Sárkányok (Szerkesztett)
Közzétéve: Feb 11, 2018 21:44:31 GMT 1
Post by Raven on Feb 11, 2018 21:44:31 GMT 1
Sárkányok
Az idők hajnalán egyetlen értelmes faj élt a földön, többé-kevésbé békében egymással és a többi lénnyel, ezek voltak Tevreron büszke sárkányai. Majd ezután megjelentek az elfek és a törpök, akik nem szívesen osztoztak a békés ám hatalmas és hirtelen haragú sárkányokkal. Évszázadokig öldöstek egymást és a végén már az egykor békés sárkányok is csupán állatszámba mentek. Majd megjelentek az emberek és ez volt az a pont, ami végleg keresztet vetet a sárkányok hajdani birodalmára. Az emberek ugyanis magukkal hozták a módot, amivel ki irthatták volna sárkányokat. Az emberek nagyon jónak bizonyultak más fajok kiirtásában, ám amire a legnagyobb veszélyt jelentették azok a sárkányok voltak. Mikor a sárkányok rájöttek, hogy ezt a háborút már nem nyerhetik meg eltűntek Tevreronból.
Ám nem mentek messzire. Tevreron mellet található egy hatalmas sziget ködbe és párába burkolózva hajó még sosem érte a partját és azt mondják valami hatalmas és rejtélyes mágikus erő védelmezi a szigetet. Ez a sziget Vatanar a sárkányok szigete. A sárkányok ezen a szigeten építették fel régi birodalmukat és békében is élnek a sziget valamennyi lakójával, bár amennyire a krónikákból tudni lehet, más értelmes lény nem lakik rajtuk kívül a szigeten.
Bár az idősebb bölcsebb sárkányok, ha lehet, sosem hagyják el a szigetet, de nem is tesznek, semmit mikor a fiatalabb fajtársaik elindulnak, hogy felfedezik az emberek világát. Ezzel persze nem kis felhördülést keltve minden alkalommal. Hiszen az emberek elfek és törpök csak a nagy háborúra emlékeznek a sárkányokkal kapcsolatban. Meg az sem segíti a sárkányok megítélését, hogy minden sárkány egyszerűen oda van a szépségért ezért nem ritkán arany tárgyakat, díszeket a fiatalabb sárkányok leányokat rabolnak el a barlangjaikba. Nem azért hogy bántsák őket vagy romboljanak, velük egyszerűen csak szeretik gyűjteni a szép dolgokat. Így viszont nem ritkán kerülnek összetűzésbe Tevreron értelmes népeivel, aminek nem ritkán egyik fél halála a vége. Ráadásul az emberek között van egy szokás, miszerint büszkeség megölni egy sárkányt.
Az embereknek egyébkén minden joguk megvan gyűlölni a sárkányokat, mert nem sokkal azután, hogy a sárkányok elvonultak Tevreronból egy különlegesen erős sárkány. Pár száz társa kíséretével visszatért és el akarta foglalni az emberek területeit, az embereket rabszolgának szánta, majd mikor elbukott megesküdött, hogy visszatér és minden embernek a rabszolgaságnál is rosszabb sorsa lesz. És addig ég majd az egész világ ameddig Tevreron minden értelmes lénye a sárkányokon kívül el nem pusztul.
És bár a sárkányok általában gyorsan tanulnak nyelveket és általában beszélnek is a legtöbb Tevreroni nyelven, egyetlen sárkány sem beszélne senkivel, akit nem tisztel, még saját fajtásaikkal sem beszélnek, ha úgy érzik nem méltó erre.
Egyéb.
Mindegyik sárkány faj tojással szaporodik a legtöbben ezekre nagyon vigyáznak de vannak akik csak otthagyják a tengerfenéken vagy egy vulkán belsejében. Vagy más élőlényekre bízzák annak kikeltését.
Megszámlálhatatlanul sok sárkányfajta létezik, de nem mindet látni Tevreronon.
Minél idősebb egy sárkány annál nagyobbra megnő. Bár a legtöbbjüknek azért van egy maximális mérete.
Szinte minden faj repül és tüzet okád.
A sárkányok lopott kincseiktől nagyon nagyon nehezen válnak meg, ezért akár több száz évet is egy helyen töltenek, hogy ne keljen ezeket hátra hagyniuk.
Ha a sárkány „kincse” egy ember előfordulhat, hogy össze barátkozzon a sárkánnyal.
De a sárkány akkor sem viszi haza, mert az Ő „kincse”. (Az nem számít, ha megöregszik és meghal közben, mert a sárkányok szívesen nézik végig ezt a folyamatot, lévén az ő életük sokkal hosszabb a legtöbb intelligens lényénél.)
A sárkányok bukása és a háború
A több száz évig tartó kemény küzdelmek a tündékkel és a törpékkel ugyan kimerítették a sárkányokat, de sikerült megtartaniuk a nagyjábóli egyenlőséget ellenfeleikkel. A tündék fegyverei és mágiája ellen ott volt a saját mágiájuk, amit használhattak a törpök ellen pedig a különösen agresszív fajok, mint a tűz ás láva sárkányok remekül felvették a versenyt. Ugyan mindig hatalmas veszteségeket szenvedtek, de valahogy sikerült elérniük a végső győzelmeket. Így egy elég ironikus egyensúly helyzet állt fent a három faj között. Mivel a tündék sem szerették a törpöket és fordítva, így nagyon az átmeneti békék sem működtek. Voltak ugyan próbálkozások. Egy ilyen alkalmával majdnem sikerült is megtisztítaniuk egy teljes hegységet a sárkányoktól, azonban amikor már már magukénak érezhették a győzelmet akkor, először a nagy háborúban, de nem utoljára, több száz meny sárkány csatlakozott a többiekhez. A menysárkányok eddig csak szemlélők voltak és nem igazán vettek részt a háborúban, különösen így nem, de akkor megindultak a törpök ellen egy fiatal Napsárkány (Aranysárkány) vezetésével. A tündék és a törpök nem tudtak felkészülni arra a pusztításra, amit a leghatalmasabb sárkányok végeztek. A teljes szövetséget megsemmisítették. A Nap sárkány akit ezután csak La-nak azaz napnak neveztek kihirdette ezt a legnagyobb győzelemnek. Ezután a sárkányok joggal hiték, hogy többet nem kell tartaniuk a tündék és törpök szövetségétől, sőt még a háborút is maguknak érezhették egy darabig. Aztán a legerősebb törp hadsereg megindult a sárkányok hegyéhez hogy megboszúlja a szövetséget, a tündék ugyan nem akartak még egy összecsapást kockáztatni a menysárkányok ellen, de a törpök ezúttal önmaguk is komoly ellenfél voltak, ami technikát bevethettek mind bevetették, de a menysárkányok La vezetésével még sokkal erősebb volt. A kisebb sárkányok azonban a győzelem ellenére is elégtételt követeltek és La végül belement, hogy a menysárkányokkal támogatják őket és elpusztítják a törp fővárost. A 300 menysárkányból 63 veszett oda, míg a kisebb sárkányok több mint ezer példányt vesztettek. Ez volt ahogy La később említette „a legborzasztóbb győzelem a háborúban”. Ezután La nem vett többet részt a háborúban, amiben „senki sem fog nyerni” és több menysárkány végleg vele tartott. Akkor még sehol sem voltak az emberek így több száz évig ismét nem lehetett egy csatában, egy két menysárkánynál többet látni.
Majd megjelentek az emberek és a csapás ami velük érkezett. Az emberek sárkányölői, akiket arra képeztek hogyan ölhetnek sárkányokat. Mágiát használtak, hogy áthatoljanak a sárkányok páncélján és ugyancsak mágiát, hogy a sárkányok tüze ne érje el őket. A háború egy két év alatt megfordult. A sárkányok La-hoz fordultak, könyörögtek neki hogy újra hívja össze a meny sárkányokat és csapjanak le az emberekre, de La nem volt hajlandó erre helyette azt javasolta keressenek maguknak egy másik helyet, amin élhetnek. Több sárkány elfogadta az ajánlatát akik nem azok tovább fojtatták a háborút, további 70 évig míg elvesztették. De az emberek nem nyugodhattak sokáig.
A sziget felől hatalmas sárkányok keltek át ismét Tevreronra, ezúttal úgy tűnt nem háborút akarnak vívni, hanem mindent el akarnak pusztítani. Az embereket akiket életben hagytak játékszerként, vagy rabszolgaként kezelték élvezték a rettegésük. Majd megkezdték a rohamot az emberek ellen. A vezetőjük egy hatalmas menysárkány volt egy Fekete óriás Faataumaoi a pusztító. Az első fekete sárkány aki élt a háborúban a teljes mágiájával és erre biztatta a mellette álló menysárkányokat is. Ő és a követői több ezer várost tettek a földel egyenlővé mielőtt az utolsó csatában a Pusztító ki nem állt és csatát nem vesztet egy emberi lovag ellen. Mielőtt azonban eltűnt volna megesküdött, hogy még visszatér, elpusztítja Tevreront, lángokba borítja ameddig ember-lények talpa éri és elhozza a következő kort a sárkányoknak.
Fajok:
Meny sárkányok
Ide tartoznak a Nap (arany), Hold (ezüst, fehér), és Fekete sárkányok. Mind birtokolnak mágiát, de nem ez teszi őket különlegessé. Ők képesek hatalmukat a fátyol túloldaláról nyerni, így nem gyengülnek el használata közben. Sok Menysárkány nem kincseket gyűjt, hanem inkább tudást. A legtöbben nem rajonganak az indokolatlan vérontásért, ezért kerülték a háborút is olyan sokáig és olyan sokszor, de nagy hatalmuk miatt félelmetes ellenfelek.
Nap sárkányok: Fényes aranyszín pikkelyeik az egész testüket beborítják és azt mondják, a harcban olyan velük harcolni, mintha a nappal magával harcolna az ember. A menyből nyert hatalmuk felforrósítja a testüket miközben mágiát használnak, ezért a velük harcoló lovagok valóban úgy érezhették mintha csak a nappal küzdenének. A lángjuk nem vörös színű, mint a legtöbb sárkánynak, hanem fehéres arany színű és sokkal forróbb is mint az alacsonyabb rangú sárkányokéi. Mint a meny sárkányok általában ők is szívesen gyűjtenek tudást, azonban a többiekkel ellentétben ők ezt készséggel meg is osztják másokkal. Természetesen csak azzal akit erre méltónak találnak.
Hold sárkányok: A fehér vagy ezüst színű hold sárkányok állítólag képesek visszahozni az elhullottak lelkeit a túlvilágról, illetve ezekből merítik mágiájukat is. Az ő lángjuk is, akár csak az Nap sárkányoké, sokkal forróbb a többi sárkányénál. Ők a legkevésbé büszke sárkányok, habár a második leghatalmasabbaknak számítanak. Értékelik ugyan a tudást de nem gyűjtögetik őket olyan mániákusan, mint arany testvéreik, inkább a világító dolgok nyűgözik le őket, különleges kövek, rovarok, és egyéb élőlények és tárgyak, amik fényt árasztanak magukból. Mindegyik Holdsárkány leghőbb vágya, hogy egyszer birtokolhassa a holdat és a csillagokat.
Fekete sárkányok: A fekete sárkányok a menysárkányok kirekesztettjei, mondhatnánk. Habár ez nincsen egészen így, mégis tény, hogy a kegyetlen, gyakran erőszakos és harcias fekete sárkányokkal nem szívesen osztozik a többi menysárkány. A fekete sárkányok a hatalmat élvezik, ezért általában intelligens lényeket gyűjtenek, hogy azokon kiélhessék hatalomvágyukat. Akár a többi menysárkány ők is képesek a fátylon túlról energiát szerezni. Sőt akár átkelni is képesek rajta és mivel a többiekkel ellentétben őket nem különösképpen izgatják tetetik következményei, ha valami uralásáról van szó, ezért előszeretettel használják mágiájukat, amivel képesek a fátylon túlról visszahozni a holtakat és irányítani azokat. Ezért különösen veszélyes ellenfelek. Szerencsére a sárkány ölők szinte mindet kiirtották már.
Bölcs sárkányok.
Idetartoznak az éjsárkányok, és a föld sárkányok akik különösen hosszú életűek, ha ezt az istenőjük megengedi nekik.
Az éjsárkányok békés faj. Egymással és a többi sárkány fajjal is békében élnek, az emberi lényeket azonban amennyire csak módjukban áll kerülik. Nem gyakran hagyják el a szigetet, így nem túl gyakori látvány Tevreron az éjsárkány. Ez a gyönyörű faj egyébként is csupán éjszaka repül, amikor bámulatos pikkelyei elrejtik őt szem elől.
Az éjsárkányok úgy vélik, hogy meghalt társaik csillagokként ragyognak tovább az éjszakai égen, ezért ha elveszítenek valaki fontosat, a szigeten található foszforeszkáló kő törmelékben hemperegnek, ameddig legalább egy szilánk elég mélyen beléjük nem fúródik ahhoz, hogy többé ne mozdulhasson ki a bőrükből. Ezek a kavicsok ragyognak a szárnyaikon, amikor már elég idősek. Szerintük nem csak a sárkányok, de minden más élőlény is az égben talál örök életre halála után, de csak a legjobb legbölcsebb létformák ragyognak igazán fényesen.
Föld sárkányok:A fiatal földsárkányok, akár a többi elementáris sárkány, szeszélyesek és agresszívak, de ahogy öregszenek fokozatosan lenyugodnak. A földsárkányok egész életükben nőnek és nem tudni van-e a testüknek maximális mérete. Habár minél nagyobbak annál kevesebbet mozognak, így egy bizonyos méret után már szinte csak alszanak, ilyenkor pedig a növekedésük is lelassul. A testük pedig elkezd a környezetükhöz azonosulni, nem ritka, hogy különböző növények kezdenek nőni rajtuk majd, ha elég nagyok lesznek és már elég sokat alszanak akkor kisebb állatok is elkezdenek megtelepedni a hátukon. A legnagyobb példány Vataranon él és egymaga akkora, mint egy egész hegység szinte az egész szigetet kitölti, de már több mint 800 éve nem ébredt fel egyszer sem. A többi sárkány úgy gondolja, ha egyszer felébred akkor jön el a világ vége.
Égen élő sárkányok:
Ide tartoznak a sivatagokat kedvelő szélszállók és a kizárólag magas hegységeket lakó Svöltők.
A szélszállók akár két hetet is képesek repülni megállás nélkül, mivel hatalmas szárnyaikkal nincs szükségük nagy erőbefektetésre egyszerűen csak vitorláznak a levegőben. Még aludni enni és inni is képesek vitorlázás közben. Bár ez utóbbira nem is igazán van szükségük, a szél szállók a forró homokos síkságokhoz szoktak, ezért akár egy-, másfél hétig is képesek víz nélkül bírni.
Szélszállók:Tevreronban két három fős családokban élnek, nem ritkán a sivatagot lakó emberi törzsek társaságában. Mivel a sivatagban kevés a nagyobb hátas állat a sárkányok pedig védelmet is nyújtanak a sivatagi emberek mindent megtesznek, hogy a szélszállókat magukhoz édesgessék. A sivatagi népek sámánjai pedig majd mindig sikerrel is járnak. Mivel a szélszállók nem bírnak ellenállni a sónak, amit a sámánok használnak a szertartásaik során.
A szélszállók a legmelegebb, leghomokosabb sivatagokban élnek, amit a legtöbb sárkány nem igazán kedvel, így saját fajtársain kívül nem igazán találkozik más sárkányokkal. A Tevreronon élő kis létszámú családok kedvelik a sivatagi népeket szívesen csatlakoznak is hozzájuk. A testfelépítésük nagyon törékeny, nem sok esélyük van egy másik sárkány ellen, ezért szinte még az éjsárkányoknál is békésebb fajta, ha fenyegetve érzi magát a földre ereszkedik és a homokra préseli magát addig a földön marad ameddig a fenyegetés el nem múlik még, ha be is temeti közben a homok. Ez egyébként sem zavarja őket hiszen a szélszállók ha a földön alszanak akkor is a homok alá temetkezve teszik.
Süvöltők: Akár csak az előzőekben leírt sárkányok a süvöltők is kiváló repülők, sőt a legkiválóbbak, bár náluk a kiválóság rovására megy a kitartás. A szél szállókkal szemben a süvöltők nem képesek hetekig folyamatosan repülni, viszont kétség kívül ők repülnek a leggyorsabban és legügyesebben. Kis testük, könnyű csontjaik és hatalmas szárnyaik vannak hosszú farkukkal tökéletesen képesek irányítani a mozgásukat a levegőben, onnan vadásznak és isznak csupán piheni és aludni szálnak le, de olyankor is mindig magas sziklákra. A süvöltők a magas hegységeket kedvelik, ahol sok csúcsot és hasadékot találnak, ahol pihenhetnek. Ugyanis a sík vidékről egyszerűen nem képesek többet segítség nélkül felszállni.
A nevüket is rendkívüli repülési képességeik után kapták, ez a faj ugyanis képes olyan sebességgel repülni, hogy emberileg képtelenség követni a mozgását, csupán a szárnyaik hangját hallani ami süvöltő, suttogó hangokat halat repülés közben.
Elementáris sárkányok:
Ide tartoznak a tűz, láva és jégsárkányok, akik bizonyos szinten képesek manipulálni saját elemeiket. A legtöbb ilyen sárkány szeszélyes, kiszámíthatatlan és veszélyes, jobb tőlük távol maradni.
Jég sárkány: Jégsárkány csak a leghidegebb vidékeken található, így a sárkányok szigetén és Tevreronon is csupán néhány helyen látható. Általában a hideg hegycsúcsokon élnek, de ha elég kegyetlen és hideg a tél előfordul, hogy lemerészkednek a hegyeikből. Különös aura veszi körül őket ami miatt a többi sárkány, nem igazán kedveli, ám majd mindegyik tiszteli őket. Talán az egyetlen sárkány faj, amely nem kedveli a meleget, sem pedig a nagyobb álló vagy folyó vizeket.
Amikor csak lehet, a jégsárkányok kerülik a saját testüknél magasabb hőmérsékletű lényeket. Hogy akkor mivel táplálkoznak ez a legbölcsebb mesterek előtt is rejtély. Így viszont nem fordult még elő-legalábbis a feljegyzésekben nincs semmi nyoma- annak, hogy egy jégsárkány emberekkel kommunikált volna. Más sárkányokkal is ritkán beszélnek, de általában saját fajtársaiktól is mesze élnek, a legtöbbször magányosan, egyedül a saját hegycsúcsukon.
Nem harcias fajta, de magányosan szeret élni, ha nem kötődik a lakhelyéhez és van lehetősége tovább állni elkerüli a konfliktust, ha kötődik a helyhez, vagy nincs lehetősége tovább állni, megharcol érte. A jégsárkányok kemény ellenfelek tudnak leni.
Láva sárkány: A lávasárkányok kedvelt élőhelye a vulkánok kráterei, vannak akik akár egy életet is leélnek egy ilyenben, de azért a legtöbben kalandvágyóbbak ennél. Mivel a vulkánok száma erősen korlátozott ezért a láva sárkányok Tevreronon ugyanolyan gyakoriak mint a saját szigetükön. Amíg kényelmesen élnek a saját kis kráterükben nagyon jól el vannak, de ha valaki, vagy valami felbosszantja őket ugyan olyan pusztítást képesek végezni mint kedvelt vulkánjaik.
Bőrüket izzó láva fedi, ami sosem szilárdul meg rajtuk teljesen rendkívül magas testhőmérsékletük miatt. Kiterjesztet szárnyuk hártyáján keresztül jól láthatóak a szárnyban végig futó erek, amik szintén izzanak, mintha a sárkányban vér helyet is láva futna. Nem kerülik a többi sárkányt, de a forróságukat igazából csak a tűzsárkányok képesek elviselni. Őket kedvelik is, és elő is fordul, hogy egymással is párosodnak az így nemzet utód viszont nem lesz képes újabb utódot nemzeni. Az ős sárkányokat tisztelik és tanácsaikat igyekeznek megfogadni, bár hirtelen természetük miatt nem mindig jut eszükbe időben ez mi is volt. A többi sárkány fajról pedig igazából nem igazán vesznek tudomást.
A lávasárkányok nem túl büszke faj, így nem ritkán előfordul, hogy emberekkel is beszédbe elegyedik, bár ez nem jelenti azt, hogy az ember erről be is tud számolni, mert rendkívül hamar képesek megsértődni akár a legjelentéktelenebb apróságon is. Ebben az esetben pedig azonnal elpusztítják azt aki, vagy ami megsértette őket, eközben pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a környezetükre mért pusztítást.
Általában egy sárkány él egy kráterben, de előfordul, hogy fiatalok akár ketten hárman is együtt élnek. Ilyenkor kedvelnek egymással összebújni és ezzel még magasabban tartani a testhőmérsékletüket. Valójában szeretnek egymással együtt élni, csak akkor költöznek külön amikor méretük miatt már mindenképpen erre kényszerülnek.
Tűz sárkány: A tűz sárkányok bőre általában fekete, vörös árnyalatokban játszik. Pikkelyeik fényesek és üvegszerűek, de ugyanakkor rendkívül kemények és élesek. Egész testüket olyan olajszerű anyaggal kenik be, amit egy szempillantás alatt képesek lángba borítani. Ezt az olajszerű anyagot ők maguk választják ki egy különleges mirigy segítségével, ami egyedül a tűz sárkányokban található meg. Akárcsak a vörös sárkányok ők is oda vannak az arany holmikért, amiket előbbitől éltérően nem hegyi, hanem a földszinten található természetes barlangokban raktároznak el. A fiatal tűz sárkányok rendkívül nagy kalandozók, ezért viszonylag gyakran láthatók Tevreronon.
Ha megsérülnek legkönnyebben meleg helyekken gyógyulnak ezért olyankor gyakran keresnek fel vulkánokat és innen származik szoros barátságuk a vulkánokat lakó láva sárkányokkal. Lsd. fent.
Vörös sárkányok: nem rokonai, sem tűz, sem a láva sárkányoknak. Pikkelyeik fényes karmazsin vagy borvörös színűek. Előfordul olykor olykor egy egy mintás példány, de legtöbbször egyszínűek.
Hirtelen haragúak, de miután kitombolták magukat ismét békések lesznek. Tevreron legnagyobb aranygyűjtői. A vörös sárkány málhaszám rabolják az aranyat, mert úgy gondolják, ha eleget fetrengenek bene akkor ők maguk is arany sárkánya változnak. Persze ez lehetetlen, hiszen az egy teljesen másik faj. Viszont a gyűjtő szenvedélyük miatt a vörös sárkányok elég veszélyesek tudnak leni az emberi lények városaira. Ugyanakkor barlangjaik is tucatszám vonzzák a pénzéhes kalandorokat.
Kék sárkányok: Bár a kék sárkányok szintén nem a béketűrésükről híresek, a vörös sárkányoknál jóval türelmesebbek. Nagy gyűjtögetők, de nem igazán élnek Tevreronon és inkább a színes ékövek érdeklik őket nem pedig az arany. A vörös sárkányhoz hasonlóan természetes üregekben laknak, amit a kincseikkel töltenek fel, amibe szívesen hemperegnek, de csupán élvezetből.
A hajókra is veszélyesek, mivel nagyon kedvelik a nyílt vizeket és a halat. A hajókat pedig egész égszerűen vagy veszély forrásnak, vagy konkurenciának veszik.
Színük általában zafír kék, pikkjeik fényesek, szárnyukat bőrlebernyeg fedi. A szemük a testüknél általában valamivel világosabb kék. Ritkán előfordulnak mintás példányok, de többnyire egyszínűek.
Kis sárkányok:
Ők inkább a fauna részei, mint értelmes fajok, vagy legalább is a legtöbb Tevreroni tudós szerint, de nem igazán vannak erről pontos feljegyzések, mert a legtöbbjük nem könnyen megközelíthető, ami mg igen az köztudottan háziasítható.
Aulelei: Az Aulelei egy igen ritka és aranyos sárkány faj. Valójában, bár sárkányoktól való származása kétségtelen, egyes krónikaírók mégis váltig állítják, hogy nem sárkányok. Kétségeik érthetőek hiszen a többi sárkánnyal ellentétben a Aulelei testét tollszerűen fejlődött pikkelyek fedik amitől kinézetük aranyossá, tapintásuk pedig meglehetőst selymessé válik. Természetük is nagyban eltér rokonaiktól, ez a fajta meglehetősen kedveli a természet közeli népeket, elsősorban a még ma is ilyen irányban élő elfeket. Ugyanakkor nem tudunk róla, hogy tudnának beszélni. Természetük barátságos, hangjuk a kutyákéra emlékeztet, azonban énekük amelyet párjuknak, vagy választott gazdájuknak énekelnek, a leggyönyörűségesebb madárdallal is felveszi a versenyt. Általában tiszta vizű lápokban, erdei tavacskák környéken élnek. Konfrontáció hatására általában elmenekülnek. Legfőbb táplálékuk rovarok, főleg szitakötők és pillangók.
Tündér sárkányok: A Fa’ataulaitu. Ezek az apró sárkányok kizárólag a legsűrűbb legsötétebb úgynevezett tündér erdőkben, tündérek közvetlen közelében élnek. Míg testük a hagyományos sárkányokéhoz hasonlatos, a szárnyuk a rovarok hártyás szárnyára emlékeztet. Legtöbbször általában valamiféle lepke szárnyaira hasonlítanak. Azok a varázslók akik kísérleteikhez tündéreket akarnak gyűjteni mindig őrülnek nekik, mert a tündérektől éltérően a tündér sárkányokat nem csak a nyílt szívűek, és az ártatlanok látják, hanem bárki akinek van szeme hozzá és elég kitartóan keresi. Ugyanakkor ahol él tündér sárkány, ott kell leni tündérnek is és fordítva. Hangjukat nincs olyan ember aki hallotta volna, ugyanakkor azok az emberek akik hallják a tündéreket arról számoltak be, hogy a tündérek elmondása szerint ők hallják a ezeknek a sárkányoknak a hangját. Így elképzelhető, hogy a tündérsárkányok valójában csak a tündérekkel beszélnek.
Lé ává: A Lé ávák Tevreron és a sárkány sziget legelvetemültebb sárkányai. Rosszindulatuk és pusztítási vágyuk nem ismer határokat. Kis méretük ellenére is rengeteg kárt tudnak okozni, hiszen általában kisebb nagyobb tömegekben élnek együtt. Az sem ritka, hogy ez a rosszindulat raj más rosszindulatú fajokhoz csatlakozzon, mint például az orkokhoz. Ezek az apró lények folyamatosan valami gonosz kacajszerű hangot hallatnak, míg beszélni szinte sosem szoktak és többen közülük nem is veszi a fáradságot, hogy elsajátítsák más intelligens népek nyelveit. Kivételek talán azok a csoportok akik okokhoz csatlakoznak és megtanulják az ő nyelvüket.
Testük érintése forró és több mérgező tüske is borítja a bőrüket, tűz helyet pedig kis láva gömböket köpködnek mindenfelé amelyek ezután felrobbannak és nem kis pusztítását végeznek a környezetükkel. És bár egy sárkány nem tehet nagy kárt, ahogy fentebb említettem ez a felettébb gonosz kis dög sosem él egyedül. És még örülhet az ember ha csak velük találkozik és nem az őket kísérő egyéb ocsmány fajokkal.