Vérfarkas
Közzétéve: Aug 17, 2016 12:08:50 GMT 1
Post by Mocsok on Aug 17, 2016 12:08:50 GMT 1
Általuk uralt városok: New York város, Dublin, Stockholm
Leírás:
A likantrópia eredetét illetően rengeteg feltételezés alakult ki. Valaki szerint átok, valaki szerint fertőzés, valaki pedig azt állítja, hogy egy félresikerült szertartás végeredménye. Még abban sem vagyunk egészen biztosak, hogy eme fenevad vajon tényleg a vörös holdnak köszönhető-e. Van egy teória miszerint a természet azért hozta létre a vérfarkasokat, hogy megritkítsa az egyre növekvő vámpír állományt. Általában emberi alakban próbálnak beépülni a tömegbe, de bármikor felvehetik állati formájukat. Életüket falkákba tömörülve élik. Minden falka élén ott áll egy alfa (falkavezér), akit mindig az erő alapján választanak ki. Többnyire minél nagyobb egy falka, a vezére annál erősebb. Szervezetük képes befogadni az emberi ételt, ám ha nem fogyasztanak emberhúst, előbb utóbb legyengülnek és elpusztulnak.
Szaporodás:
A szaporodás kétféleképpen mehet végbe. Az első a gyermeknemzés. Nem szükséges hozzá, hogy mindkét szülő vérfarkas legyen, bár ha valamelyikük halandó akkor csupán 50%-os esélye van annak, hogy a gyermek vérfarkas lesz. A született vérfarkasok általában jobban uralják saját képességeik és ösztöneik, elvégre már gyermekkoruk óta rendelkeznek velük. A másik út, ha megharapnak, vagy megkarmolnak egy halandót. Ez persze nem mindig válik be. Az áldozatnak először a sebet, majd az átalakulást is túl kell élnie ahhoz, hogy vérfarkassá váljon.
Képességek:
Sokáig a vérfarkasok voltak az egyetlenek akik képesek voltak versenybe szállni a vérszívókkal és éppen ezért is küzdenek egymással már a kezdetek óta. Emberi formájukban alig többek egy a kelleténél erősebb embernél, ám a bestialaklyukban, képesek akár egy 200 kg-s tárgy felemelésére is. Maximális futási sebességük 50-55 km/h. Mozgásuk sebessége alig gyorsabb egy átlag emberénél. Hallásuk és szaglásunk rendkívül kifinomult, már emberi alakjukban is. Hosszú karmaik és hegyes fogaik, könnyűszerrel tépik cafatokra az áldozatot. Jelentősen gyakrabban használnak fegyvereket mint a vámpírok, elvégre nem mindig kockáztatják meg, hogy felfedezzék őket, viszont ezen a fegyvereket átalakulásokat követően többnyire hátra is hagyják. Telihold idején a vérfarkasok nem képesek megőrizni emberi formájukat. Ilyenkor teljes mértékben felerősödnek a képességeik, ám ennek az a hátulütője, hogy a fiatalabb egyedek elvesztik a kontrollt testük felett és vérengző fenevadakká válnak.
Gyengeségek:
Ezüst: Legendák szerint a vérfarkast kizárólag ezüsttel lehet megsebezni. Ez nem teljesen igaz. Bármivel meg lehet sebezni, de ha az a valami nem ezüstből van, akkor a seb abban a pillanatban begyógyul. A vérfarkasok meglehetősen érzékenyek erre a fémre. Már a puszta érintése is égeti őket. Ha ezüst által sebződnek meg, akkor a sérülésre nem hat az emberfeletti regenerációjuk. Igaz, a seb előbb vagy utóbb begyógyulhat, de ez a folyamat legalább olyan hosszadalmas mint egy egyszerű halandónál.
Éles hangok: Nem halálos, de elég kellemetlen tud lenni egy vérfarkas számára. Hála kifinomult hallásuknak, legalább annyira érzékenyek a kutyasípra mint egy öleb. Ha a vérfarkas elbújt valahol, ez a legegyszerűbb módja annak, hogy élő csali nélkül előcsalogasd.
Mérgek: A vámpírral ellentétben a vérfarkas teljes mértékben élőlénynek számít. Éppen ezért szervezete az emberi étel mellett a mérgeket is képes befogadni. A halálos mérgek az állandó regeneráció miatt, elég rosszul hatnak rájuk, mindenesetre a bénító és altató mérgek tökéletesen funkcionálnak. Persze kifinomult szaglásukat nehéz átverni, éppen ezért használnak a vadászok mérgezett nyilakat.