Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Sept 21, 2018 23:23:55 GMT 1
Szerencsére nem kellet sok idő, hogy meggyőzd a hatóságot, hogy nem te loptad el a ládát, és még ugye a banditákat is sikerült összeszedniük, amiért felettébb boldogok voltak, mint kiderült már keresték őket egy ideje. Persze jutalomról hiába is álmodnál, így tovább is indulsz az úton. Azért valamire igazán meghívhattak volna, ha már a jutalmon úgyis ők fognak megosztozni. Már egy jó ideje sétálsz ugyan abban az erdőben amiből indultál, amikor hirtelen egy éles sikoly hasít végig a gondolataidon.
A hangot követve újabb rozsarcúakba botlasz, szinte szó szerint, akik láthatóan egy fiatal nőt zaklatnak. Furcsa hogy errefelé egy ilyen nő egyedül járkáljon, de akkor sem szép dolog csoportosan körbe venni és zaklatni, nem igaz?
A támadók nagyjából 6-an vannak, ócska fegyvereik szinte maguktól elporladnak, a koszos ruhájuk bűzét pedig még te is érzed, érthető miért van szükség részükről erre a viselkedésre, mert ezzel a kinézettel még egy olcsóbb kurtizán sem fogadná őket. Szegény nő is igyekezet minél távolabb tartani magát a mocskos kezektől, de egyedül erre nem sok esély adatott neki.
|
|
Mocsok
FRPG Guru
Ismerd el a hibáidat, s temesd el őket illően - különben visszajönnek kísérteni.
Posts: 337 
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Mocsok on Sept 22, 2018 14:43:22 GMT 1
Méghogy én loptam el a ládát. Hah, micsoda badarság? Akkor minek vittem volna vissza nekik? Ráadásul minek hagytam volna ott három leütött banditát az erdőben? Még csak pénzt sem kértem azért, hogy visszavittem azt a pénzes ládát.
- Pedig legalább egy szakéra meghívhattak volna.
Búsan kullogtam az erdei ösvényen, a karom pedig még mindig sajgott egy kicsit a nehéz súlytól. Persze ez a komorság nem tartott sokáig, elvégre amint belegondoltam abba, hogy mégis csak jót cselekedtem, hamar felvidultam és fütyörészve sétáltam tovább céltalanul. Az általam fújt kellemes dallamba egy hangos női sikítás zavart bele.
- Micsoda egy mozgalmas nap...
Azonnal letértem az útról és a harsány hang forrása felé vettem az irányt. Az egyik fa mögül meg is pillantottam a hölgyet hat elég rosszul kinéző férfi társaságában. A külsejük még hagyján, de szaguk olyan erővel áradt belőlük, hogy még én is megéreztem, pedig volt néhány méter köztünk. Ócska fegyvereik kéznél voltak. Gondolom ártó szándék lakozott a szívükben. Nem szerettem belefolyni az ilyen ügyekbe, de csak nem hagyhattam sorsára egy védtelen embert az erdő közepén.
- Uraim! Hahó! - Megvártam amíg az összes rám szegezte mogorva tekintetét. - A hölgy nyilván nem élvezi a társaságotokat. Nem lehetne, hogy békén hagyjátok és a dolgotokra mentek?
Kedves és barátságos voltam, a mosolyom pedig őszinte volt. Reméltem, hogy az oldalamon függő kardot látva talán meghátrálnak és békén hagyják a nőt. Nem akartam, hogy harccal végződjön, bár tartottam tőle, hogy jelen helyzetben ez sajnos elkerülhetetlen. Előtte talán figyelmeztessem őket arról, hogy kivel állnak szemben?
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Sept 23, 2018 15:35:43 GMT 1
A hatból legalább négy bamba fej fordul feléd, a másik kettő meg szerencsétlen nőt tartja helyben. A feléd forduló fejek mindegyikén látszott, hogy komoly küzdelem árán fogják csak fel az általad közölt, verbális és nem verbális információk áradatát. Azért majd félperc ádáz küzdelem után, végül ez egyik diadalmában, bamba képén megjelenik valami kis értelem, halovány sziklája, de ez azonnal el is tűnik, miután buci ajkait szóra nyitja.-He?- Kezdésnek végül is nem rossz így már valószínűsíthető hogy tud beszélni.- Oszt mé’? Me' az uraság ezt mondja?- Vágja hozzád gúnyosan. És az előző időkereten belül mozogva hatalmas sikert arat a megszólalással.- Na húzzá’ el iné’.
-Jah húzá’ el… vagy…- itt kér egy kis szünetet, hogy megmozgassa bepókhálózott agysejtjeit.- Vagy ketté vágunk!- Hű de eredeti, ehhez azért kellet gondolkodni.
Ezután mind visszafordulnak, hogy érdeklődésük eredeti tárgyával foglalkozzanak aki egyre kétségbe esetebben tekint feléd. Úgy tűnik nincs más választásod mint harccal intézni az összetűzést.
Az első támadásod még sikerül hárítania a hozzád legközelebb eső banditának, de szerencsére a többieknek még kellet egy kis idő felismerni, hogy történés van. Viszont az amelyiket sikerült elérni úgy tűnik jobb, mint amilyenek elsőre tűnt mert egy jó ideig képes hárítani a csapásaid. Azt hiszem ideje, hogy komolyan vedd mielőtt a többi is előveszi a fegyverét és többen lesznek. Ahogy ez megtörténik sikerül is levágnod a két leggyorsabbat. És ezen a jó szokásodon később se változtatsz úgy hogy rövid időn belül lesz 4 halott banditád és kettő kicsit se okosabb, ami még lélegzik. (A részedről egy ásítás) és még egy halott bandita. Hogy ezek semmiből sem tanulnak. Viszont már csak egy áll veled szembe, láthatóan remegő térdekkel. Könnyes szemmekkel rád néz és elüvölti magát.
-Ezt a társaimé’ te rohadék!- Majd feléd indul, de a remegő térdein elesik és mielőtt még elérne az egyik elszórt kardban landol. Hát lehet jobb lett volna, ha figyelmezteted őket.
A nő eközben oldalról figyelte a történteket és amint befejezted egy egyszerű, de finom anyagból készült rongyot nyújt feléd.
-Jobb lesz, ha ezzel tisztítod meg a kardod uram, ez a legkevesebb. Ha megköszönhetem bármivel a segítséged kérlek ne tartsd magadban.- Majd lesüti a szemét. –És kérnék tőled még valamit, bár ez már több, mint szemtelenség egy idegennel szemben, a húgomhoz indultam aki itt lakik valahol az erdőben egy régi házban, hálás lennék ha elkísérnél, mint magad is láthattad ez nem ép a legbiztonságosabb hely egy egyedül járó hölgynek. És biztos vagyok benne, hogy a húgom is nagyon hálás lenne neked. – Teszi még hozzá mosolyogva. |
|
