Jin Tian
Közzétéve: Aug 29, 2017 11:05:59 GMT 1
Post by Ben on Aug 29, 2017 11:05:59 GMT 1
Készítő: @zolomir
Nemzet: Manjil birodalom
Rang: Császár
Nem: Férfi
A Manjil
birodalomban születtem mint szüleim elsőszülött gyermeke. Születésem óta az
uralkodásra voltam nevelve, ugyan úgy mint az öcsém. Apánk, Gao Tian mindig
arra tanított minket, hogy szeressük egymást és fogjunk össze. Tudta, hogy a
birodalma csak akkor marad erős a halála után, ha a két testvér egymást fogja
támogatni. Anyánk, Chen Tian, egy engedelmes asszony volt, aki szerette gyermekeit
és férjét. Ugyanakkor volt elég erős ahhoz, hogy jótanácsokkal lássa eé
apánkat, a császárt. Ami engem illet, apámat jobban kedveltem, még akkor is ha
keveset találkoztunk. Mint császár nagyon elfoglalt volt. Engem és öcsémet az
udvar legjobb emberei tanítottak. Apánk szerint egy jó császár egyaránt jó
hadvezér és diplomata is egyben. Ezért a képzésünk sokoldalú volt. Megtanultunk
bánni karddal, lándzsával, puskával és egyéb fegyverekkel. Nekem a kedvencem a
tüzérség volt. Lenyűgözött az ágyú ereje. Benne láttam a hadvezetés jövőjét. 12
éves koromtól apám engedte hogy jelenlegyek a tárgyalásain és ott tanuljak. Ott
voltam amikor a nép különböző bajok végett ment utána. Meghallgattam a
döntését, és utána átbeszélte velem. Kérdezte én mit csináltam volna a helyében
és indokolta döntéseit. De a nyelvek tudása, sem a természettudományok nem
maradtak ki. Matematika, alkímia, csillagászat, ez mindent meg kellet tanulnom.
A testvérem is ugyanúgy megkapta ezt a
tudást. Nagyon jól kijöttünk egymással, mindig megbíztam benne. Mikor 19 éves
lettem, apám egy vadászat során tragikus módon meghalt mikor egy vaddisznót
próbált megölni. A birodalom gyászba borult. De egyben ünnepelte az új
császárt, Jin Tian-t. 15 éve elkezdődött egy háború mikor Grayce birodalom
hadat üzent nekünk. Apám mindenáron a birodalmunk javát akarta. Ellenált az
ellenségnek, de végső csapást nem tudott rájuk mérni. 5 év véres háborúk és
csaták után megkötöttünk egy fegyverszünetet. Mindkét ország kimerült volt de a
Graycei férgek nem bírták tovább a harcot. Apám elfogadta a fegyverszüneti
ajánlatukat, mert tudta, hogy ha meg is nyertük volna a háborút, a birodalmunk sebezhető lett
volna.Tudom, hogy még folytatni akarta a háborút, miután rendeződött a gazdasági
helyzet. A másik dolog ami ártott a gazdaságunknak az Asmori polgárháború volt,
ami miatt a kereskedés bukott. De én nem
felejtem a régi sérelmeket. Háborúra készülök. Van egy mondás, Si vis pacem,
para bellum. Ha békét akarsz, készülj a háborúra. Vagy behódolnak nekem, vagy nem
állok meg amíg el nem érem Allas kapuit. Az öcsémet, ismerve remek képességeit,
kineveztem a császári gárda fővezérévé, aki egyben a császári főparancsnoka
volt. Mindig mellettem ált, még ebben a háborúban is.
Nemzet: Manjil birodalom
Rang: Császár
Nem: Férfi
A Manjil
birodalomban születtem mint szüleim elsőszülött gyermeke. Születésem óta az
uralkodásra voltam nevelve, ugyan úgy mint az öcsém. Apánk, Gao Tian mindig
arra tanított minket, hogy szeressük egymást és fogjunk össze. Tudta, hogy a
birodalma csak akkor marad erős a halála után, ha a két testvér egymást fogja
támogatni. Anyánk, Chen Tian, egy engedelmes asszony volt, aki szerette gyermekeit
és férjét. Ugyanakkor volt elég erős ahhoz, hogy jótanácsokkal lássa eé
apánkat, a császárt. Ami engem illet, apámat jobban kedveltem, még akkor is ha
keveset találkoztunk. Mint császár nagyon elfoglalt volt. Engem és öcsémet az
udvar legjobb emberei tanítottak. Apánk szerint egy jó császár egyaránt jó
hadvezér és diplomata is egyben. Ezért a képzésünk sokoldalú volt. Megtanultunk
bánni karddal, lándzsával, puskával és egyéb fegyverekkel. Nekem a kedvencem a
tüzérség volt. Lenyűgözött az ágyú ereje. Benne láttam a hadvezetés jövőjét. 12
éves koromtól apám engedte hogy jelenlegyek a tárgyalásain és ott tanuljak. Ott
voltam amikor a nép különböző bajok végett ment utána. Meghallgattam a
döntését, és utána átbeszélte velem. Kérdezte én mit csináltam volna a helyében
és indokolta döntéseit. De a nyelvek tudása, sem a természettudományok nem
maradtak ki. Matematika, alkímia, csillagászat, ez mindent meg kellet tanulnom.
A testvérem is ugyanúgy megkapta ezt a
tudást. Nagyon jól kijöttünk egymással, mindig megbíztam benne. Mikor 19 éves
lettem, apám egy vadászat során tragikus módon meghalt mikor egy vaddisznót
próbált megölni. A birodalom gyászba borult. De egyben ünnepelte az új
császárt, Jin Tian-t. 15 éve elkezdődött egy háború mikor Grayce birodalom
hadat üzent nekünk. Apám mindenáron a birodalmunk javát akarta. Ellenált az
ellenségnek, de végső csapást nem tudott rájuk mérni. 5 év véres háborúk és
csaták után megkötöttünk egy fegyverszünetet. Mindkét ország kimerült volt de a
Graycei férgek nem bírták tovább a harcot. Apám elfogadta a fegyverszüneti
ajánlatukat, mert tudta, hogy ha meg is nyertük volna a háborút, a birodalmunk sebezhető lett
volna.Tudom, hogy még folytatni akarta a háborút, miután rendeződött a gazdasági
helyzet. A másik dolog ami ártott a gazdaságunknak az Asmori polgárháború volt,
ami miatt a kereskedés bukott. De én nem
felejtem a régi sérelmeket. Háborúra készülök. Van egy mondás, Si vis pacem,
para bellum. Ha békét akarsz, készülj a háborúra. Vagy behódolnak nekem, vagy nem
állok meg amíg el nem érem Allas kapuit. Az öcsémet, ismerve remek képességeit,
kineveztem a császári gárda fővezérévé, aki egyben a császári főparancsnoka
volt. Mindig mellettem ált, még ebben a háborúban is.