Reina

Név: ?
Nemzetiség: ?
Kor: A kinézete alapján nagyjából 18-22 között.
Külső leírás: Középmagas, sportos testalkatú lány, hosszú sötétbarna hajjal és barna szemekkel - tökéletesen belesimul a köztársaságvárosi tömegbe. Az egyik alkarján egy régi vágás fakó nyoma látszik.
Jellem: Jelenleg leginkább zavart.

Az első dolog, ami tudatosult benne, miután felébredt, a szaggató fejfájás volt.
A második az, hogy fogalma sincs, hol van.
A harmadik pedig hogy fogalma sincs, kicsoda.
Ahogy lassan megértette, mindez mit jelent tulajdonképpen, hisztérikusan felnevetett, és a mögötte lévő épület falának dőlt. Falak, gondolta magában, majd felfelé nézett, hogy aztán azonnal el is kapja a pillantását. A nap a szemébe sütött. Egyelőre ez volt a legtöbb, amit tudott - egy valamilyen utcán ült, egy valamilyen településen, egy valamilyen országban, egy napon, évben és hónapban, amit megtippelni sem tudott volna, személyazonosság nélkül.
Anélkül, hogy bármilyen ötlete is lett volna az utóbbi… Ó, igen, azt sem tudta, hány éves. Tehát eddigi életének az eseményeiről.
Hát ez igazán pazar.
Körülnézett, hátha bármit ismerősnek talál, de csak szavakba tudott kapaszkodni - fal, ház, járda, út, ablak, ajtó, ég… Hiába reménykedett benne, hogy bármi, egy apró részlet akár megkongatja azt az átkozott kis harangot a fejében, vagy legalább valamilyen érzést vált ki belőle, semmi. Nuku. Maximum némi üresség az idegösszeroppanás előjeleivel keveredve.
Pazar. Csupa nagybetűvel.
Mély levegőt vett, és magára pillantott. A kezei tökéletesen tiszták voltak, a haja - már ha hihetett a saját érintésének, amiben jelenleg nem volt éppenséggel biztos - szintén tisztának, szinte frissen mosottnak érződött, szinte kicsúszott az ujjai közül. Akaratlanul is azon kezdett el gondolkozni, hogy vajon mindig is ennyire ügyelt-e a személyes higiéniára, de hát fogalma sem volt. Arról pedig végképp nem volt elképzelése, hogyha eszméletlenül, fájó fejjel, és teljes amnéziával ébredt fel egy utca kellős közepén, miért nem volt legalább egy folt, egy szakadás vagy bármi a ruháin… Még a fehér blúza is olyan volt, mint a patyolat.
Semmi értelmet nem talált ebben az egészben.
Feltápászkodott - a feje még jobban lüktetni kezdett, és az izmai is sajogtak - de hé, legalább voltak izmai! -, és ismét körültekintett. Mintha valami…valami megmozdult volna benne, ahogy a felhők elsuhanó árnyaira nézett… Mintha…
Rémlett neki valami egy sötét helyről, ahol meglepetten és rémülten tért magához, és ahol folyamatosan azt kérdezgette, hol van, de ennél tovább nem folytatódtak az emlékei - minden, ami előtte történt és utána jött, hiányozott a szalagról, mintha elvágták volna. Egy dologban, méghozzá egy igen fájdalmas dologban biztos volt. Azon a sötét helyen még pontosan tudta, kicsoda, és talán sejtette is, miért van ott.
Elfordította a pillantását az árnyakról. Csak ekkor vette észre, hogy a helyen, ahol nemrég ült, egy apró kézitáska feküdt, éppen olyan tisztán, mint amilyen ő maga is volt. Érte hajolt - igyekezett nem arra gondolni, hogy a feje mindjárt felrobban, ha még egyszer megmozdítja -, és kinyitotta. Reménykedett benne, hogy a tartalma bármit is elárul arról, hogy… Tulajdonképpen minden információ hasznos lett volna.
Ahogy pakolászott, egy élénknarancs árnyalatú rúzst, egy - jelenlegi állapotában - szerinte nem túl ízléses nyakláncot, némi pénzt, és egy várost, azon belül pedig egy nagy, pompás épületet ábrázoló képeslapot talált. Üdvözlet Köztársaságvárosból! - írták rá nagy, kacskaringós betűkkel. A lány felvonta a szemöldökét, és megfordította.
„Drága Reina,
Alig várom a viszontlátást. Ígérem, addig beszerzem a kedvenc teádat, és majd a parkban fogunk teázni, mint régen, kislánykorodban!
Nagymama”
Nagymama. Volt…van családja? A neve pedig akkor Reina lenne?
Az ajkába harapott. Furcsán, idegenül hangzott a név, ahogy magára próbálta, de az összes többi is, ami eszébe jutott. Reina, igen, bizonyára ez lesz az - egy idő után bizonyára sejteni, tudni, érteni és érezni fogja ezt a nevet, csak idő kell, amíg hozzászokik.
Vagy jobb esetben amíg talál valamit, ami segít emlékeznie, hogy kicsoda. Ehhez pedig az első lépés: kideríteni, mi az a Köztársaságváros, hogy jut oda, és mi az az épület. A többivel ráér később foglalkozni.