Black
Közzétéve: Jul 19, 2016 14:13:48 GMT 1
Post by Deleted on Jul 19, 2016 14:13:48 GMT 1
Karakter neve: Nicolas Moore
Beceneve: Black
Neme: férfi
Életkora: 29
Magasság: 169 cm
Nemzetiség: európai és japán keverék
Avatarkép:
Jelleme:
Néha úgy tűnhet, fennhordja az orrát, de ez inkább a kiskori neveltetés hozadéka. Tartja magát a régen tanult illemszabályokhoz. Mindemellett egy igazi gondolkodó. Nem szereti feleslegesen jártatni a száját, azonban fejben sohasem áll le. Mindig mindent és mindenkit elemez, így szinte mindenről megvan a maga véleménye. Néha kicsit filozofikus is. Türelmes és köteleségtudó. Elsőszámú kötelessége: az emberiség és annak, érdekeinek védelme. Ám ez idővel részben átalakult bosszúvággyá, s haragját az óriásokon vezeti le. Jól tudja, hogy mindenki tévedhet. Ha kell, felszólal egy általa hibásnak vélt stratégia ellen, ha kell, önkényesen cselekszik, ha kell, parancsokat osztogat.
Bár rideg, igenis vannak érzései és van humorérzéke, sőt barátságos alkat. Nem nevet túl gyakran, de szeret viccelődni. Felidegesíteni, azt nagyon nehéz. Példátlan önfegyelemről tesz tanúbizonyságot. Ám nem állja, ha valaki csorbát üt a büszkeségén, vagy legalábbis megpróbálja.
Ha valaki elnyerte a bizalmát, akkor azzal el tud beszélgetni bármiről. Kettő még társaság, három már tömeg elvet vallja. Néha elég az is, hogy kettesben legyen egy számára szimpatikus egyénnel egy kötetlen eszmecseréhez.
Harcközben nem ismer határokat. Kegyetlen, hidegvérű és sohasem hezitál. Nem szereti kockáztatni más emberek életét, a felesleges hősködésért sincs oda. Akkor sem, ha már jómaga is belevetette párszor magát a történésekbe egy-két bajtársa megmentéséért. Páratlan harcművész, kardforgató és a manőverfelszereléssel is tökéletesen bánik. Az átlagnál gyorsabb a reakció ideje, gyorsabban is mozog. Harc közben tisztán gondolkodik.
Háttértörténete:
- A fővárosban született, a méltán híres Moore család legfiatalabbjaként. Bátyja, Kuro két évvel, míg nővére Lucia hat évvel volt idősebb nála. Mind a hárman nagybátyjuknál töltötték gyermekkorukat, gazdagságban, pompában és kényelemben. Szüleik, Azumi és Victor Moore a Felderítő Osztag tagjai voltak, többére az északi expedíciókban vettek részt. Gyerekeik eleve úgy lettek nevelve, – szép szóval: kondicionálva – ha betöltik a tizennégyet, csatlakoznak a kiképzéshez. De ez a legtöbb ’katonacsaládban’ így dukált.
- Nicolas régebben életvidám, energikus és végtelenségig pozitív jellem volt. Az a fajta, akinek még a szeme is mindig mosolyog. Izgatottan várta, hogy ősei nyomdokaiba léphessen. Úgy rajongott, ahogy csak egy gyermek tud rajongani. Tele önbizalommal, lelkesedéssel és naivitással.
- Idővel Kuro és Lucia a Felderítőosztag tagjaivá avanzsáltak, és eljött Nicolas ideje is. Messze felül múlta testvérei, sőt még szülei hajdani teljesítményét is. Mindenben kiemelkedett. Pontosan, ahogy várta, a kiképzés végén osztagelső lett, és hezitálás nélkül csatlakozott a Felderítő Osztaghoz.
- Az egykori társai közül csak pár barátja követte útján. Egy a Mária falon túli északi támaszponton találkozott testvéreivel és szüleivel, leírhatatlanul boldog volt. Ám az első bevetésük balul sült el. Egy tucat rendellenessel találták magukat szemben sík terepen. Mind meghaltak. Mind. A szülei, a testvérei, a barátai. Mindenki, aki számított neki. Csak ő, egy Rebecca nevű nő, és egy Handrex nevű férfi élték túl az összecsapást. Nicolas ettől a naptól fogva teljesen megváltozott.
- Egy másik csapat élharcosaként, szolgált pár évig. Komor, rideg jelleme okán ráaggatták a Black – azaz fekete – nevet. Ironikus, hogy teljesítménye, mentalitása és tettei okán épp abban az évben csatlakozott a Fekete Osztaghoz, egy a Felderítőkön belüli csoporthoz. Az osztag feladatköre nagyon széles skálán mozgott. Gyakran segítették az expedíciókat, óriásokat fogtak tudományos célzatból vagy épp teszteltek élesben kísérleti fegyvereket. Többére olyan projektekhez kérték a segítségüket, amikről csak a Felderítő Osztag vezetőinek kellett tudnia. A puszta létezése hétpecsétes titok volt mindenki előtt. A fővárosi vezetőrétegek előtt is. Egy csapat, akiket nem korlátoz se a bürokrácia, se a felső hatalmak, se a törvény. Komoly kritériumokon kellett átesnie minden tagnak. Ilyenek például a képességek, lojalitás és kötelességtudat és megbízhatóság. Közel tíz évig szolgált náluk. A legkülönfélébb küldetésekben és feladatokban volt részük. Megesett, hogy a Felderítő Osztagnak, vagy az emberiségnek az érdekeit nagyban hátráltató vezetőket is ki kellett iktatniuk.
- A Kolosszális Titán támadásakor több hétnyire voltak a Mária-faltól. Mire megérkezett hozzájuk a hír és a visszahívó parancs, s mire visszaértek az óriások támadásának első felvonása már rég lecsengett. Egyúttal fel is oszlatták őket, a nagy káoszban felszínre bukkant egy-két titok. Mint például a Fekete Osztag létezése. A tagokat mind kérdés nélkül börtönbe vetették emberiség elleni bűntett miatt. Mindenkit szétszórva, más-más régiókban és más börtönökben helyeztek el magánzárkába. Nicolasnak szerencséje volt. Bár az étel íze lehetett volna finomabb is, tisztes és tápláló adagokat osztottak neki. A börtönőrök között akadtak olyanok is, akik odafigyeltek rá. Beszélgettek vele. Valamint amikor csak tudott, edzett. Nem hagyhatta magát elpuhulni, egy percre sem.
- Az idő megfoghatatlanná vált számára, abban a kis lyukban. Évek, vagy csak hosszú hónapok voltak talán? Nem tudta megmondani. De parancsot kapott! A parancsban engedélyezték a Felderítő Osztaghoz való visszatérését. Ez valamennyivel a Trost-i incidens után történt. Hasznosnak látták.
Rábólintott, s alig várta, hogy találkozhasson a többiekkel. Első dolga a háromdimenziós manőverfelszerelés kipróbálása volt, s örömmel nyugtázhatta, hogy sikerült formában tartania magát. Bár dühös volt az emberekre, mert cellába dobták őt és a barátait, a kötelességtudat, ami egész életlében égett benne még nem aludt ki. Másrészt, az óriásokat jobban utálta. Készen állt az indulásra.
Felszerelése: szabványnak megfelelő felszerelés, egyedi egyenruha - lásd a képen!
Beceneve: Black
Neme: férfi
Életkora: 29
Magasság: 169 cm
Nemzetiség: európai és japán keverék
Avatarkép:
Jelleme:
Néha úgy tűnhet, fennhordja az orrát, de ez inkább a kiskori neveltetés hozadéka. Tartja magát a régen tanult illemszabályokhoz. Mindemellett egy igazi gondolkodó. Nem szereti feleslegesen jártatni a száját, azonban fejben sohasem áll le. Mindig mindent és mindenkit elemez, így szinte mindenről megvan a maga véleménye. Néha kicsit filozofikus is. Türelmes és köteleségtudó. Elsőszámú kötelessége: az emberiség és annak, érdekeinek védelme. Ám ez idővel részben átalakult bosszúvággyá, s haragját az óriásokon vezeti le. Jól tudja, hogy mindenki tévedhet. Ha kell, felszólal egy általa hibásnak vélt stratégia ellen, ha kell, önkényesen cselekszik, ha kell, parancsokat osztogat.
Bár rideg, igenis vannak érzései és van humorérzéke, sőt barátságos alkat. Nem nevet túl gyakran, de szeret viccelődni. Felidegesíteni, azt nagyon nehéz. Példátlan önfegyelemről tesz tanúbizonyságot. Ám nem állja, ha valaki csorbát üt a büszkeségén, vagy legalábbis megpróbálja.
Ha valaki elnyerte a bizalmát, akkor azzal el tud beszélgetni bármiről. Kettő még társaság, három már tömeg elvet vallja. Néha elég az is, hogy kettesben legyen egy számára szimpatikus egyénnel egy kötetlen eszmecseréhez.
Harcközben nem ismer határokat. Kegyetlen, hidegvérű és sohasem hezitál. Nem szereti kockáztatni más emberek életét, a felesleges hősködésért sincs oda. Akkor sem, ha már jómaga is belevetette párszor magát a történésekbe egy-két bajtársa megmentéséért. Páratlan harcművész, kardforgató és a manőverfelszereléssel is tökéletesen bánik. Az átlagnál gyorsabb a reakció ideje, gyorsabban is mozog. Harc közben tisztán gondolkodik.
Háttértörténete:
- A fővárosban született, a méltán híres Moore család legfiatalabbjaként. Bátyja, Kuro két évvel, míg nővére Lucia hat évvel volt idősebb nála. Mind a hárman nagybátyjuknál töltötték gyermekkorukat, gazdagságban, pompában és kényelemben. Szüleik, Azumi és Victor Moore a Felderítő Osztag tagjai voltak, többére az északi expedíciókban vettek részt. Gyerekeik eleve úgy lettek nevelve, – szép szóval: kondicionálva – ha betöltik a tizennégyet, csatlakoznak a kiképzéshez. De ez a legtöbb ’katonacsaládban’ így dukált.
- Nicolas régebben életvidám, energikus és végtelenségig pozitív jellem volt. Az a fajta, akinek még a szeme is mindig mosolyog. Izgatottan várta, hogy ősei nyomdokaiba léphessen. Úgy rajongott, ahogy csak egy gyermek tud rajongani. Tele önbizalommal, lelkesedéssel és naivitással.
- Idővel Kuro és Lucia a Felderítőosztag tagjaivá avanzsáltak, és eljött Nicolas ideje is. Messze felül múlta testvérei, sőt még szülei hajdani teljesítményét is. Mindenben kiemelkedett. Pontosan, ahogy várta, a kiképzés végén osztagelső lett, és hezitálás nélkül csatlakozott a Felderítő Osztaghoz.
- Az egykori társai közül csak pár barátja követte útján. Egy a Mária falon túli északi támaszponton találkozott testvéreivel és szüleivel, leírhatatlanul boldog volt. Ám az első bevetésük balul sült el. Egy tucat rendellenessel találták magukat szemben sík terepen. Mind meghaltak. Mind. A szülei, a testvérei, a barátai. Mindenki, aki számított neki. Csak ő, egy Rebecca nevű nő, és egy Handrex nevű férfi élték túl az összecsapást. Nicolas ettől a naptól fogva teljesen megváltozott.
- Egy másik csapat élharcosaként, szolgált pár évig. Komor, rideg jelleme okán ráaggatták a Black – azaz fekete – nevet. Ironikus, hogy teljesítménye, mentalitása és tettei okán épp abban az évben csatlakozott a Fekete Osztaghoz, egy a Felderítőkön belüli csoporthoz. Az osztag feladatköre nagyon széles skálán mozgott. Gyakran segítették az expedíciókat, óriásokat fogtak tudományos célzatból vagy épp teszteltek élesben kísérleti fegyvereket. Többére olyan projektekhez kérték a segítségüket, amikről csak a Felderítő Osztag vezetőinek kellett tudnia. A puszta létezése hétpecsétes titok volt mindenki előtt. A fővárosi vezetőrétegek előtt is. Egy csapat, akiket nem korlátoz se a bürokrácia, se a felső hatalmak, se a törvény. Komoly kritériumokon kellett átesnie minden tagnak. Ilyenek például a képességek, lojalitás és kötelességtudat és megbízhatóság. Közel tíz évig szolgált náluk. A legkülönfélébb küldetésekben és feladatokban volt részük. Megesett, hogy a Felderítő Osztagnak, vagy az emberiségnek az érdekeit nagyban hátráltató vezetőket is ki kellett iktatniuk.
- A Kolosszális Titán támadásakor több hétnyire voltak a Mária-faltól. Mire megérkezett hozzájuk a hír és a visszahívó parancs, s mire visszaértek az óriások támadásának első felvonása már rég lecsengett. Egyúttal fel is oszlatták őket, a nagy káoszban felszínre bukkant egy-két titok. Mint például a Fekete Osztag létezése. A tagokat mind kérdés nélkül börtönbe vetették emberiség elleni bűntett miatt. Mindenkit szétszórva, más-más régiókban és más börtönökben helyeztek el magánzárkába. Nicolasnak szerencséje volt. Bár az étel íze lehetett volna finomabb is, tisztes és tápláló adagokat osztottak neki. A börtönőrök között akadtak olyanok is, akik odafigyeltek rá. Beszélgettek vele. Valamint amikor csak tudott, edzett. Nem hagyhatta magát elpuhulni, egy percre sem.
- Az idő megfoghatatlanná vált számára, abban a kis lyukban. Évek, vagy csak hosszú hónapok voltak talán? Nem tudta megmondani. De parancsot kapott! A parancsban engedélyezték a Felderítő Osztaghoz való visszatérését. Ez valamennyivel a Trost-i incidens után történt. Hasznosnak látták.
Rábólintott, s alig várta, hogy találkozhasson a többiekkel. Első dolga a háromdimenziós manőverfelszerelés kipróbálása volt, s örömmel nyugtázhatta, hogy sikerült formában tartania magát. Bár dühös volt az emberekre, mert cellába dobták őt és a barátait, a kötelességtudat, ami egész életlében égett benne még nem aludt ki. Másrészt, az óriásokat jobban utálta. Készen állt az indulásra.
Felszerelése: szabványnak megfelelő felszerelés, egyedi egyenruha - lásd a képen!
