Skyrim

Egyik szemem sírt a másik szemem pedig örült.
Így írható le az, hogy a két varázslat közül csak az egyik talált. De rögtönzött társam megoldotta.
Megkönnyebbülten sóhajtok, majd feltápászkodok.
- Meg vagyok. – felelem a férfinak.
Baltámat elteszem, majd elindulok felszedni a számszeríjam. Ekkor nyilalbe a bokámba a fájdalom.
Pillanatnyi töprengés után varázsolok egy Fast Healinget.
Majd feltehetően fittebben felkapom a nyílpuskát megtöltöm és elindulok az új társam után.
- Csak óvatosan – szólok oda neki – Feltételezem tudod mik tudnak ezek a dögök, szóval nyírjuk ki őket, ha már így alakult. – felelem bíztatóan.
Megengedem neki, hogy előttem menjen. Én egy-két lépéssel lemaradva követem.

Mocsok TherealKREY

Eris Bratti

Amikor visszaérsz a fogadóba s megmártózol a forró vízben, érzed ahogy megnyugtatja az izmaidat. Az egy óra relaxáció után szólsz a fogadósnak, hogy ha holnap nem kelsz fel időben akkor keltsen majd fel.
- Rendben, holnap felkeltelek. 

Fáradt vagy. Amikor az ágyadba fekszel és kényelmesen elhelyezkedsz egyből el is alszol. 

Hjalmar és Barthel Mocsok Raion

Miután Barthel-el válaszolt elmész megkeresni a kardodat. Pont mellette van a vámpír feje. Először belerúgsz a fejbe aztán magadhoz veszed kardod. 

Barthel is sikeresen megtalálja a számszeríját. 

Majd közös erővel indultok el a barlang belsejébe. Hjalmar megy elől pár lépéssel mögötte pedig Barthel. Ahogy sétáltok találtok egy lépcsőt. De a fokait alig lehet látni annyira sötét van. Egyszer csak egy hangot hallotok és két fényforrást vesztek észre. Amik egyre csak nőnek mindketten kapcsoltok, hogy azok nem fáklyák.
Hjalmar ugrik egy nagyot és Barthel követi őt. A lépcső alja elé érkeztek mindketten talpra. Szerencsés megmozdulás.
Hirtelen nagy robbanást hallotok magatok mögül. Két tűzgolyó volt. Amik a sötétből jöttek.
Majd halállal átitatott hörgés üti meg füleiteket. Megláttok három darab emberi testet pont előtettek vannak, olyan másfél méter lehet a távolság. Kékes, lilás aurájuk miatt tisztán láthatóak. Nem élnek, már rég meghaltak. A vámpírok támasztották fel őket. Fegyverük nincsen könnyű ellenfelek. 
De még egy hülye is tudja, hogy ez csak elterelés. Mert megint két fényforrás jelenik meg a barlang egyik részében.

A fényeket Barthel szúrja ki, tőletek jobbra.
Ám a hangokat Hjalmar hallja. Nyolc láb... a mocskos vérszívók próbálnak megkerülni titeket balról. 

Eris Bratti

Másnap reggel felkelsz.
De valami nagyon nem stimmel... egy sötét szobában vagy... egyedül....
Amikor megmozdulnál hirtelen fáklyák tüze lobban fel a szoba négy sarkában.
A szobának nincs ajtaja se ablaka...  
Pár perc elteltével egy magas csuklyás nő áll előtted. A nő bal kezében egy varázsbot van.  

Meglepődők, hogy milyen gyorsan és mennyire zökkenő mentesen érkezek le a lépcső aljára.
A hátul becsapódó tűzgolyók hangjától kicsit összehúzom magam.
Mikor meglátom, hogy három hulla tart felénk vicsorgok a sisak alatt egyet, majd a távolban felvillanó tűzgolyók felé tekintek.
~ Két tűzgolyó. Bal és jobb. Akkor a fej… igen ott. ~ egy pillanat alatt végig fut bennem a gondolatmenet, majd célzok és lövök.
Amint elindult a nyílvessző az útjára, ahogy a Nord barátom úgy én is elugrok az égő veszedelmek útjából.

Ha maradt elég manám, akkor egy Candlelightott varázsolok, hogy jobban belássam a környezetem.
Ha nem, akkor anélkül szálok szembe az érkező vérszívókkal, legfőképp a hallásomra hagyatkozva.

Amint kell közelségbe kerül egy figyelve a két vörös szempárt sújtok le harci fejszémmel reá.

Mocsok TherealKREY

Hjalmar Mocsok Barthel Raion

Barthel minden képességét elővette tarsolyából amikor a tűzgolyókat szóró vámpírra lőtt. Lehet szerencséje volt... de az is lehet, hogy a világon ő lő legjobban számszeríjjal. A vámpírt fejbe lövi, abból az irányból csak egy puffanást hallotok. A vámpír meghalt és leeset. Egy kilőve.

Eközben Hjalmar dühtől izzó szemekkel, vicsorgó fogakkal dobja baltáját a sötétségbe. Vérszívót nem talál a balta. Ezután Hjalmar mint egy félelmet nem ismerő gyilkológép úgy veti magát rá a pokol fajzatokra. Az egyiket sikeresen le is teperi a földre, majd elkezdi ütni annak fejét. Alig veszi észre, hogy egy tőr hasít a hátába. De őt ezt teljesen nem érdekli, üti tovább a vámpír fejét addig amíg az meg nem hal. Eggyel kevesebb.

Barthel egy Candellight varázslattal megvilágít magam körül 1 méterre mindent. Amikor elő akarja venni baltáját nem tudja. A három hulla rajta kapaszkodik, húzzák őt le. Egy a jobb kezét egy a bal kezét. A harmadik élőholt pedig a bal bokáját szorítja folyamatosan. Így is fájt Barthel bokája de most olyan fájdalom nyilal bele, hogy összerogy. Amikor felnéz két vámpírt lát. Az egyikkel farkasszemet néz. Akivel szemezik leveszi Barthelről a sisakját. Ezután elkezdik "szipolyozni" az életerejét. 

Meglepően jól aludtam, magamat is meglepve, így kellemesen ébredek. De... Ez mi a szar?! Nem érzem, hogy meglennék kötve. Úgyhogy megmozdulok. Mikor felvillan a fény, pár másodpercig nem látok semmit. Aztán felmérem a környezetemet. Most álmodom? Egyelőre úgy teszek, mintha ébren lennék.

A nő meglep, de nem szabad mutatnom, hogy félek. Támadásra készen állok, de nem úgy állok.
- Segíthetek esetleg? - kérdezem cinikusan tőle, egyelőre nem támadok, várok, mit akar.

Eris Bratti

A nő nem szól semmit. A varázsbotot feléd tartja. Valami lilás füst szerűség jön belőle. Nem tudsz tenni ellene semmit. Nem tudsz mozogni. A légzés is éppen hogy csak megy. Amikor beszívod a különös füstöt. Életed legrosszabb emlékei elkezdenek sorban megjelenni a szemeid előtt. Érzel minden eddig megbánást, fájdalmat, kudarcot. Félsz és a félelem egyre erősebb lesz. Nem tudsz semmit sem tenni ellene. Összeesel a földön fekszel. Elkezdesz rázkódni... nem tudom hogy a félelemtől e vagy valami mástól. Behunyod a szemed és csak reménykedsz, hogy jobb lesz. 



- Héé keljen fel. Keljen fel! Kérem keljen fel.  mondja kétségbe esetten a fogadós

A földön fekszel az ágyad mellett. A fogadós ott guggol melletted.
- Jól van?
- Azok a fránya rémálmok már ennyire messzire mentek. Kezdeni kellene velük valamit. mondja alig érthetően
- Hagyom had pihenjen egy kicsit. Utána kérem menjen ki a fogadóból mert katonák várják magát.
- Ha bármit tehetek önért csak szóljon nyugodtan. 
felsegít téged az ágyra

Mikor azt hittem már, hogy rosszabb nem lehet, akkor csimpaszkodott rám a három hulla.
- Áhhh – nyögöm hangosan, közben pedig a bal lábamról próbálom lerugdosni a hullát.
De drága Stendar most nem áll mellettem.
Mikor a két vámpír a látómezőmbe kerül dühödt és késégbe esett tekintettel nézek fel rájuk.
Ellenkezem, de mit sem ér.
~ Rút halál ez, nagyon rút. A francért követtem azt az idiótát. ~ morgolódok magamban.
Ez alatt pedig felkészülve arra, hogy nem soká meghalok.

TherealKREY

Várok. Valamiért olyan ismerős, de nem tudom... Mi ez a bot? Mi ez a füst?! Próbálom nem belélegezni, de nincs mit tenni.

Félek. Nagyon. Hideg van és havat látok. Meg vért. Rengeteg vért. Jól kirajzolódik a fehér havon. Közelebb lépek. Az összes értem meghalt társam az. Akik az én hibáim miatt vesztették az életüket. Hirtelen felkelnek, körbeállnak. Fáj. Elrontottam. Utálom, ha kudarcot vagy megbánást érzek. Hiszen ezért küzdök. Francba. ELÉG! Üvöltöm, nem mintha hallaná bárki. Vagy érdekelné.

Kipattan a szemem. Francba! Remek... Jól lejárattam magam. Csak bólintok a fogadósnak.
- Igen! Köszönöm, hogy felébresztett... - nem hagyom figyelmen kívül a mondatait. Összeráncolom a szemöldököm, mintha kezdeném érteni.
- Gyakoriak errefelé ezek a rossz álmok? Csak itt, a fogadóban vagy...? - kérdezem érdeklődve. Ha választ kapok, majd kimegy, öltözködni kezdek, még eszem valamit indulás előtt, ha tudok, ételt és italt is kérek az útra. Majd a katonákhoz megyek.

- Jó reggelt, uraim! Miben segíthetek? - kérdezem érdeklődést színlelve, de már nagyon furcsa itt minden. Azt hiszem, változik a terv, ha igazam van...

Barthel Hjalmar Mocsok Raion 

Hjalmar és Barthel szemében kiolt a fény, a remény. Életük lepereg a szemük előtt. Innen már nincs visszaút. Megfognak halni. 
De mintha a remény visszatért volna.... Nyílvesszők suhanását hallani, és fáklyák tüzét látni. Barthel észreveszi hogy a nyilak felé tartanak. De az élőholtak testébe állnak bele. De ő is szúrást érez... Két nyíl eltalálta őt. De szerencséjére csak az egyik állt bele a vállába. A másik csak megkarcolta. Nem súlyos seb. 
Hjalmar eszméletét veszti. 

A hősök akik segíteni jöttek... Whiterun-i őrök. Négy városőr karddal és fáklyával a kezükben rohannak a vámpírok felé. A maradék hat Whiterun-i őr pedig újabb lövésre készül. Most pedig a tűzgolyókat szóró vámpírra céloznak. 

Barthel megszabadulva az élőholtaktól újra lábra tud állni. De egyre jobban gyengül valamit gyorsan ki kell találnia. Ugyan is pár méterrel mellette vámpírok vannak.


Varjú Raven

A Khajiit-okon kívül más hullák is vannak ott. Az őr éppen hogy lép egyet feléd, az élőholtad már lefogja őt. Nem tud semmit kezdeni. Az őr próbál kiszabadulni de te gyorsabb vagy. Szíven szúrod az őrt. Ő ebbe belehal. Majd ezután szétnézel, hogy eléggé csendes e a hely.
Jó pár óráig nem fog bejönni senki. Mivel este van. A városban már az őrökön kívül valószínűleg mindenki alszik.

Elkezded a föltámasztást. Pár percbe telik. Majd mikor végeztél, látod hogy sikerült. 
A Khajiit hulla csak nyög és áll előtted.

Eris Bratti

- Igen. Itt a rémálmok mindennaposak. Valami Daedric erő tartja terrorban a Dawnstar-t. valaszol a fogadós majd egyedül hagy


Miután elkészültél kimész a szobádból és reggelizel. A fogadósnak rossz kedve van ez látszik rajta. De amikor kérdezhetnél tőle akkor lemegy a pincébe. 
Végeztél a reggelivel, nagyon jól esett ez a este után. Amikor kimész a katonákhoz és kérdezel akkor gyorsan választ is kapsz.
- Mi kísérjük el Fort Fellhammer-be. 
Ha készén állsz akkor a katonák egy lóhoz vezetnek. Majd elindultok az erőd felé.