Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on May 16, 2017 8:54:19 GMT 1
Elhelyezkedés: Son-Nimrod Lakosság: 20 000 fő A Silfis bolygó meteorövében elhelyezkedő űrkikötő és kereskedelmi állomás. A Port Silfis kezdetben csak egy hatalmas hadihajó lehetett. A rajta lévő sérülésből és a bolygón szereplő hatalmas kráterekből ítélve nem éppen békés véget ért (a bolygón lévő civilizációval eggyütt) mielőtt többszáz évvel később megtalálták. Az ide telepedett kereskedők gondoltak egyet és úgy döntöttek, hogy letelepszenek a hajó még mindig funkcionáló maradványain. Az újdonsült bázis a meteorövön belül sokáig védett maradt. De idővel egyre többen kezdtek el betelepedni. Végül a lakosság túl nagy létszámúra nőtt és sokan elkezdték a környező meteorokat "kolonizálni". Szemétből összetákolt bányatelepek és külső fegyverplatformok jöttek létre ezeken a kis gyakran egy fregattnál sem nagyobb sziklákon. Ezeket kezdték el a Silfis "külvárosának hívni". S míg a szegényebb és átlag részleg ezeken élt. Addig a gazdag kereskedők befészkelték magukat a hajdani hadihajó védelmező páncélzata mögé. Sőt még egy pár hajóból álló flottát is építettek. |
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on May 17, 2017 23:07:40 GMT 1
/Erelar Ceal/
A Silfis épp fölkel. Mármint a te nézőpontodból. Egyébként csak a kis aszteroidád fordul felé. Magát a hajót is látod ahogy valami összeszkábált fehér szemétként lebeg a tájképen. Állandó forgalmat bonyolít le. Az űrhajók ki-be röpködnek a gyomrából ezáltal állandó forgalmat lebonyolítva.
Persze a te műhelyed se néz ki jobban. Az is csak egy csomó szétszerelt régi űrhajóból áll.
Egyszercsak pittyog a kommunikációs paneled. Mivel nincs nagyon kuncsaftod jelenleg ezért odasietsz hátha valaki lerobbant és bevontatásra van szüksége.
A kommban rögtön fel is szólal egy hang.
-Szevasz Ceal öreg haver.-lövésed sincs kihez tartozhat a férfi hang. - van egy nagyon szomorú hírem számodra. Meg fogsz halni. Ne aggódj. Semmi személyes. Csak kifosztjuk Silfist és tovább is állunk. De te meghalsz majd. Tudod miért? Emlékszel a legutolsó kis hajórobbantásodra? Tudod amiben kicsináltál egy fickót meg a hat fős Mantida testőrségét? Na a testvéremet intézted el. Mi pedig itt a Burning Skull Raidersnél nagyon sokra tartjuk a családi kapcsolatokat. Ezért elhoztuk a többi Skullerses rokonunkat is. Remélem élvezni fogjátok.
Ebben a pillanatban valami elhúz a műhelyed felett. Belerázkódik az egész. Majd mégegyegy és megint. Kipillantasz az ablakon és látod, hogy Port Silfis védelmi rendszerei aktiválódtak. A kalózoknak vagy van egy nagyon jó terve arra, hogy hogyan fogják leállítani az ex csatahajót a kolónia közepén vagy pedig szimplán őrültek. Jobb lenne ha te is kitalálnál valamit mielőtt ez a dühös kalóz megtalál. Megaztán az aszteroida öv másik végén élő testvéredet se feltétlenül ártana biztonságban tudni. Van is egy kis fény alatti sebességű vontató járgányod de ki tudja, hogy jó ötlet kimenni vele ebben a közelgő szarviharban. Lehet az lenne a legjobb ha megfognád a fegyveredet és valami jól védhető vagy rejtett pozíciót találnál.
|
|
erelar
Lelkes fórumozó
Posts: 32
|
Post by erelar on May 18, 2017 11:53:25 GMT 1
Épp egy sérült kávéfőzőn dolgoztam. A kávéfőzőt, az egyik alkatrész beszállítóm, egy középkorú embernő, név szerint Luna adta nekem, hátha meg tudom javítani. Igazából csak nem volt szíve kidobni. Mindig ilyen. Soha se dob ki semmit, inkább valaki másra rásózza. Annak ellenére, hogy nem szeretem a kávét, persze a bütykölés iránti hóbortomhoz híven nekikezdtem, s már igen kevés idő alatt sikerült megtalálnom a hibát, már csak ki kellett javítanom. Egy hajóhoz képest ez semmiség számomra. Most viszont megzavarták a munkám. Miközben a kezemet töröltem a már igencsak megviselt rongyocskámba, odaléptem a panelemhez, hogy egy gombnyomással bekapcsolhassam. Sosem voltam bőbeszédű. Mindig hagytam, hogy a másik fél kezdeményezzen. Elég sok mindent elárul az illetőről az első benyomás. Most viszont megállt a kezemben a rongy, ahogy az illető megszólított. Nem tűnt ismerősnek a hangja, de nem is kifejezetten ez volt az izgalmas. Hamar kiderült, hogy nagy szarban vagyok, mindezek ellenére nem húztam fel magam. Már megszoktam. Egyszerűen hagytam had mondja, majd miután végzett letegye, anélkül, hogy bármit is szóltam hozzá. Mindig is benne volt a pakliban a bosszú. Nem egy alkalom volt, amikor valami hasonlóért kerestek fel. És még mindig itt élek. De tény, hogy ez jóval a többi helyzet fölött van, kockázati szempontból. De nem aggódok. Sosem tennék ilyet. A törvénynélküli élet már csak ilyen. Hamar eldobtam egy üzenetet Lunának, hogy vigyázzon a húgomra (jelenleg nála tartózkodott pár hiányzó alkatrész miatt, és Lunát, illetve drága hugicámat ismerve… nem a közel jövőben indultak volna amúgy sem el), miközben pár kapcsoló lenyomásával a teljes műhelyt lekapcsoltam. Egyedül az életfenntartó rendszereket nem, de ezeket elvileg nem képesek érzékelni, de most, hogy a műhelyem hívójele eltűnt, már képtelenség lesz nekik megtalálniuk a megannyi aszteroida között. Tekintve, hogy az aszteroidák mindig mozognak és a sebességük változó attól függően, hogy melyik vonzási körben vannak, így nem hiszem, hogy be tudnának egykönnyen tájolni, ha meg mégis… én ajándékokkal várom őket. Már elhelyeztem a robbanó tölteteket a műhelylandoló pályáján, így ha valaki landolni akarna… csúnya vége lesz neki. Nem félek attól, hogy esetleg húgomék lennének azok, hisz ő jól ismer engem, ráadásul a privát felszállóhelyemet rajtam és rajta kívül, csak a nagyon közeli ismerőseim tudják, hol van pontosan. Egyelőre nem terveztem elmenni. A robbanó anyagok elhelyezve (még a műhelybe is, nyomás és mozgásérzékelő bombákat elhelyezve), minden fontos nálam van, már csak várnom kell. Ha szerencsém van, mindent megúszok egyetlen karcolás nélkül is… azért… a biztonság kedvéért behúzódtam fedezékbe. Egy apró, rejtett bejárat vezet a vészkabinba, mely az aszteroidakülönböző pontjaihoz vezethet ki, illetve a privát felszálló üregbe, ahol a járgányom vár. Egy élet volt, mire ezt a rendszert sikerült kialakítatnom, meg egy vagyon természetesen. De tudniillik… ezen a területen… aki nem elég óvatos… az könnyen feldobhatja a talpát. Tudniillik pont emiatt is tartom készenlétbe a fegyverem. Ide egy normális ember nem férne be (hisz az alagúton csak szűkösen tudna átkúszni és teljesen védtelen is lenne), de nem csak emberi faj létezik az űrben. Így jobb minél éberebbnek maradnom.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on May 22, 2017 0:01:04 GMT 1
/Erelar Ceal/ Ücsörögsz a kis búvóhelyeden és bámulsz ki a bele épített ablakocskán. Ügyesen el van rejtve az aszteroida két kiálló része közé. Kintről észre sem vennék. Viszont te tökéletesen kilátsz. Öt kalózgép érkezik. Nehézfegyveres támogatók. Vadiójnak tűnnek ráadásul mind ugyanaz a széria. Simán lehet, hogy ezek meglovasítottak egy egész osztagnyi vadiúj katonai gépet. Bár a művészlelkek már kipingálták. A kalózok legtöbbször szeretik az ilyesmit. Bandajeleket és megkülönböztető színeket festeni a gépeikre, hogyha egyszer netán ászokká válnának könnyen fel lehessen őket ismerni. Meg valljuk be: Baromi jól néznek ki. Mondjuk a művész mind az öt gép esetében ugyanaz lehetett mivel mindegyiken szerepel egy félmeztelen ember nőstény valamilyen formában. Az új gépek nyílt terepen könnyedén ledarálják a rájuk törő ellenséges vadászgépeket. Egy karcolás sem esik rajtuk. Hiába katonai technológia. Ráadásul annyira új mintha most gördült volna le a gyártósorról. Sokkal minőségibb mint bármi amit az Anarchista űrben találsz. Viszont ezek a gépek bármilyen nagy tűzerővel is rendelkeznek eléggé lomhák. Az egyik aszteroidáról érkező légvédelmi tűz könnyedén végigszánt az oldalt haladó gépen az pedig csak lassan tud fedezékbe vonulni. A kis ablakodból azt már nem nagyon látod, hogy merre haladnak tovább és, hogy miképpen folytatódik az ütközet. Inkább azokat a szállítóhajókat figyeled amik átvilágítják az asteroidákat a kikötő körül. Amelyiken találnak valamiféle építményt arra leszállnak.  Nem telik sok időbe, hogy a kis garászodat is kiszúrják. No nem az érzékelők alapján. De úgy néz ki ez nem a vezér hajója. Ergó nem a fickó a kommlinkből jött el érted. A bombáid készen állnak. Dönthetsz úgy, hogy eltűnsz a kis vontatóddal és megkockáztatsz átkelni a csatamezőn vele miközben rárobbantod a rohadékokra a garázsodat. Vagy megpróbálod az egészet átvészelni a búvóhelyeden. Esetleg egy harmadik ötlet? |
|
erelar
Lelkes fórumozó
Posts: 32
|
Post by erelar on Jun 7, 2017 11:56:46 GMT 1
Tudtam, hogy be kellett volna szereznem egy vadászgépet vész esetére. Sosem tartoztam a legjobb pilóták közé, de az apróbb gépeket mindig is képes voltam elvezetni viszonylag ügyesebben is. Hm. No mindegy. Késő bánat ebgondolat. Most már nem tudok rajta mit változtatni, sajnos a múlt nem szerkeszthető. Milyen jó is lenne gombnyomással minden problémát megoldani. Gondolataimba merültem, és nem kifejezetten kötött le az elhúzó kalózgépek látványa se. Jó szó mi szó szép példányok voltak, jómagam is szívesen megvizsgáltam volna őket, de a festésük valami borzadály volt. Hogy lehet így elrontani egy ilyen kis csodagépet? Egek… érthető szerintem miért nem firtattam túl sokáig őket, hanem szimplán a fegyveremet ellenőriztem csak le. Úgy éreztem hamarosan szükségem lesz rá. És valóban. Az ablakom előtt, melyen eddig kitekintettem most egy viszonylag nagyobb szerkezet húzott el. Egy szállító hajó talán. Hm. Ez kissé bajosabb lesz majd, mint az eddigiek. Mindenesetre nem estem kétségbe. A bombáim nagy eséllyel megsemmisítik, vagy legalábbis súlyos károkat okoznak majd benne, hogy képtelen legyen felszállni és a legénységének egy részével is biztos végezni fog. Ha pedig valaki túl is élné és bejutna a műhelybe, akkor nem sokáig fog talpon maradni az aktivált robbanófejektől. Igazából rengeteg dologra felkészültem. Ha nem lennék, már régen halott lennék. Nincs annyi robbanószerem, hogy az egész meteoritot felrobbantsam, és amit kipakoltam is csak arra elég, hogy felrobbantsam a leszálló hajót illetve a műhelyemet, hogy a törmelékekkel elfedjem a lejárót. Persze a többi alagútra is rátalálhatnak, de mint említettem a méretbeli különbségek miatt nehéz dolguk lenne. Egyelőre nem szerettem volna elhagyni a búvóhelyem, főleg azért mert most nyilvánvalóan fel fogom magamra hívni a figyelmet. Éppen ezért érthető miért álltam teljes készültségbe. Biztonság kedvéért azért a vontatómat is átnéztem, hogy minden biztonságos és útra kész-e.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on Jun 23, 2017 12:28:50 GMT 1
/Erelar Ceal/
Buuuuum. A műhely és vele egy életed munkája gallyra megy a robbanásban. A kalóz űrhajót darabokra tépi lökéshullám a leszállás pillanatában. Te pedig érzed ahogy az egész remeg a lábad alatt. Rengeteg kis darab szakadt most ki a sziklából. Apró repeszekkel beterítve a helyet. A fények tartalékre kapcsolnak, jelezve, hogy az energiaellátás megsérült. Ebben az esetben csak a gravitáció és a létfenntartó rendszerek maradnak meg úgy egy óráig. Biztos a kalózhajó egyik elszabadult része okozta a károkat.
Beugrasz a kis vontatótdba és evakuálóra fogod. A műhelynek már édes mindegy. Odakinn eljuthatsz valahova.
Kintről megpillantod a központi hajót amint egy hatalmas meteort préseltek az oldalába. Ez lehetett a kalózok terve. Most viszont elillanóban vannak. Minden bizonnyal már összeszedtek mindent amire szükségük volt. A nagyobb hajóik sérültek de a kisebb támogató gépeknek semmi nyoma. Valószínűleg elillantak. Te viszont most ott lebegsz a kis vontatóddal a csatatér közepén tehetetlenül. Aztán egyszer csak egy körüzenetet jelző felkiáltójel bukkan fel a hajód monitorján. Gondolván arra, hogy a központi hajóról érkező utasítások a vészhelyzet esetére megnyitod. Ezzel szemben egy teljesen meglepő üzenettel találkozol.
"Hé Ceal. Én vagyok az megint. Tudod a haverod a Burning Skull Raiderstől. Van egy nagyon jó hírem. annak ellenére, hogy elkerültük egymást mégis találkozni fogunk. Legalábbis abból gondolva, hogy szereted a nővéredet nem? Csak mert fogjul ejtettük. Egy hónap múlva pedig a bázisunkon végzünk is vele. Hacsak nem bukkansz fel valami engesztelővel. Személyesen
Üdvözlettel: Invar admirális "
Na ez baromi rossz hír.
|
|
