱက྿ྱ࿖ဋၺဃစྱႇစစႍྱྱྱစ⾷ྱၺဃစ⾷࿀ခ࿏ဃ࿏ဇྱငစည࿎ླစဉစ྾࿋ྱစဃ࿌ླ࿏ငခྱငစည࿎ླကစ྾ငဋ࿋ྱ࿂࿁ခစ࿌ླ࿏ྻྻྻ࿀ငခ࿏è ש؝؎ؠؠ؎؛ږ؏؟ؒؑؒا؛ؘؖؒاؘؑؒכؕؔئؙڎءڎؠؘؚؖءؖؠاءآؙי؏ڠؑآؙءڎؙؙ؎؝ءؚ؎ءؙؓؒأڎؙءؗ؎؎ا؎أ؎؟ءؠڎؔכׯؙؒؒؐؠښ؝ؘؒ؎ؘؒاؚؒ؏ؒכٶؘؙؒ◓ױؒؒاؕؔئؙؒؕؒءײؔئؒ؏ږؙؑ۾؏ؒ؛کؙڣؘד؛؏ؠ؝רؒؔئ؎؟؎؛ئ؝ڎ؛ؐږؙؠؐؠ؛ءأڎاا؎ؙؠاؚؒ؏ؒ؛כؚؒږ؟ءؚؒכככٶؠؚؖږ؟ء؏ڎؚآؙؒ؛؛ئؖ؟ؒؒ؛ږاؘؚؒ؎ؔ؎ؚ؟؎כؖؠؠږؙؒؕڧاؚ؎ؠاڎؚ؎ءכؠיؒاؕ؎ءڎ؟اءء؎؛ؒؔئؕڎؙڠؘڣ؛ءڣؠ◓ؚؒ؎ؘ؎ؘؘؑؖ◓ؒؔ؎ؙڎ؏؏ؖؠ؛ؚؒؠاؒ؟ؒء؛ږؘכږؔؖؠؙؚؖؓئؘؖؖءءؘ؝؛ئ؎ؚؒؔؠاڠؙ؎ؙיؓؖؔئؙؚؒؒؠؒ؛ؕ؎ؙؙؔ؎ءؚכا؎أ؎ؙؚؖؒؔؒ؝۾ؘؒכؠיؒا؎ؙؕؒئاؒءؕ؎ءڎ؟اءء؎؛ږ؟ؘؑؒؒؠ◓ؘؘ؟؏ؒؠاږؙؔؒؠؠک؛ؘכؖؕڧاؚؚ؎ؔ؎ؚיؖؔئؘؒؠاؘؙؚؚؒؒؔؓؒؒؑؒا؛ؖ؎أؖؠؙؒؒءؚؒ؟۾ؙږؠ؟ڎ؛ږاؘؒכؒؔؕ؎ؗءؚ؎ؚؓؒؗؒכשל؝ש؝ؠءئؙؒתءؒإءךؖ؛ؑؒ؛ءקךמץכם؝ءרשؠ؝؎؛ؠءئؙؒתؓ؛ءךؠؖاؒקפ؝ءרؙؖ؛ؒךؕؒؖؔؕءק؛؟ؚ؎ؙרؓ؛ءךؓ؎ؙؚؖئקד؞آءרד؛؏ؠ؝רד؛؏ؠ؝רד؛؏ؠ؝רד؛؏ؠ؝רד؛؏ؠ؝רד؛؏ؠ؝רךד؛؏ؠ؝רשלؠ؝؎؛؎ؙؒ؎◓חؘؖؠؠاک؛ؒءחڃؚؕכככٶ؟ءؚؒיؘڣؠاڣ؛ڣؚכךؙؙؚؓؒؒؒ؎؟آؕڎأ؎ؘؙ؎؝ؐؠؙ؎ء؏؎؛ךؔؒ؛יږ؛أ؎ؔئؘؖ؎؎؛ؐؕؒؠי؎ؘؚؖؒؔء؎ؙڎؙء؎؎ؠؖؠ؎ؘؗڎءכاڠأ؎ؙؖءءؙؒؠاؘؒؒؔئؖؑؒؖؔ◓؎؛؛ږؕڎ؛ئؘږ؟ؑږؠؚؒכؖءڣ؟ءږ؛ء؎ءڣ؏؏ؘؘؙؖؒؒי؎ؘؘؖأؙؚؒؒأؙء؎ؘ؎؏؎؟ؙ؎؛ؔ؏؎؛ؖږ؟ءږؠؕؔئؘؒ؟کؙءؚؒؖؑؒٶؠ◓ؒؔئڎؙء؎ؙڎ؛ؙؕأ؎ؔئؘاءږ؟ءؚؒיؕؔئءڧؙأؙؖڎؔיؑؒږ؛יؚؖ؛ءږؙ۾◓ؕؔئءآؘؑؖءءؙؒ؛؛ؖ◓ؖږ؟ءؔ؛ؙؑء؎؎ؙؖؠء؎ؒיؕؔئײؙئ؎؛؛؎؎؛ؙؐؒؓؔؗ؎ؚؒؔء؎ؙڎؙ؛ؖ؎اؒ؟ؘؙؒئږءؖږ؟ءأ؎ؔئؘؙؚؒؔؒ؝۾ؙؗؒؒ؛ؠږؔשל؝è |
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Mar 10, 2017 21:50:42 GMT 1
ঊঢ়ধঌজঌেফঊঢ়ৗখঊোੋৌৌঊৣঊোঊৗঊৌড়ৎৗঊঘঊমঊোড়ঊৗੋড়ঊৣঊোঊয়োোৗখঊৠ੦ঊোোড়੦ঘঊযৗঊৣঢ়ঊোঊৗৣৌৌঊৠঊ্ੋঊৣৌঊৠঘঊসোৣঊঢ়ঊঊয়ৎোৗখঊৗঊঊৎঊড়੦ঘঊমঊৣঊঢ়ঊৣখঊৗঊয়ৎৗঊড়ৎগঘঊীোৣঊৗগঘঊীোৣঊড়੦ৗগঊঘঊসৗঊড়ৗঊঢ়ৗৗঘঊঽড়্ঢ়ড়ঊੋড়ঊৗੋড়ঊয়ৎোৗখঊৎঊৗঊৣৗঢ়ৌৌঊৠঊ੦ঘঊড়ঢ়ঊৠোৗঘঊাঢ়ঊ੦ড়ঢ়ঘঊফৗড়ঊঊোোৗখঊৗখঊোৗড়ঊৗੋড়ঊড়োোৎঊোঊঢ়ৗৗখঊোয়ৎোৗঘঊফঊৌঢ়খঊৣঊৠোোৗঊৗৠੋখঊঢ়ঊঢ়ঢ়ঢ়ঢ়ৌঊৗঊঢ়ঘঊমঊঊৠ⦐ঊরোৗোৗঊঢ়্ঢ়খঊৗোঊড়োৎোৗঊখঊৎঊৗੋড়ঊোৣঊৠੋড়োৗখঊৣঊৠোোঊঢ়ড়ঊয়ঢ়ঊয়োৗড়োঘঊॴৣঊখঊੋঢ়ৗঊৗোোোখঊৗড়ঊৗোোঊষো্ঊশো্ঊঊঘঊেসোঊৠড়⦐ঊাোੋঊৠঊঊঊোঊঢ়ঊৌড়োৗোঋঙেঊਲ਼ড়ৗৗঢ়ঊঊড়ੋঘঊঢ়োঊয়ৣোৣখঊৗঊোৗোঊৗঊোঊড়ৣঢ়ৌੋৌোঘঊযৣঊঢ়ঊঢ়ৗঊঢ়ঘঊস্ঢ়ঊৗৎোৠোৗঊঢ়ੋৗੋড়োঘঊফঊৗৎোৎোঊঢ়ৗঊোঊৗঊ੦ঢ়ৌৌখঊৗড়ঊৗঊৗৎঊোঘঊযঢ়ঊোৎৎখঊোৗঊৣঊড়ঊৗঊৣৗঊোঊৗৌঘঊৣঢ়ৗঊৣঊৠখঊৣঊৗঊৠ੦ঊঢ়ঊড়ঊੋঘঊফੋঊৠੋৌৌড়োঊঢ়ৗঊৗৎঊঢ়ৗৗখঊোৣৗখঊৣঊঊঘঊেৌৌঊঢ়⦐ঙেঊৎৗঊৗোোৗৌোঘঊসোৣঊৣৗখঊৗোৎঊঊোঊ্ੋৗৌখঊঢ়ঊঢ়ড়ৠঢ়ৗঊোঊ্য়্্োৗঘঊরৣোੋৌৗঊখঊৗোৎঊঢ়ঊৎৗঊৠঊৣঊড়ড়ঊ੦ড়ৎঊৠখঊোঊৗৗঘঊসোৣঊোোঢ়োঊৗঢ়োৎোৗখঊৗোৎঊৗঊঢ়ঊৠোোৗঘঊযয়ੋঊোঊৣোড়ঊੋৣੋড়োঊৗৗখঊোঊঢ়ৗঊৗোোৗখঊৣঊৗৣড়ঊৗোড়োৎঊৗঊোঊৎ্ৗঘঊাৌৌগৠঢ়ৌখঊঢ়ড়্ঢ়ড়ঘঊফঊৗৌড়ঊৣঊড়ঢ়ঊৗৌੋৗয়খঊঢ়ঊঢ়ঢ়ঢ়ঘঊসৗঊড়ৎৗঊৠ੦ঘঊঊড়ৎঊॴৣঊৎখঊৣঊৗੋঢ়োঊড়োৎোড়ঊৎয়ঘঊফৎৎঊৗৎঊঢ়ঘঊফঊৣৠড়ৗঊৗৗখঊঢ়ড়ঊৗঊৣোোঘঊফঊੋ্ৗঊঢ়ড়ৗঘঊফੋঊৗৎঊঢ়੦ঢ়ঢ়ঊৗঊঢ়ঢ়ড়োঊোঊৣড়ੋঢ়ੋৌোঘঊী੦ঊৠো্ঢ়ড়ੋৗখঊৗੋড়ঊোৗৣড়ঊখঊোੋঊঢ়ৗঊোয়ৎঘঊসোঊোঊঢ়ড়ঊোঢ়ৗঊড়ৎঢ়খঊৌੋড়ঊঢ়ঊৣঊঘঊফঊৎৎৗখঊৣঊৣৎ੦ঊযৣঊোড়ঊৗঊঘঊਲ਼ড়ঊোোৎঊৠোৣঊৗঘঊবੋড়ঊোঊৣঢ়ঊৌৌোঊড়ৎঊোঊৠੋড়োঊৠঘঊঽোੋৗখঊৣঊোঊোোঊৗঊঊৠৗঘঊৎঊোৣঊঢ়ঢ়ঊঘঊাোੋঊোঊঊੋড়ঢ়োঢ়ੋੋঊৠৗঊঢ়ঘঊॴষੋঢ়োঊৎঊੋঊৎয়ঊোঊোঊখঊোৗৣঊোঊড়ঊৗয়ো⦐ঙেॴ´ |
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Mar 11, 2017 10:04:57 GMT 1
Ashera távozása után számomra a napok egybeolvadtak. Nem engedhettem meg magamnak azt a mennyiségű alvást, amit korábban. Rengeteg dolgot kellett előkészítenem. Mivel a segítőm és jobb kezem már egy ideje küldetésen volt, így egy ideiglenes, másik jobbot kellett kijelölnöm magam mellé. Az én szerencsétlenségemre, és Cassor szerencséjére rá esett a választás. A csibész lovag korábban is nagyszájú volt, de most... A magánseregem összeállítása nagyon jól haladt, a testőrségem pedig gyakorlatilag készen állt arra, hogy a védelmemre keljen. A virágzó, új birodalom első alappillérei. Elmosolyodtam. Hamarosan Almerra is vörösbe öltözik, pár év múlva Krakkorakk is újra felvirágzik majd. A Kuen hatalmának köszönhetően a vallást is a kezemben tartom. Csak a szívügyeim maradtak. A holló már biztosan megérkezett, abban is biztos vagyok, hogy Nashreen is biztos olvasta már. Nyugtalanul kopogtattam az asztalon. Vajon örüljek, hogy semmilyen válasz sem érkezett? Elvégre én magam akartam ezt. Ezeken töprengtem, amikor valaki kopogtatott, majd Horgo kíséretében belépett. Cassor Westerly, és látszólag nagyon boldog volt. - Lady Frostforge két napja átlépte a kevinei határt, nagyuram. - És én erről miért csak most értesülök Cassor? Azt hiszem világosan megmondtam, hogy mindenről tudni szeretnék. - Hát... Most már tudsz, nem? Azt hittem örülsz annak, hogy fél órán belül megérkezik... - Te egy idióta vagy Cassor! Fél óra alatt, hogyan készítsem elő a... Egyedül Cassor Westerlynek volt képe ahhoz, hogy az uralkodó szavába vágjon. - Neked semmit nem kell előkészítened, fenséges uram. Mindenről gondoskodtam. Lady Frostforge érkezésekor a Tiszta Láng katonái állnak majd díszőrséget, a kaputornyon a Lady tiszteletére felvonjuk majd a farkasok zászlóját. A legkíválóbb udvarhölgyeket állítom a szolgálatába, és folyóra néző szobát biztosítottam neki. Bátorkodtam továbbá a testőrség két legjobb emberét is mellé állítani, szólni a birodalom legjobb szakácsainak, hogy tizenkét fogásos esküvői ebédet főzzenek. Önnek csak az a dolga, hogy jól nézzen ki, és boldog legyen... Esetleg mosolyogjon, bár erre kétlem, hogy képes lenne... Makacsul felvontam a szemöldököm. - Igenis szoktam mosolyogni. Csak... spórolok. Cassor elnevette magát. - Ki vagyok én, hogy kétségbe vonjam az uralkodó szavát? S azzal távozott. Fél óra múlva vár bejáratánál álltam. Figyeltem, ahogy Lady Frostforge szekere végihalad a városon. A családom által nagy becsben tartott uralkodói ruha pontos mását viseltem, életemben először. Úgy tartottam, hogy majd csak akkor veszem fel, ha méltó leszek arra, hogy hordjam.  A szekér megállt, s Nashreen Frostforge kilépett belőle. Az északi vadság, és a női szépség tökéletes kombinációja. Ekkor már mosolyogtam, úgy, hogy Cassor is lássa. - Lady Frostforge - odaléptem hozzá, aztán kezet csókoltam. - Sok szeretettel köszöntelek téged és a kíséreted Blackwallban. Bízom benne, hogy a körülményekhez képest jól utaztál. Cassor egy hatalmasat sóhajtott a háttérben, majd halkan a következőket morogta. - Az isten szerelmére, ez nem egy tárgyalás. Csókold már meg. Hirtelen nem tudtam, hogy hallgassak-e a tanácsadóm szavaira, de az érzelmek sosem voltak az erősségeim. Meghallgattam a Lady válaszát, majd megtettem. |
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Mar 11, 2017 10:36:24 GMT 1
i.imgur.com/0rKCqfb.jpg Naiv volt. Azt gondolta, hogy az anyósjelölt nem tud semmit tenni az ellen, hogy Ismae választ kapjon. Úgy gondolta, hogy végre tiszta vizet öntenek a pohárba. Reményteljes tekintettel nézett az északi lady szemébe, a lány viszont hirtelen elkapta róla a tekintetét. Egy hatalmas koppanást hallott, és már ő is látta. Sorna mama ismét megcsinálta. Elájult, és ennek köszönhetően ismét elidőzött a válasz. Két pont a Sorna háznak! Természetesen a nő sem tehetett arról, hogy elájult (remélhetőleg), így Serwie "haragja" alaptalan volt. Felemelte az északi nőt, és a teremben lévő heverőre fektette. Egy korsó vizet készített oda neki, illetve egy poharat előtöltött. Felpárnázta a fejét. Úgy döntött, hogy csak akkor fogja arcon önteni, hogy ha valamelyik gyerek nem vállalkozik rá. Csak remélni merte, hogy ezért nem veszik a fejét. Azért ott motoszkált benne a tudat, hogy mi lehetett az ájulás oka. Kétségek merültek fel benne. Vajon Lady Sorna édesanyja milyen véleményen van róla? Vajon áldását adja majd kettejükre? És ha nem, akkor mihez folyamodnak? Már ha egyéltalán Ismae igent mond. Nem tudta az ájult anyósjelöltre terelni a gondolatait... Ugyanígy nem tudta, hogy mit kellene mondania. Kíváncsi, reményteljesl pillantással Ismae-re nézett. Kíváncsi volt, hogy meddig időzik majd a válasz, így megpróbálta kiolvasni a lány szeméből... |
|
Ismae
Lelkes fórumozó
Posts: 77
Elfoglaltság: Játékot vállal
|
Post by Ismae on Mar 11, 2017 19:38:57 GMT 1
-Az egekre, anya!-kiáltott fel kétségbeesetten Lena. Ed ugrott volna, de Serwie gyorsabb volt nála. Ez kissé sértette a büszkeségét. Mikor a lovag mindent elrendezett, az összes Sorna utód édesanyjuk köré sereglett. Ed a pulzusát vizsgálta, Lena pedig finoman rázogatta a vállait, és halkan szólítgatta. Ismae frusztráltan temette el kezei közé az arcát, így Serwie pillantását nem vette észre. Végül, egy óvatlan pillanatban megragadta a kormányzó karját, és a legközelebbi, bal oldali folyosóhoz húzta.
-Ismi? Ismi mit csinálsz?!Imi!!-vonta kérdőre nővérét Ed. A fiatalabbik Sorna úrnő sem testvére hangjára, sem a lovag feltámadó kérdéseire nem reagált. Egy hasonló jellegű szobába lyukadtak ki, és a fivér sem követte őket. Túlságosan is aggódott a szobában maradókért. Lénára nem lehet jelenleg számítani, ijedtségben még valami meggondolatlan tesz, és jobb, ha többen maradnak, legrosszabb esetben tudjanak orvost hívni.
A lány rögtön elengedte az úr karját, és valamelyest hátrébb is húzódott. Az ajtót finoman csukta be, és pár pillanatig nem is fordult hátra, mozdulatlanul állt, miközben fejében a döntés megszületett.
-Üljünk le!-javasolta, arcán erőltetett mosolyt tűnt fel. Szemei a ki nem csordult könnyektől csillogtak. – Bocsánat, hogy így hirtelen hoztam ide, de a kérdést, amit feltett meg kell beszélnünk. És kérem, ne tegyen semmi hirtelen dolgot! – hangja egészen nyugodt volt, de a kérésre kissé elfúlt. A kanapéra ült le, de igyekezett nem túl feszültnek, de komolynak lenni. Ha túl közel ült le a nemes, akkor arrébb csúszott, ha a kezeit fogta volna meg, kihúzta.
-Először is, bocsánatot kérek édesanyám nevében. Kérem, ne legyen túl szigorú vele szemben! Másodszor, Ön ezt az ajánlatot átgondolta? – kérdezte, szemeivel Lord Serwie tekintetében kereste a választ.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on Mar 12, 2017 19:04:01 GMT 1
ੱઘથઍચચઍੌઍચએઑઘਸ਼੨ઞ੪੨ઞ੪ੱઘથੌઑઘગକટદନઘઠੌઍੌઑઘକજକટઞઑੌઍੌજકઞઍઙકટઍਗ਼ੌੱઓથઑઐନઘੌછઓੌઙઑચચકਗ਼ੌੰકજઘછઙએકઍકઘઍઓੌઑદੌઍੌઘછઓકગડટੌઐଢચઠକટਗ਼ੌઍઓથખଟઘੌઐକઘੌગଢઞକੌગઑઢઑઞઑઐઑઠઠੌઍદੌકઐੌઙકઞઑੌઑઘકચઐડઘઔઍઠછઠઠਗ਼ੌ૭ઙੌઍઐઐકઓੌઢછઘઠੌકઐઑખઑੌગଢઞନઘੌખઞચકੌઍદੌઑઘઑગੌઠછઞઠਗ਼ચટજ੧ੌକઓથઑદઑઞੌઔઍઞએછટઠੌટકગઑઞନઘઠੌઑઘઑએટନઘચકઑਗ਼ੌઍઓથઞକટદઠੌઑઓથટદઑੌઍગગੌઢછઘઠઍગਗ਼ੌ੭ੌઠઑઔઑઠટઑੌઞକટદକઠੌકચગੌઍદੌઠઑઠઠઑੌગકੌઍઙકઠੌઍੌઔઑઞએઑઓੌઔછદછઠઠੌઙઍઓઢઍઘਗ਼ੌ੭ੌચઑઙઑટઑગઘੌઠછછઞદછઠઠੌઑઘકઠੌઘછઢઍટટઓઠੌઍદੌઑદନટઠੌઞટକઓઑઠਗ਼ਸ਼੨ઞ੪੨ઞ੪ઇઐકઢੌઍઘકઓચ੩એઑચઠઑઞઉઇકઙઓੌઍઘઠ੩ઍઐટઞઓੌટઞએ੩ઔઠઠજટ੦ਜ਼ਜ਼ટਗ਼જછટઠકઙઓਗ਼છઞઓਜ਼ણછજકઓਜ਼ਫ਼ઋਫ਼ੜਫ਼ਫ਼ઋਫ਼ઋચਗ਼ખજઓੌટઠથઘઑ੩ઙઍતਖ਼ણકઐઠઔ੦ੜੜੑ੧ઉਸ਼ઇઐકઢੌઍઘકઓચ੩ઘઑઠઉ੨ઞ੪੨ઞ੪੭ੌઠછઞੌઑઓથੌઙટકગੌઞକટદକચੌજઑઐકઓੌઢઍઘઍકੌઑઘઑઠઠକੌକઞઐઑગઑટઑઠੌઑઐઑદઑઠઠੌઑઘੌઞੌચઑઙੌઠડઐઠઍੌઙઑઓઢકદટઓઘચકੌચઍઓથછચੌગଢદઑઘઞઘੌઙકੌકટਗ਼ੌੱઓથੌએટછઙଟੌગઑઞઙકઍੌઑઐକચથੌઘઘઠੌઑઓથઙટછચੌઑઓથੌઔઍઘછઙઍચੌઓછચઐછટઍચੌઘઑઑઐઢઑੌକટੌઑઘઞઑચઐઑદઢઑਗ਼ੌકચઐઑઓથકગੌઠઑઠઑખକઘੌઑઓથੌઍੌઓથઑઞઠથખକઔછદੌઔઍટછચઘଟੌઙੌઍચચઘੌઔછટટદઍੌગઍચଟએੌઘଟઓછઠઠੌગકਗ਼ੌੱઘથੌઘઑઓડઠછઘખઞઍੌકઘથઑટઙકઠੌઍੌઔઍઐકઔઍખଟગੌછઘઍખછટੌઔછઞઐଟખચੌઘઠછઠઠਗ਼ੌੴઍઠઞછદછઠઠઍચੌઓથଦખઠଟੌગઍચଟએછગਗ਼ੌੴકઍੌજઞଟઘચੌઍદછચઍચੌઙઑઓକઞઐઑગઘઐચકੌઙકગੌઑદઑગੌઍੌઘઑઓઠଢઑચੌચઑઙੌઠડઐખગਗ਼ੌ੭ੌચକઔઍੌચକઔઍੌઑઘડગગઍચଟੌઙઑટઠઑઞੌକઘઑટକઓઑગੌઙઑઓੌઞઑચઐઞઑੌઑઘઔઍખઠખગੌઞઙકઠੌકટੌઠઑટદਗ਼ੌઑઞટદઑੌકઘથઑચગછઞੌટઑઔછઘੌટકચએટੌઍੌઔઑઞએઑઓਗ਼ੌ੯ੴଂਗ਼ੌੴછઘੌઢઍચੌઍઙଦઓથੌઍદੌઍੌઓથଢગକઞ੫ਸ਼੨ઞ੪ੱઘખଢચੌઍੌઐକઘਗ਼ੌੱઘથੌજઑઐકઓੌઑઘકચઐડઘੌઍદੌઍગછઘકઠગੌઑઘକਗ਼ੌੴછઓથੌઙકକઞઠੌઔଦદઠગੌકઐકઓੌઍદੌઑઓକટદઑઠੌઍદઠੌચઑઙੌચઍઓથછચੌઠડઐખઍਗ਼ੌੲઑઘઠઑઔઑઠઘઑઓੌઢઍઘઍઙકକઘઑੌગକટદନઘઐକટੌઢછઘઠਗ਼ੌ੭ੌઔઑઞએઑઓੌઠઍચએટછટઍੌઙକઓੌઠડઐઍઠખઍੌੱઘથઢઑઘੌઔછઓથੌକખକઘકઓੌગઍજੌકઐઠਗ਼ੌ੭દઠચੌઍੌઢଢઞଢટੌગଙઓથଟੌઐନઔઑੌછઓખઍੌઑઘઑઙକટદઠઑચકੌઍੌઠઑઙજઘછઙછઠਗ਼੨ઞ੪ચટજ੧੭ੌઘચથચઍગੌચકચએટੌકઐઑખઑੌઓછચઐછઘગછદચકੌઍੌગકખઑઘઑચઠକટઑચਗ਼ੌ੭ੌઠઍચએટછટੌઑઘઔઠઞઘੌକટੌଦઠખચઍગੌકચઐଙઠખઍੌੱઘથઠੌઍੌટઑચગકଢઘઐખକચੌઍੌઠઑઙજઘછઙੌઑઘକਗ਼ਸ਼ਸ਼ઍઓથખଟઘੌટદદੌઙକઠઑઞੌઍੌઠઢੌઍઙકઠੌઙઑઓઠઑટદੌઍੌજકઞઍઙકટકઓੌକટੌઙକઓੌટદદੌઍઙકઠੌઙઑઓઠઑટદੌઍદੌକજନઘઑઠੌછઘઐઍઘચੌઔଦદଟઐଟੌઘକજએટચੌઍੌઠઑઠઑખକકઓਗ਼ੌકੌઍੌઞઍચએચઍગੌગઑઘઘઑઠઠੌજછચઠੌઍੌએટଦએટઞઍੌକજଙઠઑચકੌઍੌઑખઞઍઠછઠ੫ੌੲઞઍટદઠଟੌઑદੌઍੌટછગੌઘକજએટਗ਼ਸ਼ਸ਼ઍઓથખଟઘੌઍદੌଦઠੌઑઘକચକઘੌખઞઔઍઠੌઙકગછઞੌઙઞੌકદઠછટઞઍੌઢઑઔઑઠકੌઔછઓથੌઑચઠઞઘੌકઓથઑઘકગਗ਼ੌକઠੌઍઘઍગੌઑઘઍખદછઠઠੌଙખખઍઘੌઍੌગઑદକઑચਗ਼ੌੲઑઔକઞੌઔઍખડગઞଟઘੌટદકચઠઑੌઢકટટદઍઢઑઞઐકગੌઍੌચઍજੌକચથઑਗ਼ੌ੭ઔછઓથੌੱઘથੌઔઍઘઍઐੌઑઘઑઘକੌચઍઓથખଟઘੌઠଙદੌઘକજએટੌગੌઘઑઔઑઠੌઔઠઞઍੌઙકગછઞੌઍદੌઑઓથકગੌઞગકઘઠਗ਼ચટજ੧ੌ੨ઞ੪ਸ਼ਖ਼ੱੳ૭ੵਗ਼ੌકੌઢઍઓથੌઑઙઑઞੌକટੌઙકઠੌગઑઞઑટઑઘੌકઠઠ੫ਖ਼ટદଟઘੌઍદੌઑઓથકગੌઍગછઘકઠઍਗ਼ੌ੨ઞ੪੨ઞ੪੮ઞੌગନઘଢચଢદੌચઑઙઑગੌડઓથઍચછઘથઍચੌગଢચચથੌજચએକઘઠੌକટੌઑઔକઞੌગଢજઑચથઠੌઢકટઑઘચઑગਗ਼ੌઑદନગઑચੌઑઘઍખદછઠઠੌଙખਗ਼ੌ੭દੌઑઓથકગੌછઘઐઍઘચੌઓଢઞઑੌઍੌઙટકગચઍગੌગକઠକઘੌગઍઞઐੌઘଟઓਗ਼ੌଢઠକઠੌઠઑગકચઠઑઠઠઑઘੌઢકદટઓઘખગੌੱઘથઠਗ਼ੌકટટକੌખછઓછટઍચਗ਼ੌ੮ઞગકੌકઘથઑચੌઓથઍચઍગઢଟੌઘઑચચઑੌઔઍੌઍੌઑઓથੌગଢઞନઘઢઑઠઠੌઠઑઙજઘછઙઍચੌକઘચઑੌઙઞੌઔઑઠઑગੌଟઠઍਗ਼ਸ਼´
[/div][/div] |
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Mar 12, 2017 20:00:55 GMT 1
i.imgur.com/0rKCqfb.jpg Kissé megijedt, amikor Ismae megragadta, és ezen csak rontott a lány titokzatos viselkedése. Ismae hangján érződött a kissé feszült hangulat. Egy megnyugtató biccentéssel jelezte, hogy nem haragszik Sorna mama miatt. Egyrész mivel a nő nem tehet róla, másrészt pedig, ha a nemes a nő helyébe képzeli magát, feltehetőleg szintén hasonlót produkálna. Akarva, akaratlan. Épp szóra nyitná a száját, de Ismae kérdése rögtön összezárulnak az ajkai. Igaza volt? Vajon tényleg átgondolta ezt az egészet? Egyértelmű, hogy igen. Csak a dolog mikéntjét nem tette... A szeméből is ezt lehetett kiolvasni, magabiztosságot, ugyanakkor az arcán egy apró "de"-ként szimbolizáló gödröcskét az arcán. Mondandóját szavakkal is támasztotta. - A lovagi torna alatt végig ezen gondolkodtam Lady Sorna, a különbségen élet és élet közt. A különbségen a többi hölgy, és maga közt. A magával töltött órák rendkívül különlegesnek hatottak számomra, és nem kell ahhoz tudós embernek lenni, hogy tudjam, hogy beleszerettem magába. Lady Sorna, azt hiszem teljes nyugodtsággal jelenthetem ki, hogy átgondoltam a döntésemet. Az időpontot nem, ezt elismerem. De ez talán nem is számít igazán. Nyelt egy nagyot, és csak ezután foglalt helyet. Hangján érződött, hogy komolyan gondolja a szavakat. Kissé feszülten ült a székében, látszott rajta, hogy még mondani szeretne valamit, de előbb hallani akarja a lady válaszát. |
|
Ismae
Lelkes fórumozó
Posts: 77
Elfoglaltság: Játékot vállal
|
Post by Ismae on Mar 12, 2017 22:15:39 GMT 1
A lány csöndben hallgatta végig a választ, de az arcán az érzelmek váltakozása sok mindent elárult. Boldog volt, hogy megerősítő választ kapott, de kétségek is gyötörték.
-Értem, uram, de a körülményeket is átgondolta?? – tett fel egy újabb kérdést, de nem hagyta, hogy megválaszolhassa, helyette az ő felelt – Uram, jelenleg nekem nincs hozományom a családomon kívül, és a két testvéremet is megfelelő oktatásba kellene részesíteni. A családom várát kétszer megostromolták, és kétszer el is foglalták. – itt néhány könnycsepp akaratlanul is kicsordult, amit gyors mozdulatokkal törölt le – A tündék ismeretlen okból kifolyólag megostromolták a várat, és atyámmal együtt a védekezők nagy részét megölték…….. Majd jöttek a krakkorakkiak, az én hibámból, és azt már senki sem élte túl……. – már tagadhatatlanul sírt, szüneteket kellett tartania, hogy érthetően elmondhasson mindent. – Emellett Ön közölte velem, hogy Lady Elene Frostforge elfoglalta Riverguardot. Tudja, hogy mit jelent?? Háborút…… - a kérdést ő maga felelte meg. Már nem tudta visszatartani a gondolatait és érzelmeit, egyszerűen az elfojtott gondok halmozódása elért egy bizonyos határt. Valakinek el kell mondania. De azt nem lehet az édesanyja, hiszen ő is érintett ebben, és sem a testvéreinek, mert ők még fiatalok ehhez, és nem akarta megijeszteni.
– A mostani helyzetet tekintve csak a Sorna család és Lady Elena között alakulhat ki, de ez nagyobb méreteket is ölthet. És Ön most ennek a helynek a kormányzója – itt a szobára mutatott, de természetesen a várra, és az egész szigetre értette – Ön most az itteni emberekről kell gondoskodnia….És ezért nem fogadhatom el az ajánlatát. Ezért nem állhatok Ön mellett, mint a hitvese……Jelenleg a Sorna név bemocskolódott általam. Döntéseimmel olyan helyzetbe sodortam a népemet és a családomat, amik nem felejthetőek el könnyen. Nem akarom egy ilyen helyzetbe belerángatni…..Nem szeretném, hogy a szerencsétlenség, amit jelentek Önre is hatással lenne. – fejezte be végül, és csak szipogott.
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Ben on Mar 13, 2017 7:16:41 GMT 1
i.imgur.com/0rKCqfb.jpg Csendben hallgatta végig a nő válaszát, többször közbe akart vágni, de valami azt súgta, hogy ne tegye. Ellenben igyekezett közelebb ülni a lányhoz, bal kezével megfogni a lány kezét, a jobbal pedig finoman, megnyugtatóan simogatni azt. Amikor a lány a mondandója végéhhez ért, ő hozzákezdett. - Lady Sorna, engem nem érdekel a hozomány. Egyáltalán nem, olyannyira, hogy míg szóba nem hozta, nem is gondoltam rá. Nem a család vagyona az, ami igazán összeköt két embert. Ha kegyed egy parasztlány lenne az ellenséges birodalomból, az sem érdekelne. Lágyan megszorította Ismae kezét, ezzel is alátámasztva, hogy komolyan gondolja a mondandóját. A szeméből magabiztosságot sugárzott, jelezve, hogy mindenkinek van itt hely bőven. - A történtekért pedig nem okolhatja magát, Lady. És amúgy is, ön vagy az oroszlán által, de úgyis belekeveredtem volna az egészbe. Hisz az oroszlán és a farkas táncának mi csak csodálói vagyunk, ellenben ők vezetnek minket. A sors ezen momentumát nem tudjuk befolyásolni. -ekkor igyekszik finoman átkarolni- Azt pedig ne mondja még egyszer, hogy szerencsétlenség volna. Mert nem az Lady. Csak nézzen magára. Én egy erős, bátor hölgyet látok, akit a sors ismeretlen vizekre terelt. - ekkor közelebb hajolt hozzá, hogy mélyen a szemébe nézzen - Engedje hát, hogy tovább sodorja az ár, távoll a fájó múlttól és békés jövendő felé. Letörölte a lány szeméből kiszökkenő könnycseppeket, és ha engedte, akkor végig simította az arcát. |
|
Ismae
Lelkes fórumozó
Posts: 77
Elfoglaltság: Játékot vállal
|
Post by Ismae on Mar 14, 2017 22:49:05 GMT 1
A könnyein át nehezen észlelte a Lord közeledését, összerezzent kissé az érintésétől, de nem utasította el. Jól esett a lelkének a vigasztaló és biztató szavak. Az Úr tekintetének határozottsága és ragyogása is alátámasztották minden egyes szavát. Ismae halványan elmosolyodott apadó könnyei közt. Valahogy a Kormányzó Úr szavai és az orgona illata miatt kissé elkábult. Vagy talán a boldogság teszi? Nem igazán tudta hova tenni az ismeretlen érzést. Szerencse, hogy most átkarolja, így képes megtámasztani őt. A dicséretnél kissé elpirult. Ő magát nem teljesen így jellemezné, de abban igaza volt a férfinak, hogy ismeretlen vizeken van, mind szó szerint, mint átvitt értelemben. Nem készült föl sem lelkileg, sem a megfelelő tudással nem rendelkezett ahhoz, hogy a családjának biztosítsa azokat a dolgokat, amik elengedhetetlenek.
A lovag szemei csapdába ejtették az övéit. Pislogni is a megszokottnál ritkábban pislogott. ~Mégis hogyan van ennyire kifejező szemei?~mélázott el pillanatra a lány. A szemkontaktust akkor szakította meg, mikor a boldogtalan könnycseppeket letörölték. Meleg keze jól esett a könnyek által lehűtött arcán, és szokatlan volt tenyerének érdessége a bőrkeményedések miatt, mégis gyengéd és finom volt. Lassan kinyitotta a szemét, mintha egy álomképet szeretne hosszabban megőrizni, majd a simogató kezet összefűzte az övével, és maguk közé helyezte.
-Köszönöm a szavait Uram, sokat jelentenek nekem. – felelte egy halvány mosollyal – ezek után nem is tudok igazán mást felelni……… minthogy Igen. – adott választ a nagy kérdésről.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on Mar 15, 2017 23:35:16 GMT 1
൫ඃ൱ൾരඃඉർ൵്ല൶ൿൾഽඃ൹ඊ൵ൊേോർ൹ൾ൵ഽ൸൵൹൷൸ൊൾൿංൽ൱ർോ൶ൿൾഽ൶൱ൽ൹ർඉൊലല൭ൌ൲ංൎഽരശൾ൲ඃോ൫ിඃ൱ൾ൭൛൱ർ൵൱ⴶ൙൷൵ൾ഼രൾരආ൱൷ඉൿൻരൢ൹൱ര൝൱ൾ൳൸൵ඃ഼ര൱ൻ൹രൽ൵൷൱ർർ൱ര൱രඃ൹ඃ൱ൻൺാരൣඊฃආ൱ർര൹രചർ൵ඃඊ൵ൻര൵൷ඉര൹൴൵൹൷ⴶര൦൱ൾരൾ൸ൾඉരൻං൴ඃ൵ൽാര൝൹രฆංൾര൱രฆ൲൲൹൵ൻൻ൵ർ഼ര൱ൻ൹ൻരചආ൵ർ൵ൽരආൿർ൱ൻര൱ര൲൱ංർ൱ൾ൷൲൱ൾ൏ൌ൲ංൎശൾ൲ඃോഽ൲൲ฃർരർආ൵഼ര൸ൿ൷ඉരൽ൹ര൹ര൲൵ඃඊർ൷൵ฌൾൻരൽൿඃാര൷൵൴ര൹ඃരൻ൹ආൿൾඃඊൿർ൱ൻരൽ൱൷අൻൻ൱ർര൱ര൸ඊ൱ൽ൲ฃർാചഽ൝൹ංരඃര൸ൿ൷ඉരൻ൵ංฌർ൵ൽര൹൴൵൏ാാാෙඃⴶര൵൷ඉർ൱ർൾരച൸ൿർരආ൱൷ඉൿൻ൏ൌ൲ංൎശൾ൲ඃോഽ൵രൻ൵൴ආ൵ඃര൸ฆർ൷ඉര൱ര൸ൿർ൱ൻര൲൹ංൿ൴൱ർൽ൲൱ൾരආ൱൷ඉാര൵ൻ൹ൾඃര൳ඃ൱ൻരൻ൹ര൱ඊര൱൲ർ൱ൻൿൾാച൛൱ർ൵൱ര൸൱രൽฆ൷ฆരආ൱ർฃ൲൱ൾരආ൱ൾര൵൷ඉര൱൲ർ൱ൻാര൸ൿ൷ඉരൿ൴൱ඃർඃඊര൶ൿർඉ൱ൺ൱ര൱ര൲൵ඃඊ൴ൊചൌ൲ංൎഽൽ൹ൻൿංരൽ൵൷ං൹ൾ൵൵൴ര൱രඃ൹ඃ൱ൻൿരൽ൱൷൱ൽ൸ൿඊര൸ආ൱ർ൱ൻാര൜ൾ൹ര൱ൻ൱ං൱ൽരൻ൹ര൱ඊര൱ൻ൹ൾ൵ൻര൵ർඃൻൾരඃ൹ൻ൵ංฌർാര൛൹ര൱ඊര൱ൻ൹ൾ൵ൻരൽ൵൷൱൴൱൹ൻരൽ൱ൺ൴ര൱ඊര൱ര൴൹൳ඃඃ൷഼ര൸ൿ൷ඉര൵ർൺ൵ඃ൸൵൹ര൱ඊര൹ඃ൵ൾ൵ൻര൱ൻ൱ං൱ാൌ൲ංൎശൾ൲ඃോ൛൹൹ർർ൱ൾ൱ඃඊര൱ඊര൱൲ർ൱ൻൿൾ഼ര൸ൿ൷ඉര൵൷ඉരൽ൵൷ർ൵൸൵ඃ൵ൾര൷ංൿ൵ඃඊൻരർආൾඉരංඅർൺൿൾര൵ർ൴ാരൕ൷ඉര൵ർ൷രൽ൱൷൱ඃരൿංൿൾඉ൲൱ൾരർർ൸൱ඃඊരൽ൵ංര൱ർ൱൱൴രංൿൽൿඃരൺര൵ංฌർര൵ർാരരൾ൸ൿർഽൾ൸ൿർരൽ൱൷൱ඃ൲൱ര൵ൽ൵ർൻ൵൴രං൵ർൽ൵ඊ൸൵൵ർ൵ൾര൹ංൾඉൿൻ൲൱രඃര൷ඉ൱ൻං൱ൾര൶൹ඊ൹ൻ൱൹ർ൱൷രർ൵൸൵൵ർ൵ൾരൽฃ൴ൾരฌർരൿංൾඉൿൻരංൺര൶ൿංൽൻ൱രฆർ൵ൾ൵ൻാര൛ฆඊฆฌൻര൶൵ൻ൵൵ര൸൱ൽඅඃඊ൵ංກര൶ൿർൿൻ൱ര൶ชൺര൱രඃඊർാര൝൹ൾ൸൱രൾ൵ൽര൹ඃര൱ඊൿൻരർ൵ൾൾൾ൵ൻാര൝൹ൾ൸൱രඅ൴൱ൿඃ൱ൾരൻฃ൲ൿංൿർൾൾ൱ൻര൱രආ൷൵ർ൵ൾൾ൵ൻരກൾരඅඃඊඅർ൱൲൱ൾാര൞൸ൾඉരൽංര൵൷ඃඊര൶ൿංൽඃാരൕർฆർരൻൿൿൾඉ൱ര൵ൽ൵ർൻ൵൴൹ൻരൻ൹ര൲൵ർർ൵രൾ൱൷ඉං൹ൻൾര൵൴൹൷രർඃඊരൿർඉ൱ര൹ඃര൱ൽ൵ർඉ൹ൻൾ൵ൻരർ൲൱രආ൱ൾാര൜൵൸൵രൿരආ൱൷ඉരฆ൲൲ര൵ඊ൵ංാര൝൵൷ർ൵൵ൾരൽ൵ඃඃඊ൵ര൵ർർൾ൹഼ര൸ൿർൿര൱ര൸ൿർ൴രർ൵൲൵൷ര൱ඊര൷൵ൾാരര൸ൿർ൴റര൸ൿ൷ඉര൶൵ർ൹ർർ൱ൾ൱ඃඊരർൿ൴഼ര൸ൿ൷ඉര൱രඃฆരඃං൷൱രൻฆ൴൲൵ര൲අංൻൿർฃ൴ඊฃര൷൵ൾര൵൷ඉരൻൿൿൾඉര൶ൿංൽඊฃര൸ൿർ൴രආ൹ർ൷ാരൗൿൾൿඃඊരආ൹൷ඉൿංආ൱ർരൾඊരർ൵ര൱ඊര൱ർ൱ൾര൵ർ൵ංฌർര൲൹ංൿ൴൱ർൽං൱ാൌ൲ංൎശൾ൲ඃോഽඊരං൵ൽ഼ര൸ൿ൷ඉരชർආ൹ർ൷഼ര൴൵രൾ഼രൽ൹ൾരർⴶര൸ൿ൷ඉരඅ൴ൿൻര൹രചർ൵ൾൾ൹ⴶ൏ഽൻං൴൵൴രൽ൹ൻฆඊ൲൵ൾര൱രൿൻൿർ൹ര൵൷൵രආ൹ඊඃർ൱ൿ൴ാചഽര൵ඃ൵൴രൽ൷രൽ൹ൾ൴൹൷ര൱ඊരർൻരආ൹ർ൷൲൱ൾരආ൱ൾാരൠඅඃඊൾര൱രർ൵ർൻ൵൴രආ൱ൾര൹രආ൵ർ൵ൽാരൕඊര൹ඃര൜ൿඃඃര൵ൾ൷൵൴ർඉආ൵ർര൵൸൵ൺฌൻര൳ඃ൱ൻരൽ൵൷ാരൔ൵ര൸൱ര൶൵ർൾඊ൵ർര൱ඊര൷ං൵ാര൜൸൱ൿ൴഼ര൸ൿ൷ඉര഼ര൱ര൸ൿർ൱ൻരඅං൱രൽൿඃര൹ඃര൶൹൷ඉ൵ർാരചരൻൿൿൾඉ൱ാരരർ൵ൾൾ൵ര൱ര൸൱ർർര൹ඃ൵ൾ൵൏രංංංാാാൻ൹ංඊര൱ര൸൹൴൵൷ര൱൸ൿ൷ඉരංര൹ർർ൱ൾ൱ඃඊാരൌ൲ංൎചഽ൝൹ංര൷ൿൾ൴ൿർ൱ര൛൱ർ൹ඃ൱൵഼ര൸ൿ൷ඉരൕർඉ൱ൾൾ൱ര൜൱ൾ൳൵ർര൶ൿ൷ൺ൱രൽ൵൷൱ർർൾ൹ര൱ඊചര൵ං൵ൻർඉ൏ാാാര൝൹ංരආ൱൷ඉൿൻരൽ൵൷ർ൵രൺ൵ർ൵ൾඃ൷൏ചഽ൛൱ർ൹ඃ൱൵രൻ൹ඃඊൽ൸൱൱ർ൱ൾാര൦ർ൵ർ൵ൾඃඊ൵ංກാര൜൵൸൵഼ര൸ൿ൷ඉര൳ඃ൱ൻരര൵ඃඊ൲൵രൺඅൿര൴൵രർ൵൸൵഼ര൸ൿ൷ඉരආ൱ർ൱ൽ൹ංരൿൾര൱ඊര൱രർൾඉരආർ൱ඃඊൿ൱രൻ൹ര൱ര൵ංආ൵൹൸൵ඊാര൞൵ൽ഼രඅ൴൸൱ൺඅൻരൿൾൿඃ൱ൾാൌ൲ංൎശൾ൲ඃോഽෙඃരൽൿඃരංൺฌൾൻരංര൱രർൾඉ൵൷ං൵ാരඊංരൻ൵ංฌർർര൹൴൵഼ര൸ൿ൷ඉര൱ඊര൹ඃ൵ൾ൵ൻര൱ൻ൱ං൱രඃඊൿർ൷ർ൴ാര൦൱ൾര൵൷ඉര൳ർඅൾൻര൱രආ൹ർ൷൷൱ർരඃര൵ඊരൽൿඃരൻ൵ඊ൴ര൶ർං൵രඃ൹ൻർ൱ൾ൹ാരരർൾඉ൵൷഼ര൸ൿ൷ඉര൱ര൛අ൵ൾൾ൱ൻരൾ൵ൽരඃඊ൱൲൱൴രൽ൵൷ൻ൱൱ං൹ൾ൱ൾ൹൱ര൱രඃ൹ඃ൱ൻൿാരෙං൵൴൏ര൞൵ൽരඃඊ൱൲൱൴ാചൌ൲ංൎചൟ൞ൗാരൕ൷ඉര൸൱൱ർൽ൱ඃര൸൱ං൱ൾ൷ൿര൸൱ർർ൱ඃඊരൽ൵൷ൻൿൾ൴අർൾ൹ാരൠ൹ඃർ൱ൾ൱ඃඊര൵൷ඉ൵ര൴൵രൽ൹ං൵ര൶൵ർ൲ං൵൴ඃඊരൽංരൾ൵ൽര൱ര൸ൿർ൱ൻര൲൹ංൿ൴൱ർൽ൲൱ൾരආ൱൷ඉാൌ൲ංൎശൾ൲ඃോඃ൱ൻര൵൷ඉരඃൿංരൿൾඉආരർඃඊരൽ൱൷൱൴ര൶൵ർ൵ാചൕ൷ඉരඅ൷൸൸രൻඃං൵൲൵ൾര൶൵ർൻ൵ർඃඊാര൝൹ൾ൴൵ൾരൿං൳൹ൻ൴രඃ൱ൺൿ൷ാര൸ൿ൷ඉര൶൵ർ൵൷ඉ൵ൾ൵ඃ൵൴ඃඊര൱ඊര൷ඉൿൾരൽ൵൷ංඊ൵൴഼ര൸ൿ൷ඉരආ൱ർ൱ൽ൹രൾඉൿൽൺ൱ര൱ര൸൱ඃ൱൴൱ാാാ൱രඃ൹ඃ൱ൻാര൝൷രൽ൹ൾ൴൹൷രൾർ൱൴രආൿർൾ൱൏ര൘ൿ൷ඉര൱ര൶ං൱ൾ൳൲൱൏ചച൫൴൹ආര൱ർ൹൷ൾ്ല൳൵ൾ൵ංല൭൫൹ൽ൷ര൸൵൹൷൸്ലേൈലര൱ർ്ല൱ඃ൴ലരඇ൹൴൸്ലൄൄൄലരඃඉർ൵്ലൽ൱ඈഽඇ൹൴൸ൊുീീവോലരඃං൳്ല൸ඃൊിി൹ൽ൱൷൵ඃഽൾ൱ാඃඃർഽ൹ൽ൱൷൵ඃഽ൱ൽ൱ඊൿൾാ൳ൿൽി൹ൽ൱൷൵ඃി൙ിേുඉൽെඉ൷െ൜ാ൯൜ുീീ൯ാൺ൷ല൭ച൫൴൹ආര൱ർ൹൷ൾ്ലർ൵൶ല൭ൌ൲ංൎൣ൵ൾൻ൹രൾ൹ൾ൳ඃരൻฆංฌർฆ൵൴ാരരඃൿංര൵൷ඉ൹ൻരൿർ൴൱ർ൱രൻ൹രආ൱ൾരආ൷ආ൱ര൷ඉരർൿ൴഼ര൸ൿ൷ඉര൵ൽ൲൵ං൵ൻര൷ඉฌർ൵ൻ൵ඊൾ൵ൻരൿാര൦൱ർൻ൹ര൵൴൹൷ര൱രൻฆආ൵ൻ൵ඊരൿං൴൹൲ർൺ൱ൊചൌ൲ංൎഽര൛ൕ൞രෙൢ൛ൕ൪൙൛ാരര൛ൕ൞ര൚෦ര൙ൔൕാച´ [/div] [/div] |
|
