Energyville

Hunnter testvérek ( Raven ) - Egyszer fenn...

Hogy ti mit kerestek itt? Hosszú az út bárhova is mentek és kezd sötétedni. Ilyenkor nem biztonságos vezetni. A Gyomor tőletek még legalább 3 napi útra van, Seattle még messzebb. A Troll hegység van talán a legközelebb oda talán csak egy 1 nap lenne az út…Ha vezetne oda út és nem az erdőn és annak veszedelmes lakósain kéne keresztül menni. Így estére itt vertetek tanyát. Ez sem rosszabb hely mint az út mellett egy magányos töltő állomás. Bár a helyiek „tömegéből” rettentően kilógtok. Sokkal ápoltabbak vagytok mint az itteni guberálók. Ami azért nagyszó, ha azt nézzük, hogy közel 200 éve megsemmisült a világ és vele a higiéniai alapjai is. Itt munkát tuti nem találtok…Mármint olyat ami kifizetődő lenne számotokra és még a motorokhoz sem tudtok üzemanyagot szerezni. De ez már csak ilyen.

Az este folyamán érkezik egy a helyiektől szintén eltérő alak. Egy ghoul. Fején egy régi kucsma, melyen egy csillag látható. Prémes szegélyű kabátja néhol vas elemekkel van megerősítve és tucatnyi zseb díszíti. Alóla pedig egy golyóálló mellény látszódik ki. Léptei nehéznek hangzanak, és csak úgy cuppog a sárosra taposott hóban. Hátán pedig egy túrázó hátizsák van, melyről minden irányba kilátszik valami szemét. A zsák aljára pedig két tegez van erősítve, melyek tömve vannak nyíllakkal. A bal oldalán pedig egy számszeríj van. A jobbján pedig egy másik kisebb táska lóg és egy régi gázlámpa. Körbe tekint a kis településen. A tekintete egy pillanatra megakad rajtatok majd pedig belenyúl a táskájába és előkap egy cigarettát és egy öngyújtott és elkezd cigizni. Ezek után felétek veszi az irányt. A füstöt egyszerre fújja ki a száján és ott ahol egyszer az orrának kellett lennie, de most csak egy lyuk van. Mikor elér titeket kérdés nélkül leül.




- Ho Chi Minh – Közli egy rekedtes hangon. Ebből a hangból szinte az egész világ fájdalma és szenvedése kihalható volt. Vagy csak szimplán kapart a torka, mert utána rögvest vad köhögő roham tört rá. Egy percig azt hihetné az ember mindjárt kiköpi a tüdejét. Ez idő alatt volt időtök jobban megcsodálni a csodás arcát közelebbről. Foltokban hiányzott a bőr róla és a sebek szélén fagyás nyomai látszódtak. Ahol meg még volt bőr ott mély ráncok völgyei szabdalták azt. A sapkán lévő csillagon pedig maradt még egy kis vörös zománc. Eredetileg talán piros volt. - Bocs. Csak a cigi és a sugárfertőzés rossz kombináció. Klassz bringák. – Mutat rá a motorjaitokra. – Gondolom valahonnan délről jöttetek ti is. Mojave, igaz (Hogy ne keresd a térképen Ravi: A mai Las Vegas és környéke)? - Újra beleszív a cigijébe. Jó hosszan szívja, szinte a feléig. Majd egy nagy álmos lehelettel kifúja az egészet a száján és orr csonkján keresztül. – Jó fejeknek tűntök srácok…Meg jó a cuccotok. Mennyiért vállaltok egy fuvart a Ghoul városba, Spokane-be? – Ekkor megrázza az oldal táskáját ami nagyon szépen csörög. Biztos tele van kupakokkal. Jó sok fényes kupak amiből legalább egy hónapig meglehetne élni A Gyomorban. – Nem kell most válaszolni még úgy is fel kell töltenem a készleteket. Fontoljátok meg fiatalok. – Megereszt egy kedvesnek szánt vigyort, de az amúgy sem túl barátságos, szinte rothadó arcot ez a foghíjas mosoly csak rondábbá tette. – Holnap délig szóljatok. Addig rágjátok meg az ajánlatott. – Majd Ho Chi Minh felkelt és elindult az étterem felé, tenyerét dörzsölgetve.

Miután a fura ghoul elment a kis településen újra fellángolt a pletyka. Szinte szájról szájra járt, hogy ti messze délről Mojave-ből származtok. Igaz, hogy senki se tudott róla semmit, de mégis mindenki nagyon jól tudta, hogy mi van ott. Mármint az alapján, hogy mennyire hallottátok a pletykálkodást. De egy idő után már a házakban folytatták ezeket a kibeszéléseket. A hó is elkezd szállingózni, de mivel nincs szálló és a helyiek véletlenül sem engednének be titeket fegyverrel meg a „koszos döggel” (aminél a legtöbb helyi jóval piszkosabb)együtt. Szóval a falu „főterén” azaz a töltőállomás alatt húzhatjátok meg magatok. Lucky is az öledbe bújik mert fázik és azokkal a nagy (és hülye) szemeivel nézz rád. A csendet és a békét nem sokára a friss hó ropogása töri meg. Lassú és egyenlőtlen lépteket hallotok. Mikor oda fordítod a tekinteted egy hosszú fekete hajú, 40-es évei végén, 50-es évei elején járó, szemüveges nőt látsz meg. Testén egy hosszú, kopott fehér köpeny van és egyik kezében egy régi diploma táska van, szép fényes. Az ember azt hinné az ilyenek elkopnak és megfakulnak az idő folyamán.



- Szép estét. Maguk a zsoldosok igaz? Lenne egy megbízásom maguknak. – Ekkor rakja óda eléd a diploma táskát. A Vault-tec címere látható rajta ami nem meglepő, hisz sok dologban utaztak azok a srácok és rengeteg ilyen táska kering szabadon a pusztaságban. Közös bennük, hogy jó drágák. – Ezt eltudnák nekem vinni Tacomába? Tudom hosszú az út és a energia cellák sincsenek ingyen. Ezért mitszólnának 750 kupakhoz…Fejenként? Felét most, másik felét pedig ott majd intézi Ross Stark…Medve Ponton…Azt hiszem…De lehet, hogy…Mindegy Keressék Ross Starkot. Egy alacsonyabb, szemüveges fickó, barna hajjal. Rendben?