Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849 
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on Jul 31, 2020 20:45:31 GMT 1
#s://i~pinimg~com/originals/aa/54/d6/aa54d6a14f9bdaf076b9817789d4397d~jpg A görög világ háborúra készül
 Agamemnon király háborúra gyűjti össze a helléneket. Trója ellen vonulnak majd. A gazdag városban sok kincs várja őket, de egyben sok rémség is. Hiszen a világ arra felé tele nem csak Trója védőivel de küklopszokkal, Kentaurokkal és macedónokkal akik a birkákkal hálnak. Persze sokan utaznak vele. Főníciai kereskedők akik fel szeretnék fedezni a tájat, északi viking harcosok akik a valhallába szeretnének jutni, kelta vadak, atlantiszi kalandorok, egyiptomi varázslók, bikafejű mínoszi kalózok még a távoli kínából is felbukkannak utazók hiszen trója a nyugat kapuja. Agamemnon serege hatalmas de még nagyobb azoké akik a kalandra vágynak a világ azon sarkán...vagy csak belekeveredtek egy kis perpatvarba.  A világ végtelen és tele van kincsekkel. (a karakterek ide kérem hozzászólásba. Bármilyen mitológiából származhatnak, ha nem ember akkor előtte kérdezzettek rá. Valami ok se árt, hogy miért pont trójában vannak. Köszi) S én Kronosz csak nevetek majd.  |
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043 
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Aug 6, 2020 6:01:34 GMT 1
#s://i~pinimg~com/736x/56/b7/ce/56b7cefa0ba88a1bc0c890e052da32af~jpg Arjuna
Ihlető személy: Arjuna (hindu hős – erősen elrugaszkodott koncepció, például kihagytam az összes furcsa házasságos történetet…)
Mitológia: Indiai (hindu)
Faj: Ember/félisten – a hindu mitológiában kicsit mást jelent a félisten, mint az európaiban, de Indra az apja. Különleges képességei nem származnak ebből, inkább az eszközeire gyakorol hatást.
Fegyver: Íj és nyíl – a fő fegyvere a Gandiva nevű íj, amit Varuna istentől kapott. A Gandiva megnöveli a használója önbizalmát, nem lehet tönkretenni, és sokkal nagyobb erővel lő, mint egy átlagos íj. Ezen kívül Arjuna az apjától jogot kapott, hogy megidézze az Indrastrát: ez egy égi fegyver, ami egyetlen lövéssel is olyan, mintha rengeteg nyilat lőne ki. A Gandiva esetén is igaz, de ennél különösen, hogy nem használhatja őket bármikor és bárhogyan… mivel isteni eredetű fegyverek, ezért csak jó okkal, jó ügyért harcolhat velük. A hatalmuk függ attól, hogy mennyire van szükség rájuk – Arjuna elfelejtheti az idéző igét, vagy képtelen lehet felajzani az íjat, ha az istenek úgy akarják.
Személyiség: Arjuna rendkívül jóindulatú karakter, általánosságban tisztelettudó és segítőkész. Kíváncsi és tanulékony – az íjászaton túl számos tudományba mélyen beleásta magát. Szoros kapcsolatot ápol a testvéreivel (illetve annak idején az apjával, Panduval, és az anyjával, Kuntival is) a motivációi is ritkán személyes ambíciók, általában a családjához kötődnek. Minthogy az isteni szülője, Indra vihar és hadisten volt, ezért Arjunára is jellemző, hogy bátor, de jóindulata dacára néha forrófejű és meggondolatlan – a hibái következményeit azonban emelt fővel képes viselni, és gyakran reflektál a tetteire.
Kinézete: Nagyon feltűnő külső jegyei nincsenek, fiatal, húszas éveiben járó indiai férfi. Legtöbben jóképűnek tartják. Magas, vékonyabb, az izomzata szálkás, mondhatni tipikus íjász alkata van. A haja nagyjából vállig ér, sötétbarna, a szemei szintén sötétek.
(Itt a jobb oldali, alsó karakter)
Előtörténet: Öt fiútestvér között a harmadik, Indiában született. Hivatalosan Pandu király és a felesége, Kunti fia – valójában az apját megátkozták, így nem lehettek gyermekei, ő is, a testvérei is különböző istenek segítségével jöttek világra, Arjuna „szellemi” apja Indra viharisten. A két idősebb testvére Yudhisthira (Yamának, az igazság istenének fia) és Bhima (Vayunak, a levegő istenének fia), a két fiatalabb pedig Nakula és Sahadeva (a két Ashwin ikernek, az orvoslás isteneinek fiai).
Pandu király a fiatalabb testvér volt két fiú között, de a bátyjának vaksága miatt ő került trónra. Mikor meghalt, a fiúk vak nagybátyja átvette a hatalmat, de jó uralkodónak, és tisztességes embernek bizonyult, így az unokatestvéreikkel együtt nevelkedhettek, és kiváló harcosok voltak a tanítómestereik között. Arjuna különösen tehetséges íjásznak bizonyult – a mestere kedvence volt, mert akár a fán ülő madár szemét is el tudta találni. Rajta kívül csak egyetlen fiú, Karna mutatott hasonló képességeket – Karna anyai ágon a féltestvére volt, Surya napisten fia, aki még a szülei házassága előtt fogant. A fiúk a mestereikkel és a nagybátyjuknál megismert barátaikkal is szoros kapcsolatot alakítottak ki.
Hogy a rivalizálást elkerüljék az unokatestvérek között, Arjuna idősödő nagybátyja két részre osztotta a birodalmat, a felét a saját fiára, Duryodhanára, a felét pedig Arjuna legidősebb testvérére, Yudhisthirára hagyta. A konfliktus azonban a próbálkozásai ellenére is kirobbant – Duryodhana magának akarta a hatalmat, így egy ünnepélyen, egy kockajátékban csalással legyőzte Yudhisthirát, elnyerve tőle mindenét, beleértve a királyságát és a feleségét is. A testvérek mind az öten tizenkét éves száműzetésbe kényszerültek… egyúttal pedig végletes ellentétbe kerültek mind Duryodhanával, mind bárkivel, aki mellette állt, beleértve régi tanítókat, barátokat, többek között Karnát is.
Arjuna tizenkét éves száműzetésének egy részét az apja, Indra palotájában töltötte, mellette tanult és harcolt, csiszolta a képességeit. Ebben az időszakban kapta meg Indrától az Indrastrát – ezt a fegyvert ritkán használja, de az egyik legerősebb képességét adja. A tizenkét éves száműzetés ideje alatt sokat utazott, törekedve rá, hogy fejlődjön, és további segítséget nyújthasson a testvéreinek – így keveredhetett a történetbe is.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Aug 10, 2020 12:53:12 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/74/b6/c0/74b6c0832ba38f89172f4ae1a8b44010~jpg Kirké/Szoteira/Chryssa
"Aszterié méhéből jött Hekaté a világra,
kit megtisztelt Zeusz Kronidész ragyogó adománnyal,
adva a terméketlen tengerből meg a földből
osztályrészt neki, megbecsülést is a csillagos égben,
így lett legtiszteltebbé a haláltalanok közt.
Még most is valahányszor akármely földi halandó
áldozatot bemutat s könyörög hozzá, ahogy illik,
és szólítja nevén Hekatét, nagy megbecsüléshez
jut, mert jót akaró istennő hallja imáját
s gazdaggá teszi őt: a hatalmából telik erre.
Minden rangból, mit csak Gaia meg Úranosz összes
gyermeke egyenként nyert, osztályrész neki is jut,
s Zeusz nem nyúlt az erőszakhoz vele szemben, amit bírt
egykor a títánok közt, megtarthatta tovább is,
úgy, ahogy osztozkodva kiadták ősi időkben.
Abból sem látott kárt, hogy testvére sosem volt,
égben, földön, tengeren is neki jár az ajándék,
annál több az előnye, hiszen Zeusz fogja a pártját." Faj: Ember/Boszorkány
Hekaté papnője/ Varázslónő
Születési hely: Caria
Külső: Az istennő adományaként rendelkezik valamennyire az alakváltás kepeségével, de általános alakja a sötét tekintetű, fekete hajú sápadt, törékeny fiatal nő. Ez az alak áll legközelebb természetes megjelenéséhez. És ő szerinte hasonlít legjobban az istennő képéhez. Általában nem visel fehér vagy világos ruhákat, fekete vagy vörös festet vásznat vagy selymet hord helyette. A népszerű drága arany ékszerek helyet-ezüstöt hord, hiszen egy hold istennő követője.
Személyiség: Erős akaratú, határozott nő. A kapott hatalmának a nagy részét nem használja a saját érdekében, hiszen az istennő sem tette, akit követ. Papnőként igyekszik az elnyomottakon gyengéken segíteni, ugyanakkor nagy örömmel álbosszút is a szerinte bűnösökön. Nehezen bízik meg vagy enged közel magához valakit. Kifejezetten hűvösen viselkedik másokkal, de jól tudja, hogyan manipulálhatja az embereket, ha szüksége van valamire. 
Carian születtem, nem voltunk gazdagok, de megéltünk valahogy. Aztán egy nap, amikor nagyjából olyan tizenhárom lehettem megtámadott egy férfi a vásárban. Kiszúrtam a szemét hogy meneküljek nem érdekelt kinek a fia. Mint kiderült a város egyik gazdag családjáé volt. Meg is jelentek később. A fiú szemeiért cserébe az enyémeket akarták és nem is elégedtek meg ennyivel, azt akarták, hogy a fiú megkapja, amit eredetileg is akart. A szüleim, ha akartak volna se tudtak volna tiltakozni, elég idő voltam már ahhoz, hogy ezt megértsem, de ahhoz nem hogy ésszerűen döntsek, vagy behódoljak nekik. Felvettem egy kést az asztalról, a saját kezemmel vájtam ki a szemem, a fájdalomtól csaknem elájultam, de a düh még hajtott. Az asztalba vágtam a kést és megmondtam, ez minden, amit a fiúk tőlem kap, mert még egy igazi disznóval is szívesebben hálnék, mint vele. Nem mintha lett volna választásom. Még aznap elhurcoltak és megerőszakolt ő is és még ki tudja ki. Vakon és betegen egy disznó ólban vártam halált, amíg ő meg nem jelent. Calliopénak nevezte magát.
-Igaz hogy a saját kezeddel tetted ezt?- Kérdezte.
-Igen.
-És elérted, amit akartál?
-Nem! Az istenek köpnek a hozzám hasonlóra.
-Ez nem igaz.- Még ha nem is láttam, de halottam hogy mosolyog.- Az én istennőm nem volt süket a szavaidra, sem a kínjaidra, és látja benned a tehetséget. Gyere velem és Hekaté neked is utat mutat majd. Add a kezed.
Hekaté templomába vitt. Az istennőnek kevés temploma van és ez volt talán az egyik legnagyobb. A mágia istennője kegyes volt hozzám, és én valóban gyorsan megtanultam hogyan bánjak az adományaival. A mágia istennője nagyhatalmat ad nekünk. Megtanít, hogyan irányíthatjuk a világot, ahogy mi szeretnénk. Mindenben, ami él ott van a mágia, csak el kell venni és használni, rávenni az energiákat, hogy azok azt tegyék, úgy működjenek, ahogy te akarod.
Megtanultam a szertartásokat, meg tanultam használni a saját erőm. És végül visszaszereztem a látásomat is. Amikor már elég magabiztos és erős voltam Calliopé magához hívatott.
-Hosszú ideje az egyik legtehetségesebb tanítványunk voltál. De most már itt az idő a saját utadra indulnod. Választhatsz, maradsz és bosszút állsz, uralkodhatsz Carián akár egy királynő, vagy elmész. Hosszú és nehéz út lesz, hogy segíthet azokon, akiket a többi isten nem hallgat meg. A gyengéken amilyen te is voltál. Mit mondasz?
-Már egy ideje borzasztóan unom ezt a várost amúgy is.
Magam mögött hagytam Cariát. Sok helyen jártam, igyekeztem segíteni azoknak, akiknek erre volt szüksége, de nem riadtam vissza a bosszútól sem. Ahol az istenek nem hallgatták meg az imákat helyettük cselekedtem, a sajátom nevében. Az istennőm hatalma hosszú élettel ajándékozott meg, én pedig a mai napig sem öregedtem mióta elhagytam Cariát.
Képességek: Földből és sötétségből létrehozhatja az istenség állatait. (Fekete kutya, fekete menyét, fekete ló, Papnői tanult bábák is. képes felvenni az istennő három alakját, (Gyermek, fiatal nő, és idős asszony) Ért a gyógynövényekhez mágikus főzetekhez. Szertartással láthatja a múltat, a jelent és a jövőt. A múltat a szellemek szemén át a jelent az emberek szemén át a jövőt az istenek szemén át. (A jövő, amit lát az adott pillanatban legvalószínűbben bekövetkező jövő, de nem feltétlenül az, ami bekövetkezik. ) A sötétben képes teljesen átlátszatlan sötétséget vonni maga körül. A hatalma éjszaka a holdsarló alatt a legerősebb. Képes visszahozni a holtak szellemét, és lehetővé tenni számukra, hogy beszéljenek vagy akár cselekedjenek, rajta keresztül vagy akár saját magukban. Ezt az állapotot meg is szüntetheti. Ha észreveszi a jelenlétét, megszüntetheti az illúziókat, káprázatokat. A haldoklókat megtarthatja élet és halál között, de vissza nem hozhatja őket. Látomásokat, rémálmokat okozhat másoknak, akár segítő akár ártó szándékkal. Átkokat, rontásokat hozhat létre. Használhatja varázslatokra a környezetében lévő dolgok energiáját.
Felszerelés: Atamé (egy szertartásos tőr), Egy nyaklánc rajta az istennő egyik jelképével. Farkasölő fű. amit gyakra a hajába is fűz.
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 883
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Aug 26, 2020 14:13:42 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/6c/01/52/6c0152232c20198474033e2819bc5724~jpg Név: Ainia [Énea] Faj: félvér, apja Árész, amazon Mitológia: görög Fegyverek: Íj, melyet apjától kapott. Nincsen kifejezetten ereje, de pontosabban céloz, mint egy sima íjjal. Két darab sarló, melyet anyjától örökölt. (képen látszik az oldalán) Lándzsa, melyet ő készített, de azt csak ritkán használja. Történet: Ainia-nak nem volt egy túl bonyolult élete. Az amazonok között született, apja Árész, aki megtisztelte az édesanyját azzal, hogy gyermeket nemzhet vele. Az édesanyja a törzs egyik királynője volt: ő uralkodott a megszerzett területek felett. Mikor Ainia megszületett, a nővére, Derinóé már hároméves volt. Sosem volt titok, hogy az anyjuk mind kettejüket a királynői pozícióra tervezi. Így hát már korán nekiállt őket edzeni. Egyik vadászata alkalmával belebotlott egy hatalmas, de izmos medvébe. Valamiért furcsa érzése támadt, de aztán eszébe ötlött egy régi történet, Kallisztó története, aki Artemisz egyik vadásza volt, de Zeusz megerőszakolta, így kénytelen volt elhagyni a vadászokat. Héra pedig medvévé változtatta. Belenézett az állat szemébe, majd letette a fegyverét és meghajolt előtte. Számára mindig is hatalmas jelentőséggel bírtak Artemisz vadászai, felnézett rájuk. Úgy tűnt, a medve is megértette, ő is meghajolt. Tényleg ő volt Kallisztó. Innentől kezdve társak voltak, így ő volt az egyetlen, aki nem lóháton, hanem medvén lovagolt. Apja megjutalmazta lánya bölcs cselekedetét és neki ajándékozta a mostani íját. Mivel Árésztól származott, nagy jövőt jósoltak neki, hiszen az isten és Artemisz voltak azok, akiket az amazonok tiszteltek. Ez így is lett. Nővérével karöltve mindent megtettek, hogy a népük a lehető legjobban éljen. Szerették őket. Azonban túlzottan messzire mentek: az egyik görög város segítséget hívott és együttesen indítottak támadást ellenük. A katonai része a törzsnek épp máshol küzdött: ez egy csapda volt. Könnyedén legyőzték az amazonok királynőjét és rengeteg társukat is. Hatalmas volt a veszteség, ráadásul a másik csapatot is rendesen megritkították. Úgy tűnt, szétesik a törzs. Ainia-t fűtötte a bosszúvágy, tenni akart ez ellen valamit. Mivel mindkét királynőjük meghalt, újakat választottak, s nem meglepő módon Ainia-t és Derinóé-t választották meg: előbbi volt a harcért felelős, utóbbi pedig kormányozta a megszerzett területeket. Mind kettejüket fűtötte a tenni akarás: mint kiderült nem más támadta meg őket, mint Atlantisz. Hatalmas támadást szerveztek ellenük, ami jó pár évbe beletelt, hiszen mindent elölről kellett kezdeniük. De nem adták fel. Uralkodásuk alatt újból felvirágzott a törzsük, újabb területeket szereztek. Végül megindították a támadást Atlantisz ellen Ainia vezetésével. Két évbe telt, de bevették, így ők voltak az elsők, akiknek sikerült elfoglalnia a helyet. Lassan és kegyetlenül álltak bosszút azokon, akik anno a feledésbe akarták taszajtani őket. Azonban az egyik papjuk megátkozta a nővérét: azt mondta, nem lesz többé virágzó uralkodásuk. Először ügyet sem vetettek rá, de beigazolódott, amit mondott: valóban kissé hanyatlásnak indultak területeik. Ezért Ainia elindult, hogy keressen valakit, aki leszedi róluk ezt az átkot. Pár hónapra rá meg is találta az emberét: Priamosz, trójai király megtörte ezt az átkot. Cserébe pedig azt kérte, segítse a törzs a trójai sereget a görögök ellen, illetve a királynőjüknek meg kell ölnie Akhilleusz-t. Ainia megígérte, hogy visszatér a legjobb harcosaival, így hazaindult Atlantiszba, ugyanis oda rendezkedett be nővére, az volt a legvédhetőbb. Meghozta a jó hírt, majd összeszedte tizenkét legjobb harcosát, búcsút vett nővérétől, megmondva neki, hogy ha nem térne vissza, gondoskodjon az utódjáról, majd útnak indult Trója felé… |
|
Ryyanas
Kezdő tollforgató
Posts: 1
Utoljára online: Oct 29, 2020 19:53:36 GMT 1
Jul 31, 2020 19:45:17 GMT 1
|
Post by Ryyanas on Aug 27, 2020 10:13:23 GMT 1
Faj: Ember
Születési hely: Korinthosz
Delphoi elszökött papnője/ jósnője
Kor: 22 éves
Fegyver: Nincs fegyvere egy tőrön kívül, nem harcol. Ismeri a gyógynövényeket, mérgeket tud keverni, apró tőrrel védi meg magát. Jól bánik a szavakkal.
Kinézet: Szőke és vörös, göndör haj, sötétkék szemek. Jóslatkéréskor elhomályosult szemek, önkívületi állapot. Vékony, alacsony.
Személyiség: Ellina rettentő makacs, az istenekre hallgat. Más véleményére sohasem kíváncsi. Szívesen segít másokon - ha úgy látja jónak. Gyakran van egyedül, sokszor beszélget az istenekkel. Megkeseredett, sokat szenvedett jósnő. Sok titka van, amiről nem akar és nem is tud beszélni: annak hajlandó csak elmondani a rejtett dolgait, akit barátjának tekint.
Előtörténet: Korinthoszban született egy nemesi család sarjaként. Apollón egyik papja vette magához Delphoiban, amikor négy éves volt, mert látta a lányban a jóslási tehetséget. A jóslatoktól és az istenekkel való beszélgetések során rájött, hogy nem tartozik ide, máshova húzza a szíve. Trója katasztrófáját is látja, de nem mondja el senkinek - több rémálma van erről, éjszakánként nem tud aludni. 18 éves korában így megszökött Delphoiból, hogy a maga útját járja. Athénban maradt egy ideig, majd pár év után tovább állt, hogy szembenézhessen legvadabb rémálmainak tárgyával: a Tróját elpusztító, lelkeket megtépázó legnagyobb háború kínjaival. Egy titkos kultusz tagja, amiről nem beszélhet. A tengerpart a kedvenc helye, ahová szívesen elvonul, ha bántja valami...
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on Sept 2, 2020 19:53:39 GMT 1
#s://i~pinimg~com/originals/aa/54/d6/aa54d6a14f9bdaf076b9817789d4397d~jpg  Haragot, istennő, zeng Péleidész Akhilleuszét,
vészest, mely sok ezer kínt szerzett minden akhájnak,
mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette,
míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak
és a kutyáknak dobta. Betelt vele Zeusz akaratja,
attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva
Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz. Az égei tenger valaha látott legnagyobb flottája állt össze most. A napkelte fényében megmutatkozik, hogy már mind itt várakozik dicső Mükénében, Agamemnon király parancsára várva. Legutolsóként a Lükiaiak érkeztek meg így ezer fölé duzzasztva a hajók számát. Némelyik hatvan de van amelyik százhúsz harcost visz a hátán. Még Agamemnon zászlós hajója is felbukkan, a hatalmas Tessarakonteres. Egy óriási katamarán mely kétezer harcost visz majd magával trója ellen. Ti azonban egy kisebb hajón utaztok. Egy mükénéi hajó, a kapitánya Areinosz az ifjabbik. Az ő feladata a valamilyen oknál fogva a seregekhez csapódott, embereket vinni mint ti vagytok. Így szálltok fel mindnyájan a hajóra még a kikötőben. Egy kisebb bárka kétség kívül. Körülöttetek misthiosok, színes pajzsokkal, páncélokkal és becsvággyal fűtve zsonganak. Hallotok hellén beszédet a világ minden akcentusából, de a taton két teljesen csupasz férfi áll. Testükön kék tetoválások futnak végig tetőtől talpig. Egyetlen ruhadarabjuk egy öv melyen a kardjuk lóg. Minden más holmijuk a hatalmas pajzsukra van akasztva. Nyelvük kemény és hangos. Valamiféle északi barbárok lehetnek. Legelöl pedig három rejtelmes alak áll. Hajuk hosszan a derekuk alá lóg, fegyvereik pedig bronz sarlókra emlékeztetnek. Páncéljukat kagylók díszítik. Csendben szótlanul figyelik a tengert, úgy állnak ott mintha szobrok lennének. Ezen kívül is akadnak még furcsaságok, fekete bőrű emberek felső egyiptomból, vagy makedónok akiknek a birkabűzös szagát már messziről érezni. No meg persze a hosszú Sarissájuk* is kilátszik. A hajó kapitánya Areinosz egy hellén férfi, göndör barna haj és napbarnította bőr. Rövid kék tunikát visel és fogad mindenkit a hajón. Ifjú kapitány még. De a rabszolgákkal kemény. Sietteti a berakodást, és ez a szolgákon csattan. Nem is csoda. A jósok megállapították a mai feláldozott bikából, hogy az idő alkalmas az indulásra. És a tengerészek egyet értenek velük, jók a szelek. Így-hát időben el kell készülni mindenkinek. Ezer hajó feltöltése pedig hatalmas probléma hiszen mindenkinek szüksége van mindenre. Így hát Areinosz ugyan fogad titeket a hajóján de csak megmutatja merre alhattok még. Ez pedig a hajó felső szintje majd csak válaszol az esetleges kérdéseitekre. (Reag írás sorrendjében érkeztek meg.) *lándzsa |
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Sept 2, 2020 21:34:28 GMT 1
#s://i~pinimg~com/736x/56/b7/ce/56b7cefa0ba88a1bc0c890e052da32af~jpg A kikötő forgatagában Arjuna némán figyeli az arcokat. A mindenféle vidékről érkezett emberek között meglepően könnyen talál utat magának... a hellének némely szokásai bár furcsák, vagy egyenesen megbotránkoztatóak számára, visszafogja a nyelvét. Itt ő az idegen. Most nem herceg. A száműzetés kezdete óta megszokta a szerénységet, de Indra palotájában az Istenek Királyának fia volt, ami a büszkeségét határozottan erősítette... idegenben viszont először bölcsnek kellett lennie, és csak aztán büszkének. Mielőtt felszállna a hajóra, még megtorpan kicsit, és elnéz a tenger felé.
A flotta mérete iszonyú - ez a mások által vívott háború, aminek megfigyelőjeként, vagy aminek az istenek szánják, érkezett, akaratlanul is továbbvezeti a gondolatait ahhoz a másik háborúhoz, amit majd neki kell vezetnie, ha letelik a tizenkét év, és hazatérhet. Egy pillanatra a testvéreire gondol, a barlangokra, ahol meghúzták magukat, mikor elvált tőlük, Yudhishthira búcsúzó szavaira, majd arra, ahogy az Indra palotájában töltött idő végén az apja a vállára tette a kezét, és ragyogó arccal kimondta "Büszke vagyok rád, fiam." Aztán az emlékekből visszatérve megszorítja az íját, és felsiet a hajóra.
Tisztelettel üdvözli a hajó kapitányát, majd követi a szállásra. Kérdése sincs sok... érdekli bár, kik gyűltek össze, de arra jut, hogy a velük utazó népeket is inkább maga próbálja megismerni majd. Úgyhogy rövidesen kilép a fedélzetre, és az egyik korlát mellett megállva figyeli, kik csatlakoznak még. |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Sept 5, 2020 9:25:53 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/f4/b7/be/f4b7becc120ca37ea81196850730c354~jpg A másfél élet alatt, amit leéltem sok mindent láttam már, de be kell vallanom, elképeszt az itt összeverődött tömeg sokszínűsége. Még olyan népek is felbukkannak, amiket nem láttam korában. Calliopé mindig mondta nekem, nem számít milyen hosszú az életünk, sose légy olyan arrogáns hogy azt gondold már mindent láttál. Úgy tűnik ebben is igaza volt.
Nem sajnálom az időt arra, hogy rendesen megnézzem az összeverődött népeket. Erős férfiak mind, szinte érezni a vér és dicsőség szomjukat a levegőben. Nem számít, menyire élek sokáig sosem fogom megérteni a dicsőséget a háborúban. Egy királynő egyszer azt mondta nekem ez olyasmi, amit csak a férfiak éreznek a csata előtt, és azok a szerencsések, akik nyernek, egy rövid ideig utána. Általában felfordul a gyomrom ettől a hévtől. De most kétségtelenül van valami a levegőben, talán csak valamelyik isten játszik a hátérben, de kedvemre van a látvány.
Hidegen mosolyogva a látvánnyal feltöltve vonulok fel a hajóra. Hosszú fekete hajam leengedve, a vállamon fekete prém, amit bőr szíjak tartanak ott. Fekete ruhám alja a hajó padlóját söprik. A fejemen gyöngyökből készült fejdísz, ami a homlokomba lóg. A gyöngyök közé a farkas ölő lila virágait fűztem. A hajóra lépve üdvözlöm a kapitányt, bár talán helyesebb, ha azt mondom, hagyom, hogy üdvözöljön. Kirké néven mutatkozok be neki, és hagyom, hogy a szobámba vezessen. Egyedül gyertyákat kérek még tőle, a szobámba és vissza is térek a fedélzetre. A tengert nézem, mintha igyekeznék olvasni a jeleiből. A szemem megakad a kagylót hordó férfiakon. Majd egy másik idegenen. Oda lépek hozzá.
-Tisztán látszik, hogy messziről érkeztél. És egyedül sereg és kíséret nélkül. Miért akarsz hát csatlakozni az idegenek háborújához?- A válasz után bemutatkozok.- Chryssa vagyok. |
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Sept 6, 2020 9:40:53 GMT 1
#s://i~pinimg~com/736x/56/b7/ce/56b7cefa0ba88a1bc0c890e052da32af~jpg Arjuna már akkor észreveszi a nőt, mikor felsétál a fedélzetre - nehéz is lenne figyelmen kívül hagyni, tetőtől-talpig feketében, a virágokkal és gyöngyökkel a hajában. Nem tűnik harcosnak, de a férfi úgy dönt, ez nem jelent semmit - a harcnak van más módja is, mint fegyvert ragadni, és sokszor aki nem tart a kezében semmit, az a legfélelmetesebb ellenfél. Az viszont meglepi kissé, mikor a nő rövidesen odalép hozzá. Óvatosan, és kissé szomorkásan elmosolyodik:
- Jelenleg nem jár nekem sem sereg, sem kíséret - egy pillanatra megáll, és folytatja. - De vár rám egy háború a saját földemen. És mielőtt azt a harcot megvívnám, meg akartam ismerni idegen országok küzdelmeit. Így talán tapasztaltabb leszek, mikor eljön az idő - bólint, igyekezve elfelejteni a kétségeket, amik rögtön megrohanják az elméjét, ahogy visszaidézi az unokatestvéreit. Amikor a nő bemutatkozik, tiszteletteljesen kissé meghajtja a fejét, és felel: - A nevem Arjuna.
Egy pillanatra megáll, aztán ő is feltesz egy kérdést:
- És téged mi hozott erre a hajóra? Idevalósinak tűnsz bár, de ha nem sért meg, mégis más vagy, mint az egybegyűltek. Nem kérdőjelezem meg az erődet, de más fegyverrel küzdesz, nem karddal vagy íjjal. |
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Whitewolf on Sept 17, 2020 14:53:44 GMT 1
#s://i~pinimg~com/originals/aa/54/d6/aa54d6a14f9bdaf076b9817789d4397d~jpg Ainia (Mindenki másnak spoileres!) Az égei tenger ide oda dobálja az apró Pontuszi bárkákat. Perzsa, Mínoszi, egyiptomi zsoldosok és a tengeri népek tagjai is felbukkanak a hajókon. Te és a kísérőid is ott álltok a hajón. Nem nagy flotta, a görögök biztos sokkal nagyobbal érkeznek. Ez szöget ütött már sokak fejébe. Mindössze negyven hajóval nem vehetetitek fel a versenyt az égei tenger összes hajója ellen. Valamit biztos forgat a fejében a vezéretek. A legnagyobb hajón kaptál helyet és jelenleg az összes trójaiak által felbérelt hajó kapitánya is itt tartózkodik. A flotta vezére bejelentésre készül. Van időd elmélázni a sötét alkony tengerén. A távolban a nap épp, hogy csak lenyugszik egy apró sziget mögött és mást nem is lehet hallani csak a víz csobogását a hajók oldalán. Nagy a csend. A kérdés csak az, hogy Zeusz vagy Poszeidón vihara előtti némaság-e ez? Nem mindegy mert a jósok szerint az Istenek már mind választottak oldalt. Bár a halandók számára még nem tiszta ki melyiket. Végignézel a legénységen. Csupa furcsa alak, egyik sem Trójai. Ők inkább a falaik mögé bújtak és a háború tengeri részére kalózokat küldtek. Látsz egyiptomi gályát melyen kétszáz rabszolga evez, kapitányuk Thebet pedig egy festett arcú férfi díszes ruhákban. Vannak fekete kagylókkal díszített hajók, melyeket a titkozatos és mindig csendes tengeri emberek kormányoznak. Bőrük olyan bronzosra sült akárcsak a fegyvereik. Kapitányuknak a nevét se tudod, csak egy hosszú fekete szakállú figura színes tollakkal a fejdíszén. De sok más apróbb jelentéktelenebb kalóz is felbukkan. A legtöbben azonban a Mínosziak vannak. Vitorlájukon vörös bika fekete alapon jelzi a hovatartozásukat. A vezetőjük pedig most lép elő. Nehéz léptei alatt nyikorog a padló. De a nehéz fújtatása ezt is elnyomja.  Egy minotaurusz. Az övére akasztva ostor míg a jobbjában egy harcikalapács melyet királyi jogarként cipel mindenhová. Jóval fölé magasodik bármilyen testesebb férfinek, ahogy pedig közelebb lép félelmet és terrort áraszt magából. Ahogy megszólal hangja mély, búgó de mégis rekedtes. Mint egy átkozott ember hangja. -A jósok azt mondták, hogy az idő nekünk kedvez. Kémeinktől tudjuk, hogy a görög flotta erre fog jönni. Én nem hiszek nekik. Ostoba mindegyik. Én Proctus egyetlen dologban hiszek.- A levegőbe emeli a kalapácsát. Az a szemetek láttára kezd izzani. Egyik pillanatról a másikra eltűnik a fémes színe és izzó vörös majd fehér lesz.- A TISZTA ERŐBEN.- Ezen a ponton Proctus már üvölt a kalapács pedig szikrázva lángrakap.- Le fogunk csapni arra a görög flottára. Elsüllyesztünk amennyit csak tudunk és mielőtt még azok a szottyadt faszú buzik észbekapnának el is tűnünk. Ahogy őket ismerem hazamenekülnek mire elérnék trója falait. Mi pedig meggazdagszunk. A kalózok tömege éljenzésben tör ki megtörve az eddigi csendet. |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Sept 19, 2020 11:22:14 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/f4/b7/be/f4b7becc120ca37ea81196850730c354~jpg Elmosolyodok egy apró kacaj is elhagyja az ajkam.
-Ha megéled, egész biztosan tapasztaltabb leszel, de lehet, hogy csalódni fogsz a tapasztaltakban.- A fiú okosnak tűnik mégis, mindig nehezen viseltem a férfiak háború utáni vágyát, mintha valami átok lenne, amivel együtt születnek, és csak a halál váltja meg őket tőle.
-Jól mondod, nem vagyok harcos. De a Moirák fonalai mégis ide vezettek. Hekaté istennő papnője vagyok, az ő fegyvereivel élek, az én kardomat nem látod, mikor végez veled. És nem tervezek egyik oldal mellet sem elköteleződni, az erős lelkeket keresem, akiknek csak egy lökés kell, hogy segítsenek magukon. A háború feldúlja a földeket, a harcokban mindig akad feladatom. – Egy ideig csak a tengert nézem, mintha a hullámokból próbálnám kikövetkeztetni, merre fog vezetni az utunk.
-Mondcsak melyik földről érkeztél? Hosszú lesz, az időnk van időnk beszélni. |
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Sept 20, 2020 17:23:42 GMT 1
#s://i~pinimg~com/736x/56/b7/ce/56b7cefa0ba88a1bc0c890e052da32af~jpg A nő nevetésére Arjuna kissé zavartan elmosolyodik. Érzékeli az ítéletet, és igazság szerint meg is érti - Indra fia volt, harcos, arra született, és arra nevelték, hogy sose tévesszen célt. Hazudott volna, ha azt állítja, hogy nem élvezte a harcot, ha tisztán, jó ügyért folyt. Felemelni az íját és lőni, igazság szerint még versengeni is, hordozott magában egyfajta különleges eufóriát. Emlékezett a ellenségeskedéssel vegyes tiszteletre, ami Karnához fűzte, és aminek alapját jelentette, hogy a fiatal férfi éppolyan jó lövész volt, mint ő maga. De sokszor annyira nehezére esett, neki is, hogy megállapítsa, mi a jó, és miért éri meg küzdeni. Évek múlva térhetett csak haza, és mégis érezte a bizonytalanságot, ha arra gondolt, akik a csatatér másik oldalán állnak majd, az unokatestvérei.
Csendben hallgatja tehát végig Chryssa szavait, és nem bocsátkozik vitába. "Hekaté istennő papnője vagyok, az ő fegyvereivel élek, az én kardomat nem látod, mikor végez veled. És nem tervezek egyik oldal mellet sem elköteleződni, az erős lelkeket keresem, akiknek csak egy lökés kell, hogy segítsenek magukon. A háború feldúlja a földeket, a harcokban mindig akad feladatom." A fiatal férfi hamar megállapítja, hogy igaza volt, a titokzatos nő határozottan veszélyes... de a szavai alapján azért pozitív benyomást alkot róla.
- Én magam is inkább megfigyelő vagyok, egyelőre - bólint. - Hajlandó vagyok vért ontani egy ügyért, ami igaz. De... - megtorpan egy pillanatra. - Nem emelhetem fel az íjamat, amíg nem vagyok biztos benne, hogy arra mutat, akire kell.
- Mondd csak, melyik földről érkeztél? Hosszú lesz az út, van időnk beszélgetni.
Arjuna lazán rákönyököl a hajó korlátjára, hagyja, hogy a szél kicsit megborzolja a haját, aztán válaszol.
- Keletről. Indiából, Hastinapur királyságából. Négy fivéremet hagytam hátra.
Itt a hangja kissé nosztalgikus lesz, érezni benne egyfajta szomorúságot, vagy talán csalódottságot. Azonnal nem mond többet, de ha a nő kérdezi, nem titkolózik, hajlandó elmondani a teljes történetét. |
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 883
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Sept 26, 2020 14:16:43 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/6c/01/52/6c0152232c20198474033e2819bc5724~jpg Ainia sosem pártolta a vízi közlekedést. Sokkal jobb szeretett Kallisztón utazni. Nem mintha most tehetett volna ez ellen bármit is. Nővéreivel karöltve eddig a harci festést kenték fel egymásnak, nem is törődtek az ostoba férfiakkal. Ezek mindannyian produkálják magukat, meg akarják mutatni, hogy ők a legerősebbek, tehát a leghatalmasabbak… Szánalmas… Köp egyet a hajóra. Kicsit bánja, hogy megígérte, hogy eljön, de a szavát, amíg lehet, betartja. A halálba nem fogja vezetni a nővéreit egy ilyen olcsó és fontosabb cél nélküli csatában, de a szavát szeretné állni.
Egy ideig a vizet fürkészi, majd az eget. Remélem, apám és Artemisz, minket támogattok majd ebben a buta háborúban. Kelleni fog a segítségetek, azt hiszem… Fohászkodik némán, közben végig simít az íján, amit Árész-tól kapott.
A sötétséget az előnyének érzi, hiszen sokszor portyáznak éjnek évadján, mert így sokkal effektívebbek. A gyors és precíz munka híve.
Visszafordul, mikor már semmit nem látni a messzeségben. Undorítónak és gyávának találja, hogy a háború kirobbantói otthon lógatják a töküket és másokat áldoznak fel a nyomorék ügyükért. Egyre kevesebb kedve van itt maradni. Bár most nem tudna semerre sem menni. Egyedül a titokzatos kalózok keltik fel a kíváncsiságát. Ők talán tudnának neki olyat mutatni, ami meglepi még egy férfitől is. Talán jók lennének gyerek nemzéshez… Morfondírozik el egy pillanatra, azonban ekkor megjelenik egy hatalmas minotaurusz.
Összefonja a karját a mellkasán, úgy hallgatja végig ezt a szánalmas beszédet. És ezek így akarnak nyerni? Ha ezen múlik, akkor én most ugrom ki a hajóból, viszlát… Nagyobb eséllyel úszok ki egy partra, mint hogy ezzel a szerencsétlennel nyerünk… Mikor végez a beszéddel, Ainia ellöki magát a hajó oldalától és a hatalmas lény elé sétál flegmán. A nővéreinek csak int, hogy maradjanak, odaadja nekik az íját, hogy vigyázzanak rá.
- Proctus! – zeng fel a nő hangja. – Ha ezt a logikát követnénk, akkor még ma este megdöglünk, veled az élen… Még te sem vagy olyan erős, hogy ennyivel végezz… Amúgy is, ha ez a kis pöröly itt fog világlani a szemeddel együtt és így üvöltesz, akkor talán elterelésnek jó leszel. De belőled azt is kinézem, hogy ezt a baromi egyszerű dolgot is elszúrod – mondja vérlázító flegmasággal és kegyetlen mosollyal. – Kicsit lehetnél okosabb annál vezérként, mint a nyers erődben bízni… - dönti oldalra a fejét, majd vár.
Mindig olyan jól esett neki, ha túl nagyképű férfiakat provokálhatott. Olyan jó látni, ahogy ilyenkor gyerekesen felkapják a vizet és egyből támadnak vagy szitkozódnak, visszaszólnak, esetleg gyáván mást küldenek érte, hogy kapják el. Sosem gondolkodnak el azon, amit mond nekik, a becsületük és büszkeségük ennél sokkal nagyobb.
Ainia felkészült, hogy esetleg a minotaurusz megtámadja, így kezei már a pengéin vannak és szemével már üzent Kallisztó-nak, hogy ha jelez, akkor támadhat. Úgysem ártana bemelegíteni a rendes harc előtt… |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,315
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Oct 11, 2020 11:01:36 GMT 1
#s://i~pinimg~com/564x/f4/b7/be/f4b7becc120ca37ea81196850730c354~jpg Egészen megkedveltem a fiút. Ahogy befejezi a beszédet, hideg mosollyal felé fordulok.
-Adj nekem egy nyílhegyet.- Mondom halkan.
Ha megkapom, amit kértem visszafordulok a tenger felé, hagyom, hogy átjárjon a körülöttünk kavargó energia. A szemem halványan felizzik, inkább csak olyan mintha mélyebbek lennének a szemeim. A markomban szorítom az apró nyílhegyet, és neki adom, amit tudok. Némán imát mondok Hekáthéhoz, míg nem érzem, hogy a kívánságom beteljesedik. A korlátra helyezem az apró fekete cinegét. A madár csilingelő hangon felénekel. És körülnéz kettőnk között, majd felrepül a férfi kezére, ha az hagyja.
-Tisztán látom, hogy más isteneket tisztelsz, de Hekathé nem fordít hátat annak, aki kér tőle. Tartsd magadnál a kismadarat, egyszer még talán segítségedre lesz.
Az apró madár még pár percig ül, ott ahol éppen van, majd ismét felénekel, és felreppen, de nem megy messzire.
A férfi vállára teszem a kezem és elbúcsúzok.
-Viszlát harcos.- És ezzel ha nem állít meg elindulok vissza a kabinom felé. |
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Aria on Oct 11, 2020 21:14:22 GMT 1
#s://i~pinimg~com/736x/56/b7/ce/56b7cefa0ba88a1bc0c890e052da32af~jpg Chryssa nem kérdez semmit, így Arjuna arra jut, nem beszél feleslegesen. A rövid válasz után visszafordul a tenger felé, és kicsit elmerül a gondolataiban. Rövidesen a nő ismét megszólítja, egészen halkan, és egy nyílhegyet kér tőle. A fiatal férfi egy pillanatra felvonja a szemöldökét, nem tudja, miért kéri, de végül kihúz egy nyilat a tegezéből, és átadja a hegyét.
Érdeklődve, kicsit tartózkodva figyeli a jelenetet, ahogy a nő szeme megváltozik, és imát suttog, aztán leteszi a madarat a korlátra. Kicsit meglepődik, mikor a kezére száll, de hagyja, és halványan elmosolyodik... kismadarak akadnak természetesen a hazájában is, de pont ilyennel még nem találkozott.
Amikor a nő ismét megszólal, csendben hallgatja. Bólint. Chryssának igaza van abban, hogy más isteneket tisztel, de erény az is, ha nem csak büszkén és fennhangon hirdeti a sajátjainak dicsőségét, hanem elfogadja a mást. Az apjának megadja tiszteletét a harcban és az imáiban, de nem utasítja el a jó szívvel adott ajándékot. Ha valamit, az alázatot most tanulnia kell.
- Köszönöm - mosolyodik el óvatosan. Mikor a nő elbúcsúzik, ő is halkan felel. - Viszlát. Ha a csaták nem is sodornak össze minket, remélem, még találkozunk.
Mikor Chryssa elvonul a kabinjába, a kismadár lassan visszatér, és először leül mellé a korlátra. Pár pillanatig nézik egymást a férfivel, aztán Arjuna odanyújtja a tenyerét, és hagyja, hogy rárepüljön, majd a vállára ülteti. Rossz ötletnek bizonyul, a cinegét láthatóan nagyon érdekli mind a haja, mind a fülbevalója, mert először sikeresen kicsipked néhány szálat, majd megkopogtatja a bal fülében lógó aranykarikát.
- Hé! - sandít oldalra, mire a kismadár ismét felröppen, értelmesen félrebillentve a fejét. - Nem leszünk így jóban - persze, szinte azonnal ismét elmosolyodik.
Körbenéz még egyszer a fedélzeten, elgondolkodva, lenne-e értelme beszélgetésbe elegyednie bármely útitárssal... a kagylós páncélt viselő emberek határozottan felkeltik a figyelmét, de sokáig latolgatja, érdemes-e közelítenie. Végül a kíváncsisága győz az óvatosság, és az új környezet szokatlanság felett, ellöki magát a korláttól (a madár továbbra is a közelében marad), és odalép a férfiakhoz.
- Ha nem sértem meg az urakat... - kezdi. - Maguk miféle vidékről érkeznek Trója alá? |
|
