Percy Jackson és az Olimposziak

Lottie csak megrántja a vállát.
-Hát, ja... - mondja a lány.

- Éééén nem annyira akarok most táncolni - vallja be Jared, Malcolm pedig bocsánatot kérve máris becserkészi szíve hölgyét.
- Ajj, ugyan már, ne legyél ilyen béna... - mondja Lottie, majd szemforgatva néz Nellie-re, aztán elvigyorodik és mindhárman hamar a táncparketten találják magukat. Sokan vannak még körülöttük: Michael, Zach, Nia, Mollie és Toby, Heidi és még sokan mások. Hirtelen James tűnik fel mindig kissé sebes, piszkos arcával és Nellie elé lép.

- Hééé, volna kedved táncolni egyet? - kérdezi kissé kínosan tőle.

-Honnan tudod, hogy randit szerveztem? - néztem felvont szemöldökkel a srácra, miközben a szemem sarkából az elvonuló lányt néztem - Meghívhattad volna legalább ide, ha már vele voltál - csóváltam meg a fejem - Csak így hagyni, hogy elmenjen, még itallal vagy vacsorával sem megkínálni... Ejj, hát hová sülyedtél te? - kérdezem mosolyogva, ahogy felé nyújtom a doboz sört, hogy igyon ha szeretne. - A hangulat remek, bár az emberek csak most kezdik magukat elengedni - vonom meg a vállam aztán a kérdésére, majd felpattanok és beinvitálom őt is, míg intek egy másik srácnak, aki még a kidobó szerepét játssza, hogy vegye át a helyem. - Nézz csak körül, minden zseniális! Plusz a VIP részlegben hagytam a cuccom, ha megjön Leah, majd ha ideér gyors átöltözök, a kinti srác jelezni fog, megbeszéltem vele - folytatom, ahogy egyre inkább haladunk befelé, követve Nelliéket, akik beszélgetéseit akaratlanul is meghallom. - Na és, te mit terveztél? - kérdezem aztán. 

Nellie-nek sikerül szinte egyből elengednie magát a táncparketten, a tánc leköti a figyelmét és végre gondtalannak érzi magát, csak a táncoló emberek léteznek körülötte és a zene ritmusa.

Meglepetésként éri James megjelenése, és a kérdésétől ismét zavarba jön. De végül összeszedi a bátorságát és belenéz James szemébe, majd kinyújtja felé a karját.
- Persze. Miért ne? - mosolyog rá a fiúra.

- Hogyhogy honnan tudom? - vonta fel a szemöldökét Jason - Hisz most mondtad el. - veregette meg a vállát, kifújva egy adag füstöt. - Ah, ami őt illeti ... - legyintett. - Ne aggódj, jobb ha nincs itt mindenféle nőszemély. - a fejét takaró kapucnira mutatott - Ez is azért volt, mert többen már kiutáltak volna az Aphrodité kabinból. Nem köteleződöm én el semmihez, úgyhogy nem szabad semelyikkel se túl sokáig lenni. - magyarázta, ahogy megbontotta a Nicktől átvett sört, közben lehúzva a kapucniját. Odabennt körülnézett, elismerően bólogatva az összegyűlt tömegre, végigfuttatva a tekintetét a vendégeken - a lányokon kétszer is. - Nos ami engem illet, komolyabb terveim nincsenek, tudod mostanában egész rugalmas vagyok így soloban. Lesz ami lesz.. - mondta ahogy a szájában közben leégett szálat elnyomta egy közeli hamutartóba, s belekortyolt a sörbe. - Szóval, te most épp a hercegnődet várod hogy végre kiöltözhess?  

-Hát ennyire elterjedt a hírneved itt is? Mondtam én, hogy gondolkozz a kiszálláson, mert a végén barátnő nélkül maradsz. De most ne is erről beszéljünk, engedjük el magunkat mi is azt hiszem, az úgyis jót tenne a te nagy solo életedhez... - mosolyogtam rá, majd újra belekortyoltam a sörbe, lassan már el is fogyasztva azt - Mhmm, mondhatni, hogy őt várom. Egyszer csak ideér... Addig meg én is csak elleszek itt-ott, néha beszállva egy-egy italba, táncba. Jut eszembe! Készültél valmai különleges koktéllal azt a bizonyos erőset leszámítva? Nincs kedved valamit kikeverni az elérhető alapanyagokból? Most hogy minden itt lévőtől elkértem valamit, elég változatos lett a felhozatal. 

James-en látszódik a megkönnyebbülés, hogy elfogadtad az ajánlatát. Nem a legjobb táncos, sőt... Kifejezetten nem volt olyan mozgékony, de próbálkozott.

-Fú, köszi, hogy elfogadtad... Az egyik aphrodités lány le nem szállt volna rólam és mondtam, hogy amúgy veled jöttem... Szóval köszi... És bocsi is... - mondja bűnbánóan, mert nem akar ám kihasználni. - Hogy tudsz ilyen jól táncolni, basszus? - szisszen fel kínosan. Közben Nellie is felfedezheti, hogy tényleg nézi őket az egyik csaj, Celtie a neve és nem éppen a legkedvesebbek közé tartozik, de ha bír, akkor nagyon jófej. Na, most nem úgy néz ki...



- Ne is törődj vele... - legyint a srác, hogy ne rá figyelj.

- Hát mit mondhatnék barátom, a hírnév már csak így működik, a nők pedig imádnak pletykálni, ez ilyen. Barátnő... - sóhajtott, legyintve egyet - Minek? Csak plusz teher. Így egyszerűbb. - jelentette ki nyugodtan, ismét a szájához emelve a sört, hallagtva egy ideig Nicket. Arcán egy sejtelmes mosoly futott át, ahogy az alkohol szóba került. Egy intéssel megindult egy közeli asztal felé, lekapva egy adag rumot az egyik tálcáról. Kirakott maga elé pár poharat, mindegyikbe öntve az italból, elkeverve azt néhány dologgal, köztük egyfajta sziruppal, meg valami gyömbéres itallal. Majd aztán Nick segítségével megindult, hogy kiossza az embereknek. Így lépett oda a feltűnően érdekesen táncoló Nelliékhez is, megkínálva a párost.

James vallomására először nem tudta, hogy reagáljon, majd csak megértően megrázta a fejét.
- Semmi gond... - motyogta.

- Ohh, hát az apámnak és anyukámnak is van köze a zenéhez. Azthiszem a tánc az ennek a velejárójaként jött - válaszolta, majd körbe nézett és ki is szúrta Celtie-t a többi ember között. Akaratlanul is örült annak, hogy James inkább őt választaná, mint egy Aphrodités lányt. Inkább hallgatott a fiúra, és újból elfordította Celtie-ről a tekintetét. - Szóóval... - próbált kitalálni valami új témát, de csak a küldetés jutott volna eszébe, arról pedig sejtette, hogy James sem beszélne szívesen, hiszen őt is kiválasztották. Így hát inkább visszatért az előző témához - De ne érezd olyan rosszul magad, hogy neked nem megy annnyira a tánc. Nekem benne van a véremben, úgy mint neked mondjuk a szerelés. Majd vezetlek én - lépett hozzá közelebb Nellie felbátorodva, mikor megjelent mellettük Jason.

Nellie a kezében lévő italra meredt.
- Kösz, én nem iszom - rázta meg a fejét. - De jó látni, hogy már jobban vagy - utal a gyengélkedőn eltöltött idejükre.

- Plusz teher... Végülis, így is mondhatjuk... - hümmögtem, elgondolkodva a múltamon és a jelenlegi kavarásomon Leah-val. Aztán végül csak elhessegettem a gondolatokat, mielőtt rosszul éreztem volna magam, és inkább követtem az ötletre igencsak kapó Jay-t, kissé rámászva a vállára. - Na, mit kotyvasztassz? - kérdeztem, ahogy néztem a készülő italokat, majd az elkészültük után már meg is indultam Jason mellett és kínálgattam azt is, aki nem kért.
- Na, legalább csak kóstold majd meg! Ígérem, nem fogod megbánni! Legalábbis Jay csinálta ezeket, szóval tuti, hogy látványos lesz... - kacsintottam Nelliere, remélve, megtudom győzni - Ugye, James? Egy kis ivászat a hölggyel mindig jó dolog. Biztos meg is hívnád Nelliet rá, ha nem ingyen piáról lenne szó - vigyorogtam a srácra, majd körülnéztem, hogy véletlenül se ivott e még bele senki. 
- Hé mindenki, csak türelemmel, most közös koccintás következik! - kiáltottam, majd Jayre pillantottam és halkan odasúgtam- Na, és most? 

- Nem kételkedem Jay tehetségében, de saját magamban és abban, hogy mennyire bírom az alkoholt már annál jobban - próbált magyarázkodni Nellie, majd mikor Nick James-ről beszélt elvörösödött - Nem hiszem... én nem... - motyogta.

- Csak egy egyszerű kis különlegességet... - motyogta ahogy befejezte az italokat, majd megoldották a kihordást. Mosolyogva pillantott Nellie-re, ahogy az az állapotát említette. - Tudod, az alvás csodákat tesz az emberrel.. na meg persze a hozzáértő gyógyítók is segítenek. - kacsintott rá a lányra, mikor aztán megjelent Nick. Jason finoman megrázta a fejét, ahogy ő továbbra is erőltette az italt a fiataloknak - Ugyan már pajtás, nem várhatod el mindenkitől, hogy ugyanazt szeressék mind mi. Van akik lassabban szeretnek játszani. Amíg jól érzik magukat mindegy. - nézett rá a párosra, majd ismét a társa mellé lépett, ahogy mindenki kezébe, legalábbis azokéba akik hajlandóak voltak inni, pohár került.

- Na szóval! - kezdte hangosabban, miután intett a zenét kezelő tagnak, hogy egy pillanatra halkítsa le a muzsikát. - Üdvözlünk mindenkit a ma este szerény kis partyjában, amit drága barátommal - karolta át Nicket - azért szerveztünk, hogy mind jól érezzétek magatokat, mielőtt el kellene indulni megint megmenteni a világot. Tagadhatatlanul nagy feladat, de közben azért azt sem szabad elfelejtenetek, hogy néha élni is kell! - felemelte a kezében lévő poharat - Igyunk hát egy holnapért, miben a mának élni érdemes! - erre pedig ismét intett egyet, mire a fények kialudtak. A sötétség csupán egy pillanatig tartott, ahogy egy halk kattintás folytán az összes pohár kék fénnyel villant fel, ahogy a bennük lévő ital tetején apró lángok keztek el táncolni, megvilágítva a helyiséget. Jason beleszagolt a füstbe, majd egy gyors mozdulattal lehúzta az italt, s miután mindenki követte a példáját, ismét felvillantak a fények is.

James azért nem kicsit zavarba jön attól, hogy Nellie vezeti, hiszen illene neki, de hát, nem ügyes ennyire a srác, sajnos. Szerencsére hamar megérkezik Jay, s James felbátorodva el is vesz egy poharat.

- Kösz! - biccent a másik srácnak. Azt nem kommentálja, hogy Nellie nem vesz, őt aztán nem érdekli, ki iszik és ki nem, mindenkinek a szíve joga eldönteni. Közben Nick is megjön, mire James féloldalasan elmosolyodik. Így egészen helyes fiú. - Persze, hogy meghívnám, mégis csak egy úriember vagyok, mint ti, nem igaz? - ugratja őket a srác is. Amikor azonban látja, hogy Nellie-nek annyira nem esik jól a dolog, akkor azért kicsit bevédi. - De srácok, ha nem kér, ne erőltessétek... Nem mindenki szeretné - rántja meg a vállát, és bízik abban, hogy elengedik a srácok a dolgot.

Na, nem azt mondom, hogy kicsit elment a kedvem az egésztől, de igen... Szerencsére ahogy közeledem, úgy veszem át a jókedvet is nagyjából, de a srác az ajtóban azért kicsit felhúz. Most ez komoly?!

Nem mintha hagynám magam lehúzni, mégis csak a tolvajlás istenének a lánya vagyok vagy mi... Szóval Egy oldalsó útról közelítem meg a helyet és használom a lopózós képességemet, hogy elsurranjak mellette. Nem volt nehéz, sőt, még a sörét is lenyúltam. Persze, arról én nem tudok, hogy Nick megkérte, hogy szóljon, ha megjövök, szegény azt sem tudja, hogy itt vagyok.

Ahogy beérek, kiropogtatom az ujjaimat és meglátom a kis barátaimat, amint kicsit összegyűltek. Mindenki kezében egy hasonló pohár, és ahogy mögéjük lépek, éppen lekapcsolódik a lámpa, majd fények jelentek meg. Csak a szememet forgatom, ahogy ismét fény és zene lesz. Látom, hogy például James-nek nagyon bejött, csak úgy vigyorog, miközben lehúzza az italát.

-Azta, öcsi, nem is tudtam, hogy ennyire szeretsz lelkesítő beszédeket mondani! - karolom át az ő és Nick vállát is. - Na, miről maradtam le? - kérdezem, miközben lehúzom a sörömet. Vagyis a srác sörét. Mindegy...