Zima
FRPG Guru
Posts: 591 
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Zima on Nov 22, 2020 21:46:12 GMT 1
Örülök, hogy társam hallgat rám és elengedik a lányt. Rövidesen megcsap a bűz, ami a törött üvegből származik. A lány rögtön vetkőzni kezd, ami kissé zavarba ejtő, de logikus. Merlint kissé magam felé fordítom. Nem akarom, hogy így lássa… Sajnos nincs nálam plussz ruhadarab, amit oda tudnék adni. Elgondolkodom, hogy visszaszaladok neki valamiért, de aztán megoldja magának. A magyarázat meg amit ad… Hallottam valamennyit ezekről a nővérekről, de annyira nem érdekeltek, hogy jobban utánuk nézzek, illetve időm sem volt a saját dolgaim miatt. Nem tetszik, amit mond. Nem akarom, hogy Merlin vele menjen. Ki tudja, mi vár ott rá… Tényleg olyan jól bánna vele az a lord, ahogy a lány mondja? Nagyot sóhajtok.
- Nem szeretném, hogy Merlin veled tartson, de… - ekkor a fiúra nézek - A Te döntésed. Talán nem fair, hogy ez így rád zúdul… Mit gondolsz? Mit érzel? Szeretnél vele tartani? Meglehet, hogy igaz, amit mond és a lord által megismerhetnéd a képességed. Vagy ha jobban éreznéd magad tőle, veled tarthatok. Legalábbis addig, amíg meggyőződünk arról, hogy tényleg biztonságban leszel. Tudom, nem ismersz régóta, de… Számíthatsz rám, Merlin! – mosolygok rá barátságosan, már-már anyaian.
Kis szünet után visszanézek a lányra.
- Egyébként… lehetne, hogy ezt a csata után beszéljük át? Épp dolgunk van az árnyakkal és a társaink már várnak minket…
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Nov 28, 2020 14:08:07 GMT 1
#s://cdn~discordapp~com/attachments/510923335702413323/726060542250451044/20200626_150511~png Nagyon elmerülök a gondolataimban amikor Adeline meglök hátulról, ahogy megfordulok nekem is feltűnik egy villanás szó nélkül követem a sétapálcával a kezemben. Aztán egyszer csak azt veszem észre, hogy nincs alattunk talaj, magasra emelem a pálcám és remélem elég időm lesz, és elég ügyes leszek hogy mindkettőnket sikerüljön elkapni és finoman a földre tenni. Ami szerencsére sikerül is.
-Semmi baj.- Mondom. A földhöz csapom a pálca alját, ami felizzik néhány lepke el is hagyja és elkezdenek körülöttünk repkedni, ezzel nyerünk annyi fényt, hogy belássunk magunk előtt valamennyire, sajnos másfél méternél így sem látunk messzebb. De valahogy nagyon ismerős ez a barlang.
-Ez az alagút olyan, mint amelyik felvitt a belvárosba. Egy ilyenben futottam bele a robbanó szerkezetbe és az árnyakba. Rengeteg hulla volt ott. Ha befele megyünk valószínűleg ismét a belvárosban fogunk kilyukadni, talán megint belefutunk egy ilyen raktárba, de menjünk arra.
Nagyon sokáig bolyongunk, a sötétben már kezdek elfáradni, ráadásul a fények fenntartása is egyre nehezebb és egyre több energiámba kerül, szerintem még sosem idéztem meg ennyi lepkét ilyen hosszan.
Már egy ideje csak azt figyelem, hogy egyik lábamat a másik elé tegyem, de aztán amikor felnézek feltűnik valami és megtorpanok.
Felemelem a pálcát. És felnyögök.
-Azt hiszem, most egy másik barlangban lehetünk, ezt nem értem. Talán elnéztünk egy járatot, vagy egy kanyart. Nézd a köveket.
A minket körbevevő kövek már nem olyan sárosak, a föld, amin állunk is keményebb úgy néz ki, mint valami több ezeréves barlang, amit a természet vájt ki magának, nem úgy, mint az amiben elindultunk, amelyikben majdnem beázott a cipőm a sárban és mintha karmok vésték volna őket a földbe.
-A jó hír, hogy tudom, hol vagyunk, a rossz, hogy pont az ellenkező irányban, mint amerre indultunk.- Mondom lehangoltan.
Ahogy Adelaine követ megbotlik egy kiálló sziklában, de még sikerül megkapaszkodnia a falban. Ahogy érte nyúlnék, kiütközik, rajtam a fáradság megszédülök és kialszik, a sétapálca egyetlen lepke marad körülöttünk, de a fény nem alszik ki mert egy új forrást talált magának. A fal világít ahol Adelain keze rajta van.
(Adelain egyre melegebbnek érzi a falat a keze alatt és kezdi úgy érezni mintha valami nagyon nagyon fontos rég elfelejtett dolog, lenne elásva a sziklafalban. Úgy érzi, ha ki tudná onnan szedni mindent, amit valaha elvesztet, vissza kaphatna. ha neki gyürkőzik, hogy kiszedje onnan a szikla nem adja meg magát könnyen, de azért el kezd mozdulni és amikor már a nagy ovális kékes fényben derengő tárgy nagyjából ellő kerül, elektromosság tör elő belőle és szó szerint kirobban a sziklából Adelaine ölébe. Adeline-ra semmilyenen hatással nem volt a tárgyból kicsapó villám, ő továbbra is csak melegnek és nagyon ismerősen rokonszenvesnek érzékeli az ovális ködarabot, ami most, hogy a kezébe vette még erősebben izzik és néha néha elektromos szikrák is végig végig futnak rajta és Adelain kezein is. )
-Ez egy…- Kezdem fáradtan, felé nyúlok de megérzem a töltést a levegőben és inkább vissza húzom a kezem.- Egy sárkány tojás |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Nov 28, 2020 15:00:11 GMT 1
Zima : Tiffani Roseblade, Raion : Pheonix Fenrirr Merlin összeráncolja a szemöldökét.
-Nem tudom bízhatok-e benned. Mondja végül komolyan és szomorúan, és hozzá kicsit lesüti a szemét.- De az biztos, hogy benne nem bízok.- Mondja komoly tekintettel az alkimista lányra nézve.- És nem érdekel a lordja meg a tervei sem.
A lány elmosolyodik és heherészik egyet a már szinte megszokott idegesítő stílusával.
-Ej de felvágták a nyelved. he he. De ezen a ponton nem szükséges kényszerítenem téged semmire.- Majd Tiffanihoz és Fenrirr-hez fordul.
-Természetesen megvárom, amíg végeztek a dolgotokkal. Bár talán még segíthetek is nektek benne. Ha eláruljátok hova ez a sietség még az is előfordulhat, hogy segíthetnék nektek. Elég sok mindenben, elég hasznos tudásra és képességre tettem szert. |
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Dec 1, 2020 11:42:22 GMT 1
Ránézek a társamra, hallgatom, amit mond, a végén pedig csak bólintok. Végülis ezért jöttünk ide, nem? Megfigyelni. Kutatni.
Így hát el is indulunk. De rohadtul nem haladunk jól. Egyrészt sosem volt a kedvencem a sötétség, bár nem félek tőle. Annak örülök, hogy Anna tud világítani nekünk, bár ahogy telik az idő, egyre fáradtabb, csak a hülye nem veszi észre. Először kicsit sietni kezdek, de aztán eszembe jut, hogy az sem jó, mert még jobban megerőlteti magát, ha siet.
Igyekszem megjegyezni, merről jöttünk, hogy ha vissza kéne fordulni, ne tévedjünk el, de ez a sötétség még mindig nem segít. Egyszer csak Anna megáll, én pedig azt hiszem, hogy nagyon rosszul lett, ahogy felnyög. Odakapom a fejem, majd a plafonra, mert arra számítok, hogy szörnyűséges dolgok várnak ránk odafent. Hangosan kiengedem a levegőm, ahogy látom, hogy nincs ott semmi.
Ellenben mikor azt mondja, hogy másik barlangban vagyunk, én is jobban megnézem. Kifejezetten tetszik, mindig is szerettem a régi dolgokat, de ez valami elképesztő. Csak úgy ontja magából az időt. Szinte tátott szájjal bámulom a helyet, először fel sem fogom, hogy Anna hozzám beszél. Újra ránézek.
- Bocs, nem figyeltem… - mondom, majd elindulok felé, de továbbra is a plafont bámulom. Persze itt rontottam el, mert nem láttam az előttem lévő követ.
- Wááá! – kiáltok fel, ahogy zuhanok, kezem automatikusan valami fogódzkodót keres és meg is találja a falban. – Basszus, ez közel volt! – mondom, de csak most tűnik fel, hogy a fényforrás megváltozott. Most már a kezemből jön. Vagyis a falból. Elkapom a kezem. – Hé, ez mi?! - kiáltok fel ijedten, ilyet még sosem tapasztaltam. Majd visszateszem. Meleg… Megüt egy érzés. Teo! Jut eszembe, hiszen csak ő lehet az, akit elfelejtettem. Csak ő lehet itt. Muszáj megtalálnom, biztosan vár rám a testvérem! Hogyan is nem tudhattam, hogy itt van?! Könnyek törnek elő a szememből, ahogy küzdök, hogy kiszedjem. Nem érdekelnek a körmeim, nem érdekel a fájdalom. A testvéremet akarom. Most.
- GYERE… MÁR… KI! – kiabálok rá, majd ebben a pillanatban meglátom, amit kerestem.
- Anyás… - mondom, ahogy az elektromossággal együtt valami az ölembe jön. Automatikusan átölelem, jól esik. De nem a testvérem az. Már nem folynak a könnyeim. Kicsit csalódott vagyok, de ez a kis tojás mégis csak jó érzés, hogy itt van. Mondjuk, az igencsak furcsa, hogy az áram rohadtul nem öl meg, de annyira össze vagyok zavarodva, hogy szinte fel sem fogom. Ahogy Anna mondatát sem. Furcsán nézek rá. Mi?!
- Sárkánytojás?! Mi?! Azt hogy?! – aztán leesik. – Ó, bocsánat, ez a tied lenne, igaz? Ne haragudj, nem akartam ám elvenni tőled… Elvégre te vagy a sárkánymester, eszembe juthatott volna előbb… - mondom kissé kínosan, majd felállok. De valamiért nem akarom odaadni. Annyira… Édes! Vagy nem is tudom… De nem az enyém… Így hát kissé szomorúan átnyújtom Anna-nak a tojást, pedig közben nagyon is a testvéremre emlékeztet.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Zima on Dec 4, 2020 1:08:49 GMT 1
Kissé rosszul esnek Merlin szavai, de végül is jogosak… Egy napja ismer, biztos nem volt neki könnyű, amióta elvesztette az édesanyját. Viszont az valamelyest megnyugtat, hogy nem reménytelen a helyzet. De anyáskodó lettem. Csak nehogy éppen ezzel marjam el. Elmarni… miért is törődök ennyire egy idegen kis fiúval? Igazából tudom a választ…
- Értem…
Megkönnyebbülök, mikor visszautasítja a tanulmányokat. A lány is elfogadja, de azért nem tetszik, amit mond. Ezen a ponton nem kell kényszerítenie… Mikortól kell?
Nem akarom beavatni a dolgainkba. Már, mint annál jobban, hogy árnyakról van szó… De talán… tényleg tudna segíteni… talán tényleg rendelkezik olyan tudással…
- Miért segítenél nekünk? – teszem karba a kezem magam előtt.
Fenrirre is pillantok.
- Te mit gondolsz?
Van egy sanda gyanúm, hogy úgy is nekem kell a végén döntenem…
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261 
|
Post by Raion on Dec 5, 2020 13:10:31 GMT 1
A bűzre csak fintorgok egyet, de ez nem nagyon látszódik a sisak alatt. Karba tett kézzel hallgatom, ahogy a nő elkezd beszélni. Csendben figyelem a beszélgetésüket. Egyedül egy hümmögést ejtek meg halkan mikor végig mérem a majdnem pucérra vetkőzött nőt. Mikor Tiffani hozzám intézi kérdését, leeresztem a karba tett kezeim és közelebb lépek a nőhöz. - Ahogy a fiú, úgy én sem bízok benne. – felelem Tiffaninak, majd a nőre tekintve folytatom – Lehet, hogy hasznunkra lehetsz, lehet hogy tudsz egy-két hasznos dolgot. De. Nagyon egy kis minden lében kanál nőszemélynek látszol és kitudja, hogy a harc hevében nem lépnél-e meg a fiúval. – felelem szárazon – Úgyhogy itt maradsz vagy valahol máshol, de nem jössz velünk, vagyis ez az én véleményem. – Tiffanira tekintek. – Azonban megvárom a hölgy válaszát erről. És ha Ő is így vélekedik, akkor maradsz, ha nem így gondolja, akkor is, és ha ellenkezel – Rhae-ra mutatok – akkor Ő fog megenni. Világos? – kérdezem a végén fenyegetően. Majd hátrébb lépek egyet és várom Tiffani véleményét. Zima Raven |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Dec 7, 2020 14:10:31 GMT 1
Sűrű árnyak között Bratti: Adelain Gwendolin Etherington & Raven: Anna Coventry
.Biztosan van itt még néhány tojás de a háború óta senki nem bányássza őket, Zari és Aten folyton őriztetik a bejáratokat hogy ne lehessen, úgy tűnik ez az alagút amin jöttünk eddig rejtve volt.
A tojás a kezedben kellemesen meleg és nagyon ismerős, mintha nem valami teljesen új dolog lenne hanem mindig is hozzád tartozott volna. Azonban nincs sok időtök kiélvezni nemsokára kövek morajlását haljátok és a sziklán karcolódó karmok hangját. Majd egy furcsa rekedtes csikorgó hangot.
-Úgy tűnik nem voltunk elég óvatosak.- Áll össze a csikorgás. A sötétségből egy alak bontakozik ki habár nem válik el tőle teljesen.- Sajnálom, hogy meg kel rövidítenünk ezt a pillanatot. De nem engedhetjük, hogy ki jussatok innen, és más is rá találjon arra az alagútra.- A csikorgó hangra nem lehet megmondani férfié-e vagy nőé, emberire pedig egyáltalán nem is hasonlít. Az alaknak pedig csak az elmosódó folyton hullámzó körvonalait látjátok.
-Mindig is érdekelt mi lesz egy sárkánytojással, ha a mestere meghal, mielőtt kikelhetne..- Sistergő hangot hallotok, és három új alak bontakozik elő a sötétből. Ezek még annyira sem emlékeztetnek emberire, mint a csuklyás alak folyton változó körvonalai, de azonnal felismerhetőek.
-Árnyak.- Mondja sziszegve Anna. Nem számíthattok rá, hogy neki van elég energiája elbánni velük.
-Szép álmokat.- Csikorogja a hang majd a hozzá tartozó alak eltűnik a sötétségben. Egyedül maradtok a három árnyékkal. |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Dec 27, 2020 16:07:27 GMT 1
Zima : Tifani Roseblade & Raion : Phoenix Fenrirr -Miért?- visszhangozza Tiff kérdését egy ferde mosollyal a lány.- Mert gyűlölök unatkozni, vagy várakozni, és bárhova is készültök, elég izgalmasnak tűnik.
Phoenix kirohanására egyértelműen csalódott lesz és lebiggyeszti a száját, ami valahogy egyszerre jelenthet egy csomó dolgot, dühöt, csalódottságot, szomorúságot(?), mindet, egyiket sem. De hátra lép egy lépést és felemeli a kezeit védekezően, közben visszatér az arcára a ferde mosoly és újra csillogni kezdenek a szemei.
-Rendben van, ahogy szeretnétek.- Akkor megvárlak titeket, az az érzésem tudni fogom, ha visszatértetek, és mindenképpen eljövök, hogy újra feltegyem nektek a kérdést.- Ahogy befejezi vállat von és szélesebben elmosolyodik a tekintete szinte ellágyul.
-Addig is sok szerencsét.
-Azzal hátat fordít nektek és még int, egyet miközben elsétál. (Legalább is ha hagyjátok.) |
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Zima on Jan 11, 2021 19:48:42 GMT 1
Sejthettem volna, hogy ez lesz a lány válasza. Fenrir reakciója sem lepett meg. Nem bízom a lányban és csak azért hagynám, hogy jöjjön, mert lehet tényleg hasznos lenne az árnyak ellen. Mi keveset tudunk… Gondolkodok kicsit, végül sóhajtok.
- Térjünk vissza rá az ügyünk után. Ha nagyon muszáj…
Nem állítom meg, hagyom, hogy elmenjen. Semmi kedvem újra találkozni vele, de nem hiszem, hogy van választásom. Ha fel akar, fel fog bukkanni… Ott, ahol vagyunk.
- Menjünk! Remélem a többiek nem kerültek bajba. – nézek a férfire és elindulok a sárkányhoz.
|
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
|
Post by Raion on Jan 27, 2021 13:04:09 GMT 1
Szemmel végig követem a nőt, ahogy távozik. Rhae még utána üvölt egyet. - Szerintem is. Biztos várnak- felelem Tiff-nek. Felülök a Rhae-ra és meg várom, még ők is elhelyezkednek Blay-on. Amint készen vannak, jelzek egyet és pár pillanat múlva már a levegőben is vagyunk. Haladva úti célunk felé. És ahogy repülünk, abban reménykedek, hogy nem maradtunk le emiatt a kis beszélgetés miatt semmiről. Zima Raven |
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Bratti on Feb 7, 2021 12:26:07 GMT 1
#s://i~postimg~cc/pLxkWDdr/Adeline~jpg Zavartan nézek Anna-ra. Mégis miről beszél? Engem választott? Ez furcsa...
- Nem vagyok én kicsit öreg ehhez? - teszem fel a legbugyutább kérdést, amit lehet. - Mi lesz most akkor ezzel a résszel és az alagúttal? - kérdezek egy eggyel értelemesebbet a nőtől.
Azonban nem sokkal később hangokat hallok, felállok, óvón magamhoz ölelem a tojást. Árnyak... Áll össze a fejemben. Elönt a méreg. Ők tehetnek a testvérem haláláról. Magamtól eltérően kikelek magamból.
- Mit tettetek az öcsémmel?! Hiszen még csak gyerek volt! - üvöltök rájuk pokoli mérgesen. Ha nem lenne a kezemben a tojás, valószínűleg ostoba módon rájuk is támadnék. De most nem csak magamat kell védenem. Nagyot nyelek. A haragomon túl megjelenik egy másik érzés is: félelem. Legutóbb majdnem meghaltunk Ed-del ezek miatt. És most nincs sárkány itt. Csak egy kikelő. Nem tudom, mit lehetne ezzel kezdeni.
- Anna, tudok valamit tenni egy még meg nem született sárkánnyal ellenük? - kérdezem sürgetően tőle, hiszen tudom, hogy ő már nagyon kimerült. - Nem tudok a kisüléseivel valamit kezdeni?
Ha nem kapok semmi egyértelmű választ, akkor előhúzom egyik pisztoly-késem, ha támadna valamelyik, hátha tudok valamit kezdeni. És csak reménykedem, hogy nem halunk meg. Nem akarom itt befejezni. |
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Feb 13, 2021 14:30:10 GMT 1
Az árnyak mestere Zima: Tifani Roseblade & Raion: Phoenix Fenrirr
-Swart szerint Anna és a felkelő lány bezuhantak egy alagútba egy ideig érezte a szagukat a kráter felé, de már nem tudja őket követni. Szerinte bajban lehetnek. Nem tudom, hogy a kráterben megtalálhatjuk-e őket, itt kell lejutnunk. Swart beleegyezett, hogy vezet minket fentről egy darabon.- Mondja, de közben már el is indult megkeresni a lyukat, amin lejuthattok.
-Ezzen át jutottak le és ezen megyünk mi is.- Mondja, amikor megtalálja.
-A sárkányok utánunk tudnak jönni?- Kérdezi Merlin. Most először mintha egy kis félelem is megcsillanna a hangjában.
-Nem, a kövek itt túl erősek, ha utánunk ásnák, magukat ránk döntenék, a barlangot ezért van itt Swart is.- Nem vár meg több kérdést csak beugrik a lyukba.
Merlin Tifanira néz, egy kicsit tényleg mintha félne, vagy aggódna.
-Rossz érzésem van ezzel a lyukkal kapcsolatban. |
|
Raion
FRPG Guru
Posts: 261
|
Post by Raion on Feb 17, 2021 22:09:39 GMT 1
Nem tetszett nekem se a távolból ide hallatszó sárkány üvöltés, és ezt az aggodalmam az enyéim is megerősítették.
Pár pillanatig habozok, majd a hang irányába fordulok.
A sebtiben el száguldó sárkányok sem jelentenek túl jót. Föl venném a tempójukat, de mivel Tifani és a kisgyerek valószínűleg nincs hozzá szokva a nagy iramhoz, inkább maradok ennél a tempónál.
A félszemű sárkányon lovagló személy ismerős volt, rövid gondolkozás után be is ugrott ki az. Weace az.
Amint elértünk a helyszínre, azonnal landolunk is. És egyből Weace-hez indulok.
- Mi történt? – teszem fel a kérdést, amire jön is egyből a válasz.
Amint elindul megkeresni a bejáratott én is utána megyek, közben pedig utasítást adok a sárkányaimnak.
- Rhae! Blay! Száljatok fel és fentről figyeljétek a terepet. –
- Okés oké – mondják szinte egyszerre, és fel is szálltak.
Mikor meg lett a bejárat megigazítom a páncélom.
A fiú kérdése valamiért megmosolyogtatott.
Weace rohanása kicsit meglep. Nem nagyon kenyerem ez a fejjel a falnak stílus, de nagyvalószínűséggel nincs időnk tökölni.
Még el csípom a fiú szavait mielőtt én is beugranék. Megállok a szélénél és visszanézek rájuk.
- Ti maradjatok. Biztonságosabb itt. Mi majd megoldjuk. – és amint kimondtam az utolsó szót, én is beugrok a lyukba.
|
|
Zima
FRPG Guru
Posts: 591
Elfoglaltság: Elfoglalt
|
Post by Zima on Feb 24, 2021 18:23:34 GMT 1
Újra elhelyezkedünk Blayon és felszállunk. A gondolataim az alkatrészek körül forognak, amiket magammal hoztam. Csak össze tudok valamit rakni belőlük. Valami, ami olyan fényt ad… fény kisülés… a robbanás lehet veszélyes lenne… Nem sokáig tudok elmélkedni, ugyanis ismerős sárkányok jelennek meg körülöttünk. Weace… A hely, ahova tartunk… jajj ne… Leszállunk.
- Swart… csusszan ki aggódva barátnőm sárkányának neve a számon.
Weace hamarosan megosztja velünk az információkat. Fenrir utasításokat ad a sárkányainak és elindulunk. A lyuknál aztán egy pillanatra megállunk. Weace már megy is. Fenrir csatlakozik hozzá, de előtte még hozzánk szól. Felbosszant. Lehet, hogy igaza van, de akkor is…
- Francokat! – mondom magamat is meglepve úgy, hogy ő is hallhatja.
Egy pillanatig hezitálok. Nagyot nyelek. Végül Merlin vállára teszem a kezem. Szeretném megnyugtatni.
- Elhiszem, hogy rossz érzésed van, nekem is… de a barátnőm, sőt a város veszélyben van… és ha már eddig eljöttem, nem akarok csak úgy itt ácsorogni. Nem kell lejönnöd, itt maradhatsz a sárkányokkal, ők vigyáznak rád.
Lopva Swartra nézek és megejtek felé egy reménykedő mosolyt, hogy ugye? Leguggolok a táskámhoz és ami hirtelen eszembe jut, megpróbálom összerakni. Remélhetőleg sikerül összedobnom egy működő eszközt. A kezemben fogva felállok. Nastya kérdőn néz rám, hogy komolyan gondolom-e? Őszintén? Remegek és nem tartozok ide. Félek és haszontalannak érzzem magam. Egyáltalán fog érni bármit is, amit összetákoltam? Nem tudom… De illene most már valami sárkány mesterhez illő dolgot véghez vinnem. Ennyire jutottam. Ezzel kell dolgoznom. Hirtelen felindulásból magamhoz ölelem Merlint.
- Dönts belátásod szerint, de én, azaz mi megyünk.
Nastya is fél, látni rajta, hogy még reménykedik abban, hogy viccelek.
- Rád szükségem van. – mosolygok rá. – Ugye számíthatok rád?
Végül megszeppenten bólogat, majd belém kapaszkodva beugrunk mi is a lyukba.
|
|
Raven
Szerepjátékok Istene
Mindenkit szeress, ne sokban bízz, Ne bánts senkit,
Posts: 1,319
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
|
Post by Raven on Feb 27, 2021 14:11:17 GMT 1
Az árnyak mestere Bratti : Adelain Gwendolin Etherington & Raven : Anna Coventry; Zima : Tifani Roseblade & Raion : Phoenix Fenrirr
-Talán… Van nálad valami… valami ami nagyon fontos neked? A tojás még önmagában nem elég erős, de ha szerencsénk van talá…- Kezdi, de nincs ideje végig mondani. Az egyik árny máris neki támad. Anna tudja hárítani a karmait a pálcával és újra felelevenednek a lepkék. Körbeveszik az árnyat és nem eresztik, kis darabokat szabdalnak ki belőle miközben az vergődik és sivító hangot ad, de valahogy akármennyit is tépnek ki belőle a lepkék mintha nem fogyna belőle.
Tifani & Fenrirr
Alig pár lépést tesztek meg botladozva a sötétben mikor meghaljátok a visongó hangot. Először olyan mintha mindenhonnan visszhangzana, de aztán feltűnik, hogy tudjátok követni.
Mire beértek a magasabb terembe, a barlangban, már Waece is ott van, egy árnyat le is szedett a háromból, de most már a másik kettő tieteket is lát nem csak Adelain-ékat.
Anna térdre zuhan a fáradtságtól, ha csak Tifani gépe nem világít máris, teljes lesz a sötétség egy pillanatra, egyedül az Adelain kezében lévő tojás dereng tompa fénnyel, de az nem elég, hogy az orrotoknál tovább lássatok. Ebben a vaksötétben éri Fenirr-t az első támadás, de hiába alig lát így is sikerült hárítania az árny karmait. A másik támadás Adelain ellen irányul, de éppen csak a szörny, felé kinyúló karmos kezét látja a tojás fényében, amikor a hirtelen feltámadó erős széltől be kell hunynia a szemét. Mire eláll a szél, mint korábban is amikor a lakásában támadták meg, az árny is eltűnik. (A szelet Waece kardja okozta, a csapás Adelain felé irányult, hogy leszedje onnan az árnyat szóval rajta kívül más nem érezte.)
Közben Merlin, aki időközben csatlakozott a csapathoz oda szalad, hogy felsegítse Annát. A lány nagyon kimerült, de új sebet szerencsére nem szerzett. Ha Tifaninak sikerül fényt gyújtani az árny azonnal kicsit messzebb húzódik Fenrirrtől, és dühös morgó hangot ad. De még távolról sem nyertettek, Már úgy tűnt, hogy a háromból csak egy árnnyal kell megküzdenetek, de még egy újra összeáll a sötétségből. Így ismét ketten vannak, és ezúttal nagyon egyetértenek abban, hogy vagy a két férfi vagy a fény forrása a legveszélyesebb ellenük.
|
|
