Wolfs Big Battle System v4.3b

Ezt a rendszer olyan kalandokhoz hoztam létre ahol nagy csaták lebonyolítására van szükség méretes seregek között. (Például.: CoF I/II vagy WH30KAH) Előnye, hogy egyszerű, könnyen módosítható ha más szituációkra akarjuk alkalmazni és maga a harc nem alkalmaz kockadobást (Ezt pusztán az elmenekülő katonák, megszerzett foglyok és hasonló dolgok kiszámítására alkalmazzuk a standard verziónál.)

Alapok

Kezdetnek vegyünk két hadsereget. Legyen X és Y. Őket fogom végig példának használni az egyszerűbb magyarázat kedvéért. X sereg 6000 katonával rendelkezik míg Y csak 4000-el. A két sereg egyenlő terepen megütközik egymással. Ilyenkor a következő lépéseket kell végigjárni:
(Ez a példa csak egy egyszerűsített verzió. Ha puskázni szeretnél a csatáid levezetése közben akkor a végén található verziót használd!)

1. lépés: összehasonlítás
A mesélő összehasonlítja a két sereg méretét. Meghatározza ki fog támadni. (A nagyobb számokkal rendelkező hadsereg.)
2. lépés: A harc
A mesélő kivonja a támadók számát a védőkéből.  Esetünkben X-et Y-ból. Tehát 6000-4000=2000.
A támadó félnek maradt 2000 katonája míg a védő elvesztette a csatát és megsemmisült.
3. lépés: Túlélők
Ilyenkor jön be a kockadobás. Ugyanis a mesélő dob 1-től annyiig amennyi az elesettek száma.  Ezt egyszer megteszi mindegyik harcoló félért. A dobott számot mindkét sereg hozzáadhatja a túlélőinek a számához.
Mivel esetünkben ez a szám mindkét seregnél 4000 ezért mindkét esetben 1-től 4000-ig fog dobni. Tegyük fel, hogy X seregnél 274-et dobott míg Y-nál 689-et. X a túléléő katonáihoz még hozzáadhatja azt a 1274-et míg Y eredeti seregéből 2689-en élve távoztak de kénytelenek voltak visszavonulni, hogy újraszerveződjenek.



Idáig tartott az alapszabályok ismertetése. Viszont még nem foglalkoztam számos dologgal. Hiszen a legtöbb csata nem egy síkságon zajlik hanem dombos mocsaras vidékeken, vagy általában vannak íjászok és lovasság is. Ezekre fogok most kitérni.

Különböző katonák

Sok katona létezik melyek különbek a társaiknál. Királyi elit gárdisták, vagy éppen lovasok.
Tudni kell, hogy az előző példában mindkét sereg egyszerű lándzsásokból állt. Mind ugyanolyanok voltak.
A rendszer ugyanis két érték alapján különbözteti meg a katonákat. Támadás és védelem (Általába Támadás/Védelemként feltüntetve. Például: 2/1). Az előző példában szereplő katonák mind 1/1-esek voltak. Most tételezzük fel, hogy ugyanaz a csata zajlik le de mindkét oldal katonái közül ezer nehézgyalogosként harcol akiknek jobb a védelme. Azaz 1/2-es értékkel rendelkeznek. (A többi katona maradt ugyanúgy 1/1.)

Az eggyel megnövelt védelmű katonák a Harcban kétszer annyinak számítanak ha védekezniük kell. Így 6000-5000 lesz a végső értékük. (Persze a Túlélők dobásnál így is csak 4000-ig dobnak.) Így a győztes fél csak 1000 túlélővel rendelkezik majd. Viszont a támadó félnél semmilyen előnyt nem ad a védekező érték.

Ha az előző példában a védekezés helyett a támadás lenne megnövelve akkor a támadó fél kap bónuszt. (Szóval a példa harc valahogy így nézne ki: 7000-4000)

(Tipp mesélőknek: Mivel a rendszer túl bonyolultá válna azáltal, hogy mikor milyen egységek halnak meg. ezért a mesélőnek célszerű azokat megölni akik a harc sűrűjében voltak. Mint a lovasok vagy az első sorba küzdők. Pont ezért nem árt a csata előtt egy leírást kérni a hadseregek felállásáról.)

Egy csatatéren természetesen nem csak közelharc folyik hiszen felbukkannak a különböző távolsági fegyverek. (Íjak, számszeríjak, puskák)
A távolsági fegyverekkel rendelkezők minden támadás kezdete előtt csökkenthetik az ellenfél számait a saját támadó értékeikkel. (Mintha egy támadást végeznél pusztán a támadó nem veszít embert.)
A távolsági fegyverekkel rendelkező katonáknak alapvetően nincsenek más fegyvereik így gyengék a közelharcban. De a fegyvernemek kombinálása szabad. Persze bárki felszerelheti az íjászait rendes fegyverekkel is, hogy rendes harcértéket adjon nekik. Ilyenkor a mesélőn múlik, hogy milyen értékeket kapnak közelharcban bár célszerű egyszerű gyalogosként beállítani őket.

A terep

Nehezítő körülményként hathat a terep. Itt csak néhány példát fogok felsorolni. Nyugodtan találjatok ki az igényeiteknek megfelelőt.

Síkság-Semmiféle módosítóval nem jár.
Domb vagy magaslat-A seregnek amelyik a dombon vagy egyéb magaslaton áll az íjászai kétszer lőhetnek a harc első köre előtt.(Utána, már csak egyszer.) Továbbá támadáskor másfélszeresnek számít az egész sereg ereje.
Hegység vagy nagyobb magaslat- A seregnek amelyik a hegységen vagy nagyobb magaslaton áll az íjászai háromszorlőhetnek első köre előtt.(Utána, már csak egyszer.) Továbbá támadáskor kétszeresnek számít az egész sereg ereje.
Mocsár-A lovasság védelme és támadása feleződik.
Folyó vagy partraszállás-A folyón való átkeléskor az ellenség parton álló katonái felezett erővel támadhatnak egyszer a sebzés kockázata nélkül. Ez nem vonatkozik az íjászokra akik teljes erővel támadnak. (Ilyenkor ráadásul még a domb szabályai is érvényesek lehetnek ha van itt ilyesmi.)
Vár vagy erőd- A várat védő fél védelme a tízszeresének számít. (A mesélőnek ajánlott módosítania ezt az értéket a vár állapotától függően.)

Példa néhány középkori egységre. Ha valahol tört értéket látsz az azt jelenti, hogy az adott egység csak többük csapatmunkájának köszönhetően tudja elérni a célt. Például egy paraszt 1/2/1/2-es értékekkel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy csak két paraszt számít egy embernek a harcban mint sebzéskor mint védekezéskor.




Szóval most, hogy a szabályok teljes mértékben megismertük íme egy átfogó példa a harcra. Célszerű ezt használni segítségként ha csatákat meséltek.

X sereg:
4000 gyalogos (1/1)
1000 nehéz gyalogos (1/2)
500 íjász (1/5/1/2 Íjászat:1/2)
500 Könnyű lovas (3/1/2)

Y sereg:
3000 gyalogos (1/1)
1000 íjász (1/5/1/2 Íjászat:1/2)

1. lépés: Összehasonlítás
A mesélő megnézi a két sereg felépítését (és ha van haditervét) Majd eldönti ki lesz a támadó. (Ezt célszerű az alapján végezni, hogy ki támadott ténylegesen.)
X sereg lesz a támadó
2. lépés: Távolsági támadások
Mindkét sereg íjászai támadnak és a támadóértékük levonódik az ellenség soraiból.
Y sereg íjászai megölnek 500 embert. Mivel az íjászatuk 1/2 ezért minden második nyílveszző végez csak valakivel.
X sereg íjászai megölnek 250 embert.
3. Lépés: A harc
A mesélő kivonja a támadók támadóértékét a védők védőértékéből.
X sereg támadóértéke - Y sereg védőértéke. 6600-3500=3100.
Az X sereg támadása mindent elsöprő. 3100 katonája biztosan túléli ezt a harci kört. Ha az egyik oldal száma nem csökken nullára a harc folyamán akkor még egy harci kör következik. Ebben az esetben ne lépj túl a negyedik lépésre hanem ismételd meg újra a 2.és 3. lépéseket a már lecsökkent méretű csapatokkal. Add össze a veszteségeket és utána haladj tovább.
4. Lépés: A túlélők
a mesélő dob 1-től annyiig amennyi az elesettek száma.  Ezt egyszer
megteszi mindegyik harcoló félért. A dobott számot mindkét sereg
hozzáadhatja a túlélőinek a számához. 
X sereg dobása: 689
Y sereg dobása: 2311

A X sereg győzött az Y megmaradt emberei pedig visszavonultak, hogy újraegyesüljenek a visszavágóhoz. Mivel az íjászok nagyrészt hátul harcoltak ezért a mesélő úgy dönt, hogy a veszteségük csak gyalogosokból áll.

Opcionális de hasznos szabályok:
Hadiszerencse: Ha a túlélés dobás után a vesztes
fél összlétszáma többre jön ki mint a győztesé akkor valójában az övé a
győzelem. Hacsak nincs még egy harci kör.
Mészárszék: Ha az egyik hadsereg
véresebbb szituációba kerül akkor a Túlélők dobás maximum csökkenthető
vagy akár el is dobható. Például: Egy várostromnál tized annyi extra
túlélő lesz így a fenti példa szerint nem 4000 hanem csak 400 túlélőt
kaphatna maximum a támadó.
Hadvezérek: A hadvezérek ha tapasztaltak akkor bónuszokat adhatnak a katonáik túlélésére vagy előnyt nekik bizonyos terepeken.