Star Wars: Árnyvihar - Mocsok & londieladde

A mai nap történtek után minden vágyam az volt, hogy végre aludhassak egyet. Bár a barlangból való költözködés igénybe vett némi időt, de végül minden holmink a raktárban volt. Igyekeztem minél több mindent hozni magammal, hogy elsősorban ne kelljen annyit fordulni, másodsorban pedig kíméljem a lányt. A láz már eléggé megviselte és nem hiányzott, hogy még inkább romoljon az állapota.
Azt ajtót bezártam, intéztem a világítást, illetve mellőzve a szortírozást, minden újonnan idehozott tárgyat, egy tetszőleges sarokba hordtam. A berendezkedés ráért. Holnap is lesz nap. Legalábbis reméltem...
Végül eljött az a pillanat, hogy nyugovóra hajtsam a fejem. Ágy híján kerestem egy szimpatikus padlórészt, ami legalább ránézésre kényelmesebb volt mint a többi, majd lefeküdtem. Most, hogy a testem végre nyugalmi állapotba került, egyre inkább sajgott, az egész napos rohanástól.
Már majdnem elnyomott az álom, mikor Connie megszólított.
- Lear... Mennyit értettél abból, ami a barlangban elhangzott?
- Szinte semmit...
- Biztosan hallottál már a jedikről, és a sithekről...
"Persze, leginkább kihűlve kedvelem őket, felismerhetetlenné lyuggatva..." Elég sokáig küzdöttem zsoldosként a háborúban. Volt szerencsém megfigyelni a jedik és a sithek taktikáit, harcmodoruk, elveik, stb. A legjobb az lenne ha mindkettő eltűnne a galaxisból...
-Évekkel ezelőtt egy sith tanítványává fogadott, de aztán eldobott, és hagyott némi rendezetlen számlát. Amit odabent láttál, az egy...egy holokron...
- Mára elég ennyi kislány... Inkább aludj. Ja és tartsd távol tőlem azt a holokront...
Ismét erőltettem egy kedves mosolyt az arcomra, közben pedig végig azon gondolkodtam, hogy mégis mennyire lesz szerencsés hátralévő életem egy sith tanonccal és egy gonosz tárggyal tölteni. Hát több volt a kontra mint a pro, de sajnálatos módon ez nem egy kívánságműsor.

Másnap reggel korán elindultam. Hoztam némi vizet a barlangból, majd nekiláttam annak, hogy felderítsem a területet, leginkább állatok vagy használható roncsok után kutatva. Az állatok kiváló élelemforrásként szolgáltak volna, arról nem is beszélve, hogy már nyilvánvalóan alkalmazkodott a helyi klímához, így a bőrük aranyat érhet a savas esővel szemben.
Persze a növények leveleiből is készíthettem volna köpenyt, de több vele a munka és kevésbé tartós.