Kán
Írónövendék
the only hting i care less about than the opinion of others is my own opinion
Posts: 221
Utoljára online: Nov 6, 2020 16:54:01 GMT 1
Apr 12, 2016 18:00:52 GMT 1
|
Post by Kán on Jan 14, 2018 19:20:45 GMT 1
Gerdar Hemmertsson Már a távolból is ilyesztő volt a vihar, még egy olyan vén tengeri medvének is mint Gerdar. A tenger csak úgy tombolt, mintha valki most ölte volna meg legkedvesebb szerettét. A szél csak úgy süvített. A hajó tadjából egy-két elgégedetlen káromkodást lehetett hallani mindekori utitársától. Hajója, Tanja, nyikorgással jelezte nemtetszését a rosz idő, és tulajdonosa felé. Túl nagy zsákmány volt a szigeten, túl nagy, hogy holmi vihar visszatartsa. Mikor elérte a vihar legkeményebb részét a kormány hirtelen feladta a szolgálatott, eltört a kormánylapát. A hajó vadúl sodródott a vihar eszeveszett táncában. Gerdán, minden erejével megpróbálta irányban tartani a hajót, mígnem egy nagyobb hullám, majdnem felborította a hajó, és egyetlen utasát sikerült hozzávágnia a falhoz, fejjel előre. Gerdán egyből elájúlt. A szél zúgására ébredt. A hajó kissé oldalra fordulva fogadta gazdáját. Mint kiderlüt Tanja, az irányító segítsége nélkül is elérte a sziget partját. A hajó belülről egy káosz volt. Minde össze vissza hevert a földön. A tadból továbbra is hangos káromkodás hallatszik. Mikór Gerdán felál és kinéz az ablakon egy pálmafás partott lát, és egy naggyobb bungalówt a távolban. Mikor a halász kilép a hajóból tisztán látja, hogy az kisodródott a partra, egyedül semmiféleképen nem fogja megmozdítani. Visszamegy és összepakol. A tadból továbra is kiáltás halatszik. Ha lemegy, akkor kedves utitársát fogja látni beszorulva egy doboz és saját medencéje alá. Ha úgy dönt, hogy nem segít valószínüleg nem fog meghalni a szirén de biztos nem lesz segítőkész állapotban mikor legközelebb beszélnek. Ezután az öreg elindul a távolban látott bungalów felé. Közelebb érve láthatja a vendégtáblát: Kék Osztriga Bár. Az épület telyesen üres. Csupán, egy furcsa kinézetű ember üll az egyik szélső asztalnál, kezében egy pohár itallal. OCC: kérem, leírni hogy mit viszel magaddal! Night Már a szigeten volt mikor elkezdődött az egész. Egy ilyen istenhátamögötti szigeten senki nem keresné, ez volt az alap ötlet. Hát bejött. Telyesen egyedül volt mikor a vohar elkezdödött. Nem tellet bele sok időbe, hogy a városon eluralkodjon a káosz, így Nigth (és kiss állatkertje) a lehető leggyorsabban elhagyta a várost. Egy kis tengerparti kocsmában talált menedéket. A tulaj már halott volt mire odaért. Nem lehetett megéllapítani, hogy ember vagy szellem végzet vele, de egy biztos: a telyes kocsma az övé volt inne. A vihar 3. hetén, miközben egy pohár italt iszogatott hirtelen egy furcsa öltözetű öregember nyitott be kis hadiszállására.
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 8, 2019 8:43:49 GMT 1
Aug 12, 2016 11:38:23 GMT 1
|
Post by Kristóf on Jan 17, 2018 18:44:28 GMT 1
A minden izmom megfeszült, ahogy próbálta egyenesben tartani a hajó kormányt. Szegény Tanja csak úgy ugrált a hullámokon. Az a vén szuka. Az az öreg kurva. Tombol és csapkod. Dobálja a drága és egyetlen hajómat. Mint ha csak egy rongy darab lenne amit kint hagyott valaki a hurrikán idején a ruha szárító kötélen. De legyen bármilyen kegyetlen ez a vihar, nem fog megállítani. A rohadt vihar, az rohadt vihar. Vagy 20 éve nem láttam ilyen heves vihart. És az egészen még a halk elhaló „Bassza meg” és a „Kurva életbe” kiáltások is zavaróak. Ezek is a tatból szállnak fel a rohadt szellemtől. Legalább hasznossá tehetné magát. Majd dobbantók kettőt vasalt talpú csizmámmal a fedélzeten.
- KUSS LEGYEN!
Ez a kibaszott vihar nem tart vissza engem . Még ha sírva könyörögne érte a hajóm akkor sem. Hiába Tanja a neve, ő még se az én kis lányom. Azt elvette tőlem ez a rohadt szipirtyó. Ha az igazi Tanja lenne. Ha tényleg az lenne akkor nem kellene oda mennem. Nem kellene mind ezt végig járnom. Nem végzel velem, te kibaszott dög. Eljuttok oda és megszerzem azt. Utolsó éber és józan gondolatom is csak ez volt.
Miközben zavaros és fáradt elmével feküdtem a hajó fedélzetén álmot láttam. Nem tudom, hogy jelenés-e, üzenet vagy csak meggyötört és szomorú lelkem egyik segély kiáltása volt, de amit láttam az szörnyű volt. Lányomat láttam amint egy fertelmes, sok karú, hal szerű lény kinyúl érte a vízből. Ezüstős, pikkelyes testén a Hold fénye járt táncot. Egyszerre volt gyönyörű és undorító a lény. A lányom és a lény között lefolyó beszélgetést nem hallottam, pedig szinte ott voltam mellettük. Ott voltam, de nem a víz felett, hanem a víz alatt. Nem tudtam feljönni a vékony víztükör alól. Ütöttem, vertem, kapálóztam, rúgtam és minden mást is tettem, hogy kiszabaduljak, de mind hiába és szemtanúja lettem, ahogy lányom sírva térdre esik, majd ahogy a szörnyeteg a nyakára helyezi a kezét és egy gyors mozdulattal kitekeri a kicsi nyakát. Majd pedig magával rántja a mélységbe és engem meg kivet a tenger. Mintha csak egy használt zsebkendő lennék, úgy vettet ki.
Ez volt az utolsó amire emlékszem abból a szörnyű rémképből. Ezután keltem fel. A víz teljesen kivert. Egyedül csak a szél apró zúgása rántott vissza a valóság mezsgyéjére. Kikötöttünk. Nos nem ez rá a legjobb szó, de legalább fedi a valóságot. A hajó megdőlt. Kissé a jobbjára fordult és valószínűleg úgy fekszik vagy egy szikla vagy a homokos part ölelésében. Ezt a rendetlenséget meg összetakarítani legalább egy hét lesz ha nem több. Nehéz és mély sóhajjal vettettem magam bele, hogy végig nézzem a hajót a fedélzettől a hajó legalsó szintjéig. Ez több lesz mint egy hét így elnézve. A kissé bánatos gondolatból csak egy doboz és a medencéje közé szorult ideges szirén látványa zökkentet ki. Öröm volt látni ahogy szenved ott és próbál kikecmeregni. Szitkai pedig csak még édesebbé tették az egészet.
- Hmmmpp…Mi az nem tudsz önerőből megszabadulni egy doboztól? Szánalmas.
Majd pedig a kedvesség és a gyengédség legcsekélyebb nyoma nélkül, erőszakosan, a fertelem érzéseivel nem törődve kiszedem onnan. Először a medencét rakom a helyére, majd pedig a dobozt, majd pedig a lényt vágom bele a medencébe.
- Ha vissza értem megtöltöm. Most pedig légy jó és próbálj meg rendet rakni itt. Én megnézem mi van itt a szigeten.
Mielőtt még elindulnék megnézni magamnak azt, hogy milyen helyre keveredtem, magamhoz veszek két darab horgot, egyet ami obszidiánból készült és egyet amit ezüsttel vontak be. Ezeket elrejtem a eső kabátom két zsebében, majd pedig megindulok megnézni mi van a környéken. Persze előtte még elrakom a saját kis költő pénzem. Sose lehet tudni mikor kell valakit lefizetni. Szerencsére a bosszú hadjárat és a tengeri legendák ki irtása és a halászat jól kiegészítik egymást. Szerinted honnan van pénzem üzemanyagra?
Emlékszem, hogy a hajó híd fedélzetéről láttam egy bungalót a parton. Nézzük meg azt először. Ha nincs ott senki, talán jó lesz az egyenlőre mint szállás. Bármennyire is szeretem Tanját nem szeretek oldalasan aludni.
Mikor elértem a kis épületet kiderült róla, hogy egy kocsma vagy legalábbis ahhoz hasonló létesítmény. Kék Osztriga…Komolyan? Egy buzi bár? Ha bent latexes rendőrök lesznek én inkább vízbe fojtom magam. Bár az erkélyen ülő alak látványa kicsit megnyugtat és egy másik fajta nyugtalanságot erősít bennem. Utálom az ilyen furcsa magukban iszogató embereket. Rejtélyesség látszatát akarják kelteni és van is mit rejtegetniük. Körül öleli őket az a fura misztikum. De nem tulajdonítok neki túl nagy jelentőséget. Bent csak vannak mások. Remélem. Az ajtó lassan kinyílik és senki. Komolyan ilyen rosszul menne az üzlet? Vissza lépek kicsit az ajtóból
- Nyitva vannak maguk egyáltalán? – Szólok oda a misztikus alaknak.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Jan 20, 2018 23:43:41 GMT 1
Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez a sziget ennyire a világ vége. Ok, ezért jöttem ide. Itt nem keresne senki. Mert hát lássuk be, itt egyébként sincsen semmi. Legalábbis, ezt gondoltam még a vihar előtt. Nagyon közel álltam a végső unalomhoz. (Ha leülsz egy sellőt goh-ra tanítani az már a vég. Egyébként meglepően gyorsan megértette. És ellene legalább tudtam nyerni is.) Aztán jött a vihar, a szellemek hatalmas káoszt csináltak, ezért jobbnak éreztem lelépni a „városból”. Persze ebben a káoszban a kikötőnél messzebb nem is nagyon tudtam volna eljutni. Az egyik kocsma a parton állt „Kék osztriga”. Nem hinném hogy a név itt ugyanazt jelentené, mint manhattanben. Ez mégsem egy nagy város, nem hinném hogy a helyi meleg kommuniti, 30 ember fölé nyúlna. És egyébként is teljesen mindegy. A kocsmában nem sok embert találok, hárman fekszenek a földön és a kiabálásra sem felel senki.
-Halottak.- Állapítja meg Gow tévedhetetlenül. Jah, én is rájöttem hogy a pasi a széken, aki az asztalon hasal és közben a plafont bámulja, valószínűleg nem a fényeket ellenőrzi épen. A pult mögött pedig a tulajt is megtalálom. Neki is túl késő lenne már segítséget hívni.
-Gow! A zár még működik? -Tudja a tököm- Ilyenkor meg tudnám nyúzni. -Megnézem- Hallom, majd az apró szárnyak neszét is, ahogy a tündér elrepül felettem.-Működik- feleli. -Köszönöm Tilinkó! -Hiperaktív csillám szúnyog- Morogja felénk a vén varangy. Miközben az egyik hullát méregeti.- Ezt felvághatnád.- Szól utánam miközben a hátsó helységek felé indulok körülnézni.
-Vágd fel magad! Te is nagy segítség voltál. -Ne sértődj már meg Ye. Innen nézve finom mája lehet.- Pfúj. tudom, a szellemek meg az egyéni étrendjük, de akkor is.
-Vágd fel magadnak, vagy várj meg.- És ezzel eltűnök előle a hátsó szobába. Csak a tündér követ. Ezek is üresek. Jóformán, igyekszem egy kis pénzt össze szedni a kasszából és az irodából. Remélhetőleg találok valamennyit. És igen a kasza nincs túl nyomva, de egy széfet találok az irodában, persze zárva. Most meglátjuk mennyit tanultam az amerikai lakótársamtól. Ő azt mondta bármilyen zárat fel tudd törni, habár ez a széf az én tudásom valószínűleg túl haladja, hacsak nincs felírva valahova a kód. Ez ráér.
De találok valamit az irodában amit egy ilyen helyen sosem vártam volna. Úgy tűnik a tulaj nagy rajongója a cápáknak, mert egy majd 3 négyzetméteres akvárium fekszik a falnál. Illetve bocsánat, gyakorlatilag ez a fal, ha figyelmesen nézi az ember a hátsó falnál felül ahol a díszkorallok véget érnek még látszik egy darab az italos polcból.
-Az anyja. Azt hiszem Teá-nak találtunk új helyet. – A tündérre nézek.- Már ha kihalásszuk belőle a két cápát. Merthogy a hatalmas tartályban úszó két kisebb cápa volt az egyetlen élő dolog a kocsmában. Jah, igen, meg mi. Ahogy visszaértünk Gow a kinézet hulla fölötti széken ült keresztbe tett lábbal és pipázott. A test persze érintetlen volt. A vén dög nem nagyon szereti kivenni a részét a munkából. Én pedig utálok két kézzel egy hullában turkálni, főleg a kardommal, vagy az új hosszúságú tű késekkel amik ráadásul jó eséllyel bele is törnek az emberi testbe. De erre nem is volt szükségem, mert valaki figyelmesen egy elég szép darab bicskát állított a mellettünk álló asztalba. Azzal nem is volt olyan nehéz felvágni a hullát és még bele sem tört.
-A többi a te dolgod mondom a békának és le lépek a pulthoz valaki ottfelejtett wiskije mellé. Nem szoktam sokat inni és most különösen nem fogok. De ha már itt van. Azért mielőtt a többi hullát kiosztottuk volna, annak aki ezt szereti (vannak egy páran), elmondtam azért egy imát értük. Ok nem a saját hitükön, de egyébként is, inkább saját magam miatt mondtam el. Mégis csak a temetés lett volna a helyes lépés. De remélhetőleg Budha majd megbocsátja ezt nekem.
Gow be is falta a férfi máját, akit kinézet és még egyet le stoppolt magának. Még jó, hogy ő mást nem eszik meg a testekből. Tea annyira nem örült, hogy készen kapja a kaját (nem fojthatja vízbe), de azért megbarátkozott a helyzettel. Még a tengerparton ette meg mielőtt felvittem volna, hogy megcsodálja a helyét. Említettem neki hogy ki kéne halászni a cápákat, de azt mondták nem zavarják. És különben is, jól esik neki a társasság, ami nem beszél folyton. Nem tudom hogy rám értette-e, vagy Tilinkóra, aki egyébként eközben a lehető legmesszebb igyekezett eltűnni. Ő meg pont, hogy nem viseli jól a többiek étkezési szokásait. A temető kutya ezúttal annyira közzel jött mint előtte még soha. És bár az elején még rám vicsorgott miután neki állt enni egy futó érintést is megengedett. Úgyhogy elárultam neki az új nevét is. Nem úgy tűnt mintha ellenezné. A végén még barátok leszünk Levy-al.
Ez három hete volt. Azóta elég kényelmesen berendezkedtünk. És kitakarítottuk a helyet. Amiben valami furcsa csoda folytán még Gow is besegített. Ép egy ital és az opium pipám segítségével igyekeztem átgondolni ezt a pár hetet és kitalálni a következőket. Mármint én jól éreztem magam a helyen, csak kicsit unalmas volt így egyedül. És akkor Budha kegyelméből (vagy nem) besétált az a furcsa alak.
-Nyitva vannak maguk egyáltalán?- Kérdezi.
-Igen, hogyne- Állok fel. És még csak meg sem szédülök. Hmm… ennyire vizezte volna a wiskit az előző tulaj, vagy én felejtettem el rendesen megszívni a pipát? Mindegy. Elsétálok mellette majd a pult mögé álok és mit látnak szemeim. Egy undi varangyos béka fekszik a pulton, aminek egy horog lóg ki a szájából. Gow, felvette a varangy alakját, vagyis a férfi nem túl veszélyes (szerinte), de jobb óvatosnak lenni.
-És mivel kínálhatom meg? Étellel? Itallal?- Érdeklődöm a furcsa öltözetű halásztól. –Gondolom fölösleges megkérdeznem mi szél hozta ide az isten háta mögé.- Mondom miközben a összerakom neki amit kért.
-Egyébként Night vagyok. Legalább a nevét megtudhatom?- Kérdezem miközben átadom neki az italt/ételt amit kért.
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 8, 2019 8:43:49 GMT 1
Aug 12, 2016 11:38:23 GMT 1
|
Post by Kristóf on Jan 29, 2018 19:45:26 GMT 1
Persze, hogy nyitva vannak még ezek. Akkor irány a pult és keressünk valami italt. Vodka,whisky vagy rum remélem van itt. Valami jó erősre vágyok most. Mikor pedig oda érek a pulthoz egy ronda varangy fogad engem. Először összevont szemekkel méregetem. Jó nagy és ronda. Lassan lecsúsztatom a jobb zsebembe a jobbom és megmarkolom a horgot. Mindeközben elhalad mellettem a tulaj. Ó a francba. Ez most már tuti egy buzi bár és ő itt a fő buzi. Komolyan, hogy nézezmárki? Tuti, hogy az a misztikus aura is a buziságából ered.
- És mivel kínálhatom meg? Étellel? Itallal? - Fehér rummal 10 centes pohárban és az üveg pedig legyen mellette. Telefonnal és a helyi kikötő vagy sárga angyal számával. – Felelem erős északi akcentusos angolommal. Mindeközben le se veszem a szemem a varangyról. Ennek mi a francért van egy horog a szájában? És mi a francért stíröl engem? Ez is egy buzi varangy? Mindegy gyorsan kirántom a horgot a zsebemből és megpróbálom a pulthoz szögezni vele. - Gondolom fölösleges megkérdeznem mi szél hozta ide az isten háta mögé. – Folytatja a helyi meleg mozgalom kulcsfigurája. - Jól gondolja. - Ezután szúrós tekintettel a „férfit” kezdem el bámulni. Majd pedig leveszem a eső kabátomhoz tartozó sárga sapkát és az asztalra teszem. Pont oda ahol a vagy élő vagy holt varangy van. - Egyébként Night vagyok. Legalább a nevét megtudhatom? – Legalább a fehér rumot ide adta. - Mi olyan fontos a nevekben? Semmi. Főleg ha maga is csak egy ilyen röhejes álnevet használ buzikám? Azt hiszi ettől rejtélyesebb lesz? Hogy ettől majd még kívánatosabb lesz? – Ledöntőm a rumot. – Hívjon csak Halásznak. Egyébként meg hol vannak az emberek? - Mindeközben kitöltök magamnak még egy pohár rumot.
mMspBej91-2 (Obszidián vagy ezüst horog. Bízzuk a szerencsére. 1-Obszidián, 2-Ezüst.) 1-2
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Feb 5, 2018 19:53:22 GMT 1
Egyre kevésbé hiszek Gow megérzésében, ahogy fura halász közelebb jön a pulthoz és a zsebébe nyúl. Persze lehet csak a paranoia harangjai kondultak meg, de azért jobb, ha figyelek az idegenre. Főleg, hogy elég fura tekintettel méregeti Gow-t, és viszont. Mi baja ennek a varangynak? Meg akar halni? Elkezdem kitölteni a rumot a pohárba, miközben azt figyelem, hogy ezek ketten, hogy szemeznek egymással. Ennek nem lesz jó vége. Van valami furcsa hasonlóság kettőjükben. Ahogy az idegen kirántja a horgot, hogy azzal csapja agyon, az eddig csak a szemezéssel elfoglalt varangyot, hogy megmentsem a hálátlan dögöt nincs más választásom mint valahogy lesöpörni szerencsétlen dögöt a pultról. Ha már így alakult legalább a legkörülményesebb megoldást választom, legalább edzésben tart. Megragadtam egy másik üveg rumot és átugrottam a pultot úgy, hogy a horog lehetőleg engem és a békát (akit a mozdulat közben alaposan seggbe rúgok és több métert repül a pultról) is elkerüljön a horog, ha látom, hogy nem lesz elég gyors a mozdulat, akkor azzal védem magam ami kézre esik, a kibontott üveg rummal. Miután földet érek a másik oldalon, ha meg is sérülök a művelet közben. Megkerülöm az idegent és leteszem elé az épen maradt üveget. Ha nagyon jó voltam akkor a kibontottat, ha az összetört, akkor a bontatlant.
*sóhaj*-A telefont ott oldalt találja.-Mondom teljesen hétköznapi hangon, mintha nem az imént próbálta volna kinyírni az egyik legrégebbi barátom.
-Igaza van.-nevetek.-Nincs túl sok jogom a nevét tudakolni, ha én sem árulom el az igazit. Akkor legyen Halász.- A kérdésére pedig röviden válaszolok.- Meghaltak. Legalább is az a kevés aki itt lakot, azt nem tudom, hogy a városban tart-e még a káosz. Úgy tűnik a szigetet elözönlötték a… hmm… mondjuk szellemek.- mondom majd én is iszok a whiskey aljából ami még a pohárban maradt. (vagy ha nagyon jól sikerült az ugrás akkor a bontatlan üveg rumból.)
|
|
Kán
Írónövendék
the only hting i care less about than the opinion of others is my own opinion
Posts: 221
Utoljára online: Nov 6, 2020 16:54:01 GMT 1
Apr 12, 2016 18:00:52 GMT 1
|
Post by Kán on Feb 10, 2018 0:59:08 GMT 1
A két férfi majdnem egyszerre mozdult, de csak majdnem. A fiatal Nigth gyors mozdulattal rugta el a természet ellenesen nagy békát mely egy nagyot pattant a falon. Rosszalló tekintet vetett Nigthra majd megjátszva a békát elugrál. Ahogy fojtatták a beszélgetést az emeletről egy apró zaj hallatszott: mintha valaki egy ajtó zárját próbálná feltörni. Nincs sok idejük gondolkodni a dolgon mert ismét nyillik az ajtó: két katona lép be az épületbe.
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Post by Raion on Feb 22, 2018 21:45:58 GMT 1
Miközben vártam a választ a férfi hirtelen elájult. Próbáltam magához téríteni, de nem jártam sikerrel. Majd lehajtottam a fejem. - Francba. – morogtam az orrom alatt. Johnson is bús arccal tért vissza. - Senki sem maradt életben rajtunk kívül. – mondja - Értem. – felelem. – A dögcédulákat összegyűjtötted?- - Igen. És leszedtem az egyik furcsa fazonról ezt – megmutatja nekem – biztos ez az egységük jele. – - Hmm. Ezen a fickón egy másfajta jelölés van. Vigyük ezt is magunkkal. – leszedem a fickóról az egység jelölésnek vélt valamit. – Jól van. Ez megteszi. Az legyen nálad, míg ez nálam lesz. És ne vesztegessünk még több időt. – mondtam. - Rendben. Akkor induljunk. –
A part mentén haladtunk. Óvatosan, figyelve minden neszre a közelünkben. Nem tudhattuk, hogy mi a jó franc támad ránk vagy esik a fejünkre ismételten. Nem sokat kellet mennünk, hogy találjunk egy bungalót. A part közeli növényzetet takarásként használva közelítettük meg. Majd oda érve rövid szemrevételezés alapján úgy döntöttünk, hogy a fő bejáratott használjuk. Óvatosan oda kúsztunk. A hangok alapján két férfi volt bent. Johnsonnal egymásra néztünk, majd az ajtó két oldalára állva felkészültünk a behatolásra. Egy mély levegő. És ezután rögtön berúgtam az ajtót. Johnson erélyesen rájuk mordul. - ITT AZ S.A.S.. KEZEKET TARKÓRA ÉS TÉRDELJENEK A FÖLDRE VAGY TÜZET NYITUNK! – Én a magas, hosszú hajúra szegezem a fegyvert, míg a társam az öreg fickóra. Bármi óvatlan mozdulat tőlük és tüzet nyitunk. Vagy bármi mástól oda bent.
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 8, 2019 8:43:49 GMT 1
Aug 12, 2016 11:38:23 GMT 1
|
Post by Kristóf on Feb 23, 2018 7:39:09 GMT 1
Telefon van legalább, de az elmondottak alapján nincs értelme használni. Hogy az én ronda szerencsém is ilyen helyekre sodor. Szellemek minden felé. A tengerre se tudok még egy darabig vissza menni. Hát ez csodás. Erről is biztos csak ő tehet. Jól van, de a buzi nem tűnik túl veszélyesnek. Gyorsan mozog az szent igaz. És igazán atlétikus. Újfent kiiszom a pohár tartalmát, majd azt inkább félre rakva megfogom az üveg nyakát és meghúznám azt. De valahogy a berúgásom semmi sem könnyíti meg. Jönnek is a kopok.
- ITT AZ S.A.S.. KEZEKET TARKÓRA ÉS TÉRDELJENEK A FÖLDRE VAGY TÜZET NYITUNK! - De jó. Pont ezek a majmok hiányoztak még. Jól van. Lássuk beveszik-e a régi trükköt. - Haltu kjafti! Hvaða helvítis fáviti ertu? Kúkalabbi! – Még nem találkoztam olyan emberrel a rendvédelemnél aki beszélt volna izlandiul. Nézzük ők beszélik-e. Ha igen akkor kitalálhatják, hogy nem rajongók értük. Ha nem akkor újabb strigula nekem.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Feb 28, 2018 0:36:31 GMT 1
Már ép azon kezdenék gondolkodni, mivel is tudnám tovább fűzni a beszélgetést a vendégemmel, amikor furcsa hangokat hallok fentről. Lehetséges, hogy a Lusta béka az? Bárki is a betolakodó valószínűleg egy morcos tündérrel fog összefutni, bár az is lehet hogy elbújik majd. Áh, inkább jobb utána nézni a dolgoknak. Indulnék is a hátsó helyiség és a lépcső felé, amikor egy hatalmas csattanással berúgják az ajtót.
Mi ez az üvöltözés? Nem csináltam semmit. De nem is ez a lényeg. Az ajtóóó. Az ajtót miért??? Hiszen nyitva volt.
-AZ AJTÓ!- Kiáltok fel. Majd a felszólítást figyelmen kívül hagyva így folytatom.- Most miért kellet berúgni azt a szerencsétlen ajtót? Vétet valamit? Még csak be sem volt zárva. Így most bármi bejöhet ami csak akar. Hideg, meleg, bogarak, kóbor kutyák, macskák, porgok, szellemek. Remélem vállalja ezért a felelősséget, ha már muszáj volt szerencsétlen élethez való jogát teljesen figyelmen kívül hagyni, hogy a Buddha járna tangót a lelkeden. –Miután befejeztem, az egyébként jogos, őrjöngést. Mély levegőt veszek és a férfiakra nézek.
-Akkor most hogy már sikerült leamortizálnunk a hely legnagyobb előnyét, nem tennék el azokat és mutatkoznának inkább be. Azt gondolom itt nincs szükség semmilyen erőszakra.- Hogy a jó szándékomat mutassam én kezdem a bemutatkozást.- Én Night vagyok, és én és a barátom- mutatok a halászra.- Semmi olyat nem tettünk, amiért ezt a bánásmódot érdemelnénk.-Még. Teszem hozzá magamban.
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Post by Raion on Mar 2, 2018 20:38:37 GMT 1
Az öreg fószer ismerős nyelven beszélt, de egyikünk se értette. Egy lövés dördült el. Johnson volt az. Ellőtt a fickó feje mellet. - POFA BE. Kezeket tarkóra és térdeljen le a földre. Különben a következőt nem vétem el. – mondta fenyegetően. Ezzel szinte párhuzamosan a másik elkezdet hisztizni, főleg az ajtó miatt. Éreztem magamban a felgyülemlett feszültséget, és szívesen ki is adtam volna magamból. De szerencsére még volt annyi lélekjelenlétem, hogy visszatartsam. Szerencséje volt. A gyerekes hisztije után is beszél még. Igaz normálisabb hangnemben. - Night! Ön és a barátja most a kezüket a tarkójukra teszik, és szépen letérdelnek. Vagy a társam figyelmeztetése valóra válik. – mondtam nyugodt hanggal. – És majd mi eldöntjük, hogy hogyan is lesz. Ez nem a civilek dolga. Ha érthető voltam, akkor azt teszik, amit mondunk, és meglátjuk tudunk-e együtt működni. Remélem tiszta és érthető voltam. – fejeztemben, majd sorozat lövésre állítottam a fegyverem.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 4, 2024 22:25:09 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Mar 6, 2018 21:03:15 GMT 1
Alig hogy befejezem lövés dördül. A másik láthatóan nem túl relaxált katona lőtt bele a halász mellet a falba. Golyó pocsékolás. Ráadásul a fal is. Igyekszem nem megint kifakadni, de egy mélyebb lélegzetvételt azért megengedek magamnak. Miért kell leamortizálni ezt a helyet? Ártott valakinek?
A felszólítás nincs igazán az ínyemre, az a tapasztalatom, hogy egy fegyveres előtt letérdelni több mint 60%-ban végzetes kimenetelű, akkor meg miért haljak meg térdelve, és miért ilyen ideges ez a kettő egyébként is amikor csak mi vagyunk itt és nem is tettünk semmi ellenséges lépést. Szerintem az lesz a legjobb ha ezt ki is fejtem.
-Mi lenne ha inkább leeresztenék a fegyvereiket tényleg és értelmesen beszélnénk, valószínűleg azzal többre mennénk és lássuk be rajtunk kívül senki sincs az épületben…. Azt hiszem.- Nem igazán merek felfelé sandítani, de egyre erősebb a gyanúm, hogy van még egy vendégünk.- Szóval miért nem teszik el azokat? Én pedig szívesen megkínálom magukat valami frissítővel, esetleg tejjel, a kálcium segít az idegességen.- Tudom a végét nem kellet volna hozzá tenni, de hátha végre lenyugszanak. Nem úgy mint Shan Li, érzem ahogy sárkány ébredezik a feszültségre, úgy tűnik nem vagyok olyan nyugodt mint gondoltam magam, pedig jó lenne ha most nem mutatná meg magát. Érzem ahogy egyre hajtogatja a harcot, de nincs mindig igaza és most jó lenne enélkül megúszni, még ha nem is tudok semmit tenni az ellen hogy egyre feljebb verekedi magát. És ha ez nem lenne elég még az ajtóból is megszólal a morgás. A temető kutya áll a küszöbön, a bundája égnek meresztve a hátán és kísértetiesen morog hús és bőr mentes koponyájából. A két álig felfegyverzett katonára. De a temető kutyát szemlátomást nem nagyon ijeszti meg a helyzet, engem inkább, ezek simán agyon lövik szegényt. Hát akkor legyen így, felemelem kicsit a kezem hogy látszódjon nincs nálam fegyver, és egy lépést teszek feléjük, hogy lehiggasszam a temető kutyát, akire rá is szólok.
-Levy, elég lesz.-Olyan szelíden és határozottan igyekszem szólni neki, ahogy csak tudok, nem szeretném hogy baja essen. Úgy tűnik ért is valamit a szándékaimból, a hátán a szőr még mindig felborzolódik, de egy kicsit hátrál és a morgást is befejezi.
-Rendben-engedem ki a levegőt. Észere sem vettem hogy bent tartottam- most már tényleg csak nektek kéne akkor letennetek a fegyvert.- Nézek a katonákra, tudom hogy a szemem mostanra arany színűn izzik hála Shan Li nek, de amíg nem használom az erejét addig több úgy sem történik. Egyébként felkészülök rá ha esetleg nem tennék le a fegyvert és harcolnom kéne, amit tényleg igyekszem elkerülni, akkor mind a két kést elő tudom rántani a ruhám ujjából és most már valószínűleg elég közel vagyok, hogy lefegyverezzem őket mielőtt tüzet nyitnak, főleg a kutya közbelépésének köszönhetően.
|
|
Kán
Írónövendék
the only hting i care less about than the opinion of others is my own opinion
Posts: 221
Utoljára online: Nov 6, 2020 16:54:01 GMT 1
Apr 12, 2016 18:00:52 GMT 1
|
Post by Kán on Mar 9, 2018 18:54:39 GMT 1
Az S.A.S. katonák igen erőtelyesen léptek fel. A két bent lévő két férfit kissé meglepte a két katona érkezése és ki-ki sajátos reakcióval fogadta őket. Az S.A.S tisztek nem tágítottak a “nagy könyvben” leírt forgató könyvtől : feltétlenül térdre akarták kényszeríteni a bent lévő “civileket”. A vén tengeri medve okosan követte a fegyveresek utasításait, ám a másik férfi esetében “gondott” jelentett a térdre borulás. A helyzet egyre feszültebb lett. Night mini állatkertje már készenlétben áll arra, hogy a “problémás vendégeknek” segítsen megmutatni az ajtót. A feszült helyzetet egy fiatal női hang káromkodása zavarta meg melyet csörömpölés követett. Kis szünet után újra csörömpölés majd egy diadalmas felkiáltás. A jelenl lévőknek nem volt ideje reagálni a jelenségre. Hirtelen mindenkit megcsapott a hideg. Nagy csontba hatoló hideg. Az ajtó mellet álló Levy hirtelen nyüszíteni kezd majd elrohan. Valami nagyot érez. A hideg percről percre fokozódik, majd hirtelen egy erős sikító hang hasít mindenki fejébe. Mintha ezer szenvedő ember kínkiáltása zengene a kis csapat fejébe. Mindenki térdre esik. A sikolyhoz fájdalom is társul majd hirtelen megáll. Egy férfi lép be a kocsmába. Öltözete kopott. HOsszú fekete kabátot visel, allatta csuklyás overál. A férfi nyugodt léptekkel közeledett a pult felé, ügyet sem vetve a földön fekvőkre. Egy pillanatra rátekintett Nigthra, majd megszólalt.
-Szép sárkány -mondta majd rágyújtott egy szivarra.
Lassú mozdulatokkal egy nagy üveg Wiskeyt vett le a polcról majd iszogatni kezdte.
-Szedjék össze magukat kérem.- mondta unottan majd felsegítette az öreget egy székbe. - Elnézést a durva köszönésért, nem tudtam, hogy mások is vannak a kocsmában. -majd akaratlanúl a palfonra nézett. A férfi tovább sétált a lépcső felé, mielőt felment viszont visszanézett.
-Amm… uraim. Jótanácsként mondom, hogy hadják a vitatkozást és induljanak el a városba… ha jól emlékszem maguk kettőjüknek még feladata van. Maga meg - Nightra néz - legyen szives segíteni annak a két szerencsétlennek, nem hinném, hogy sokáig húzzák odakint.
A férfi eltűnik az emeleten. Nemsokal később ismét egy női káromkodás halatszik az emeletről, majd csörömpölés és üvegtörés. Pár perc múlva egy nagy puffanás. Valaki kiugrott az ablakon. Lassan melegedni kezdet újra a levegő. A férfi messze járhat. A jelenlévők lassan összeszedik magukat.
|
|
Kristóf
FRPG Guru
Posts: 354
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 8, 2019 8:43:49 GMT 1
Aug 12, 2016 11:38:23 GMT 1
|
Post by Kristóf on Mar 10, 2018 16:52:07 GMT 1
Az a hideg. Olyan volt mint a tenger érintése mielőtt elragadja az embert. Ki volt ez a férfi? Mit akart? Hogy jött be? És kik ezek itt velem? Az a mocskos buzi. Kibaszottul a szellemekkel van. Aki pedig velük van az nincs velem. Végzek vele is és a cinkosaival is. De nem most. Majd ha jobban felkészültem. Öreg halász nem vén halász. Lassan felkászálódók a helyemről.
- Við sjáumst S.A.S, Night – Amikor a buzi nevét mondom szúrós szemekkel meredek rá, majd felkapaszkodok a felső szintre nézzük meg milyen mocskot hagyott maga után az a szellem cinkos. Az a sikoly…Az a hideg….Talán egy banshee.
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
Utoljára online: Nov 3, 2023 9:26:43 GMT 1
Jun 19, 2016 17:03:42 GMT 1
|
Post by Raion on Mar 13, 2018 16:52:07 GMT 1
- Jó fiú. – jegyzi meg Johnson, ahogy az öregember térdre ereszkedik. A hangjából megkönnyebbülés hallatszik. Az a golyó csak véletlenül ment mellé. Viszont a másik nem nagyon akar engedelmeskedni. Folyamatosan löki a dumáját. A Johnson-nal egymásra tekintünk. Feltehetően ugyan azon törtük a fejünk. Ez vagy hülye és öngyilkos hajlamú vagy még sosem fogtak rá fegyvert és azt hiszi így megoldhatja. Jobban belegondolva a két variáció között nincs sok különbség. Az értelmetlen monológját már nem tudtam sokáig hallgatni. - Maga tényleg ilyen érthetetlen? – kérdeztem tőle idegesen. – Nem nagyon érdekel, hogy maga mit akar. Térdre és kezeket tarkóra! Többször nem figyelmeztetem. – mondtam, majd felkészültem, hogy elsüssem a fegyverem. A pillanat nem jött el, mert morgásra lettem figyelmes és rögtön azután Johnson káromkodására. - MI A JÓ TETVES KURVA ANYJA EZ? – kiáltott fel. Erre én is hirtelen hátra pillantottam. A meglepettségtől szólni se tudtam. Ahogy ott állt az a zombi kinézetű kutya rémisztő és furcsa érzést keltett. Az térített vissza, hogy Night közelebb jött és visszafordultam felé, majd úgy helyezkedtem, hogy a kutyára is rálássak. Szerencsére elcsitította a zombi állatott, úgy tűnt az övé. ~ De hogyan? ~ tettem fel magamban a kérdést. És feltehetően a társam is ezen gondolkodott. Aztán ismét a hegyi beszéde következet. Már meg sem akartam várni, hogy többet mondjon. - Most már kezd elegem lenni úgy, hogy te… - Ekkor vettem észre, hogy Night-tal sincs minden rendben, mivel aranyszínű volt a szeme, amire én csak annyit reagáltam, hogy gyorsan hátraléptem kettőt és rá szegeztem a fegyverem. És nem csak én a társam is. Ezután egy idegőrlő némaság jött. Amit az emeletről jövő női hang tört meg, nem sokkal később meg csörömpölés. A lereagálása elmaradt, mert hirtelen olyan hideg lett, mint azon a régi sarkvidéki gyakorlaton, ahol téli felszerelés nélkül mentünk. Ugyan úgy kezdtünk el vacogni. Majd jött a hang. Olyan erőteljes volt, hogy egyből térdre rogytunk. Miután abba maradt pár másodpercig még kába voltam. Nem sokkal rá egy férfira lettem figyelmes, aki épp az öreget segítette fel, de még kellet pár másodperc, hogy minden teljesen tiszta legyen. A fickó szavaira Johnson fájdalmasan válaszolt. - Na ne mondja? – A fegyverem magamhoz vettem, aztán megnéztem a társam, hogy vele is minden rendben-e. Az emeletről az előbbi hangok hallatszódtak ugyan olyan sorrendben, csak egy puffanó hanggal kiegészítve, majd rögtön ezután melegedni kezdet a levegő. De még mindig értetlenül álltunk és bambán egymásra tekintettünk. Az elrohanó öregre csak Johnson reagált. - Ez vénszatyor most beszólt nekünk? – kérdi tőlem. - Nem tudom. És azt sem, hogy mi a fasz történik itt. – válaszoltam Ahogy ezt kimondtam megfordultam megragadtam Night-ot a mellkasánál fogva és kérdőre vontam. - Remélem, tud értelmes magyarázatott mondani arra, hogy mi folyik itt, és hogy miért kellet a társaimnak meghalni. – mondtam kicsit idegesen. Lehet kicsit durván léptem fel, de észrevettem magam és elengedtem és vártam a választ.
|
|
Kán
Írónövendék
the only hting i care less about than the opinion of others is my own opinion
Posts: 221
Utoljára online: Nov 6, 2020 16:54:01 GMT 1
Apr 12, 2016 18:00:52 GMT 1
|
Post by Kán on Mar 15, 2018 0:11:12 GMT 1
Kristóf Az emelet egy káosz volt. A falon és az üvegeken dér maradványai látszódtak. Az egyik szoba ajtaja tárva nyitva, halk káromkodásokat lehetett hallani bentről. A szobában is hasonló látvány fogadta a betévedőt. Minden össze vissza dobálva, a képek a földön, a sarokban lévő széf tárva nyitva és egy nő hozzákötve az ágyhoz. A földön egy kis tálka alól halk ismétlődő koppanásokat lehetett hallani. A nő első ránézésre egészségesnek tűnt. Külsőre 18-20 éves hölgy igen idegesen próbált kikecmeregni béklyójából. Ha bárki bejön a szobában falfehér arccal megpróbálja összehúzni magát, majd miután végleg kudarcot vall, unott arccal szólal meg. -Amm... ez elég furcsán kinéző szituáció de ha megtenné, hogy eloldoz azt meg köszönöm - hangja csilingelő volt, és apró francia akcentust lehetett felfedezni szavainak végén. Ha valaki közelebb megy észreveheti az ágy mellet heverő modern tervezésű táskát. A táska tárva nyitva, benne egy furcsa zöld kő, némi étel és egy zár-feltörő készlet. Ahogy az ember egyre közelebb ér észreveheti a nő karjait lefedő, furcsa kék fénnyel derengő, tetoválásait.
|
|