Zima
FRPG Guru
Posts: 590
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Mar 28, 2024 9:37:14 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on Jan 13, 2023 20:52:53 GMT 1
#s://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2~wixmp~com/f/5f0a725a-f4cb-40da-8b5b-e68167c5d154/d367miw-27e89cdf-8782-48c6-9d27-17e6b0673313~jpg?token=eyJ0eXAiOiJKV1QiLCJhbGciOiJIUzI1NiJ9~eyJzdWIiOiJ1cm46YXBwOjdlMGQxODg5ODIyNjQzNzNhNWYwZDQxNWVhMGQyNmUwIiwiaXNzIjoidXJuOmFwcDo3ZTBkMTg4OTgyMjY0MzczYTVmMGQ0MTVlYTBkMjZlMCIsIm9iaiI6W1t7InBhdGgiOiJcL2ZcLzVmMGE3MjVhLWY0Y2ItNDBkYS04YjViLWU2ODE2N2M1ZDE1NFwvZDM2N21pdy0yN2U4OWNkZi04NzgyLTQ4YzYtOWQyNy0xN2U2YjA2NzMzMTMuanBnIn1dXSwiYXVkIjpbInVybjpzZXJ2aWNlOmZpbGUuZG93bmxvYWQiXX0~wO1Pq4hHSpCY04J-ZR8WyxVE0_xTF2mdr8bwENkLeEo Hattie mamaMegnyugtat, hogy nem akarja őket megfőzni. A süteménynél is kedvesen bólintok, hogy legyen, ahogy szeretné. De ez a beosonósdi… Ez nagyon nem tetszik… - Biztos, hogy jó ötlet őket küldeni? – szalad ki a számon. Nagyon nem tetszik ez az egész. Nem szeretném, hogy a fiúknak baja essen… de nekem is gondolnom kell a Shanszos Gumora… Ha nem változik a terv, akkor kérem őket, hogy vigyázzanak magukra. - Én maradnék, ha nem probléma. Csak lassítanám őket. Nem vagyok már annyira fitt és mozgékony, mint régen… Egy részem szeretne minél többet megtudni erről az ügyről, amibe keveredtünk… Másik részem viszont elmenne… A japán szellem hókuszpókuszokat még nem igazán ismerem… Nem tudom, mire számítsak…
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Jan 19, 2023 22:21:31 GMT 1
Hattie mama
-Talán felelőtlenek és gyerekesek de higgy nekem besurranásban nem találnék náluk jobbat.- Mondja Hime.
-Úgy van.- Kontrázik rá Reishi
-Nem kell féltened minket, besurranásban nagyon jók vagyunk, és ha bármi túl ijesztő lenne se perc eltűnünk onnan. Ahogy Hime-san is mondja.
Amikor azt mondod inkább maradnál csak bólintanak aztán egy pillanat alatt át is változnak menyétekké és el is illannak, még az ablakpárkányról visszanéznek.
-Ne aggódj mielőtt észreveszed vissza is érünk.- Mondják és azzal el is tűnnek.
-Akkor most hogy ők eltűntek, lenne kedved eljönni velem teázni?- Kérdezi Hime.- Szeretném kipróbálni az új teaházat és biztos izgalmasabb lenne ha nem egyedül mennék.- Ha igent mondasz szinte túlcsordul az örömtől és kézen is ragad, hogy maga után húzzon. - Rád bízom a boltot!- Kiált még vissza a lánynak, azzal ki is rángat maga után.
A teaház tényleg nincsen messze néhány sarkot kell csak lesétálnotok hozzá hogy elérjétek. A tea édes frissítő illatát már kintről is érzitek. Bár a hely új és ez látszik is rajta, mégis elég sok vendége van. Ahogy helyet foglaltok rögtön jön is valaki hogy felvegye a rendeléseteket.
-Hmm... Azt hiszem zöld teát kérek, a leg illatosabbat ami van, és kóstolót kérek szépen az összesből, talán viszek valamit a boltomba is.- Aztán rád néz.- Te is rendelj csak amit szeretnél, én állom.
A tea a gombóc és a furcsa keleti sütemény, amit kihoznak mind mind nagyon finom. Hime el pedig apró csészékbe lepakolják a néhány csipetnyi teafüveket, hogy rendesen tudjon belőlük válogatni. Már majdnem elfogy az első adag mindenből amikor egy férfi foglal helyet a mellettetek lévő asztalnál. A bőséges élettapasztalatod rögtön megmondja neked, hogy olyan figura akitől jobb óvakodni. A kiszeru pipát egy másodpercre se hagyja kialudni, az egyik szemét kötés fedi, de szinte jobb lenne ha fedné a másikat is, mert az éles halot tekintettől a hideg is kirázza ha valaki óvatlanul belenéz.
(Kawakami Gensai)
A férfit egy nő követi, a szemei homályosnak és élettelennek tűnnek, úgy tűnik mint akivel soha életében nem történt semmi jó, a hátára egy hangszer van erősítve, az egyszerű egyrészes köntös a mellkasán túlságosan szét van nyílva, és amikor lép pedig a lábai is ki villanak, mintha egyáltalán nem lenne rendesen megkötve rajta sehol. A pincérlánynak mindketten azt mondják, hogy hozza amit jónak lát aztán a férfi szinte elfekszik a helyén, újra tölti a kiszerut és ismét rágyújt.
-Nahát.- Szólal meg halkan Hime miközben belekortyol a teájába, aztán gonoszan elmosolyodik.- Úgy látszik szerencsénk van. És a lókötőknek is.
Mire a következő kör tea és a másik asztal rendelése megjön még két férfi csatlakozik az asztalhoz. Hime nem bámulja őket de láthatóan figyel rájuk, még ha beszélget is veled ha teszel fel kérdéseket.
Az egyik férfi kétségtelen a jobb kedélyű rögtön füttyent egyet ahogy helyet foglal, a másik komolyan és kisé ellenségesen méri végig a fekve pipázó férfit és a nőt a rendetlen ruhában.
Sakamoto Ryoma
-Ez aztán a találkahely. Miyabe tényleg megadja a módját.
-Ha már itt tartunk, hol van Miyabe?- Kérdezi a másik férfi. A félszemű aki már már úgy tűnt, hogy elaludt pipázás közben lassan kinyitja a szemét. - Nem sokára biztosan itt lesz, nem fog sokáig váratni minket. Együtt jötetek?
- Miért ne? Ha valaki figyel minket egyedül is kiszúr. Na meg, ketten sem vagyunk olyan feltűnőek, mint te Kawakami-san.- Kawakami olyan mosolyt ereszt meg válaszul az elhangzotakra, hogy egy kicsit ijedősebb orvgyilkos a saját kardjába dől, ha meglátja, de a vele szemben ülő férfi továbbra is mosolyog, míg a társa csak még ellenségesebben figyeli a párost. Nemsokára pedig az utolsó két ember is megérkezik. Az egyikük egy budhista szerzetes hatalmas gyöngyökből készült gyöngysorral és egy középkorú szamurai egyszerű de nem olcsó kifogástalan ruhában.
Miyabe Teizo
-Rég láttalak Miyabe-san.- Üdvözli őt a jó kedvű férfi. - Ép az előbb dicsértem meg Kawakaminak a helyválasztásodat. Ki a vendéged?
A férfi már nyitná a száját hogy bemutassa a szerzetest de az előbb szólal meg.
- Nem számít. Nincs nevem ami méltó lenne az emlékezetetekre.
-Rejtélyes.- Jegyzi meg viccelődve Kawakami.- Nem a kedvenc típusom.
-Én sem gyakran ülök le egy Hitokirivel teázni.
-Na de uraim!- Szólal meg ismét a jókedélyű férfi.- Nem kell egymásnak esni, azért nem érte meg kockáztatni, hogy itt összegyűljünk.
-Jogos.- Bólint Miyabe és helyet is foglal a szerzetessel együtt.
-Szóval mi volt olyan sürgős?
-Máris rátérek Nakaoka-san. De ha már vendégeknél tartunk. Ki a hölgy?
-Koya.- Feleli egyszerű színtelen hangal a nő.
-Ennyi elég is.- Szól bele Kawakami.- Szóval.
-Szóval ha jól sejtem ami Sakamotot a legjobban foglalkoztatja az a Nishin Honganji kérdése.- Ahogy Miyabe befejezi Nakaoka elkáromkodja magát.
-Kár ami a szentéllyel történik, de nem hinném, hogy tehetünk ott még bármit.- Feleli egy kisé szomorúbban az eddig vidám Sakamoto.- Beszéltem a főpappal és gyakorlatilag már félig átengedte a szentélyt a shinsenguminak.- Nakaoka ismét elkáromkodja magát.
-Ha már tudtál róla a te hibád hogy nem tettél időben lépéseket.- Ül fel nagy nehezen Kawakami.
-Nem olyan egyszerű az, nem nyúlok bele kézzel a darázsfészekbe ha egyszer ott nyüzsög elöttem. Különben sem akkora stratégiai előny az a hely. Inkább a szerzeteseket akartam megóvni egy csapat vérszomjas kölyöktől.- Mondja könyeden miközben bekap egyet az elötte fekvő süteményekből.
-Nem mi?- Kérdezi felvilanó szemmel Nakaoka.
Miyabe legyint egyet.
-Ami elveszett hát elveszett, ebben az ügyben már nem tehetünk semmit.
-Pedig...- Nyalja meg a száját Kawakami.- Mos kéne csapást mérni rájuk mielőtt nagyobb lesz az önbizalmuk.
-Egyelőre ne.- Inti le Sakamoto
-Pedig lehet, hogy igaza van.- Mondja hidegen Miyabe.
-Uraim.- Szólal meg a szerzetes.- Szeretnétek máris döntést hozni ebben a kérdésben? Mert amenyiben még átgondolandó, úgy javaslom folytassuk mással. Miyabe azt mondta nekem a napokban eljutott hozzá egy tárgy és egy napló egy része,mindkettő hatalmas sötét erővel bír.
-És nekünk mi közünk ehhez?- Kérdezi Kawakami miközben kiüti a hamut a pipájából, hogy újra töltse.
-Mert attól tartok olyasmivel függ össze ami legalább annyira veszélyezteti az országunkat mint az idegenek. Attól tartok egy hatalmas erejű sötét lény tért vissza a világunkba.
-És nekünk kéne megállítanunk?- Kérdezi Sakamoto.
-Nem feltétlenül, de tudnunk kell a veszélyről.
-Pontosan mi az a tárgy.- Kérdezi Nakaoka. Miyabe szünetet tart mielőtt válaszol.- Nem tudom pontosan, egyelőre csak annyi biztos, hogy veszélyes.
-Nem tudod biztosan?- Neveti el magát Kawakami.- Más szavakkal halvány fogalmad sincsen.
-Kawakami...- Sziszegi Miyaba de mielőtt felemelné a hangját a nő halkan megszólal.
-A shinsengumi.
Mindenki elnémul és Kawakamin kívül egyszerre fordulnak felé.
-A shinsenguminál is van egy könyv.
-Nagyszerű.- Feleli a homlokára támasztva a kezét Miyabe.
-Hát.. odamehetnék elkérni tőlük, de azt hiszem ha nem lennék mostanra kőrözött személy akkor sem adnák nekem. Szóval ha valakinek van esetleg jobb ötlete.
-Ühüm.- Mosolyodik el ismét félelmetesen Kawakami.- Éppen ma reggel lovagolt ki Kondo a parancsnokhelyettesekkel és egy csapattal, hogy szemügyre vegye a templomot. Ennél nem lehetne tökéletesebb alkalmat találni egy kis káoszra.
-Vigyáz Kawakami.- Szólal meg Sakamoto.- Lehet, hogy Kondo és Hijikata nincsenek a bázison, de így is van ott elég kivételes harcos.
-Nem számít, csak a könyvet akarjuk nem igaz?
-Ha ott van egyáltalán.- Szól bele Nakaoka.
-Akkor mi legyen? Miyabe?- Kérdezi a félszemű férfi. Miyabe sokáig gondolkodik mielőtt megszólal. A kezében forgatva a csészéjét.
-Legyen, ahogy gondolod Kawakami.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 590
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Mar 28, 2024 9:37:14 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on Feb 20, 2023 21:15:19 GMT 1
Hattie mama
Nem igazán győztek meg, de könnyen lehet, hogy tévedek. Csak bólintottam a két gézengúznak. Remélem tényleg nem esik bajuk. A hölgyike kérésére igent mondok. Hagyom, hogy belém karolva vezessen a helyre. Odaérve persze rögtön körbe nézek. Igazán szép kis hely, belengi a finom tea illat. Nem igazán van időm bámészkodni, mert egy helyes fiatal rögtön az asztalunknál is terem. - Igazán kedves tőled, köszönöm. – mosolygok a meghívásra – Lássuk csak… Én is zöld teát kérek, illetve valami édes, gyümölcsös süteményt. Itt aztán nincs lazsálás, pikk-pakk meg is kapjuk a rendeléseinket. A tea finom, a sütemény ízletes. Mosolyogva figyelem, ahogy Himécske a teafüveket próbálgatja. Látszik, hogy ért hozzájuk. - Nos, melyik milyen? Melyik tűnik a legjobbnak? – érdeklődök, hogy beszélgetést kezdeményezzek.
A válaszra azonban nem tudok figyelni. Nem csak azért, mert nem is kapok egyelőre, hanem mert egy roppant mód veszélyesnek tűnő ifjonc ül le a közelünkben lévő asztalhoz. Hinnye, remélem nem akar itt bajt keverni. Igazán bájos ez a hely, nem kellene összemaszatolni. A fiút egy leányzó követi. Ejej, szegény pára… Legszivesebben odamennék és rendesen megkötném a köntösét, hát mindjárt elhagyja szegényem. Vajon miért nem viseli rendesen? Történt vele valami? Gondolkodásomból Himécske ránt vissza. Hozzájuk ment a két lurkó? Ajaj… örülök, hogy nem találkoznak velük. Kérdőn pillantok a lányra, hátha mond még valamit, de inkább a másik asztalt figyelem. Hátha úgy többet megtudok. Persze ügyelek arra, hogy ne tűnjön fel, hogy feléjük fülelek. Ha Himécske nem válaszol a korábbi kérdésemre érdeklődök újra, hogy talált-e olyat, amit vinne a boltba, esetleg magam kezdek mesélni az europai teákról. Tudom, hogy nem igazán figyel, nem is zavar. Csak az a célom, hogy átlagos vendégeknek tűnjünk. Furcsa lenne, ha két nő ücsörögne egymással szemben, csendben… Két újabb fiatal is érkezett közben. Tehát ez valami megbeszélés. Jajj, de nem illik hallgatózni, de… Hátha Figécskéék bajba jutnak és a hallott dolgok alapján tudok rajtuk segíteni… Még két férfi… A neveket is megjegyzem, ahol hallom. Hm… Mi lehet az a hitokarika? A hito az ember, azt tudom… A Nishin Honganji említésére felfigyelek, de nem látványosan. Odamentek Hijikatácskáék! A következő percben már fontolóra veszik, hogy addig a bázisunkat támadják meg. Na hát abból nem esznek! Közben meg valami sötét lényt is emlegetnek. Nem tetszik ez nekem… Egy varázs könyv… Vajon Hijikatácska tud róla? Ő ilyen onmyjóska, ha van ilyen dolog az épületben, akkor neki kell tudnia róla. Hujuj… nagyon nem tetszik ez nekem. Ráadásul… Himécske épp tőlük lopat el egy másik varázs könyvet… Ajajajaj… nekem ez nagyon nem tetszik. Ő mit akarhat vele kezdeni? Van közük egymáshoz? Ki kell derítenem, a leányzónak mire kell, tehát addig maradnom kellene… Illetve azért is, hogy hátha ez a Kábakami még mond valami hasznosat. Valami konkrétat… Utána sürgősen szólnom kell az ifjoncoknak!
|
|
Lyzy04
Írónövendék
"Sunsets are proof that endings can be beutiful too"
Posts: 209
Utoljára online: Apr 12, 2023 16:25:15 GMT 1
Apr 29, 2020 13:23:55 GMT 1
|
Post by Lyzy04 on Feb 20, 2023 22:00:37 GMT 1
#s://i~imgur~com/bc2QsKt~jpg Biccent egyet Susumu felé. Egy beteg barátnőjéért aggódó lányt nem nehéz eljátszani… Még mielőtt elindulnának, gyorsan kibontja és kissé kócosan összekontyolja a haját. Mire az őrök elé érnek, előveszi a legrémültebb, már a sírás szélén lévő, végletekig kétségbeesett arcát, és kimerülten, könnyes szemmel zihálva fogja könyörgőre.
- Kérem, a barátnőm azt hiszem, nagyon beteg! Nem tudom, mi történt vele, csak… csak ilyen volt ma, és nem tudom, kihez fordulhatnék, ha nem magukhoz! – mondja panaszosan. – Könyörgöm, tenniük kell valamit, vagy meg fog halni!
Egész végig aggódva pillantgat a lányra és erősen szorítja magához.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Mar 19, 2023 12:16:10 GMT 1
Hattie-mama
Hime minden kérdésedre válaszol szegről végről, még a szemkontaktust is tartja de közben szinte láthatóan szegezi a füleit. Ahogy elérnek a beszélgetés végére elmosolyodik és int a fiatalembernek aki kiszolgált titeket, hogy a kiválasztott teákból csomagoljon el neki. Aztán feléd fordul.
-Oba-san nagyon örülnék ha minél előbb megkaphatnám a friss barackos süteményemet, kérlek lás is neki rögtön.- Mondja és int a kezével hogy menj. Ő még marad és megvárja a becsomagolt teákat, közben pedig továbbra is szemmel tartja Kawakamiékat. (Ahogy kimész a bejáraton még a nő megpróbál követni, de ahogy kiérne ő is az ajtón két Hatti-mamát lát két különböző irányba távozni és végül úgy dönt, hogy a rosszat követi.) Alig kanyarodsz be a sarkon amikor majdnem neki ütközöl egy magas férfinak. A férfi ép egy almát rágcsálva nézelődik az utcán, gondolta ha már egyik parancsnok sincs jelen aki megmondja mit csináljon akkor kivesz magának egy szabad délutánt, amikor meglát téged kikerekedik a szeme.
-Miért fut ennyire Hattie-oba-san.- Kérdezi a férfi, aki nem más mint az egyik kapitány ifjonc Harada.
-Történt valami?- Teszi fel az újabb kérdést. Megvakarja a tarkóját.- Csak szólj, ha valaki megpróbált illetlenkedni, majd ellátom én a baját.- Mondja mosolyogva miközben a félig megevet almával hadonászik.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Mar 19, 2023 12:24:25 GMT 1
Akai
A szerzetesek összevonják a szemöldöküket és nagyon sokat haboznak mire végül egymásra néznek és bólintanak. Az egyikük leemeli rollad Susumu súlyát és átveszi a lányt.
-Nem jókor érkeztetek, segítünk de meg kell ígérnetek hogy az ispotályban maradtok.- Mondja a másik és sietős léptekkel el is indul egy hátsó épület felé. Már majdnem eléritek mikor meghallotok egy hangot.
-Ők kicsodák?- A határozott hang egy nőhöz tartozik, a fiatal lány miko ruhát visel és a kezében egy kardot szorongat.
-Chio-san, tudom hogy azt mondtad ne engedjünk be senkit, de ez a lány nagyon beteg.- Chio végig mér titeket, a szemei karíkásak, és sötétek, nem csak, hogy nem alhatott egy ideje, de úgy tűnik az utóbbi időben rendszeresen ki is sírta a szemeit.
-Vigyétek őket az ispotályba, de ne maradjatok mellettük. Ha nincs szerencséjük, nemsokára mindegy lesz, hogy betegek-e, ha az istenek mégis velük vannak pedig segíthetünk nekik később.- A két szerzetes csak meghajol a lány felé aztán bekísérnek titeket az épületbe. Segítenek neked elhelyezni Susumut egy futonon, utána némán otthagynak beneteket.
Susumu szinte azonnal kinyitja a szemét, ahogy becsukódik mögöttük az ajtó.
-Nem tetszett amit az a lány mondott.-Jegyzi meg rögtön.- Jobb lesz ha megkeresed én addig körül nézek, hogy mi folyik itt. És Akai!- Állít még meg.- Légy óvatos. Amíg nem tudjuk mire képes, ne próbálj meg közbelépni egyedül. Azzal el is tűnik az ablakon át.
Chiot egy másik épületben találod meg nem messze tőletek, a képeséged minden erejével próbál kifelé húzni onnan. Egyre inkább úgy érzed, hogy nem kéne itt lenned. Az epület a szentély egy nagyobb imátkozásra használt része, az isten szobre elött pedig egy öreg szerzetes térdel éppen a nőnek háttal. Chio letérdel és leteszi maga mellé a kardot is. aztán egészen a földig meghajol.
-Édes apám.- Kezdi.- Utoljára kérlek, hogy gondold át amiről beszéltünk. Nem engedhetjük meg, hogy véres kezű gyilkosok foglalják el a templomunkat.
-Amiről te beszélsz Chio, mindanyiunk vesztét okozná.- Feleli nyugodtan a férfi.- Tudom, hogy azt gondolod, hogy Keisuke miat adtam fel a templom egy részét, de a valódi ok az hogy nem volt más választásom. Chio... Neked is el kell ezt fogadnod. Chio kezei ökölbe szorulnak.
-Nem vagyok hajlandó ezt elfogadni!- Csattan fel. Aztán fel is áll a helyéről és úgy folytatja.- Nincs igazad, Nem fogom engedni, hogy felad ezt a helyet, ha te nem vagy hajlandó megküzdeni érte akkor majd én fogok. A férfi felsóhajt.
-Chio.... Nem engedem hogy mindannyiunk vesztét okozd.- Szól rá a nőre, aki már elindult az ajtó felé.- Amíg én irányítom ezt a szentélyt nem tudod megtenni, ahogyan azt sem amit tervezel. Ha pedig mégis... El fog téged emészteni, téged és mindenki mást is.- Chio összeszorítja az ajkát és csak ennyit sziszeg.
-Mit számít az már.- Aztán felsóhajt.- Sajnálom.- Mondja könnyes szemmel.- De meg kell tennem.
Mielőtt a férfi reagálhatna vagy megfordulhatna a nő már ki is húzza a karját és át is döfi azt a férfi testén. A szerzetes szinte azonnal meghal, ahogy pedig az első csepp vér lecsöpög a kard pengéjéről kialszanak a tüzek a szentélyben karmok kaparászását és suttogást hallasz aztán hirtelen vöröses fénnyel újra felragyognak a gyertyák. Ha közbe is akarnál lépni az áldásod megállít és egyszerűen képtelen vagy a nő felé mozdulni, de akár megszólalni is.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Mar 19, 2023 12:31:00 GMT 1
Hijikata:
Az út a szentéj felé meglehetősen békésen és nyugodtan zajlik, a csapat olyan könnyeden beszélget és nevetgél mögöttetek, hogy mire eléritek a helyet, már szinte el is felejted mennyire komoly az ügy. Még Yamanami is próbál természetesen beszélgetni Kondóval. Már szinte eléritek a kaput, amikor hirtelen minden előjel nélkül megváltozik az időjárás, majdnem teljesen sötét lesz, feltámad a szél és elkezdenek hullani az első eső cseppek is. Mint tanult onmyoji azonnal megérzed a gonosz energiát, ami kiváltotta, de még a legutolsó emberetek viselkedése is azonnal megváltozik, amikor feltámad a szél és el kezd esni az eső. Kondo is látja, hogy valami nincs rendben, az ő és Yamanami arca is megmerevedik. Saito keze már a kardján van Shinpachi pedig megállítja az embereit és kérdőn először Kondora aztán rád néz.
Kinyílik a szentély kapuja és két szerzetes lép ki rajta a kezükben szerzetesi pálcával. Egyikük sem szól semmit csak megállnak kétoldalt. Úgy tűnik rátok várnak.
-Nem tetszik ez nekem.- Jegyzi meg halkan Kondo. Aztán jelez Shinpachinak és Saitonak, hogy egyelőre maradjanak hátul az embereikkel. Vált egy oldal pillantást Yamanamival mire a férfi alig láthatóan megcsóválja a fejét. Kondo felsóhajt.
-Még én is érzem, hogy nem természetes ez a rossz idő, de azért erősíts meg Hijikata.- Szól oldalra. A válaszod után pedig ismét fel sóhajt.- Próbáljunk meg beszélni a fejükkel, de legyetek felkészülve.- Adja ki az utasítást aztán int, hogy kövesétek.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 590
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Mar 28, 2024 9:37:14 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on Apr 4, 2023 22:09:31 GMT 1
Hattie mama
Nem számítok arra, hogy Himécske ilyen hamar elvágja a beszélgetést. Nem túl gyanús rögtön elmenni? Nincs lehetőségem vitatkozni vele. Elég rosszul nézne ki, ha még maradni óhajtanék egy ilyen után. Kissé öregesen felállok és kedvesen rámosolygok. - Köszönöm még egyszer a meghívást. Amint tudom, viszem. Szép napot Kedveském!
Nyugalmasan hagyom el a teázót. El is indulok a bázis felé. Furcsa rossz érzés fog el. Mintha valaki nézne. Hátra pillantok. Hujuj, a furcsán öltözött kislány… Valahogy nem olyannak tűnik, mint aki a barackos sütim receptje miatt sietne utánam. Na meg mit látok… Valakinek ugyanolyan otohonukája van, mint nekem. Majd meg kell találnom az illetőt. Keveseknek van ilyen kifinomult nagymamás ízlésük… Jobbnak látom befordulni egy kisebb utcába. Valakinek neki ütközök. Mondjuk ha a leányzó utánam jönne, így felhajtást kellene csapnia, amit nem hiszem, hogy szeretne. Már éppen, hogy szabadkoznék, mikor felismerem a hangot. Ó, hogy a jó ég áldjon meg Haradácska a bóklászásodért! Mikor eljut a tudatomig, hogy futottam, először meglepődök. Én? Futottam? Hiszen végig kellemes tempóval jöttem. Aztán ahogy feltűnik a hevesebb szívverésem és légzésem kénytelen vagyok rádöbbenni, hogy megijedtem a kislánytól és valóban kicsit szaladtam. Na de kezdek megnyugodni. Haradácska legalább meg tud védeni. Tyű, a teringettét, jobban örülök neki, mint hittem. - Csihadj fiam! – fogom le a kezét, mielőtt szemen vág az almájával – Majd otthon elmesélem. Vissza kell mennünk a bázisra. Minél gyorsabban.
Kicsit még megtorpanok. Remélem Himécskének nem lesz baja. Megmentett, úgyhogy amint ezek a Kábakamiék megnyugszanak majd tényleg viszek neki egy tepsi süteményt. Kicsit rosszul érzem magam, hogy meg se próbálok segíteni, de… a Shanszos Gumoért vagyok jelenleg leginkább a felelős. Na meg hogy nézne ki, ha Haradácskával odacsörtetnénk? Nem lenne jó vége, az biztos. Még a végén előbb köszönnének be a bázisra. - Menjünk! – erősítem meg magam és elindulok hazafelé. Remélem Haradácska tud egy jó útvonalat….
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 2, 2024 8:53:40 GMT 1
Jun 2, 2017 19:12:16 GMT 1
|
Post by Raven on Apr 23, 2023 20:38:35 GMT 1
Hattie
-Jól van, menjünk.- Bólint végül a férfi. Alig tűnik komolyabbnak de azért elég alaposan szétnéz, mikor elindultok. Először kis mellék utakon aztán a lehető legzsúfoltabb főúton kísér vissza a bázisra és tőle meglehetősen szokatlan módon alig beszél közben. Ahogy beértek és elég távol értek az őröktől azért a tarkóját vakarva ismét megkérdezi.
-De Oba-san mégis mi volt ez az egész?- Közben kiszúrod a mellettetek lévő épület tetején üldögélő és titeket figyelő, meglehetősen morcos Okitát is.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 590
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Mar 28, 2024 9:37:14 GMT 1
May 31, 2016 15:22:28 GMT 1
|
Post by Zima on May 9, 2023 20:04:04 GMT 1
Hattie mama
Haradácska egészen készséges. Ügyesen, megfelelő utcákon kísér haza. Nem beszél. Ez már döfi! Van időm közben átgondolni, mit és hogyan mondjak majd el. Mikor visszaérünk persze érdeklődik. Már reagálnék, mikor észreveszem Okitácskát. Rámosolygok és intek neki. - Okita-shonen csatlakozz kérlek! Veled is szeretnék beszélni! Illetve… Tudtok még valakiről, aki a kapitányok közül itt maradt? Ha jól sejtem, nincs más, ami némiképp aggasztó. Velük kettejükkel kell beérnem. Legfeljebb majd Kapitánnyá avatom magam és sodrófámmal győzelemre vezetem a csapatomat az Egy Darab megszerzésében! Oh… kicsit elkalandoztam. Még jó, hogy nem hangosan. Ha van még valaki, akkor őt is megvárom. Ha mindenki itt van, aki számít, komolyan rájuk nézek. - Kövessetek!
Egyenesen az egyik tárgyalóba vezettem őket. Miután megbizonyosodunk arról, hogy biztonságos a hely, leülünk. Kicsit elszomorít a tudat, hogy nem szolgálhatok friss pogácsával és finom gőzölgő teákkal a lurkóknak, de nincs rá idő. Meg félek, hogy elvonná a figyelmüket. - Köszönöm, hogy itt vagytok. Fontos dologról kell beszámolnom nektek. Aggasztó dolgokat hallottam. Szóval reggel épp a menyéteket próbáltam megvédeni egy olyan fura szellemszerű lánytól, Himécskétől, akinek elhagyták valamilyét. A leányzó végül úgy döntött, megkegyelmez nekik, ha beszöknek a shoshidaiba és elhoznak egy szellemi energiával átivódott könyvet meg egy talizmánokkal lezárt szütyőt. Tudom, tudom, ne nézzetek így rám, nyilván nem ez a legfontosabb rész számunkra, csak időrendben haladok. De ennek is meglesz az értelme. Szóval, amíg a két menyét elment, mi Himécskével beültünk egy teázóba. Igazán szép kis hely, finom süteménnyel meg teával. Na de nem tudtuk sokáig élvezni, mert bejött egy nagyon ijesztő ifjonc. Nálatok pár évvel idősebb. Szemkötős, lila köntösben. *insert még egy kis külső leírás* Kábakaminak hívták. Vagyis nem… Kawakaminak. Brrr… még most is kiráz tőle a hideg. Nem húznék vele ujjat, az biztos. Felbukkant egy Koya nevű lány, aki szintén elég rossz arcúnak tűnt. Szegénykémnk még az öltözködése is milyen volt. Ekkor Himécskének volt egy fontos megjegyzése, amivel visszakötődünk a korábbi meséhez. Azt mondta, a menyéteknek szerencséjük van. Tehát tőlük kellett ellopniuk azt a könyvet és szütyőt. Vissza a jelenhez… Megjött még két férfi meg még kettő. Az egyikük egy szerzetes, akinek nem volt neve. *Mindenkiről a legjobb emlékeim szerint adok leírást.* A szerzetessel érkező férfi Miyabe. Az egyik korábbi férfi Nakaoka, a másik Sakamoto. Tudtok róluk bármit? Okitácska, ne nézz rám ilyen csúnyán, nem kell felrobbanni. Most érek az érdekes részhez, várd ki. Na szóval. Ekkor jött szóba a Nishin Honganji, meg hogy a milyeink mit csinálnak ott. Kábakami ekkor állt elő az ötlettel, hogy most lenne a legalkalmasabb megtámadni a bázist. EZT a bázist. Később kiderül, hogy tudták, hogy ma reggel elmentek a kapitányaink. Amíg még átgondolták ezt a támadást még egy aggasztó dolog jött elő. A szerzetes megemlítette, hogy a Miyabe nevű férfi azt mondta, hozzá jutott egy sötét energiával ellátott tárgy meg egy naplórészlet. Ezekről csak ennyi derül ki. Illetve a szerzetes azt mondta ezek jelenléte arra utal, hogy valami naaaaagyobb gonosz erő is felbukkanhat. Aztán a fura hölgy megjegyezte, hogy a Shinsengumiban is van egy ilyen könyv. Ti tudtok erről valamit? – igazából ebben kételkedem. – A megbeszélésünk után átnézném Hijikatácska szobáját, ha nem tudtok semmit. Vállalom a felelősséget. Ha valaki tudhat róla, az ő, nála talán ott lehet, vagy valami rá utaló jel… - de lehet, hogy pont ezért, mert ilyen veszélyes, magával vitte? – A viselkedésükből úgy láttam, meghozták a döntést, hogy megtámadnak minket. Azaz eljönnek a könyvért. Nem tudom, mennyi idő alatt érnek ide, hányan jönnek meg hasonlók. Sajnos menekülnöm kellett, gyanússá váltam. Nagy szerencsém volt, hogy Harada-shonen épp ott bóklászott és gyorsan haza tudott hozni.
Ekkorra fogy el a levegőm. Kicsit köhécselni is kezdek. Igen, lényegében egy levegővel, kissé hadarva mondtam el a megszerzett információkat. Azt a kutya meg a mája, fáj a tüdőm… Ahogy összeszedem magam, folytatom. - Én átnézem Hijikata-shonen szobáját, ti készítsétek fel az ifjoncokat a védekezésre! Van kérdés? Ha nincs csipkedjük magunkat, mert nem tudom, mennyi időnk van.
|
|