John Sandstone

A 7. körzetben születtem, élek és halok majd meg. Ez az otthonom. Úgy ismerem mint a saját tenyeremet. Minden egyes apró részletét. Hiszen előbb tudtam fára mászni mint járni és előbb döntöttem le gigantikus fenyőket, minthogy folyékonyan tudtam volna beszélni. Arról nem is beszélve, hogy hamarabb tudtam a különböző fák különböző felhasználási módjait minthogy folyékonyan tudtam volna olvasni. Bár jobban belegondolva nem is tudok folyékonyan olvasni. Ellenben már kiskoromban megtanultam felismerni az összes növényt, állatot és az ismertetőjeleiket a számtalan hektárt lefedő erdőkben. Tudom melyiket, hogyyan kell becserkészni vagy, hogy mit lehet megenni és mit nem. Ugyanis miközben kint vágtuk és ültettük a fákat kegyetlen hosszú napokon keresztül  közben állandóan anyámnak gyújtöttem különböző növényeket otthoni felhasználásra. Ezek nem egyszer kint a terepen is hasznosnak bizonyultak hiszen a sok éles szerszám között gyakran keletkeznek sérülések. Így vesztettem el a kisujjamat is még 12 évesen. (azaz 6 éve). 
Szerintem ez teszi az embert férfivá. Izzadni a kegyetlen nap alatt egész nap és aprítani fát. Ez ad izmokat és erőt. Ezt teszem már mióta az eszemet tudom. Az apám is ezt csinálta, az ő apja és annak az apja is ebből élt. Aki nem végzett keménymunkát az életében az nem is élt még igazán.
Amit még érdemes tudni rólam, hogy részvettem egyszer egy kis belső versenyen. Így köztünk a körzet férfiai közt. Egész jól szerepeltem. Mint kiderült igen tehetséges voltam baltahajításban és fafaragásban de a klasszikus rönkhajításban sem maradtam el.