Prisión Estatales

Kis és Közép hatalmak:

Baszk Birodalom: A Birodalom maga nem lépi át a mai kulturális határait. Területének többsége a Pireneusokkon túl található, de attól keletebbre is van némi területe. Birodalomnak nevezni természetesen elég nagy túlzás. De maga a baszk császár magát minden kelta nép védelmezőjének és urának tartja. Ideológiájukat tekintve erősen fasiszták neopogány elemekkel. Nincs sok emberük és felszerelésük se a legjobb, viszont jól képzet katonáik vannak. Országban sorkatonaság van így mindenkit kiképeznek a fegyver használatra. Jól értenek az „Üss és fuss” taktikához és a mesterlövészeik is messze földön híresek. Fővárosuk: Pamplona. Uralkodójuk: II. Mitxel Császár a Pamplonai házból.



Hispán Front: A valamikori Portugália és néhány renegát spanyol hadseregének hódításaiból alakult ez az állam. 21.század második felében a félsziget jó három negyede az uralmuk alá tartozott. Egyedül csak az Aragón Köztársaság és a Murciai Szabad Kormány tudott nekik ellen állni. Majd a 22. században lassan elkezdték visszaszorítani és nagyobb államalakulatok kíválni a területéből mint az II.Asturiasi Királyság, Toledói Püspökség és az Andalúziai Birodalom is. Az ő meggyengülésükhöz köthető még az Inkvizíció terrorszervezetté alakulása mivel eredetileg a hadsereg egy vallásilag radikalizált elit osztaga volt, akik a Toledói püspök vezetésével elszakadtak. Végül a Front 23. század elején még Portugália területének nagy részét elvesztette. Belpolitikai megosztottsága ezek után sokkal jobban kiéleződött. Az elégedetlen közkatonai réteg egy harcos terjeszkedő a kommunizmushoz hasonló eszmét tart magáénak, míg a tisztek és néhány katona egyfajta elitista állásmódot vallanak. Így mikor új General Maximust választanak mindig fennáll a polgárháború veszélye. Napjainkban egyfajta zsoldos céhként is funkcionálnak mivel az állam hajlandó néhány osztagot esetenként egész hadi kompániákat bérbe adni. Fővárusuk:Porto. Jelenlegi vezető: General Maximus Alehandro



Toledoi Püspökség: A Püspökség 2165-ben hírdere ki függetlenségét Madridban egyszerre a II.Asturiasi Királysággal és Andalúziai Birodalommal ebben természetesen segítette az Aragón Köztársaság és a Murciai Szabad Kormány. Ezt a függetlenségi háborút nevezik a spanyolok és portugálok a Madridi Háborúnak. A püspökök függetlenségük óta próbálják átenni a székhelyüket Madridba, de a város egész Hispániában szokatlanul nagy autonómiát élvez és bár a lakossága vallásos nem fanatikusak így ellensúlyként szolgálnak az Inkvizítorok és a Püspökökkel szemben. Jelenlegi a püspökség igen nagy ambíciókkal rendelkezik és úgy látszik sikerül eléggé meggyengítenie Madridot, emellé eddig egyedül álló modón saját felderítő csapatokat küld a Senki Földjére téríteni és protektorállandó népeket szerezni. Egyebek mellett a Püspökség (nem nyílt) szövetségesek az Inkvizícióval. Ezen felül a püspökség területén (Madrid kivételével) sokkal fanatikusabb mint maga a Szultánság. A lakosság nagyon puritán életmódot folytat, leszámítva az arisztokráciát és a polgárság felső rétegét akik egy neo-neo barokk ízlés ficamon esnek jelenleg keresztül. Főváros: Toledo. Jelenlegi vezető: III. Huan Garcia Püspök (Magát egyébként „Nagy”-nak nevezteti. Egy kicsit ego mániás is)



Portugál Nagyfejedelemség: A 23.század hajnalán függetlenedett a Hispán Fronttól és egy tradicionális feudális állam. A Fejedelmi székhely egészen 2236-ig Lisszabon volt amíg egy polgári-kis nemesi felkellés során nem vesztették el azt. Azóta Sines a fővárosúk. És pár a felkellést terjedését megakadályozták, nem sikerült vissza hódítani a területet. Így egy hidegháborús helyzet alakult ki az új Lisszaboni Hercegség között. Lisszaboni és a környező kikötöket elvesztették egy gazdasági recesszióban kezdtek amit eddig nem sikerült megállítaniuk, csak lassítaniuk. Ez a privatizációt és egy erős vidéki „polgárság” létrejöttét eredményezte. Főváros: Sines. Uralkodó: II. Lisszaboni Fellipe Fejedelem.



Lisszaboni Hercegség: Saját hadseregük a lakosságukhoz képest igen nagy, bár csak a lakosság kis része katona és azok többsége is tiszt vagy matróz inkább. A seregük nagy része a Hispán Front vagy a Baleari Harcos céhtől kölcsönzött zsoldosok. Mivel ők birtokolják a Lisszaboni és a Setubali kikőtöket így itt igen nagy a kereskedelmi forgalom. Nyugat-Afrika és Nyugat-Európa kereskedői itt találkoznak és cserélnek árut. Ezért a városi és vidéki lakosság adói minimálisak. A lisszaboni hercegek emelet támogatják a katolikus vallást és annak művészeit. Így nagy pénzekkel járulnak hozzá az Inkvizíció munkájához is, különbőző szervezeteiknek végzett adományok segítségével. Főváros: Lisszabon. Uralkodó: II. Louis Garcés



Huelvai Grófság: Tipikus feudális állam. Nem csináltak eddig semmi különlegeset. A 2280-ban visszavonult Szultánságtól függetlenedtek egy felkellés során. Alapvetően mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. De északi határukban néhány bánya is működik (réz, ón és kén). Főváros: Huelva. Uralkodó: I. Aznar Galindez



Sevillai-Córdobai Nemzetközösség: Sevilla és Córdoba grófságai akkor lettek önnálóak mikor a Battuta Szultánság tábornoka Jumurdzsák vissza felé vonult, hogy beavatkozzon a Battuta polgárháborúba. A két grófság nem birtokolt valami nagy területet és féltek, hogy az erősebb Huelvai Grófság vagy Hannibál lerohanja őket, így úgy döntöttek, hogy egyesítik erejüket. Sevilla ereje és jobb elhelyezkedése miatt vezeti ezt az uniót, de córdoba polgárai és nemesei ugyan olyan jogokat élveznek mint a sevillai nemesek és polgárok. Mind két grófság saját maga dönt belpolitikai kérdéseikben, de külpolitikát, pénzügyeket és hadiügyeket illetőleg a Közös Tanács dönt, mely Sevillában ülésezik. Az állam állandó harcban áll jelenleg Noevo Karthágóval ezért tőlük keletre állandó háborús helyzet van, de nagyobb offenzívára 2286 óta nem került sor, csak kisebb összetűzésekre. Főváros: Sevilla. Uralkodó: Andregóta Sevilla



Baleari Kereskedelmi Unió: Hispánia másik demokratikus állama. Itt az államot befolyásos családok fejei azaz patríciusok vezetik. Az állam fő bevételi forrása, hogy közvetitő kereskedelmet folytató a Pireneusi-félsziget, Itália, Észak-Afrika és Dél-Franciaország közt. Saját szárazföldi haderejük nincsen (leszámítva a tengerészgyalogosaikat.), így ők is főleg zsoldosokat alkalmaznak akiket jól fizetnek. Viszont a legmodernebb flottával rendelkeznek, három szintes harci gályák és karavellák alkotják hadi flottájuk többségét. De emellé még 5 régi időkből megmaradt csatahajójuk is van. Valamikor még hozzájuk tartozott Giblaltár erődje is melyet olyan mértékben megerősítettek, hogy több éves ostromok sem lettek volna képesek bevenni (csak csellel mint a Battuta csapatok). Fővárosuk: Palma. Uralkodó: Alfonzo a Trastamar család patríciusa.