Richard Shiller
Közzétéve: Oct 29, 2017 18:27:40 GMT 1
Post by Ben on Oct 29, 2017 18:27:40 GMT 1
#s://i~imgur~com/RYe9tZ0~png
Külső leírás:
Általában a legdrágább göncökben mászkálok, amiket csak megtalálok a boltokban, és van KÉK-ben. Ha nincs, akkor szerintem tudok annyit fizetni, hogy kapható legyen. Amúgy utálom a szűk, gazdag ruhákat. Az arcszőrzetem és a sérómat soha nem borotválnám le, legalább annyira a testem részei, mint a robotkarom. Oh, az egy érdekes történet. Szóval feltaláltam ezt a szerkezetet, és a piacradobás előtt mondtam, hogy a saját karom levágására is képes lennék. Nos, ekkor már több pohár után voltunk, és én ilyenkor rögtön ugrok arra kijelentésre, hogy "Nem mered!". Hát de, mertem.
Előtörténet:
Az épületem előtt sorakozó tömegnél csak az autóm volt hosszabb. Utoljára közlekedtem olyan járművel, amit kiszúrnak a város utcáin. Ostoba, kíváncsi újságírók. Hogy én mennyire utálom őket.- Alistair, a következő látogatásomat a fodrászomnál az OTTHONOMBA szervezze. Küldesse érte a léghajót, vagy nem tudom. Oldja meg.
Amint a komornyikom kinyitotta az ajtaját, a fotós vakarékok elözönlöttek. Képek viharoztak, kérdések záporoztak. Mindenki egy dologra volt kíváncsi. Bűnös lenne a Shiller Industries? Igazak a pletykák? Ha igen, milyen sötét ügyletben vagyok még benne? A képekhez igyekeztem a legjobb arcom adni, azonban a pofátlan sajtósokat eltoltam a közelemből. Megálltam a felhőkarcolóm bejáratánál, majd a tömeghez szóltam.
- Az emberek fantáziája túlságosan is elszaporodott az elmúlt napokban, nem gondolják? Biztosíthatom önöket, hogy SEMMI nincs a Shiller Industries pincéjében, amit a Sárkánymesterek ne támogatnának. Sőt, hajlandó vagyok még elölrébb lépni is! Az összes kamerakattogtatós buzgómócsing, és a sárkánymester hivatalos a következő összejövetelemre. Nem is, nevezzük bulinak. Holnap este hattól amíg a pia kitart! Aki a legszebb profilomat teszi a címlapra, az eltölthet egy estét az egyik angyalkámmal!
Azzal integetni kezdtem, és gyorsított léptekkel eltűntem az épület falai között. Alistair közben már egy pohár pezsgővel várt, amit egy kortyra le is gurítottam. A földre dobtam a nyakkendőmet, és verejtékes homlokkal tettem fel a kérdést.
- Eltüntettek mindent igaz? Az utolsó porszemet is.
- Igen Uram, a kis titkai biztonságban vannak… Szeretné kiválasztani a szőnyeg színét a holnapi bankettre?
- Bankett? Ugyan… ezek tántorogni fognak a piától. És én is… Legyen tűzszínű… Hamár az esetleges vendégeink kedvében akarok járni… Most pedig készítse elő a gőzmedencémet, buborékokra vágyom. Óh, és az angyalkáimra. Meg egy pohár whiskey-re. Jéggel. Siessen.
Miközben magyaráztam, a kezébe nyomtam a zakómat. Meg a cipőmet. Miért ilyen rohadt szűk minden elegáns dolog? Fogadok, hogy az ingem is valami szerencsétlen készítette volna, ha nem felügyelem.
A liftben már csak egy alsónadrág van rajtam, elvégre egy kulcsra nyíló szintre megyek. A saját lakásomra. Kitártam az ajtót, és egyenesen a bugyogó medencémbe csobbantam. Bugyogó medence? Ez nagyon béna név, majd később átnevezem valami kreatívabbra. De most inkább magamra szakítok időt. És a háziangyalaimra. Nagyon sok pénzt fizetek azért, hogy jól nézzenek ki és mindig kéznél legyenek, ha kellenek. Épp ezért gördül széles vigyorra az arcom, amikor kilépnek a liftajtón, kezükben a rendelt itallal. Rohadt másnapos leszek a holnapi party kezdetekor, de nem érdekel. A jó benyomás sosem volt az erősségem.
Átkaroltam a hölgyeményeket, és intettem az inasomnak, hogy indítsa el a némafilmet, majd a gramofonon hozzá a zenei aláfestést. A lányok a filmre figyeltek, én viszont a poharam aljára. Nagyot kortyoltam a poharamból majd átgondoltam az eddigi életem. Nem mondanám, hogy bármiben is hiányt szenvedtem volna. A Shiller Industries már a családom kezén volt, mire megörököltem, és már akkor is virágzott. Átlagos gazdag gyerek voltam, akit fekete limuzinokkal vittek a magániskolákba, és akinek nem volt szabad a szerelőnegyed lakosaira még csak nézni sem, mert leprát kapok tőlük. Vagy még rosszabb. A gőzgépekben azonban tehetségesnek bizonyultam, és az anyagi hátteremnek, valamint a tanári támogatásnak köszönhetően több saját találmányt is terveztem. Okosnak kellett maradnom, mert ez az egyetlen módja, hogy ne túrjanak ki a saját vállalatomból. Gipszet felváltó merevítőket, robotkarokat, gőzmotorokat és ehhez hasonló szerkezeteket terveztem. Ez volt a nappali életem. Az éjszakai kimerült abban, hogy a szüleim millióit költöttem olyan csodás ötletekre, mint fürdőruhás olajbirkózás, vagy valamilyen házibuli. Az emberek a kicsapongó feltalálóként ismertek meg, és talán ez is voltam. A felszínen legalábbis. Rengeteg katonai találmány vázlatrajza is elhagyta a műhelyemet, ezeket a pincében terveztem megépíteni, azonban valaki köpött. Nem, nem a vállalat berkeiből, mert akkor már korábban is magunkra vontam volna a gyanút. Valami politikai ficsúrnak bököm a csőrét. Valamelyik alapítvány vezetője, egy esetleges szövetséges? Valamelyik hataloméhes „barátom”?
Akárki is lesz az, biztos, hogy nem hagyja ki a holnapi összejövetelt. Én pedig likvidálom majd.
Egyéb:
(Shiller Industries logó)