Déli sziget

Ivanovitch, a Kozákok vezére három fős kíséretével érkezik meg Nirskbe. Ámde koránt sem hagyományos utakon... A tengerhez közelebbi oldalról jönnek elő az erdő mélyéről. A feladatuk egyszerű: megtalálni egy szökevény kiválasztottat. A faluban az egyik család már jó ideje állandóan információkkal látja el őket, különböző eszközökért cserébe. A helyzet viszont teljesen névtelen: a Kozákok sem biztosak abban, melyik család a társuk; a család meg már régóta abban a tévhitben él, hogy az Ellenállással paktált le. A találkozókat rejtélyes maskarában szokták megtartani: az egyik családtag és az egyik kozák már szinte csukjában látogatják meg egymást és cserélnek. Információt, kést, ekét, fogkefét, bármit amit kell.
Az egyik beépített kozáknak sikerült megszöktetnie egy kiválasztottat egy munkatáborból és a megbeszéltek alapján itt, a semmi közepén, Nirskben szednék fel. Ellenben hiba csúszott a számításokba. Valami senkiházi idejött a célpontjuk után nyomozni. A kérdés, ki találja meg őt előbb?

Iván a nirski út alatt azon gondolkodott, hogy miért is kell neki személyesen idejönnie. Hisz a feladat nem igényli az ő személyes jelenlétét. Egy tapasztalt kozák „tiszt” is simán tudná kezelni a helyzetet. Talán az győzte meg, hogy ennek a munkának a lehető legsimábban kell mennie. Mert ha egy embert kitudnak szabadítani a táborból és ennek híre megy az Ananachiai alvilágban akkor az több hasonló munkát is hozhat, ami több pénzt jelent a Kozákok számára.
Az út nem volt valami kényelmes és könnyű pedig egy motoros halászhajóval jöttek amin akár 7 ember is kényelmesen elfért volna, nem beszélve a halakról. De sajnos viharok tarkították az utat. Bár szerencsésnek mondhatják magukat. Egyszer se találkoztak egyik szuperhatalom tengeralattjáróival vagy csatahajóival se, csak egyszer futottak ellenállásba amikor megközelítették a déli-szigetet és a partőrség átszállt a hajóra amin Ivánnal együtt 5 kozák volt és 2 szövetséges halász. Szerencsére elhitték a parti őrségnél, hogy ők csak halászni jönnek ilyen messze és, hogy az igazolványaik igaziak.

Mikor végre megközelítették a találkozási pontot tengeren. Iván a hajon hagyott egyet az emberei közül aki a hajóra vigyáz, míg ők vissza térnek a kiválasztottal. Egy csónakkal mennek a parthoz. Amikor elértek a megbeszélt találkozási pontra vagy fél óra várakozás után Iván elküldte az egyik emberét, hogy nézzen körül. Még fél óra múlva az embere - név szerint Borisz - visszatért egy papír fecnivel amit nem messze talált. Az üzenetet a helyi embere írta. Az állt benne, hogy az állam gyorsabb volt és egy ügynökük már a helyszínen van és keresi a kiválasztotta. Sajnos azt a barom nem tudta megmondani, hogy hol bujtatja a kiválasztottat vagy egy új találka pontot nem tudott volna kitalálni. Sajnos akkor elkel menni Nirskbe. Ivánnak pedig nem így tervezte, ez csak egy egyszerű feladat lett volna. Csak jönnek és mennek. Ehelyett egy bújócskával vegyített fogócskát kapott és sajnos eggyel több fogó volt mint szerette volna.

- Jól van fiúk. Megyünk Nirskbe. – Majd azzal lendülettel elindul az erdőbe, emberei pedig próbálják tartani vele a lépést.

Félnapi menetelés után a Kozák csapat kiér a sűrű erdőből. Újra előveszi a levelet, átolvassa még egyszer és közben átkokat szór az idióta embere fejére, majd elrakja az egyik kis tasakba ami az övén lóg, majd ebből a tasakból előveszi azt a Nirsket és környékét ábrázoló térképét amit ugyan ez az embere fél évvel ezelőtt küldött információ alapján készítettek neki még az Északi-szigeten. Mivel Iván nem bízott meg igazán egyik távközlési eszközben (Az internetet és a telefont az állami hatóságok könnyedén lehallgathatták/megfigyelhették, a posta szintén megbízhatatlan volt Iván szerint, így csak az egyszerű független futárokra számíthatót vagy a galambpostára) a térkép igen „érdekes” volt finoman szólva. A helyi Kozákok rejtekhelye nincs feltüntetve rajta (bár nem mintha olyan sokan lennének a helyi szervezetben.) és a szövetséges család neve sincsen fent rajta (valamiért csak álruha és álnév használata mellett mentek bele a találkákba, paranoiásak.). De azért legalább a környező tanyákról a legfontosabb információk megvannak.

Iván még egyszer végignéz a kíséretén. Vele van a nyakigláb Borisz. Majd két méter magas, szálkás ember aki a harmincas éveit tapossa. Rövid, fekete hajú, sima és ovális arcú. A szeme pedig zöldes árnyalatú. Ruhája az Északi-sziget favágóira emlékeztető, csak annyi eltérés van, hogy neki az övén nem egy fejsze vagy fűrész lóg, hanem két forgótáras revolver. Régóta tagja a bandának és egyike azoknak az embereknek akiben Iván megbízok és hajlandó volt befogadni a belső köreibe. Bár semmi különleges nincs benne. Stratégia érzék hiányzik belőle és az „előbb lövök, majd aztán kérdezek” elv híve. Így Iván inkább testőrként tartja, sem mint tisztként.

A másik alak Petrov. Kinézetre nem valami kiemelkedő. Olyan mint egy átlagos favágó. Széles termetű, csupa izom, mindenhol szőrös és az arcát mintha baltával faragták volna. Olyan, mint egy ruhába bújtatott kicsi medve. Átlagos termetű legény volt aki szintén a harmincas éveiben van. Barna színű szakálla kicsit rendezetlen. Ha mosolyog akkor látszik, hogy hiányzik pár foga. A szeme pedig sötét barna volt. Aki huzamosabb ideig nézi az elveszik a benne. Hasonló ruhát hord mint Borisz, ő még egy kötött vörös, bojtos sapkával kiegészíti ezt és övéről nem forgótáras pisztolyok lógnak le, hanem egy darab sufnituning lefűrészelt csövű shotgun. Boriszhoz hasonlóan ő is Iván testőre, de a nyakiglábbal ellentétel sokkal higgadtabb. Az eredeti tervek szerint ő jött volna el a célszemélyért és képviselte volna Főkapitányt, amíg Iván úgy nem döntött, hogy ő maga is jön.

A harmadik tag Iván egyik alacsonyabb rangú tisztje. Jelcin. Jelcin Boriszhoz és Petrovhoz képest elegánsabban öltözött. Egy kicsit avétos barna ballonkabátot viselt, ami alatt egy fekete pulóver volt. Emellé fekete nadrágot és bár az „elegáns” öltözékhez nem illet, lábán egy nagy fekete gumicsizmát viselt. Fején pedig egy kis karimájú barna kalapot hordott, ami alól néhol kibukkant, zsíros, fekete haja, arca hosszúkás volt és borostás. Szeme pedig kékes-zöld színű volt. Alakra inkább Borisz felé húzott. Felszerelése pedig egy a Nemzeti Gárdától zsákmányolt tiszti kard és egy szintén onnan szerzet gépkarabély.

Miután végig mérte Iván a csapatát, tekintetét újra a térképre szegezi. A legfrissebb információ szerint csak öt működő farm van a településen. Egy leéget és egy faluházként funkcionáló vadászlak. Egy rövid tanakodás után úgy dönt, hogy a leéget, farmot nézi meg először. Ha van a helyi kozákoknak egy kis esze ott ütöttek tanyát és náluk van még a célszemély.
- Rendben fiúk – Megsimogatja a bajszát, majd helyre igazítja azt az egy s még nem ősszülő hajtincsét. – Kövesetek. Megnézzük magunknak azt a leéget farmot. – Majd Iván vezetésével megindul a csapat. Ő pedig csak reméli, hogy nem fogja őket a szabadban érni a rossz idő.

Miközben a leégett farmot néztük át. Borisz észrevett egy furcsa küllemű idegent egy szekéren. Miután én is szemügyre veszem. Furcsa egy alak. Nem úgy öltözik mint a helyiek. Inkább mint a városiak. Talán ez lehet az az ügynök akit az állam kirendelt nyomozni. Talán már tud valami hasznosat.

- Héj Petrov! Gyere ide! Látod ott azt a fickót a szekéren? Figyeld meg, de diszkréten. Ha jól látom, a szomszéd farmra megy. – Iván előveszi a tárcáját, kivesz belőle egy kis pénzt, nagyjából annyit ami elég 2X10 tojásra. Majd a pénzt oda adja Petrovnak. – Ha meg megkérdi miért vagy ott a farmnál vegyél valamit a tulajtól. Na meg ha ott vagy, szimatolj kőrbe egy kicsit. Érted?
- Igen főkapitány! – Feleli teljesen rideg, személytelen hangon. Majd elindul a szekér után séta tempóban.


Iván kiadja a parancsot az embereinek. Jelcin nézi át a fészert. Borisz az istállót. Én meg megyek és körülnézek a farmházban.
Ha nem találunk semmit 1 órán belül a területen újra összegyűlünk a farmház előtt. Megvárom míg mindenki elmondja mit talált, látott az elmúlt 1 órában. Majd körbenézek a farmon még egyszer, ezek után pedig az égre szegezem a tekintetem és ha még nem eredet el az eső, csak remélem, hogy kitart még egy darabig a szerencsénk. Előveszem a térképet és eldöntőm, hogy hol fogunk eltölteni egy kellemes estét.
- Fiúk kövessetek, majd holnap folytatjuk a keresést. Nem akarunk elázni. – Majd elindul az Arbavogocs farm felé.
- Főnök – Kezdi Jelcin – Miért erre megyünk? A településen volt egy egész kellemes vadászlak.
- Jelcin. – Megtorpan Iván. – Drága. Édes. Jelcin. Ha te egy kormány ember lennél, nem a legjobbat akarnád magadnak? – Jelcin válaszra nyitja a száját. – Dehogynem. Akkor tehát a kormány ügynök valószínűleg ott lesz abba a lakban. Érted már?
- I-Igen főnök. De lenne még egy kérdésem. Miért megyünk ahhoz a másik farmhoz? Lehet, hogy még ott van az ügynök.
- Nos, ebben igazad van. De lehet, hogy már nincs. Meg van egy olyan érzésem, hogy a szomszéd farmon találunk magunknak szállást. De most kuss és menjünk.

Tovább haladnak az út mellett az Arbavogocs farm felé.