Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 28, 2022 11:37:10 GMT 1
Feb 23, 2016 16:33:11 GMT 1
|
Post by Dogorn on Apr 18, 2016 15:17:50 GMT 1
http Dogorn kétségbeesetten kereste a a volt tanítványát. Ide-oda kapkodta a fejét, de nem látott ismerős arcot. Aztán Yelil a vállára tette a kezét, mire a férfi hirtelen megfordult és a nőre nézett, mint aki azt se tudja, hogy hol van. Miközben beszét hozzá Syrius tekintete ismét Jade-et kereste. Szinte nem is halotta, amit a mester mondani akart neki, de azért válaszol. - Igen... Tudom, hogy itt van valahol, érzem... Meg kell találnom! - Mikor szóba került a maradás lehetősége, a férfi egy pillanatig, elgondolkodott, majd megrázta a fejét. - Nem... Nem szívesen hagynálak magatokra. Nem arról van szó, hogy ne bíznék meg a képességeitekben vagy, hogy ne értékelném a tanácsodat, ennyi idő elteltével, de... Tudod mit? - Mondta, majd belenyúlt a zsebébe és egy kommunikációs készüléket a fülébe helyezett és megkocogtatta. - Ezt fogjuk használni. Ha indulnátok, csak szólj rám. Addig meglátom, hogy mi folyik itt és eldöntöm, a helyes lépést. Jah és igazad van! Én sem bízok benne... Tartsd a "szemed", a pilótán! - Mondta mosolyogva, de már el is tűnt, hogy megtalálja a lányt.
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 16, 2024 22:42:12 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Apr 19, 2016 20:46:25 GMT 1
http Csak a szememet forgatom, amikor úgymond fenyegetni próbál. Szó nélkül veszem át a dolgokat, amit ad, és egy biccentéssel köszönök neki, amikor távozik, majd felmordulok. Utálom a nagyképű embereket… Mintha bármit megtehetne. Majd előveszem a komlinkem, és tájékoztatom a fiúkat. Tudom, hogy ők előbb hazaértek, így hamarabb készen lesznek az indulásra, mint én. - Srácok, nekem kell még egy fél óra, utána találkozunk a Szomjas Zabrakban, okés? – Majd miután mindketten válaszoltak, kilépek, és nekiállok zuhanyozni. Inkább nem mosok hajat, mert ki tudja, mennyi mindenen kell keresztülmennünk, mire a végére érünk. Aztán felveszem a fekete cuccomat, az övemre helyezem a fénykardom, a kezemen beállítom a fegyverem, aztán a fejemre csuklyát húzok, ugyanis bronzos hajam élénken elüt a ruhámtól. Sietősen haladok, majd az ivóban hamar kiszúrom a társaimat. Egy kevésbé feltűnő helyre leülünk, és halkan kezdek el beszélni. - Jó… Ha hitelesnek tekintjük, amit hallottatok, akkor az lenne a legjobb, ha Jared beszélne a csapossal, Thomas pedig a majomgyíkkal lépne kapcsolatba, mert… - Basszus, megint Thomas kapja az izgibb részt… - zsörtölődik Jared. - Igen, mert ő nem fog meggondolatlanul cselekedni… - legyintem meg a tarkóját. Valóban… Thomas a nyugodtabb, szinte bármilyen helyzetet kezelni tud, nagyon jól forog a nyelve. Jared már sokkal inkább hevesebb, bár ő meg kiváló harcos emiatt. Csak megcsóválom a fejem. – Én pedig a hullát nézem meg. Jared, ha a csapossal végeztél, egy-két vendéget, vagy a táncosnőtől is érdeklődhetsz, de csak finoman… - nézek rá komolyan. - Ó, hát miért nem ezzel kezdted? A táncosnőt nagyon szívesen kérdezgetném erről-arról… - vigyorodik el, mire csak összenézünk Thomas-szal. - Reménytelen eset! – mondja. - Nekem mondod? – kérdezem a szememet forgatva. Aztán komolyabbra veszem. – Na jó… Akkor legkésőbb fél óra múlva itt találkozunk újra, oké? Ha bármi van, akkor csak a szokásos jelzés lép érvénybe! Na rajta! – Azzal egyesével rövid időközönként elhagyjuk az asztalt, én pedig félig hátratolom a csuklyám, hogy rendesen lássak mindent, aztán a hullához lépek, és elkezdem megvizsgálni, átkutatni. Ha találok valamit, azt is megnézem, ha semmit, akkor egészen egyszerűen otthagyom, és körbenézek. A részeg kacsintására nem reagálok semmit, csak tovább halad a tekintetem, és odamegyek néhány semlegesnek tűnő vendéghez, hogy ugyan már nem láttak-e egy ilyen férfit mostanság a közelben, mert fontos elintéznivalónk van egymással. Bármilyen választ kapok, csak bólintok és megköszönöm a segítséget, aztán ha letelik az idő, akkor visszamegyek az asztalhoz, és megvárom a többieket, majd elmondunk egymásnak mindent, ki mit derített ki, illetve hogy szerinte mi legyen a következő lépés, és az alapján mérlegeljük a döntésünket.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on Apr 19, 2016 21:19:16 GMT 1
Mivel a mesterek kimennek a küldetés részleteinek lerendezése rám hárul. Megbeszélem az útvonalat a szállást és az élelmezésünket is Andurával . Majd amíg a másik kettő még mindig beszélget inkább kiülök egy italra. A bárban csak két újabb vendég ül. Gyanús alakok. De semmi amivel egy jedinek gondja kéne, hogy legyen. Sőt. Befut melléjük még egy harmadik is. Annyi különbséggel, hogy ő egy nő. Rövid trécselés után szétszélednek és kérdezgetni kezdik a jó népet. Az egyik épp a kocsmárosból próbál valamit kiszedni mikor a nő a másik oldalról megkocogtatja a vállamat. -Hé te! Nem láttad ezt a fickót? Egy képet dug az orrom alá. Amin Andura szerepel. Na ebből még baj lehet. Egy pillanatra körül lesek, hogy a csapos vagy valaki más nem-e figyel. (Az előbbi még mindig a nő társával foglalkozik.) Majd egy klasszikus jedi trükkel próbálkozva elsuhintom ujjaim a nő szeme előtt. -Andura nincs itt. Ami normális esetben történne az az, hogy a nő elismétli a mondatomat majd elmegy. De valami nem stimmel. Olyan hülyén bámuljuk egymást mint Tusken a virágkiállítást. Miközben imádkozom, hogy ne tűnjön föl neki, hogy Andurát mondtam. Az egyik karommal sunyin a sugárpallos fénykardomért nyúlok.
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 16, 2024 22:42:12 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Apr 25, 2016 20:42:55 GMT 1
http Miután végeztem a hulla átkutatásával, Jared-nek segítek kikérdezni a vendégeket. Már legalább az ötödiknél tartok, és már baromi elegem van abból, hogy senki nem tud semmit, ezért amikor a hatodik férfihez lépek, már szarok arra, hogy figyelni kéne, hogyan adom elő, és szinte csak a képébe vágom azt a két mondatot. Türelmetlenül várom a reakcióját, azonban amikor egy jedi trükkel próbálkozik, először csak a bámulok rá, és emésztem, hogy valószínűleg pontosan tudja, hogy hol van Andura, aztán csak a szememet forgatom, aztán közelebb hajolok hozzá, és úgy mondom, hogy csak ő hallja. - Engem nem fogsz átverni ilyen trükkökkel, jedi. Ja, és nem ajánlom, hogy hozzáérj a fénykardodhoz, mert rossz vége lesz… - Az egyik kezemben máris egy mérgezett nyílvessző van, amit meg is mutatok neki. Felsóhajtok, és kevésbé gyilkos hangulatban folytatom. – De hogy őszinte legyek, marhára nem szeretném használni, szóval légy szíves kímélj meg ettől. Ja, és a fénykardodat sem terveztem elvenni. Csak hogy korrektek legyünk – Szememmel intek Jared-nek, hogy jöjjön ide, majd mikor ez megtörtént, így szólok a fiúhoz. - Talán fáradjunk át egy kevésbé népszerű asztalhoz? Vagy itt szeretnél maradni? – Bárhogy is dönt, én úgy cselekszem, ahogy szeretné. Nem akarom, hogy szarul érezze magát, mert rosszkor volt rossz helyen… Bár jedi… Nem kell félteni valószínűleg. Közben Thomas is csatlakozik hozzánk. - Szóval… Az én nevem Jade, nem mintha érdekelne téged… Őszintén szólva akár jedi vagy akár nem, alapvetően nem szeretnélek belekeverni ebbe. A felesleges áldozatokat utálom – borzongok bele az emlékbe, amikor kinyírtam mindenkit dühömben. – Úgyhogy ha elmondanád, hogy mit tudsz az előbb említett fószerről, azt megköszönném… - Nézek rá szinte könyörögve. Ha azonban ellenkezni próbál, akkor én védekezni, vagy rábízom a fiúkra, de remélem, hogy nem próbálkozik semmivel, mert én őszintén nem szeretnék neki semmi rosszat. Csak beszélj, kérlek… Küldöm felé a könyörgésem.
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on Apr 25, 2016 21:08:22 GMT 1
Gyorsan leküzdöm a kezdeti zavarodottságomat. Hallottam már emberekről akik szimplán immunisak a jedi trükkökre. Meg technikák is léteznek rá. Tudom hiszen a jedi templomban is tanítják őket. Tudtommal Dogorn mester ráadásul igen csak járatos bennük. -Oké. Oké te vagy a főnök.-mondom és elemelem a fénykardomról a kezem. Amiről a drágaság nem tud, hogy két fénykardom van. Úgyhogy a másik karomat lelógatva az erővel bármikor el tudom érni és csak be kell kapcsolnom, hogy átdöfjem a gyomrát. Lehet egy jedinek nem kéne ilyen dolgokat a fejében forgatnia. -Üdv Jade. A nevem Jared. Most, hogy bemutatkoztunk kérlek tűnj innen a francba. Mint mondtam nem tudok semmiféle Anduráról. A telepatikus könyörgésére viszont megbizonyosodok róla, hogy erőhasználóval van dolgom. Kicsit ugyan elbizonytalanodok de rögvest választ küldök. „Szerintem lépjetek le. Ez a hely tökig van jedikkel.“
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 28, 2022 11:37:10 GMT 1
Feb 23, 2016 16:33:11 GMT 1
|
Post by Dogorn on Apr 26, 2016 18:01:50 GMT 1
http Dogorn idegesen pillantotta végig, a kocsma minden egyes arcát és bizonyosodott meg arról, hogy a egyik se Jade. ~ Pedig itt van... Nagyon közel... ~ Gondolkodott, majd megpillantotta Yelil tanítványát. Úgy tűnt, mintha kötekednének vele. A mester lassan elindult feléjük, miközben finoman a füléhez helyezte a mutató és gyűrűsujját. - Úgy néz ki, társaságunk akadt... A legjobb lenne minél előbb lelépni... Hozom Neevan-t, a lány pedig... A lányról pedig le kell mondjak egy időre... - Üzente Yelil-nek, egy nagy sóhajjal a végén. Dogorn megállt a bajkeverők mögött és megszólította őket. - Minden rendben? Mert... - A férfi mondta volna tovább, de a vér is megfagyott benne. Felismerte a volt padawanját. - J... Jade? Tényleg te vagy az? - Közben levette a csuklyáját. - Te jó ég... Mi történt veled? Hogy nézel ki? Te annyira megváltoztál... És kik ezek az emberek? - Nézett végig a lány társain. - Mibe keveredtél? Én... Én nem tudom mit mondjak... Átkutattam érted az egész galaxist és erre így találok rád...
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 16, 2024 22:42:12 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on Apr 30, 2016 13:29:53 GMT 1
http Megkönnyebbülten felsóhajtok, amikor együtt működik velünk. Szememmel jelzek a fiúknak, hogy a szokásos jel most is érvényes, ha baj van. Aztán meghallgatom a válaszát, amire csak összehúzom a szememet, és fürkészem a tekintetét. Ugyan már, ennek nem dőlök be… Forgatom gondolatban a szememet. Aztán meghallom a fejemben a hangját. Mi? Hallotta volna a hozzá intézett kérdést? Pedig csak magamban fohászkodtam… Na mindegy… Koncentrálok, de az elején nem sikerül. Basszus, hogy is csináltam az előbb? Aztán újra megpróbálom, és azt hiszem, sikerül. Hát, köszi, Jared, most jövök neked eggyel… Ha majd valaha újra találkozunk, hajtsd be rajtam… A könyökömet lerakom az asztalra, és az államat a kezemre támasztom, majd így szólok hozzá kissé unottan. - Ugyan már, mindketten tudjuk, hogy hazudsz… - Az én Jared-em már éppen mozdulna, hogy reagáljon az iménti csúnya beszédére, de csak egy szigorú pillantással leintem. – Nem kell a hiszti ide… Nem akarom magunkra vonzani a figyelmet, úgyhogy türtőztesd magadat egy ideig… Te pedig légy szíves mondj valami használhatót, mert nem akar… - Mondatomat egy másik alak szakítja félbe, először mérges leszek, hogy megzavar, de a hangját ezer közül is felismerném. Megmerevedem ültemben, és próbálok nem felé fordulni, de persze ő is felismer. Miért pont itt…? A fiúk látják rajtam, hogy baj van. - Azt hiszem, itt az idő, hogy kicsit arrébb vonuljatok… - Mindketten aggódva néznek rám, de én csak a fejemmel intek, hogy lépjenek le a másik végébe a helyiségnek. Mindketten megérintik a vállam, aztán feltápászkodnak, és átvonulnak egy másik helyre, de tudom jól, hogy le sem fogják venni rólam a szemüket. Nagyon lassan felállok, majd volt mesterem felé fordulok, ennyit azért megérdemel, majd nagyon mélyet sóhajtok. - Reméltem, hogy soha többet nem találkozunk, Mester… Nem miattad… Fogalmas sincs miket tettem – Vágok a közepébe. – De mindegy is… Az előbbi két fiú a barátaim, akik ezek ellenére is elfogadtak… - Amikor azt említi, hogy átkutatta értem az egész galaxist, csak elhúzom a számat. – Ugyan minek? Hát nem azért mentem el, mert nem akartam többet találkozni? Megbocsáthatatlan dolgokat tettem… Most fejvadászként tengetem az életemet… De… - A szemébe nézek, de ekkor éles fájdalom kerít a hatalmába. Először csak a fejem akar szétrobbanni, illetve szédülök, de szerencsére meg tudok kapaszkodni az asztalban, azonban ezután már a fülem is zúg, és a tüdőm is összeszűkül, így levegőt sem kapok. Lehunyom a szememet, és ekkor meghallom a suttogást. Megint. Narras az. Nem fogsz visszamenni hozzá, különben még rosszabb dolgok történnek… Ne aggódj, hamarosan rád lelek…
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Oct 13, 2024 19:20:24 GMT 1
Feb 24, 2016 12:12:56 GMT 1
|
Post by Ben on May 5, 2016 13:54:41 GMT 1
(Yelil)
Andura örömmel nyugtázta a dolgot, nem tetszett neki, hogy Dogorn az állomáson maradt, főleg mivel jedi, de ezt természetesen nem tette szóvá. Amint Yelil visszatért csupán ennyit szólt. - Ha Ön készen áll, kérem kövessen. Azzal leszakította a köztársasági lobogót a falról, ami mögött egy ajtó lapult. - Nem várt semmi ilyesmit igaz? Amit a peremvidéken töltött éveim alatt megtanultam az az, hogy az ember soha nem lehet elég óvatos. Beütött egy számsort, majd az említett átjáró kitárult. Hosszú volt és egyenes, teljesen üres és kissé koszos is. Egyetlen ajtóval, ami a hangár vezérlőmoduljába nyílt. Sokkal hatalmasabb volt, mint amibe dokkoltatok, a már említett négy hajónak biztosított leszállóhelyet. A belépés pillanatában megéreszted a lent lévő menekülteket, azok nyomora, félelme, betegségei töltötték meg az elméd. Hallottad, ahogy az életükért imádkoznak, köhögnek, a gyerekeiket nyugtatják. - Tudom, hogy nem látja őket, de gondolom érzi. Hatalmas szenvedésnek voltak kitéve és minél tovább tartózkodnak ezen a helyen annál jobban törnek majd össze lelkileg. A beszélgetés közben felvillant egy hologram. Az állomás orvosa volt, egyszerű ember fehér sapkával, de te úgyis csak a hangját hallottad. - Uram, változtatni kell a terven, néhány menekült szervezetében több betegség van jelen, javarészt az első stádiumokban, de van néhány súlyosabb eset is. Mind Zwer-Nar vírusban szenved, és a Nar Shaddaa-ról hoztuk fel őket. Ha egy kabinba engedjük őket a többivel akkor az összes megfertőződhet. - Mennyi fertőzöttről van szó. - Legfeljebb tíz... - Az rengeteg. - Uram, meg kell értenie... át kell rendeznünk a hajók indulását. Andura sóhajtott egy nagyot, de teljesen megértette a dolgot. - Rendben, Yelil mesterrel megoldjuk a dolgokat. Andura, vége. Amint lekapcsolta a hologramot, felvázolta a helyzetet. - Ugrott a harminc menekülttes terv. Azt a tízet külön kell elszállítani, ami azt jelenti, hogy minimum húsz embernek meg kell várnia a következő hajót. Vagy nekik...De nincs orvosságunk a vírusra, lehet, hogy végez velük, mire új hajókat tudunk indítani. Valamint így az összes többi hajót is át kell szervezni, ez azért problémás mert rengeteg fajta menekültről kell gondoskodnunk. - Egy család két újszülött csecsemővel, az apjuk egyik karja hiányzik... szegény gyerekek, a gyenge szervezetük nem bírja az állomás hidegét...Tíz fertőzött, tizenöt köztársasági háborús menekült, tíz birodalmi menekült, ötven éhező, akik egy szőnyegbombázás túlélői - javarészt széttépázott családok, akik együtt akarnak maradni, tizenegy szökött rabszolga, akik szintén veszélyben vannak, mert a gazdáik vadásznak rájuk. Van továbbá öt kereskedőnk, öt eszméletlen katonánk akik szintén kezelésre szorulnak, 6 árvánk, 3 öregasszony és egy szökött fegyenc, akit köztársasági kémnek hittek. 120 ember, ebből vagy 20-nak, vagy tíznek maradnia kell és gondolom mondanom sem kell, hogy nem lehet akármilyen séma szerint szétosztani őket. Nehéz feladat, én nem tudok pártatlanul dönteni, ezért kérem a segítséged jedimester.
(Neevan, Dogorn, Jade)
Amikor Jade egyik cimborája a majomgyíkhoz megy, az furcsán, félrehajtott fejjel nézet rá, majd arcon "köpte" vagy valami olyasmi, elkapta a srác fegyverét és beszaladt vele a szellőzőnyílásba. A lány kérdezősködése, akármennyire is diszkrét akart lenni, felkeltette az emberek figyelmét. Amikor mindhárman Neevan köré gyűlnek, akkor a csapos már rácsap a pultra. - Én ma már feltakarítottam egy hullát, nem fogok mégegyet! Ebben a pillanatban lépett oda hozzájuk Dogorn. A nő szerint tanácsos lett volna félrevonulni, így is tesztek. Neevant hátrahagyjátok, hiszen semmi köze a kettőtök kis "reunion"-jához.
(Dogorn, Jade)
Megpróbáltok elvonulni, egy üres és viszonylag távoli asztalhoz ültök le. Nem tudjátok, hogy milyen végkimenetelű lesz ez a beszélgetés, de valószínűleg nem is most tudjátok majd meg. Kinyílik a kantin ajtaja, a gépies léptek a ti figyelmeteket is magukra vonják. Három HK egység lép be az ajtón.(KÉP) - Kijelentés: Andura Regertet keressük, tudjuk jól, hogy ezen az állomáson rejtőzik. Gazdánk biztosított róla, hogy látták őt ebben a kocsmában.. Fenyegetés: Most átadnak minden információt, különben az összes húsdarabból rothadó cafatokat csinálunk. Jobbnak találjátok, hogy nem léptek rögtön. A három droid szépen lassan méri fel a szituációt. A kocsmáros ostoba, mohó módon kapni próbál az alkalmon, és pénzért kínálja a szavaid. A droidnak ez látszólag nem tetszik, nemes egyszerűséggel egy lyukat lő a homlokába. -Fenyegetés: Van még valaki, aki megtagadja az információk egyenes átadását? -Kérés: Fővezér egység, engedje meg, hogy felgyújtsam ezeket a kutyákat. Az új lángszoró modul... egyszerűen gyönyörű. A népnek nem kellett több, a táncosnő lép elő. Nem halljátok, hogy mit mond, de egyenesen Jade-re mutat. A három droidból kettő kibiztosított fegyverekkel indul meg felétek. Egy pedig Thomas mögé lép és egyenesen a fejéhez tartja a fegyvert. (Dobjatok 3x6-os kockával ha harcolni szeretnétek velük. 5-6 végzetes sebzés, 3-4 pár karcolás, ami csak tovább ingerli őket, 1-2 képzett orvgyilkos droidokkal van dolgotok, biztos távolságban maradnak a fénykardoktól - már ha használjátok őket -, illetve kikerülik Bratt lövéseit.) - Fenyegetés: Úgy tűnik, hogy megvannak az embereink. Beszélnek vagy a sugárvetőink tárgyaljanak uraim?
(Neevan)
A jövevények akikkel balhéba keveredtél viszonylag gyorsan leráztak, talán jobb is így, legalább nem teszel semmi meggondolatlant. Visszatérsz oda, ahol Andurát utoljára látni vélted, a VIP szobába, viszont már csak Bryan van ott. - Üdv kölyök, ha minden a terv szerint alakul hamarosan elrepülünk erről a koszfészekről. Javaslom, hogy szállíttasd át a hajótokat Andura hangárjába. 42-es szint, 6-os hangár. Elvezetnélek, de van odakint egy twilek táncosnő, akinek jobban vágyom a társaságára. Mivel nincs jobb dolgod, így visszamész a hangár szintjére, de nem várt dolognak leszel tanúja. Három-négy ember sétál el a hajótök mögül, az ajtó fel van törve.A vendégeid közül kettő rongyosan van öltözve, míg másik kettő első ránézésre fejvadász. Egy egyszerű karbantartó droidnak tűnö robothoz beszélnek, ha közelebb lopózol viszont meghallhatod, amit mondanak. Ha kockáztatsz láthatod a hologrammot is, amit a droid kivetít. (KÉP) - Álcázott töltetek elhelyezve, ha ezeket valóban Andura kutyái akkor rájuk fog omlani az állomás. - Kitűnő, a droid átadja a fizettséget. A Den Ja klán köszöni az együttműködést. Azzal a karbantartó egység nemes egyszerűséggel felrobban, csupán egyetlen egy marad életben, egy rongyos és idősödő férfi. Kettőtöket leszámítva nincs senki a hangárban, könnyen kitudod vallatni, sérült és nem tud felkelni. Ha odalépsz hozzá, mielőtt bármit is tennél vele ennyit mond: - Kérem... csak parancsot teljesítettem... azt mondták, hogy adnak ételt...
|
|
Whitewolf
Szerepjátékok Császára
"Wolf maga a háború" Ben
Posts: 849
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: May 12, 2022 19:55:41 GMT 1
Feb 23, 2016 20:05:49 GMT 1
|
Post by Whitewolf on May 6, 2016 19:17:15 GMT 1
Az öreg a padlón fetreng. Pár lépéssel odalépek hozzá útamba ejtve az egyik fölrobbant fickó még ép fegyverét. Majd a „vendégre” szegezem. -Rendben öregember. Kétszer fogok kérdezni. Ha bármelyikre olyan választ kapok amit nem szeretnék hallani azt a te fejed bánja. Kapís?...Naszóval. Szeretnék mindent megtudni a drága immár elhunyt barátainkról.-bökök a hullákra. Addig fenyegetem (és ha kell meg is kínzom de csak végső soron az erővel, ha pedig trükközni próbál akkor lelövöm) amíg el nem mondja a fölfogadásának körülményeit, személyeit és , hogy pontosan micsináltak. Miután ezt kiszedtem belőle ezeket az infókat a következőt mondom: -Rendben. Most pedig megmutatod hol vannak azok a töltetek amikről az előbb szó esett. Ha fölrakni sikerült akkor a leszedésük sem lehet gond nem igaz? (A kínzásos rész ennek a nem teljesítésére is ér.) Ha nem tudjuk őket kockázatmentesen hatástalanítani akkor elengedem és megfenyegetm, hogyha erről bárkinek szól visszajövök érte. Majd felrádiózok a többieknek, hogy gond van. Ha probléma nélkül le lehet kapni őket akkor egyszerűen elrejtem valahova ahol jódarabig nem találják meg őket aztán útjának indítom az öreget és nem szólok senkinek semmit.
|
|
Dogorn
FRPG Guru
"I have respect for people who live a fulfilled life."
Posts: 565
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Apr 28, 2022 11:37:10 GMT 1
Feb 23, 2016 16:33:11 GMT 1
|
Post by Dogorn on May 9, 2016 15:09:25 GMT 1
i.imgur.com/5NKBz1y.jpg Dogorn aggodalmas tekintettel hallgatta végig Jade történetét. - Jade... Én sose hibáztattalak... Valószínűleg az én hibám volt, biztosan nem szenteltem elég figyelmet rád és elrontottam a tanításodat, sajnálom... De komolyan, fejvadászként tengeted a mindennapjaidat? Felesküdtünk az egyensúly védelmezésére és a béke fenntartására! Erre te meg... Nem tudom, hogy mit tervezel, de semmi jó nem fog kisülni belőle... - Itt megállt és vett egy mély levegőt, majd szépen lassan kifújta. - Gyere vissza hozzám! Térj haza, hiányzol... A tanács is biztosan megértené... - De ekkor belépett az ajtón három HK egység. A jedi rezzenéstelen arccal nézett a semmibe, mikor meghallotta Andura nevét. ~ Úgy néz ki, hogy már a küldetést kezdete előtt is problémába ütközünk. ~ Amikor a táncosnő egyenesen Jade-re mutatott, a férfi meg se moccant. - Nah szép... Már megint milyen bajba keveredtél? - Kérdezte suttogva a lánytól. A mester csuklyával a fején várta amíg az ellenség olyan közeledett. Amikor megfenyegették őket, nem mondott semmit, csak várt a tökéletes pillanatra. Azonban amikor már alkalmasnak látta a helyzetet a támadásra, előrántotta a fénykardját és megpróbálta minél gyorsabban kivégezni a közeli droidokat, majd az erő segítségével ellökni a harmadikat Thomas-tól, aztán utána ugrani, majd csakugyan megsemmisíteni.
V03UUhEg1-6 1-6 1-61-6·1-6·1-6
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 13, 2023 7:55:28 GMT 1
Feb 23, 2016 21:54:48 GMT 1
|
Post by Aria on May 11, 2016 18:15:16 GMT 1
http Yelil komor tekintettel hallgatja végig Andura szavait. Borzalmas döntés, de megérti a férfi miért fordult hozzá. Legszívesebben elutasítaná a kérést, rávágná, hogy ilyenben nem tud dönteni, de rövidesen megnyugszik. Borzalmas helyzet, de dönteni kell. Elfogadja a tényt, és elismétli magában, kik közül kell kiválasztania húszat. Képtelen kirekeszteni a tudatába áramló érzéseket, a nyomort, a könyörgést, a betegségeket, de tudja, hogy döntenie kell, és ésszerűen kell meghoznia azt a döntést. Három öregasszony... sokáig éltek már. Nem üldözik őket, bár szintén menekültek, van esélyük, hogy megérjék a következő hajó indulását. Öt kereskedő... nincsenek olyan súlyos helyzetben, mint az eddigiek. Talán képesek lesznek biztonságban eltűnni az állomáson, míg újabb hajók nem érkeznek. Egészségesek, a legjobbak az esélyeik. Eszébe jutottak természetesen a birodalmiak… de az is, hogy parancsot teljesítettek, ha menekülnek, akkor minden bizonnyal veszélyben az életük… és nem lenne pártatlan döntés. Nem lenne felelősségteljes döntés, nem egy jedi döntése lenne, hanem a köztársaság bábjáé. Ismét elgondolkodott. ~Mit tehetek?~ Végül Andurához fordult. - Beszélhetnék néhány szót a köztársasági menekültekkel? Sokat segítene. – némán várja a férfi válaszát.
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Oct 13, 2024 19:20:24 GMT 1
Feb 24, 2016 12:12:56 GMT 1
|
Post by Ben on May 11, 2016 21:07:00 GMT 1
Ez csak egy kocka HZav4IL31-241-24
|
|
Bratti
Szerepjátékok Császára
"Ez a világ kegyetlen... De egyben gyönyörű is." - Mikasa Ackerman
Posts: 914
Elfoglaltság: Mesélést & Játékot vállal
Utoljára online: Nov 16, 2024 22:42:12 GMT 1
Feb 23, 2016 19:50:58 GMT 1
|
Post by Bratti on May 13, 2016 20:56:28 GMT 1
http Én is érzem, hogy túl sokan vagyunk, és ezt a csapos is észreveszi, ráadásul szóvá is teszi. Csak felemelem a kezem. - Jól van már, ne pattogj… Eszem ágában sincs ölni… Már megyünk is innen el… - Felállok, és szembekerülök volt mesteremmel, aki aggodalmasan hallgatja „történetemet”. Szerencsére nem vette észre rosszullétemet. Hamarosan már úgy-ahogy uralkodom magamon, bár a hang akkor is ott kísért még, mint valami árnyék. Viszont figyelek Dogorn-ra. Amikor magát hibáztatja, csak felmordulok. - Hibáztassuk magunkat… Az biztos jó – mondom csípősen. – Az én döntésem volt, hogy megöltem őket, ezen nincs mit változtatni, de nem bírtam ezt a tudatot. Ezért mentem el. És igen, valahogy meg kellett élnem… És alapvetően csak rossz fiúkat ölök, tehát lényegében nem szegtem meg teljesen az eskümet – Mikor visszahív magához, csak féloldalasan és hidegen elmosolyodom, majd széttárom a kezemet. – Hát még mindig nem érzed a belőlem áradó sötét erőt? Ez azért egy kicsit megkönnyíti, talán mégsem vagyok teljesen romlott. Mert bizony én átálltam egy időre a sith-ekhez, Mester… De ott olyan borzalom fogadott, hogy inkább elszöktem, bár az ottani felettesem még most is velem van, hiába szeretnék megszabadulni tőle… Még ezek után is úgy gondolod, hogy a Tanács engedélyezi, hogy visszamenjek? Mert én erősen kétlem… - Mélyet sóhajtok, de mielőtt folytathatnám, három HK egység lép be. Én is meghúzom magamat, a csuklyám alól kivillanó rezes hajamat gyorsan eldugom, majd suttogva válaszolok. A csapos halálára csak némán megcsóválom a fejemet. - Én aztán semmilyenbe… Az igaz, hogy dolgom van a vele, a padawan is az elmondhatója, de nem tettem semmit, amivel maguk ellen kívánhatnak azok a kacatok… - Basszus… Az a hülye nő biztos azt mondta, hogy vele vagyok, pedig pont ezzel a hárommal együtt dolgozom. De hogy mondhatnám meg nekik? Nem igazán fognak tárgyalni… Valamit gyorsan ki kell találnom, de Dogorn ne tudja meg… Ekkor ideérnek a szemetek, és mielőtt bármit tehetnék, Mesterem már elő is kapta fénykardját, és hamar megsemmisíti mind hármat, persze azt nem tudja megakadályozni, hogy ne lőjenek. Ezért én is így teszek, és bár egész lényem tiltakozik ez ellen, újra használnom kell valamilyen szinten az Erőt, ha meg akarom menteni a barátaimat. Enyhén remegek, de felkészültnek érzem magamat. Thomas nyilván nem tud semmit tenni, hiszen ő jelenleg életveszélyben van, de Jared-nek is jelzek, hogy ebbe ne szóljon bele, mert ez most komolyabb. Csak próbáljátok meg kikerülni őket… Vagyis ne haljatok meg, mert akkor mérges leszek… ÉS tudjátok, hogy nem jó, ha mérges vagyok. Látom, hogy komolyan veszik a dolgukat, ezért amikor Dogorn harcolni kezd, én is előrántom a fegyverem, ami mindkét végén fehéren izzik. Amikor a HK-k lőnek felénk, mindegyiket megpróbálom eltéríteni a Mesterem, a barátaim és jómagam közeléből. Csak reménykedem, hogy nem mentem ki annyira az edzésből, hogy valaki az én hibám miatt meghaljon. Mibe keveredtem basszus?
|
|
Ben
Szerepjátékok Istene
"Supreme excellence consists in breaking the enemy's resistance without fighting."
Posts: 1,151
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Oct 13, 2024 19:20:24 GMT 1
Feb 24, 2016 12:12:56 GMT 1
|
Post by Ben on Jun 8, 2016 16:11:58 GMT 1
Yelil Andura felsóhajtott, legszívesebben minél hamarabb elindulna, de úgy dönt, hogy eleget tesz Yelil kérésének. Vele tartott a turbóliftbe s bár tudta, hogy a lány vak, ennek ellenére biztos volt abban, hogy megtalálja a köztársaságiakat valamilyen jedi hókusz pókusszal amiben csak azért hisz, mert a saját szemével látta. Ahogy a nő egyre közelebb haladt egyre jobban érezte a katonák jelenlétét, kissé elzárkóztak a többiektől. A katonák felismerték a mestert, ha a lány végimérte őket az erő segítségével, rájöhetett, hogy kettőnek mechanikus végtagjai vannak, az egyiknek a bal karját, a másik a jobb lábát veszíthette el valamikor. Valmivel öregebbek voltak, minta mire először valószínűleg számított, de ennek ellenére mind kihúzta magát, szalutáltak és persze üdvözölték. - Yelil mester, örömteli a viszontlátás. Valószínűleg nem tudja ki vagyok – kezdte az egyik – abban a csatában voltam a szolgálata alá helyezve, ahol azt a rodiai ifjoncot begyűjtöttük. Biztos vagyok benne, hogy a legjobb kezek közé került. Csak reménykedem, hogy a kijuttatásunkon ügyködik. Nem vagyunk dezertőrök, pilóták vagyunk, elszakadtunk a rajtól és a köztársaság nem felelt a hívásunkra. Őket– a művégtaggal rendelkező katonák említésekor lesütötte a szemét – úgy kellett kihalásznunk a lezuhant hajóikból. Két nap után... elvesztették a végtagjaikat. Nyolc hetet töltöttünk egy névtelen dzsungelbolygón, a köztársasághoz nem jutott el a hiányunk, vagy csak nem törődtek velünk. Próbálkoztunk dűlőre jutni a sith katonákkal, de ők tűzzel válaszoltak. Még akkor sem békéltek meg velünk, amikor Andura megtalált minket. Nem tudom meddig tudjuk feltartani a békét, gunyolódnak és a sérültjeinket rugdossák amikor senki sincs a közelben. Mondja, hogy azért jött, hogy hazavigyen. Yelil érezte, hogy Andura az ő válaszát várja, teljes mértékben megbízott a mester döntésében. Neevan Az öreg nem volt hajlandó válaszolni, azonban érződött a hangján, hogy retteg. - Megölnek, ha elmondom....Csak az ételért csináltam. Felordított amikor a padawan erővel kínozta, az öreg szervezete már nem bírta az ilyesmit. Tisztán látszott rajta, hogy szenved ahogy az is, hogy retteg. A megbízóitól és a padawantól egyaránt, de úgy tűnt a megbízójától jobban. Majd jött a következő kínzás, újabb ordítás és szenvedő arc, de továbbra sem mondott semmit. - Nagyon saj... sajn...sajnálom, de nem tehetem. Nem mondhatom el. Valószínűleg ismét valamilyen jedi trükkel próbálkozol, de valaki megelőz. Egyenesen az öreg nyakába fúródik egy nyílvessző. Amikor hátratekintesz életnagyságban láthatod a férfit, akihez korábban csak hologrammon volt szerencséd. Feléd viszont már nem nyílvessző, hanem egy drótkötél repül hatalmas sebességgel. Könnyűszerrel a földre ránt, majd egyenesen magához. A tarkódra helyezi a lábát, elhajítja a szoba másik felébe a fénykardodat és egy sugárvetőt fog a fejedhez. - Itt vagyok, én béreltem fel őket. – felelte torzított, hátborzongató hangon. – Most mit teszel majd, megpróbálsz megölni? Előbb lövöm szét a fejed. Félelmetesen nyugodt, szinte már-már gépies hangja volt a férfinak. Magadtól is rájösz, hogy egy olyan emberrel van dolgod, akinek a mozgatórúgója a pénz és a könnyűszerrel végez azokkal, akik az útjába állnak. Egy kicsit tapos az arcodon, majd folytatja. - Most valószínűleg azt gondolod, hogy ütött az utolsó órád. Ne izgulj, annak is eljön az ideje, most viszont szeretném ha átadnál egy üzenetet a mesterednek és a többi kis barátodnak: „Még nem késő visszalépni. Anduráért jöttem, ne követeljen ez a munka több felesleges életet.“ Aztán nemes egyszerűséggel az álcázómezőt aktiválva elsétál, nincs esélyed arra, hogy megtaláld. Mivel a katona meghalt így egyedül kell megkeresned a tölteteket. Nagyobbak mint eredetileg gondoltad. Ha sikerül megtalálni a jelüket (6-os kockával guríts, 4-5-6 siker), akkor könnyűszerrel deaktiválod őket Amennyiben mégsem, akkor egyenként óvatosan letudod szedni őket, de ez időbe telik, akár 3 órát is időzhetsz a hajón. Dogorn, Jade, esetleg Neevan A HK egységeknek nem tetszik az ellenszenvetek, pláne nem annak, aki Thomasra fogja a fegyverét, épp meghúzná a ravaszt amikor a jedi fellöki őt. A lövést azonban nem tudta megakadályozni, a lövedék Thomas oldalát találta el. A férfi összeszorított fogakkal markolta sebbhelyét miközben ti a droidokkal törődtetek. Szerencséjére a csata hamar véget ér, azonban valahogy elszaporodt a figyelő szempárok, valószínűleg a fénykardok azok, akik felkeltették az emberek érdeklődését. A hatalmas zsivaly elnyomja még a kantin zenéjét is elnyomja. Érdemes lenne minél hamarabb megragadni egy HK fejét – ezekben tárolják az eddig felvett adatokat – és mégnagyobb feltünéskeltés nélkül távozni. Ezek után valószínűleg egyik helyi sem fog barátságos szemmel tekinteni rátok. Amennyiben elvittétek magatokkal az egyik HK egység fejét valami érdekes fogad benneteket. A legtöbb fájlnál ez a kép fogad benneteket, a droid valószínűleg törölte a memóriáját. Épp feladnátok a keresesét, amikor a kereső három fájlt talál egy bizonyos „Fejvadászok“ alkönyvtár alatt. Az utolsót itt is törölték, az elsőben Jade magára ismer, sejtheti, hogy lebukott. Mielőtt a mester szemrehányást tehetne neki belép a terem protokoll droidja és Bryan. - Jedi mesterek, készen állnak a fedélzetre lépésre? Láthatjátok, hogy Bryan a szemeivel a HK egység fejét figyeli, elég feltünően összehúzza a szemöldökét amikor meglátja a Trandoshan fejvadászt és se szó, se beszéd távozik. Amennyiben Neevan hamarabb ér vissza még észreveheti a fájlokat és megoszthatja a többiekkel Bryan és Ryldona nem túl kedves találkozását aminek szemtanúja volt.
|
|
Aria
Szerepjátékok Istene
Szeresd ellenségeidet! Azzal kergeted őket az őrületbe.
Posts: 1,043
Elfoglaltság: Elfoglalt
Utoljára online: Aug 13, 2023 7:55:28 GMT 1
Feb 23, 2016 21:54:48 GMT 1
|
Post by Aria on Jun 12, 2016 10:27:24 GMT 1
Yelil torka összeszorult, ahogy a katonák szavait hallgatta. Emlékezett a férfire, megbízható, kiváló harcos volt. Szíve szerint mindegyik katonát hazavitte volna, és pontosan tudta, hogy a bizalma milyen keveset ér majd számukra, ha elmondja, miért jött. Tudta, hogy reményt kell adnia, így odalépett a férfiakhoz. - Emlékszem. - mondta. - Csodálom az erőtöket és a kitartásotokat. Mi jedik, semmit sem érnénk, ha nem lennének ilyen katonáink. Szeretném azt mondani, hogy mindannyian most azonnal hazamehettek, mégis kéréssel fordulok hozzátok. - vesz egy nagy levegőt. - Az egyik menekültcsoportnak később kell indulnia, különben tíz fertőzött járványt indíthat el. Öt kereskedő mindenképp köztük lesz, és nem bízom meg másban, mint bennetek. Tudom, hogy ti nem rabolnátok, becsületes emberek vagytok, ezért kérlek titeket, hogy segítsetek ebben. Sovány vigasz, tudom, de igyekszem kapcsolatba lépni a Köztársasággal, tájékoztatni őket rólatok, amíg pedig itt kell tartózkodnotok, megpróbálok jobb körülményekről gondoskodni. Nem engedhetem, hogy a sithek veletek egy időben tartózkodjanak itt, csak tovább romolna a helyzet. Tartsatok még ki, és ígérem, haza fogtok térni. Bármilyen módon, de gondoskodom róla. - ezeket az utolsó szavakat teljes bizonyossággal mondja. Tudja, hogy nem lesz képes azonnal hazajuttatni a katonákat, de eltökélt, hogy megteszi. A bizalmát viszont tényleg csak beléjük tudja helyezni, nem merne beszélni a sith-ekkel. És ha sikerülne is... tíz sith, az öt kereskedő... még öt embert mindenképpen itt kellene hagyniuk. Borzalmas, kegyetlen döntés, de tudja, hogy nincs más választása. Andurához fordul. - Az itt maradóknak fizetek több élelmet, takarót, és az első adandó alkalommal kapcsolatba lépnék a Köztársasággal, hátha tudnak segítséget küldeni. - mondja, és vázolja a döntését is... a tizenöt köztársasági katona, és öt kereskedő marad a menekültek közül.
|
|