Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 16, 2024 22:42:12 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Feb 25, 2017 19:53:08 GMT 1
A szememet forgatom, hiszen nem tudom fellelni őket később. Hozzászoktam, hogy egyedül dolgozom. Magamban morgok is a következő „lelkesítő” szövege hallatán. Na persze… Pont nekem lesz hálás az egész világ… Szánalmas… Nincs mit tenni, a parancs az parancs. Ha túlélem ezt, legalább lesz hova mennem. Gondolom magamban, miközben Phillip mocskos testét vonszolom. Szerencsére „csak” tíz percig kell, ekkor ugyanis felkel. Abban a pillanatban, amikor megszólal, elengedem, ő pedig a földre zuhan. Nem törődöm vele, hogy felkiált-e vagy sem. A szövegére is csak a szememet forgatom, majd szembefordulok vele, és leguggolok a fejéhez. Megragadom a nyakánál lévő ruhadarabot, és felhúzom, hogy egy szintre kerüljön a fejünk. Gyilkos tekintettel nézek rá, majd hideg hangon így szólok hozzá. - Ha még egyszer becézni mersz, megismerheted közelharci tudásomat. Megígérhetem neked, nem kellemes… Válogasd meg a szavaid, ember… - mondom neki, majd elengedem, és visszaindulok. Komolyan… Nem normális ez az ember… Mi a francot képzel?! - Sajnos, kénytelen vagyok ismertetni veled, mi történt. Miután hallottuk, hogy valakik közelednek, és téged eltaláltak, használhatatlan voltál. Ezért fejberúgtalak, hogy addig is csöndben legyél, és ha megtalálnak, halottnak higgyenek. Én magam eltereltem őket egy közeli szakadékhoz. Leereszkedtem, és segítséget kértem. Persze jöttek, kaptak az alkalmon, hogy elvihetnek engem… Az elsőt belerántottam a szakadékba, a másodikat utána löktem. Ennyi… Megkerestelek, és most itt vagyunk. Kényelmes tempóban haladok vissza, és sötétedés vége-felé érünk oda. Most is néma csöndben haladok, ezek után pláne nincs kedvem vele beszélni, többet dumáltam, mint amennyit fél hét alatt szoktam -a jelentéseket kivéve-. Szerencsésen visszaérünk, mindenki felkészült az éjszakára. Jelentést készülünk tenni, de hangokat hallok. Az ajtóra tapasztom a fülem. Valaki nyüszít… Ellépek onnan. Ha eddig nem tudott onnan kijönni, maradjon is ott. Nincs kedvem beleártani magam más ügyébe… - A gyengék meghalnak… - mondom halkan, majd Mohamedhez megyünk, és elmesélem, hogy mi történt, ugyanazzal a sztorival, mint amit Phillip-nek mondtam, kiegészítve azzal, hogy valószínűleg Hispánia felé mennek. Aztán várom, hogy elengedjenek, aludnék már szívesen. Csak ne mondjon "viccet", könyörgöm...
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on Mar 5, 2017 11:59:18 GMT 1
Na akkor itt az idő átkutatni a megmaradt házat ahol a kölyök volt. Lehet találok valami hasznosat. Óvatosan megyek be nehogy valami csapda várjon odabent bár nem nagyon hiszem, hogy ez megesne de azért jobb félni mint megilyedni. Miközben átkutatom a házat nyomokat is keresek hátha erre jártak a társaim korábban...hülye voltam. Nem kellett volna gonoszul viselkedni a kölyökkel lehet tudott valamit. Na mindegy majd legközelebb.
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 8, 2019 8:43:49 GMT 1
Aug 12, 2016 11:38:23 GMT 1
|
Post by Kristóf on Mar 11, 2017 11:51:08 GMT 1
Armenia Sentia Thrasea Phillip arcára a szavaid hatására kiül a félelem. Teljesen elsápad. De hamar összeszedi magát, fel kell leporolja magát. Majd megszólal. - Ó hát mi sem természetesebb, drága angya…hölgyem. Hisz titokban kell tartanod a ki léted. A kis történetedre miszerint egymagad lerendezted a két támadott felhúzza a szemöldökét, de végül is nem kérdez vissza. Úgy látszik hisz neked vagy inkább nem akar közelebbi ismeretséget szerezni a közelharci tudásodhoz. Vagy tényleg azt hiszi, hogy angyal vagy és képes vagy ilyen csodákra. Az út hátralevő részén pedig inkább hozzád se szól. Bent az állomáson Mohamed épp az egyik kését élezte mikor vissza értél. Előadod neki is a történetet. Láthatólag nem igazán lepi meg amit mondasz. Bár mikor Hispániát emlegeted, kicsit megemeli a szemöldökét. Majd megkérdi. - Hannibál katonái mit akarnának a Hispán Fronttól? Mindegy nem a mi bajunk. – Megdörzsöli az állát, megnézegeti magát a késében, de nem igazán látja az arcképét. Rá köp egyet és egy ruha darabba elkezdi tisztogatni. – De amiért ilyen hősies áldozatot vállaltál, ha visszaértünk a Szindikátusba kapsz egy kis jutalmat. Na most feküdj le aludj pár órát a hajnali őrség a te feladatod. Kinyitottunk pár szobát. – Bök a pult jobbján lévő ajtóra. Úgy látszik látta rajtad, hogy nem vagy vicces kedvedben így még meg is kímélt egy vicctől. A szoba nem is igazán szoba, csak egy kis bádog helység. Benne egy matraccal és egy tisztának semmiképp nem nevezhető pléddel. A matracból hiányoztak a rúgok és tiszta lyukas volt, de legalább nem voltak benne egerek. Az őrködés pedig egész csöndes volt csak valami állat hangot halottatok a távolban. Phillip szerint ez a Chubakabra volt ami egy mint mitológiai hús evő lény és a helyi hegyekben él. Áldozatainak egyedül a fejét hagyja mindig hátra. A többi részüket magával viszi a fészkébe. A legendák szerint. De ezt is csak egyszer. Azon a pár állat hangon és Phillip pár halk megjegyzésén melyek arra vonatkoztak, hogy egy angyal vagy semmi sem zavarta az estét. Még a házból kiszűrődő szenvedés hangjai elálltak nagyjából akkor amikor te kerültél őrszolgálatra. Az idő legalább szép volt. Sehol egy felhő és láthatóak a csillagok, Hold sarló alakja pedig ezüstös fényben világította meg a kihalt tájat. Majd mikor olyan reggel 8 óra körül kiadja Mohamed az indulás parancsot. *** Herman Beilichter Visszaértél ahhoz a házhoz amiben kölyök bujkált. Belül a fapadlón pár üres konzervdoboz hever. Mind két oldalt két-két szekrény áll melyek polcain kicsit rézsútosan de mindenféle árú van. Néhány konzerv, szárított hús, fém „hulladék”, régi technológia maradványai (főleg elektronikai cuccok), de néhány fegyver is található itt. Pár kés és tör tűrheti állapotban, három kard (egy két kezes, szóval inkább pallos) nem túl jó, de használható. Meg egy fa nyéllel ellátott buzogány is van ott, hasonló minőségű mint a kardok, de ennek még a nyele is korhad. Egy ütést se bír ki valószínűleg. Ezen kívül pár minden napi holmit is találsz, pár méternyi durva ruhaanyag különböző színekben (piros, fehér, kék, zöld és még egy fos barna), pár másik ruha darab is volt ott, kesztyűk, sapkák, egy szakadt farmernadrág, pár szoknya és nadrág mind durva ruhaanyagból. Nem túl kényelmesek, de pár pezot megérnek. A hulladékot átkutatva találtál pár konzervnyitót, csavarokat, feszítővasat és hasonló csodákat is. Folyadékokkal teli műanyag palackokat van amelyiknek citromos illata van, de nem igazán néz ki ihatónak inkább valami tisztítószer, de vannak vizel teli palackok, sőt pár régi (tényleg nagyon régi) tea filtert is találsz. Pár faggyú gyertya is előkerül, meg egy ón kereszt is. De a legérdekesebb találatod, egy nagyszerű kézimunkával készített acél sisak, oldalán aranyozott díszítéssel, a felületén pedig néhol ezüstözött festék is látható. Egy kicsit kopott, de más baja nincs. Ami pedig a legérdekesebb, hogy pont rá illik a fejedre, nem túl nagy, nem túl kicsi. Pont jó. (Érdekes talált tárgyak) Mikkor vissza érsz a zsákmánnyal az állomásra Mohamed átnézi, de nem igazán talál benne semmi különöset vagy neki tetszőt. Majd végül lassan, artikulált üvölti a szótagokat melyben tudtodra adja, hogy jó munkát végeztél, és választhatsz valamit a zsákmányból. Miután választottál megkér arra, hogy vidd a szerzeményed oda a szekérhez. Ezután még közli, hogy sikerült kinyitni pár szobát hátul. A tiéd se jobban felszerelt mint a többi (értsd olyan mint Bratté). Álmodban újfent látod a kis expedíciós csapatod amint a tűző napfényben meneteltek, viccelődtök, nevetgéltek, Isten miben létéről folytatok vitát. De hamarosan megnyílik lábatok alatt a föld és vörös és fekete karok nyúlnak ki melyek lerántják Ottot és zöld és kék kénköves lángok törnek ki a helyén. Majd Pacot is elragadja valami, de őt nem a föld alá viszik hanem egy gyönyörű nő alak denevér szárnyakkal és lenge öltözékben csábítja magához. Majd pedig megcsókolja és kiszívja szegény lelkét és testéből csak por marad. Ezután a démon karok a Pokolból és a démoni hölgyemény is a húgod felé tartanak, de őt egy különös természet feletti fény megvédi tőlük. Az imádkozó lány felett egy glória jelenik meg, majd fehér tollakból szárny keletkezik a hátán és Jézus Krisztus a Megváltó kinek a egyik kezében egy fa kereszt van amely pengében végződik, míg másikban egy shoutgun-t tart lép mellé. A Megváltó a húgodat a Mennyek országa felé vezeti, de téged ott hagynak a démonok martalékául. Egyesével tépik ki a végtagjaid. A fájdalom elviselhetetlen, főleg azért mert amikor egy részed letépik, akkor érzed ahogy a lelkedből is kihasítanak egy darabot. Füledben csengenek a gonosz lények sátáni kacajai és Otto halálsikolyai. A bőrt hámozzák már le a hátadról. A szukubusz pedig a hátadra lép. Érdes hosszú nyelvével pedig végig nyalja a húsod, karmait az izmaidba mélyeszti. Majd édes hangon érthetetlen nyelven suttog a füledbe. Mely szavak méregként hatnak rád. Minden egyes szó hatására egyre gyengébb leszel. Az álomnak csak akkor szakad vége, mikor az démon karok megragadják az arcod és egy hangos reccsenés közepette letépik a fejed. Verejtékezve ébredsz valamikor a reggeli órákban a nap már fel kelt, de még nem süt teljes erejével olyan reggel 6 óra lehet. Még van két órád indulásig. Pont elég idő bármire. *** Még aznap délután elértétek Almera kereskedő városát. A város elég nagy volt, de nem akkora mint Gibraltár, Palma vagy az Aragón kereskedő városok. Azonban még így is a Szultánság egyik legjelentősebb regionális kereskedő városa volt. Persze csak papíron volt a Szultánság része. A valóságban egy szabad kikötőváros volt, tele kétes üzletekkel, bűnszervezetekkel, kereskedő dinasztiákkal, csempészekkel, zsoldosokkal és kalózokkal. De ezen kívül jó üzleti lehetőségekkel, alacsony adókkal és a Szultánság törvényeitől is megszabadultak az ide jövők, nem beszélve a sok keleti „egzotikumról” és az azokat embertelen áron árusító kereskedőkről akik szintén egzotikusnak számítottak. Mikor közelebb értek a városhoz megláthatjátok a város falat. Egész nagy. Van vagy 10 méter és tömör kő. Őrtornyok, új olasz bástyák és lőrések ágyuknak és embereknek egyaránt a falon. Nem lehet egy könnyen ki ostromolni és kell is az ilyen felkészültség, hisz a tengerről bármikor támadhat egy kalóz vagy Hannibál is megostromolhatja a várat, esetleg még a szultán is ide vezényelhet egy büntető hadjáratot. A várost pedig erősen őrzik színes ruhákba és páncélba bújt alakok. van aki alabárddal, van aki kardal, számszeríjjal vagy puskával van felszerelkezve. Járőröznek a falakon és a főkapunál is 10 ilyen strázsál. Ha alaposan körbenéztek meg is láthatjátok mire fel ez a nagy felhajtás, az egyik fal részlet leomlott, a városból füst száll fel. Úgy látszik valami történt. Talán csak tűz ütött ki vagy volt egy kisebb helyi földrengés? Vagy terrortámadás? Esetleg forradalom? Ki tudja. Az biztos , hogy az őrség nem akar beengedni titeket. Vagy egy órán keresztül beszél Mohamed velük. Végül pedig sikerül egyességre jutni. A katonák átnézik a szekeret és ekkor megláthatjátok, hogy tényleg nyers vasércet szállítottatok nem is keveset. Csoda, hogy a szekér nem tört össze alatta. A zsákot amiben még az állomásról összegyűjtött zsákmányotok volt, elveszik sőt még körbejárják a csapatott és mindenkitől elveszik a lőfegyvereket és az alkarnál hosszabb vágó és szúró fegyvereket. Még az ostort is elveszik Theresától. Mohamed megnyugtat titeket, hogy ez is a bejutás egyik feltétele volt, mivel tegnap egy nagyobb volumenű terror támadás történt a város ellen amit a Bosszúállók vállaltak magukra és a város most kijárási tilalmat és fegyver viselési tilalmat hirdetett. (Almerai helyőrség) Már majdnem besötétedett mikor beértek így kénytelenek vagytok egy karaván pihenőben megpihenni, de mivel nincs túl sok pénzetek így csak egy rosszabb fajtát tudtok választani, 4 ember osztozik egy szobán. Bár a furcsa maszkos alak a csapatból kérte, hogy legalább a lányokhoz ne költözzön be férfi (igen nő volt az akit orrba vágott Hermann), de Mohamed nem engedett vagyis inkább a pénztárcája nem engedte, hogy több szobát béreljetek. Így Theresa, a furcsa nő alak akinek a neve Martha, Hermann és Phillip egy szobába került. Mindenki nagy örömére. Lefekvés előtt a két lány még hallhatta, ahogy a németet Phillip oktatja egy kicsit spanyolra, meg még azt is, hogy azt mondja a lovagnak, hogy Theresa egy igazi angyal csak ezt titkolnia kell. Másnap reggel Mohamed 5 emberrel elindult a szekérrel a többieknek pedig kimenőt adott a mai napra. Ezek a következők voltak Herman, Theresa, Martha és Bunkó. Mielőtt még elment meg említette, hogy a tilalmak ellenére érdemes lehetne kinézni a piacra vagy a kikötőbe érdekes figurák és remek szórakozási lehetőségek vannak arra. Sőt említett még valami fesztivált is, bár hozzá tette, hogy lehet elmarad a terrortámadás miatt. Majd annyit kért, hogy délután 4 körül itt találkoztok. Martha se szó, se beszéd felkapta a hátizsákját és elindult és szinte azonnal beleveszett a tömegbe. Bunkó pedig megjegyzi, hogy tegnap hallotta az egy másik vendégtől, hogy az egyik üres raktárban lesz valami verekedés és fogadás, szóval elmegy megnézi magának. Ha van kedvetek vele tarthatok. De bűn lenne egy ilyen szép várost nem megnézni, főleg egy ilyen szép napon. (Almera utcái)
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 16, 2024 22:42:12 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Mar 13, 2017 15:36:18 GMT 1
Igyekszem a lehető leghatározottabban előadni, és mellé elég ijesztő külsőt felvenni. Úgy tűnik, egészen elhitték. Sőt, még jutalmat is ajánlj! Azta, milyen nagylelkű valaki… Elmehetek aludni. Biccentek egyet, aztán elindulok a „szobák” felé. Jobb, mint sok más… És voltam rosszabb helyzetben is. Lepakolom a cuccom magam mellé, majd félredobom a koszos plédet, és előveszem a sajátomat. Egy fokkal jobb… Lefekszem, de legalább negyed óráig még a plafont nézem, és gondolkodom. Mégis hogyan tudnék én feljebb jutni? Sosem vonzott ez a része… És tehetségem vagy adottságom sincs ahhoz, hogy akár egy kicsit felfigyeljenek arra, hogy hopp! Ő akár még jó is lehet. Egyedül szerencsétlen Phillip az, aki valami különleges lénynek hisz. Ekkor beugrik, hogy talán még hasznát is vehetném. Bár… Nagyon nem szeretek más emberre rábízni ilyen feladatokat. Eddig egyik sem sült el valami jól. Ám az is igaz, hogy ha sikerülne őt mozgósítanom, akkor akár a háttérből is intézhetnék ezt-azt. De ahhoz legalább minimálisan meg kéne bíznom benne, hiszen ki tudja, hogy mikor árulna el. Áááá… Sehogy sem jó… Mindegy, egyelőre hagyom, hogy kicsit jobban kibontakozzon minden, majd utána lépek. Elméletileg legalább egy fél évem van, szóval… Ezzel a gondolattal fordulok a jobb oldalamra, és néhány perc múlva már alszom is. A hazámról álmodom. Arra kelek fel, hogy valaki a vállam rázza. Elaludtam volna? Az lehetetlen… Mérges leszek, nem mondok semmit Phillipnek. Csak halkan morogva megköszönöm, hogy felébresztett. Szép idő van, ráadásul egészen csendes. Végre… Nincs felesleges locsogás. Persze azt a néhány mondatot leszámítva, amit Phillip mond. Miközben beszél, ránézek, mert kivételesen még érdekesnek is találom. De csak annyit válaszolok neki halkan, hogy lehet. Az angyalozást meg igyekszem figyelmen kívül hagyni, bár mindig le kell hunynom a szemem, és elszámolnom ötig, amíg le nem nyugszom. Az eget bámulom, néha percekig. Aztán hangokat hallok a szobák felől. Egyszerre állunk fel a társammal, de csak intek neki, hogy üljön vissza. - Valakinek itt is kell maradnia, lehet, csapda. És elég egy embernek veszélybe sodornia magát… - mondom, majd elindulok. Csak az ostorom van nálam. Kezembe veszem, majd óvatosan benyitok. Szerencsére, csak az egyik társunk az. Aki nem beszéli a nyelvet. Bosszúsan felsóhajtok. Eléggé rosszat álmodhat, ha ennyire szenved. A falnak támaszkodom, és azon gondolkodom, hogy felébresszem-e, de végül nem kell, mert magától is felkel. Elég szarul néz ki. Összenézünk. Megcsóválom a fejem. - Már azt hittem, kinyírod magad álmodban – morgom halkan, majd ellököm magam a faltól, és visszamegyek az őrhelyemre. Nem történik semmi különös, az emberek ébredezni kezdenek. Mikor végre megkapjuk a parancsot, csak beszaladok a maradék cuccomért, és készen is állok az útra. Semmi különös nem volt. Unalom a tetőfokon. Napközben is az előző esti gondolatmenetem megy a fejemben, de továbbra sem jutottam semmire. Szerencsére délután már meg is érkezünk. Hallottam már erről a helyről. Gondolatban összedörzsölöm a tenyerem. Ez az én asztalom… Viszont rengeteg katona van. Igyekszem megnézni, milyen alakzat szerint haladnak, milyen időközönként jelennek meg ugyanannál a pontnál, stb… Végül azonban beengednek minket, de eléggé felidegel, hogy oda kell adnom a fegyvereimet. Szerencsére a tőrszerű fegyverem nálam maradhat, bár éppen hogy csak átmegy. Mohamed szavai a támadásról azonban megütnek, de szerencsére semmi nem látszik rajtam. Mi a szar… Utána kéne nézni, de elég gyanús lenne… Majd elintézem… Szerencsére sötétedik. A legjobb napszak! Le kell táboroznunk, és igazából pont leszarom, hogy hogyan osztozkodunk a szobán. Mikor mindenki elhelyezkedett, így szólok. - Akinek kell valami, valamikor megpróbálom beszerezni… Tudjátok, a szokásos feltételekkel játszunk! – figyelmeztetem őket. Aztán én is lefekvéshez készülődöm. Ekkor hallom még Phillip-et. És itt döntök: nem bízom meg benne. Egy semmilyen dolgot sem tud megtartani, ami a saját őrültsége, nem fogok mást rábízni. Bosszankodom is magamban… De hát ez van, egy újabb példa, hogy miért dolgozzak egyedül… Másnap szabad napot kapunk, mire megint a tenyeremet dörzsölgetem. Ha bárki kérte tegnap a segítségemet, és ha nem, akkor is elindulok, és felmérem az itteni terepet. Rámegy vagy két órám, mire tűrhetően kiismerem az itteni szokásokat. Aztán állok csak neki az ügyeket intézni, úgy hogy a lehető legjobban jöjjek ki belőle… Közben igyekszem úgy haladni, hogy minél közelebbről lássam a támadás helyszínét, de továbbra is üzletelésnek tűnik. A népből is próbálok minél többet kiszedni, persze finoman, közönyösen, úgy hogy ne menjen az áru kárára se, hiszen ez az elsődleges cél. Ha bárki követett, nem tűnik fel neki a kérdezgetés. Délután három óra ötvenöt percre érek vissza. Ha bárki kért valamit, igyekeztem a lehető legjobban elintézni neki, aztán át is adom. Aztán várok a további utasításra.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on Mar 28, 2017 8:50:55 GMT 1
Almerában is csak az az álom jár a fejemben. Az úr talán üzenni akart nekem? Az én áldozatomon0 át jutott a húgom a mennyekbe? Furcsa dolog volt ez bár a részleteire alig emlékszem. Az a csajszi bejött és mormogott valamit úgyhogy már attól kiszállttak a fejemből bizonyos részletek. De a megváltóra emlékszem. Ez egy jel. Éles és egyenes. Egyértelműen az úrtól. -Christus ist für mich gestorben. (A megváltó is meghalt már értem.)-Mondom mindig magam elé. Sejtem, hogy ebben a pogány városban nem lesz az úrhoz méltó templom. De meg próbálok keresni egyet hátha el tudok mondani egy imát a további útmutatásért. Persze csak azután, hogy bunkóval elmegyek abba a raktárba és megnézem magamnak azt a bunyót. Ki tudja lehet, hogy megérné beszállni egy körre.
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 8, 2019 8:43:49 GMT 1
Aug 12, 2016 11:38:23 GMT 1
|
Post by Kristóf on Mar 30, 2017 22:15:59 GMT 1
Armenia Sentia Thrasea Még a falakon kívül: Még a várakozás alatt sikerült megfigyelnek, hogy 10 percenként halad el egy 10 fős helyőrség a falakon. A 10-ből 4-nek lőfegyvere is van, 2-nek számszeríja a maradéknál lándzsák, alabárdok vagy valami egykezes fegyver (általában kard). ami pedig a páncélzatukat illeti azon nehéz lett volna egy gyenge pontot találni. Vastag vértek, ami alatt legalább egy réteg láncing és még alatta valami vastag párnázott kabát félét hordhattak, valami olyat ami hasonlított a nadrágjukhoz. A sisakjuk viszont nem fedte az arcukat, csak a felülről érkező találatok, vagy a magasan érkező nyilaktól védte őket, így talán az arcuk és a tarkójuk talán a legsebezhetőbb pontjuk a város őröknek. A szálon: A felajánlásodra a legtöbben legyintenek vagy hangosan felkuncognak bár páran elkezdenek tanakodni és megbeszélni egymással, hogy mire lenne szükségük. Mire valaki megszólal. - Én kérnék négy tábla jó kis mogyorós csokoládét. – Majd eléd lép Carlos. – Úgy halottam ilyet lehet itt szerezni. – A csokoládé nagy érték lett. A Pireneusokon innen főleg étcsokit lehet kapni, de az Almerrához hasonló városokban a pletykák szerint más milyet is lehet venni. - De most nem tudok fizetni. Meg a régi árak már nem igazán számítanak. Emlékszel, hogy Ramirez bevezetett valami préselt műanyag lapot mint pénz. Ha visszaértünk megadom az árát Ramibanko-ban, rendben? - Mosolyog rád a tömzsi alak, mindaz összes sárga fogával, miközben a piszkos szakállát simogatja. Majd fél percig le se tudod venni a szemed arról a bozontos, nagy sötét szakállról. Tele van ételmaradékokkal, még egy félig megevett szárított hús is ott leng a szőr szállak között. És mintha még valami meg is mozdult ott vagy csak vissza szedte a tokáját a fajankó? (Carlos) Majd még páran oda jöttek hozzád, főleg apróságokat kérni. Rodrigeznek például egy naplót, tollat és tintát szeretne. Míg Alexandrios egy fémbokszert. Kissé különös kérések, de nem lehetetlenek. De mindegyikük azt mondja, hogy majd csak a börtönben tud fizetni, mivel most nincs náluk annyi pénz. Nem sok szultánsági pezot sikerült szereznie az embereknek mivel a legtöbbet Ramirez lefoglalta és még nem kaptatok fizetést a ramibankoban. Másnap pedig újadra indultál, hogy beszerezd a kérd árukat. A városban elég könnyen kiismerted magad ez annak is köszönhető, hogy minden utca a vásártér felé vezet. A várost kicsi, szűk mellékutcák artériái hálózták be ahova a lakosok az árnyék szék tartalmát és egyéb szemetet szoktak kiönteni így főleg a nagyobb, de zsúfoltabb utakon tudsz haladni. De végre eléred a Vásárteret. Ami meglehetősen kihalt. Mikor oda mentél megérdeklődni valakitől, hogy mi ez a pangás azt mondták, hogy a kereskedők félnek kihozni ide az áruikat így a kikötőben lehet csak „egzotikumokat” venni mint például csokoládé, tinta. (A piac tér) A kereskedelmi kikötők és raktárak környékén viszont olyan sok ember volt, hogy alig bírsz átverekedni köztük. Fél füllel a helyi pletykákat hallgatod, amik elindításában néha te is közrejátszol. Így megtudhatott, hogy a város falat három helyen megrongálták a robbanások. Egyesek azt mondják alá aknázták a Bosszúálok, csak elszámolták magukat. Ezen kívül még felgyújtották a Polgármesteri Palotát és a de Vento család raktárát is. Ezt a raktárát te is megcsodálhattad. Most is ott fűstől a raktárak soron. Ezen kívül némi elszabadult tűzről is beszélnek ami átterjedt a lakó házakra és az üzletekre. Végül sikerül találnod egy árust aki árul mogyorós csokoládét. A kereskedő nem tűnik helyinek, de még csak nem is a mediterrán térségből származik. Bőre falfehér. Állán sötét borosta látható. És mindenféle prémekbe van öltözve annak ellenére, hogy vagy 35 fok van. Emellé még a spanyolja is olyan nyögve nyelős és rossz. Érződik rajta az akcentus. - Mi tetc? Lenni jó ár! Jó árval! Szergej adni mind kis rubel! - Mikor pedig megmondod neki, hogy a csoki érdekelne. Akkor felcsillan Szergej szeme. – Da! Da! Csokoláde! Mi kénne? Van ét, vodka, száraz gyümölcs is mogyoróson kívül. Más nem kérni, jány? – Ha elmondod neki a többiek kívánság át azokat is elkezdi kipakolni. – Lenni szép fekkettte bör naplóm is. Vannak tintás kannáim sok szín! Na meg lenni jó kis bokszerem is. Ez összesen….- Itt egy kis szünet alaposan szemügyre vesz téged, fejben elkezd számolni. – Lenni 1000 pezo vagy 20 liter benzin vagy 40 liter vodka…izé alkohol, de mást is beszámíttok. Szó’val mivel tettszik fizzetni? – Szúrós tekintettel néz rád mikor megmondódd, hogy neked erre nincs elég pénzed. Majd pedig egy újabb fejszámolás jön. – Jány lenni más mód is fizetésre. – Megvillantja hófehér fogait a kereskedő- Könnyű, egyszerű és pont az ijen fiatal Jánynak való. Feladat lenni egyszerű. Jönni velem. Tenni amit mondok és lenni ezek tiéd. Talán még kis rubel is jutni jánynak. (Megpróbálhatod ellopni is az árut, hisz előtted van a pulton. Akkor majd dobj 1d10-zel lent majd látod a siker táblázatot). (Szergej a kereskedő) Herman Beilichter Számodra megfelelő templomot nem is találtál a városban miközben Bunkóval együtt elindultál. A város elégé élettel telinek tűnik számodra miközben a le a régi halászkikötők felé. Eltartott egy ideig míg ideértetek, de még sikerült ebéd előtt megtalálni a raktárt. Egy régi elhagyatott raktár. Különleges volt abból a szempontból, hogy ezt fémhulladékból építették és igen jó minőségben. Lehet még a Világvége után épült pár évtizeddel. Mára már kezdi ellepni a moha és mindenféle kúszónövény az oldalait. A tető itt-ott hiányos. De összességében elég strapabírónak és megbízhatónak látszik. Belépve meg is láthatod mekkora a helység. Teljesen kipucolták és most 5 különböző helyen bent ringeket állítottak fel. Onnan lehet tudni, hogy, hol kezdődik a ring és hol végződik a nézőközönség, hogy kifeszítettek egy vastag régi hajókötelet, négy vasrúdhoz. Sokan vannak most itt. Legalább 50 ember ránézésre és még van egy másik szóba is a raktár hátuljába amit ócska hajó vitorlákkal választottak el. Az lehet az öltözőjük. Az 5 ringből jelenleg épp csak 4-ben van mérkőzés. Az 5. ring üresen áll. Majd átesik a kötélen egy láthatólag részeg alak. Lassan érthetetlenül artikulál és egyenesen rád mutat. Úgy néz ki kinézet magának a részeg és már nem is tudsz visszakozni, mert a közönség is elkapott és belök a ringbe. A részeg kihívod, kiissza a kezében lévő flaska maradék tartalmát majd kihajítja a közönségen túlra. Amíg ezzel van elfoglalva letámadhatod, mivel nincs "bíró" aki jelezze a meccs kezdetét. A ring egyébként 7mX5m-es téglalap alakú (Lent van egy táblázat a harc rendezésére) (a ring „királya”) Táblázatok: Bratt: 1-3: Kritikus balsiker: Nem, hogy nem jön össze, de még el is kap. 4-5: Balsiker: Nem sikerül, de sikerül lelépned 6-8: Siker: Sikerül egy valamit megszerezned az egész kínálatból 9-0: Kritikus Siker: Mindent sikerül lelopnod az asztalról Wolf: 1-2:Kritikus balsiker: Nem sikerül megütnöd. De ő egyszer eltalál. 3-4: Balsiker: Nem sikerül megütnöd 5-8: Sikerül megütnöd: Sikerül eltalálnod egy általad választott helyen. 9-0: Kritikus Siker: Legyőzted. (Meg is írhatod hogyan.)
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on Mar 31, 2017 12:37:03 GMT 1
bR8utlVF1-101-10
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on Mar 31, 2017 13:08:33 GMT 1
Még egy ilyen istentelen várost. Bezzeg Marienburg. Minden sarkon minimum egy kápolna vagy egy szent szobor áll. Nem is beszélve a katedrálisról. Arról amelyben megállítottuk a Tatarisztáni cár által toborzott hadsereg támadását hatvan éve. Gyönyörű csata lehetett. A mondák szerint maga Szent Mihály főangyal ereszkedett le a mennyekből egy vadászgép formáció élén. Az úr szent akarata szerint napalmal szórták fel a vidéket és elégették a pogányokat. Majd a felszentelt gépek visszatértek a mennyekbe. Szent Mihály pedig leereszkedett a katedrális bombajuggatta tetején. A bent harcoló lovagok mind új erőre kaptak. A sebesültek rögvest meggyógyultak fegyvert ragadtak és újra harcolni kezdtek. Szent Mihály maga vezette a kitörést melyet egy felszentel mennyei rakétával indított. A támadó lovagokról lepattogtak a golyók az a pogányok pedig homlok hanyatt menekültek. Ám meghasadt előttük a föld és a szakadékból az pokol kénes tüze csapott fel, hogy elnyelje őket és az összes harcjárművüket egyaránt. Miután a harc befelyeződött a hasadék ismét összezárult Szent Mihály visszaemelkedett a mennybe. De előtte megáldotta a várost és gépfegyverét a lovagrend nagymesterének ajándékozta. Ezt azóta minden évben ugyanezen a napon elővesszük és körbevisszük a városban, hogy mindenki megtekintehesse ezt az áldásos tárgyat mellyel több ezer pogányt öltek meg az úr áldásos nevében. *** Mit képzel ez a fickó? Ha kihívott párbajozni akkor játszuk le. Ne itt vedeljen már nekem. Kikapom a kezéből az üveget és elhajítom messzire majd teljes erőből lefejelem a fickót. Az pedig durván hátraesik. Ezután felveszek egy védekező pozíciót és várom az ellencsapást.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on Apr 1, 2017 11:17:25 GMT 1
Lopni? Én? Soha! Meg se fordul a fejemben. -Szergej. Kicsit idő híján vagyok. Úgyhogy csináljuk itt.
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 8, 2019 8:43:49 GMT 1
Aug 12, 2016 11:38:23 GMT 1
|
Post by Kristóf on Apr 11, 2017 20:56:04 GMT 1
Az ellenfeled teljesen megszédül a fejelés hatására, kis léptekben keringőzik egyet magában. A fejelésed hatására három kicsi vér csík jelenik meg a homlokán, amik lassan csorognak alá. Sárga, hiányos fogsorával rád vicsorít és szabályos módon morog vagy épp csak a részegekre jellemző hörgést produkálja. Nem igazán vesz fel semmilyen pózt csak szimplán fejjel neked rohan lesz ami lesz alapon.
GVNEKnd_1-10
A "Ring Királya" táblázata: 1-3:Kritikus balsiker: Még a közeledbe se tud férkőzni, de észreveszel egy gyenge pontot a védelmén, kihasználhatod, ha akarod 4-6: Balsiker: Nem sikerül megütnie 7-8: Sikerül megütnie 9-0: Kritikus Siker: Nem egyszer sikerül megütnie.
1-10
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 8, 2019 8:43:49 GMT 1
Aug 12, 2016 11:38:23 GMT 1
|
Post by Kristóf on Apr 11, 2017 21:12:06 GMT 1
Az ellenfeled mint egy felvadult bika rohan neked. Kész csoda, hogy képes egyenes irányba haladni, de képes rá. Mikor már pár lépésnyire van tőled kitárja a karjait, elrugaszkodik a földtől és a válla pont a gyomrodat éri. Egy darabig nem érzed a talpad alatt a talajt, majd mikor a földre zuhansz a fájdalom a tarkódtól egészen a farok csigolyáidig átjárja a tested. Az ellenfeled pedig ráül a hasadra és elkezd ész nélkül ütni. Három alkalommal sikeresen el is találja az arcodat, de máshol még többször talál. Szerencsédre vagy nincs nagy fizikai ereje vagy valami más miatt, de nem üt olyan erőseket, de azért még így is érzed, hogy tiszta kék-zöld folt lesz a vállad egy jó nagy monokli lesz majd a bal szemed alatt.
Eközben a tömeg körülöttetek ujjong. Körülöttetek majdnem mindenki azt skandálja, hogy "Gomez!", bár a távolból hallod Bunkó hangját amint azt mondja "LOVAG!". Az ellenfeled ennek hatására csak boldogabb lesz, és még vadabbul, kevésbé célozva kezd el csapkodni már majdhogynem egy vásárnapi asszonyi verekedésre emlékeztettető erővel. De hirtelen gonosz vigyor ül ki az arcára. Magasba emeli két karját, összekulcsolja a kezeit és készül lesújtani a fejedre. (Dobj 1d10-zel a következő táblán)
Tábla
1-2: Kritikus balsiker: Nem tudsz kitérni az ellenfeled lecsapása elől és eszméleted veszted. 3-5: Balsiker: Nem tudsz kitérni az ellenfeled támadása elől, de még tudatodnál maradsz. 6-7: Siker: Sikerül lelöknöd magadról az ellenfeled és talpra tudsz állni. 8-0: Kritikus Siker: Lelököd magadról az ellenfeled és még tudsz támadni is 1d6 alkalommal.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on Apr 11, 2017 21:28:08 GMT 1
sse1hte_1-101-10
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 16, 2024 22:42:12 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Apr 12, 2017 20:07:01 GMT 1
Szerencsésen megfigyelem az őrséget. Kissé lelombozó, hogy erősen védettek, és sokan vannak, ráadásul felszereltek. Viszont nekem pozitívum, hogy a nyakuk köré igen egyszerűen köré lehet tekerni az ostort, illetve a tőrök is elég alkalmasak erre. Ezért egy kicsit megnyugszom.*** Semmit nem reagálok a kuncogókra, már éppen mennék el, hogy legalább kevesebb melóm lesz, mikor megszólal Carlos. Anyám, jobbat nem is kérhetett volna… A szakállát látva elönt az undor, de csak ennyit mondok neki. - Nem kéne a kaját pazarolni, így sincs elég… - mondom a szárított húst nézve. Nem örülök, hogy nem tud fizetni, de ez van. Bárki aki kér, megjegyzem, hogy addig törleszthetik azzal, hogy ha segítségre lenne szükségem, akkor meg is tennék… Másnap pedig már indulok is. Szerencsére nem bonyolult a hely, haladok előre a piachoz. Céltudatosan megyek, de alig vannak ott. Felmordulok, mikor megtudom, hogy a kikötőhöz kell mennem. De annyi előnye volt, hogy közben ki tudtam szedni ezt-azt az emberekből. Nem gondolnám, hogy elszámították magukat a Bosszúállók… Nem szokásuk Jegyzem meg magamban, de hangosan a világért sem mondanám ki. A raktárt látva honvágyam támad. Haza akarok menni… Fura, sosem gondoltam volna, hogy hiányozni fognak a többiek. Igazából sosem mondtam volna őket a barátaimnak, de velük mégis csak szívesebben lennék, mint az itteniekkel. De azért halványan elmosolyodom, majd továbbállok. Találok egy nem helyi embert. Tökéletes… Először a csokival hozakodom elő, mire nagyon lelkesen magyarázni kezd. Én nem vagyok lelkes, szóval közbevágok, és megmondom neki, nem éppen kedvesen, hogy csak a mogyorós érdekel. Aztán felsorolom a többit is. Kissé elcsodálkozom, hogy miért van nála mindez, de nem érdekel… El tudom intézni egy emberrel, ami nekem sokkal egyszerűbb. Meg is mondom neki, hogy nem nagyon tudok fizetni. Mire tesz még egy ajánlatot. Én is elmosolyodom. - Tökéletes… Reméltem, hogy könnyedén meg tudunk egyezni – biccentek a fejemmel, majd elindulunk. Még idefele láttam egy tökéletes helyet arra, hogy megtörténjen a csere rám eső része. Elvezetem egy olyan sikátorba, aminek egy kijárata van: ahonnan jöttünk. Ezen kívül falak határolják, egy darab ablak sincs, ráadásul egy lélek sem jár erre, még a közelében sem. Tudom, hogy ezzel lehet, magam is csapdába ejtem, de nekem is ez a legkedvezőbb helyzet. Szembe fordulok vele, majd egy mosolyt erőltetek az arcomra. - Kezdhetjük? – kérdezem halkan, majd közelebb lépdelek hozzá. Ezután mikor kevésbé figyel, vagy a nyaka köré fonom a karom, mintha meg akarnám csókolni, vagy egyből az egyik bökőm használom. Ha az első, akkor nagy erővel húzom a fejét a térdemre, majd a könyököm a hátába vágom, és a földre lököm. Ezután előveszem a tőröm, és a lehető leggyorsabban és leghalkabban megölöm. Ha a második, akkor villámgyorsan a nyakába szúrom a fegyvert, hogy meghaljon. Ha mégsem sikerülne, és menekülni próbál, fizikailag lehetetlen, hogy lehagyjon. A testalkatából és a ruhái súlyából kiindulva. Utána rohanok, és megpróbálom a tőrömmel leszúrni. Ha nem sikerül, de nem menekül el, akkor újra támadni készülök, ezúttal a tőrömmel. A lényeg: minél előbb végezzek vele. Ha nem hajlandó velem jönni, és nekem kell követni őt, akkor csak akkor teszem ezeket, ha megbizonyosodtam arról, hogy senki nem hallja-látja az eseményeket, illetve az esetleges kiáltozásra sem rontanak ránk. Bár az az ő ajánlatából ítélve talán nem is figyelnek annyira rá, betudják valami másnak. Ha azonban nem teljesül legalább a hallótávolság és az, hogy senki nem lát minket, akkor visszautasítom az ajánlatát. Nem fogom az életemet kockáztatni a hülye csoki miatt… Ekkor vagy keresek egy másik árust, vagy hazamegyek. Attól függ, mennyi időm van. Ha sikerül megölnöm, akkor gyorsan még a nyakába vájom a Bosszúállók jelét, aztán fogom az összes cuccát, és lelépek, egyenesen haza.
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 8, 2019 8:43:49 GMT 1
Aug 12, 2016 11:38:23 GMT 1
|
Post by Kristóf on Apr 18, 2017 22:36:02 GMT 1
Herman Beilichter Az ellenfeled lecsap rád. Egyenest homlokodra méri az ütést. A fájdalom elviselhetetlen egy pillanatig. Egyszerre érzed a homlokodban és a koponyád hátsó felében. Fel is üvöltesz ekkor. Ellenfeled pedig felkel rólad. Kissé dülöngélve. Teljes erejével rálép a szegycsontod környékére. Szerencse, hogy nem törik el. De azért még ott is fáj. Ekkor mintha csak egy show műsor lenne elkezd körbe sétálni a ringben. Karjait széttárja és folyamatosan ingerli vele a közönséget akik skandálni kezdenek . Minden irányból hallod „Gomez” nevet. Mikor meg próbálsz felkelni elkapja a hajad és elkezd a legközelebbi oszlop felé vonszolni. Talán megkímél attól, hogy az eszméletlenségig verjen, ha kegyelemért könyörögsz. Vagy megpróbálhatsz valahogy kiszabadulni, nem fog olyan szorosan. Armenia Sentia Thrasea Szergejnek is fültől fülig ér a mosolya mikor meghallja a válaszod. Majd színpadiasan meghajol. Valamit egy számodra teljesen ismeretlen pattogós, kissé verses nyelven. Ekkor két másik ember lép elő, hasonló szőrmékben mint Szergej csak kisebbek. Szinte még gyerekek. Egyik az idősebbik se lehet több mint 16. A kisebb pedig talán 13 lehet. Az idősebb kereskedő a saját nyelvükön magyaráz nekik pár dolgot, majd elrakja az általad kért javakat pedig elrakta egy ládába és elrakta a kirakatának a standjának az aljában. Majd hamarosan kiáll onnan. - Kérem kövesen jány. – Mondja neked, miközben karjával a kikötőben álló egyik nagyobb hajóra mutat. – Az üzletet mindig Szergej irodájába intézzük. Szergej egy 10 perces séta után bevezet két hajó közé. Az egyik egy visszonylag frissen elkészült két fedélzetes, három árbocos tengerjáró. A vitorlákból láthatód, hogy ez egy Aragón kereskedelmi gálya. Ez volt a jobbodon. De ez az aranyos eltörpül a balodon lévő fém szörnyeteg mellett. Egy igazi vas gőzös. Sokkal nagyobb mint bármelyik hajó amit valaha láttál. A hajó vagy megvolt 60 méter hosszú, 35 széles és kb ugyan ilyen magas is volt. Három hatalmas kéménye az ég felé tört. Ilyen monstrummal még a Birodalomban sem találkoztál. Sőt úgy tudtad ilyenek nem is létezhetnek már. Szergej látva rajtad, hogy méregeted a hajót, feléd fordul. - Tud, tud. Lenni icike-picike. De Társaság fizetni csak ekkora. De legalább gyors a III. Alexander Fejedelem – Ez lehet a hajó neve. A kereskedő felvezet a hajóra a lépcsőn. Jó pár lépcsőfokot megkel másznotok mire felértek. A fedélzeten félmeztelen vékony, kissé görbe vagy donga lábú férfiak (csak férfiak, nő nincs köztük) suvikszolják a padlót. Ezenkívül a még pár fedélzeti ágyúra is figyelmes leszel. De nem sok időd van nézelődni, mert Szergej gyors iramot diktál itt már. Hamar el is értek egy kabinba. Ott bent egy ágy fogad a jobb oldali sarokban. A szóba közepén egy kisebb fenyő asztal van amin papírok szerte széjjel és egy olaj lámpás hever. A lámpást Szergej hamar begyújtja és meglátod, hogy nem csak ti ketten vagytok a szobába, hanem még egy majd két méteres. Nem túl izmos, inkább szálkás testfelépítésű. Bőre nem fehér, mint Szergejé, inkább sárgás. Szeme húzott és fogai kivannak fehérítve. Eközben megbízod helyet foglal az asztal másik végén és a lapok között kezd el keresgélni. - Á! Meg lenni. Gondolom hinni azt, munka lenni…Erotika. Nem. Szergej nem olyan. Őt várni haza asszony és három pulya. Nem beszélve a már meglévő szeretőkről. Nem kellni plusz te. Feladatod lenni egyszerűbb. Ő – A kezedbe ad egy képet. Ceruzával rajzolt fantomképnek látszik. – Ő becsapni Szergej. Nem örülni. Ezért kérni téged. Szerezni vissza Szergej rubeljeit. Rendben lenni? Te vissza pénzem én meg adni neked csoki és egyebek. – Mondja Szergej ezeket póker arccal. ( A célpont, ha elvállalod a melót)
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 16, 2024 22:42:12 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on May 13, 2017 21:08:26 GMT 1
Póker arccal nézem, amíg ténykedik. Nem mozdulok, amíg intézkedik, csak a szememmel követem őt. Istenem, haladjál már dagadék… Nem érek rád egész nap… Aztán végre kilép a helyéről, és hozzám beszél. Csak biccentek neki egyet. Szerencsére nem kell sokat menni, mert hamarosan két hajó között találom magam. Alaposan szemügyre veszem őket. A jobbomon lévőt még fel is ismerem. Elég modern. Pfff, de burzsuj valaki… Jegyzem meg szemforgatva magamban. De a szemem a balomon horgonyzó monstrum köti le. Engem nem sok minden ijeszt meg, de ez egy kicsit azért igen. Ó, atyám… Mégis mi ez? Viszont alaposan az eszembe vésem a jellemzőit. Hátha később még fontos lesz. Szergej is észreveszi ezt, beszélni kezd. Icike-picike? Burzsujkám, te meg miről beszélsz?! Morgok magamban. - Hatalmas és gyönyörű ez a hajó. Milyen társaságról beszél? Ha jól értem, ez egy igen kicsi hajó… Bár nekem már ez is lenyűgöző… Nem mesélne a többiről is? – igyekszem valami érdeklődő hangot megütni, bár ez az én esetemben nem könnyű, nagyon igyekszem. Közben felfele igyekszünk a hajóra. Nem fáradok ki a lépcsőzésben, bár nem volt kevés. Kezdek tartani attól, hogy mi vár rám… Ha a rohadt városban maradtunk volna, könnyebb dolgom lenne vele… De ez az ő terepe. Végül belépünk a kabinba. Csak egy pillantást vetek a szobára, utána a férfire nézek. Realizálom a harmadik tagot is, bár ignorálom. Mikor megkapom a feladatom, egy halvány mosolyt megeresztek. - Jobb embert nem is találhatott volna, Szergej… - mondom neki, ezzel elfogadva a melót. Igyekszem minél többet megtudni a hölgyről, milyen, mit csinál, mikor hova megy és kivel, mi van nála, stb... Minden, ami fontos lehet a sikeres küldetéshez. Aztán biccentek egyet és lelépek, hogy teljesítsem a megbízatásomat.
|
|