Azoir
Írónövendék
Posts: 229 
|
Post by Azoir on Jul 20, 2018 16:16:49 GMT 1
Ötletének lendületével már rántotta is magával a földidomárt, minden kétsége és sérülése ellenére is. Hana és Kán utcáról utcára követte a furcsa árnyalakot, sikátorból sikátorba fordultak be, de az üldözésnek - vagy inkább követésnek - nem akart vége szakadni. Talán már az is megfordult a fejükben, hogy rossza embert követnek, esetleg nincs is értelme az egésznek, amikor a falhoz értek. Köztársaságváros börtönének fizikai megtestesüléshez. Itt már egy egész csapatnyi embert találtak. Mind Dai Li ügynökök voltak - valószínűleg azok, akiket a fal felhúzására szerződtetett az elnök.
- Mikor is bontjuk le ezt a förmedvényt?
- Amikor megkapjuk a jelt. Az Ostorossal való tanácskozás végkimenetele miatt még várhatunk rá egy keveset.
- Nem is értem, mi dolga van itt a föld királyának...
- Nem is azért vagy itt, hogy értsed. Ez a parancs. Hamarosan megkezdőik az invázió.
Ahogy hallgatóztak, figyelmesek lettek másra is. Az egyik ügynök kicsit elszakadt a bandától, magányosan álldogált a sötétben. Eljött az idő, hogy a páros - Kán és Hana - kezükbe vegyék a sorsukat...vagy a város sorsát.
|
|
Kán
Írónövendék
the only hting i care less about than the opinion of others is my own opinion
Posts: 221
|
Post by Kán on Jul 24, 2018 22:37:27 GMT 1
Kán arcán aprócska mosoly jelent meg mikor a Dai Li ügynök után eredtek. Nem szívesen ment volna Tairáék után, a tény, hogy per pillanat mint bűnöző ismeretes Köztársaságvárosban, valahogy gátolta abban, hogy rendőrök közelében legyen. A sokadik sikátor után, kisebb kétely kezdett megfogalmazódni benne a terv helyességéről. Bár minden erejével leplezte, valószínűleg aggodalma arcán is nyomot hagyhatott. Bár az éjszaka leple igen jól takarta őket, valahogy állandóan az az érzése volt, hogy meg fogják látni őket. A fal alá érve keresett árnyékos helyet és csendben figyelte az ügynököket. Miután észrevették a másik ügynököt is egy pillanatig gondolkodott majd Hanához fordult. Zsebéből egy olyan 20 cm hosszú kristályt vett elő majd pár ujjmozdulattal kissé átalakítsa: egyik végét lesimította másikat pedig mint egy kés élét, kilapította. A rögtönzött kést átnyújtotta Hanának majd megszólalt.
-Idomítás nélkül még szüksége lehet rá. - melegen elmosolyodott majd folytatta a lehető leghalkabban - A kedves barátunk ott a sötétben még igen hasznos lehet. Jó lenne elbeszélgetni vele. Mivel ezek a dögök igen nehezen törbecsalhatók, így ha lehet maradjon itt és ha probléma lenne tegye azt ami helyes, szaladjon.
Legbelül pontosan tudta, hogy Hana nem fog csak úgy ülni ott ahol hagyta, bár azért reménykedett, hogy a szaladás tanácsot majd megfogadja. Egy rövid ideig még figyelte a férfit. Próbált valami használható tervet kitalálni. Szerencséjére igen jól ismerte a Dai Li ügynökök felszerelését. Mindegyikük hord magánál földet, amit általában közvetlenül a kezük körül tárolnak. Kán terve igen egyszerű volt: a célpont karja tájékán tárolt földet fogja használni rá, hogy annak karját összeroppantsa. A probléma csupán az, hogy valószínüleg ezt nem fogja, hang nélkül tűrni. Kell, valami, hogy elhallgatassa majd a szenvedő barátjukat. Ránézett saját, megégett ingjére. Ideális lesz hangtompításra. Gyors mozdulattal levette magáról. Az égés még mindig igen fájt mikor megérintette. Összecsavarta, mint egy rövid kötelet majd ismét célpontjára nézett. Levette a cipőjét, nehogy a kemény talpak koppanása árulja majd el lopakodás közben. Minden megvan ahhoz, hogy elkapja. Feszülten figyelte az ügynököt. Hátrafordult Hana felé majd megszólalt.
-Ha minden jól megy és elkapjuk akkor kéne egy hely ahol … elbeszélgethetünk vele. Valamelyik sikátor is jó, de egy ház lenne a legideálisabb.
(Edit oka: Helyesírási hibák (név eltévesztés többször is)) |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Sept 7, 2018 20:40:09 GMT 1
Hana
Nem igazán értem, hogy miről beszélnek, de az biztos, hogy később fontos lesz, ezért minden szavat igyekszek pontosan memorizálni. Az biztos, hogy jól bele tenyereltünk valamibe, ez nem egy átlagos tetőn ugrálós éjszaka lesz mint ahogy terveztem, de egészen kezdem értékelni.
Kán felém fordul és egy kristályból idomított tőrt ad nekem, mondván hogy erre még szükségem lehet, ha már idomítani nem tudok. Ebben lehet is valami.
-Köszönöm.- Suttogom. A kést pedig a könnyű selyem sálam végére kötöm. Így nagyobb távolságba is támadhatok vele, és hasonló méretű kiegészítőket a színpadon is használok így ismerősebb a fogása is.
A férfi a Dai li ügynök felé indul, azzal a tanáccsal, hogy maradjak itt és ha baj lenne szaladjak el. Sárkánymadár vagyok és nem kisnyúl, hogy elfussak. Felnézzek mögöttem az épületre, reménykedem benne hogy találok egy nyitott ablakot, ami egy folyosóra visz. Ha sikerül pedig magabiztosan és tapasztaltan kapaszkodom fel az épület falán. Szeretem ezeket a városi épületeket, ezernyi belépő és kényelmes kapaszkodó, közben igyekszem annyira csendben lenni amennyire csak lehetséges, és persze az árnyékokban maradni. Ha bejutottam a folyosóra körül nézek találok-e lakatlan szobát, esetleg ahova betudunk törni a kihallgatáshoz, ha nem az sem baj, az épületen belül biztos lesz egy pince, vagy valami ami talán még jobban is használható. Amint találok egy ilyen helyet, az ajtóhoz megyek és óvatosan kinyitva megpróbálom jelezni a föld idomárnak, hogy itt vagyok, és várom. 
|
|
Kán
Írónövendék
the only hting i care less about than the opinion of others is my own opinion
Posts: 221
|
Post by Kán on Sept 11, 2018 21:38:43 GMT 1
Olyan halkan mozgott amennyire csak tudott. Minden lépéssel egyre hevesebben vert a szíve. Tekintetett fénysebességgel cikázott a többi ügynök és célpontja között. Ahogy közelebb ért az ügynökhöz, egy pillanatra hátra fordult: Hana már nem volt ott. Mit sem törődve vele még egy lépést tett előre majd megkezdte műveletet. Egy gyors mozdulattal a rongyot az ügynök szája elé nyomta majd evel párhuzamosan másik kezével megérintette annak karját. Ha megtalálja az ügynöknél tartott földet akkor egy erős de gyors mozdulattal össze idomítja az úgy, hogy lehetőleg a célpont teljes alkarját szétroncsolja. A biztonság kedvéért még ugyanazon lendülettel megpróbálta hátulról elgáncsolni, hogy sikertelenség esetén is maradjon valami fikarcnyi esélye legalább elmenekülni.
|
|
Azoir
Írónövendék
Posts: 229
|
Post by Azoir on Sept 15, 2018 20:14:33 GMT 1
Úgy tűnik KÁn elővigyázatossága - avagy a Dai Li ügynök elővigyázatlansága - sikeres megmozdulást eredményezett. Másodpercek leforgása alatt, hang nélkül máris a markában tudhatta a fiatal ügynököt. Szegény fiú elkerekedett szemmel, össze-vissza kapálódzva próbált menekülni, nem sok eredménnyel. A végére már csak tűrte, hogy a földidomár elvonszolja egy elhagyott lakásba, és ott, amint felszabadult a szája, azonnal rá is kezdett.
- Nem fogok semmit sem elárulni! Nem tudnak olyan kínt alkalmazni, hogy én megtörjek! Erős vagyok, mint a szikla! Sokáig éljen Ba Sing Se!
Hana és Kán végre megszerezte az áhított információforrást. Kérdés, ki tudnak-e szedni belőle valamit, és mire jutnak azzal, ami a rendelkezésükre áll?
|
|
Kán
Írónövendék
the only hting i care less about than the opinion of others is my own opinion
Posts: 221
|
Post by Kán on Sept 20, 2018 23:41:34 GMT 1
Sikerült elkapni az ügynököt. Szegény ember se ordítani se menekülni nem tudott. Megfogta majd elhurcolta. Kán idegesen kereste Hannát míg nem meglátta a résnyire nyitott ajtót és a lány árulkodó vörös haját. Nehézkesen de eljutott a házig.
-Szerencsénk volt - mondta Hannának mikor kinyitotta az ajtót.
Elhurcolta az egyik szoba közepébe majd ledobta. A férfit leültette mint egy csecsemőt, kivette a pecket a szájából. Miután az ügynök befejezte a monológját kán közel hajolt hozzá majd megszólalt.
-Elmondom mi fog történni. Első lépésként lefektetünk néhány szabályt: ha megpróbálsz mozogni akkor eltöröm a bokáidat. Felteszek majd néhány kérdést és örvendenék ha mindre nagy lelkesedéssel válaszolnál. A válaszaid pontossága nagymértékben befolyásolja majd, hogy milyen állapotban hagyod el a szobát.
Hirtelen megfordult majd a falhoz sétált. Közben kereste a szemkontaktust Hanával, hogy jelleze neki a tervét. Közelebb ment hozzá majd fülébe súgta, ha hagyta.
-Kell egy kedvesebb hangnem is ehhez a beszélgetéshez, remélem számíthatok önre.
Majd visszafordul és is a fogjuk arcába mászott.
-Tehát, miért van itt a fal ? Ki az az ostor és ami a legfontosabb: említettek valamiféle inváziót. Szeretném ha ezutóbbit fájdalmas részletességgel magyarázná meg.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Sept 24, 2018 21:43:40 GMT 1
Hana
Nem kellett sokat várnom, hogy Kán megjelenjen a földidomárral, a szoba már feltörve és előkészítve várta az érkezését és azonnal le is ültette a vendégünket. A férfi első monológja nagyjából pontosan az volt, amire számítottam. Oh, te szegény pára, láttam már nálad nagyobb harcosokat is megtörni a nyomás alatt. Kán egyetlen pillantásából tisztában voltam a tervel, valójában nekem is ez járt a fejemben, és örültem, hogy magára vállalta a dolgok fizikai részét, nem mintha nem lenne gyomrom a kínzáshoz, de nem szívesen élnék vele. Egy apró bólintás a válaszom, hogy tudja megértettem a tervet.
Majd figyelem, ahogy a férfi belemászik az ügynök arcába, én pedig hátrébb húzódok és lehajtom a fejem, látványosan elhatárolódok a történtektől, hogy a vendégünk is tisztában legyen vele, nem én akarom így, megvárom amíg a földidomár már a végsőkig feszegeti a határokat, vagy pihenni megy és majd csak ezután fogok közbeavatkozni.
|
|
Kán
Írónövendék
the only hting i care less about than the opinion of others is my own opinion
Posts: 221
|
Post by Kán on Oct 1, 2018 19:07:10 GMT 1
Kán arcára valami megmagyarázhatatlan hidegség telepedett. Egy rövid ideig még nézte a szótlan ügynököt, majd szó nélkül kiment a szobából. Egyenesen a konyhába ment keresett egy rongyot és egy nagy fazekat, amit megtöltött vízzel. Az egészet megfogta és bevitte a szobába. Nem szólt semmit, csak gyors léptekkel elkezdett az ügynök felé haladni. Mikor olyan egy méter távolságra volt, nagy erővel arcon rúgta azt. Élvezettel nézte egy darabig a férfi fájdalmát, majd ismét felültette.
-Tehát: fal, stor, invázió… kezdjen dalolni
Nem vár sokat, csupán 1 percet mielőtt ismét mozgásba lendül. A zsebéből egy kristályt vesz elő, melyet egy gyors mozdulattal pengeélessé alakít. Egy rövid pillanatig a férfi arcához nyomja majd egy hirtelen mozdulattal mintha sosem lett volna ott elveszi az és a szoba ablakához sétál. Letépi a függönyt, a rögtönzött késsel levág pár vastagabb darabot és összetkeri azt, hogy ideális legyen kötözéshez. Ismét belerúg a férfibe és ahogy a földön fekszik megkötözi a lábát és az összeroncsolt kezeti, ez utóbbinál odafigyelve, hogy a lehető legdurvábban végezze a műveletet. Hátára fordítja majd ismét felteszi a kérdést.
-Hajlandó beszélni ?
Egy perc, ismét csak ennyi az idő a válaszra. Magához veszi a konyhából hozott dolgokat majd visszatér a “pácienshez”. A rongyot ráteszi a férfi arcára majd ügyelve, hogy ne tudja lerázni megköti hátulról egy függöny darabbal. Bár Hana is segíthetne, ha nem muszáj nem teszi ki ennek az egésznek. A vizet szépen lassan a rongyra kezdi önteni. Minden alkalommal a fazék teljes tartalmát kiüríti. Ha a férfi nagyon mozgolódik még belerúg párat majd folytatja az egészet elöről. Minden alkalommal mikor egy fazék üres lesz, egy pár percre leveszi a rongyot és felteszi a kérdést.
-Beszél ?
Ha a harmadik alkalommal sem beszél Kán idegesen belerúg majd a kristályhoz nyúl és közel hajol hozzá. Gyorsan csinálja az egészet. A pengét beleszúrja a férfi orrába majd egy gor mozdulattal megszabadítja az a “fölös” bőrtől. Ha a férfi ordít betömi a száját és visszadobja rá a rongyot. Még 3x ismét megcsinálja a, ha Hanna hadja. Ha a férfi továbbra sem beszél akkor megáll felülteti azt majd megszólal.
-Jól bírja… - majd szájába cigarettát vett - elismerésem, komolyan. Sajnálnám ha meg kellene, hogy ölnöm. Én most kimegyek, a konyhába és mikor visszajövök egyesével elkezdem kikaparni a fogait a helyéről és ha akkor sem beszél akkor meg jönnek a körmei. Fújja ki magát ameddig csak lehet.
A férfi, ahogy mondta kiment de közbe intett Hannának, hogy kövesse ha lehet. A konyhában a meggyújtotta a cigarettát majd egy pohárba vízet tett.
-Kéne beszéljen kicsit a fejével, mert ha nem teszi ez az egész egyre dúrvább lesz. Mindenkinek jót tesz ha most beszél.
A férfi jó negyed órát fog tölteni a konyhában. Ha valami dulakodásra utaló hangott hal beront és hamarabb elkezdi a fentiekben említett kínzásokat.
|
|
Azoir
Írónövendék
Posts: 229
|
Post by Azoir on Oct 7, 2018 21:47:55 GMT 1
A katona a brutális kínzás után levegőért kapkodott. Mihelyt megkapta, halkan, hörgő hangon kezdett beszélni. - Fal...ostor... invázió...maga... - nagy levegő - sosem olvas újságot?! - kiköpött egy jó adagot a földre. A Dai Li azért ennél komolyabbakat is tudott művelni, még a saját embereivel is. Talán fájhatott, talán szenvedett, de ennél sokkal több kellett ahhoz, hogy valaki megtörje. - Bárki is vagy, talán észrevehetted, hogy egy rohadt katona vagyok...Nem parancsnok, nem kém, de még csak tiszt sem! Egy katona! Honnan kellene tudnom, mit miért kell csinálnom, te paraszt?! - újabb köpés. - Fal...ostor...invázió... A föld szerelmére... A falat az ostoba elnököd rendelte meg! Nem is értem, miért rajtam kéred számon! Ostoba... Ostoros Chenről pedig még nem hallottál? Paraszt. Itt van egy hatalmas városban és nem ismeri a Ostorost. Nos, ő egy tűzidomár, és képzeld csak el, diplomata. Az invázió meg - nagyot horkantott, ami inkább tűnt a megvetés hangjának, mint a levegőért való kapkodásénak - azt jelenti, invázió. Mit nem lehet ezen érteni. De zárójelben megjegyzem, még mindig csak egy katona vagyok. Nem tudom, az ittenieknél mi a szokás, de egy seregben inkább csak vezetőség tudja, mit merre. Egyszóval...akár ki is végezhetsz, akkor sem fogsz többet megtudni. Ha már brutális módon akarsz információt szerezni, ahelyett mondjuk, hogy pénzzel próbálkoznál...vagy bármi mással, legalább annyi ész legyen benned, hogy olyat kapsz el, aki tudhat is valamit! A katona teljesen elragadtatta magát. Nem foglalkozott már a fájdalommal, nem foglalkozott semmivel, csak becsmérelte az idomárt. - Még hogy fájdalmas részletesség. A könyveket és újságokat kéne fájdalmas részletességel olvasnod... Felteszem, tudsz olvasni...paraszt. Az épület megremegett. Nem földrengés volt ez, és Kán is tudta. Ezt egy földidomár művelte. Újra és újra, mintha csak lépkedne valaki. Nem is kellett sokat várni, mire megjelent egy hatalmas, de ugyanakkor öreg földidomár, a Milícia vezetője az ajtóban. Félszeg mosolya, amely egyszerre volt biztató és fenyegető furcsa fizimiskát sejtetett arcára, azonban nem zavartatta magát. Keresett magának egy széket, ledobta magát rá, majd keresztbe fonta a karjait. - Szóval, ki az a kíváncsi valaki, aki a területemen keménykedik? - kérdezte fennhangon. - Ha szeretnél valamit tudni, esetleg én segíthetek. Persze, ha előtte megkínálsz egy kis teával... - mondta és végigmérte a lányt. - A kisasszony nem földnépebeli, igaz? Egyefene, maradhat, csak ne nagyon okozzon felfordulást. Újra Kánra nézett. - Nos, hajlandó vagy gyorsan kérdezni, vagy veled csináljam azt, amit te tettél az emberemmel? - szemei szikrát hánytak, hanglejtéséből kirítt, hogy komoly fenyegetést intézett a két emberrablónak. ʜ̲ʿɽɱʶˋɱʾ̺ʸɱʾʺʿʵʺʸɱʲɱʝʶʸʶʿʵɱˀʷɱʒˇʲ˅ʲ˃˄ɱˇʺʽ̲ʸʲɽɱ˄ˋ̈́ˇʲʽɱ˄ˋʶ˃ʶ˅ʿ̺ʽʶʼɱʾʶʸʼ̺˃ʿʺɽɱʹˀʸˊɱʲɱ˅ˀˇ̲ʳʳʺʲʼʳʲʿɱʾʶʽʽˋʵɱʼ̺˃ʽʶʼɱʲɱʳ˃ˆ˅̲ʽʺ˄ɱʾʶʸʿˊʺʽˇ̲ʿˆʽ̲˄ˀʼʲ˅ɿɱʞʶ˄̺ʽʼ̺ʿ˅ɱʺʸˊʶʼ˄ˋʶʼɱʲɱʻ̺˅ʼˀ˄ˀʼɱ˄ʶʸ̾˅˄̺ʸ̺˃ʶɱ˄ʺʶ˅ʿʺɽɱʵʺ˃ʶʼ˅ʳʶʿɱʿʶʾɱʹʲʽʽʸʲ˅ˀʼɱʶʽɱʺʿʷˀ˃ʾ̲ʴʺ̈́ʼʲ˅ɿɱʝʶʸʼ͇ˋʶʽʶʳʳɱʼʶ˃ʶ˄˄ɱʲɱ˄ˀ˃ˀˋʲ˅ʹˀˋɱʾ̺ʽ˅̈́ɱˇʲʽʽʲ˅̲˄ʺɱʾ̈́ʵ˄ˋʶ˃˅ɿɱʜ͇˄ˋ͇ʿ͇ʾɲɱʒˋˀʺ˃Ĝ |
|
