Sylax Nut
Közzétéve: Nov 28, 2020 0:53:09 GMT 1
Post by Aria on Nov 28, 2020 0:53:09 GMT 1
Név: Sylax Nut (jelenleg Tav Ralla álnéven tevékenykedik)
Faj: Ember
Kaszt: Jedi
Életkor: 31 év
Jellem:
Sylax első benyomásra nyugodt, racionális személyiségnek tűnik, aki kerüli a konfliktusokat. Különösen a 66-os parancs óta ez lényegében mindenfajta érintkezés az emberekkel... meglehetősen visszahúzódó és csendes lett, noha korábban sem volt éppen beszédes. Nem éppen csapatjátékos, és sok időbe telik megismerni, és elnyerni a bizalmát, de aki kiérdemli, azzal hatékonyan dolgozik együtt, és az árulás lehetősége sem merül fel benne, így igen hűséges barát. Az első benyomás azonban elég becsapós vele kapcsolatban.
Alapvetően törekedett a harmóniára, mind a másokkal való kapcsolatában, mind a személyes életében, de ez teljesen felborult, mióta a Jedi rendet kiirtották: elveszett minden biztonságérzete, és nem igazán volt lehetősége feldolgozni. A birodalmat mélyen gyűlöli, dühös, és bosszúra vágyik, egyben viszont retteg ettől a "sötétebb oldalától", és próbálja minél jobban elfojtani az érzéseit. A feszültség azt is eredményezi, hogy kissé instabil személyiség, amin nem segít, hogy a sántasága miatt sokkal nehezebb és fárasztóbb számára a harc.
Kinézete:
Furcsa módon fiatalabbnak néz ki a koránál, annak ellenére is, hogy megviselték az évek. Középmagas, sötét hajú, sápadt nő, kissé ázsiai vonásokkal. A haját gyakran összefogja olyankor is, mikor orvosként dolgozik. Ritkán mosolyog, de nem lehet kimondottan savanyúnak mondani. Az egyik lábát láthatóan húzza - viszonylag gyorsan mozog vele, tud futni is, de nyilvánvalóan fájdalmai vannak tőle. Viszonylag széles vállú, az alkatán látszik, hogy van fizikai ereje: noha ügyesen rejtőzködik, és a környezete nem sejti, hogy jedi, azt sokan feltételezik, hogy korábban katona, vagy szanitéc volt, pont a megjelenése és a stílusa miatt.
Előtörténete:
Vanqor bolygón született, a Külső Övben, de magára a bolygóra szinte egyáltalán nem emlékszik, az apját egy gundark ölte meg, a férfi óvatlansága volt az oka, rá egyáltalán nem emlékszik, de az anyjától is nagyon korán elszakadt, és a jedi rendhez került. Coruscanton, a Jedi Templomban nevelkedett. Tizenkét éves korában (YE 33) lett Padawan, Mace Windu mester tanítása alatt. Ekkor készítette el az első fénykardját, egy kék pengéjű fegyvert.
Sylax kezdettől udvarias tisztelettel fordult a mesteréhez, de ez messze nem volt elég ahhoz, hogy jól tudjanak együtt dolgozni, és komolyan tanulhasson tőle. Windu kezdettől sokat követelt, és időbe telt, amíg felismerte Sylax gyengeségeit és erősségeit, és képessé vált hozzáigazítani az elvárásait és a gyakorlatait. Ezzel párhuzamosan a lány is egyre mélyebb bizalommal fordult a mestere felé, már meg merte osztani vele a bizonytalanságait, és nem csendben küzdött, ha valamiben nem járt azonnal sikerrel. Kölcsönös tisztelet és őszinteség alakult ki köztük, ami elősegítette Sylax fejlődését... sokszor támaszkodott az Erőre, és a harcban előszeretettel alkalmazta a hatos, Niman formát, amelyben jól ki tudta egyensúlyozni ezeket. Windu mester különleges technikáját, a Vaapad formát sosem sajátította el tökéletesen, ez nagy csalódás volt számára. Ismerte az alapokat, de nem lehetett mesternek tekinteni, és különösen tudva, hogy Depa Billaba, Windu korábbi padawanja, aki eddigre már a tanácsban is helyet kapott, tökéletesen elsajátította a formát, úgy vélte, elbukott, amiért nem volt képes rá. Később, a Vaapad szinte összes alkalmazójához hasonlóan Billabának is volt egy botlása, és rövid időre áttért a sötét oldalra. Ez volt az a pont, mikor Sylax teljesen lemondott a forma gyakorlásáról és alkalmazásáról, helyette továbbra is a Niman formát tökéletesítette - a szemléletén az sem változtatott, mikor az őt megelőző Padawan visszatért, és el is kezdte kiképezni az első tanítványát, Caleb Dume-ot. Különös tehetséggel alkalmazta a Jedi elmetrükköt: a befolyásának nagyon nehéz ellenállni. Húsz éves korára érte el a Jedi lovag címet (YE 25), így a klónok háborújában már részt vett, többek között harcolt az első és második geonosisi csatában is.
YE 20-ban, az umbarai csatában körbevették, és noha megmenekült, de súlyosan megsérült a térde, járni sem tudott rendesen, így nemsokkal később visszatért Coruscantra, bízva abban, hogy teljesen felgyógyul majd. Azonban YE 19 elején, a birodalom megalakulásakor menekülnie kellett a bolygóról, itt elszenvedett egy újabb sérülést, és a teljes felgyógyulás előtt komolyan megerőltette a lábát: A birodalom megalakulásának idején hamar megkapta a hírt a mestere haláláról, és először el sem akarta hinni, mélyen megrázta a hír. A gyásztól és a dühtől azonban megmentette a racionalitás, tudta, hogy valószínűleg minden jedi veszélyben van, így felkészülten várta, hogy őt is elérje a támadás. Három klónt megölt, amikor megtámadták (azonban egy lövés a sérülése miatt eltalálta), és igyekezett minél távolabb maradni a Jedi Templomból, és megtudni, mi történik a társaival. Mivel ekkor már nem kapott rendes ellátást, gyakorlatilag véglegesen lesántult, bár tud harcolni, de fájdalmas számára, és jelentősen lassabb, mint korábban. Mikor hírt kapott arról, hogy a jedik legtöbbjét megölték, a kilétét titkolva Coruscant alvilágában keresett lehetőséget, hogy elhagyja a bolygót. Sikerrel járt, noha több belső bolygón meg kellett fordulnia, mire kijuthatott a jóval biztosabb külső régiókba. A Rugosán, a „korall holdon" húzta meg magát, aminek megvoltak a maga veszélyei, de teljesen biztonságos helyet az egész Galaxisban nem találhatott. A ritkán lakott, zord, de annál ősibb holdon igyekezett a lehető legjobban titkolni a kilétét, a nevét megváltoztatta, és Tav Ralla-ként mutatkozott be a legtöbb helyen. Igyekezett képezni magát, elsősorban meditált - de hiába próbálta mélyíteni a kapcsolatát az Erővel, nem sok békét hozott számára, a gyásza és a dühe egyre jobban érlelődött benne. Fénykardot ritkán használt, csak akkor, ha eléggé el tudott tűnni a kíváncsi szemek elől, de olyankor törekedett rá, hogy fejlesze a technikáit, és kidolgozzon minél több olyan mozgásformát, amivel ellensúlyozni tudja némileg a sérülése hatásait. Ebben az időszakban, és részben ebből az okból vette fel a második kardját, ami önmagában egyfajta saját érzéseire adott reflexió... a vándorlása során, mielőtt a Rugosára ért volna, egy fekete piacon jutott hozzá egy kiberkristályhoz, ami viszont vörös színű volt. A kereskedő fel sem fogta igazán, hogy mi van nála, és Sylax kezdetben affelé hajlott, hogy nála hagyja, végül viszont elhozta... csak a korall-holdon készített belőle fegyvert, amit egyszerre tekint eszköznek és emlékeztetőnek az aktuális helyzetére. A két fénykard forgatásához még nagyobb előnyt jelent, hogy a Niman formához ért a legmagasabb szinten.
Faj: Ember
Kaszt: Jedi
Életkor: 31 év
Jellem:
Sylax első benyomásra nyugodt, racionális személyiségnek tűnik, aki kerüli a konfliktusokat. Különösen a 66-os parancs óta ez lényegében mindenfajta érintkezés az emberekkel... meglehetősen visszahúzódó és csendes lett, noha korábban sem volt éppen beszédes. Nem éppen csapatjátékos, és sok időbe telik megismerni, és elnyerni a bizalmát, de aki kiérdemli, azzal hatékonyan dolgozik együtt, és az árulás lehetősége sem merül fel benne, így igen hűséges barát. Az első benyomás azonban elég becsapós vele kapcsolatban.
Alapvetően törekedett a harmóniára, mind a másokkal való kapcsolatában, mind a személyes életében, de ez teljesen felborult, mióta a Jedi rendet kiirtották: elveszett minden biztonságérzete, és nem igazán volt lehetősége feldolgozni. A birodalmat mélyen gyűlöli, dühös, és bosszúra vágyik, egyben viszont retteg ettől a "sötétebb oldalától", és próbálja minél jobban elfojtani az érzéseit. A feszültség azt is eredményezi, hogy kissé instabil személyiség, amin nem segít, hogy a sántasága miatt sokkal nehezebb és fárasztóbb számára a harc.
Kinézete:
Furcsa módon fiatalabbnak néz ki a koránál, annak ellenére is, hogy megviselték az évek. Középmagas, sötét hajú, sápadt nő, kissé ázsiai vonásokkal. A haját gyakran összefogja olyankor is, mikor orvosként dolgozik. Ritkán mosolyog, de nem lehet kimondottan savanyúnak mondani. Az egyik lábát láthatóan húzza - viszonylag gyorsan mozog vele, tud futni is, de nyilvánvalóan fájdalmai vannak tőle. Viszonylag széles vállú, az alkatán látszik, hogy van fizikai ereje: noha ügyesen rejtőzködik, és a környezete nem sejti, hogy jedi, azt sokan feltételezik, hogy korábban katona, vagy szanitéc volt, pont a megjelenése és a stílusa miatt.
Előtörténete:
Vanqor bolygón született, a Külső Övben, de magára a bolygóra szinte egyáltalán nem emlékszik, az apját egy gundark ölte meg, a férfi óvatlansága volt az oka, rá egyáltalán nem emlékszik, de az anyjától is nagyon korán elszakadt, és a jedi rendhez került. Coruscanton, a Jedi Templomban nevelkedett. Tizenkét éves korában (YE 33) lett Padawan, Mace Windu mester tanítása alatt. Ekkor készítette el az első fénykardját, egy kék pengéjű fegyvert.
Sylax kezdettől udvarias tisztelettel fordult a mesteréhez, de ez messze nem volt elég ahhoz, hogy jól tudjanak együtt dolgozni, és komolyan tanulhasson tőle. Windu kezdettől sokat követelt, és időbe telt, amíg felismerte Sylax gyengeségeit és erősségeit, és képessé vált hozzáigazítani az elvárásait és a gyakorlatait. Ezzel párhuzamosan a lány is egyre mélyebb bizalommal fordult a mestere felé, már meg merte osztani vele a bizonytalanságait, és nem csendben küzdött, ha valamiben nem járt azonnal sikerrel. Kölcsönös tisztelet és őszinteség alakult ki köztük, ami elősegítette Sylax fejlődését... sokszor támaszkodott az Erőre, és a harcban előszeretettel alkalmazta a hatos, Niman formát, amelyben jól ki tudta egyensúlyozni ezeket. Windu mester különleges technikáját, a Vaapad formát sosem sajátította el tökéletesen, ez nagy csalódás volt számára. Ismerte az alapokat, de nem lehetett mesternek tekinteni, és különösen tudva, hogy Depa Billaba, Windu korábbi padawanja, aki eddigre már a tanácsban is helyet kapott, tökéletesen elsajátította a formát, úgy vélte, elbukott, amiért nem volt képes rá. Később, a Vaapad szinte összes alkalmazójához hasonlóan Billabának is volt egy botlása, és rövid időre áttért a sötét oldalra. Ez volt az a pont, mikor Sylax teljesen lemondott a forma gyakorlásáról és alkalmazásáról, helyette továbbra is a Niman formát tökéletesítette - a szemléletén az sem változtatott, mikor az őt megelőző Padawan visszatért, és el is kezdte kiképezni az első tanítványát, Caleb Dume-ot. Különös tehetséggel alkalmazta a Jedi elmetrükköt: a befolyásának nagyon nehéz ellenállni. Húsz éves korára érte el a Jedi lovag címet (YE 25), így a klónok háborújában már részt vett, többek között harcolt az első és második geonosisi csatában is.
YE 20-ban, az umbarai csatában körbevették, és noha megmenekült, de súlyosan megsérült a térde, járni sem tudott rendesen, így nemsokkal később visszatért Coruscantra, bízva abban, hogy teljesen felgyógyul majd. Azonban YE 19 elején, a birodalom megalakulásakor menekülnie kellett a bolygóról, itt elszenvedett egy újabb sérülést, és a teljes felgyógyulás előtt komolyan megerőltette a lábát: A birodalom megalakulásának idején hamar megkapta a hírt a mestere haláláról, és először el sem akarta hinni, mélyen megrázta a hír. A gyásztól és a dühtől azonban megmentette a racionalitás, tudta, hogy valószínűleg minden jedi veszélyben van, így felkészülten várta, hogy őt is elérje a támadás. Három klónt megölt, amikor megtámadták (azonban egy lövés a sérülése miatt eltalálta), és igyekezett minél távolabb maradni a Jedi Templomból, és megtudni, mi történik a társaival. Mivel ekkor már nem kapott rendes ellátást, gyakorlatilag véglegesen lesántult, bár tud harcolni, de fájdalmas számára, és jelentősen lassabb, mint korábban. Mikor hírt kapott arról, hogy a jedik legtöbbjét megölték, a kilétét titkolva Coruscant alvilágában keresett lehetőséget, hogy elhagyja a bolygót. Sikerrel járt, noha több belső bolygón meg kellett fordulnia, mire kijuthatott a jóval biztosabb külső régiókba. A Rugosán, a „korall holdon" húzta meg magát, aminek megvoltak a maga veszélyei, de teljesen biztonságos helyet az egész Galaxisban nem találhatott. A ritkán lakott, zord, de annál ősibb holdon igyekezett a lehető legjobban titkolni a kilétét, a nevét megváltoztatta, és Tav Ralla-ként mutatkozott be a legtöbb helyen. Igyekezett képezni magát, elsősorban meditált - de hiába próbálta mélyíteni a kapcsolatát az Erővel, nem sok békét hozott számára, a gyásza és a dühe egyre jobban érlelődött benne. Fénykardot ritkán használt, csak akkor, ha eléggé el tudott tűnni a kíváncsi szemek elől, de olyankor törekedett rá, hogy fejlesze a technikáit, és kidolgozzon minél több olyan mozgásformát, amivel ellensúlyozni tudja némileg a sérülése hatásait. Ebben az időszakban, és részben ebből az okból vette fel a második kardját, ami önmagában egyfajta saját érzéseire adott reflexió... a vándorlása során, mielőtt a Rugosára ért volna, egy fekete piacon jutott hozzá egy kiberkristályhoz, ami viszont vörös színű volt. A kereskedő fel sem fogta igazán, hogy mi van nála, és Sylax kezdetben affelé hajlott, hogy nála hagyja, végül viszont elhozta... csak a korall-holdon készített belőle fegyvert, amit egyszerre tekint eszköznek és emlékeztetőnek az aktuális helyzetére. A két fénykard forgatásához még nagyobb előnyt jelent, hogy a Niman formához ért a legmagasabb szinten.