Rofocale - INAKTÍV
Közzétéve: Oct 21, 2016 18:51:07 GMT 1
Post by The First Heretic on Oct 21, 2016 18:51:07 GMT 1
Név:Rofocale
Légió:Blood Ravens
Bevetés
Első emlékem a megvilágosodás előtt, hogy vállvetve harcolok csatatestvéremmel az egyre növekvő túlerővel szemben.Egy töltény pattan le a vállvértemről de nem elég erős hogy átvigye így csak megtántorodom, éppen kiabálnék hogy fedezékbe de ez már késő mert egy tüzérségi lövedék találja el pont a gerincoszlopa közepén. A pillanatban véget ért az élet számára.A lökéshullám a földre lök majd hirtelen éles fájdalmat érzek majdnem az egész bal testemen, mikor a bal kezemmel fel akarom magam nyomni ülő helyzetbe újra belém szúr a kín. Akkor pillantok oda hogy a bal alkarom eltűnt és csak egy csonk maradt,ömlik a vér mire oda érne a kezem kegyetlen fájdalmak gyötörnek.Rádöbbenek hogy a gyomromból egy jókora darab hiányzik.Éreztem nem sok van hátra ennyit még az én Astrates testem sem tud elviselni.Ehhez nagyon értek apothecary kiképzést kaptam a Blood Ravens rendháznál.A kín és a halál között egyszer csak....(TEK...TEK..TEK).... felugatnak a fegyverek, felismerem a hangjukat ezek bolterek. Gondolatomban csak ez az egy szó jön elő ....ERŐSÍTÉS.... de beszélni nem tudtam és a következő pillanatban jött a mámorító ájulás.Ébredés
Ismét a gyötrelem ébreszt.ez az ami soha nem akar elmúlni de mégsem lehet létezni nélküle. Éles lámpafény világit az arcomba de a szemem hamar hozzászokik a fényhez, .....Ez egy műtő.... hirtelen rá eszmélek hogy hol is vagyok. Semmit nem tudok tenni a fájdalom az ágyhoz köt.Sok szervitort tüsténkedik körülöttem és adagolják belém a gyógyszereket.Durva kopogó léptek törik meg a gépek ciripelő hangját,egy robosztus alak lép be a terembe.Semmi szót nem szól és elindul felém és a vállapján megcsillan a légiója címere .... Alpha légió.... hatol belém egy az undorító emlék.
Meg akarom ölni a fegyveremért nyúlnák de a sok gyógyszertől nem vagyok képes a jobb kezemet mozgásra ösztönözni.Az asztal mellé ér, végigméri az egész testemet a szemévél és csak ennyit mond:-Friss hús!-mosolyodik el és az egyik szervitorra bök majd ismét elájulok.
Meg akarom ölni a fegyveremért nyúlnák de a sok gyógyszertől nem vagyok képes a jobb kezemet mozgásra ösztönözni.Az asztal mellé ér, végigméri az egész testemet a szemévél és csak ennyit mond:-Friss hús!-mosolyodik el és az egyik szervitorra bök majd ismét elájulok.
A megvilágosodás
Körülnézek és minden csillog az aranyban a fájdalom eltűnt és lebegek,tudtam hogy ez nem a valóság de még is áthatott a valami csodálatos érzés.Felnézek és az aranytrónus látom ahol az Istencsászár merev tekintettel bámul. Azt gondoltam először hogy csak egy szobor majd lágy nyöszörgő hang, a szobor megmozdul és rám néz de a szája nem mozog. Hallom ahogy beszél hozzám.
-Szeretnéd ha elmúlna a kínod a és a gyötrelmed?Szeretnéd ha a világ összes tudása a tiéd legyen?
Ismét elkezdem érezni a fájdalmat és a földre rogyok, csak egy szót tudok kipréselni a fogaim között- IGEN!
Egy kacajt hallok a fejemben és az emlékeim innentől homályosak.
-Szeretnéd ha elmúlna a kínod a és a gyötrelmed?Szeretnéd ha a világ összes tudása a tiéd legyen?
Ismét elkezdem érezni a fájdalmat és a földre rogyok, csak egy szót tudok kipréselni a fogaim között- IGEN!
Egy kacajt hallok a fejemben és az emlékeim innentől homályosak.
Test csapdájában
Fekete szobában évtizedeken keresztül néztem ahogy a csatatestvéreim ellen fordulok,kínzok,kísérletezem rajtuk.Nem minden részletet láttam csak a kínt és a halált mintha csak egy vetítő gép lenne.Kezdett a tudatom lassan elemésztődni és mindig ugyan azt az egy kéjes kacajt hallom. Csapkodok küzdök hogy ki tudjak jutni de semmi nem használ, csak fekszem és nézem újra és újra a szörnyű csonkolásokat és a legbetegebb kísérleteket.Újjászületés
Hosszú hosszú idő után egy halk hang hallatszik:-Hteleb!Megremeg a fekete szoba és ismét az aranytrónus előtt álok, de valami különbözik amikor jobban megnézem a császár száján szivárog valami fekete fekélyes patak.
Majd lassan lemarja az aranyt és lassan testet ölt valami beteg torzszülött lény ami a halál és a gyötrelem érzetét hordozza.Szét tárja karjait és megint az a visszatérő kéjes kacagás,egyből támadok.
Éles villanás-éppen egy pap beleit tépi ki a testéből és fröcsköli szét a vértemre a lánckardom.Körülnézek és a számtalan holtest között csak két élő ember látok ugyan olyan ruhát viselnek mint a mostani áldozatom.
Ránézek az egyikre és megkérdezem:
-Mi történt velem?
-Megszabadítottunk a démontól testvér!-zihálva köpte a szavakat.
-Hmm...-lehúztam a hullát a fegyveremről és ledobtam a földre eléjük- tévedtek!
Kérdően összenéznek - Én vagyok az egyetlen démon!- azzal mind a kettőt egy kardcsapással félbevágtam.
Térdre rogyok és a sisakom halk szisszenéssel lecsatlakoztatom, a földre dobom és torkom szakadtából üvöltök- VÉGRE SZABAD VAGYOK!
Miután összeszedtem magam a szabadulás mámorából, a távolban megláttam egy leszálló hajót és elindulok felé. A rámpáján ugyan azt az Astratest látom aki műtött majd odaérve megszólít:-Üdvözöllek újra....vagy nem?
Egy szó nélkül felszálltam a hajóra ezzel válaszolva neki és elrepültem vele még nem találok más kiutat.
. A démoni befolyáshoz szükséges, hogy a karaktered képes legyen érzékelni a hiperteret ebből gondolom, hogy ő Psyker amihez a Blood Ravens jó választás viszont ennek ellenére érezniük kellett volna, hogy Psy használó mégis Aprochery kiképzést kapott?Vagy az Alfa légiós astartes "ültette" beléd a démont? Ebben az esetben nincs gond elvégre ki tudja mit művelnek azok... Ebből jön a következő kérdésem a karaktered most akkor áruló Blood Ravens vagy besorozott Alfa Légiós?))
