Frederick Lorensiel Frühschtein
Közzétéve: May 30, 2016 20:00:14 GMT 1
Post by Martha on May 30, 2016 20:00:14 GMT 1
Frederick Joseph Frühschtein. Szinte mindenki ismerte ezt a nevet. Az apám nevét. Jó kapcsolatai és kitűnő karizmatikus kézségének köszönhetően elég magas és fontos pozíciót szerzett a társadalomban. Éppen ezért tőlem és a 8 évvel fiatalabb öcsémtől elvárta, hogy a család posztjához illően éljünk. A legjobb tanárok tanítottak minket olvasásra, írásra, no meg persze varázslásra, de mivel engem nem érdekelt, csak Kristoph-ot (az öcsémet), ezért én szinte minden órát ellógtam. Nem vagyok oda a hókusz-pókuszért. Apám folyton megvert érte, de hát ez van. Én inkább a kényelmet és a nyugalmat kerestem. Sokszor kijártam a birtokunk szélén lévő szántásra és nyulakat lőttem csúzlival, ugyanis a látásom jobb volt, mint más embereké. Már több tíz méterről tisztán kiszúrtam, hogy hol van a célpont. Mikor 18 éves lettem apám megbetegedett és rám akarta bízni a posztját és vele együtt a családi vagyont, amolyan örökségként. De én nem akartam ezt a család feje lenni. Túlságosan szabályozott, kötött és unalmas lett volna. Ennek ellenére elvállaltam. Apám nemsokkal ezután meghalt. Anyám a gyász miatt összeomlott és követte férjét. Teltek múltak az évek. Az öcsém felnőtt, így hát végre rásózhattam a családfőséget. Hisz ő sokkal okosabb, szorgalmasabb volt nálam. Egy éjszaka felcuccoltam, kivettem egy kis aranyat a családi kasszából és elmentem otthonról. Azt gondoltam végre a saját utamat járhatom. Egy ideig elég volt a pénz, amit hoztam, de hamar rájöttem, hogy előbb- utóbb valamilyen minkát kell szereznem. Egy jól fizető bérgyilkos bandához szegődtem. Először csak információszerzés volt a dolgom, majd kisebb tárgyak ellopása avagy szállítasa. A jó látásomra hamar rájöttek, ezért a legprofibb bérgyilkoscsapatba rajtak figyelőnek. Elég szép summát kerestem akkoriban. Ám történt valami. Valami, ami mindent megváltoztatott. Hirtelen az emberek már nem tudtak meghalni. Lassan megtapasztaltuk, hogy a megölt emberekből lelket tudunk szerezni és, hogyha minél többször megölünk egy "embert" a végén már csak egy porhüvely lesz. Eltelt vagy 100 év. A csapatom minden tagja porhüvely lett. Már már én is a közelében jártam, mikor megismertem egy nőt. Mariah volt a neve. Egy csodaszép szőke hajú, karcsú nő volt. Szerelmesek voltunk egymásba. Együtt öltük a lényeket és szereztünk lelkeket. Ám egyszer túl nagy fába vágtuk a fejszénket és mindketten a porhüvellyé válás szélén voltunk. Én már azzá is váltam, azonban Mariah odaadta nekem az összes lelkét, így megmenekültem. Ám a szerelmemnek így már nem volt semmije. Nem volt más választásom, rám támadt, én meg belöktem őt egy mély szakadékba. Nem mondom, hogy nincs lelkifurdalásom miatta, de azt sem, hogy megbántam. Azt tettem, amit helyesnek találtam. Azóta csak vándorlok a világba és továbbra is gyűjtöm a lelkeket. Igyekszek szövetségesek nélkül túlélni, de...
Név: Frederick Lorensiel Frühschtein
Kor: 338 év
Magasság: 188 cm
Kép: Kép
Név: Frederick Lorensiel Frühschtein
Kor: 338 év
Magasság: 188 cm
Kép: Kép
