John Francis

#s://i~pinimg~com/originals/66/41/9b/66419b6a531b4044db1f13282bf2fc35~jpg

Külső leírás: Hosszú barna haj, általában rövidebb szakáll és bajusz, gyanakvó tekintet, látszólag mosolyra húzódó száj, átlagos testalkat (180 cm magas, 75 kg), egyszerű, kopott és szakadt városi ruházat, bagószag

- Remington Model 700 CDL vadász golyós puska 3 tárral

- egy doboz cigi

- 2 lopott személyi igazolvány

- túlélőkártya (funkciók: konzervnyitó, palacknyitó, kés, fűrész, csavarkulcs, csavarhúzó,
pillangó csavar nyitó, szögmérő, vonalzó és cm, körző, kábel blankoló)

- 4 db papírzsebkendő

- 1877-es Los Angeles térkép

- 4 ász (francia kártya)

- öngyújtó

- ceruza

- családi fénykép

- laposüveg (változó tartalommal)

- és amit éppen talál

Előtörténet: John Yorktownban látta meg a borús napvilágot. A szülei már a robbanás előtt is szegénységben éltek, de a helyzet romlása nem tartotta vissza őket attól, hogy gyermeket vállaljanak. A gyerekekért egyre durvább módszerekhez folyamodtak, betöréseket követtek el, loptak és ha kellett, öltek is. John és ikertestvére, Rory ebben nőttek fel. 6 évesen már gyilkosságot láttak a lakókocsijukban, mikor betört hozzájuk egy részeg ember és az anyjuk lelőtte. Hamar meg kellett tanulniuk a fegyverek használatát, a fertőzöttek és egyéb rosszindulatú lények elkerülését, a holmik értékét és legfőképpen az óvatosságot. Utóbbiban Rory volt jobb, mindig figyelt a veszélyekre. John mindig is szeleburdibb, lobbanékonyabb és kíváncsibb lélek volt. Az érzelmeit hol elrejtette, hol szinte féktelenül kiadta magából. A szülei egy kicsit aggódtak is, hogy mentális zavarai vannak. Szakembert ebben a környezetben már nem találtak, így hiperaktívnak, skizofrénnek mondták. Ezzel csak azt érték el, hogy John már gyerekkora óta nem tartja magát normálisnak, de nem is akarja. A testvérével a guberálásra és a lopásra adták a fejüket. Ezzel elég sokáig nagyon sikeresek voltak. 14 évesen, amikor egy csapat guberáló el akarta venni, amit Rory-val épp megszereztek és a dulakodásban mindketten megöltek egy-egy embert. Ezt egyikük se tudta feldolgozni. Rory befordult, csendes lett, John pedig még szélsőségesebb. Szó szerint bármire képes volt, felrúgott minden szabályt és gátat. Ebből sok problémája lett, gyakran keveredett veszélybe és másokat is abba sodort, viszont egyre különlegesebb és ritkább tárgyakat tudott találni, mert nem félt a legrosszabb helyektől sem. Ez imponált egy lánynak, aki hasonló dolgokban volt jártas. Chrissy csatlakozott hozzájuk és Johnnal összejöttek. Furcsa szerelem volt, csapongó és heves, több szakítással és kibéküléssel, nagy veszekedésekkel és önfeledt együttlétekkel. Nem költöztek össze, a lány sokkal magányosabb alkat volt.

Aztán jött egy nap, amikor egy magányos körútról hazaérkezve John lángokban találta a motelszobájukat. A környékbeliek csak hosszas unszolás után voltak hajlandóak segíteni az oltásban. Mint kiderült, a szülők és Rory odabent voltak, de sebeikből ítélve már a tűzvész előtt meghalhattak. John összeveszett a szomszédokkal, verekedett is és elhatározta, hogy a város más részén próbál szerencsét. Nem vallotta be senkinek, de a családja halála sokkal jobban megrázta, mint eddig bármi. Már Chrissy se érdekelte, nem kereste, sőt kerülte. Ez már 2 éve így megy. John veszélyesebben él, mint valaha és mindent begyűjt, amit talál, hátha egyszer lesz valaki, akinek eladhatja vagy épp csak azért vág zsebre dolgokat, mert megtetszenek neki. Egyetlen barátja az alkohol, amit elég nehéz beszerezni.