Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Post by Raion on Nov 5, 2022 10:53:19 GMT 1
Anyja válaszára, csak sóhajt egyet. Majd kedvesen vissza mosolyog. Azonban félszemmel Mei-sanra tekint közben. Meg van győződve róla, hogy szellem, de túlságosan illetlennek véli, hogy közvetlenül rákérdezzen. A lány szavaival legbelül egyetért, mikor is Vlad-ot kezdi inzultálni. De anyja szavaival is egyetért. Attól, hogy a vér szerinti apja rossz szándékú ember volt, nem biztos, hogy minden külhoni ember rossz szándékú.
Mikor Vlad elkezdi vizsgálni az anyját, egy lépést tesz hátra, hogy ne legyen útba. A te a készítésre, majdhogy nem hasonlóan reagál Taiki is, mint édesanyja, ám neki van annyi ereje, hogy leplezze ezt. Annyira elterelte a gondolatait az anyjáért való aggódás, hogy Ő sem gondolt erre. - Ha megbocsátasz édesanyám, akkor megyek és segítek Mai-sannak. – mondja kedvesen anyjának, majd enyhén meghajol és a lány után megy.
Bent a házban nem szól a lányhoz. Csendben teszi a dolgát és segít neki, amiben tud. Elő veszi a tea készletet és minden mást eszközt. Sürög-forog a lány mellet, nem hagyja, hogy mindent Ő csináljon, hisz nem Ő van otthon, hanem Taiki. Csendben teszi a dolgát, ám egy-egy apró kósza pillantást azért vett Mei-sanra. Hiába, hogy illetlenség, de ember és a kíváncsiság néha felül ír dolgokat.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Nov 14, 2022 18:11:43 GMT 1
(Vlad)
-Sokkal jobban vagyok.- Feleli a nő és elgondolkodik.- Tényleg jól vagyok, pedig napok óta rámjön a szédülés és fáj a fejem, de most mintha elvágták volna, még levegőt is könyebben kapok.- A nő arca bár még mindig sápat és a szemei alat még mindig karikás, már azótta hogy megjöttetek az udvarra is sokat sötétedett és sokkal egészségesebbnek tűnik.- Hogy elájultam? Öreg vagyok már.- Mosolyog rád a nő.- Előfurdul néha hogy megszédülök.
-Megszédülsz?- Kiált rá a szomszéd asszony.- Jaj ne játszd már az erőset! Igen is elájult már máskor is, és néha ugyan nem esik össze de egyszerűen nem hallja ha hozzá szólunk, csak áll és mered maga elé percekig. Nagyon ijesztő. És utána mindig azt mondja hogy nagyon szédül és fáj a feje. Az arca pedig olyan sápadt ilyenkor mint egy halottnak.
Miután a szomszéd asszony csöndben marad Hitomi végre meghallgatja a férfit és el is veszi a hőmérőt amit az utasítás szerint be is helyez a hónalja alá.
Taiki
A lány úgy járkál a házban mintha ezer éve itt lakna, mindent amit Taiki nem tesz rögtön elé magától is egyetlen mozdulattal megtalál, közben végig mosolyogva. Amint vizet töltöttél a kannába pedig néhány mozdulattal tüzet is gyújt, a tűzre pedig azonnal ráhajít valami port. A por füstölve ég és édes illattal tölti meg a házat.
-Egy barátomtól kaptam, azt mondják megvéd a gonosz szellemektől.- Elneveti magát.- De ha az nem is legalább kellemes az illata.- Azzal felteszi a kannát is a tűzre.- Melléd lép, megszagolja teát, kivesz egy csipet levelet az ujjai között morzsolgatja, újra megszaglássza, majd félretolja és a zsebéből elővesz egy zsákot. Az asztalra helyezve kinyitja és kivesz belőle egy pár levelet.
-Tessék, kóstold meg.- Nyújtja feléd az egyik kezével míg a másikkal megfogja a kezed hogy bele tegye a leveleket. Már a mozdulatközben összemorzsolja kicsit az ujjai között.
Bent a félsötét házban, a tűz fényében, mintha kicsit megvillannának a szemei, mint a rókáknak a tűz mellet, de az egész csak egyetlen tizedmásodpercig tart. A teának a kezedben átható és tiszta illata van, nem olyan száraz mint az amit ti használtok, még a színe is más, még ha nem is értesz hozzá igazán, akkor is tudod hogy valami nagyon drága, nagyon ritka tea lehet. (Egyébként valóban első osztályú fehér tea, de nem japán hanem kínai. Ezt Taiki szinte biztos nem találja ki az illatáról de azért leírom).
-Ugye isteni, van valami könnyű zamata ennek a fehér teának. Bár nem olyan erős mint a zöld. Azt hiszem most elég lesz ez a könnyebb féle.
Közben a tea víz is felforr a tűzhelyen és a lány rögtön, oda is ugrik hogy levegye. Gondosan előkészíti a teát aztán gyakorlott mozdulattal felemeli a telepakolt tálcát.
Amikor kiértek a hőmérő is elég ideig állt a nő karja alatt így Hitomi éppen visszaadja Vladnak. A nő testhőmérséklete éppen csak kevesebb a normálisnál. lehet akár a hűvös levegőtől is, habár a mai nap kifejezetten kellemes.
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Post by Raion on Nov 16, 2022 14:12:03 GMT 1
A lány otthonos mozgása a házban meglepi Taiki-t. Még az a kósza gondolat is felmerül benne, hogy inkább áll ott és nézi. De az önérzete ezt nem hagyja. A pornak tényleg kellemes az illata, bár a gonosz szellemes kijelentése picit vicces tudván azt, hogy a város most tele van szellemmel.
Mikor mellé lép egy kicsit arrébb húzódik a férfi, ezért is lepi meg utána az, hogy megfogja a kezét. A szemébe néz, mikor megcsillan a lány szeme. Le is fagy egy pillanatra. Miután visszatér a gondolataiból megszagolja az összemorzsolt tea levelet. Meg kóstolni nem fogja, inkább csak az illatát élvezi. - Igen, kellemes az illata. – feleli a lánynak. Azzal egyetért, hogy ilyen könnyed tea jobb most. És az anyjának is jobban fog esni.
Még az előbbi történések hatása alatt van Taiki mikor kész lesz a tea, ezért kicsit lassan reagál. Ám ekkora már mindnet megcsinált Mei-san és már viszi is ki. Taiki tartva a lépést megy után és gondoskodik arról, hogy ne ütközzön akadályba. Nem lenne kellemes, ha valakinek a nyakába borulna a forró tea. Segít ki osztani a teákat, és e közben egy érdekes gondolat ötlik fel benne. ~ A szellemek most visszatértek és visszavették jogos jussuk. Vagyis Shinmei-sama ezt mondta. Akkor lehet, hogy Mei-san háza volt ez? Azért mozog ilyen „otthonosan” benne. ~ a gondolat igen kíváncsivá tette. Még egy-egy rövid pillantást is tesz rá. De ez csak akkor igaz, ha a lány szellem, amit Taiki majdnem biztosra is hisz, azonban ott van az is, hogy nem az. Emiatt sem mer rákérdezni. Fél a tiszteletlenségtől.
|
|
Kami
FRPG Guru
Posts: 285
Utoljára online: Apr 28, 2024 11:25:37 GMT 1
Feb 27, 2016 15:50:39 GMT 1
|
Post by Kami on Nov 23, 2022 18:43:31 GMT 1
#s://i~pinimg~com/236x/30/34/b0/3034b06e675681cabc415e0f3e587f62~jpg Vlad szemöldökráncolva jegyzetelget. A nő minden szavára figyel. Közben néha fel-felpillant és látja, hogy sokat javult a nő arcszíne, csak mióta itt vannak. Érdekes...Azután a szomszédasszony is elmondja az Ő verzióját. Vlad ezt felettébb gyanúsnak véli. Ennek ellenére nem akar elhamarkodott döntéseket hozni. Megvárja a hőmérő eredményeit, melyet a tea érkeztével együtt kap vissza. Először a kapott teára biccent, amit csak maga mellé helyez, majd a hőmérőre is. Végül megforgatja a visszakapott eszközt, hogy láthassa az eredményeket. Hümmög egyet. Különös... felettébb különös. A hőmérőt egyelőre csak leteszi a táskájára. - Tessék csak mondani, tudja kötni valami a fej fájásának múlását és légzés könnyűségét? - kérdi esetlenül megfogalmazva a férfi.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Nov 23, 2022 19:55:46 GMT 1
Taiki, (& Vlad)
A nő minden csészébe önt egy kis vizet a levelekre aztán elegánsan kiosztja a csészéket. Utoljára hagyva Taikit. Miközben átadja neki a csészét kicsit közelebb hajol.
-Nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e az arcom, vagy csak valamit látsz rajta.- Súgja oda.- Ilyen furcsán néznék ki?- Kérdezi hamisan mosolyogva.- Ha kérdeznél valamit, nyugodtan tedd fel.
Hitomi a férfi kérdésére először csak nagyokat pislog, de aztán láthatóan sikerül értelmeznie a kérdést, elgondolkodik.
-Érdekes módon...- Felnéz a Taikival farkasszemet néző nőre.- valóban azóta érzem magamat a legjobban mióta Meisai-san felbukkant itt.- Aztán hirtelen elneveti magát és legyint egyet.- De biztos vagyok benne, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz. Csak a véletlen műve lehet.
|
|
Lyzy04
Írónövendék
"Sunsets are proof that endings can be beutiful too"
Posts: 209
Utoljára online: Apr 12, 2023 16:25:15 GMT 1
Apr 29, 2020 13:23:55 GMT 1
|
Post by Lyzy04 on Nov 27, 2022 20:48:52 GMT 1
#s://i~imgur~com/RrJPQtx~jpg Kaen a farkát vidáman lóbálva – néha szándékosan Annához simítva – követi Shinmeit befelé.
- Ez nagyon szupcsi lesz – vigyorog.
Hallva Anna Takenaónak adott válaszát, ő is beszáll a beszélgetésbe:
- Németország? Azta, onnan azért ritkán érkeznek emberek… inkább hollandokkal szokás itt találkozni. Milyen hely az otthonod?
- Hát… öhm… szép, gondolom… - motyogja a lány félénken. Halkan vesz levegőt a folytatáshoz, ám aztán meggondolja magát végül, és ennyiben hagyja. Kaen azonban csak tovább mosolyog.
- Németország? Azta, onnan nem sokan járnak erre... legtöbbször inkább hollandokba, meg spanyolokba, meg ezekbe a jónépekbe futni... De kell a változatosság! Azt mondod, szép? Akkor majd, ha lesz egy kis időnk ilyesmire, nyugodtan mesélhetsz róla részletesebben is, érdekelne.
- Hm? Mmm-hmm… - reagál csak ennyit Kaen lelkesedésére a hazájáról, miközben továbbra is a földet mustrálja.
Idő közben megérkeznek a fogadócsarnokba. Bent a róka amint meglátja a két, trón mellett álló férfit, füttyent egyet, és fejet hajt.
- Azta, micsoda fogadtatás… Ennyi ínyencséget egy helyen – néz az asztalokra… is.
Mikor látja, hogy Anna nagyon meg van szeppenve, finoman rámosolyog, és a kezét a derekára helyezi.
- Hajolj meg, majd ülj le, ahogy én – suttogja, majd térdelve helyet foglal az egyik asztalnál.
- Eek! - csúszik ki egy halk sikkantás Anna száján, mikor megérzi egy kezet a derekán. Mélyen elvörösödik, de egy „arigatou” eltátogása mellett bólint a férfinak, majd egy meghajlás után követi a példáját, s letérdepel az asztalhoz.
- Etto… - fordul suttogva Kaenhez. - Bocsássa meg nekem, de meg sem kérdeztem a nevét? - kérdi tőle még mindig vörösen, miközben tartósan nem tudja tartani a szemkontaktust sem. A csábos állatszellem vidáman rámosolyog.
- Kaen, ha az én nevemre vagy kíváncsi. De igazából úgy szólítasz, ahogy neked tetszik, szeretem a beceneveket - súg vissza.
Anna félénken bólint, hogy az ő nevére volt kíváncsi. - Az én nevem Anna… - mondja elhalkulva, hisz rájön, hogy már hallhatta a nevét.
Eközben a róka körültekint az asztalon, és a szeme rögtön megakad a szakés kancsócskán.
- Hoppá-hoppá! - És már a kezében is a madarakkal díszített kerámia. - Szakét?
- Gesundheit! - szól Anna, aztán sűrűn pislogni kezd a díszes kancsó láttán. - Ez micsoda?
Kaen kissé értetlenül pislog rá, majd megvonja a vállát, és igennek veszi a választ. Azonnal meg is tölti az Anna előtt csücsülő csészécskét, majd megfogja a kezét, és a másik mancsával belenyomja a kupica langyos rizsbort.
- Ital. Jó finom fűszeres az illatából ítélve.
Anna az érintésre elvörösödik, amitől a róka mosolya még szélesebbre húzódik. Jól áll neki a vörös. Ezután a lány is megszagolja a rizsbort, picit nézegeti a kupicát, majd habozva Kaen felé emeli koccintásra.
- Azt hiszem így kell, bár azt nem ilyen pohárral szokták… - motyogja félig japánul, félig németül az orra alatt.
Kaen is tölt időközben magának az italból, és kissé megemeli poharát, de nem koccintja Annáéhoz, csak felhajtja, miután még elégedettebben vigyorog az orra alatt.
- Shinmei-sama, el kell ismernem, valóban kiváló vendéglátó.
Ezután Annára sandít, kíváncsian várva a reakcióját a szakéra.
Anna csak értetlenül pislog, miközben megdermedt feltartott szakés csészével, Kaen pedig már le is húzta az italt. Nagy nehezen magához tér, majd bizonytalanul a szájához emeli a csészét, s belekortyint az italba. Az arca azon nyomban grimaszba rándul, melyet egy kis fáziskéséssel az egész testén végighaladó látható hidegrázás követ. Anna igyekszik visszavenni az uralmat legalább az arcmimikája felett, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Egy hirtelen ötlettől vezérelve gyorsan lehúzza a maradékot, mire az előbbi reakciósor megismétlődik. Ezt Anna azzal akarja kiküszöbölni, hogy erőteljesebben az asztalra csapja a kezét, amiben a csésze van. A tompa csattanás a kezétől származik, mire már azért rándul grimaszba az arca, mert erőteljesen beveri a kezét. - Igazán kiváló ital… - mondja nagy grimaszolások közepette, cseppet sem meggyőzően, utána ahogy rendezi az arcvonásait, kínosan mosolyog, a füle tövéig el van vörösödve. Hogy az alkoholtól, vagy a zavarától, azt nem lehet megmondani. Kaen halk vihogást hallat, miközben élvezi a műsort.
- Még sosem ittál szakét?
- Nein… - rázza a fejét. - Ebben alkohol van? - néz rá Anna ártatlanul.
- Mhm. De nem olyan sok. A nyugatiak italaiban több szokott lenni.
- Én még soha nem ittam alkoholt… - hajol kétségbeesetten Kaenhez. - Nemrég lettem 18… A papa nagyon nem fog örülni… - néz kétségbeesetten a rókaszellemre.
- Akkor éppen itt volt az ideje, már rég felnőtt vagy. És ne aggódj, az apád nincs itt, és ha rajtam múlik, meg se tudja. Egy csésze szaké még nem az árok alja - mosolyog. - Biztosíthatlak, hogy nem lesz bajod tőle.
- De tőlem igen! - néz rá már majdnem felháborodva Anna. - Oh mein Gott, mit fog szólni ehhez…? - húzza végig a tenyereit az arcán, majd nagyban ingatja a fejét. A róka gondterhelten felsóhajt.
- Majd... vállalom a felelősséget, rendben? Elverhet, ha nagyon akar. Végül is, az én hibám...
Anna megrázza a fejét. Végre megnyugodni látszik.
- Soha nem tenne olyat. Csak… csak… - csettintgetni kezd. - Nem tudom a szót japánul… Disappointed? - fordul Kaenhez, hátha így érti. Még egy nagyot sóhajt, de aztán befejezi az önsajnálatot. Viszont a szakés kancsót meg a csészéjét is távolabb tolja magától.
Kaen finoman megsimogatja a hátát, majd tovább iszik, illetve enni is nekiáll.
- Itadakimasu! - teszi még előtte össze a kezeit.
Alig kezdenek enni, a morcos fehér pamacska előbújik, és kitúrva szerencsétlen vidrát a helyéről Anna másik oldalára ül. - Fél órán belül ő a második nő akinek elkezdted csapni szelet. Először azt hittem, olyan vagy, aki mindenkinek ezt teszi, akár ember, akár szellem, csak nő legyen, de az anyámmal nem próbálkoztál, szóval úgy tűnik, egyszerűen beteges az ízlésed – szurkálódik Shiki. - Vagy félsz? - szúrja neki a kérdést a végén.
Azonban mielőtt Kaen megszólalhatna, Shinmei háta mögül közelebb lép a tetovált szellem.
- Úgy láttam, nem ízlett a palotában talált bor. Kár érte, az előző úr nagyon büszke volt rá. De sebaj, én tudok jobbal is szolgálni – mondja, és meglobogtatja a kezében az óriási lopótököt. Ha bárkinek még maradt bor a poharában - Takenao gyorsan megissza az övét -, például Shikinek, gyorsan kirántja a kezéből, és kiönti az asztalra vagy mellé, aztán mindenki poharába önt a sajátjából. Ennek egészen más illata van, mint az előzőnek. Nem olyan fűszeres, viszont sokkal édesebb, lágyabb és halványan virágos, viszont már messziről érezni benne az alkohol illatát is.
- Ehhez képest nem én löktem félre egy szerencsétlen szellemet, csak hogy a hölgy mellé ülhessek – súgja közben Shikinek Kaen, amíg kitartja az üres poharát a tetovált férfi felé, akin szintén megakad a tekintete. Hamar felhajtja ezt az adag alkoholt is. Kellemes bizsergés járja át tőle, az íze is sokkal selymesebb, de érezhetően több benne az alkoholt – na nem mintha az baj lenne.
- Na, ez nem semmi – sandít a férfire vigyorogva, szégyentelenül végignézve a tetoválásain mert természetesen csak a tetoválásait nézi. – Kaphatok még?
|
|
Kami
FRPG Guru
Posts: 285
Utoljára online: Apr 28, 2024 11:25:37 GMT 1
Feb 27, 2016 15:50:39 GMT 1
|
Post by Kami on Nov 28, 2022 20:16:55 GMT 1
#s://i~pinimg~com/236x/30/34/b0/3034b06e675681cabc415e0f3e587f62~jpg -Hmm... - hümmög a férfi. - Úgy vélem a probléma nem jellegű orvosi. Minden klinikai érték rendben lenni és a kórelőzmény sem utal olyan betegségre, amelyről eddig hallani - vesz egy mély levegőt. - Nem lenni túl jártas, még csak most tudni valóban léteznek szellem... - kezdi Vlad. - ... de gondolni, hogy esetleg probléma ilyen jellegű. Van köztük szellem? Vagy lenni illetlenség kérdezni ilyet?
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Post by Raion on Dec 6, 2022 14:23:10 GMT 1
A lány kérdése meglepi. Egyáltalán nem számított rá. Érezte, hogy elvétett pillantásai feltűnőek. Csak az a fránya emberi kíváncsiság. Az néha napján felülírja a dolgokat. El is kapja a tekintetét zavarában, és nyel egy nagyot. Zavar tisztán látszik az arcán. Azonban fél füllel halja az orvos szavait és ekkor jut eszébe, hogy úgy ment el itthonról, hogy utána néz a szellemek érkezésének. Hirtelen belé hasít a gondolat, hogy talán azért lett rosszul az édesanyja, mert túl hirtelen érte őt, amit még korábban mondott neki. El is fogja az aggodalom. Ám a vele farkasszemező lány tekintete nem hagyja elbarangolni. Egyet sóhajt, majd arrébb áll. Úgy, hogy mindenki jól lássa és hallja. Összeszedi magát, majd belekezd. - Édesanyám! – szólítja meg Hitomi-t – Korábban azzal mentem el, hogy kiderítsem, milyen szándékkal vannak itt a szellemek és mit szándékoznak tenni. – tart egy pici szünetet – A fiatal Úr halála után egy egyesség szerint a mai naptól Shinmei-sama a város új úrnője. Biztosított minden embert, hogy aki békességgel éli tovább az életét az maradat, nem fog semmiben hátrányt szenvedni a szellemekkel szemben. – miután ezt elmondta, a lány felé fordul. – Igaz, Mei-san? – teszi fel neki a kérdést kedvesen, de a hangjában hallatszik, hogy bántja az illetlensége.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Dec 12, 2022 23:18:43 GMT 1
Anna & Kaen
A szellem láthatóan elégedetten figyeli Anna reakcióját, aztán amikor a lány megkérdezi, hogy ő készítette-e, hangosan elneveti magát.
-Ő készítette!- Csapja le az asztalra a lopótököt. Aminek az alján egy bamba vigyorú arc nevet a lányra.
-Az egy szellem.- Szól bele Shiki.- Bármit töltesz bele sakévá változik.
-Úgy van.- Bólint büszkén a szellem.- Takamának hívják és a szellem bor, amit készít a legjobb a világon.- Ahogy befejezi ismét felemeli, és minden üres csészébe önt belőle még egy adaggal.- Fenékig!- Azzal ismét meghúzza a lopótök száját. Kaen figyelme egy csöppet sem zavarja, sőt mintha még imponálna is. Amint ki isszátok a csészéket, ismét újra tölti. Aztán közelebb hajol Annához és megérinti egy hajtincsét.
-Még nem láttam embert ilyen színű hajjal.- Jegyzi meg.- Honnan származol?- Kérdezi. Miután Anna válaszol nagyon elgondolkodik.- Még sosem hallottam róla. Mesélhetnél majd róla. Esetleg van benned egy kis szellem vér is?- Kérdezi, mire Shiki az asztalhoz csapja csészéjét.
-Idióta! Csak mert még rondább mint a megszokott még nem jelenti, hogy szellem is van benne.- Takenao, aki ép a csészéjét tartotta egy újabb adag borért aggódva pillant fel a szellemre, hogy az vajon dühbe gorul-e, de szerencsére eszébe sincs csak megvonja a vállát.
-Szerintem nem ronda ez a szín.
Shinmei a beszélgetést végig kényelmesen elhelyezkedve figyeli, aranyszínű szemei minden mozdulatotokat követi, de a figyelme nem fenyegető. Úgy tűnik őt elégé szórakoztatja a figyelés is. Aztán egyszer csak megváltozik a testtartása, felegyenesedik a trónján és a karjait elegánsan a karfára helyezi. Int a szellemnek, aki mellettetek áll, hogy lépjen hátrébb, aki le is veszi a lábát Anna asztaláról, ahol eddig támasztotta és hátrébb is lép egy pár lépést, noha nem távolodik el annyira, hogy ne tudjon ismét tölteni ha kell. A mostanra egészen kipirult arcú Shiki, aki mindenkép tartani akarta a tempót Kaennal, és a világért nem hagyott volna ki egy kört sem, meglepődve felé is fordul. Aztán nemsokára kinyílik a csarnok ajtaja. Hideg és párás levegő szökik be rajta, mintha odakint éppen egy vihar tombolna teljes erejével, aztán belép egy férfi is, hosszú fekete ruhát visel, haját lófarokban összefogta, fakó, jeges szemei pedig olyanok akár egy kígyóé. Shinmei szeme felétek villan egy pillanatra és Takenao közelebb hajol és odasúgja.
-Maradjatok a helyeteken. Nyugodtan folytassátok a beszélgetést, bármit csak ne keljetek fel a helyetekről.- Mondja a vidra. Shiki is közelebb hajol.
-Ő...?- Kérdezi, mire a szellem bólint. Shinmeiel egy időben súgja oda neki...
-Yamata no Orochi, megtisztel a látogatásod.- Szólal meg hangosan Shinmei.- Goso, hoz nekünk még egy asztalt!- Szól a tenguhoz, aki rögtön meg is hajol és teljesíti amit kért. Szerencséra az új asztal elég távol kerül a tiétektől. Az új vendég egy a tiétekjóval nagyobb asztalt kap, dúsan megterítve mindennel. A férfi oda is megy, de nem foglal helyet, Shinmei feláll és int a tetovált szellemnek, hogy kövesse miközben ő maga is odasétál a szellemhez. Pár másodpercig csak farkasszemet néznek egymással, Aztán Shinmei lehajol az asztalhoz és felvesz két csészét, majd mindkettőt odatartja a tetovált szellemnek aki feltölti őket a szellemborral. Shinmei átnyújtja a kígyó szellemnek a csészét és végre mindketten helyét foglalnak egymással szemben. Shinmei pedig ismét int a tetovált szellemnek, hogy arrébb állhat, vagy visszamehet hozzátok, csak ne tűnjön el sokáig.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Dec 12, 2022 23:25:48 GMT 1
Taiki (& Vati)
Mei szemei megcsillanak Taiki kérdésére, a mosolya akár egy rókáé.
-Ha ezt mondta, egész biztosan így gondolta. Te mit gondolsz?- Kérdez vissza.- Úgy hallottam Shinmei egy nagyon erős szellem vezér, de nem tudom vajon minden szellem úgy gondolkodik-e mint ő. És vajon minden ember?
Amikor Vlad megkérdezi, hogy van-e köztetek szellem a szomszéd asszony és a kissrác egyszerre rökönyödnek meg és sápadnak a falatborító papír színére, Hitomi is hatalmas szemekkel néz az orvosra, Meisai az egyetlen, akit nem hat meg a kérdés, a szabad kezével eltakarja a száját és halkan, de vidáman elneveti magát, az sem zavarja, hogy Taiki közvetlen elötte áll.
-Bocsánat a furcsa reakcióért.- Szabadkozik még mindig nevetéssel a hangjában.- Az emberek álltalában túlságosan félnek erre rákérdezni. Félnek mi történik, ha a válasz igen... Talán csak azért van, mert még idegen vagy ezen a földön és nem találkoztál szellemmel, vagy csak valóban nagyon bátor vagy. Minden esetre... ez most bearanyozta a napomat.
Miután ki mosolyogta magát, ami alatt van időtök kérdezni. Ismét megszólal.
-Én is kérdezhetek valamit doktor?- Megvárja, hogy rábólints.- Ilyen messzire eljött, hogy gyógymódot találjon a fiatalúr betegségére. Milyen érzés volt mikor megtudta, hogy mi történt?- Kérdezi komolyan. Megvárja a választ aztán ismét Taikira néz.
-Tőled is szeretnék kérdezni valamit. Ott voltál amikor Shinmei bevonult a városba a szellemekkel. Mit éreztél akkor? Gyülölted őket annyira, mint az idegeneket?
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Post by Raion on Jan 16, 2023 11:36:09 GMT 1
A lány reakciója nem lepi meg Taiki-t. Valahogy nem számított másra. Tudta, érezte, hogy ki is vagyis mi is lehet a lány. Legbelül tudta, csak az eszét kellet meggyőzni. Mei-san kérdése elgondolkodtatja a férfit. Mit gondol Ő? Nem is jönnek egyből a szavak a szájára. Az idegen orvos kérdése nagyon… közvetlen. Még Taiki is meglepődik rajta. De a lány reakcióján nem. Érződik a levegőben egy kis feszültség, azonban Mei-san részéről nem érez Taiki fenyegetést.
Mei-san újabb kérdése ismét gondolkodóba ejti Taikit, de a kis hatásszünet elég volt, hogy összeszedje a gondolatait. - Őszintén? Nem tudom. – kezdi félénken a férfi – Először megijedtem, éreztem, hogy a félelem kezd eluralkodni rajtam, de aztán mint egy törés megszakadt. Mintha hirtelen eloszlott volna. És leginkább tanácstalanságot éreztem. Mit tegyek? Mi lesz most? Nem tudtam eldönteni. Ezért is mentem a palotába. A válaszaimat megkaptam. – pici szünetet tart - Szerintem Shinmei-sama jó vezető. És ugyanúgy nem gondolkodik senki, csak hasonlóan. Ott, a palotában nem éreztem számottevő különbséget a szellemek viselkedésében az emberekéhez képest. És gyűlölni? – elgondolkodik egy pillanatra. – Nem, nem gyűlölőm a szellemeket. Nem tettek eddig velem semmi olyat, amiért ezt érezném. Sőt, eddig ők voltak a legkedvesebbek velem. – Miután befejezte sóhajt egyet, és várja Mei-san reakcióját.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Jan 31, 2023 19:31:34 GMT 1
Taiki
Az idős orvos teljesen ledöbben a nő reakcióján, nem nagyon tudja hová tenni, hogy mulatozik egy ilyen kérdésen, illetve zavarban van, hogy talán valami ostoba dolgot kérdezett. Mei kérdése után a zavar fokozatosan átadja a helyét egy kis szomorúságnak.
-Őszintén megmondom, úgy érzem egy kicsit kudarcot vallottam a munkámban.- Mondja végül.
-Valóban? De hát nem is volt ott amikor a fiatalúr meghalt. Akkor hogy lehetne ez a te hibád?
A lány komoly elégedet tekintettel hallgatja a válaszodat csak a végén mosolyodik el.
-Igazad van. A szellemek is mások, akárcsak az emberek, emlékezz majd erre.- Mondja, azzal Hitomi felé fordul.- Köszönöm a vendéglátást és őszintén minden jót. Még találkozunk.- Aztán mintha csak most jutna eszébe még a válla felet vissza néz rád.- Ha legközelebb találkozunk mindenképp hívj meg ismét egy teára a házba.- Van valami furcsán komoly a hangjában, aztán ahogy búcsúzóul meghajol a doktor felé egyszerűen eltűnik. A helyén a terasz szélén egyedül két origami figura marad.
|
|
Lyzy04
Írónövendék
"Sunsets are proof that endings can be beutiful too"
Posts: 209
Utoljára online: Apr 12, 2023 16:25:15 GMT 1
Apr 29, 2020 13:23:55 GMT 1
|
Post by Lyzy04 on Feb 20, 2023 21:42:55 GMT 1
#s://i~imgur~com/AVqeIqH~png Mivel a lopótökös szépfiút nem zavarja Kaen kitüntetett figyelme, így tovább legelteti rajta a szemét. Kíváncsian nézi végig a jelenetet Anna hajával kapcsolatban is, azonban mikor Shiki közbepofázik, kissé rámorog.
- Több tiszteletet a hölgynek, kölyök.
Már éppen rákezdene valami történet mesélésére – mondjuk mikor összetűzésbe keveredett egy makacs, vén onmyojival, aki szerencsetalizmánt akart csinálni a farkából -, ám ahogy kinyitja a száját, egészen megdermed a légkör, és nyirkos, állott bűz lepi el a termet. Egy karcsú, sötét alak kúszik be az ajtón, a rókaszellem pedig azonnal hátracsapja füleit.
- Féreg… - sziszegi vicsorítva maga elé, de nem mozdul a helyéről. Pedig igencsak jó érzés lenne megnyúzni azt a csúszómászót…
Finoman megszorítja Anna karját.
- Húzd meg magad, és ha bármi balul sülne el, maradj mellettem, én majd megvédelek.
|
|
Kami
FRPG Guru
Posts: 285
Utoljára online: Apr 28, 2024 11:25:37 GMT 1
Feb 27, 2016 15:50:39 GMT 1
|
Post by Kami on Feb 20, 2023 22:25:03 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/a9/40/6d/a9406d02f3ff01245288fc206299d310~jpg Annával már a két kupica szaké után is forogni kezd a világ. Fülei teljesen elvörösödtek, a lány pedig indokolatlanul boldog. Nem igazán érzékeli maga körül a világot, így Shiki illetve Kaen beszélgetését sem hallja. Fülei enyhén zúgnak, miközben ingatagon ücsörög maga elé meredve, bárgyún mosolyogva. Kicsit összerezzen, mikor a tetovált szellem lecsapja az asztalra a lopótököt. Anna nem igazán fogja fel, miket mondanak körülötte a többiek, viszont a bamba vigyorú arcra elkezd felnevetni. Anna teljesen öntudatlanul lehúzza a harmadik szakét, ami cseppet sem segít boldog-bódult tudatállapotán. Mikor megérintik a haját csak a férfire pillant. Elég homályos a látása, így közelebb hajol hozzá (értsd: konkrétan összeér az orruk), hátha attól jobban érti azt is, amit mond. Majd szeleburdin felnevet. - Nem, én nem egy Einhörchen vagyok. Bár a hajam olyan színű, mint a bundájuk, hihi. Egyébként Anna vagyok. Kedvellek! - beszél össze-vissza a lány, de meglepően jó japánnal. Legalább a nyelvtudására jó hatással volt az alkohol. Aztán hirtelen minden megváltozik. Ebből Anna csak annyit érzékel, hogy újdonsült pajtása eltávolodik tőle, amit szomorúan konstatál. A hideg levegő kicsit kijózanítja: legalábbis annyira, hogy a látása kitisztuljon. Nagy, álmodozó szemekkel pislog az újonnan érkező férfire. Anna Kean szorítására csak a rókaszellem vállára hajtja a fejét, miközben le sem veszi a szemét az érkező szelemférfiizéről. Bármit, csak ne keljetek fel a helyetekről...Ez az egyetlen mondat visszhangzik Anna fejében. Ám helyéről nem lát rá rendesen a férfire, így... addig-addig dől hátra, míg ki nem fekszik. Majd kicsit arrébb gurul. Hason fekve pedig az állát a kezein támasztja meg, miközben cseppet sem feltűnően nézegeti a jövevényt. Fél lábbal pedig még a helyén van, szóval eleget tett e kérésnek, nem? Közben pedig fel-felkuncog. Hogy min, azt senki sem tudhassa.
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Post by Raion on Feb 25, 2023 13:24:35 GMT 1
- Természetesen. – válaszolja nyugodtan Taiki, majd meghajol. Az eltűnő nő helyén két origami figura maradt. Minden ember erősen meglepődne ezen, de a férfi valahogy már természetesnek veszi ezt. Egy szellemekkel teli városban az lenne a furcsa, ha nem lennének furcsaságok. Pár pillanattal később felveszi a két origami figurát. Az egyiket az édesanyjának adja, a másikat pedig megtartja magának. Némán áll, tenyerében a figurát tartva. Némán nézi. Furcsa üresség járja át a testét, mintha céltalan lenne. De nem az. Csak jelenleg nem tudja mitévő legyen. Merre menjen? Mit csináljon? Elveszik a gondolataiban. Annyi minden történt ezen a nap, és még nincs vége. Tétlenségében anyja mellé ül és a távolba néz. El van veszve a gondolataiban. Néha-néha sóhajtozik egyet. Hirtelenjében nem tudja mitévő legyen.
|
|