Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Nov 8, 2017 23:42:19 GMT 1
 Ez a hej lényegében a ma a földön található legnagyobb dzsungel. Rengeteg ősi új esőerdei fa fajta és az állatok hihetetlen sokszínűsége jellemzi. A legtöbb nagy tudós és történész szerint nem létezik rajta civilizáció mások úgy gondolják hogy több tucat kisebb törzs is lakja. Akár hogy is azok akik eddig a saját szemükkel akarták látni a belsejét sosem tértek vissza. Amelet a terület szélén élő fosztogató törzsek létezéséről mindenki tud bár senki nem hajlandó tényként kezelni őket. Egy másik furcsa pletyka szerint egy különösen hatalmas és vad sárkány tartja uralmában az egész helyet. Nem tudni ez igaz-e vagy csak egy mester költözött ki oda hogy a jó ég tudja miféle terveket szövögessen.   |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Nov 9, 2017 1:19:05 GMT 1
Inferno
Már elég hosszú ideje élsz viszonylagos nyugalomban és békében a törzzsel, ők pedig sosem szegték meg a feladatukat és mindig időben eljuttatták hozzád a szűz áldozatokat. Most is ép azt számolgatod mikkor kell érkeznie a következő áldozatnak és egyre biztosabb vagy benne, hogy épen ma kéne megérkeznie. Először még valami izgatottság féle is átfut rajtad ezzel kapcsolatban, de igazán nem tart sokáig. Azonban ahogy telnek az órák egyre kevésbé érted mi folyik itt. Már lassan le megy a nap, de még mindig nem hallod a dobokat amik a felvonuló embereket jelzik. Odakint néma csönd van. És egyedül az őszi fáradt idő illatát érzed mikor bele szimatolsz a levegőbe. A szél ezúttal nem árul el neked semmit. És mikkor már azon kezdenél gondolkodni, hogy kirepülsz és számon kéred a hálátlanoktól a mulasztásukat, halk kopogást halassz a barlang bejárata felől. Nem dobok, ahhoz túl halkak és egész biztosan nem az egyik törzs tag mert nem olyan nyersek a léptei. Azonban egyértelmű a hangból, hogy a behatoló akkora, mint egy ember. Amikor a levegőbe szagolsz sem a törzsbeliek megszokott bűzét érzed. Valami erős idegen virág illat árad felőle, ami már majdnem kellemesen olvad össze a vér szagával, ezek alatt érzed halványan az ember szagot is szóval már biztos, hogy ember. De nem csak az emberszagot, saját fajtád szagát is érzed rajta, tehát ő is olyan mint az ember akit kikeltedkor megsütöttél. Csak vele ellentétben ebből a lényből más is árad feléd, a szél a kegyetlenség és tiszta gonoszság érzését fújja feléd.
Ahogy meglátod az egész jelenség nincs akkorra mint általában az áldozataid, a kezében egy ostorszerű tárgyat tart. Ha úgy döntesz ezen a ponton hogy megtámadnád, akkor csak hátrál egy lépést, az ostor a kezében pedig vörösen felragyog. Ellenkező esetben nyugton marad. És mindkét esetben a következőket mondja teljesen nyugodt hideg hangon.
-Üdvözöllek, Infernó nagy égi nagyúr- A hangja azt árulja el, hogy többet tart magáról, mint amit egy embernek kéne.- A nevem Amanda Godspell, de gondolom te nem hallottál olyan sokat rólam, mint én rólad. De sebaj, ez most megváltozik. Biztosan kíváncsi vagy miért jöttem. Azért vagyok itt, hogy a mestered legyek. Velem jöhetsz magadtól is, vagy harc árán. És bár semmi kedvem ekkora veszteséggel és üres kézzel távozni, de ha úgy látom ez nem lehetséges, egyszerűen elpusztítalak.
A nő itt megvárja a reakciód, majd mintha a világon semmi nem tudná megtörni a nyugalmát folytatja. (Ha megtámadnád ezúttal is hátra lép és csattint egyet az immár fénylő ostorral. Nem feléd csak annyira hogy az hangot adjon.) Közben odakintről sárkányüvöltést hallasz. Nem egy fajtársad hangját hallod hanem legalább kettőét de az is lehet hogy háromét.
-Ezek az én szeretet gyermekeim hát nem csodás a hangjuk.- A szeretet szót úgy ejti ki, mintha valami mérgező dolog lenne, amibe bele lehetne fojtani akár egy sárkányt is. Biztos hogy még sosem találkoztál hozzá hasonló jelenséggel, de kétlem hogy elnyerte volna a tetszésed. –Ha okot adsz rá ők hárman fogna végezni veled és ezzel az… undorítónak is csak jó szándékkal nevezhető törzzsel. Te döntesz hatalmas égi nagyúr.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on Nov 11, 2017 15:37:41 GMT 1
Kopogás hallatszik. Messze messze elszól... visszhangzik a vulkán belsejéből. Óriásit bömbölök ahogy felemelkedem a lávából. A forró magma lefolyik a pikkelyeimről és visszacsobban a többi közé. Vagy pedig vörösen izzva a kőpadlón landol ahol aztán megszilárdul ha egyszer kihűl.
-Melyik halandó meri megzavarni Inferno nagyurat az álmában?-hangos szavaim úgy csapkodnak a barlang falai közt akárcsak a mennydörgés.
Lépéseim akárcsak a földrengés úgy rázzák a földet. Végighaladok a tágas barlangbejáraton ki a bolond halandó elé. Jobb szemem pedig rávetem.
-Mit akarsz te ostoba? Hát nem tudod, hogy a tűz földjére jöttél? A halál birodalmába? Ajánlom, hogy jó okod legyen arra, hogy felébresztettél különben csak a hamvaidat fújja haza a szél ha épp arra jár egyszer.
-Üdvözöllek, Infernó
nagy égi nagyúr-Ordít fel hozzám a nő- A nevem Amanda Godspell, de gondolom te
nem hallottál olyan sokat rólam, mint én rólad. De sebaj, ezmost
megváltozik. Biztosan kíváncsi vagy miért jöttem. Azért vagyok itt, hogy
a mestered legyek. Velem jöhetsz magadtól is, vagy harc árán. És bár semmi kedvem ekkora veszteséggel és üres kézzel távozni, de ha úgy látom ez nem lehetséges, egyszerűen elpusztítalak.
Erre ördögi kacaj tör elő belőlem.
-A mesterem? Te? Te szánalmas vézna jószág? Te szerencsétlen ostoba? Bolondabb vagy mint hittem. Mesterem? Hát nem tudod, hogy nálam nincs feljebbvaló ezen a vidéken?-Miközben ezt mondom úgy kacagok, hogy reng a föld. Ha a nő nem elég ügyes talán még el is esik.
-Nem tudom mit képzelsz magadról Amanda Godspell de nem pusztítalak el...egyelőre. Ráér az még. Gyere be a barlangomba és nevettess még egy kicsit. Ott talán beszélhetünk arról, hogy mégis mit akarsz te kezdeni velem. "Mester" kuncogom. Azzal visszahátrálok a vulkán egyik belső kamrájába amit félig töltött csak meg eddig a magma és felűről fedett. Ráadásul csak egyetlen bejárata van. Ez a hely bevehetetlen és kétlem, hogy a kinti sárkányok akárhogy is rám bírnák omlasztani.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Nov 29, 2017 16:36:48 GMT 1
Infernó
A nő szeme egy pillanatra sem rebben mikkor beljebb hívod őt a barlangodban, de a tartása elárul egy másodpercnyi habozást. Vagy talán nem. Ezután azonban a kövön kopogó cipőjében a saját nyugodt tempójában követ téged a bejáratig.
-Gondolom szeretnéd tudni miért is jöttem idáig érted, annak ellenére, hogy már hallatom a hírnevedről égi nagyúr.
-A világot jelenleg senki nem vezeti, a hatalom ide oda ugrál egyik szánalmas embertől a másikig, de én ezen változtatni akarok. Azt akarom hogy minden ezen a világon az én kezemben legyen.- itt tart egy kis szünetet.-És természetesen a tiédben. De ehhez szükségem van rád. Szükségem van rád, hogy legyen esélyem megtalálni és legyőzni a leghatalmasabb sárkányt ami létezik. Igen, magamnak akarom a Pusztítót és vele együtt mindent.
Ahogy befejezi a mondatot a szeme érdekes fényben kezd izzani, talán őrület vagy megszállottság, de talán csak önbizalom. Ki tudja?
Az elég egyértelmű, hogy a nő nem fél tőled, még mindig. A sárkányai hangja még mindig behallatszanak a barlangba és úgy üvöltenek, mintha a mesterük már most megnyerte volna, ezt a lássuk be, elég reménytelen harcot. Mindenesetre az látszik, hogy Amanda Godspell biztos a dolgában.
-Ha beleegyezel hogy csatlakozol hozzám, az összes sárkányommal együtt el megyünk arra a helyre, ahol állítólag a pusztító pihen. Ha nem, akkor kénytelen leszek végezni veled és megvárni amíg a saját sárkányaim elég nagyok és erősek lesznek, hogy felvegyék vele a versenyt. De hogy őszinte legyek, nem szeretek sokat várni.
|
|
